KisOkos #60 | Élet bizonyítéka az Enceladus-on? | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ @urkutatasmagyarul
Néhány nappal ezelőtt publikálták azt a tanulmányt, ami a Szaturnusz egyik legérdekesebb holdjáról, az Enceladusról és annak anyagi összetételéről szólt.
Sokan az élet jelenlétének bizonyítékát látták az eddig sosem azonosított molekula detektálása mögött, de azért ezt nem ilyen egyszerű.
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@robertherczeg7189]

Bár lehet, hogy vége a Cassininek, viszont a legendás űrszondák közé beírta magát szerintem.

[@OmegaSquared]

Mindjárt meg van a 100k feliratkozója a csatornának! Nagyon büszke vagyok mert én már akkor is téged néztelek amikor még 20k feliratkozó sem volt. Végre valaki aki igazán megérdemli és nem csak a pénzért csinálja❤️🌠

[@abobiszon6639]

Megpályáznám a "Jelentéktelen részlet" díjat . Az Enceladus átmérője 500 km , mint mondtad 3:26 -nál "a felszínen vastag jégtakaró található , de a mélységben egészen biztosan olvadt tavak , tengerek , de akár óceán méretű egybefüggő folyékon vízrétegek találhatóak " . Nem ismerem az "óceán" definícióját , de egy 500 km átmérőjű golyón nehezen tudnék elhelyezni tengerEKET és még óceánt is . Mondjuk az én képzeletem "földhöz ragadt" 😀 . Csak így tovább , nemigen tudnék még egy ilyen értékes csatornát megnevezni a magyar nyelvű YT-on .

[@Philippi8]

Tök jó lett a videó, köszi. A szerves anyagokat inkább szénhidrogéneknek szokás nevezni mint szénhidrátoknak. A szénhidrát már egy közvetlen bizonyítéka az életnek mivel azt élőleny állítja elő.

[@lajoskovacs1052]

Kedves Gergő, csak egy mini javítás. Ahogy mondtad, szerves anyagnak általában a szénhidrátokat nevezik. Ez kicsit félrevezető, mert pld. az aminosacan is szerves anyagok (molekulák), de nem szénhidrátok. Általános megfogalmazás szerint a szént, hidrogént, és esetentként nitrogént, oxigént és egyéb atomokat tartalmazó vegyületeket nevezzük gyűjtőnéven szerves anyagoknak. Bocsánatot kér egy szerves kémikus a kiegészítésért...

[@pellerb]

Így van, ezen a ponton én is felkaptam a fejemet. 🙂

[@netgengszter]

Köszi az információt! Én pl. kémiából atom gyenge vagyok, azt tudom szinte csak, hogy ha a 2x annyi hidrogént az oxigénnel "összesütjük", akkor abból víz lesz! Amúgy nekem minden szerves, ami nem fémből és kőből van, és nyávog, brekeg, vagy csak repked és a véremet szívja! 😀😀😀 De viccet félretéve, becsülöm azokat, akik ezt a kémiát megértik, én még az ált. iskola 7-ik osztályában elakadtam benne, jó régen volt, '84-ben. "Öröm" volt utána az anyagismeret az autószerelő suliban: diffundál, rácsosodik, kristályosodik, ausztenites, szürkeöntvény, stb. szavak mögötti dolgok megtanulása! 😉

[@lajoskovacs1052]

@@netgengszter Látod nekem pedig ezek a fogalmak kínaiak 😜

[@davidkrakovszki7784]

Funfact: Apummal, mindig csak mosolygunk mikor olyan legendákat hallunk, hogy a világon két ember ismeri a Coca-Cola receptjét és, hogy ők nem ülhetnek egyszerre ugyanarra a repüllőre. Közben képesek vagyunk több millió kilométerből megállapítani, hogy milyen összetételből áll egy hold. 😅

[@urkutatasmagyarul]

Funfact: Azt, hogy miből tevődik össze a Coca Cola nem titkolják, rajta van minden egyes palackon.

[@bencefoldvari227]

A recept NEM egyenlő az összetevőkkel amit KÖTELEZŐ feltüntetni az élelmiszereken.

[@urkutatasmagyarul]

Dávid egy másik hold összetevőitöl és a Coca Cola-ról beszélt. Márpedig az összetevőit mindkettőnek ismerjük. Vagy szerinted a hold receptjéről volt szó? :)

[@davidkrakovszki7784]

​ @urkutatasmagyarul Mielőtt egy tényleges vita alakulna ki, tisztázni szeretném, hogy ezzel csak szemléltetni szerettem volna, hogy az ilyen legendák már mennyire idejét múltak. El sem tudom képzelni milyen zseniális elmék élnek közöttünk, és milyen eszközök vannak már a felhasználás alatt. Szinte biztos vagyok, hogy az a bizonyos recept lemásolása egy megfelelő tudással és eszközökkel rendelkező tudósnak/egyénnek nem tartana tovább 30percnél.

[@Mateassszz]

😂😂😂

[@ferencbardos6352]

Fantasztikus videó egy kiemelkedően izgalmas témáról. Köszönet érte! 🙏❤

[@alexkis527]

Köszike, érdekes és jó kis anyag, csak túl hamar vége lett. Remélem rátalálnak valami érdemi dologra/dolgokra mihamarább, nagyon kellene már valami jel, hogy igen, van itt valami és nem kérdés a jelen/léte. Várom már a fejleményeket, mert én is hiszek abba, hogy nem vagyunk egyedül. Ilyen nem lehet, nem létezhet. Köszi 👍🙏 ❤🤍💚

[@davidkiss6624]

Martin Nowak Evolvalibitás; "Minden az élet kialakulásához szükséges molekulára szelekciós és mutációs erők hatnak, ha ezek a feltételek teljesülnek megjelenik az önreplikáció" 👾🤗

[@Throrma]

Köszönjük ezt az okosítást is!

[@SzilardBartalos-bs8bt]

Szerintem a legmegdöbbentőbb felfedezés nem maga az élet felfedezése más égitesten. Az sokkal ijesztőbb vagy felfoghatatlanabb lenne ha olyan a DNS mint a földön

[@zoltanzaban1241]

Jok a videok és ami nagyon fontos: kevesen beszélnek ennyire tisztán érhetően!!!

[@Vid.186]

Köszi a videót! 👍

[@jenohathazi920]

Nagyon köszönöm és Boldog Új Évet kívánok

[@torma993]

Köszi!

[@balazsreti7736]

Csak egy elmeleti kerdes. Ha csak a sajat oceanjainkbol indulunk ki, akkor egy pohar ocean vizben is hemzsegnek a bakteriumok stb. Tehat, az Enceladus vizparajaba nem kene bakteriumra utalo nyomokat talalni? Nyilvan fagyott allapotban, de termeszetesen azt is eltudom kepzelni, hogy a Cassini ilyen meresekre nem volt felkeszitve.

[@urkutatasmagyarul]

Amikor a Cassinit megépítették még nem is tudtak róla, hogy ott gejzírek csapnak fel, így nem volt errea alkalmas műszer a fedélzetén.

[@messziroljott1516]

jó lett :)

[@MrAnti-uv6lw]

Szia, nagyon tetszenek a tartalmaid, csak így tovább :D. Esetleg a lehetséges X-bolygóról nem szeretnél videot készíteni? Szerintem bomba siker lenne :).

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv köszönet 🙏

[@robertpopradi5020]

Kérdés persze minden esetben , hogy mennyi idős a kérdéses égitest és milyen lehetett a múltja .? Esetleg ütközött .? Vagy mikor hűlt ki ? De kb 1 milliárd év bőven elég lehet , hogy a baktériumokhoz hasonló lények kialakulhassanak szerencsés esetben ..

[@balint_szoke]

7:30 Igen, jól mondod Gergő, ha bebizonyosodik, hogy az Enceladuson vagy/és az Európán van élet, akkor valóban hemzseg az élet az Univerzumunkban, márpedig erre a kérdésre 2 évtizeden belül választ kapunk, ami nagyon izgalmassá teszi a jövőnket és a csillagászatét! Nagyon-nagyon klassz rész volt, és ami engem illet, kifejezetten izgatnak a Jupiter és a Szaturnusz holdjai, e kettő különösen, mert lényegében élő holdak fantasztikus adottságokkal!

[@zoltanboros8963]

Én ezt a statisztikai mókolást nem nevezném rendkívüli bizonyítéknak. Igen gyakran kiderül, hogy vannak olyan esetek is, amire nem gondoltak a tudósok. Itt van rögtön az, hogy a folyékony vizet is lehetetlennek gondolták.

[@TeXUSR]

Simán, de több szem többet lát. Ha esetleg mást hozott volna ki a matek akkor a következő szondáig lehetett volna reszelgetni a modelleket.

[@VRGJozsef]

Nagyon kéne már a Starship. Már azt is elképzeltem, hogy egy indítás, egy cél, tíz szonda, több adat, mesterséges intelligencia elemzi ...... kész 🎉

[@hunmagnumpi]

Egyszer azt olvastam hogy a földön még 6000m mélyen is ~40.000 sejt található 1ml vízben. Ha van élet Enceladuson feltételezem, hogy találnunk kellene valamit a gejzírek által kilövelt vízben is. Azt nem lehetséges úgy begyűjteni, hogy átrepül rajta egy szonda?

[@urkutatasmagyarul]

Ez az egyik jövőbeli terv!

[@minecsadresteam]

@@urkutatasmagyarul Nem tudom láttad-e Dancsó Petinek az egyik frisebb videóját, ahol a kardashev skáláról beszélt. Jó kis videó lett, de úgy gondolom te sokkal tudományosabban tudnád átadni. Nem gondoltad, hogy csinálsz róla majd videót?:) (vagy annyira nem témába vágó?) Köszi előre is válaszodat!:)

[@csekemirko]

Nagyon érdekes 😱

[@merion297]

:) Remélem, még élni fogok, amikor majd leás a belső óceánba egy szonda, és ott talán életet talál. Egyébként a kiejtése: Enkeládusz (vagy ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor Enkeladosz, de persze nem kell ezt túlfeszülni). Görög a név. 🤘🏼

[@gregor_man]

De a rómaiak is átvették, mint mindent, a csillagászok már a latinból használták fel, és egy csillagászok között érvényben lévő egyezség szerint minden ilyen nevet (új)latinos szabály szerint kell ejteni. C-vel. Más nyelvek kínlódhatnak vele a saját szokásaik szerint, mondhatják akár SZ-szel is, de a magyar ajánlás tiszta és világos, én a Meteor Csillagászati Évkönyv 2010-es kötetében keresném, ha ragaszkodnál hozzá.

[@TeXUSR]

Felőlem encsiládának is ejthetnék, amíg mindenkinek egyértelmű, h miről van szó. De érdekes volt hallani merre lehet magyar nevezéktannak utánanézni. Köszi szépen!

[@karolywagner270]

Azt legalább körülbelülre lehet tudni, hogy milyen vastagok lehetnek egyes rétegek pl. jég, víz, "kő" ?

[@urkutatasmagyarul]

Csak tippelhetünk, muszáj lesz egy precízebb szondát küldeni a térségébe, hogy pontosabb válaszokat kapjunk!

[@jozsefgulyas4254]

számomra az lett volna a nagy durranás, ha konkrétan szilvapálinka jelenlétét mutatták volna ki. akkor már tutira lenne ott értelmes élet !

[@urkutatasmagyarul]

Vagy ha csak pálinka van, de élet nincs, akkor majd lesz! :)

[@lajos3980]

Lehet, hogy a Musknak inkább az Enceladusra kellene embert telepítenie. Itt legalább van víz, szomjan nem halnánk. xD

[@bencehammel7866]

űrbe se tudot kirepülni :D

[@urkutatasmagyarul]

Elon Musk már több, mitn 10 alaklommal juttatott embereket a világűrbe biztonsággal. Lehet, hogy érdemes lenne tájkozódni, milelőtt egy ilyen megnyilvánulással kinevetteted magadat!

[@TheMogyeee]

@@urkutatasmagyarul xd

[@ViLLaMVaDaS2]

​@@urkutatasmagyarul hát, ha szigorúan értelmezzük, akkor igazat írt. Elon nem járt az űrben. Még.

[@Enkeli344]

Tudjáttok mi lenne az élet tagadhatatlan jele? HA ott a hóban , hóangyalkát találnának. :)

[@csabalukacs1277]

Vagy valami szép rajzot sárgával.

[@dryft7906]

Érdekes :D

[@gabortoth4277]

Egy naprendszerben több helyen létező életből csak akkor vonhatjuk le az általad mondott következtetést, ha azok biokémialag teljesen mások (más öröklődés, felépítő molekulák, energiatermelés), így vélhetően függetlenek.

[@urkutatasmagyarul]

Ezért fogalmaztam úgy, hogy ha Naprendszerben két külön helyen is KIALAKULT az élet. Azaz egymástól függetlenül jelent meg.

[@gabortoth4277]

@@urkutatasmagyarul ok, jogos

[@csabasaghegyi6083]

Még arra sincs elmélet, hogy itt hogyan jelent meg az élet. A már meglévő életnek az a fejlődése, ami ma a jellemző hit az életről (NEM bizonyított tény, hanem csúnya szóval hit) annak a matematikai valószínűsége olyan alacsony, hogy hatványkitevőkkel lehet csak kifejezni. Ezért (hacsak nincs multiverzum, ami nekem eléggé tündérmese kategória) a létezés, főleg az élet ordítja magáról, hogy valamilyen világunk feletti értelmes hatalom mókol itt...

[@ampervadasz82]

Szerintem pontosan ezért lenne óriási jelentősége ha esetleg találnánk máshol is hasonlót, mert az segíthetne válaszokat találni a saját létezésünkre vonatkozóan is.

[@bassamteliassad]

Úgy látom nemsokára megkapod a plakettet :)

[@urkutatasmagyarul]

Talán már csak pár hét, de még számomra is hihetetlen!

[@bassamteliassad]

@@urkutatasmagyarul köszönöm a munkásságodat :)

[@urkutatasmagyarul]

@@bassamteliassad Én pedig, hogy velem tartasz! ;)

[@bagoistvan3182]

7:53 ...🙄🙄🙄..a következő generációknak....😵😵😵

[@gyurci80]

érdekes lenne tudni, a jég alatt még is milyen nyomás van. Az űrből egyből a Mariana árok mélyére technikailag érdekes.

[@anitahollosi728]

Én azon gondolkodtam, hogy mi van, ha más bolygókon teljesen más részecskék kellenek egy élőlényhez? Vagy pl víz nem kell az élethez.. Ilyesmi.. :)

[@norbertruff1670]

Ezen már 60 éve más is gondolkodott...

[@carvingskiponthu]

Teljesen jogos kérdés. Simán lehet. Ezért pontosabbb a "földihez hasonló élet" kifejezés.

[@netgengszter]

A Földön szén alapú élet van. A biológusok és a kémikusok szerint létezhet szilícium alapú élet is, mivel hasonlóan működik kémiailag a szilícium, mint a szén. Erről még nagyon régen olvastam, lehet azóta változott a "képlet", mert azóta sem jártam utána az állításnak. Meg aztán a jó ég tudja, hogy más elemek másfajta körülmények hatására mire képesek (itt a világegyetemben a sok milliárd galaxis, és azokon belül levő, sok milliárd csillagrendszer eltérő körülményeire gondolok). Elképzelhető, hogy az ÉLET sokkal több elem variációjában is létezhet, mint amit eddig erről tudunk, vagy sejtünk. Az ÉLET-hez az energia az egyik legfontosabb összetevő. Az általunk ismert világegyetem pedig tele van energiával, szóval az van bőven.

[@_nasuL]

Attól mert a földi életforma ahhoz alkalmazkodott meg jött létre ami rendelkezésre állt, nem hiszem hogy csak ilyen létezne már a véletlenszerűség miatt is... miért csak szén alapú élet lehet ahol víznek is kell lennie? Simán lehet hogy olyan élet van valahol ami teljesen máson alapszik és más kell hogy fenn maradjon... lehet megcáfolni

[@urkutatasmagyarul]

Senki nem állította, hogy csak szén-alapú élet létezhetne

[@zalanv9490]

"A szerves vegyületek kifejezést... szénhidrátokra használjuk" Itt a helyes kifejezés a - szénhidrogénekre - szó 👍

[@zoltanboros8963]

Csak annyit, ha nem elemekről, hanem vegyületekről (vagy másképp molekulákról) van szó. És ahogy már mások is mondták a szervesnek általában a szén tartalmú vegyületeket nevezzük.

[@MrGaraigabor]

4:44-nél inkább a szén-hidrogén kifejezést használnám, azok a legegyszerűbb szerves molekulák. A szénhidrátok már öszetettebbek annál.😉

[@szorendbalint2062]

Pontosan.

[@falusiistvan3744]

4:43 Szénhidrátok helyett itt nem szénhidrogéneket akartál mondani?

[@urkutatasmagyarul]

De.

[@oljanos919]

A Szaturnusz gravitációs ereje nem fogja ezt a holdat szép lassan darabokra szaggatni?Valahogy anno a gyürűje is így keletkezett. Aszem🤔

[@taltoos1]

Naprendszerünk legszebb bolygója a Föld 😉

[@CAwmy]

Szepseg relativ..

[@istvanvarga3326]

Remek videó ismét. Ugyanakkor a végét nem teljesen értem, hogy pl te miből gondolod, hogy ha itt van a földön kívül pl egy másik bolygó holdján élet, akkor miért is hemzsegne máshol? Brian Cox, amikor erről beszél az egyik videóban ő azt mondja, hogy az a stabilitás, ami nálunk van, azaz hogy 4-5 mrd éve stabil egy naprendszer az nagyon ritka, és hogy az élet ehhez képest nálunk ugye mindössze kb pár száz millió éve van csak, s máshol meg ennél több idő kell, pl 2-3x ennyi, akkor az már akár összemérhető az univerzum 13.7 Mrd évével... arról nem beszélve, hogy nálunk is majdnem teljesen kipusztult ugye nem is egyszer tudtommal az élet teljesen szinte... no mindegy csak kíváncsi vagyok a véleményedre :)

[@urkutatasmagyarul]

Azt mondtam, hogy ha a NAPRENDSZEREN BELÜL két helyen is kialakult, akkor hemzsegnie kell az univerzumnak!

[@gaborkovacs5378]

Élet majdnem egyidős a Földel, nem pár száz millió éve, hanem több mint négy milliárd éve létezik a földön. Egyébként, hogy mit neveze Brian Cox stabil naprendszernek, vagy hogy miért gondolja, hogy ritka, azt nem tudom, de jó lenne tudni, mivel így eléggé értelmezhetetlen ez a kijelentés.

[@NR-HUN]

3:25 Belsejében olvadt tavak, tengerek, óceán méretű vízrétegek? 500km átmérőjű holdon? Ezt hogyan kell elképzelni?

[@urkutatasmagyarul]

Úgy hogy nagy, egybefüggő vízrétegek vannak a felszín alatt

[@NR-HUN]

@@urkutatasmagyarul Óceán méretű? Mint a Balaton?

[@ampervadasz82]

@@NR-HUN Na most én direkt rákerestem az "óceán" szó jelentésére, sehol nem láttam területre vagy térfogatra vonatkozó megkötéseket. Ha egy égitest felszínének nagy részét beteríti a víz, az simán belefér a definícióba. Szerintem. Amúgy meg teljesen lényegtelen is.

[@JohnSheppardHKM]

​@@ampervadasz82Pontosan így értelmezem én is az óceán fogalmát. Ha egy égitest bizonyos százalékánál nagyobb területet jelen van a víz, azt óceánnak nevezhetjük, ha ez a százalék kisebb akkor tengernek, ha parányi akkor tónak. Példanának okáért egy 10 nagyobb bolygón mint a Föld, a mi fekete tengerünk csak egy tónak számítana azon a bolygón.

[@netgengszter]

@@JohnSheppardHKM "egy 10 nagyobb bolygón mint a Föld, a mi fekete tengerünk csak egy tónak számítana azon a bolygón" Vagy inkább csak egy enyhe tavaszi eső utáni pocsolyának. 😉🙂 Persze csak akkor, ha a 10x nagyobb bolygó alatt az említett bolygó átmérőjét értjük. A Föld felszínének a területe 510 millió km2. Egy tízszer nagyobb bolygóé pedig már 51 milliárd km2. Azért ez már nem kevés különbség!

[@csabahontalan2179]

Számomra mindig is az Europa és az Enceladus voltak a legérdekesebb felfedezésre váró helyek a naprendszerben. Tudom, ez kicsit furcsán hangzik, de szerintem a Mars dögunalmas, és szomorú, hogy a legtöbb kutatás mégis ezt a sivár és jelentéktelen bolygót célozza meg. Nyilván ennek az is az oka, hogy közel van és könnyebb (olcsóbb) rajta kutatni, de nagyon örülnék, ha az elkövetkező évtizedekben az űrkutatók kicsit jegelnék ezt a Mars-témát, és inkább ennek a két holdnak a felfedezésére fordítanák az idejüket, és az anyagi forrásaikat.

[@szilardolvedi4830]

3:23 Lenne egy olyan kérdésem hogy. A fóldkörüli műholdjainknak tartalék üzemanyggal kell rendelkeznie hogy idönként korigálják pályájukat. ( lehet húlyén teszem fel a kérdést ) hogy ne zuhanjanak vissza a földre. De a bolygók körül keringő "holdak" amiket a bolygója hol közelebb, hol távolabb húz/taszít magához/magától azok miért nem zuhannak bele a bolygójukba?

[@urkutatasmagyarul]

Van olyan hold, ami becsapódik a bolygójába, ez nem is ritka jelenség a planeták kialakulásakor. A jelnelgi holdak elég nagyok és elég távoliak, így azokrs kisebb hatással van a ritka légkör hatása, ami miatt a földi műholdaknak gyorsító manővereket kell alkalmazniuk

[@philipesz7105]

mert lehet a tömegvonzás elmélet csak elmélet.

[@urkutatasmagyarul]

@@philipesz7105 A gravitàciót megkerdőjelezni sokkal nagyobb csacsiság, mint azt feltételezni, hogy a Föld lapos.

[@marcikakukk3204]

@@urkutatasmagyarul @philipesz7105 nem a "gravitàciót kerdőjelezi meg", hanem a "tömegVONZÁS elmélet"-et... 😉

[@urkutatasmagyarul]

@@marcikakukk3204 Épp ugyanolyan csacsiság

[@tamaspal2093]

A földi életet kutatjuk?Nincs olyan!Nagyon hasonló rengeteg lehet?

[@urkutatasmagyarul]

Nem kutatjuk a földi életet máshol. Földönkívüli életet kutatjuk máshol

[@Astrojani999]

Vajon mikor küldenek felszíni/az alatti kutatószondát erre a holdra?

[@TeXUSR]

A Marsutazásnál már jól bejáratott a '20 év múlva'... Szerintem még az Antarktiszon sem olyan sétagalopp megfúrni a jeget nagyon mélyre. Én a Holdon számítok furkálódós küldetésekre.

[@zsoltschaffer6832]

Elon: 2 hét múlva🤣🤣🤣🤣

[@igoffical142]

Akkor szívjuk meg ha olyan élet van ott mint az Európa-rejtély című filmbe 😅

[@gaga6644]

Minden csak következtetés, a mai elképzelésünk alapján..Galileo G.xd

[@urkutatasmagyarul]

Nem, ezek vizsgálati eredmények

[@nemnemigenigen]

Amikor a napból szupernova lesz akkor siman lehet ,hogy pont ideális lesz az élethez.

[@-afyx-]

valóban... egy rövidke pillanatra! :)

[@nemnemigenigen]

@@-afyx- Igaz ekkor felrobban , arra gondoltam mikor a nap halála előtt többszörösére nől.

[@gaborkovacs5378]

A Napból nem lesz szupernova soha.

[@Enkeli344]

Oké lehetne ott élni . De mekkora. Ha jól mondod 500km a bolygó vagy hogy mondtad. Tehát töredéke a földnek. Nem lenne jobb a meglévő bolygónkra vigyázni?

[@polgarjozsef]

Nyersanyagforrásnak vagy egy űrbázisnak jó lehet. Nem áttelepedni kell. Ki kell lootolni, amit lehet.

[@Enkeli344]

@@polgarjozsef onnan ideszàllitani hmmm Amikor sok aranyat a földben hagyunk mert nem gazdaságos kibànyàszni???

[@polgarjozsef]

@@Enkeli344 nem kell ideszállítani sem, ott csak feltölthetné a készletet mondjuk egy hosszabb úton lévő másik hajó. Az lenne jó, ha ez a pénz dolog megszűnne, mint a Star Trekben és a tudományos fejlődés lenne az egyik fő célunk.

[@csabahontalan2179]

Senki nem mondta, hogy oda kellene költözni. 😀 Az emberi faj számára nem is lehet élhető. Az a felvetés, hogy élhetnek ott kemoszintézisen alapuló extremofil létformák, ahogy a földi óceánok mélyén is élnek. Azért érdemes ezt kutatni, mert óriási eredmény lenne, ha kiderülne, hogy a Földön kívül máshol is van élet, ráadásul a mi naprendszerünkben.

[@gaborkovacs5378]

Itt valami alapvető félre értés van. Senki nem akar odamenni lakni, senki nem akar ideszállítani semmit. Ez csillagászat, és űrkutatás azaz felfedezés, és megismerés célja. Nem kell túlgondolni a dolgokat.

[@bencenagy5783]

Az abiogenezis elfogadasához azért nem kevés hitre, és jó pár tudományos törvény figyelembenem vételére van szükség. Valahogy ha erről van szó, akkor általában ez mindenkinek olyan evidens, magától értetődő. Ugyan miért is, mi is erre a konkrét bizonyíték, tény, ami cáfolhatatlan?

[@urkutatasmagyarul]

Ha a földi élet bem természetes úton jött létre, hanem teremtették, az még egyáltalán nem zárja ki, hogy máshol nem teremtett (ugyanaz, vagy valaki más) életet, ahogy azt sem zárja ki, hogy máshol természetes úton is létre jöhetett az élet.

[@bencenagy5783]

@@urkutatasmagyarul Én ezt értem, de ha abból indulunk ki hogy a fizika, és biológiai törvényei egységesek az univerzum minden egyes szegmensében, akkor ott is ugyanazon feltételek voltak/vannak jelen.

[@gaborkovacs5378]

Amit elmítesz, ezeket a tudományban Elveknek hívjuk, és ezek logikai értelmezések tudományban. Az, hogy a világegyetemben természeti törvények irányítják, és ezek egységes rendszert képeznek, illetve mindehol érvényesek ezek a fizikai és kozmolgiai elvek. Tehát ezekből az elvekből, és biológiai ismereteinkből (azaz hogy a természet részei vagyunk, nincs benünnk semmi természetfeletti) egyenes logikai úton következik az abiogenezis. Viszont az már nem következik belőle, hogy többször is megtörtént volna a világegyetemben, vagy hogy ezen a bolygón történt meg.

[@vezertrojai]

Kíváncsi lennék, hogy a Titánnal mi a helyzet ha már az Európa és az Enceladus ilyen előkelő helyen van a "megfigyelendő bolygók" listáján!🤔

[@VAjZY]

Ugyanolyan előkelő helyen van, csak egy "kicsit" még messzebb. A DragonFly program célozza a Titánt (majd egyszer csak, ha lesz rá keret..). 2027-es vagy '28-as indítás EDDIG a terv. 10 évvel azért lehet számolni alaphangon az utat is. Mondjuk a JUICE is csak 2031-ben érkezik majd a Jupiterhez. Ha optimisták akarunk lenni, akkor szerintem kb mire annak vége (2035 a küldetés vége eddig), akkortájt fog a DragonFly odaérni a Szaturnuszhoz. :) Bár ez tényleg az álom kategória - mint tudjuk, ezek a dolgok soha nem a tervek szerint haladnak, szóval reálisan inkább csak 2040 körül lesznek adataink szerintem.

[@GeriCraft22]

2:22 ezeket az animációkat honnan szedted?

[@urkutatasmagyarul]

Sajnos nem jegyeztem fel, de vélhetően a NASA, vagy az ESA archívumából.

[@GeriCraft22]

@@urkutatasmagyarul köszi!

[@-sila-]

Az elején elhangzik, hogy 500 km az átmérője. Nem tudom értelmezni az "óceánok" fogalmát. 500 km-ben.

[@urkutatasmagyarul]

Neked ezt nem is kell értelmezni

[@manbehindtheglass8152]

@@urkutatasmagyaruluhh micsoda beszólás! 😅

[@-sila-]

@@urkutatasmagyarul Na látod, így már világos "NEKEM" is🤣

[@csabahontalan2179]

Az óceán olyan víztömeg, ami az égitest felszínének nagy részét vagy akár egészét befedi. Lényegtelen, hogy mekkora égitestről van szó.

[@-sila-]

@@csabahontalan2179 Köszönöm, így már érthető.

[@peterhirku1748]

🤔🙄😉👍

[@vladitf]

Mièrt nem fogy el a víz a belsejèből? Visszahullik rá fagyottan ès kezdődik a körforgás újra? Egy ilyen kis holnak van annyi gravitációja, hogy visszatartsa a gejzírből kilövellő vizet? Èrdekes ègitest, kívancsi vagyok! Biztosan fognak róla mintát hozni egyszer.

[@VAjZY]

Ezek jó kérdések! Akár el is fogyhat, ezt egyelőre nem tudhatjuk, de ne felejtsük el, hogy vízpáráról van szó, tehát egy része akár vissza is érhet a felszínre. Még a Föld esetében is az a helyzet, hogy egy csomó gáz szökik el róla folyamatosan, pont pár éve volt egy tanulmány erről, és bár a pontos számokra nem emlékszem, de tízezres nagyságrendről volt szó, tonnában mérve. Talán 50-60ezer tonna. Ennyi gáz szökik el a Földről évente! Ez rengetegnek tűnik, de valójában elhanyagolható mennyiség még hosszútávon is. Ez függ a napszelektől és persze az adott égitest tömegétől is. Pl a Jupiterről arányaiban nyilván kevesebb gáz szökik el, míg az Enceladusról nyilván jóval több.

[@shadowdragon485]

Lost Planet 3 😂

[@marklentovics]

De ha 500km az átmérője akk hogy lehetne rajta oceán méretű egybefüggő víztömeg? 😅 Nem tudom hogy mekkora kiterjedéstől számít egy víztömeg óceánnak, de ha olyan széles az Enceladus mint Magyarország akk nemhogy óceán de még tenger méretű víztömegek sem lehetnének rajta inkább csak nagyobb tó méretűek nem?🤔😅 Persze lehet hogy rosszul gondolom, és ha így van javítson ki valaki😅 De ez megütötte a fülem😅

[@urkutatasmagyarul]

Óceán = kontinenseket átölelő egybefüggő víztömeg.

[@marklentovics]

@@urkutatasmagyarul Igen köszönöm😅 Közben már utána is olvastam, amit megtehettem volna kommentelés előtt is 🤦‍♂️😅

[@jozsefgulyas4254]

végezz térfogatszámítást egy 500 km átmérőjű gömbre. messze több ott a víz, mint a Földön !

[@philipesz7105]

@@urkutatasmagyarul értelmeztem. Akkor a főldön csak egy van belőle.

[@jozefnovak7750]

Köszönöm! Egy filmben hallottam egy érdekes kifejezést amit mondot egy ürhajós "árva" fia: "...ment keresni idegen életet más bolygón, és saját földi életet elpocsékolta...!".

[@TeXUSR]

Ez nézőpont kérdése. Ha lemond az űrutazásról a földi élet miatt, de ez végig boldogtalanná tenné akkor lehet még mindig jobb, ha nem a földet választja.

[@jozefnovak7750]

Köszönöm! Ez igaz.

[@TeXUSR]

@@jozefnovak7750 másrészt ha valaki az űrbe vágyik lehetne kevésbé önző h nem hagy hátra 'árván' gyerkőcöket. Vannak helyzetek amikor tipikusan nem mérlegelnek ilyesmi következményeket.

[@jozefnovak7750]

Igen!

[@gregor_man]

Ha egy kis robot képes lenne lefúrni magát ennek a borzasztó vastag jégnek az aljáig, onnan tudna rádióhullámokkal üzenni egy ott keringő szondának, a jégen keresztül. Én gondolkoznék rajta az űrkutatók helyében. :-) Jó ötlet volt a kifújt párába beleszippantani, de egy jó kis robotkortyintás a vízből sokat mesélhetne.

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv 2024.03.29. Köszönet.

[@spontanvideok246]

Ez a két HOLD a legérdekesebb.❤ Szerintem a ma mindenütt hallható állandóan ERŐLTETETT téma helyett, hogy (huuuuumajd 2030 meg 2050-re Embert küldünk a MARSRA)Az Europa és az Enceladus kutatásával kéne foglalkozni. Sokkao jobban megérné, és érdekesebb ahogy ez a video is bizonyítja. Mert ezen a két HOLDON sokkal de sokkal biztosabb, hogy van/kialakulóban van az ÉLET, mint a sivár felszínű Marson. A MARS is kedvencem közétartozik mielőtt félre értés esne. De nincs ott semmi érdekes a VÖRÖS SALAKON kívül. Enceládusz? Én Enkeládusznak ismertem, és hallottam eddig. Ez Furcsa.😱😱

[@urkutatasmagyarul]

Lationos kiejtés szerint Enceládusz.

[@MRsubakka]

Lehet hogy a kutatás prioritása nem az élet nyomaira hanem a új nyersanyaglelőhelyekre mutat? U.i.:SALAK?!?

[@gyongyirakonczay5480]

Az Enkeladosz görög szó, eredetileg "k"-val irták, és úgy is ejtették ki. Lattinosan irják "c"-vel, és ugy is ejtik. Latinban a c magas hangrendu mag ánhangzo előtt c-nek ejtendo. (Lásd: Cecilia).

[@urkutatasmagyarul]

A Magyar Meteor Csillagászati évkönyv 2010-es számában külön kiemelik, hogy bizony így kell ejteni a hold nevét, C-vel.

[@josidemo]

Az, hogy hőforrás van az Eceladusban, arra a feltörő víz a bizonyíték. De hogy valójában mi ez a hőforrás, az csak egy teória, nincs rá semmilyen bizonyíték. Az, hogy a pillanatnyi ismeretink alapján a legvalószínűbb, hogy gravitációs erő a létrehozója, valójában semmi sem támasztja alá, csak a hő jelenléte. Elvileg más forrása is lehet, ugyanis semmilyen számítással nem sikerült még ezt a jelenséget alátámasztani. Ugyanis ha tényleg gravitációs erőről van szó, akkor az folyamatos energia kicsatolódást kell eredményezzen, aminek meg kellene látszódnia az Enceladus pályájában. Csakhogy ilyesmit nem vettek észre. Vagy azért, mert nem is vizsgálták, vagy pedig azért, mert annyira kicsi az eltérés, hogy hibahatáron kívül van. Vagy pedig más az oka a hő termelődésének. És még egy észrevétel a témához. Ahhoz, hogy egy jégburkon keresztül fel tudjon törni víz, ahhoz elképesztően nagy nyomás szükséges, pláne, ha ennek a jégrétegnek a vastagsága km nagyságrendű. Egy ilyen léptékű jégburoknál egy ekkora nyílás, ami egy egy gejzír átmérője, nagyon kevés víz képes távozni. Viszont a nagy nyomás miatt belül a víz forró, aminek tágítania kellene a nyílást, amin egyre több víz kerülne a felszínre és ez jelentős egyenetlenséget kellene, hogy kialakítson. Esetleg a vulkánokhoz hasonló krátereket. De ilyet nem figyeltek meg vagy csak nem vették észre. A lényeg, hogy még nagyon sok kérdés vár tisztázásra és ez teszi számomra igazán izgalmassá a témát.

[@Inspactah1]

A gravitáció okozta belső hőfejlődés a Jupiter Io holdján is megfigyelhető, bizonyítéka pedig a fokozott vulkáni aktivitás ahogy folyamatosan deformálódik a gravitációs hatások miatt.

[@VAjZY]

A deformációt az Io-n és azt hiszen az Europán is megfigyelték. Nem értem, milyen "kicsatolódást" kéne látni. Az elmélet másik lába az, hogy a számítások szerint minimum párezer kilométeres átmérő szükséges ahhoz, hogy egy égitest belsejében hőforrássá alakuljon egy akármilyen jellegű mag, bár ez nyilván függ azért valamennyire a legközelebbi csillag távolságától is.

[@marcikakukk3204]

@@VAjZY 'Anno' csináltak egy kísérletet, ahol egy 'elegendően nagy' ólomgömböt jól leszigeteltek, és hőszenzorokkal figyelték a hőkiegyenlítődés folyamatát. Az 'ment is' az 'elvárt módon' egy darabig, de egy idő után az ólomgömb belseje melegebb lett, mint a külseje... És az az állapot meg is maradt sok-sok héten át, végig... 🤔

[@marcikakukk3204]

'Anno' csináltak egy kísérletet, ahol egy 'elegendően nagy' ólomgömböt jól leszigeteltek, és hőszenzorokkal figyelték a hőkiegyenlítődés folyamatát. Az 'ment is' az 'elvárt módon' egy darabig, de egy idő után az ólomgömb belseje melegebb lett, mint a külseje... És az az állapot meg is maradt sok-sok héten át, végig... 🤔

[@marcikakukk3204]

@@Inspactah1 'Anno' csináltak egy kísérletet, ahol egy 'elegendően nagy' ólomgömböt jól leszigeteltek, és hőszenzorokkal figyelték a hőkiegyenlítődés folyamatát. Az 'ment is' az 'elvárt módon' egy darabig, de egy idő után az ólomgömb belseje melegebb lett, mint a külseje... És az az állapot meg is maradt sok-sok héten át, végig... 🤔

[@szilardolvedi4830]

A holdmisszió után elképzelhető hogÿ meglátugatjuk ezeket a bolygókat is és mondjuk ember teszi a lábát más bolgón is?

[@urkutatasmagyarul]

Ez nagyon távol van még, de elképzelhető

[@gergofischer9456]

Az első lépés úgy is az lesz hogy a felszínére leszáll valami robot és megvizsgálja ezt a felszínre tört vizet. Az mégis pontosabb adatokat tud szolgáltatni mint egy műhold.

[@marcikakukk3204]

@@urkutatasmagyarul "el-képzelődni" mindent lehet... 😕

[@homersimpsobhun]

amúgy az mért zárja ki a földön kívüli életet az hogy a nap rendszerben még nem találtak életet attól még a világ egyetem hatalmas es ebből kifolyólag kizárt hogy csak földön legyen élet

[@urkutatasmagyarul]

Nem zárja ki, ki mondta, hogy kizárja?

[@ViLLaMVaDaS2]

Akkor rögtön felmerül a kérdés, amire az egyháznak nincs kész válasza: őket is isten teremtette? Na ezért hallod folyton azt, hogy egyedül vagyunk a világegyetemben...

[@homersimpsobhun]

azt tudom vallás csak káros és hátráltja az ember fejlődését a vallás vagy kevésbé aggereszív erőszakos sokkal előrébb lenne az ember talán mára Marson ehetnék a mars csokit @@ViLLaMVaDaS2

[@gregor_man]

@@ViLLaMVaDaS2 Miért ne teremthette volna Isten az enceladusi mütyürlényeket is? Az szerintem még a Bibliában sincs leírva, hogy Isten CSAK a Földet teremtette. Ez az egész miskulancia a tízmilliárd galaxissal mind Isten számlájára írható, és meglepetésként készítette elő nekünk akkorra, amikor már képesek leszünk ezeket megfigyelni. Szerintem jópofa húsvéti tojás lenne Istentől, hogy amikor majd találkozunk egy másik civilizációval, akkor ők egy jó hangos "Adjisten"-nel fogadnak majd bennünket, már várva a régóta betervezett ösmerkedést. Ha én pápa lennék, tutira így hirdetném az igét, bizonyítsák be a hitetlenek, hogy nem igaz.

[@metalfan2682]

Érdekes, hogy odakint kutatják az életet, pedig még a földön sem tudjuk, hogy itt hogyan alakult ki. Már ha egyáltalán ki tud alakulni önmagától és nem egy természetfeletti esemény az egész élet kialakulása.

[@metalfan2682]

@@dsgagsdagrrrrrrr A szintetikus viszont olyasvalamit jelöl, ami ember által készített és mesterséges, tehát nem természetes eredetű. Szintetikus anyagokra, vegyületekre vagy akár életformákra (pl. mesterségesen létrehozott baktériumok vagy szervezetek) használható a kifejezés. Jellemzően a tudomány és a technológia segítségével létrehozott dolgokra vonatkozik. Ezért a “természetfeletti” és a “szintetikus” fogalmak nem fedik egymást, és általában nem használják őket felcserélhetően. Az első a normáltól eltérő, rejtélyes és magyarázhatatlan dolgokra utal, míg a második az emberi innováció és mesterséges létrehozás eredményeire.

[@lack-olac1318]

az az Enceladusz kissé bántó a fülnek😇

[@petertamaskiss6990]

Enkeladosznak nem mondhatjuk, mert a bolygónevek hagyományosan latinok vagy latinizáltak.

[@VAjZY]

Jelen esetben mondjuk pont görög, tehát semmiképp se 'C', hanem 'K' (kappa), de más nyelvi eredet esetén is legfeljebb 'SZ' lenne. Nem tudom, honnan jött ez a C Gergőnek. Bár mindez csak szőrszálhasogatás, mert kb lényegtelen, mégiscsak bántó a fülnek szerintem is. @@petertamaskiss6990

[@urkutatasmagyarul]

Pedig a Magyar Meteor csillagászati évkönyv 2010-es számában lefektetik, hogy így kell kiejteni a hold nevét.

[@urkutatasmagyarul]

A Magyar Meteor csillagászati évkönyv 2010-es számában lefektetik, hogy így kell kiejteni a hold nevét.

[@lajoskovacs1052]

Mármint aminosavak...

[@jozefnovak7750]

Ez szerintem is nem sok minden...

[@Crocus86]

Magyartalan az enceládusz…nekem enkeládusz kiejtéssel működik :P

[@ampervadasz82]

A "magyartalan" kicsit vicces, mivel eleve nem magyar szóról beszélünk :)

[@VAjZY]

Pont, hogy túlmagyarított. :D Semmilyen más nyelvben nem lenne 'C'-vel ejtve valószínűleg. Vagy 'K' vagy 'SZ'. Mivel görög szó, így az a betű egy kappa, így K-nak kell ejteni.

[@ampervadasz82]

@@LaszloVarjuTechno OK, nem nyelvtan, de hogy a szó jelentésén lovagolsz, az biztos. Itt meg annyit állítottam, hogy viccesnek találom a megfogalmazást, semmi többet. Ezt próbáltam a smiley-val is nyomatékosítani, hogy nem kell véresen komolyan venni, nem kötözködésnek szánom. Egyébként én kérek elnézést, hogy van saját véleményem, és ezt ráadásul még le is merészelem írni.

[@urkutatasmagyarul]

A Magyar Meteor csillagászati évkönyv 2010-es számában lefektetik, hogy így kell kiejteni a hold nevét.

[@urkutatasmagyarul]

A Magyar Meteor csillagászati évkönyv 2010-es számában lefektetik, hogy így kell kiejteni a hold nevét.

[@attilahalmos1261]

Tehát még mindig semmi lényeges?!

[@carvingskiponthu]

Á, semmi! Nyugodtan tologathatod tovább a csattogós lepkét...

[@zoltankolompar8108]

Addig vizsgalodnak amig igazabol kifutnak az időből,nem rossz dolog de ezt mar szerintem eroltetni nem igazazan van értelme,nem lesz sokk generáció mar ami hasznát vehetné mert nem ez lessz a fő szempont...ez csak egy vélemény lehet roszul látom.

[@balintkemenczei]

Mindjárt 100 ezer

[@harimusic7519]

ki a lófax hajlítgat egy gémkapcsot ide-oda gyórsan?,dőrzsőld a tenyeredet,egyszerübb példa

[@urkutatasmagyarul]

Két különböző dologról van szó! A dörzsölésnél a felszín súrlódik, a torziós hatásoknál az anyag belseében lévő atomok.

[@aestheticclips2172]

Ha lenne eszed értenéd az össze hasonlításban lévő össze függést és minket is meg kimélnél hülye kérdéseidtől 😂

[@urkutatasmagyarul]

@@aestheticclips2172 Még ha valóban egy eszetlen rosszakaróval futunk is össze, próbáljuk meg sértegetés nélkül folytatni a beszélgetést!

[@petertamaskiss6990]

Szerintem a Neptunusz a legszebb, a Mars pedig sajnos a legcsúnyább. Jég alatti óceáni élet, hallottam már, még a Titánon is elképzelhető, de a Titán nehéz terep, az Europán pedig fúrni kellene. Az Enceladus még a legkönnyebb cél.

[@urkutatasmagyarul]

Miben szebb a Neptunusz, mint az Uránusz?

[@petertamaskiss6990]

A színe miatt. @@urkutatasmagyarul

[@carvingskiponthu]

Oszt mitő' vóna csúnya a Mars? Szoktad nézni róla a felszíni felvételeket? Szerintem gyönyörű.

[@zsolta1639]

A szubjektivitással nem ér vitatkozni! :)

[@MetalFarkas]

@@carvingskiponthu Szerintem is, nekem a Mars a kedvencem a földön kívűl. Külső bolygók közül meg a Jupiter.

[@attila6157]

Én már voltam ott,nincs ott semmi

[@uncleducktales]

Igaz, hogy nem kérdezték, de szerintem nagyon rossz ötlet!

[@szalailaszlovid]

Erősen kétlem hogy c-vel kellene ejteni. Callistot is c-vel mondod? Titant a-val....? Ha már szőrszállakban jártas vagy.

[@urkutatasmagyarul]

Sokan kétlik, ezért is jó, hogy van ez a csatorna! ;) A Magyar Meteor Csillagászati évkönyv 2010-es számában is lefektették, hogy a helyes kiejtést C-vel kell eszközölni.

[@stexiati1]

Tényleg gagyin hangzik és erőltetett. A neveket nem kellene magyarosítani szerintem. Már csak a név végén "Sz" kiejtés helyett "S" kellene :))

[@user-nf5yd4kc9b]

érdekes hogy mostanában mindenhol máshol lehetséges az élet kialakulása, még a merkúron is, a vénuszon is... vicces hogy pont a marson nem volt lehetséges. pedig rengeteg élet bizonyítéka mellett haladtak el a kamerájukkal. nos.. észrevettem hogy minden erővel a média, és minden más csatorna is igyexik a marsról elterelni a figyelmet..

[@urkutatasmagyarul]

Ne butáskodj, majdnem minden állításod valótlan!

[@user-nf5yd4kc9b]

@@urkutatasmagyarul vicces amit irsz... akkor sorban indokold meg.... melyik része valótlan. aztán a válaszodat szóról szóra megcáfolom.. bizonyítékkal alátámasztva.. fussunk neki ... hajrá... érdeklődve várom mit fogsz írni.

[@urkutatasmagyarul]

Nem igaz, hogy "mindenhol máshol lehetséges az élet kialakulása". Nem igaz, hogy "a Marson nem volt lehetséges". Nem haladtak el "élet bizonyítéka mellett". Nem igyekszik senki elterelni a figyelmet a Marsról, épp a mai hírekben is volt szó a vörös bolygóról.

[@urkutatasmagyarul]

Na, mégsem jönnek a beígért bizonyítékok? :)

[@urkutatasmagyarul]

@@user-nf5yd4kc9b Akkor tényleg semmi?

[@alatomalbeth3947]

Nincs! Hogy lenne?? 😄😃😀😆😆😵‍💫😵‍💫

[@Andy-zh1fo]

Kit izgat? Hamarosan ezen a bolygón nem lesz élet. Miért a többire költünk és pazarolunk időt?

[@urkutatasmagyarul]

Többet költ a világ csokoládéra, mint űrkutatásra, az nem zavar?

[@Andy-zh1fo]

​@@urkutatasmagyarula kormányok?

[@urkutatasmagyarul]

@@Andy-zh1fo Talán még azok is!

[@ttimbaogaben3852]

Már megint "hosszú" egy gömb 🤦

[@urkutatasmagyarul]

Megmutatnád hány per, hány másodpercnél hallottál ilyet, hogy "hosszú", mert én nem találtam ilyen részt a videóban.

[@zsolta1639]

@@urkutatasmagyarul Valószínűleg az 1:50-nél hallható szélességre gondolt. Számára minden bizonnyal furcsa lehet a szélességi és hosszúsági fokok meghatározás is...

[@VAjZY]

Azt mondja, "körülbelül olyan széles, mint...", tehát a "gömb" (ti. az Enceladus se gömb, sem semmiyen más égitest, maximum ellipszoid) (átlagos) átmérőjére gondol nyilván. Csak az nem érti, aki nem akarja...

[@urkutatasmagyarul]

De akkor mind egyetértünk abban, hogy a "hosszú" kifejezés nem hangzott el, ugye?

[@olahantal4043]

Huha ne haragudj, vagy én mondok most nagyon butaságot, vagy egy nagyon bagatel hiba van a videóban. Hogy lehet óceán méretű víz réteg a jégtakaró alatt, ha a hold átmérő 500 Km nagyjából Magyarország hosszúságú? Bocsánat ha hülyeséget kérdezek.

[@urkutatasmagyarul]

Az óceánokat nem km-ben mérik. Az adozt égitest kontinenseit ázölelő, egybefüggő vizeket hívjuk óceánoknak

[@urkutatasmagyarul]

@@LaszloVarjuTechno Szerinted tényleg csak a Földön vannak óceánok? Vagy mondjk egy jóval nagyobb bolygó jóval nagyobb óceánja után hogyan hívjatjuk a sajátjainkat óceánnak, hiszen nem olyan nagyok! Azért mert te olyan földhözragadt vagy, hogy nem tudsz más környezetben gondolkodni, attól még más rendelkezhet ezzel a képességgel! ;)

[@attila6157]

Hagyjad ez a technolaci egy gyökér, szerintem még a 8 általánosa sincs meg

[@imrichmorvay2227]

nincs ott elet elet csak a foldon van ez egy baromsag

[@urkutatasmagyarul]

1. Senki nem mondta, hogy van ott élet. 2. Te miből gondolod, hogy ott nincs? 3. Miből gondolod, hogy csak a Földön van?

[@zsoltpsora3132]

A tudomány mai ismeretei szerint több csillag van, mint ahány homokszem a földön. Eléggé egoista hozzáállás tőled, hogy azt hiszed csak a mi bolygónkon van élet. Jah, és te vagy az egyetlen, aki TUDJA ezt a dolgot, minden más tudós ember még keresi az egyértelmű bizonyítékokat.

[@marcikakukk3204]

@@zsoltpsora3132 "A tudomány mai ismeretei szerint több csillag van, mint ahány homokszem a földön. Eléggé egoista hozzáállás tőled, hogy azt hiszed csak a mi bolygónkon van élet." OK, de akkor hol van az a 'néhány-tucat-ezer..' "földönkívüli élet jele", amit "statisztikailag" észlelnünk kellene... ?? ... !!! 😕

[@JohnSheppardHKM]

Mi a vélemed arról, hogy ha van valamilyen élet is a naprendszerben rajtunk kívül, azt még a mi életünkben felfedezzük/bebizonyítjuk? A technológiánk fog annyit fejlődni az elkövetkezendő 30-50 évben, hogy eljussanak ezekre a holdakra és mintát vehessenek a vízből? Milyen reális esélyeket látsz arra, hogy akár ember is eljuthasson ezekre a holdakra, illetve nagyjából hány évtized/évszázadon belül kolonizálhatjuk a naprendszert? A személyed véleményedre lennék kiváncsi, mert rettenetesen inteligens embernek tartalak és nagyon tisztellek a minden napos munkádért. Kérlek a számításba vedd bele azt is, hogy a mesterséges inteligencia is exponenciálisan fejlődik és hogy ez óriási segítség lehet majd a következő missziókra, ahol mondjuk emberi beavatkozásra lenne szükség azt az MI már képes lesz megoldani. Válaszodat előre is köszönöm, legyen szép napod!!

[@urkutatasmagyarul]

Ha van élet a jeges holdak felszínr alatt, akkor azt 50 éven belül megtaláljuk! Ha csak volt élet rajtuk, az már picit nehezebb dolog. Kolonizálás viszont nem lesz a közeljövőben mert lenne sok értelme, de pár száz év múlva talán az is elkezdödhet.

[@gregor_man]

Ha egy kis robot képes lenne lefúrni magát ennek a borzasztó vastag jégnek az aljáig, onnan tudna rádióhullámokkal üzenni egy ott keringő szondának, a jégen keresztül. Én gondolkoznék rajta az űrkutatók helyében. :-) Jó ötlet volt a kifújt párába beleszippantani, de egy jó kis robotkortyintás a vízből sokat mesélhetne.

[@0utslder]

Még feltétlenül fúrni sem muszáj. Elég lenne egy olyan szondát leküldeni, ami a külső burkolatát, fixen az ottani fagypont felett tudná tartani. Így szépen lassan leolvasztva magát a belső folyékony rétegig.

[@gregor_man]

@@0utslder Az nagyon nem egyszerű. Láttam én valamikor egy videót arról, hogy egy vörösen izzó súlyt (vastuskót) letettek a tó vastag jegére, és nem suppant át rajta, hanem tíz perc alatt kb. tizenöt centi mélyre olvasztotta be magát, majd, úgy emlékszem ott megrekedt. Kellő energia-utánpótlással lehet, hogy tovább is jutna, de a több tíz kilométeres vastagságú jégpáncél legyőzéséhez jó kis atomreaktort kell beleszerelni. Miért is ne, mondhatjuk, de az atomenergia miatt idegeskedő hatóságok keresztbe tehetnek. A Starship második próbaindítását is halasztani kellett, mert valami társaság beperelte a SpaceX-et, mert az előző indítás során betondarabok estek a tengervízbe a kihalt part mentén. Ha az ilyen társaságokon múlna, még ma is fűszoknyában keresgélnénk az ehető gyümölcsöket Afrikában.

[@Astrojani999]

Viszont a kialakult lyuk nem fagyna be rövid időn belül újra? Kérdés, hogy a jégréteg átengedi-e a kommunikációs jelet legalább a felszínig, ahonnan relé továbbíthatná. Lecsillapodott gejzírt vajon lehet használni merülésre, ha egyáltalán van olyan?

[@ViLLaMVaDaS2]

​@@Astrojani999Elég erőltetett ötletem van. Egy leszállóegység a felszínen marad, az látja el a kommunikáció feladatát. A szonda pedig egy jojó szerű gömbből és elegendő hosszú köldökzsinórból áll, ami tekeredik le, ahogy süllyed a jégben. Lehet fűteni akár a felszínről is, napelemekkel táplálva. És akkor az atomparásokat is le lehet nyugtatni.

[@gregor_man]

@@Astrojani999 Én eleve úgy képzeltem a dolgot, hogy hagyják befagyni vagy betömődni a lyukat a robot felett. Ha ezt nem engednék, akkor ott tartanánk, hogy az oroszok által fúrt mindössze 12 km mély lyuk az emberiség eddigi csúcsteljesítménye, amihez, ha jól rémlik, vagy harminc évre volt szükség. Ehelyett csak letennénk a jégre a kis robotot, integetünk neki egyet, aztán hajrá, csak egye be magát a jégbe, akárhogy, és majd rádión cseveghetünk vele. Én is gondolkodtam a vastag jég árnyékolásán, és szerintem rövidhullámon és középhullámon átmehet az adás az ilyen vastag jégen is. Ha valaki konkrétumot is tud, nosza, álljon elő vele, kíváncsi vagyok rá. Tudom, hogy ilyen alacsony frekvencián nem lenne széles sávú átvitel, de igazából nem is kell, keskeny sávon is lehet kommunikálni, és interneteztem, sőt, még letöltéssel is kénytelen voltam kínlódni a Matáv 10-12 kbps sávszélességű, általuk lekorlátozott telefonvonalán, hogy szakadjanak meg. Képet is át lehet küldeni ilyen csatornán, csak kell hozzá pár másodperc.