Neutroncsillagok, pulzárok, magnetárok | #85 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Egy különleges égitest, ami egy csillag halálával keletkezik. A neutroncsillagoknak több fajtája is van, de ami közös bennük, az a szerkezeti felépítésük, ami tulajdonképpen nem más, mint egy 20 km-es atommag.
De mikor fedeztük fel őket, mennyit ismerünk és milyen fajtái vannak?
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@robertdakai1997]

Ezen a csatornán mindig lehet valamilyen érdekes témát, nézhető formában találni. Reggel, délben, este... akár elalváskor is megfelelő. ❤

[@Laca90]

Ejjj de jó rész volt ez már megint! Röviden, tömören és érthetően elmagyarázva minden. Soha ne hagyd abba ezt a minőségi tartalomgyártást! Köszönjük

[@angyalosib]

Plusz egy pont! 🙏 Köszönjük

[@holr377]

Płeęšđý

[@dimitrovbernat]

Koszonom, hogy altalad Magyarorszagnak is van ilyen szinvonalas urkutatassal foglalkozo csatornaja😻

[@hegedustibor4787]

Ez most valóban dupla élvezet volt! Nem csak a fülnek, de a szemnek is! Köszönöm és gratulálok!

[@gaborbatancs2814]

Imádom a videóid! Ez az egyik kedvenc témaköröm!

[@szabolcsjobbagy30]

Na, ennél a témánál éreztem azt, hogy "ezt már nem fogom megérteni", de mégis sikerült :), hihetetlenül érthetően, szemléletesen mutatsz be mindent. Ha a Higgs-bozont meg a részecskegyorsítást is sikerül megértetned velem, akkor katartikus élményt fogok átélni. :)

[@alatomalbeth3947]

Ja…!Meg a Húr elméletet…🧐🧐🤔🤔🙂😋

[@BlissLoD]

Dávid Gyulát nagyon ajánlom. Neki van egy sorozata, ahol konyhanyelven magyarázza a modern fizikát, hogy középiskolai előtanulmány is elég a megértéséhez. Ráadásul nagyon részletesen belemegy, az egyetemi tananyag csak annyival lenne bővebb, hogy ott megtanulod hogy kell levezetni az egyenleteket, de a fizika ugyanaz marad. Higgs-bozonos előadását itt találhatod: kzbin.info/www/bejne/b5Szi4KOotpopqM&ab_channel=ELTEAtomcsill

[@szabolcsjobbagy30]

@@BlissLoD Köszi szépen!!

[@Vid.186]

Egyetértek veled! 😁👍

[@robertpopradi5020]

Dávid Gyula csúcs jó tanár.!! Csak oda kell figyelni minden szavára.. Érdemes.!!

[@TheSkittlesHUN]

Nagyon jó videó lett. Már láttam egy pár feldolgozását a tèmának, de ez az egyik legjobb, az ELTE Atomcsill egyik előadása mellett.

[@tamaramiczki639]

Koszonom ezt a csodalatos sorozatot! Elkezdtem megmutatni a gyerekeknek is! Total respect!

[@robertgame27]

Imádom a videóid. Csak egy ötlet: Ha már neutroncsillagok, akkor lehetne egy videó egy rendkívül ritka égitestről, a Kvarkcsillagokról is.

[@lugosizoltan5834]

Nagyon szuper volt ! Szuper animációs képanyag!!!

[@Kavix7]

volt? hmmm🤔

[@urkutatasmagyarul]

A csatornatagok már három napja láthatják az új részt.

[@martonwieszt6719]

Kurzgesagt :D

[@yara.q]

Te jó ég. Erre a videóra vártam évek óta. Amikor mondtad, hogy lesz belőle videó nagyon megörültem. És most itt van.

[@LaszloDrToth-hf1du]

Sajnálatos módon Jocelyn Bell Burnell sohasem kapott a felfedezéséért Nobel dijat . Ez valótlan állitás a videóban. Egyebekben szuper a videótok. Gratula.

[@urkutatasmagyarul]

Igen, már felhívták ra a figyelmem, hogy valóban mindenki azt gondolja, hogy el is nyerte, de sajnos érthetetlen módon mégsem. Valóban valótlan az állítás

[@gasterw.d.6250]

Ez a videó a lehető legjobbkor jött! Pont jövőhétre csinálok ppt-t a csillagokból ✨ (természetesen meg leszel jelölve mint forrás 😄)

[@holr377]

Ýəş

[@gasterw.d.6250]

@@holr377 😶?

[@Osziii]

Éjszakas voltam ma és gondoltam kaja mellé felnézek youtubera..de jól tettem 🤟🏽 Nagyon jó volt.!

[@gregor_man]

Nagyon jól esett ez a rész, a csatorna minden értékét magában hordozza. Látom, sokan mások is hasonlóan örültek neki. Egy pontosítás: a lendületmegmaradás helyett ez esetben már a perdület megmaradásáról beszélhetünk, bár a kettő valóban rokona egymásnak. Egyszer láttam egy dokufilmet arról, hogy a csillagok átalakulásakor mikor milyen kémiai elemek keletkezése történik. Odáig még én is tudom, hogy a hidrogén héliummá egyesül, azt is tudom, hogy a vas már nem kezd újabb fúzióba. A műsor azt is elmondta, hogy megalapozatlan elképzelés az, hogy a szupernóva robbanásakor keletkezik minden elem. Megjegyeznem viszont nem sikerült a fúziós folyamatok és összeroppanások hatásait az elemekre. Ha neked van tudásod vagy forrásod erről a témáról, és akár még egy videót is szentelsz neki, az nagy boldogság lesz.

[@hunbold1]

Ahogy én hallottam, hogy a napban hidrogénból hélium keletkezik a nyomás és a hőmérséklet hatására. Majd mikor a szétfeszítő erő egyensúlya csökken, es összeomlik a csillag, akkor keletkeznek az elemek a vasig. A vasnál nehezebb elemekhez pedig szupernova robbanás kell, ami a mi napunknál nem fog bekövetkezni, mert a napunk tömege nem elég nagy. És hogy a földön található elemek szupernova robbanással keletkeztek a naprendszer születése előtt.

[@tiborsomogyi6179]

Nagyon szépen köszönjük. Nem szoktam kommentet írni, de ez a videó fenomenális volt, végre értem, hogy is működködnek a (gigantikus ellenségeim (sosem értettem meg könyvből miről is van szó) ) a kvazárok. :O Ezer hálám.

[@darumisi]

Nagyon szuper volt! Köszönjük!

[@arpadjakab354]

Köszi szépen ez nagyon jó volt!

[@MrPyroMaster]

Nagyon jó videó lett! Kíváncsi vagyok, hogy a magnetárok mágneses mezeje hogy marad fent, mi okozza. Elméletileg a belsejében az elektronok belepréselődnek a protonokba. Tehát elektromágneses jelenség nem lehet. Eszerint csak a felszínen lévő vas vagy ott végbemenő folyamatok okozhatják. Ennek utána is fogoknézni. :) kár hogy erről nem beszéltél.

[@catpool]

Pedig elektromágnesesség. A neutron csillag nem 100% neutronból áll. kb. 10% szabad proton és elektron, ennek megfelelően a benne áramló elektromosság mágneses mezőt generál

[@MrPyroMaster]

Köszönöm! Teljesen logikus!

[@bodnardaniel1971]

Köszi az újabb érdekes tartalmat!

[@csansz76]

Köszönöm nagyon érdekes dolgokat mutatsz be a videoidban irigylem a tudásod ha netán olvasod is de akkor is utána kellett menni a történeteknek mégegyszer nagyon köszönöm remélem sokáig élvezhetem az elöadásod

[@dawe111ful]

Megszokott minőség, nagyon jó magyarázat. Különösen tetszett a Kurzgesagt csatornától bevágott animációs anyag. Keep up!

[@TheSziszoko]

A Kurzgesagt is valahol itt kezdte, ahol Te és lásd hova jutottak 😊 (feltűnt, hogy tőlük is használtál képi anyagot, igazából onnan jutott eszembe) Így tovább!

[@urkutatasmagyarul]

Igen, nagyon sok ihletet ad a kiváló minősége!

[@azolee]

Huuu, de vartam mar ezt a temat! Koszi szepen!

[@annamariamozes1914]

Ezt nagyon jól összeszedted!

[@szandramatos2163]

Nagyon vártam ezt a részt, szuper lett. 😊❤️

Már nagyon vártam ezt a videót ami összehasonlítja a csillagok halálát. A kvazárokat viszont hiányolom a sorból. Az annyira misztikus még ma is, hogy nagyon nehéz lesz összeszedni hozzá egy videónyi anyagot, de neked szerintem ez is sikerülni fog. Gratulálok az eddigi érthető magyarázatokért.

[@carvingskiponthu]

Nagyon érdekes volt, köszönöm! Ijesztő belegondolni, micsoda méretű erők léteznek az univerzumban. 😲

[@tamaskajfis3649]

Köszönöm megint a részletes tartalmat! Eddig, egy neutron csillagos videót láttam, talán az így működik a világegyetemben, itt megjegyeznem nem nagyon szeretem azt a sorozatot, kb minden tudós ugyan azt mondja el 45 percen keresztül, visszatérve a neutron csillagra egyszer se esett szó benne, hogy miért lesz neutron csillag, hogyan alakulnak át az atomok neutronná.

[@ocsaiviktor6322]

Végre :D A kedvenc témaköröm, már vártam, hogy erről is legyen videó, jó lett!

[@evakerekgyarto6487]

Nagyon figyeltem, szuper volt! 🤩Vannak még lemaradásaim bőven.. tehát várom az új részecskéket. 😅Köszönöm 🌹👋

[@Asti89]

Kedvenc témáim, a Neptunusz mellett :) Köszi a jó videó(ka)t.

[@estelles8709]

Szuper, tetszett! Nagyon érdekel ez a téma (is)! :)

[@gaborhartyanyi8027]

Egy olyan kérdés merült fel bennem, hogy amennyiben az a feltételezés, hogy egy gamma kitörés okozta a kihalást, akkor a két neutroncsillag maradványai nem lennének detektálhatóak a környezetünkben?

[@urkutatasmagyarul]

Két neutroncsillag összeolvadása elég látványos jelenség, ám ami utána marad az csupán egy nagy tömegű sötét égitest némi törmelékkel. Ha nincs körülötte sok anyag, akkor szinte detektálhatatlan.

[@belafeher1412]

Ez a kihalás a perm és a triász földtörténeti időszakok határán zajlott le. Azokon a helyeken, ahol a perm-triász üledéksor folytonos, a két időszak határán világszerte találhatók 3-20 mikron átmérőjű, Fe-Ni összetételű szferulák (pici gömböcskék), amelyek intersztelláris eredetűek és a kihalásra vonatkozó szupernóva-elmélet "tárgyi bizonyítékai". Magyarországon a Bükkből ismerünk ilyen szferulákat.

[@miklossarkozi6535]

Rohadt jó volt és érdekes is

[@davidkiss6624]

Mit gondolsz, az elmített kvarktenger a magban szerinted alkalmas lehet a húrelmélet aspektusainak viszgálatára?

[@anagy6288]

Van még rajtam kívűl bárki, akinek ilyenkor az az első kérdés a fejében, hogy egy ilyen írdatlan energia hány havi rezsijét fedezné?

[@minidreschi2]

havi? valószínűleg még az unokákat is kiszolgálná :D

[@1010okok]

​@@minidreschi2 szerintem az Emberiseget is

[@Janos-zc8ms]

@@1010okok humorosak vagytok

[@JohnSheppardHKM]

Nyugi a fidesz majd azt is meg fogja adóztatni amint képes lesz az emberiség felhasználni azt az energiát..😂

[@ferenczi_mihaly]

Mindet, az összeset 😄

[@KopaszPapa]

Szia! Agyrepesztő ez a tömeg, ez a térfogat, ez a borzasztó mennyiségű erő amit ezek a szörnyetegek demonstrálnak! Érdekesek a fekete lyukak, a Bethelguse méretű vadállatok is, de ezek a... hogy is mondjam, ezek a nehézelem gyárak az univerzum szerintem legfélelmetesebb képződményei. Köszi a bemutatót, zseniális lett ismét!

[@jozefnovak7750]

Köszönöm szépen a érdekes szép videót!

[@balazsvarhalmi4133]

Ez nagyon jó volt.

[@v.k-k8410]

A szupernóvákról nem tervezel részt?Én kíváncsi lennék rá. (Téti 10 éves)

[@chrisp4028]

Szia! Melyek azok a jelenségek amikor az égitest északi és déli sugárzása ha eltalálja a földet, akkor elpusztíthatja a földi életet, nem tudom melyik testek ezek és mi történik ha eltalál minket és hogyan pusztítja el az életett? Köszönöm az ezzel kapcsolatos videót, ami jobb mint amiket csinálok! Szép napot!

[@urkutatasmagyarul]

A nagy erejű gammakitörések okozta gamma sugárzás káros az élő szervezet sejtjeire.

[@agressziv_kisparna]

Köszönjük a tájékoztató videót, kérünk még! :)) btw: Mikor összeroppan saját maga alatt egy csillag és felrobban és neutron csillag lesz, az a szupernóva eredménye?

[@urkutatasmagyarul]

A nóva maga a robbanási folyamat

[@danielviszlo]

Ez nagyon érdekes videó volt, köszönjük! Nekem annyi kérdésem maradt, mi lesz a neutroncsillaggal, ha meghal? Ugyanaz, mint egy sima csillagal?

[@urkutatasmagyarul]

Önmagában a neutroncsillag már halott. Ha nincs külső behatas a mindenségig úgymarad.

[@arpadszeiff]

Tudom, hogy létezik, de mégis a vidéki bácsi reakciója jut eszembe, amikor az állatkertben nézte a zsiráfot. "Márpedig ilyen állat nincs" Köszönjük a videót. 👍 Én ezt még emésztem. 🤣

[@peddzsi8984]

Ez volt eddig a legjobb videó számomra, imádom a neutron csillagokat, köszönjük szépen! 🙂

[@kkereszty]

Köszönjük!

[@tamasfenyo8450]

Köszönet az újabb fizika óráért! :) Magyarul is meghallgatni az információkat ezekről az égitestekről nagy segítség. Lenne megint egy kérdésem (remélem nem fárasztóak nagyon.): Ha a napból érkező töltött részecskéket felfogja a geomágnesesmezőnk akkor ezeket a gamma robbanásból érkező energiákat miért nem? (Nehezebbek az anyagok?)

[@TeslaElonSpaceXFan]

Nem az anyagok nehezebbek hanem a sugárzás energiája nagyobb. Ugye az elektromágneses sugárzás energiája a frekvencia és a Planc állandó szorzata. Tehát a nagyobb frekvenciás ( kisebb hullámhosszú ) gamma sugárzás már áthatol a Föld mágneses mezején.

[@tamasfenyo8450]

@@TeslaElonSpaceXFan Ugy kellen elképzelni mint egy szitát amiben egy kő fentakad de a homok nem?

[@gregor_man]

A Föld mágneses mezője a részecskéket téríti el, de a gammasugárzás nem részecske, hanem irdatlanul magas frekvenciájú fény. Ezt a légkör nyeli el, de egy gammakitörés akkora sugárzásmennyiséget juttathat el idáig, aminek a biztonságos elnyelésére a légkör már nem képes.

[@tamasfenyo8450]

@@gregor_man Aha asszem értem.

[@szabolcsjobbagy30]

Nemrég olvastam (és ezért most újranéztem ezt a videódat), hogy a Naprendszerünk születése előtt 80-100 millió évvel volt egy ilyen "incidens" kb. 1000 fényévre tőlünk, hogy 2 neutroncsillag összeütközött (kilonova robbanás), és ekkor keletkeznek a legnehezebb elemek (arany, uránium, platina, bizmut, iridium stb.), amik szétszóródnak messzire, a mi Naprendszerünk (ami akkor még csak egy köd volt, később születtek meg benne a Nap és a bolygók) is kapott belőle, a Földön található legnehezebb elemeket ilyen kilonova robbanás(ok)nak köszönhetjük, csillagoknak, amik 2-szer halnak meg. Ugye a szupernova robbanások során, amikor a csillag először "hal meg" és válik neutroncsillaggá vagy fekete lyukká, a vasnál nehezebb elemek keletkeznek, de ezek még nem a legnehezebb elemek, azokhoz a csillagoknak 2-szer kell meghalniuk, hihetetlen...

[@kabalagee]

Köszönjük az újabb szuper minőségű videót! Baki videó mikor lesz? :)

[@urkutatasmagyarul]

Mikor szeretnéd? :)

[@kabalagee]

@@urkutatasmagyarul Lehetne minden hónapban egy videó a nyelvbotlásaidból. A sok komoly érdekes tartalom között lenne helye egy olyan tartalomnak is amin az ember szét röhögi magát.

[@urkutatasmagyarul]

@@kabalagee Akkor pár perc és érkezik! (Egyelőre csak nektek, csatornatagoknak)

[@Throrma]

Nagyon szépen köszönjük!

[@kristofelias364]

Maga a videó abszolút nem rossz, közérthető módon van elmagyarázva, ezért kifejezetten tetszik. Az elején kicsit egy mondat erejéig villant fel egy kérdőjel, mikor azt mondtad, hogy "20km-es atommag" lehet, hogy inkább 20km átmérőjű, vagy 20km sugarút kellett volna mondanod helyette, mert így lett egyetlen egy dolog, amit nem értek a videóban.....

[@urkutatasmagyarul]

Igazad van, átmérőt kellett volna mondanom

[@TTDrHawkingT]

szia.. egy bizonyos könyvben is a pulzárokat, s a magentárokat is egy gigantikus atommagnak írják le.. Igen annak.. ezek a tömör, apró testek amelyek roppant extrém fizikai tulajdonságok jellemziőket, igazából az elmúlt néhány évben ismerjük scak ezeket a szupermasszív tömör Magnetárokat.. így az elnevezésükkel, s a rájuk aggatott jelőzőkkel is még újdonságnak számítanak..:) 20 km-es atommag.. nekem tetszik.

[@balintuhrin6102]

Jó videó lett, de lenne egy kérdésem. Még régebben nemtudom melyik videód alá beyrtam, hogy lehetne videó a neutroncsillagokról és arra kaptam is egy szivet ez azt jelentené, hogy részben tőlem jött az ötlet? :D

[@urkutatasmagyarul]

Persze!

[@balintuhrin6102]

@@urkutatasmagyarul Jó értem :)) köszi

[@botisaghy3388]

ismét köszönjük !

[@jakabgipsz4788]

Én ismerek olyan bináris rendszert ami miatt veszélyben érezhetjük magunkat. USA és Oroszország. Tudnak olyan ionizáló sugárzást kelteni itt a földön, hogy totális kihalás lessz a felszínen.

[@6234roli]

3. Lehetőség az nem lehet, hogy jobban összeroskad és így nő a sebessége? Csak kérdés mert így logikusabb de nem tudom!

[@Cloud26361-]

Be vághattad volna pár pulzár "hangját" eléggé érdekesek. Pl a Vela Pulzár

[@antalhorvath7748]

Nagyon jó volt. Konkrét példákat rakhattál volna bele, Földtől milyen messze vannak, melyik galaxysban, a Földtől mennyire vannak a legközelebbiek

[@sandorfarkas7898]

Csodálatos volt ezt a videót így nézni hallgatni az ember rengeteget tanul viszont én ezt már évekkel ezelőtt tudtam A neutroncsillagok működését Az ember mindig tanul maga az univerzum ami leírhatatlan csodálatraméltó az ember mennél többet foglalkozik az univerzummal annál jobban magával ragad

[@desandzsolt]

huh, ez egy érdekes komment lesz ^^" Függője vagyok a tartalomnak amit csinálsz és ez a rész is lenyűgözött. Látszik is folyamatosan a fejlődés, egyszerűen minőségi! Most ennek a videónak kapcsán újra néztem a fekete lyukas videót és újra átéltem azt az enyhe megborzongtató érzést, ami akkor megfogott. Valahogy az a minőség, ami ott van, még ha "gyengébb is" (iszonyat erős idézőjelben, mert a tartalmi minőség ugyan az) , de mégis jobban beszippantott. Valahogy az ottani gyengébb mikrofon minőség, a hangok beállítása olyan szinten magával tudott ragadni, amit a mai napig megborzongok (fránya szóismétlés). A beszéd minősége tökéletesen illett az adott témához, a zene pedig kellően volt hangos és mély, hogy "üssön" a mondanivaló. Ez igazából egy teljesen indokolatlan komment, mert a fejlődés igenis pozitív és szükséges. Csak gondoltam leírom, hogy a régi videók maga az akkori minőséggel mennyire meg tudott fogni és a mai napig itt tart. Rengeteg tudáshoz jutottam, amit nélküled lehet soha nem szereztem volna meg. Gyerek ként imádtam ezt a témát, de nem tudtam honnan megfelelően informálódni és elengedtem. Neked köszönhető, hogy újra elkezdett érdekelni. Csak így tovább, köszönöm a munkád :) Teljesen lényegtelen infó, de a James Webb Űrteleszkóp és a IXPE űrszonda volt az első két rész, amit láttam és rögtön magával ragadott. Innentől fügtem rá a csatornára. Még lényegtelenebb infó (kivételesen szófosásom van örömödre), "ezer éve" még a youtube bedobta a Földönkívüliek-ről szóló videód, amire azért sem kattintottam, mert azt hittem tipik Clickbait cím és egy semmitmondó videó van mögötte, szándékosan elnyújtva a reklámok miatt. Hát tévedtem! A munkád, hiánypótló!

[@urkutatasmagyarul]

Egy komment sem indokolatlan! Főleg nem, ha a meglátásaidat osztod meg velünk! Örülök, hogy tetszik a csatorna, igyekszem a továbbiakban sem csalódást okozni! ;)

[@desandzsolt]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ. Nagyon ritkán írok, de többnyire mindig kapok, aminek örülök is :) Nem emlékszem pontosan, hogy van-e hasonló rész, vagy egyáltalán mennyire lehetséges a tudomány szempontjából, de esetleg ha nem teljesen idegen a csatorna profiljától... A multiverzumokról, várható egy videó, persze ha lehetséges?

[@urkutatasmagyarul]

A listámon van, de bevallom, nem az elején.

[@laszlobiro5976]

Honnan tudják/sejtik, hogy mekkora az átmérője? És mégegy, mivel a gamma kitörés fénysebességgel haladna felénk elvileg nem is vennénk észre nem?

[@urkutatasmagyarul]

Matematikai számítások, illetve a hevesen izzó akkréciós korong belső átmérőjéből

[@csababarlay3983]

Nekem meg 1 hülye dokumentumfilm azt mondta hogy 2 neutroncsillag ütközésekor egy olyan anyag szóródik szét, ami a többi anyagot átalakítja ugyan olyan anyaggá, így elpusztítva mindent a környezetében.

[@urkutatasmagyarul]

Hát, az elég érdekes lenne!

[@TheVoyager3301]

Én ezt komolyan mondom.. Hogyan lehet ilyen jól magyarázni? Esküszöm, felcsaphatnál tanárnak.

[@csababarlay3983]

Az rossz lenne mert nem csinálna videókat

[@pistitoth1363]

Felejtsük el ! Jól reagáltad le! Készen állsz ,egy igazi velős részletes videó készítésére ! Shrődinger macskája! Ez én volnék ! Sok sikert ! Ja és Einstein szerint 4 éves és nem 5!

[@pistitoth1363]

További sok sikeres videót ! De igaz mély magbaválót!

[@emberivalosag2316]

Mit is mondhatok, lenyűgöző video ez is, nagy teszt, nagy élvezet!

[@drAndrew112]

Mindig annyi kérdés merül fel. Pl egy neutroncsillag atvaltozhat-e fekete lyukkä vagy a fekete lyukak is nagy tömegű neutroncsillagok?

[@urkutatasmagyarul]

Ha a neutroncsillag tovább hízik, például elnyel egy másik csillagot, akkor akár fekete lyuk is lehet belőle

[@TheOriginalBear87]

Hello , ma negnéztem a moonfallt csak nem ez a film adta az ötletet?:) Brutális túlzó, hipi szupi mindenki megmenekül akcióban duss film volt. Nekem nagyon tetszett , vissza adta az Armageddon feelinget:) Nagyon jó volt ez a rész is .:)

[@jenohavas1586]

Szuper műsor ✨

[@martonkonyvestoth6510]

És egy ilyen neutron csillag vagy magnetár örökre így marad vagy egyszer ezek is kifogynak?

[@urkutatasmagyarul]

Nem nagyon ismer a csillagászat olyan folyamatot, ami képes lenne elpusztítatni egy ilyen égitestet. Egyedül azt tartják valós forgatókönyvnek, hogy egy másik hasonló égitesttel (vagy egy fekete lyukkal) összeolvadva feke lyukká válik.

[@martonsleisz8483]

Még sosem láttam manetárt de nagyon lenyügöző.(amikor bele gondoltam hogy mekkora ereje van elkezdett rázni a hideg😱😱)

[@tamassuto4549]

Szuper!

[@vilmoscsontos4054]

Àmulattal figyelem az ilyen videókat,gyakrabban használom a képzelőerőmet mint a racionális elmét.Imádom a csatornátokat és nem szeretném a kétkedők népes táborát erősíteni,de…… a neutron csillagok ilyen részletes leírását(2cm légkör 🤓) mi alapján számítják ki ennyire határozottan?Ez most egy kész tény fogadd el,vagy a Hubble esetleg a hamarosan melóba álló JWST alátámasztja mindezt?

[@urkutatasmagyarul]

Ezek matematikai számítások, máshogy nem letezhetnének

[@andrashartai9569]

Lenne még egy alap kérdésem: Amikor szétrobban egy csillag és szétfele megy minden 😅 , akkor csak a gravitáció az az erő, ami összeszedi a környéken maradt atomokat és összenyomja ezeket úgy, hogy neutron csillag legyen belőle? Miért nem csak sima csillag keletkezik újra?

[@urkutatasmagyarul]

Igen, a gravitáció rántja össze, amikor megszűnik a fúzióból eredő kifelé ható erő.

[@GloballMapping]

Végre ezt is értem!

[@TheDevilHims3lf]

A bevezető animáció saját anyag, avagy kölcsönözve lett valamiből? Ha utóbbi, érdekelni a forrás, de mindenképp szenzációs, akárcsak a már megszokott minőségi tartalom.

[@urkutatasmagyarul]

A visszaszámlálóra gondolsz? Az a KZbin saját sémája

[@TheDevilHims3lf]

@@urkutatasmagyarul Igen, arra. Köszönöm az infót és a mindenkori minőségi munkád!

[@laszlozsoltnagy4828]

Na most ha a csillag felrobban, ledobja legkore nagy reszet meg sugarzik vagyis anyagot veszit es ezaltal tomeget akkor megis mitol no meg annyira a gravitacio h sajat magaba omoljon? 🤔

[@urkutatasmagyarul]

A gravitáció nem csak a tömegtől, hanem a távolságtól is függ. Sokkal nagyobb a gravitációs hatása egy könnyebb testnek, ha az sűrűbb, így pedig közelebb kerülhetünk a tömegközéppontjához. Valahogy így van ez ebben az esetben is, bár tömeget veszít az égitest, a nagyobbik része egy kisebb pontban összpontosul.

[@laszlozsoltnagy4828]

@@urkutatasmagyarul koszi a gyors valaszt.

[@TheBaan]

Köszi!

[@LastGoatKnight]

Annyira bírom, hogy a neuroncsilllag létrejöttét a Kurtzgesagt videójának részleteivel illusztráltad😉

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv 2024.06.12. Köszönet.🙏

[@mocorgo911]

köszönöm

[@anettantal6067]

Na végre😍

[@ivanimre8473]

Egy kérdés, ami rég foglalkoztat, ha nem is kötődik szorosan a témához. Hogy van az, hogy a csillagok belsejében lévő magfúzió során ( hidrogén atomokból hélium atomok keletkeznek) a hidrogén bázis évmilliárdokig kitart. Pl a Nap belsejében a többmillió fokon és hatalmas nyomáson hogy-hogy nem megy végbe sokkal gyorsabban a hidrogén felemésztése?!

[@urkutatasmagyarul]

A hidrogén atomok olyan aprók, hogy még a hatalmas nyomás ellenére is csak nagyon ritkán találkoznak egy másikkal.

[@zoltansinka7521]

A csillagban kavarognak a protonok (hidrogén atommag), és ha jó meleg van, elég közel kerülnek egymáshoz. Ennek a valószínűsége viszonylag nagy, csakhogy két protont nulla neutront tartalmazó atommag (kettes tömegszámú hélium, diproton) nem létezik/azonnal elbomlik. A proton képes átalakulni neutronná (ehhez is kell a magas hőmérséklet, azaz a sok energia), és amikor két proton találkozik, plusz egy harmadik a közelben válik neutronná, létre tud jönni a hármas tömegszámú héliummag. Ennek a valószínűsége meg csekély, olyannyira, hogy egy naptömegű csillagban tízmilliárd év alatt az összes hidrogén 7 ezreléke ég el. Persze lehetne bonyolítani, de röviden ennyi.

[@horvatholiver391]

Lehetséges, hogy két neutroncsillag összeolvadásából fekete lyuk jöjjön létre, vagy olyan mennyiségű anyagot dobnak ki olyankor, hogy ez lehetetlen?

[@urkutatasmagyarul]

Ha elég nagy a tömegük, akkor elképzelhető

[@horvatholiver391]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm. :) Akkor csak nem gondoltam rosszul eddig.

[@zoli124mb]

Jaj de vártam már egy ilyet

[@dryft7906]

Azok az animációk nem a Kurzgesagttól vannak? :D

[@sirhafbrand]

14:45 a feliratban más lett írva mint a szöveg

[@TTDrHawkingT]

Én azért arra lennék kiváncsi, hogy egy ilyen kompakt tömör objektumnak mint a Magnetárok ( amelyek tömege akár 2 naptömeg is lehet miközbe 15-20 km mérettel rendelkeznek ) mekkora távolságra hat el a mágneses terük.??? A Föld mágneses tér erőssége 1 Gauss, egy magnetár mágneses tere akár 1 trillió Gauss is lehet, amely elképesztő.. Én arra lennék kiváncsi, ha pl. a Nap helyére tennénk egy ilyen borzalmasan mágneses testet, akkor annak mekkora távolságig, terjedne ki a mágnesessége ? DXDX érdekes.. jah.. Pluto pályááig, vagy azon túlra is? D

[@urkutatasmagyarul]

Az elektromágneses hatás ugyanúgy végtelen, mint a gravitációs! Azaz kellően pontos műszerrel bárhonnan mérhető, persze a távolság növekedésével a hatás is legyengül.

[@bazsikatona]

Üdv. Esetleg tudnál készíteni olyan videót ami a barna törpéket mutatja be. Elég kevés videó van fent róla youtuben főleg magyarul.

[@vandacsillag655]

a neutron Csillag a csillagnak a Magja?

[@urkutatasmagyarul]

Nem, a neutroncsillag egy csillag összeomlásakor keletkező sűrű égitest.

[@vandacsillag655]

köszönöm a válaszod

[@TheCellestiar]

Esküszöm iskolába kéne a videóid vetíteni ! A felépítése , tartalma , zenei aláfestés ..stb , mehetnél egyetemi tanárnak :)

[@ananasz_lovag2607]

Ismerősek a videóban használt animációk

[@imrebalazsradocz496]

Ohh ❤️

[@CsernyikTibor]

Tisztara leragtam a kormomet :)

[@jhonesdavid9748]

1:17 nél mintha kétszer lenne a HA.2:29 nél taszítő .Ismét köszönjük. Semmi kritika. Remélem nem haragszol.

[@andrashartai9569]

Az hogy van, hogy pl az atombombában a maghasadáskor energia szabadul fel és magfúziónál is? Azt hogy? Ezek nem ellentétes folyamatok?

[@urkutatasmagyarul]

Nagyon jó kérdés! Az atombombáknál nem fúzió van, hanem a nagytömegű atommagok hasadnak kisebbre. A fúziónál viszont hidrogén (legkosebb) izotópok egyesülnek. Bármelyik folyamat fordítva energiát nyelne el, de ebben az irányban energiát adnak le.

[@benceigert2135]

Hmm akkor lehet hogy a feletelyukak egy olyan nagy gravitációval rendelkező neutron csillagok amik a fényt is teljesen magukhoz húzzák? És mi van ha a fényt nem a gravitáció húzza hanem a nagy tömeg annyira meghajlítja a teret hogy a fény önmagába hajlik vissza és csak köröket megy a feketelyukban? Ezért nem jön ki onnan. Csak ötletelek

[@urkutatasmagyarul]

Így van, térgörbületről van szó

[@darkydrone]

Kitudod fejteni, hogy lesz protonból és elektronból egész pontosan neutron? A proton 2 Up és 1 down quarkból (+ az őket össze kötő gluonból) áll. A neutron pedig 2 down és 1 up quarkból. Az elektron meg elektron, nem bontható tovább. Nem egészen világos a porton egyik up quarkjából hogyan lesz 1 down ha oda kerül az elektron.

[@urkutatasmagyarul]

Ez atomfizika. Ha egyszerű lenne elmagyarázni, biztos több atomfizikus lenne. A lényeg, hogy ilyen extrém körülmények között megváltoznak a kvarkok, és bizony neutront fognak alkotni.

[@catpool]

A béta sugárzásra keress rá, ugyan ez csak fordítva.

[@TeslaElonSpaceXFan]

Pedig nem olyan nehéz. Én az ELTE atomcsill csatornát ajánlom, magyar nyelven van szóval érteni fogod.

[@Wither_Volan]

Az elektron negatív töltésü, a proton meg pozitív töltésű, oszt kioltják egymást, oszt ebből lesz a semleges neutron.

[@imrus300]

Egy neutroncsilag, másod percenként, akár több százszor is megfordulhat maga körül. Akkor mért nem esik szét: A centrigulis erők miatt? Te mondtad. A gravitáció erő a leggyengébb. Akkor mért nem esik szét, a neutron csillag?

[@urkutatasmagyarul]

A gravitációs hatás a távolság négyzetével fordítottan arányos. A neutron csillagok tömege pedig olyan kis helyen van összpontosítva, hogy a gravitációs hatást a centrifugális erő nem képes felülmúlni.

[@Zsolt812]

Az ELTE Atomcsill csatorna szerint már 3 naptömegnyi csillag pusztulasakor is keletkezik feketelyuk. Valaki téved. Ha nekik van igazuk, akkor valószínűleg a neutroncsillag viszonyszámai sem stimmelnek itt a videóban.

[@johnygrande611]

13:01 "hatàsa tobb mint 100000 kilométerrol hasznàlhatatlannà tenné a bankkàrtyàt" Az nem nagy tàvolsàg csillagàszati mércével.

[@urkutatasmagyarul]

De bankkártya mércével elég vadító

[@johnygrande611]

@@urkutatasmagyarul A hold-fold tàvolsàg: 384 400 km. Ha, ahogy a videoban mondod, hogy 100 000 km lenne a magnetàr és a bankkàrtyàm kozotti tàvolsàg az nem csak a bankkàrtyàmra lenne, hatàssal...

[@johnygrande611]

@@urkutatasmagyarul Lehet, hogy 100 000 fényévet akartàl mondani?!

[@urkutatasmagyarul]

Azért gondolj bele, hogy a Föld összes mágnese együttesen nem képes olyna erőt létrehozni, hogy a szebedben tönkretegye a kártyádat, pedig max 17 000 km-re van mindegyik, beleértve a bolgyó mágneses terét is. Egy ilyen égitest viszont már a Föld Hold távolság harmadáná véglegesen használhatatlanná tenné a kártyát.

[@johnygrande611]

@@urkutatasmagyarul Csak még egy kérdés. Ha fold-hold tàvolsàgba lenne tolunk egy magnetàr, annak lennének komolyabb gravitàcios hayàsai a foldre?