A hintamanőver |

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ @urkutatasmagyarul
Ahhoz, hogy egy űreszközzel eljussunk egy távoli bolygóhoz, hatalmas rakétákra, és telepumpált üzemanyag tartályokra van szükség. Talán még az űrbéli újratankolás gondolatával is meg kellene barátkozni, hogy igazán nagy terheket is célba tudjunk juttatni, de van ennél egy egyszerűbb megoldás is!
A hintamanőver technikáját az 1970-es évek elején kezdték alkalmazni, nagy előnye az, hogy azt használja, amink van; a Nap körül keringő órási égitesteket!
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@urkutatasmagyarul]

Frissítés a publikálás után: A videóban 01:14-nél elhangzik, hogy az a Szputnyik-1 1957. áprilisában indult, de valójában csak pár hónappal később, 1957. októberében. Köszönöm, hogy jeleztétek a tévedésemet!

[@molnibalage83]

A 7. epizód előtti részek eltűntek a csatornáról, így a Lunáról szóló is.

[@urkutatasmagyarul]

@@molnibalage83 Ott vannak azok felújítva: kzbin.info/www/bejne/ZpTFlItsa66NncUsi=2yBddWWCJOyu8vGl

[@czecsaba]

Legalább 135 értékes ismeretterjeszto műsor... Többet adsz, mint az iskolák...

[@angyalosib]

Teljes mértékben egyet értek! Hálás köszönet 🙏

[@EcchiEdric]

Nem volt világos a számomra, hogyan nyernek energiát a hintamanőver során, ha a bolygótól távolodva is ugyanolyan erősen hat a gravitáció a testekre… de most már világos, hogy az idő tényező adja a plussz mozgási energiát. Köszönöm a közérthető magyarázatot! 🙏🏻

[@marinanagy4125]

Nagyon szépen köszönöm! ❤ Annak ellenére, hogy elég mélyen beleástam magam az űrkutatás és a fizika-matematika témáiba, úgy lekötöd a figyelmemet az információkkal, hogy az valami hihetetlen! 😍

[@davidkiss6624]

Zseniális a téma is és az ismertetése is 🤯👏👏👏

[@peterh.6991]

Tudod nagyon kevés videó van a KZbin-on amit megnézek az elejétől a végéig. Ez és az eddigi videóid is benne vannak. Mestermunka. Köszönjük ismét, hogy ilyen minőségi tartalmat csináltál!🙂

[@urkutatasmagyarul]

Köszönöm a kedves szavakat!

[@darumisi]

Nagyon érdekes rész volt. Köszi szépen!👍

[@Throrma]

Remek videó lett ez is! Köszönjük, hogy ilyen jól összefoglalod nekünk mindig ezeket az űrkutatással kapcsolatos fogalmakat/fizikai jelenségeket.

[@attysattys]

Köszönjük szépen az új videót! Igaz sokan ismerjük a témát, de te mindig megtalálod a módját, hogy érdekesen mutass újat, frissítsd fel ezeket a témákat, amik létfontosságúak, de kevésbé központi dolgok!

[@Zilahi-Branyi_Laszlo]

Hát ez a magyarázat, hogy amikor távolodik, akkor gyorsabb ezért kevesebb ideig lassítja a bolygó, igen zavaros, ráadásul nem magyarázza meg, miért tud működni lassításra. Ez akkor igaz, ha a periapszisnál begyújtja a hajtóművet és gyorsít (ami egyébként igen hatékony felhasználása az üzemanyagnak) máskülönben a bolygóhoz képes teljesen szimmetrikus a sebesség a közeledés ill. a távolodás során. A különbséget nagyon szemléletesen az adja, hogy ha távozáskor ugyan abba az irányba távolodik az űrszonda a bolygótól, mint amerre a bolygó a Naprendszerben halad, akkor a két sebesség egy az egyben összeadódik, míg ha érkezéskor jelentős eltérés van a két irány között, akkor az egyszerű összegzésnél jóval kisebb lesz az űrszonda sebessége (ezt vizuálisan 3 db nyíllal kiválóan lehet demonstrálni, egy ilyen írott változat értelmezése azért nagyobb kognitív igénybevételt jelent).

[@gyurivarga2781]

Jó hozzászólás, szerintem meg az is számít, hogy a Naphoz képest a keringési pályán kívülről vagy belülről közelíti a szonda a bolygót, elébe megy vagy mögötte húz el. De ez csak sejtés részemről.

[@TheVektast]

Azért zavaros mert hibás a magyarázat. Nem lehet csak a gravitációs mezővel felgyorsítani a műholdat, az ellent mondana az energia megmaradás törvényének. Az égitest keringési sebességéből kap energiát a műhold. Ha a bolygó csak állna egyhelyben, nem lehetne gyorsítást végezni körülötte.

[@Astrojani999]

Nagyon jó videó, remek záró mondattal, gratula! 😀

[@balint65]

Esetleg arról lesz majd videó, hogy mi újság a James Webb Space teleszkóppal, milyen felfedezései vannak eddig? De tetszene egy videó Michio Kakuról, neki az elméleteiről is 😁

[@urkutatasmagyarul]

Majdnem minden héten szó van a Webb-ről az űrhírek sorozatomban

[@nooograf9097]

​@@urkutatasmagyarul szerintem egy 30perces videóra gondolt a kérdező ami csak a jwst-vel foglalkozik és összegzi az eddig elvegzett kutatásait és felfedezéseit jobbnál jobb képekkel illusztrálva.

[@szmate72]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@greatkunglajos8287]

Elmennél az idegenekkel egy körutazásra a galaxisban kb 1 évre de mire visszaérsz a földre, 100 év telt el?

[@steverose88]

Ha nem lenne családom, gondolkodás nélkül igen, de így nem. Maximum, ha értük kell megtennem. Interstellar, imádom a filmet!

[@istvanpeterkovacs730]

Vajon a Nap hintamanővert mennyire tudnánk használni? Tudom, már bizonyos mértékig használtuk a különböző Solar probe-oknál, de ezek nem indultak el a külső Naprendszer felé. Pedig az elért legnagyobb sebesség impreszív, a maga bő 600 000 km/h-s értékével. Kérdés, mennyi maradna meg ebből a naptól távolodva?

[@szabolcsjobbagy30]

A Star Trek egyik részében már használták, Kirk Kapitányék a Nap körüli hintamanőverrel visszajutottak a múltba, amikor a Földön még nem halt ki egy bálnafaj, amire szükségük volt a Föld megmentéséhez. Az egyik kedvenc részem. :)

[@TheVektast]

Csupán a gravitáció nem fogja gyorsítani a műholdat. Amit nyersz befele elveszíted kifele. A bolygó keringési sebességéből jön a műhold gyorsulása.

[@urkutatasmagyarul]

Valóban a mozgása járul hozzá nagyobb mértékben, de egy "álló bolygónál" is működne a dolog.

[@TheVektast]

@@urkutatasmagyarul Bárcsak úgy volna ahogy mondod. Akkor nagyobb lenne a manővert létrehajtó test mozgási energiája kifele mint befele, de mégis honnan jönne a plusz energia egy álló bolygónál? Olyan ez mint egy gödör vagy egy mágnes és egy fém golyó esete. Sosem léphetsz ki egy gödörből nagyobb energiával plusz energia befektetés nélkül mint amennyivel bementél még akkor se ha zéró a súrlódás, különben felfedeztük a végtelen ingyen energiát.

[@gergelybusak]

Nem volt olyan még, hogy valaminek nekiment egy szonda, mert még nem fedezték fel azt a valamit, amivel ütközött? Ilyen hatalmas utaknál elég nagy lehet az esélye. Az ilyen hintamanőverekre tervezni is kell a szerkezetet, mert gondolom, ha nem tennék lenne olyan, hogy szétszakítaná a bolygó a szerkezetet.

[@urkutatasmagyarul]

Az űr javarészt üres, nagyon csekély az esély, hogy bármivel is ütközzön egy kis szonda.

[@gergelybusak]

@@urkutatasmagyarul azért gondoltam csak, mert szokott lenni olyan animáció, ahol milliónyi kisbolygó, űrbéli objektum látható és az óriásbolygók biztos még több objektumot is maga köré gyűjthet.

[@urkutatasmagyarul]

@@gergelybusak Azok téves animációk, a valóságban nincs annyi kavics odakint.

[@petergyurika8475]

Azért az komoly ,hogy a Luna 3-at pékek meg szakácsok szerelgetik nem ?xd 😂😂😂 ruszkiknál mit szàmított...😉

[@gregor_man]

No igen, régen a szovjet laborokban ez volt a viselet. Tulajdonképpen pont azért, amiért a pékek és szakácsok is hordják, vagyis hogy ne koszolják össze azt, amin dolgoznak. A Deltában már régen is meg lehetett mondani ránézésre, hogy szovjet filmhírt látunk. :-)

[@zsoltgyure4205]

😂

[@drew_idea]

Nem csak Rich Purnell sólyomszemű bolygólovag, hanem te is! 😊

[@KGeri5]

Wow, elképesztően összeszedett, nagyon informatív és mégis szórakoztató tartalom volt! Régóta követem a csatornát, de most elő is fizettem, illetve elküldöm a videót a hasonlóan tudományos érdeklődésű barátaimnak, akik nem néznek magyar KZbin-ot, mondván nincs itt semmi értelmes kontent... Köszönöm!❤

[@urkutatasmagyarul]

Üdv a fedélzeten, Geri! ;)

[@elektrosokkk]

Azért csak óvatosan azokkal a hintamanőverekkel! Még a végén behúzzátok a Jupitert a föld pályájára!😂😂

[@gyurivarga2781]

Egyik legjobb, legizgalmasabb téma, a feldolgozása is kiváló, élvezet volt nézni, hallgatni.

[@alexgaal1317]

Zseniális! 😀

[@TheJaniBSB]

A HINTAMANŐVER TECHNIKÁT vicces de egy COMET nevű mobiljáték nagyon jól reprezentálja. Egy kis golyóval kell érinteni bolygókat vagy más űrbéli objektumot úgy hogy a minimális üzemanyag mennyiséget lehet használni manőverre de nagyrészt a hintamanővert kell használni 😮

[@petermolnar1331]

Hozzuk el neki azt a 100k feliratkozast meg az iden! Share maximum!!!

[@robertvarga6094]

Sziasztok. Lökjétek a hintát..😁

[@istvankovacs6705]

Képzeljétek el, hogy egy súlyos golyókkal telepakolt gumilepedőn kell egy üveggolyót eljuttatni egyik helyről a másikra.

[@miklosmaga442]

Te vagy a legjobb youtuber alig várom mindig az új részeket egyszerűen nem lehet megúnni.

[@imrepap2839]

Hű de rég vártam már ezt a videódat! Köszi szépen, nagy vagy!

[@gregor_man]

Már régóta reméltünk egy adást a hintamanőverről, megérte várni, nagyon jó lett. Ha a Jupiter állna az űrben, nem nyernénk a hintamanőverrel sebességet, mert csak egy Kepler által is leírt ellipszispályán mennénk el mellette, amelynek a két íve szimmetrikus egymásra. Mivel a Jupiter hálistennek megy, a mozgási energiájából el tudunk csenni egy keveset. Vagy az impulzusából, hiszen ez is egy ütközési helyzet valójában, az impulzus biztosabb talaj a számításokban. Az első hintamanővert a Discovery hajtotta végre, 1968-ban. ... A 2001: Űrodüsszeia című regényben. Bár ez nem feltétlenül igaz, csak ez az első, amivel én találkoztam. A regényben ugyanis az űrhajó elhalad a Jupiter mellett, Clarke még sejtelmesen tippelget is valamit arról, hogy közelről mi is lehetne látható a Jupiter felhőiben (milyen sokat és mégis milyen keveset tudunk azóta!), és az űrhajó továbbhalad a Szaturnuszig, hogy aztán a Japetuson megtalálja az átjárót.

[@srq642]

Szerintem ez nem paradoxon ha elkepzelem hogyan tagul a terido a gravitacio kozeleben (en jobb szeretem a tagitja/nyujtja kifejezest a hajlitja helyett szamomra az 3 dimenziosabban hangzik es jobban illik az idore is mint a hajlitas). Tulkepp ha jol ertem amikor gyorsulunk olyan mintha egyuttal "felfele" is probalnank haladni ezert lassulunk valojaban mig forditott esetben termeszetesen forditva igaz. Az illusztraciokon ezek a gravitacios tagulasok quasi kis gödröknek vannak abrazolva de szerintem a valosag sokkal extremebb es epp ezert nem paradoxon

[@Inspactah1]

Egyszer egy régi hozzászólásomban kértem a hintamanőverről videót és szeretném azt hinni, hogy miattam készült el :D :D

[@fehauntoubeylaszlo]

7:29 : “Jaj, hagyjuk már! Egyértelműen látszik, hogy az egy csokis keksz vagy muffin!!!” (Schobert Norbert)

[@gezapolgar6647]

😂

[@lajoskovacs1052]

Nagyon jó volt, érdekes, közérthető. Sokat tanultam, köszönöm!

[@BitMiller]

Jól összeszedett anyag, elismerésem! De: A 10:43 és 11:13 időpontok közötti részt bátran ki lehet venni a videóból, mikor arról beszélsz, hogy a befelé felgyorsult műhold távolodása közben rövidebb ideig tartózkodik az őt lassító tömegvonzás hatásában, így több sebessége marad a találkozás végére. Lentébb válaszoltál valakinek (aki ugyanazt kifogásolta, mint én most), írtad, ez álló bolygónál is így működne. Akkor viszont egy asztalra rögzített mágnes esetén is, mikor mellette ellövünk egy csapágygolyót. Ami tök jó, mert akkor létezik az örökmozgó, tyuhú! :) A parittyamanőver lényege, hogy a műhold átvegyen sebességet a megcélzott égitesttől. Minél közelebb halad el mellette, annál jobban kimaxolja a találkozás hatását. Az adott égitest húz rajta egy picit. 13:50 : Ami a légköri felhajtóerőtől nyert extra lökést illeti: ez is ingyen többletenergia-gyanús gondolati szerkezet. Itt a légkörről való lepattanás jelenségéről lehet inkább szó, mely a bolygó legnagyobb biztonságos megközelítését segítené, egy belső, határozott határt szabva a röppályának. Csakhogy ez a lepattanás a légkörrel való súrlódással is jár, ami viszont lassítja a műholdat. Amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon, vagy még többet is. A kockázatot pedig talán az jelenti, hogy gyanítom, nincs elég pontos tapasztalati ismeretünk a többi bolygó külső légkörének sűrűségéről, így dinamikájáról sem. Márpedig ilyen távoli helyeken kísérletezgetni felettébb költséges. Habár pl. a Marshoz küldött műholdak sebességét légköri fékezéssel emészttették fel, hogy aztán pályára állhassanak. 15:15 : Egy műholdat a bolygó keringésével megegyező irányban soha nem tudod lassítani, akkor sem, ha "elé pozícionálsz". Csak, ha ellenkező irányban lősz le róla, miután félig megkerülted. Vagy úgy tudsz lassítani, hogy az ekliptikán a bolygók keringésével ellentétes irányban haladsz, és úgy "érsz hozzá" a szembe jövő bolygókhoz. De ennek meg semmi értelme nem lenne. A csatolt animációban viszont a műhold a perihéliumban (ellipszis pályáján a Naphoz legközelebb) találkozott a Földdel, ahol keringése közben a leggyorsabb. A műhold sebességét ezzel a találkozással pedig nem csökkentették, hanem szintén növelték, hogy szűkebb pályára állhasson a Nap körül.

[@robertlajho7920]

szuper volt ,köszönöm👍👍👍👍

[@AZO2922]

Látom jól működik a Space Engine program ;) szupik az animációk vele!

[@Xbozont]

Én is szoktam lefele menet a lépcsőházban a korlátba kapaszkodva hintamanővert végrehajtani,amikor kicsit sietek

[@tamaspeter9700]

Nagyon érdekes volt, köszi! Még hallgattam volna a folytatást az 5 naprendszer elhagyó űrszondáról, alig várom!

[@tiborbalogh9135]

Szia, szuper a video! Csak két apróság: mindjárt az első mondatban ‘57 áprilisa szerepel. Valójában 1957. október 4-én állt pályára a Szputnyik-1. (Áprilisban Gagarin ment, de az meg ‘61 volt.). A másik sokkal érdekesebb: igazából nem “kötelező” a szökési sebesség: ha elég ideg tudja tartani egy űrszonda mondjuk a séta tempót és távolodik a Földtől, akkor is bárhova eljut. Igaz, ez amúgy nem túl hatékony, mert ekkor évekig kellene mondjuk 80%-on működtetni a hajtóművet…. És persze feltételezi, hogy van 3. test is, mert ha nincs, akkor bárhonnan visszazuhanunk. Sajnos főhajtóműként jelenleg csak bénácska kémiai motorjaink vannak, amikkel tényleg kellenek a hintamanőverek, de talán majd egyszer… Jó munkát!

[@urkutatasmagyarul]

Jogos meglátások, köszi!

[@ExtremeHU]

Már vártam a témáról a videót

[@gyurivarga2781]

Elhangzott, hogy a gravitáció a végtelenig terjed. Eddig úgy tudtam, hogy minden csak a világ végéig terjed, pl. a fény is, ami onnan visszazuhan vagy elenyészik. Namost ha a gravitáció a végtelenig terjed, akkor hatása lehet a vilàgon túli világra. Ez érdekes.

[@Throrma]

Nyilván ezt nem tudhatjuk, mivel nincs semmi fogalmunk a világegyetem széléről

[@SzilardBartalos-bs8bt]

Üdv, a Pioneer szondákról készülő videóban ugye a Pioneer anomália is szerepel majd?

[@urkutatasmagyarul]

Minden fontos dolog szerepel majd! ;)

[@TheVektast]

Nagyon érdekes ez a hintamanőver. Ez a hintamanőver mágnesekkel is működhet? Hogy a mágnes gyorsítsa tovább a testet ahogy egy bolygó gyorsítja tovább a műholdat. Mind a gravitációs mező, mind a mágneses mező alapvetően tér tulajdonságok szóval elvileg egy mágnes és egy fémgolyó az űrben pont úgy tud viselkedni mint ahogy egy nagy gravitációjú test és egy kisebb, nem?

[@urkutatasmagyarul]

Azt gondolom, megfelelő körülmények között igen!

[@gregor_man]

A mágnes kétpólusú, ezért a mágneses tér nem gömbszerű, a gravitációs tér viszont igen. De van hasonlóság a két dolog között. Én régen egy sima asztalon játszottam kerek mágnesekkel, és csináltam velük tulajdonképpen a hintamanőverhez hasonlító figurákat. De nehéz volt jól célozni, mert sokszor vagy nem látszott érdemi elmozdulás, vagy épp túl közelre céloztam, és a lökött mágnes odatapadt a "bolygóhoz".

[@heilundwissen9833]

Jó 5let.

[@balint_szoke]

15:25-16:05-ig volt számomra az újdonság és egyben a legérdekesebb dolog (pedig már egy korábbi, kezdeti részben volt erről szó, hogy egyszerűen teljesen összezavarodtak az asztronauták és a központ egyik Föld körül keringő űrhajójuk kapcsán, amikor egy másikat kellett volna megközelíteni; igen, 'asszem' az amerikaiak, amikor először próbálkoztak az űrben összekapcsolódni egy másik eszközzel a 60'-as években), hogy a csillagrendszerünkön belülre, a NAP felé haladva csökkenteni kell az űrhajóink sebességét, ahhoz, hogy beljebb tudjunk haladni - ez eszement, de tényleg logikus, ha figyelt az ember! 2 . És pont ehhez kapcsolódik a második pontom, hogy ismerve a Pioneer szondánk kis tömegét (1/2 tonna) , és a Jupiter óriási méretét és ebből adódó óriási tömegét, nekem még az az 1/1000-ed mp. csökkenés a Jupiter keringési idejében is meglepően soknak tűnt így utánaszámolás nélkül, mert annyira nem egy ligában játszanak, hogy valóban meglepett, hogy érdemi hatást gyakorolt a Jupiter pályájára! A slusszpoén meg tényleg az (lényegében ez az előző pont), hogy a Jupiter begyorsította az űrszondánkat, ezért E-t vesztve ő (a Jupiter) is begyorsult 🤦🏻‍♂ (mivel alacsonyabb pályára került a NAP körül, (tényleg jó kis sebesség paradoxon!). Hát, egy kis humor jutott eszembe: Na, mi emberek nem csak a Földünk klímáját tettük tönkre*, de már a Naprendszerünkben keringő bolygók pályáját is sikeresen összezavarjuk! 🙃 * ez mondjuk idáig nagyon nem humoros, épp ellenkezőleg ...de aztán rájöttem, hogy ez egyáltalán nem vicc, mert azonnal eszembe jutott a pillangó effektus, és tartok tőle, hogy a sok hintamanővernek meglesz az ára, a nagy változásokhoz egészen kis változásokon keresztül vezet az út. És akkor betenném ide - ha tudnám ** - azt a tudományos kísérletet, szemléltető eszközt, amikor egyre nagyobb dominót helyeznek egymás mögé megfelelő távolságra, úgy 13-at, az első dominó mini méretű (golyóstoll hegyéhez köthető méretű), a 13. meg már közel 1m2-es, és az első pirinyó, néhány század grammos dominót meglökve a 13. 1m2-es kifejezetten nehéz, több kilogrammos dominó is eldől. Egészen szenzációs és sokatmondó a kísérlet! ** Megoldottam: ezzel a francia idézettel talán megtaláljátok ezt a 3-4 mp-es videót a neten: "Quand tu vérifies qu'un tout petit élan peut générer un grand effet..." Egyébként ezt jelenti: Amikor igazolod, hogy egy egészen kis lendület is nagy hatást tud kelteni... Azt hiszem szuperek vagyunk abban, mi emberek hogy borítsuk föl rendszerek komplex működésének egyensúlyát. Mint amikor egy gyerek nyúl be egy svájci, finom óraműbe, hogy megismerje azt. Bármennyire is szinte elhanyagolható az egész, a káosz elméletet és a pillangó hatást ismerve nem győztek meg, hogy ez így rendben van. Amúgy nagyon jó és elgondolkodtató és izgalmas rész volt, köszönjük Gergő!

[@istvanpeterkovacs730]

Abból a szempontból, hogy szándékosan hatunk a bolygók pályájára lehangoló, de a bolygók közelében elrepülő aszteroidák valószínűleg már sokkal nagyobb hatást fejtettek ki, ami még így is elhanyagolható. Évmilliárdok alatt sem változtattak a Jupiter nekünk kellemes “söprögető” szerepén. Nem beszélve a becsapódó Shoemaker-Levy üstökösről, aminek biztos erősebb hatása volt a Jupiter pályájára.

[@balint_szoke]

Még ma reggel is ezen gondolkoztam, és mivel meteoritok is érkeznek az űrből a bolygókhoz, a nagyobbakhoz nagyobb eséllyel, ezért talán az általunk felhasznált hintamanőverek számai talán még beleférhetnek a korábbi természetes egyensúlyba, bár a Föld és a Mars jóval kisebb tömege esetében (mint amilyen mondjuk a Jupiteré), amiket elég gyakran használunk hintamanőverekhez már nem vagyok olyan biztos abban, hogy valóban nem okozunk a kelleténél nagyobb változást, ami aztán elindít egy visszafordíthatatlan változást*. Na ez az, amit már tényleg nem tudok csak hangosan gondolkozom, meglehetősen nehéz megbecsülni, a videóban is említett 3 test problematikájánál is túlmutat a folyamat, pedig az se semmi. *Ugye a Föld légkörének felmelegedése esetében ezt már sikerült megtennünk, a tajgán és tundrán a permfroszt (aminek ugye, ahogy a nevében is benne van, állandóan fagyott állapotban kéne lennie) megolvadt, és a CO2-hoz képest 20x-os hatású üvegházt okozó gáz, a metán egyre nagyobb mértékben szabadul fel a légkörbe, ami 3-5 éven belül elhozza nekünk a visszafordíthatatlan globális felmelegedést, és az emberi civilizációnak oda (mert hogy ez brutális népvándorlásokat és háborúkat indít el (már megkezdődött), a járványokról már nem is beszélve) ! Én 4,5 fokon tartom valószínűnek a felmelegedés mértékét és tetőzését, a 1,5 fokos szükséges küszöböt (a megszaladás elkerülése végett) egyáltalán nem fogjuk tudni tartani.

[@gmeszi.]

Nem csoda, Tudomány. ;)

[@lionheart9188]

Szuper, hiánypótló! 👍

[@Cristian-The-Dragon]

Ha majd lehetséges szívesen néznék egy kis okos epizód vagy rendes epizódban a Voyager-1-2 űrszonda útvonalát , felfedezéseit , mien ezkőzőkel vanak fel szerelve mikor lépnek ki a naprendszerből , lesz e utódok (lesz e még ien fajta küldetés mint a Voyager-1-2) stb. Ien erdekeségeket amit nem minden ember tud vagy tévesen tud. Nagyon jó let a videó köszönjük.🗣👀🔝

[@urkutatasmagyarul]

Valami ilyesmit? kzbin.info/www/bejne/fmbViWSEmMSgiLMsi=RZ--AF84UhPcloyE

[@Cristian-The-Dragon]

​@@urkutatasmagyarul igen 🌍

[@szabolcsjobbagy30]

@Cristian Javaslom a keresőmező használatát, amibe beírva a "voyager" szót, gyorsan megtaláltad volna, hogy Gergő már készített videót erről a témáról.

[@Cristian-The-Dragon]

@@szabolcsjobbagy30 igazad van majd ha valameik témára leszek kíváncsi utána nézek előbb ha nem találtam róla videót írok komentet.😅😉

[@davidkiss6624]

..ns és akkor majd a másik csillag gyorsuló megközelítésekor a helyi megfigyelők számára hasonlóan vita tárgya lesz a Voyager mint nekünk az ʻOumuamua 🤭

[@urkutatasmagyarul]

Hát, ahhoz elég picurka, de nem elképzelhetetlen! :)

[@istvanpeterkovacs730]

Ha abban a nagyon valószínűtlen esetben, amikor egy fejlet civilizáció automata “távolkörzeti” megfigyelőrendszere észleli a Voyagert nem lesz vita abban, hogy mesterséges eszköz. Már ha, még nem egy összeolvadt fémes amorf valami lesz valamiféle külső behatás következtében.

[@VodkaFanClub]

Bocsanat, hogy csak igy roviden es egyszeruen, de ez IS roh@dt jo volt!! Tisztelettel koszonjuk!

[@megyeriek]

Nem is gondoltam, hogy (a mai szuperszámítógépek korában) olyan rettenetesen bonyolult a gravitációs hatások számítása. Kösz a videót! Jó volt, mint mindig!

[@C.h.r.i.s.t.m.a.s]

Köszönöm a videót. Jó, hogy van a hintamanőver, viszont kár, hogy nincs nála gyorsabb ami olcsóbb is. Mert sok évet várni, hogy elérjen egy másik bolygó. Átlóba minden rövidebb volna, meg hamarabb, nem sok évet kéne várni, csak hát az drágább is volna, meg üzemanyag hiányában megvalósíthatatlanabb. Igaz ez nem a témához tartozik, több millió ével ezelőtt, amikor még a föld, és a naprendszer bolygói, kialakulóban voltak és helyezkedtek. Akkor egy mars nagyságú bolygó, eltalálta a fiatal földbolygót. Aminek következtében kiszakadt egy jó nagy darab a földből, és ebből alakult ki a ma ismert holdunk. Láttam videó amibe animácíó ként mutatják be a hold kialakulását, és ott forog a hold, ha ez így van. Mikor ált meg a forgása, és miért, hogy kötött pályás lett? Egy kis dilemmám van, elnézést kérek mindenkitől méghozzá azért, mert most hirtelen nem emlékszek, hogy ezt a kérdést feltettem-e már egy másik videónál, vagy csak szeretem volna, és elvetettem az ötletet. Többször volt olyan, hogy valamit kérdeznék, már majdnem kész a hozzászólás, majd törlöm. És lehet ez miatt érzem ezt, hogy már kérdeztem ilyet, ha esetleg még is írtam már, akkor elnézést.

[@urkutatasmagyarul]

A Hold most is forog, de pont annyi idő alatt forog körbe, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet.

[@V_Atti]

Előbb-utóbb minden hold kötött forgású lesz (ha lenne rá elég idő), sőt a bolygó is (a Föld is elvileg). Ennek a gravitációs oka van, a közelebbi oldal erősebben van vonzva, mint a túloldal, ebből lehet levezetni.

[@istvanpeterkovacs730]

A jelenleg fejlesztés alatt lévő, de már sok-sok tesztpercet (órát?) üzemelő VASIMR hajtómű technológia által elméletileg elérhető 300 km/s sebesség korszakának küszöbén állunk. Azaz belátható időn belül lehet olyan űrszondát építeni, ami az űrben képes elérni az 1 000 000 km/h sebességet hintamanőver nélkül. Csillagközi utazáshoz ez még kevés, de mondjuk a Titán meglátogatásához már értelmes lehetőség. Igaz, ehhez a sebességhez az űrhajó tömegének 97%-át kell kitennie az üzemanyagnak. Jelenleg az értelmes és gazdaságos szint a VASIMR esetén az 50 km/s. Ezzel is két hónap alá csökkenthető a Mars utazás időszükséglete.

[@heilundwissen9833]

A megírtat pazarlás törölni.

[@heilundwissen9833]

Napelemek, nukleáris energia.

[@Drakula_GetSee]

A hinta manőver lassította az óriásunkat akkor a Földet eddig mennyire lassítottuk le vagy épp gyorsítottuk fel?

[@urkutatasmagyarul]

Ugyanígy elhanyagolható mértékben.

[@gyurivarga2781]

Azért én ezt nem hagynám annyiban, kivizsgálás tárgya, hogy az embernek joga van-e megváltoztatni a bolygók sebességét, etikailag szabad-e beavatkoznunk ilyen durván a világ rendjébe. Hatástanulmányt például végeztek-e, lehet hogy évmilliók múlva ez a kismértékű beavatkozás fog kataklizmához vezetni.

[@urkutatasmagyarul]

@@gyurivarga2781 Az emberiseg alapból felforgatja az egész bolygó ökológiáját, ez ahhoz képest nem számottevö

[@Throrma]

Tulajdonképpen minden egyes lépés, amit megteszel, vagy minden egyes autó, ami gurul, meg minden egyes madár ami elrepül, minden egyes aszteroida, ami elhalad a Föld mellett, vagy elég a légkörben, vagy becsapódik módosítja a Föld mozgását. De ez lényegében annyira abszurdan kicsi, hogy nem is lehet vele számolni.

[@netgengszter]

@@urkutatasmagyarul Nagyon sok hintamanővert kellene csinálni a Föld körül, hogy az lelassítsa teljesen és megálljon a bolygó! Akkor ugyanis nem lesznek évek, mert nem kerüljük meg a Napot! Ha ez megvan, akkor meg mindenkinek a Földön, a forgásával azonos irányba kell haladni, így a forgását is leállítjuk (lehetőleg ne télen), ezzel megszűnnek a napok, órák, percek, másodpercek, stb.! És ebben az esetben ekkor megáll az idő múlása, és így a bolygónkon kialakul az ÖRÖKÉLET! Mondjuk kell hozzá kitartás, de ha örökké élünk, már megérte! És már csak egy aprócska gondot kell ezek után megoldani, nevezetesen azt, hogy az álló bolygónkat ne húzza be magába a Nap, a gravitációja által! 😁😁😁😁

[@gaborcsima9120]

Lenyűgöző, nagyon érdekes videó ez is. Köszönöm szépen!

[@erba84]

Szokás szerint jól összeszedett videó lett. Köszi szépen!

[@korbendallas4538]

Ez baromi jó rész volt, köszönöm!!!! 🥰😍💪

[@Adam-je5oj]

Kiváncsian vártam már egy részt erről a témáról

[@kardostibor7497]

Belső geller. És elképesztő szemléltetése, köszönjük szépen

[@lalamper]

Lehet nem jó a kérdés, de a Föld nem veszít energiát a sok körülötte keringő mesterséges objektumok miatt? Vagy az nem minősül hintamanővernek?

[@urkutatasmagyarul]

Ott egyik sem gyorsul a bolygó hatásaitól, csak zuhanva keringenek körülötte

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv 2024.03.16.köszönet

[@furcsaeletesintelligencia2973]

nagyon érdekes volt a videó 👌👌👌👌👍👍👍👍

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.06.15. Köszönet.

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.06.05. Ķöszönet.

[@somogyilevente2677]

Imadom a csatornad!!

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv köszönet 🙏

[@Asukix]

Szuper rész lett

[@klovag1388]

🤔hmm tehát ha nagyon igyekeznénk akár egy napal is rövidebbé vagy hosszabbá tudjuk tenni egy bolygó keringési pályáját? 🤨

[@urkutatasmagyarul]

Ez kizárólag emergia kérdése. Ha kellően nagy tömegű eszközt viszünk hozzájuk elég közel, akkor igen.

[@klovag1388]

@@urkutatasmagyarul hmm de tul nagy tömegű se lehet az adot dolog nem? Mert minél magyobb egy adot tárgy tömege annál nagyobb a gravitációs vonz ereje is nem? És ha tul nagy akkor a két nagy erejű gravitácios anyag egymásba rántják egymást, vagy van aza sebeség mivel azt ki lehet egyensujozni🤔 (elég fura gondolatok de most ezen jár a fejem😅)

[@urkutatasmagyarul]

@@klovag1388 Persze, nagy sebesség, megfelelő pálya és máris lassithat, vagy gyorsíthat egy egész napot is a bolygó keringésén

[@klovag1388]

@@urkutatasmagyarul na akkor a marsot picit hozzuk közelebb hozzánk és könnyebb lessz a kutatása😅😂

[@torma993]

Köszi!

[@peterhirku1748]

🙄🚀👍😉

[@youngboyneverbrokeagain00]

💯💯💯

[@gyorgyzamba9863]

5*

[@h734802]

Egy kicsit jobban hangsúlyoztam volna azt, hogy "ha más erő nem hat rá", egy példával is érzékeltetve, hogy egy rakéta akár 1 km/h-val is elhagyhatná a földet, ha lenne elegendő üzemanyaga, tehát a pályája minden pontjában elég erőt tudna kifejteni ahhoz, hogy az erő és ellenerő úgy viszonyuljon egymáshoz, hogy pont mindig 1 km/h sebesség maradjon merőlegesen elfelé. De mivel ilyen hajtóanyagunk, hajtóművünk nincs, meg kell találni az optimális fázisteret - amit 4:20-nál egy kis kiegészítéssel el lehetne mondani - hogy "milyen irányban, mekkora sebességgel", és hol(!) kell lennie egy megvalósítható rakétának ahhoz, hogy a legkisebb össztömeggel induljon. 21:15 Azt hitem, már soha nem jön a perturbáció számítás. Itt hozzátettem volna, hogy "ugyanúgy, mint napjainkban", mivel napjainkban sem létezik még zárt matematikai formula az n-test problémára, ezért kellenek a közelítő számítások, majd a maradék közelítő számításai, majd annak a maradékának és így tovább, attól függően, milyen pontosságot szeretnénk, és hogyan viselkedik a sor (időjárásnál pl. kaotikussá válik). Ha majd az emberiség megszerzi a megfelelő matematikai apparátust, akkor már nem fog kelleni a közelítés, bár kérdés, hogy hány nem elhanyagolható testtel fogunk számolni. Egy kérdés, mivel megint volt Szojuz. Óvodás koromban (81-85) óvoda időben láthattam én szabad szemmel egy Szojuzt kilövés után az égen? A keresésre szánt idő alatt nem találtam meg a választ.

[@urkutatasmagyarul]

Indítást biztosan nem láttál, akkor még minden Szojuz rakéta Kazasztánból indult. Mivel a legtöbb rakéta keleti irányba indul Föld körüli pályára (hogy hatékonyságból kihasználja a bolygó forgását), így az sem valószíű, hogy az indítás után látható lett volna Magyarországról.

[@h734802]

@@urkutatasmagyarul Bajkonur, kelet oké. Tehát egy sem indult akkortájt nyugatra, hogy Mo. felett látható legyen? Olyan színű és nagyságú volt, mint a kék égen egy utasszállító, de az alakja szojuzosnak rémlik...

[@urkutatasmagyarul]

@@h734802 Kizárt!

[@h734802]

@@urkutatasmagyarul Akkor már soha nem tudom meg, mi volt az 😢

[@heilundwissen9833]

Energiapazarlás. Pl. helikopter lebegtetés energiaigénye.

[@dogvessz]

Már rég láttam, igy ez a videó meghozta a kedvem, hogy újranézzem a Voyager-ekről készült videót is, illetve kicsit jobban is utána olvastam a 2 űrszondának. Ami felkeltette a figyelmem (és Te is emlited a videó végén, 2:26-nál), hogy egymásnak ellentmondó infókat olvastam arról, hogy most akkor elhagyta vagy nem hagyta el a szóban forgó 2 eszköz a Naprendszert vagy sem. Ha jól értem, akkor a Naprendszer peremét vagy az határozza meg, hogy hol érnek véget a Nap körül keringő testek vagy az, ahol már nagyon alacsony, elhanyagolható vagy más csillag gravitációs ereje erősebben hat ránk, mint a sajét Napunké. Jól mondom, jól értettem? Azaz ha az előbbiből indulunk ki, akkor a Kuiper Öv jelenti a Naprendszer peremét, amit már elhagyott a Vozager 1, 2, illetve a Pioneer 10, 11 is. Ebben az eseteben már 4 ember alkotta tárgy is elhagyta már a Naprendszert. Ha az utóbbit vesszük figyelembe, akkor (a testre a Nap által gyakorolt gravitáció) az Oort Felhő jelenti a rendszerünk végét, ami még nagyon nagyon messze van. Kb 300 év, mig eléri a Felhő közelebbi peremét, illetve kb 30000, év, mig át is jut rajta. Ez valóban igy van? Ha igen, akkor miért nincs ez letisztázva, illetve melyik a mérvadó?

[@urkutatasmagyarul]

Pontosan, ahogy leírtad! Az a kérdés, hogy mit veszünk a Naprendszernek! Ha csak a bolygók térségét, akkor már mind az öt szonda elhagyta azt, de a Naprendszerünk igazából sokkal távolabbra nyúlik. Régen azt hitték, hogy a Kuiper-öv után már tényleg vége, de kiderült, hogy közel sem. Az Oort-felhő ugyanis sokkal szélesebb tartományban öleli át a Napot, mint a Kuiper-öv. A sugárzás viszont mérvadó lehet a meghatározáshoz, ugyanis a Nap által keltett buborék tulajdonképpen addig fejti ki hatását, ezt pedig már mind a két Voyager szonda átlépte még akkor is, ha az Oort-felhőben fognak még sodródni több 10 000 éven keresztül.

[@szabolcsjobbagy30]

@@urkutatasmagyarulAkkor mire eljutna valamelyik a legközelebbi csillagrendszerhez (Proxima Centauri, ha akkor még egyáltalán az lesz a legközelebbi), akkorra már teljesen elkopott, elhasználódott "roncs" lesz, igaz? Bár az űrben gondolom a korrózió, rozsdásodás nem pusztítja, csak a mikrometeoroidok, a kozmikus sugárzás, illetve ütközés valamilyen kisbolygóval v. más égitesttel.

[@szabolcsjobbagy30]

Egy 2019-es cikkben ezt találtam: Voyager 1 will pass by Proxima Centauri within 16,000 years, while it will take 20,000 years for Voyager 2 to reach it, and 18,000 years for Pioneer 11 to meet our neighboring star.

[@urkutatasmagyarul]

@@szabolcsjobbagy30 Igazából nem is abba az irányba induktak el, csak azért példáloznak a Proximával, mert az van a legközelebb.

[@szabolcsjobbagy30]

@@urkutatasmagyarul Igen, az a legvalószínűbb, hogy soktízezer évig senki nem fogja megtalálni ezeket az űrszondákat. Talán nagyobb esélye van a rádióhullámok folyamatos küldésének minden irányba, hátha "fogja" valaki, de ott is többszáz év lehet, amíg egy üzenet odaér és a válasz rádiójel visszaérkezik. És az egyik kedvenc videóm tőled, amikor elmondtad, hogy nemcsak térben kell közel lennünk egy másik civilizációval, hanem IDŐBEN is, mert a Föld népe is csak kb. 60-70 éve tud rádiójeleket küldeni (hiába van többtízezer éves értelmes civilizációnk), és lehet, hogy amikor elér egy értelmes civilizációt egy rádiójelünk, akkor MÉG nem képesek fogni a jelet, vagy MÁR egy háborúban visszadobták magukat a "középkorba", vagy már ki is pusztultak, illetve mire tőlük párszáz év múlva visszaér a válasz, lehet, hogy már mi dobtuk vissza magunkat egy nukleáris háborúval a középkorba, vagy pusztítottuk ki magunkat.

[@tamashamori5338]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!