Homok akku napenergiával újratöltve. 1kWh kapacitású, mostani tapasztalatok alapján 3kWh is lehetne.

[@bencsikgabor8575]

Nagyon érdekes volt ! Gratulálok! Ilyen embereknek nagyobb teret kellene engedni én ezt a videót teljesen véletlenül vettem észre. Köszi!!!

[@ordasigabor]

van 243db másik videóm ;)

[@bencsikgabor8575]

Köszönöm szépen nem gyenge felhozatal !!!! Jó egészséget kitartást sok szerencsét mindenhez!!!

[@zeneszpeter]

Valami régi napenergiás index fórumon volt szó arról, hogy oltott mészből égetett meszet kellene csinálni hő segítségével nyáron, (fogalmam sincs, mennyi hő kell hozzá) az égetett meszet el lehet raktározni, télen pedig víz hozzáadásával oltott meszet gyártva felszabadítani az energiát. Egy ilyen kísérletet is szívesen megnéznék, ha látsz benne fantáziát.

[@gyorgyweszely7236]

Állítólag gőzmozdonyok ezen az elven jól működtek.

[@sanyi1963bpp]

@@gyorgyweszely7236 Az viszont hatalmas energia kell hogy legyen VAjon belapátolták a meszet és lelocsolták ? Lehet hogy ha egy zsák meszet szétterítek az udvaron megég ? majd a kélyhába téve lelocsolva fűteni kezd ?

[@zsoltd5116]

Hát igen. Évszázadok óta így készül a mészhabarcs, és a sok középkori várfal is.

[@zeneszpeter]

@@sanyi1963bpp Annál azért melegebbre van szükség. Most olvasom, hogy 512 fokon válik vízzé és égtett mésszé. hu.wikipedia.org/wiki/Kalcium-hidroxid

[@kavicsos64]

Én a valóságban is oltottam meszet ,az a vízben is fő és meleg lesz ,fém ládában ment az oltása és rengeteg víz kellett hozzá, és folyamatosan keverni kellett nem süljön meg. @@sanyi1963bpp

[@larpad1]

Érdekes volt, köszönjük!

[@laszlokope7009]

Köszönöm szépen. Nagyon részletes ez a tananyag. Hálás köszönet.

[@attilamartonfi5905]

Köszi a videot Gábor ,utána néztem kicsit a dolognak ,a németek kezdtek el gigaméretü homokakukat épiteni ,ezek gözt termelnek ,turbinákra engedik villamosáram lessz ismét.

[@semmitnemfogadel]

Érdekes volt, szeretem az ilyen kísérletezést. Az energia kivételhez , ha már így csináltad, jobb lett volna a közepén egy teljesen átmenő lyuk, akár sörösdoboz, vagy még nagyobb átmérőben. Eben az alagútban kellene elhelyezni keresztben a rézrudakat, vagy lemezt, nem tengelyben, hanem eltolással, illetve elforgatva is, igy a hőcsere nagyobb felületen megy végbe, és a keletkezett örvények miatt több részecske érintkezik a meleg felülettel, ha az egyik végére helyezed a ventillátort, akkor befúvás lesz csak, nem ég szét, a másik végén pedig meleg levegő távozik, értékelhetőbb mennyiségben. Amúgy nagyon klassz amit csinálsz , jó barkácsolást, feliratkoztam :)

[@ordasigabor]

ez a lényege a próbáknak, vagyis lesz egy csomó tapasztalat és utána a következőt jobban el lehet készíteni köszönöm a tippeket

[@istvan3146]

40:15 "Semmilyen akku soha nem térül meg." Ha az áramár napon belül változik, akkor megtérülhet. Volt egy hír, hogy egy elektromos autómegosztó cég inkább akkus tárolónak használta a kocsiait, mert többet hozott, mintha bérbevették volna. Amúgy csodálatos és dicséretre méltó, hogy mi mindent kipróbálsz és megmutatsz nekünk.

[@zoltanbiro6388]

Érdekes a GreenGo-nak bejött 2013 óta csinálják

[@filippomontuoso6058]

Az energia tőzsdén az áram ára is óránként változik, csúcsidőszakban 40-50 százalékkal is drágább lehet egy napon belül. Nálunk nem a kereslet kinálat viszonya hanem a kormány dönt az árárol. A PNE koncepciója arra épül ha van bárhonnan származó felesleges és ezért olcsóbb áram mint amiért a tárolt hőmennyiséget el lehet adni, akkor töltenek, vagyis ez egy kiegészítő rendszer a távfűtés mellett.

[@janyjozsef]

Már a jelenlegi árak mellett is megtérül, ha nem vagy szaldós és a rezsicsökkentett árnál többet fogyasztasz. A jövőben az akku ára feltehetően csökken az energia ára pedig nyilván emelkedni fognak. Én a napelememre annó 8 évet számoltam, de így, hogy emelkedtek az árak már 6 év alatt visszajön a befektetés. A maradék az ajándék. Az akkuval ugyan ez a helyzet.

[@buscseik]

Ma már lehet venni lipo server rack akkumlátort 5kwh kapacitással 1500 euróért. (Pont elég hogy éjszakára be tárold a nappali töbletet, tudom soknak ez nem jelent semmit de felénk nincs null elszámolás :) ) Ha nem érdekel a CE jelzés, akkor már 1000 eurót is nyaldossák, ha meg elég bátor vagy hogy megépítsd akkor már kb 700 dollár magasságában össze lehet rakni töltés vezérlűvel, szenzorokkal, kábellel, biztosítékkal, esetleg egy kis fűtő elemmel, meg egy ventilátórral, hogy ne haljon bele az első télbe vagy nyárba.

[@sandorkurucz2989]

Teljesen egyetértek.Ha akku van a rendszerben akkor a rendszert olyan mértékben drágítja,hogy a megtérülés kérdésessé válik.A mostani napelemes rendszereknél is ez lesz a rendszer halála! 6-8 évenként kell majd 1millioért akkut cserélni.Szélhámos üzlet az egész.

[@torpemonguz]

Remek videó. Jól látszik, hogy nem energia "válság" van, hanem energia hordozó "vállság"....

[@taxanX11]

Köszi a videót! A napokban a szemem elé került a vortex lapát nélküli szélturbina, spanyol fejlesztés. Erről is szívesen megnéznék egy Gábor féle videót.

[@ordasigabor]

Hasonlót építek, még csak 15%-nál tart. Engem is megfogott a téma, hogy minek lapát.... elég kínszenvedés a dolog eddig. Remélem pár hónap múlva lesz működése ingere :)

[@pappgergo2651]

Érdekes lenne a fűtendő szobában lévő kandallót így átalakítani ,ha nem lenne tökéletes a szigetelés az sem lenne baj ,a hő veszteség a szobat fűtené. Vajon úgy milyen hatékonyságú lenne az aksi Kösz érdekes volt

[@cseresznyessandor237]

nagyn jó a videó!

[@007DrTomix]

Javaslom, hogy a homokba egy rézcső tercset kéne tekerni, a fűtőszálat a tetején, vagy alján kivezetni. Így a homok akku tartályát zárttá lehet tenni. A rézcsövet lehet ezüsttel forrasztani, ami forrasztás azt hiszem simán kibírja az 500 Cfokot. Az energia kivonás mennyiségét pedig a rézcsőben áramló levegő mennyiségével lehetne szabályozni. Egyébként érdekes infó, hogy kb: 10 kg homok kb: 1 KW-ot tud tárolni. Köszönöm a videót!

[@LaszloLiszteseb]

A '80-as években nagyon ment az Elekthermax hőtárolós kályha, éjszakai árammal lehetett felfűteni, kisebb szobák fűtésére megfelelt. Még akadnak szép számmal használtan.

[@ordasigabor]

Szia, én is néztem 5-15eFt-ért van már ilyen annak aki el tudja vinni a 350kg-os szerkezetet :)

[@norbertbudai593]

@@ordasigabor Ráadásul azbeszt van benne!

[@dickdock-zx3ty]

@@ordasigabor szia, ha a pincében 10 db 1m3-es tartályban építek puffertartályt szigetelés nélkül(benne és alatta van annak amit fűtök=lakótér/föld szint) akkor az gondolom működik és sokkal eredményesebb, mint 1 db 500 literes de szigetelt a kazán mellett az mennyire baj, hogy lejjebb van a kazánnál? (a visszajövő víz lenne benne gondolom, ígyis úgyis kell/van keringető szivattyú...)

[@dickdock-zx3ty]

@@norbertbudai593 a samott tégla a lelke

[@IlleesEndre]

Köszönjük!

[@ordasigabor]

Szia, egy köszönöm mindig jól jön :) kösz!

[@janyjozsef]

Szerintem az akkus rendszer megtérül. Aki többet használ mint a 40HUF os áram és nem szaldós annak megéri. 5kW akku kb 600.000HUF 600.000HUF / 5kW => 120.000 HUF / kW => 120.000 / 70 HUF => 1714. Vagyis ha 1 nap feltöltöm és este kiveszem, akkor 1714 nap alatt hozza vissza az árát. Az nem egészen 5 év. Ha még az egyéb dolgokat is beleszámolom akkor legye 5...6 év a megtérülés. A mai aksik képesek elmenni kb 10 évig. Így 4 évet nyerek, ha nem emelik tovább az energia árakat.

[@nimcsek]

Szerintem a homok akumlator megépitése 50 kg felett olyan tűz védelmi engedélyekhez lenne kötött ami miatt nem érné meg. Fyakorlatilag teljes környezete az aksinak B besorolást kapna ami miatt 2 m es korzetben csempézni kéne a területet aholvan + egy lég mentesen zárható szobában kéne elhelyezni ahol csak 3 osztályba sorolt épitő anyag lehet.

[@nimcsek]

Egy nagyobb tartály én úgy épitenék hogy 6 m szelességben vas csöveket fektetnék el benne egy vasbeton rácsban . Ebben lenne ventillator ami a hőt kinyeri viszont az elektródák függölegesen lennének elhelyezve. Az egész rácsot pedig kivülről s alulró közet gyapottal szigetelném. Akárhonnan is nézzük annyira drága az áram hogy egyre jobban megéri a lokális energia tárolás fölegha ilyen olcsó anyagokból késszül.

[@FenrirVarg]

Elektromos áram tárolására kis méretben megtérül. Ahogy a példában is említetted az 5 kWh kapacitás esetében. De a videó arról szólt, hogy a fűtéshez tárolnánk el a nappali energiát estére. Ahhoz már olyan méretű akkupakk kell, aminél rengeteg járulékos költség is bejön. Az én házamban egy cudar téli napon 35 m3 gáz megy el fűtésre. Ez kb. 370 kWh. Ennek kb. a felét kellene letárolni, mert a napos időben a fűtés mehet direkt napelemről. Egy ilyen méretű akku csomaghoz már külön klimatizált / szellőztetett helyiség kellene, és egy nagyságrenddel komolyabb töltés / merítés vezérlés. De egy passzív ház is képes "megenni" 35-40 kWh-t. Ennek a feléhez is még bőven 2,5 misi kell csak aksira. De menjünk át inkább a másik oldalra és az energia termelés növelése helyett inkább csökkentsük az energia igényt. A példában szereplő 600 ezer forintból kb. 150 m2 150 mm vastag ásványgyapot hőszigetelést lehet venni. Szigeteletlen tégla falazat esetén ez a 150 m2 naponta kb. 100 kWh-val csökkenti a fűtési igényt. És nem kell 15 évente cserélni, külön rendszerrel felügyelni és nappal tölteni. Ebben a két kontextusban tessék értelmezni az elhangzott mondatot.

[@janyjozsef]

@@FenrirVarg 40:08 -nál azt mondja, ha 2m ért veszek aksit az sosem fog megtérülni. A fenti írásom csak egy példa. És szerintem megtérül. Nem említi, hogy csak fűtésre.

[@janosszilagyi9970]

Kedves Gábor. Sűritett levegőt lehetne használni energiatárolásra? Hatásfok, veszteség.

[@arnoldbencz6886]

Szép volt Tanár Úr!

[@rudolfbarta2292]

Köszönet, a sok energiatárolós videókért! Hagyományos, lithium, vagy más (kémiai) akkumulátorban tárolni az energiát szerinrem pedig ésszerűbb, bár nem fűtéshez... Azt modod nem térül meg -ez nézőpont (péntárca) kérdése... ha veszünk egy cipőt, -megéri? mikor térül meg? A legocsóbb elektromos autó 6- 10 milla ezen elv alapján, sohasem térül meg! ,mert míg egy hagyományos dizel autó 0,2-2 mFt a különbség 6-8 mFt ... Remélem sok érdekes videót készítesz még! Engem érdekelne, az LTO-akkuk világa, azon belül is BMS-ek👍.

[@Kress9002]

Nagyon érdekes videó. Esetleg kísérlet szintjén szívesen látnék egy olyat is, ahol elektromos áramot termel a rendszer peltier modulokkal.

[@ordasigabor]

Nagyon pocsék hatásfokkal lehet peltier elemmel áramot termelni: kzbin.info/www/bejne/inzPeqKAq76Cj7c

[@Kress9002]

@@ordasigabor és mindezt kombinálni egy stirilng motorral?

[@lajoslukacs64]

Régen samottéglábol próbálták energia tároló gyártani meg kellene próbálni hátha az tartaná tovább és többet lehetne beletölteni energiát elöre is köszi

[@sanyi1963bpp]

Hosszú évekig fűtöttük úgy a házat, hogy samott téglák voltak a kályhákban és éjszakai árammal fűtöttük őket, negyede volt az ára mint a szénnek lett volna és nem volt vele egy kicsike munka se, a szénnel meg ugye tudjuk, naponta el kell fáradni

[@csaba87021]

Üdvözlöm Gábor. Érdeklődök milyen típusú napelemeket hasztnáltál a kísérlethez? Nálunk elég sokat süt a nap egész télen és van egy pincénk. Köszi a videót.

[@ordasigabor]

380Wattos JA solar, ebből 2db volt a kísérletben, 35V 12Amperesek

[@csaba87021]

köszi

[@heelping]

a video elején elkalandoztam, hogy télire kiegészitőfűtésnek összedobok egy ilyent (énis) de lehet hasznosabb lenne egy sörkollektoros megoldás. lassan jön a tél. ha eddig még nem készítettél ilyent a csatornádon, akkor lehet többen szívesen vennék, velem eggyütt. köszi

[@zeneszpeter]

A sörkollektorral az a baj, hogy nem tárolja a hőt. Ha van egy akkora ablakod, mint a sörkollektor, akkor ugyanott vagy. Én olyan megoldáson gondolkodom, hogy a napos őszi nappalok melegét eltárolni hajnalra.

[@ordasigabor]

a következő két hétben a sörkollektorhoz nagyon hasonló videós tartalom jön ;)

[@ferencpoleczki6188]

Hideg napos időben sörkollektor által előmelegített levegő, levegős hőszivattyúval kombinálva milyen energiabevitelt eredményezhetne? Persze a gyűjtőfelület a lényeg, de kb 2*4m-es kerítés vagy falfelület, kedvező fekvéssel mire lehet elég?

[@almaspite1234]

nekem volt söropllektorom, a szoba levegőjét keringette, és -5 fokban még kb 42 fokos levegőt fujt be egy 16w-os csőventillátor. Viszont nem tudtam takarítani rendesen, pár év után nem mertem bekapcsolni nehogy betegek legyünk. Ma inkább napelemet és kicsi ventillátoros fűtőt használnék, azzal ilyen gond nincs és bárhova vihetem a lakásban az áramot, akár hőtárolós kályhába is. A sörkollektor kb 50eFtba került 12 éve. mai áron két tábla napelem biztos kijönne belőle.

[@triplatom2429]

Kedves Gábor! Nagyon érdekelne a LÉGKOLLEKTORRÓL a véleményed, mint rásegítő fűtés. Egyszerű és olcsó házilag kivitelezni, ha a ventilátorokat napcellákkal hajtjuk meg, akkor se áram, se szabályzás nem kell hozzá. Nincs semmilyen szolgáltatóval kapcsolatban.

[@ordasigabor]

most pénteken 18:00-tól pont ez lesz a csatornámon, nézd meg ;)

[@adamhollosi5663]

Szia Gábor, nem tudom csináltál-e már? Kértél ötletet. Engem gravitációs akku érdekelne. Villanymotorral felemeni a súlyt. Mérni a be energiát. Mondjuk dinamóval fékezve leengedni, és mérni a ki energiát. Hatásfok, tapasztalatok, stb.

[@ordasigabor]

Szia itt ugye az a gond, hogy ha van 1000kg -os tömeg, és azt 10 méterre leengeded, akkor ideális esetben annyi energia nyerhető ki, mint pár normális zseblámpába akkujában lévő energia. m*g*h=1000*10*10= 100000Joule 100000/3600=27Wh ennyi lesz az gravitációs akkuban Egy 3.7V 2000mAh akkuban 3.7x2=7.4Wh energia van Ki építene ekkora kegyerét, amivel még egy laptop akkuját sem lehet feltölteni?

[@filippomontuoso6058]

A PNE homok silója a szabadban áll, vajon lehet a tartályt olcsósitani, ha a földbe temetjük? Akkor a talaj is szigetelné, és talan a többlet munka is megérné.

[@FenrirVarg]

A levegő jobban szigetel, mint a talaj. Plusz számolni kell a talajvízzel / talajnedvességgel, mint hűtőközeg és a talaj erodáló hatásával. Ha a talajmunka, megfelelő vízszigetelés, korrózióálló festék költségét nézzük, akkor jobb hatásfokú, ha azt az összeget plusz szigetelőrétegre fordítjuk.

[@animatedstatistics6587]

Üdv! Engem a sós vizes akkumulátor házi megvalósítása érdekelne. Ha van 1-2 m3 szabad hely, akkor tudtommal elég költség-hatékony lehet. Jól sejtem?

[@ordasigabor]

Az tudod, hogy a sós vizes akkut 250 fok feletti hőmérsékleten kell folyamatosan tartani? Szóval fűteni kell folyamatosan. 50%-os hatásfoka van, vagyis 2kWh-t beletöltesz, akkor csak 1kWh-t tudsz kivenni. Továbbá 1 hét alatt magától lemerül.... Az 5let jó. De akkor inkább Nikkel - Vas akkut kell építeni. Tartós, egyszerű és 100 éve sem kellett csúcs technológia a megvalósításához. en.wikipedia.org/wiki/Nickel%E2%80%93iron_battery

[@csabazsoltfenyvesi2531]

Szép napot. Egy olyan kérdésem lenne, hogy milyen elektromos fütőbetét alkalmas az 1000 Celsius fokra történő felmelegítéshez?

[@ordasigabor]

Szia. A legtöb Wolfram alapú betét tökéletes erre, pl joinxin.en.made-in-china.com/product/ONaEmeSyfcWD/China-Factory-Price-High-Temperature-Electrical-Resistance-Wolfram-Tungsten-Heater-Wire.html

[@sandorkurucz2989]

Az elektromos kerámia égető kemencék gyártóinál ,forgalmazóinál érdeklődj!

[@attilatoth9978]

Köszönöm Gábor, érdekes ötlet. Mi lenne, ha mondjuk rézcső spirál lenne a homokban, az lenne mondjuk lassabban átfújva a kivételhez? :)

[@ordasigabor]

szia, nangyon vastag cső kell, mert kicsin nem tudja átnyomni a ventilátor a levegőt. Vagy kell egy kompresszor, de azt sok energiával lehetne működtetni.

[@rendszergazdanyh2537]

Üdv! Ezzel vitatkoznék. Meg kell találni a ventilátor légszállításához megfelelő átmérőjű csövet. Biztosan van egy ésszerű kompromisszum, nem lehet nyilván túl vékony ahogy mondtad, de túl vastag sem. A ventilátornak befelé kell fújni a hűvös levegőt, a cső másik végén jön a meleg vagy forró. Szerintem biztosan jobb lenne a hőkivétel, mint a sima rézrudakkal. Egy 50-100l -es homokkal töltött űrtartalmu hordóban egy 4-5cm átmérőjű csőspirál ésszerű lehet. Egyébként hajrá, csak így tovább.

[@attilatoth9978]

Nem menne az magától IS valahogy? Spirál + meleg levegő vs hideg levegő súlya?

[@ferencpoleczki6188]

A legegyszerűbb, ha van kb 10 db átm 18 mm-es rézcsöved, amit függőlegeseb dugsz a homokba. A tartálynak szigetelt fém alja van amin a cső kilóg pár centit egy zárt légkamrába. Nem kell venti, ( vagy nem mindig), ha megnyitod a légkamrán az alsó zsalut, (minta fatüzelésűnél a huzatot), a forró levegő magától felfelé áramlik, fent leadja a hőt, fűti a lakást. Lehet kombinálni egy mechanikus termosztáttal, ami autómatice zárja a levegő beömlést a kívánt hőfok közelében. Lehetne akár 20 kg-os hordozható változat. Leválasztom a napelemről és abba a helyiségbe teszem, ahol szükséges a fűtés. Mivel nehéz, túl messze cipelni nem szerencsés. Ahhoz hogy kevés legyen a lakás hővesztesége, jó, ha szigetelt a panellakás, de ha nem, egy egyszerű keresztirányú hőcserélő is segíthet, ami a tetőkön a szellőzőventilátorok által kidobot levegő hőjét hasznosítva visszakerül a lakásba, akár a lépcsőházon keresztül ( mivel a strangok olyan zsúfoltak, hogy ott aztán még egy cső már nem fér el.-sajnos ) Amit másképp csináltam volna: 2*25 mm vtg Superwoll anyagot tennék a forró homokkal teli fémhordó köré, majd 100 + 50 mm vtg alufóliás Rockwool, vagy Consig lamellt. Ez a szigetelés elég ütős. Az elektromos kivezetés jobb alul, ahol szobahőmérsékletű levegő hűti. Szerintem érdemes piacképes termékké csiszolni. Persze előtte számolni, számolni, kalkulálni stb. mi mennyi, hogy megvalósítható-e olyan áron, amiért bármelyikünk pénzt adna. Egyszerű, nincs benne vegyianyag, újrahasznosítható stb, ennél zöldebb aksit nehéz elképzelni. Továbbcsiszolásra ajánlom, és hálás köszönet a videóért, meg azért a rengeteg érdekes infóért, amit a korábbi videókban is volt szerencsém látni, hallani. Szíven szerint tiszteletem jeleként Ordasi Gábornak adnám az Öveges és Nobel díjat és tudom, ha ilyen kvalitású emberekből lehetne pár száz, az ország talán nem itt tartana. Tudományos kérdésekben a tudomány képviselőinek és nem a politikusoknak kellene dönteni és irányt mutatni.

[@rendszergazdanyh2537]

@@ferencpoleczki6188Az a baj a fúvatás nélküli, csak a hideg meleg levegő saját mozgásával, hogy rendkívül lassú lenne a hőcsere. Az elektromos hőtárolós kályhákba sem véletlen raknak ventilátort. Pontosan azért, hogy a hőcsere minél gyorsabban végbe menjen, és a szoba levegőjébe közvetítse azt, ne magában a kályhában "álljon" a forró levegő. Természetesen már a huzat is jobb megoldás, na de az se van állandóan. Egy szobából pedig csak azért kiengedni a már meleg levegőt, hogy huzat legyen, szerintem pocsékolás. Akkor már inkább a ventilátor. Ha már úgyis ott a napelem, akkor a venti is ingyér forog...

[@zsoltszepcsik3979]

Csak egy gondolat. Ha egy kb száz négyzetméteres családiház alatti pincehelyiségét átalakítja az ember, aminek például 2m 30cm magas a belvilága egy ilyen homok akkuvá. Vajon megérné ? Fűtés és melegvíz előállítására?

[@ordasigabor]

Igen, ez működik. Pl. Ausztriában is több ilyen ház van. Illetve homok helyett vízzel feltöltve népszerűbb. A bibi csupán annyi, hogy hatalmas beruházás és mindeni azt szeretné látni, hogy pár év alatt behozza az árát. Nos nem.... csak az unokád örül majd neki, hogy tényleg ingyen van a meleg.

[@buscseik]

Szia, Csak egy otlet a ho kivetelehez. Hasznalj valamilyen fem csovet, es azon fujd at a levegot..., valoszinuleg tobb mint 70watt lenne ugy a teljesitmenye. Azon se lepodnek meg ha fel menne 300watt-ra. En szemely szerint imadom a homok akkumlatort mint otletet. Mar csak azert is, mert a terfogat a felulethez kepest negyzetesen aranyos, szoval, minnel nagyobbat epitesz, annal kevesebb szigeteles kell aranyosan. Miert nem hasznaltal kozet gyapotot szigetelesnek?

[@buscseik]

Minnel nagyobbat keszitesz annal jobb. PL ha csinalsz egy 1m3 kockat, amit fel toltesz meszko zuzalekkal, mondjuk olyan 10 centis darabokkal, es csak siman levegot fujsz jobbrol balra, vagy balrol jobra, attol fuggoen hogy futeni vagy huteni akarod. Ennel egyszerubben nem lehet megoldani... es igy mar mondjuk nem 1kwh kapacitasod lesz hanem 100...

[@buscseik]

A 2-300 fokos levegovel meg siman lehetne egy hocserelo segitsegevel vizet melegiteni, igy hozza lehet kapcsolni a futes rendszerhez....

[@norbertbudai593]

@@buscseik Ezt te jobbról balra fújást, hűtést fűtést Kifejtenéd bővebben?

[@romantictaleschannel]

Szuper felvetés @buscseik Alapvetően termikus sót használnék a homok helyett, vagy paraffin viaszt. A homoknak viszonylag alacsony a hőkapacitása, mivel az egy ásványi anyag, és a hőmegtartó képessége körülbelül 0,84 J/g°C körül van. Ezzel szemben a paraffin viaszok hőkapacitása általában magasabb, körülbelül 2,0 J/g°C körül mozog. Tehát a paraffin viaszok sokkal hatékonyabbak a hő tárolásában, mint a homok.

[@buscseik]

@@romantictaleschannel Vannak mas iranyok is. PL ha nem a meret vagy a tomeg szamit, hanem az ar. Vannak rendszerek amik levegot melegitenek fel 1400 fokra, es majd egy zuzott kő ágyon vezetik át a meleg levegőt, es a kő ágy az akkumlátor. Így hatalmas kapacitást todnak elérni, olcsón. PL ha olvadt só szét ömlik ott elég nagy baj tud lenni, ha forró levegő ki ömlik, az elég gyorsan ki tud hülni (perszet tudom, hogy 1400 fokos levegő is elég veszélyes tud lenni, de nem fogja elárasztani a szomszéd falut. Van külömbség veszélyes és veszélyes között) Forró levegőhöz olcsöbbak a berendezések, és a biztonság technika. Szóval két legyet egy csapásra. jó példa a megoldás a Heliogen nevű cégtől.

[@Villiavereb]

A gyakorlatban nem lenne jobb vákumcsöves kollektor ami sóolvadékkal működik? A napelem hatásfoka legjobb esetben is csak 25%. A hőböl 500°C környékén simán lehet gőz segítségével villamos áramot előállítani. A gőzt akár 500°C-ig is túlhevíthető.

[@ordasigabor]

És házilag miként lehet gőzből áramot termelni jó hatásfokkal? Komolyan kérdezem, mert egy ideje keresem a megoldást és reménytelennek tűnik egy 10kW-os ketyere létrehozása... de még az 1kW sem menne.

[@Villiavereb]

A stirling motor esetében kb. 500°C hőmérséklet kellene. Akkor már elfogadható hatásfoka lenne. A dugattyús gőzép a legjobb esetben 15% körül tud. A lapátos gőzturbina pedig nagyon bonyolult. Tesla turbina amit viszonylag egyszerű megépíteni, csak nagy sebesség esetén működik. Régi használt HDD-ből építhető.

[@belamiezaszar5878]

Az így letárolt hőenergiát át lehet alakítani elektromos energiává? (Mármint gőzturbina nélkül.😀) Ha már télire nem tudjuk elrakni a nyári meleget (legalábbis költséghatékonyan nem), akkor csináljuk belőle áramot éjszakára a klímának, hűtőnek, stb.

[@havelock.vetinari]

Vélhetően rohadt drágán és rohadt alcsony hatékonysággal Peltier elemekkel ezt meg lehetne csinálni. De én ezt inkább technikai bűvészkedésnek gondolnám, mint normál, hétköznapra való megoldásnak.

[@csf6092]

Tudnal a meglevö rendszereddel csinalni egy tesztet, hogy a jelenlegi szigetessel lezart allapotban meddig tudja tarolni a höt? Ez is erdekes lehet...

[@ordasigabor]

Az előző szigeteléssel ezt mértem: kzbin.info/www/bejne/pHmyZpx6apyUapo A mostani szigetelést is lemértem, külön tartalom nem lesz erről, de az eredmény: 23% elveszik bő egy nap alatt. 37:59 -nél láthatof.

[@dmisi1]

Nagyon Tanulsagos mint mindig !!!! az arduino program elerheto es a kapcsolasi rajz valahol ?

[@ordasigabor]

Nemsokára lesz erről videós tartalom és ott elérhető lesz. Abban a hőmérséklet mérés, áram- és feszültségmérés lesz benne.

[@BorcsaElod84]

Követem!

[@csillelaszlo3510]

Szép apot kerestem email címet sajnos nem találtam így leírom ide. Elgondolkodtam az energia kivételén? Pusztán a véleményére vagyok kíváncsi. Az alap ugyana az a két opciónál, egy pár fordulatos cső az akumulátoron belül, kívül egy hőcserélő tudom megemeli a hőveszteséget, de ha magas terhelhetőségű szintetikus olajjal töltjük a rendszert 500 fokot elviselheti, vagy ez kicsit meredek lehet finom szemcsélyű üveg golyóval tölteni a rendszert ebben az esetben szivattyù helyett azon gondolkodtam hogy egy spirált belehelyezni a rendszerbe pusztán Archimedes csigája, amiben egy nagy fix mágnes kap helyet és a cső köré elhelyezni a tekercselést megfelelő szigeteléssel. Ebben az esetben nyomással nem kell foglalkozni a szemcse méret a betét méretétöl függ. a hőcserélővel elvileg vizet melegítenék vagy levegőt

[@ordasigabor]

Ebben egy 70 szóból álló mondat volt.... egy része jött át csak a gondolatoknak. Értem, hogy energia kivétel. Nincs ezzel semmi gond. Számtalan módszerrel működik. Az a legfontosabb 500-1000 fok nem játék, nagyon meg kell gondolni az anyagfelhasználást.

[@ZoltanPatai]

Egy termoakusztikus sterling motorral mekkora vesztességgel lehetne ebből áramot generálni újra?

[@ordasigabor]

70% menne a levesbe...

[@gyorgyrajz2449]

Szia Gábor. Kérlek segíts hogyan lehet kiszámolni, hogy egy 100Ah 12V akkuban, mennyi energia tárolható ? mondjuk kW-ban kifejezve.

[@ordasigabor]

Szia 100x12=1200Wh ami 1.2kWh-nak felel meg. Ököl szabály, hogy Li-ion akkunál max 80%-ot vesznek ki, savas és munka akku esetén 60%-ot. Ha többet vesz ki valaki, akkor nagyon rövid lesz az akku élettartama.

[@gyorgyrajz2449]

Köszi, akkor rövid okfejtés tőlem: ha egy db 100Ah 12V akku 1,2kWh akkor egy 5kW szigetüzemű rendszerhez 60%-al számolva, veszteségeket, ráhagyást belekalkulálva 10db ilyen akkupakk megfelelne, párhuzamosan kötve. Kell még egy inverter ami ebből az egyenfeszből 230V váltófeszt csinál és kész is a szegényember szigetüzemű rendszere mondjuk napelemhez? Ez kb. 10x40eFt akku+200eFt inverter. Hol hibádzik az elméletem v matekom? Régóta követem a videóidat és gratulálok az övegesprofesszor hozzáálláshodhoz, a gyakorlat és elmélet összekapcsolásának bemutatásához. Hogy mindezt olcsósítva, otthon megtalálható eszközökkel mutatod be külön gratula...

[@rendszergazdanyh2537]

Jobban jársz, ha sorba kötöd és 48V -os rendszert használsz. Kevesebb a veszteség. A 48V -os akkukat lehet párhuzamosítani, ha szükséges. Pl 4S1P helyett 4S2P vagy 4S3P elrendezés igény szerint.

[@FenrirVarg]

@@gyorgyrajz2449 Két helyen hibádzik a matek. 1.) Nem számolsz az aksi tölthetőségével. Ez savas aksi esetén 10%, vagyis a teljes töltéshez 10 óra kell. Ez nyáron még kb. ok, de egy téli napon nehezen kivitelezhető. Így vagy a napelem rendszert, vagy az akkupakkot kell túlméretezni. 2.) Ha a videóban szereplő koncepciót nézzük, vagyis hogy fűtéshez használjuk az akkut, akkor az az 5 kWh kapacitás elég gyorsan elfogy. Nekem a 140 m2-es házra egy hidegebb napon elment 35 m3 gáz. Az kb. 370 kWh. Na erre lehet számolni savas aksi kapacitást aztán összehasonlítani a gáz / tűzifa árakkal.

[@gyorgyrajz2449]

@@FenrirVarg Igazad van, valóban nem sok. A semmitől több, de korlátozott a felhasználhatóság. Kösz az észrevételedet.

[@Bonewerkz]

10-15 fokos,oszi napsutesben azert egesz jol kivaltja az orosz gazt. Erkelyre kihelyezett napelemekrol bevezetve szepen elduruzsolna egy panellakasban, megfelelo ovinteztkedesek mellett. Mindezt ugy,hogy viszonylag olcson, egy ugyesebb laikus altal is megepitheto.

[@gaborcsongradi1060]

Lehet egyenletesebben lehet kivonni a hot ebbol, mint a puffertartalyba tarolva, illetve tobb energiat lehet beletenni. A ketto komboja lehet jo megoldas?

[@ordasigabor]

Lehet több energiát is kivenni és a ventilátor fordulatszám szabályzásával egyenletesebb is lehet. Kezdetben alacsonyabb fordulaton mehet a ventilátor és idővel fokozatosan növelni lehet.

[@gaborcsongradi1060]

@@ordasigabor Igen. Csak a vizes megoldassal jobban lehet hasznositani sztem. Egy nagyobb akkuval, az esti orakban lehet rasegiteni a melegvizre, fas vagy szenes kazanoknal. Pont az ember piheno idoszakaban. Ha csak a kazan hoveszetesege csokken, akkor is jelentosen tud sproloni sztem.

[@josefhallbauer]

A hőszigeteléshez a kőzetgyapot pont elegendő. A purhabb felesleges költség. Elektromos kemencéket használok, van tapasztalatom. 800- 900 C' fokon.

[@ordasigabor]

Szia, csak használod, vagy építed is a kemencéket. Mert ha utóbbi is, akkor milyen felszerelést használsz az egészség védelmében? A purhab nem csak hőszigetelő, hanem nem engedi ki a szúrós szálakat a hőszigetelő anyagból.

[@josefhallbauer]

@@ordasigabor Építek is. A külső oldalakat vízüveggel megköthetted. A hő leadásra is lenne ötletem, de nem akarok okoskodni. Nagyon tetszik amit csinálsz. Üdv.

[@__akos__]

lehet nedvesitett sütőpapirt kellett volna formaleválasztásra sima papir helyett

[@ordasigabor]

Gondolod a PURhab lejön a nedvesített sütőpapírról?

[@__akos__]

nem az semmiről nem jön le, de a papirt jobban kilehet simitani@@ordasigabor

[@andrejkiss]

még csak 28 percnél tartok, és a kommenteket sem olvastam, de kőzetgyapot nem lenne jobb szigetelőnek?

[@ordasigabor]

kerámiagyapot jobb, jobban bíra a hőt és nem olyan problémás a munka vele.... tüdőt és a bőrt gyorsan károsítja...

[@andrejkiss]

ja jó :D, megnéztem az első részt is, és ott látom a kerámia gyapotot. azt hittem, hogy a purhab közvetlenül érintkezik a homokkal, és a purhab helyett gondoltam a kőzetgyapotot. a fűtőszál hány voltra lett tervezve? 220as, vagy 12 voltos? köszi előre is a választ, és bocsi, ha említed valahol de nem figyeltem. még nem néztem végig mindet. @@ordasigabor

[@ordasigabor]

230Voltra tervezett a fűtőbetét, 11Ohmos

[@istvan3146]

18:40 73.8 V az üresjárati fesz, ami 7.8-ra esik. Ez nagyon messze van a legnagyobb teljesítményű munkaponttól. A napelemek miért nem párhuzamosan vannak kötve, hogy nagyobb áramot adjanak? Még az is nagyon messze lenne az optimálistól, de legalább 2x teljesítményt lehetne kivenni belőlük.

[@ordasigabor]

Valamit nem jól értelmezel. Kezdetben, reggel 7 kor volt alacsony a napelemek által leadott feszültség. Ha végignézed a videót, akkor látni fogod, hogy 70 Volt körül volt, amint kisütött a nap. Nem célszerű párhuzamosan kötni, mert a fűtőszál 11 Ohmos. Ehhez kevés lett volna a 34Voltos napelem feszültség.

[@istvan3146]

@@ordasigabor A kommentet akkor írtam, amilyen időpontra hivatkoztam. A tesztet kezdhetted volna 10 óra után, egyből 68 volttal, úgy szebb a grafikon. (Ha kivártam volna a videó végét, akkor nem írtam volna hsz-t.)

[@balazskiss985]

érdekes adalék hogy a gyúla régiesen a fáklya, és a zsúl= joule az 1 fáklya hőmunkájának értéke vagyis a Joule nevű Gyula bácsi vélhetőleg semmit sem talált fel, és sosem élt

[@paligegenyi]

erről a fáklyáról van valami linked?

[@almaspite1234]

1 joule= 1 wattsecundum, azaz 1 watt 1 másodpecig. nekem közel sem tűnik ugyanannak a mennyiségűnek egy fáklya hője mint pl ami egy 1w-os izzólámpa hője. szerintem véletlen egyezés a zsúl és a Joule, legalábbis azzal a magyarázattal amit írtál.

[@balazskiss985]

@@almaspite1234 a gyula világi vezető, mellesleg ugyanez a béla a bél, bel,bal fehér, világos, alba/bala=fehér pál=bál paulus=baulus/balázs polish= fényes polírozott, pallérozott, csiszolt elme véletlen egyezések nem léteznek, matematika megmutatja azt a tényt, hogy tövábbra is 1 db nyelv létezik a világon, és ennek leépült változatai pl az angolban 5000-nél több az ikerszó hangalakilag és jelentéstartalmilag, =(az angol finnugor (is)nyelv... baromság) pár példa járni= journey jár=goer, year, car (kör) kuruc= courage / kurázsi körörsi nesz = noise bős,bősz =busy bőcs(bölcs)=boss(főnök) főnök/fényes=főnix/phoenix pénz=famous fényes= famous fény= finn, fain, fine, fun, pun, pine, poem, pum-pum fényesen=phoenician=pénzesen so well= szóval ment=went mi=we varázs=mirage...

[@zoltanbiro6388]

A homok tulajdonságát, hogy pl lehet keverni, hol lehetne kihasználni egy homokenergiatárolónál?

[@ordasigabor]

Azt lehet pl. ki lehet használni, hogy levegőt zár be a sok szemcse, így valamennyire szigeteli önmagát...

[@istvan3146]

@@ordasigabor De az csökkenti a hőkapacitást. Ha a térfogat fele levegő lenne, az nyilván nem tud annyit eltárolni, mintha tömörítve van. A sok levegő a belső hőkiegyenlítést is gátolja.

[@tibors6986]

akkumulátorok párhuzamos kapcsolása (pedelec) ideális diódákkal optimális. Ilyeneket mosfetekkel lehet megoldani. Csináltál már ilyet? Érdekelne a megoldás…

[@ordasigabor]

Akkukat dióda nélkül is párhuzamosan lehet kapcsolni. Mi motivál bárkit is, hogy két 12V 100Ah akkut diódákkal kössön párhuzamosan?

[@tibors6986]

2 különböző töltöttségű Li akku párhuzamos kapcsolásánál kiegyenlítő áram folyik, amíg a feszültség kiegyenlítődik, ezt el kell kerülni…

[@miklosmiklos5941]

Sóból akku nem lenne jobb hatásfokú?

[@ordasigabor]

majdnem fele annyi a fajhője, mint a homoknak, így kb. 2x-es térfogat kell só esetén.

[@istvan3146]

5:03 Ez a kijelző élőben is ilyen csíkos? LCD?

[@ordasigabor]

Nem csíkos, valahogy a kamera így adja vissza....

[@jakabgipsz4788]

A valahogy: A kamera a képkockákat egymásutáni ütemben olvassa ki. Ez az ütem a megvilágítás függvénye. Kint a sok fény miatt ez magas, tehát sűrűn olvassa a képérzékelőt. Ha ez a frekvencia közeledik a kijelző frissítési (megjelenít egy képet, majd jön a következő...) frekvenciájához. akkor látszanak a csíkok. A kijelző megjelenítésének a közepén jár, amikor a kamera egy másik képkockába kezd... Konyha nyelven ez az ok-

[@istvan3146]

​@@jakabgipsz4788Értem én, de más esetben csak villogni szokott. Ez a határozott néhány függőleges csík nagyon fura, mert nem minden oszlopnál látszott.

[@jakabgipsz4788]

@@istvan3146 Megnéztem még egyszer és rájöttem te mire gondolsz. Ilyen sötétes függőleges csíkozás látszik. Én másra gondoltam amikor válaszoltam, nem erre. Ez egy olcsó kijelző és emiatt szivárgó áramok lehetnek a kijelző függőleges mátrix vezérlésében. Olyan képpontok is kapnak egy kis feszültséget amelyek ugyanabban az oszlopban vannak, de nem kellene . Az ilyen kijelzők, műszaki applikációkban használatosak és ott nem a minőség az elsődleges hanem az információ. Aztán lehet, hogy a Gábor már megnyomorgatta mikor szerelget és emiatt ilyen.

[@ordasigabor]

Egyébként kicsit kontakt hibás is a kijelző, mert 1x leesett... De a kijelző frissítése is vacak. OLED kijelzőből meg nem lehet kapni 2-3-4" körül, ami I2C vagy SPI buszos...

[@4444ga4444]

A komposzt hulladék bomlási hőjét is lehet fűtésre használni. Szerinted lehetne segíteni a hatásfokát pár napelem táblával? kzbin.info/www/bejne/oIeYe2umabmFq5Y

[@ordasigabor]

kzbin.info/www/bejne/nF6vYmaNgL56bqs kzbin.info/www/bejne/rHi5hWaQoMuNeJY Ha elvonod a hőt a komposzttól, leáll a folyamat. Nagyon kényes az egyensúly. Más is próbálkozott ezzel (beletett egy radiátort) és pár nap múlva leálltak a folyamatok. Akkor inkább fel kell fogni a gáz, ahol a likeken látod és elégetni.

[@istvan3146]

Légnyomás akkus videó most jött szembe: kzbin.info/www/bejne/Z3WcfYiXjr6hqKc Az energia oda-vissza alakítása közvetlenül történik.

[@247peti]

Lakásban tovább bírná.

[@MarkKiss-qv6gx]

Parhuzamosan kellett volna a napelemek kotni.

[@ordasigabor]

@@MarkKiss-qv6gx dehogy.... gondolj bele, fele feszültség lett volna, így a fűtőbetét negyed teljesítményt adott volna le....

[@attilatihanyi9696]

Talán az irányba kellene elmenni, hogy koncentrált napenergia melegítse a homokot. Finnországban ennél sokkal melegebbel értek el eredményeket.

[@filippomontuoso6058]

A homok 1700 fokon üvegesedik meg, a tároló tartály minőségén múlik meddig lehet növelni a hömérsékletét.

[@miklostoth7041]

ehetne hordóban faszénnel is akkut épiteni ha van kedved...

[@ordasigabor]

Mi legyen az elektróda? Hogy lehet a szenet porrá zúzni, úgy, hogy a környék és a tüdőm is tiszta maradjon. Igazából nekem is eszembe jutott, van egy csomó dolgom hozzá. De az előző két pont még nem megy.

[@miklostoth7041]

@@ordasigabor Tavaly láttam egy videót ilyesmiről...Egy kétszázliteres hordót feltóltöttek faszénnel középen volt egy hosszú rézcső...Arra nem emlékszem öntöttek e valami folyadékot bele..De nagyon brutális volt.. Ha megtalálom a videöt elküldöm..Én is spekuláltam már ezen hogy jó lenne szigetúzemü telepnek..mer más drága..

[@miklostoth7041]

@@ordasigabor kzbin.info/www/bejne/ppXKXql_i6iKrpY

[@norbertbudai593]

@@miklostoth7041 Ez engem is érdekelne!