Kis-Tóth Ágnes: Fémek égése (Atomcsill kísérletek, 2022.11.10.)

[@holden.a]

Érdekes, látványos, tanulságos. Köszönöm!

[@holden.a]

Meglepett, hogy milyen gyönyörű színnel égnek bizonyos fémek!

[@davidbalazsi8372]

Ismét egy szerethető fizikus hölgy. Köszönjük az előadást.

[@emanacio]

A sárgaréz és a bronz azért nem szikrázik, mert puhább, mint a vas és kémiailag a réz miatt nemesebb. Pl. ezért a tulajdonsága miatt csak bronz kalapáccsal szabad dolgozni a MOL százhalombattai finomítójában. Ugyanígy nem szikrázik sem az ezüst , sem az arany.

[@macrokefag8406]

❤️❤️❤️KTÁ♥️♥️♥️

[@emanacio]

Az acél súroló dörzsit is be lehet gyújtani egy 9V-os elemmel. De vas oxaláttal is be lehet gyújtani a vasat, csak előtte melegíteni kell, hogy az oxalát elbomoljon. És amint oxigénnel érintkezik begyullad.

[@lxathu]

A vas gyönyörű példája annak, hogy micsoda különbség lehet egy elem fizikai stabilitása és kémiai reakcióképessége között. A vas fizikailag (tehát atommagját tekintve) a legstabilabb elem. Az elektronszerkezete miatt viszont kémiailag egy hiperaktív idegroncs.

[@tolzsfogas2295]

A réz puhább, ezért hamarább leválik a részecske, mielőtt fel tudna hevülni. Ezért sem fog pl a polisztirol rúd sem szikráz vetni, míg ellenben a beton vágásakor már keletkezhet szikra.. A puhább fémek vágásához egyébként arra alkalmas korongot használnak. Köszönöm az előadást!

[@ElekZoliSopron]

A nem szikrázó, kopásálló beton sem szikrázik, pedig elég kemény... ez önmagában nem magyarázat.

[@macrokefag8406]

♥️❤️♥️❤️♥️❤️♥️❤️❤️♥️😭

[@krujiker]

❤

[@tomigalik4052]

Az látványos izzashoz minél magasabb hőmérséklet szukseges. Amikor megolvad a fém a súrlódás és a ezzel hokepzodes már megszűnik a szikra hőmérséklete max olvadpontig megy fel de még addig sem a gyakorlatban. Tehát az alacsony olvadaspontu femek egyike sem fog szikrazni forgácsolaskor

[@lxathu]

Jó a réz nem szikrázásával kapcsolatos sejtés, bár mondhatjuk úgy is, hogy a nem szikrázás a normális, és a szikrázás az, ami adott feltételek mellett lép fel. Az első feltétel a könnyen oxidálhatóság. Az acélok vastartalma (aki hagyott már fűrészt hajnalra beharmatozódni, az tudja), kitűnően oxidálható. A másik feltétel, hogy jó nagy legyen a fém felszíne a tömegéhez képest. A köszörüléssel letépett forgácsdarabok felszíne nagy, a súrlódással pedig megemelkedik a hőmérséklet, ez a három együtt pedig villámgyors elégésre ítéli a forgácsdarabokat. Vagy más szóval: mégis sikerült a kivárni nem akart rozsdásodást a másodperc töredéke alatt lezavarni. A réz - szeretjük is ezért (mint ahogy az alumíniumot is -, nem adja meg könnyen magát az oxidációnak, ezért súrlódással megemelt hőfokon, nagy viszonylagos felület mellett sem szikrázik. (Egyébként a bemutatott szikráztatás (szikrakép ellenőrzés) Bergmann Miksa nevéhez fűződik, és évtizedeken át ez a szikrateszt volt a gyors anyagteszt, az ahhoz tartozó szikrakép-mintákat tartalmazó fényképekkel.)

[@palkiss6746]

Lehet, hogy sárgaréznél azért nem történik égés csak abrázió, mert olyan tulajdonságai vannak, hogy nem "forgácsolódik", hanem képlékenyen alakváltozik, rákenődik a köszörűszemcsére, a folyamat hőeloszlása így sehol nem éri el a gyulladási hőmérsékletet. A hővezetési tulajdonságokon túl...

[@janosgal5720]

A réznek azért nincs jól látható szikraképe, mert a vizsgálandó anyag kohéziós erejének legyőzésekor túl kevés hő termelődik a hőelvezető képességhez viszonyítva.

[@ferencmolnar6683]

A réz kenődik...

[@AceleraSENNinhA]

Ez inkább sarokcsiszoló (a hibás köznyelv szerint flex), mintsem köszörű. De sebaj, nem ez a lényeg. Érdekes volt, mint mindig. Mellesleg a Formula 1-ben pár évvel ezelőtt cserélték le a versenyautó alján lévő kopóblokkokat (alighanem acélról) titánra, mert az látványosabban szikrázik, amikor leér az aszfaltra. Nekem innen volt könnyű felismerni. :)