PEN szakadás egy fázisú táplálás esetén.

[@krisztian.florian]

1. A PEN szétválasztása nem megfelelő! A nullát kell leágaztatni nem a védővezetőt!!!!

[@ferenc7076]

Nagyon jó a videó. Jól demonstrálja, hogy mennyire fontos a földelés. A számítás szerint 2.5 V a testen mérhető feszültség, de ha már egy 1800 W os bojler mértél volna akkor 60-80 V lett volna. Az már bizsereg. A gyakorlati bemutatónál nem volt 10 ohmos földelés de így is jó lett.

[@sandorlovas4811]

Elvi hiba van a számításban, mert felcserélted a fogyasztó és a földelés R1, R2 ellenállásainak jelölését. De ez a végeredményt persze nem befolyásolja, mert az számításnál az értékek is fel lettel cserélve, így a jelölésektől függetlenül helyesen lettek behelyettesítve.

[@nzoli02]

Köszi az észrevételt, mikor kész lett vágás stb... Utánna vettem észre, de ugy voltam vele hogy érdemben nem befolyásolja a végeredményt igy nem vettem újra és vágtam újra.

[@ferenclang7158]

😂😂😂

[@nojbispeedify]

Csinálhatnál több ilyen videót. A hobbielektronika csoportban Te voltál az egyik legértelmesebb tag. Csak ezért bánom, hogy otthagytam a facebookot. számomra nagyon mérgező közeg lett. Nem volt rám jó hatással.

[@nzoli02]

Tervezem még jópár hasonló videót késziteni, jelenleg közelgö vizsgámra tanulok, de Januártól jönnek új videók reményeim szerint

[@nojbispeedify]

@@nzoli02 Milyen vizsga?

[@nzoli02]

Villamos biztonsági felülvizsgálónak tanulok jelenleg.

[@Jozzkom]

Ha, jól értelmeztem bár nem értek hozzá, de ha rámérünk a fázisa és a 0 rá akkor ott 230v van és ha rámérünk a fázisa és a földelésre ott is ugyanúgy 230v van, ekkor biztonságos a hálózat? Tehát nincs kereszt kötés és szakadás?

[@nzoli02]

Nemegészen, ennél jóval bonyolultabb mikor lehet biztonságosnak mondani, de ha a fázis feszültséget lehet mérni a védövezetö érintkezö és fázis között mint a nulla érintkezö és fázis között akkor ott annyit lehet meg állapitani hogy védövezerö féle van ott. Az hogy folytonos-e legalább 200mA terheléssel lehet meg mérni és kijelenteni. De a biztonságos hálózat -földelés megfelelö? -vezetékek kötése megfelelő? -vezetékek szigetelése megfelelő? -kézzel veszélyes aktiv részeket meg lehet-e érinteni? -hurokimpedancia határértéken belül van? -áramvédö kapcsoló megfelelöen üzemel méréssel ellenörizve nem teszt gombal. MSZ HD 60364 ide vonatkozó szabványok szerint lett minden kialakitva pl fürdöstoba dugaljak 0,1,2 sávok betartása stb... Még sorolhatnám. Ha ezek teljesülnek ki lehet jelenteni hogy az elektromos hálózat biztonságos.

[@zoltannagy4294]

Szia!! 1 fázisú betáplálásnál a pen vezetőt a villanyóránál vagy a lakáselosztóban földelik le szólgáltató függő. Ez a rendszer mennyire biztonságos mert a neten már láttam egy videót ahol a villany szerelő veszélyesnek nevezte egy szolgáltatói pen szakadásnál. Melyik a jobb ha a bejövő pent leföldelem helyileg,vagy nem földelem le hanem csinálok egy helyi földelést és arra kötöm a berendezéseket??

[@klarnorbert]

Ha az utóbbit megcsinálnád, az már TT-rendszer. Szolgáltató szép kis büntetést fizettetne ki veled, ha erre rájönnének(plomba). Arról nem is beszélve, ha a földelőszondád nem jó, ugyanúgy kikerül a fázis a védővezetőre.

[@88popica]

Épp erről témáztunk munkahelyen. Most tudtam meg , hogy magyarországon le kell földelni a háztartásokban az ávk előtt a PEN-t. Nálunk erről sose hallottunk, oké másik ország de na. Millió esetből, 1 ilyen történhet meg, de mi van ha épp gond van a földeléssel, és pen szakadás van? Minden rázni fog a háztartásban. Egyáltalán mi az értelme ennek a pen földelésnek a háztartásban? mert értem hogy a kint az utcai hálozaton xx méter után földelik.... de háztatásokban ez életveszélyes.

[@nzoli02]

A hálózatunk TN-C ezzel nem lehet mit kezdeni földelt és kész. Minél jobb a földelés hiba esetén annál kissebb lesz a feszültség emelkedés a cél limit feszültség alatt tartani az érinthetö részeket ez Magyarországon Ulimit= 50V AC 120V DC

[@88popica]

@@nzoli02 ez mind rendben van. Amikor minden ideális, akkor minden oké. Csak az a baj, hogy nem egy olyan szituációval találkoztam már, h se földelés nem volt jó, se a védőkapcsoló. Ha ilyen helyen a légvezetéken 0 szakadás jelentkezik, akkor a fogyasztókon keresztül visszmászhat a fázis a földelésre... tehat azzal van gond, hogy a házakban is átkötik a nullát és a földet minden előtt

[@petersimon978]

Jó a videó, de pont a lényeg maradt ki belőle, legalább is hiányolom a bővebb kifejtését az alábbiaknak: Jelenleg nincs előírva védelmi készülék a PEN szakadás esetére, mondván megfelelő módon kell kialakítani (keresztmetszet, helyi földelés, szétválasztás, stb.) és akkor a veszély minimalizálható... Viszont az előírás szerint beépített ÁVK sem véd PEN szakadás esetén és bekapcsolt fogyasztónál, még a test érintésekor bekövetkező áramütésnél sem, mert ez nem testzárlat! Az így bekövetkező áramütésnél az ÁVK-n végig a fázison és nullán fog ugyanaz az áram folyni és a földelő kapocstól fog a földbe elfolyni a földelésen és az emberi testen keresztül. Csinálhattál volna még egy számítást, mert csak így látszik igazán a probléma még szabványos rendszer esetén is: Manapság minimum 16A-es csatlakozás van, de egy fázison ingyenes a 32A is. Egy 16A-es fogyasztó 3680W-os, azaz 14,38 ohmos. A szabványos földelő a telepítéskor! max. 10 ohm. Az máris 94V-os feszültség a földelőn, vagyis a hálózat összes testén, a bekapcsolt fogyasztón kívül minden más fogyasztón, fém lámpatesteken, mosógépen, tűzhelyen, villanybojleren, ami csak a PE kapocsra csatlakozik. És nekünk még csak erre a feszültségemelkedésre sincs beépítve műszerünk... nem hogy fázisaszimmetria figyelés, stb.

[@raccoonraccoon7474]

Miert nem ved az avk pen szakadas eseten? Pen szakadaskor a burkolat feszultseg ala kerul, majd amikor megerintem a fold fele zarom az aramkort. Magyaran rajtam keresztul kialakul egy foldzarlat. Ebbol kifolyolag a nulla vezeteken visszafolyo es a fazison befolyo aram elojelhelyes osszege nem 0 lesz.

[@petersimon978]

@@raccoonraccoon7474PEN szakadástól függetlenül, az ÁVK akkor fog működni, ha a készülékBEN van testzárlat és a nullavezető helyett (ami az ÁVK-n át van fűzve) a PE vezetőn fog "kifelé folyni" a készülékből a földelőrendszer felé a hibaáram. Ha ilyen hiba PEN szakadás mellett keletkezik, akkor természetesen ugyanúgy megvéd. A PEN szakadás bekövetkezésekor nem fog működésbe lépni, sőt a veszélyes állapotok létrejöttekor is hatástalan marad. Az I. év osztályú fogyasztó tökéletes műszaki állapotban van, abban hiba nem keletkezik, vagyis a gépben nem fog hibaáram folyni, sőt az egész rendszerben sem, így az ÁVK sem old ki. Mégis veszélyes potenciálemelkedés alakul ki, méghozzá a normálisan üzemelő fogyasztó nulláján visszafolyó áram miatt, amelyik nem tud másfelé menni, mint a helyi földelésen keresztül a földbe. Ez a földelőn folyó áram viszont feszültségesést okoz az áramkörben, vagyis a nullponthoz viszonyítva a földelőrendszer - és ezzel az összes földelt testű berendezésen megemelkedik a feszültség az abszolút nullához képest. 10 ohmos szabványos földelő és egy normál dugaljáramkör 16A-rével ez 10ohmx16A=160V Ez meg fog jelenni a fémtestű mosógépen, a vasaló talpán, a mikrosütőn, a számítógépen és a villanybojlernél is a vízhálózatot is beleértve! a padlóhoz képest, amikor egy nagy teljesítményű, egyfázisú fogyasztó kerül bekapcsolásra bárhol a háztartáson belül és mindegy melyik fázison! Ez már veszélyes feszültség (50V érintési a max), áramütést okozhat. A géptestből folyik az áram az emberen keresztül a padló felé, de a hiba nem a gépen belül van, az abba befolyó és kifolyó áramok eredője még mindig nulla, az ÁVK nem érzékel semmit, hatástalan marad. Vagyis téged az az áram fog rázni, amelyik egyszerre folyik át az ÁVK-n (fázison és nullán), de az normál üzemi áramnak tekinti. Így érthető?

[@szeka666]

Te lényegében a 60 w teljesítmény (P) és 10 ohm ellenállás (R) ismeretében vagy kiváncsi az U feszültségre? Mert, ha igen, akkor P=U*i=R*I*I (négyzet), ebből I négyzet = P/R = 2,44 volt?

[@klarnorbert]

Szerintem nézd meg újra a videót. A P teljesítmény nem a földelőszondára vonatkozik, akkor miért a 10 Ohm-al akarsz számolni a képletben?

[@jumennjumenn6564]

szia nagyon értelmes a csatornád lenne pár kérdésem

[@gergelypapi]

Bocsánat nem akarok okoskodni,de.... ha az izzó ellenállása R1 ( 884,6 ohm) a védőföldé R2 ( 10 ohm) akkor a számítás nagyon nem jó. A videoban R1 nek a 10 ohmot vetted és a tört számlálójában is az szerepelt. Márpedig ha R1 az izzó ,akkor a számláló helyesen 884,6 ohm. Telejsen más eredmény jön ki.

[@danielbodony9998]

Üdv! Nekem lenne egy elméletem Mi lenne ha a szolgáltató bejövő oldalára egy mágneskapcsolót tennènk és (ezen keresztül menne a 1fàzis vagy a 3 fázis ) és levesszünk egy fázist A1-nek és a bejövő PEN ről meg A2-t táplálnánk meg .Ìgy ha szakadás van a hálózaton elejt a mágneskapcsolót és nem kerül ki 400v a fogyasztók ra....(mégegyszer ez csak az én elméletem ,de az ember is holtig tanul!)🙂

[@klarnorbert]

A bejövő PEN vezeték egy 16mm2-es alumínium vezető. Megnézném, hogy kötnéd be azt egy mágneskapcsoló A2-es pontjára :) A maximum keresztmetszet amit be tudsz kötni a mágneskapcsoló tekercsének kivezetésére(A1-A2) 4mm2.

[@laszlokovacs7145]

Azért ezen nem kell fennakadni😊​@@klarnorbert

[@lajostakacs5803]

TN-C-S...a TN-S-nél nincs PEN, külön jön a a PE és az N

[@nzoli02]

Igen én is ezt rajzoltam. Közcélú TN-C hálózat, felhasználói hálózat TN-S jól el lehet különiteni a kettöt. Amit te irsz TN-C-S sokan keverik oedig egyszerű olyan üzemeknél ahol vegyesen van jelen TN-C és TN-S hálózat azt nevezik TN-C-S hálózatnak pl TN-C röl táplálnak aszinkron motorokat de a villágitási és általános dugaljak egy másik elosztóbol jönnek ami TN-S rendszerű itt az egész gyártelepre vonatkozik a TN-C-S hálózatkép. Egy családiháznál szolgáltató függő, de MSZ 447:2019 szerint PEN szétvalasztás legkésőbb a mért föelosztó PE-sinjén történyen meg, de jellemzöen eon területén (Pestmegye kivétel) méretlen föelosztóban kell szét választani. A volt Elmű émász területén meg a föelosztóban kell szét választani illetve réz esetén 10mm² alatt alu esetén 16mm² alatt.

[@lajostakacs5803]

@@nzoli02 én úgy tudom, hogy a TN-C az, amikor a védővezető, és a nulla 1, nincs különválasztva. A TN-S a fentebb leírt, a TN-C-S pedig az, amit jelenleg is használunk a háztartásokban

[@nzoli02]

@@lajostakacs5803 Olvass utánna a TN-C-S rendszernek, mee-nek érintésvédelmi felülvizsgálói könyvében szépen le van irva.

[@attilatoth8393]

Ez nem PEN szakadás, ez Nulla szakadás. Meg sem indul az áram ilyenkor.