Napvitorla | #76 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

[@kovi87]

Köszönjük a rendszeres, minőségi tartalmat!

[@urkutatasmagyarul]

:)

[@oliver4711]

Ezt hogy???

[@urkutatasmagyarul]

@@oliver4711 Mit hogy?

[@oliver4711]

@@urkutatasmagyarul Az “űrkutatás magyarul” emotikont nem értem csak :)

[@urkutatasmagyarul]

@@oliver4711 Csatornatagoknak ilyen is van! ;)

[@andrashomoki120]

Ezektől a részektől okosabbnak érzem magam 🙃 Köszönöm

[@vezertrojai]

Alapból értem a Napvitorla lényegéd, de még így is sikerült érdekesre megcsinálni a videót!

[@epsuni]

A megszokott precíz felépítés: múlt-jelen-jövő és a technikai tudnivalók közérthetően. Lenyűgöző, szép munka, nagyon tetszett!

[@it.sandor.balazs]

Kiváló, kellően részletes és informatív, minőségi tartalom, mint mindig. :-) A fénynyomás bemutatására a fénymalom (Crookes radiométer) egy nagyon szemléletes eszköz. Egy könnyen forgó lapátkereket helyeztek egy vákuum csőbe, amit egy lámpa fénye is képes megforgatni. (Persze itt a hőmérsékletkülönbség is szerepet kap, de a fénynyomás hatása is jelentősen érzékelhető.)

[@goghlevi1953]

Szerintem eddig az volt a kedvenc videóm a csatornádon! Nagyon jó munkát végzel

[@Gellert74]

Remek videó lett, ismét egy érdekes témával. A napvitorláról én a Star Trek: Deep Space Nine sorpzatban hallottam előszőr. Siskó kapitány egy napvitorlással indúl utnak, hogy a Bajor nevű bolygótól Cardassiáig repüljön vele.Ha valakit érdekel, 3. évad 22.rész. Szerintem, érdemes megnézni.

[@varadibence3765]

G tett tuti azzal Z

[@elektrosokkk]

Most hogy újra néztem ezt a videót, eszembe jutott még egy nagyon jó felhasználási lehetőség a napvitorlákra. Ha egy aszteroida túl közel kerül hozzánk és félő hogy be fog csapódni , de jó előre érzékelik, akkor egy napvitorla simán el tudja téríteni. Így elég csak annyi üzemanyagot felhasznalni, ami ahoz kell hogy eljuttassuk a vitorlát a cél területre.

[@gergely87]

De most tényleg, én unfairnek tartom, hogy ezek a videók is csak 1 likeot kaphatnak, mint bármi más vicces bigyó. Ezek minimum 5-10 like-os videók. Elképesztően jó lett ismét. Köszönöm. :)

[@csorvasitamas9251]

Ez a csatoran még mindig ugyan olyan jó ha nem jobb mint régen! :) Köszönöm!

[@tothgabor889]

Komolyan Ezeket a videókat Általános Iskolában kéne vetíteni! Sokkal többet lehet belőle tanulni mint éveken keresztül az iskolában! :) Köszi szuper volt! :)

[@Speaddman]

Akár képes lehet felfedezni is a Proxima Centauri körül forgó jelenleg feltérképezetlen bolygókat is, ha még vannak olyanok. :) Imádom a videóidat, ezzel kelek és fekszem.

[@brandistocker]

4:40 jó , amit mondasz, de akkor úgy vélem, hogy nem 10 cm-es hajszál tömegével, hanem 10 cm-es hajszál földi súlyával taszítja a fénnyomás. Igaz?

[@kalmankiss5849]

Köszönjük szépen! Jó volt ez a rész is!

[@zetenymolnar9923]

Szia! A videó nagyon szuper volt. Nagyon örülök neki, hogy most már ilyen gyakran vannak új vidók. Szerintem ma a magasabb támogatói csomagra is fogok válltani, mert nagyon megérdemled a támogatást. Egy aprócska megjegyzés: A videóban azt mondtad, hogy a mikrohullámok megrezegtetik a részecskéket amik surlódnak egymással és emiatt melegednek fel. Mikor igazából a hő, már önnmagában a részecskék rezgését jelenti. (persze lehet ezt mondtad és csak én értettem félre) Nagyon köszönjük a rendszeres tartalmakat!

[@irtotroll9808]

Ne is mond.. manapság a paypall cisszautasította állandóan az újra feliratkozás lehetőségét,hiába állítottam be az új kártyát. És most, hogy eszembe juttattad bekiálltam megint s lám megoldódott. Vitorlákat kibontani, indulunk!

[@SaraHungary]

Szuper videó, nemrég bukkantam a csatornádra és ledaráltam majdnem az összeset egyhuzamban. Egy apró korrekciót szeretnék hozzáfűzni: a mikrohullámú sugárzás a vízmolekulákat nem rezegtetik, hanem megforgatják. A következmény ugyanaz, amit te is elmondasz, vagyis felmelegszik az étel, csak a mechanizmus nem ugyanaz. Az infravörös sugárzás képes a molekulák rezgéseit gerjeszteni.

[@EcchiEdric]

A Proxima Centaurinak is van “napszele” tehát egy pont után “széllel szemben” kell vitorlázni. Ismerjük egyébként a naprendszeren kívüli csillagközi tér részecskéinek áramlási irányát?

[@tamasfenyo8450]

Hát a voyager 1-es még küld adatokat onnan úgy tudom.

[@EcchiEdric]

@@tamasfenyo8450 Igen, vissza jelezték hogy már kijutottak a csillagközi térbe és már nem a nap részecskéi érik őket, de a hírekből nem derült ki a számomra hogy fel tudják-e mérni az uralkodó áramlási viszonyokat.

[@tamasfenyo8450]

@@EcchiEdric Ohh hát az tény hogy nagyon régi a felszerelés rajta, aztán lehet erre a mérésre nem alkalmas már.

[@Vid.186]

Jó sok munkát belerakhattál, nagyon jól feldolgoztad a témát! 👍👏

[@erikmegkozeliti6732]

A helikopterlapátosnál még az jutott az eszembe ,hogy kihasználható lenne szerintem, hogy ha 45 fokban áll a naphoz képest az egyik lapát, akkor átverje egy másik lapátra a fotonokat és ezzel 2-szeresen kihasználva a foton nyomást, de gyakorlatban nem tudom, hogy ez mennyire működne. A video megmozgatta a gondolkodásom, ezért köszönöm.

[@spritzfritz3529]

Az Oumuamua-ról is volt egy olyan teória, hogy a napvitorlás szerkezet miatt gyorsult fel a nap hatására. De végül ezt azzal cáfolták, hogy a tükröződést látniuk kellett volna, amint fényt kapott a vitorla. Viszont erre is volt egy ellenérv, mégpedig az, hogy valószínűleg por fedte be a vitorlát. Érdekes jelenség. Köszi a videót.:)

[@steve1435]

Szuper a videó, Köszönet érte! Egy apró helyreigazítást engedj meg. A vitorlások nem kormánylapáttal hanem (fix tőkesúllyal) kiel-el vagy (állítható, felhúzható) svert-el (egyszerűen szólva. uszonnyal) érik el, hogy a szél ne tudja oldalra "csúsztatni" a hajót. (Van még az uszonyoknak további "hibrid változata is erre itt most nem térnék ki.) Természetesen ebben a kormánylapát is segít, de mivel ez utóbbi jóval kisebb felületű és függőleges tengely mentén elforgatható (másként aligha lenne alkalmas kormányzásra) sokkal kisebb szerepet vállal ebben a feladatban.

[@urkutatasmagyarul]

Köszi a pontosítást! :)

[@istvanbalog3187]

@@urkutatasmagyarul n Ne viccelj! Mi köszönjük a rengeteg munkàt és sok remek anyagot!

[@gaborhajnal-pap6850]

Szervusz! Kiváló tartalom, csak így tovább! Egy kérdés felmerült bennem: mi lehet a napvitorlával elérhető legnagyobb sebesség? Üdv!

[@darumisi]

Ha sugárzás nyomása folyamatosan fennáll, akkor elvileg megközelítheti a fénysebességet is. Persze, ahogy a videóból is kiderül, a Naptól való távolság függvényében a nyomás csökken, de lézerrel elvileg fenntartható továbbra is. Innentől már csak az kérdés, hogy mekkora a jármű tömege, mekkora a vitorla felülete, a lézer ereje, amiből így megállapítható a tolóerő. Ebből kiszámolható a gyorsulás is. Ezután már csak idő kérdése, hogy mekkora sebességre gyorsul.

[@gaborhajnal-pap6850]

@@darumisi Köszönöm a választ!

[@andrasvincze674]

22:25 ha jól tudom még van egy olyan probléma is hogy azzal a sebességel nem tudnak szép képet készítení (elmosódott lesz).

[@levipasztor]

Te vagy a kedvenc videósom!

[@urkutatasmagyarul]

:)

[@peterhess1771]

Ilyen tudás és előadószint egyetemi katedrára való. Ott hasznosulna a legjobban, mégha a hallgatók befogadóképessége gyakran fordítottan arányos az értelmi szintjükkel, néha legfeljebb csak telcsikét képesek nyomogatni, akár előadás közben is.

[@zsolta1639]

Gondolatkísérlet: Napkörüli pályán kéne felépíteni ehhez egy napfénnyel gerjesztett lézerberendezést, mondjuk a Merkúr pályáján, közelebb a Naphoz. Ha ezt a földfelszínről akarnánk, akkor legalább 3-ra lenne szükség. Viszont a kisugárzott energia egy része elnyelődne a légkörünkben és fűtené azt. Meg az energia megtermelése is problémás, leginkább a fúziós reaktor a járható út. Viszont, ha az űrbe van telepítve, akkor rossz kezekben legalábbis városromboló lehetne ez a lézer.. Szóval a helyszínt sem egyszerű meghatározni. De megoldható a biztonság: Az egyik ország céloz, a második felel a sugárzás bekapcsolásáért, a harmadik fókuszál. Így bármelyik meg tudja akadályozni a rossz felhasználást.

[@TiborDuro]

Ha ezt írod, nem ismered az emberi természetet.

[@davidkopunovics]

Ezeket hol tesztelik? Fóton?

[@zoltansinka7521]

Zseniális

[@adamnagy7341]

Lenne egy kérdésem. Lehet, hogy nagyon hülyén fog hangzani a kérdés, de az Einsteinről szóló videóban azt mondtad, hogy a fotonnnak nincs tömege. Hogy tud akkor 0,01g nyomást gyakorolni a napvitorlára? (4:39)

[@urkutatasmagyarul]

Jó kérdés! Nem is maga a becsapódás ad tolóerőt, hanem a fény nyomása. Tulajdonképpen az energiáját adja át a foton úgy, hogy közben veszít a magasabb energiájú hullámjából, így tulajdonképpen a színe fog változni. Nem egyszerű a dolog, de tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mintha a foton tömege adná át a tolóerőt.

[@oliver4711]

4:10-nél látjátok a smileyt a napon?

[@matebako5528]

Bárcsak a fizika prof is így magyarázott volna az egyetemen anno

[@officialRandall]

Az irányítással kapcsolatban maradtak bennem kételyek. Azzal, hogy a vitorla egyik fele nagyobb erővel van "tolva", mint a másik, nem csak annyit érek el, hogy a saját tengelye körül elfordul? Meg aztán mi biztosítja, hogy a vitorla mindig merőlegesen nézzen a csillagra? Meg ez egy instabil rendszernek tűnik nekem, ha nem teljesen merőleges a vitorla a fotonok irányára (ami kb a lehetetlen, szorozva kettővel), akkor előbb-utóbb a vitorla síkja párhuzamos lesz a haladásra, és mehet is a kukába az egész. Mint egy szélkakas. Persze azzal, hogy négyzetesen csökken a "tolóerő" a távolsággal, valamennyi önszabályozást ad a rendszernek, azaz ahogy elfordulna a saját tengelye körül, úgy a vitorla közelebbi részét erősebben nyomja a napszél, de szerintem ez pár méteres léptékben nem tud hatékonyan megvalósulni.

[@vizsolyipal1]

Gondolom vmi giroszkopos rendszerrel lehetne stabilizalni.

[@karakson]

Na erre a másik csillagot fényképezős sztorira már nagyon kíváncsi lettem:DDD

[@777Adko]

Bár összejönne!

[@balint_szoke]

Hát, lehet, hogy fáradt vagyok, ami igaz is, de a napvitorla nem fogott meg, pedig imádom a vitorláshajókat, tudom is navigálni őket, és nyilvánvaló is volt számomra az adásban, hogy ugyanazt az elvet fogják használni, mint a vitorlásoknál - talált is -, de egész egyszerűen annyira, de annyira kis E-t lehet a napszéllel begyűjteni, távolabb meg PLÁNE, a távolság négyzetével fordítottan arányos, hogy a korábbi tényleg csak halvány ismereteim most teljesen kiábrándított e remeknek tűnő elgondolásból, hogy az űrben csak egyszerűen vitorlázzunk. Akkor inkább már maradok az ION hajtóműnél! Pedig imádom. - mi több, teljesen odavagyok értük! ♥ - azokat a meghajtási, vagy nevezzük E hasznosító módszereket, amik szimplán az adott helyen eleve ott lévő, meglévő, természetben előforduló energiáit hasznosítják, amik lényegében kifogyhatatlan mértékben vannak jelen, és nem kell külön energiaforrásról gondoskodni, és nem is szennyezzük környezetünket! Éppen ezért imádom a vitorlás hajókat, a nap- és szélerőműveket, pláne ha ez utóbbi kettő kombinálva van (nálunk ugye balga mód ez utóbbi építését is ellehetetlenítették 2012-ben) ! A szél sokszor akkor fúj, amikor a nap nem süt, nagyon jól kiegyensúlyozza a szélerőmű a naperőmű hektikus áramtermelését -ez bizonyított tény, érdemes ezzel kapcsolatos 24h-s és éves görbéket nézni! Na és ha ezek mellé még ipari méretű LiFePO4 akkus, ma már könnyedén 1-10 GW, 2-20 GWh villamos E tárolókat [minden egyes termelő erőműhöz] is telepítenek megfelelő méretezéssel, és mindezen triumvirátus egységekből sokat telepítenek nagy számban, decentralizált módon egy országban, és ezeket összekötik (tehát nem 1 v. 2. központi erőműre építik egy ország villamos. E ellátását, ráadásul horror áron 🤦🏻‍♂, 18 év alatt megvalósítva 🤦🏻‍♂ (2014-ben jelentették be), míg ezen 18 év alatt egy nyamvadt Wh áramot sem termel (Paks 2), ahogy azt Mo-n most hibásan teszik, ráadásul további függést megvalósítva🤦🏻‍♂, dúsított urán ugye [így még egészséges piaci verseny se tud kialakulni, ami lenyomná az árakat, hanem piaci monopólium valósul meg, ami most is van, s ami kifejezetten egészségtelen, és masszívan és önkényesen magasan tartja az árakat], és tenni kívánják a jövőre nézve is), akkor megvalósul a legjövedelmezőbb szabadpiaci, és extrém gyors megtérülési komplex rendszer, amiben alacsony lakossági és ipari fogyasztáskor és/vagy magas termeléskor az akkumulátorok töltődnek nagyon olcsó vagy akár negatív árammal (ahogy ez már nyaranként többször előfordul), csúcsterheléskor pedig, jellemzően reggel és este meg kiveszik az aksikból a vill. E-t, és az aktuális, adott pillanatban drága - és nem államilag agyonszabályozott, és mesterségesen degeneratív árszabályzást fenntartott - áramot (nagy kereslet) meg nagyon jó pénzért eladják. Pontosan így állt elő az a helyzet Ausztráliában már 2018-ban(!!!), hogy az eredetileg 4-6 évre tervezett erőmű megtérülési idő már 1,5 év alatt megtérült! A Tesla építette ki az akkus villamos. E tárolót, akkoriban a 100 MWh-os rendszer egyedülállóan nagynak és rekordernek számított, ma már a GWh-s rendszerek mennek, ráadásul fajlagosan lényegesen olcsóbban, hála az azóta iszonyatosan felfutott termelési kapacitásnak, és az új, jóval biztonságosabb, olcsóbb, és 4000-5000 ciklusú LFP akkuknak. A befolyt pénzt pedig nem zsebre tették, hanem megduplázták az akku méretét 2020-ban, azóta meg már gomba mód szaporodnak az ilyen erőművek szerte a világban, ahogy azt 5 éve megjósoltam, le is írtam villanyautós fórumon, és ahogy komplett hülyének néztek a GWh-s és a 10 GWh -s léptékű kiépítésekkel, amiket ráadásul még megfelelően is osztottam el a 2019-2023-os időszakra, mint fejlődési etapok. És igen, jönni fognak a 100 GWh-s 50 GW-os vill. E tároló akkus erőművek is 2026-ban. Az egyes 'triumvirátus'-ok kiépítése mindössze 1-2 év mérettől függően, és már termelik is az áramot, ráadásul ezek párhuzamosan is építhetők, úgy is kell(!), és minden egyes ilyen befejezésével már jobb, stabilabb és erősebb lesz a hálózat, ráadásul nem is 2 évente, mivel párhuzamosan építik, hanem rohamosan, és árban és időben is sokkal jobban tervezhetőbben, és lényegesen versenyképesebben! Na így jutottunk el az űrből az E ellátásba 😅, és kanyarodok vissza, mert igen, sajnálom a napvitorlákat, de nem igazán látok bennük potenciált, sokkal gyorsabban fog kifejlődni egyéb, új technológiás meghajtás, amivel célirányosan juthatunk el helyekre. Ebben a részben most hiányoltam azt, hogy a már feljutott napvitorlákkal megspékelt egyes kísérleti modulok mekkora sebességről mekkora sebességre tudtak felgyorsítani mennyi idő és út alatt, azaz hiányoztak a végeredmények, a tapasztalatok (gyanítom, hogy azért nem, mert ezeket nem igazán közölték, és ha nem, az pont azért volt, mert nem igazán lettek sikeresek, illetve nem annyira látványos a végeredmény). Azért köszi Gergő, érdekesnek így is érdekes volt!

[@V_Atti]

Az iránymódosításhoz (kanyarodáshoz) kitalált módszerek energiát igényelnek, pedig itt pont a tárolt energiát szeretnénk nullára redukálni. Ilyen erővel lehet rátenni a fúvókákat is. Szóval takarékoskodásra tök jó ez az ötlet, de muszáj lesz kombinálni másfajta meghajtással, pl. ionhajtóművel. Hasonlít ez az egész a hajózás fejlődésére.

[@DaT0nkee]

Pár fun fact: Mylar = PET. Azaz űrcsúcsteknológiából iszod meg a kólát, és utána dobod ki a kukába. Az űrteknológiás hővédő fóliát/napvitorlát akárki megvásárolhatja, sőt autósoknak kötelező az elsősegélycsomaggal. Ugyanis az elsősegélycsomagban lévő hővédő takaró gyakorlatilag az.

[@joejohn346]

Bocs, totál téves ez az "űrcsúcstechnológia", ugyanis 1940-ben találták fel (18 évvel a NASA alapítása előtt) a poliésztert, a konkrét PET-et pedig 1973-ban Nathaniel Wyeth amcsi mérnök, és konkrétan a szénsavas italok jobb tárolását, mint az üvegben történő megoldás, megoldandó találta fel...

[@balazsfloring3026]

Szia! - A fénynyomás szerintem a Naptól mért távolság köbével fordított arányban csökken. Nagyon jó a videó!

[@urkutatasmagyarul]

Négyzetével, de valóban hatványosan csökken.

[@orkenyiistvan3597]

7:56 Valamit nem értek. Ha a fotonok alkotják a fényt és mivel a fény sebessége állandó, a leadott energia után is fénysebességgel haladnak a fotonok?.

[@urkutatasmagyarul]

Remek kérdés! A válasz; igen, viszont az energia átadása után már alacsonyabb energiájú hullámhosszra váltanak, ami tulajdonképpen szín változást jelent!

[@orkenyiistvan3597]

@@urkutatasmagyarul köszönöm!

[@peterhess1771]

Rákaptam erre csatornára. Kifejezetten kellemes hallgatni Önt. Öröm, hogy egy tudományos ismeretterjesztés ennyire szabatos, de mégis közérthetően felépített, tiszta és világos gondolatmenetű. A magamfajta csak ugatja ezt a szakterületet, tiszteletreméltó az előadókészsége. A-tól Z-ig megfontoltan felépített, brávó ! Mindig is irigyeltem az ilyen retorikai képességet !

[@urkutatasmagyarul]

Nagyon jól esnek e kedves szavak! :)

[@csabaguti6095]

Szerintem ez egy remek vidi lett, és volna egy video ötletem: Mi lenne az előnye a hold benépesítésének? vagy valami ilyesmi.

[@urkutatasmagyarul]

Elég rövid epizód lenne ;)

[@csabaguti6095]

És ha a megvalósítás lehetőségeiről?

[@zsolt4870]

Nagyon erdekes ez a video is, koszonjuk! Az a kerdes merult fel bennem, hogy az urben miert fontos, hogy a napvitorlara rogzitett tomeg alacsony legyen? A sulytalansagban azert nem teljesen sulytalanok a dolgok?

[@urkutatasmagyarul]

Súlytalan minden, de tehetetlensége van minden tömegnek. Így több energia kell egy nagyobb tömeg mozgatásához

[@zsolt4870]

@@urkutatasmagyarul koszonom!

[@macewindu74]

A legvégén a felvetéssel vannak gondjaim. A proxima centauri tudtommal 4,246 fényévre van tőlünk. Ha van is olyan eszköz, ami a fénysebesség 10%-át képes lenne elérni, akkor is közel 43 év lenne az út oda. Ez azt jelentené, hogy a visszaküldött jelek legkorábban 50 év múlva lennének láthatóak. Erre egyenlőre az emberi tudás még nem képes, vagy a napvitorlával igen?? A csatorna tartalma továbbra is nagyszerű.

[@urkutatasmagyarul]

Egy folyamatosan gyorsuló szerkezettel akár a fénysebesség 40-60%-ka is elerhető lehet

[@Leslie_Von_Strong]

Egyszerű a Nap felé közlekedés. Bogarakat kell rögzíteni a napvitorlára. Ugyanis a bogarakat vonzza a fény, és mindig oda akarnak menni ahol a fény van. A Naptól való távolodás is egyszerű, a Nap elé egy lencse rendszert kell kiépíteni, és egy irányított fénnyel mindig megvilágítani a vitorlát. Ja várj... nem.

[@sirhafbrand]

10:23 Nem rosszból, de itt az lett mondva hogy 'össztömegét', de a feliratba az lett írva hogy 'összsúlyát'.

[@urkutatasmagyarul]

Javítom, köszi

[@laszloannus1640]

Jules Verne, aki könyvében megírta a napvitorlást kihagytad az elejéből :)

[@babcsanybalazs4282]

Váó! Mivel nem értek a témához csak annyit szeretnék kérdezni a napszél vitorlák segítségével lehet elektromos energiát elő állítani?

[@officialRandall]

Napelemnek hívják az ilyet... -_-"

[@gyorki99]

Nagyon szuper lett! Nekem csak annyi kérdésem lenne, hogy mekkora az esélye, hogy egy ilyen vitorlafólia kilyukad/elszakad? A neki ütköző részecskék képesek lennének kilyukasztani?

[@urkutatasmagyarul]

Alacsony Föld körüli pályán csak idő kérdése, 5-10 éven belül kilyukadhat. De a bolygkólözi, pláne a csillagközi térben sokkal kevesebb a törmelék

[@0utslder]

Szerintem ez az elért sebességtől függ. Ha jól tudom, a naprendszeren kívül, átlagosan 1 atom van köbméterenként. Egy 100 x 100-as napvitorla esetén, ha a fénysebesség 1/3-ára sikerül felgyorsítani a járművet, akkor annak másodperpebként 1.000.000.000.000 atom csapódik neki. Szerintem azért ez okazhat majd némi problémát.

[@urkutatasmagyarul]

@@0utslder Ennél jóval több atom van még a csillagközi térben is

[@0utslder]

@@urkutatasmagyarul A wikipédia néhány hidrogén atomot ír m3-enként az intergalaktikus térben. Valamelyik dokumentumfilmből maradt meg nekem az 1 atom/m3. Viszont a lényegen nem változtat. Szvsz ilyen sebességnél okozhat problémát ez a néhány atom is. Mind közegellenálásként, mind pedig esetleges roncsoló hatásként. Szívesen megnéznék tőled egy videót, ami ezt a témát boncolgatja ;)

[@falusiistvan3744]

A Breakthrough Programról lesz majd külön videó?

[@sdytravis2010]

3:25-né ez a kijelentés eretnegség, mert mindneki tudja, hogy a tányér az ami mindnen esetben elöbb forrosodik fel (a mikroban) mint a bennelévő étel (/leves)!!!!!😂

[@TeslaElonSpaceXFan]

De hát a tányér tele van VÍZMOLEKULÁVAL!! Ja, nem.

[@GorPius673]

@@TeslaElonSpaceXFan ugymongyák vízATOM :D

[@Throrma]

Kb a videó felénél merült fel bennem a kérdés, hogy lehet-e kockaműholdként felküldeni egy ilyet, de meg is kaptam a választ később 😁

[@vencelszoke4000]

Van buktatója ennek a földről lézerezett mikroszondának? Mert ha, az elmélet működik akkor miért nem fejlesztik ezerrel? Nagyon jó ötletnek hangzik.

[@urkutatasmagyarul]

Fejlesztik persze, de nem olyan egyzerű a technika.

[@LabasBence]

@@urkutatasmagyarul Ja, igen, annyira összetett az egész rendszer, hogy szerintem még évtizedekig fog biztos megélhetést biztosítani azoknak a magukat mérnöknek hazudó szélhámosoknak, akik ezzel a bohózattal hakniznak. Félreértés ne essék, nincs nekem azzal bajom, ha valaki olyasmivel próbálkozik, amivel korábban még senki, hiszen ezekből szoktak kiesni olyan eredménytermékek, amelyek meg tudják változtatni a világot. Optimális esetben jó irányba. A probléma az, hogy ez az egész ezer sebből vérzik. Persze lehet azt mondani, hogy a tudományos világ krémje dolgozott és dolgozik ezeknek a problémáknak a megoldásán - mint pl.: Stephen Hawking, egészen haláláig - azonban pont ők azok, akik már ismerik azokat a fizikai korlátokat, amelyeket nem lehet megerőszakolni, vagy megkerülni. Csak, hogy egy kézzel is bárki által megfogható példát mondjak... (Egyet a sok közül.) Oké, odamegy az űreszköz 2050-re. És mi történik? Képeket fog küldeni? Hogyan? Én értem, hogy el fog tudni készíteni egy képet, de nem kell ahhoz tudósnak lenni, hogy bárki felismerje, egy ilyen tömegű űreszköz nem képes olyan technikát magával vinni, amely képes több mint négy fényévnyi távolságról bármilyen formában adatot közölni. Ahhoz olyan energiamennyiség lenne szükséges, aminek felszabadítása során előbb égne porrá az egész eszköz. Egyébként azt kifejezetten javasolnám mindenkinek, aki nem ért hozzá, hogy a fényképen látható áramkört mutassa már meg valami jártasabb ismerősének, hogy lefordítsa neki, mi látható rajta. Aztán tudnak együtt nevetni. Maradjunk annyiban, hogy totál random az egész. Biztos a másik oldalán van az a bizonyos sok millió dolláros "okosság". Bár én oda inkább egy bazinagy hűtőbordát tennék, ami segít valahogy a vákuumban eldisszipálni a remek sok felesleges hőt. :D Mindegy, remélem legalább annyi haszna lesz, hogy majd húsz év múlva tudok venni egy olyan bluetooth fülhallgatót, hogy már nem kell magammal vinnem futáshoz a telefont, mégis folyamatosan kapcsolatban lesz vele. Ja, és soha nem kell töltenem. És akkor még a tízezredét sem tudja annak, amire egyébként szükség lenne ahhoz, amivel a Breakthrough kábítja a lelkes rajongókat. Ne feledjük! Elon Musk Teslái is 2016 óta teljes körű önvezető rendszerrel vannak szerelve! Ja, nem. :D

[@davidnagy2894]

Érdekes koncepció nem hinném hogy csillagközi térben is használható lenne.

[@yodamester99]

Hat ez relativ. Ha peldanak vesszuk a naprendszert es itt mondjuk fel tudunk ugy gyorsulni. Akkor igazabol nincs olyan kozeg ami lassitana minket.

[@EndreBarathArt]

én olyanon gondolkodtam, hogy csinálni egy hatalmas nagy gömb alakú lufit, ami átlátszó, de egy gömbszelete fényvisszaverő, így tükrös távcsőként működne. a lufit az űrben fújnánk fel természetesen.

[@zoltansandor1307]

Köszi (nem is rossz arány 6óra alatt 890néző 😎,gratulálok)

[@urkutatasmagyarul]

7 óra alatt 14 ezer, na de ki számolja?! :)

[@sont6739]

Kifelejtettél egy fontos dolgot. A szondán lévő lézerrel is tudja magát gyorsítani az eszköz.

[@urkutatasmagyarul]

Azt hogyan?

[@sont6739]

@@urkutatasmagyarul Bevallom férfiasan nem tudom pontosan mert nem vagyok fizikus, de több erről szóló videóban is hallottam már. Én valahogy úgy bírom elképzelni, hogy amikor az eszközön lévő lézer vagy fényforrás kibocsájtja a fotonokat akkor az "nem löki hátra" a szondát, hanem csak a fény visszaverődésekor lökődik mindig kicsit előre. De már engem is jobban érdekel, megpróbálok pontosabban utána nézni.

[@urkutatasmagyarul]

@@sont6739 Nem, ez így biztosan nem működne. Úgy lehet lézerrel gyorsítani, ha a fényforrás nem az űreszközön, hanem mondjuk a Földön van telepítve.

[@sont6739]

@@urkutatasmagyarul neked elhiszem :P a fizika nem az én közegem.

[@balint65]

2 kérdés: 1. Ezek a nagy széles és hajszálvékony napvitorlák ugyanúgy fognak működni, ha lesz rajtuk néhány lyuk? Mert azért az űrben is lehetnek kisebb részecskék/meteordarabok stb, amik átlyukaszthatják a vitorlát. 2. Amikor egy űreszköznek lejár a szolgálati ideje és visszaküldjük a Földre megsemmisülni, miért az óceánba, távol mindentől küldjük, ahelyett, hogy szintén távol mindentől, de pl a sivatagba vagy egy nagy pusztába küldenénk? Itt egy nagyon nagy környezetszennyezésről van szó, amit az évek elteltével folyamatosan csak gyarapítunk. Másfelől a visszahulló anyagokat simán újra lehetne hasznosítani is akár. Tudtommal USA-ban van olyan hely, ahol bombák robbantását szokták tesztelni, simán lehetne akár ott is. Meg amúgy ehhez kapcsolódóan szintúgy nem értem, hogy miért a tengerbe lövöldöznek mindenféle nukleáris rakétákat?

[@urkutatasmagyarul]

1. Igen, lehet, hogy kilyukadnak 2. Azért az óceán fölé irányötják, mert lehet, hogy nem ég el maradéktalanul 3. Nem tudják újrahasznosítani, általában teljesen elégnek, ha mégsem, maximum párk kg csapódik be 4. Sehol a Földön nem robbantanak már nukleáris fegyvereket

[@WolfRock89]

A lézeres vitorlasütés nem fog olyan 0 hatás eredményt elérni, mint mikor a hajón akarnák fújni a vitorlát? Feltételezem a fény "lövés" is jár valamennyi ellenhatással.

[@benzinkut466]

Én arra lennék kíváncsi hogy miért kell közvetlen közelről fényképezni a másik csillagrendszer bolygóit? A jwst nem tudja ezt a feladatot ellátni?

[@urkutatasmagyarul]

Ami a JWST képeit illeti, egy közeli csillag bolygója is csupán pár pixel lesz. Felszíni formák azonosítására nem lesz képes ő sem

[@achillesbalogh9559]

Násza, valaki vágja már nyakon :D Magyarországon ez Náza és kész :)

[@urkutatasmagyarul]

Én az olyanokat vágnám nyakon, akik szándékosan helytelen kiejtést erőltetnek.

[@sheekerz]

Engem is zavar a "nászázás"... Szegény "Kárl Szégen"-t is így kiejteni... 😬😬

[@taosoft70]

Nagyon szeretem a csatornádat és eddig minden tetszett is. De most van egy alapvető hiba a mondanivalódban: a foton tömege nulla... tehát a fénynek nincs nyomása, semmilyen erőt nem tud kifejteni, mert ahhoz minimális tömeg kellene. (F=m*a)... Máshol már napszél-ként mondod a napból használható tolóerőt, ez már helyes lehet és szerintem ez az amit megmértek és amivel lehet kisérletezni. De nem mindegy hogy napszál vagy napfény... :)

[@urkutatasmagyarul]

Nem, a vitorlát a fénynyomás hajtja, nem a napszél! Konkrétan maga a fény energiája az, amit felhasznál a szerkezet

[@MultiKemeny]

Miért nem kombozzák Technológiákat ? Nap vitorla + ion hajtómű ? Szerintem az úgy menő lenne .

[@urkutatasmagyarul]

Nem lenne hatékony. Ha van meghajtás, nem feszül ki a vitorla, tehát vagy ez, vagy az.

[@v.k-k8410]

Nagyon jó lett a videó, csak így tovább!!! Csak még egyetlen hiba van benne : amikor a videó alá ki van írva a szöveg akkor nem mindig azt írja ki mint amit hallani. Ezt te kitudod javítani vagy ez a youtube hibája? (Téti 9,5 éves)

[@urkutatasmagyarul]

Ha hibát találsz, jelezd és javítom! Előre is köszi ;)

[@NagyOliver]

Nem lenne sokkal egyszerűbb egy egy ilyen csillagközi vitorlást a nap közeléből indítani a lézeres gyorsítás helyett?

[@urkutatasmagyarul]

De! A tervek szerint először a Nap közelébe küldenénk a szondát, és csak ott nyitnák ki a vitorlát. Ezzel nagyobb hatékonyság érhető el

[@Militavia]

1. A vitorlás hajós analógia nem jó. Azok azért képesek széllel szemben menni, mert ívelt a vitorla és így szárnyprofilként viselkedve fejtenek ki húzóerőt. A napvitorla ilyet nem tud. Az, amit bemutattál egészen más alapvelv. 2. A videó végén. Ezek a kis izék, hogyan bírnák ki egyáltalán a napsugárzás pusztító hatását? Mert légkör nélkül és UV és egyéb védelem nélkül ezeknek annyi. Hát a képeket hogyan küldenék vissza? Nézd meg micsoda antenna kell mekkora adóteljes. mellett, hogy a Voyagerrel kommunikálni lehessen. Na, akkor ezt szorozd fel sok százezerszer nagyobb távolsággal... A legközelebbi csillag az AC 4.35 fényév = 1587 fény nap. A Voyager egy meg kb. ~ 20 fény órára van = 0,83 fény nap. A különbség 1900-szoros. Az inverse sq. law miatt akkor azonos adóteljesítmény mellett az vételi telj. sűrűség az ennek a négyzetével inverz. Még lefelé kerekíve is egy milliószor kisebb....

[@jakabzsolt]

Nem értem miért ragaszkodnak ehhez a tecnológiához, alapból halott ötlet. Annyi sebből vérzik amennyiből csak lehet.

[@istvanonodi5994]

A Proxima Centauri ról eléggé kevés információt találni az interneten én legalábbis szívesebben olvastam volna többet részletesebben róla nem tudom hogy megérne egy videót

[@urkutatasmagyarul]

Már a listámon van ;)

[@andrastoth163]

@@urkutatasmagyarul Jó lenne egy ilyen videó!

[@meggyessuti]

Ez a logika hasonló a vitorlás hajókhoz? Úgy értem hogy a vitorlás hajónál a szél hajtja itt visszont a napvitorlánál a nap fény hajtja (a napfény helyettesíti a levegőt?).

[@urkutatasmagyarul]

Az elv hasonló, igen

[@hoffmannjanos]

akkor elő az alufóliát és a hurkapálcákat :D de most már tudom, miért nem lenne esélyem vele :D

[@zsoltgyure4205]

Dooku Gróf is ilyen megoldással nyomult a hipertérben és azon kívül,luxi kivitelben 😅😀

[@mariuszmike4053]

A legvégén lévő seregnyi vitorla nem "vet árnyékot" egymásra? Kitakarják egymást, így jóval kevésbé lesz hatékony mintha egyedül menne, nem? Meg mindig a leghátul lévő gyorsul legjobban, és nekiütközik az előtte menőknek ha jól gondolom.

[@urkutatasmagyarul]

A lézer sugara minimálisan szóróodik, de a távolsággal arányosan az is kiszélesedik, így jut hely a kis 1-2 méteres vitorláknak egymás melett is.

Remélem az mindenkinek meg van, hogy a fotonok nem úgy patognak vissza az anyagról mint a labda. Az anyaggal ütköző foton mindig elnyelődik. A visszaverödés csak azt mutatja meg, hogy az elnyelt fotonok, mekkora részét bocsátja ki az anyag "ugyan akkora imulzussal és hullámhosszon".

[@V_Atti]

Remélem az is megvan mindenkinek , hogy a fény nagyobbrészt hullámtermészetű és az anyagban az általa gerjesztett elektromágneses tér visszahat rá, pl. ez készteti fotonkibocsájtásra a tükröző felületet és pl. ez lassítja az üvegben, nem az elnyelődés. A fotonok semmiképp sem úgy pattognak vissza az anyagról mint a labda, a jelenség sokkal bonyolultabb.

[@torma993]

👍

[@Borjan79]

Nem témába vág, de ha a mikróban a magas víztartalmú molekulák melegednek fel először akkor miért a tányér mindig a legforróbb? Annyira bosszantó és érdekel mi lehet ennek az oka.

[@zoltansinka7521]

Mivel nem lehet minden egyes molekulát melegíteni, jelentős részük nem a sugárzástól kap energiát, hanem egymástól. Lehet, hogy a víz nyeli el legjobban a 2.45GHz-es sugárzást, ennek megfelelően a "telibevert" vízmolekula a legmelegebb. De a kaja tömege vélhetően jóval nagyobb, mint az edényé, egyéb tulajdonságairól (hőkapacitás, -vezetés stb) nem is beszélve. Szóval a tányér simán lehet zsizsa, a leves meg itt hideg-ott meleg. Röviden ilyesmi.

[@fantapityu9609]

Egy ilyen kicsi tolóerő el rendelkező eszköz hogyan tudja legyőzni az égitestek gravitációs vonzását?

[@urkutatasmagyarul]

Úgy, hogy messze van tőlük! A gravitációs hatás a távolság négyzteével fordítottan arányos, azaz sokkal csekélyebb a bolygók gravitációs erejük, mint a Nap okozota fénynyomás.

[@szdavidpollen2709]

Azt sosem értettem ebben a témában hogy hogyan tud nyomást kifejteni valami aminek nincs tömege? :O van erre egyáltalán "egyszerű" magyarázat amit én is megértenék? :D

[@zsoltsebo3158]

Fotonnak ugyanúgy van tömege mint a protonnak, neutronnak, elektronnak.

[@szdavidpollen2709]

@@zsoltsebo3158 :O akkor ezt rosszul tudtam

@@zsoltsebo3158 Ez nyílván valóan nem igaz. Pont, hogy nem ugyan úgy van tömege a fotonnak, mint a többi részecskének, mivel a fotonnak nincs nyugalmi tömege. Ha lenne nem tudna fény sebességel terjedni vákumban.

[@zsoltsebo3158]

@ A foton, elektron tud részecskeként vagy hullamként is viselkedni. Nem hiába utálta Einstein a kvantum mechanikat.

@@zsoltsebo3158 Ez igaz, de mi köze van ennek a tömeghez? Föleg a nyugalmi tömeghez. Egyébként a tömeg egyenlő az energiával, pontosabban a tömeg az energia vagy fordítva. A kérdé csak az, ha a fotonak nincs nyugalmi tömege, akkor a fotonnak lessz-e energiálya nyugalomban, vagy csak egyszerüen megszünik létezni?

[@Potkulcs]

Akkor a "Kincsesbolygó" már részben igaz.

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.06. Köszönet.

[@marcibence]

Milyen sebességre tud gyorsulni egy ilyen eszköz? Ment a lájk...

[@urkutatasmagyarul]

A fénysebesség jelentős hányadát is elérheti, attól függ, milyen hosszú ideig gyorsítják (mondjuk egy lézerrel)

[@torokdaniel1339]

Lidliben akciós volt két hete, 6.990-ért

[@sheekerz]

Építsünk lézer állomást a napvitorlák meghajtásához... Ebből lett a Halálcsillag...😁 Nekem a Michio Kaku által megtervezett gravitációs hajtóműves megoldás tetszik. Abban jobban látom a megoldást a csillagközi, galaxis közi utazásokhoz.

[@benbig8906]

Vallasok es politika. Ezek miatt fogunk kihalni

[@urkutatasmagyarul]

Igen, vélhetően nem a tudomány, vagy a turizmus az, ami miatt ölni tudnak az emberek

[@denespeter3928]

Ezert kell terjeszteni a tudomanyt!!!

[@SB.I.GK111]

Remek űrkutatás magyarul reklám az űrkutatás magyarul csatornánál

[@urkutatasmagyarul]

Csak a szokásos, semmi különös

[@VencelSzabad-dl1kp]

De a másik csillag lassítani fogja a ,, vitorlást"

[@barnabaspavel9930]

❤

[@atlapls1740]

A Nap gravitációja miért nem vonzza be ezeket a vitorlákat? A centri súlyos kinyitás pedig csak addig működik mig ki kell nyitni, de utána mereven kellene tartani amit már nem tudna merev tartók nélkül.

[@urkutatasmagyarul]

Ha tovább forog, tovabbra is feszesen tartja

[@atlapls1740]

@@urkutatasmagyarul Ez olyan lehet mint egy lepedő ami lóg a szárítón és nerfel lőjük, feleslegbe megy sok energia, na meg lassúl a pörgés egy idő után, maga a kifeszített anyag miatt. És a Nap gravitációja nem tudom miért 0 ebben s számításban.

[@alatomalbeth3947]

Ez inkább fantasy…😂🎉😅😊

[@istvankneifel4712]

De jó lenne látni a szomszédos naprendszert ( Proxima Centauri-t) Az hatalmas dolog lenne. De ahhoz eléggé fel kellene a vitorlákat gyorsítani. 🤔🤔

[@darumisi]

Elvileg egy 100GW-os földi lézzerrel a videóban bemutatott mini szondákat a fénysebesség 15-20%-re lehet gyorsítani. Így az Alfa Centauri 20-30 év alatt elérhető lenne.

[@angyalosib]

🙏🙌😘

[@peterhirku1748]

👏👏👏👍😉

[@vezertrojai]

Lehet hülyeség, de a többi csillag nem tudja befolyásolni a vitorlát? Vagy ezek nagyon elhanyagolhatóak?

[@urkutatasmagyarul]

Mivel a távolság négyzetével fordította arányos a felhasználható erő, ezért nem. Már a Nap sincs számottevő hatással a vitorlára a Neptunuszon túl

[@darumisi]

Érdekes eset, ha egy, a videóban bemutatott apró, 5 grammos szondát lézerrel "átlőnénk" a legközelebbi csillagrendszerbe, akkor az ottan központi csillag csillagszele talán képes lenne lelassítani az oda érkező szondát, így megoldható lenne a fékezésük. 🤔

@@darumisi Ehhez minimum nagyobb aktivitásu, ezzel együt nagyob tömegü csillagnak kell leni a célpontnak. Igen ebbe az esetben meg oldható lehet a lassítás a pályára álláshoz.

@@darumisi Tudtommal a leg közelebbi rendszerek közt nincs ilyen.

[@darumisi]

@ A hozzánk legközelebbi csillagrendzer az Alfa Centauri (4.36 fényév). Ez nem egy csillag, hanem 3 csillagból álló rendszer. A legkisebb a Proxima, ami valóban sokkal kisebb, mint a Nap. Ám a legnagyobb tag, az Alfa Centauri A csillag 1.2-szer nagyobb és 1.1-szer nehezebb mint a Napunk. Kisugárzása pedig 1,5-ször nagyobb. Így azt gondolom ezzel elvileg működnie a lassítás. De persze ez csak egy kósza gondolat. 🙂 A másik lehetőség még egy hintamanőver lenne, de hogy ezt 4.3 fényév távolsagból hogy lehetne egy 3-as rendszerben levezényelni a Földről...

[@Postal_Guy]

Tiszta alien covenant