Pozsgay Balázs: Sejtautomaták - játékos modellektől a kvantumszámítógépekig (Atomcsill, 2024.04.11.)

[@davidbalazsi8372]

Köszönjük az érdekes előadást.

[@riodrape7748]

Rendkívüli örömömre szolgál a téma elővétele, mivel a sejtautomaták - évtizedekkel ezelőtt - egy kedvenc hobbim volt, és - véleményem szerint méltatlanul - hidegre került. Egy 1978-as könyv részletesen beszámol róla, köztük a Neumann féléről is, de pl. a Codd-féle 8 állapotúról szintén (aki ugyanaz a Codd, mely adatbázis elméletben is ismert), mellyel magam is sokat foglalkoztam, sőt szimulációt is készítettem. Emellett meglepett a kvantumszámítógépekkel való összefüggés, melyről - bevallom - oly keveset tudtam, de most ezzel bővíthettem ismereteimet.

[@selgirr]

számomra nyögvenyelősen indult, de az első 20 perc után nem bírtam abbahagyni... sőt, hallgattam volna tovább is :) thx, nagyon jó előadás volt!

[@algebraist_24]

Kedves Balázs! Sajnos a fácséről eltűnt rövid dialógusunk. Így nem volt alkalmam megköszönni a válaszát a feltett kérdésemre. Itt tenném meg : Nagyon szépen köszönöm ! Most újranéztem az előadást és azt hiszem Feynman úr felvetése kapcsán jutott eszembe a kérdés. Még az is feltűnt, hogy érdekes hasonlóságokat, mutat a Sierpiński-háromszög, ami egy kezdetleges fraktál, az egy dimenziósan bemutatott sejtautomata, illetve néhány mesterséges neurálisháló alkotó mechanizmusa (ha lehet így mondani). A digitális illetve analóg dologhoz csak annyit tennék még, hogy néha úgy érzem, gondolom, hogy főleg a szimulációk használata alatt, miatt, valahogy a bináris világ kicsit visszaveti a felfedezés illetve a megismerés folyamatát a valóságban és a saját univerzumát kínálja inkább felfedezésre. Nem tudom mennyire érthető a problémám, de annyira végül is talán nem is fontos, hiszen ez a kommunikáció is egy digitális (bináris) eszközön keresztül történik. Az előadás nagyon jó volt. Köszönöm szépen.

[@pozsgay_balazs]

Köszönöm! Az ,,igazi'' Sierpinski háromszög kijön egy hasonló sejtautomatából, csak több ok miatt nem azzal akartam kezdeni, de itt megtalálható: en.wikipedia.org/wiki/Rule_90

[@peterbecskei]

Az a "baj" hogy óriási qubitek kiolvasási hibája. Ugyanez az írási hibára is igaz. 1000 qubit írásból majd kiolvasásból 124 nem sikerül ... (hibás lesz)... Ezért nem lehet még Quantum számológépet sem venni... 2+2 Simán lehet akár 5 vagy 3 is

[@pozsgay_balazs]

A pontos számokat én nem tudom, de valóban, elég zajosak ezek a gépek még. Venni meg azért se lehet, mert egyelőre minden csak prototípus, és kevés van belőlük a világban, és nagyon drágák is.

[@gregor_man]

Quantum számológép... :-D Persze most nevetünk a képtelen, de jópofa ötleten, negyven év múlva meg ki tudja, talán az lesz beépítve mindenbe. Bő negyven éve, a máshol említett ABC80-as számítógépecske idején az se jutott volna eszembe, hogy mostanra mindenki zsebében ott lesz egy lélegzetelállítóan látványos játékokat futtatni képes minimikroszámítógép. Tulajdonképpen minek is? Hát, tulajdonképpen nehéz rá jó okot találni, de épp annyiba kerülnek, hogy az emberek megveszik, és nem követelnek ki maguknak egyszerűbb, ésszerűbb és olcsóbb modelleket. Nem kell, mert van egy, amely "mindent" tud, és az emberek megveszik, csak kicsavarni lehetne a kezükből, még az ágyba is magukkal viszik. Ezen az alapon a kvantumszámítógépek jövendő sorsáról se nagyon tegyünk magabiztos jóslatokat, mert igen, lehet, hogy egyszer, nem nagyon sokkal ezután a reklámok arról fogják meggyőzni a Fogyasztót, hogy kvantumszámítógép nélkül kultúrember egy lépést sem tesz. Végül is ha az lesz a folyománya, ami a félvezetőalapú bináris számítógépeké lett a szórakoztatóipar szívóhatására, azaz hogy úgyszólván fillérekért lehet gyártani már milliószámra, akkor még az is elképzelhető, hogy nem kell magunkat sajnálnunk a jövőbeli felhajtás miatt, mert ha majd valaki feltalálja az ilyenek programozását, és lesz ilyen, az biztos, akkor létrejön az ember után következő életforma az evolúcióban.

[@tudomanyoskavehaz]

Annyi megjegyzésem lenne, hogy olyan fogalmakat, mint a Turing-teljesség, nem kellett volna belekeverni. Sok ismerősöm is megnézte az előadást, és itt elveszették a fonalat, nyilván aki nem tanult Turing-gépekről, annak ez nem mond semmit, így aztán tarthattam a baráti körben egy előadást a témáról. A sejtautomaták és a kvantumszámítógép kapcsolata az érdekes volt, szerintem azt a részét kellet volna hosszabban bemutatni, esetleg megelőzően egy külön előadásban bemutatni a Turing-gépekhez kapcsolódó tételeket és a sejtautomatákkal való kapcsolatukat, akkor érthetőbb lett volna a matematikában kevésé járatos közönségnek is.

[@pozsgay_balazs]

Kösz a visszajelzést! Előtte gondolkodtam, hogy a Turing-teljesség bekerüljön-e, a ,,Life in life'' videó miatt kellett főleg. De lehetett volna anélkül is.

[@dgy137]

Ha ez az előadás alkalmat teremtett arra, hogy barátainak elmagyarázza a Turing-gépeket, máris megérte megemlíteni a témát! :) dgy

[@tudomanyoskavehaz]

@@dgy137 Így igaz!

[@tudomanyoskavehaz]

@@pozsgay_balazs A Turing-gépek és a sejtautomaták kapcsolata nekem is újdonság volt (én még a nyolcvanas években tanultam matematikát) és mevilágosodtam :). Sok sikert a kutatásaidhoz!

[@TesoTusa]

Szerintem nagyon jó, hogy említve lett a turing teljesség, noha én informatikus vagyok, de úgy vélem másoknak is érdekes lehet a fogalom egy mondatos magyarázata.

[@kavicsfekete1790]

Az első másodperctől érdekes, de a 39. perctől látványos.

[@kavicsfekete1790]

1:02:00 Feynman a világ egyik legnagyobb tudományos ismeretterjesztője

[@gabor96able]

❤❤❤❤

[@deejuicemailbox]

Érdekes volt! A sejtautomatákat alkalmazzák már a mesterséges intelligencia fejlesztésben is vagy az más teória?

[@pozsgay_balazs]

Nem rossz ötlet! A sejtautomatákkal viszont az van, hogy a szabály az mindenhol ugyanaz, minden helyen, és minden lépésben, a mesterséges intelligencia belső hálózata viszont olyan, hogy különböző helyeken és különböző lépéseken más a ,,szabály'', vagyis amit a hálózat épp csinál.

[@gregor_man]

@@pozsgay_balazs Még megtörténhet, hogy egyszer kidolgozzák a folyamatosan változó szabály alapján működő sejtautomatát, mint statisztikusan előrejelezhető kvázi-életformát. Végül is az agy szabályai nem változnak, mégis képes emlékek tárolására, van egy engem teljesen lenyűgöző visszakeresési technikája, és képes régi emlékek alapján új ötletek megteremtésére. Amikor majd tudjuk már minden agysejtről, hogy mit csinál, és ez elvileg szerintem elképzelhető, akkor a kezünkben lesz a zsenialitás tervrajza, amit aztán önmagával kicsit fel is tuningoltathatunk. :-)

[@TeslaElonSpaceXFan]

Érdekes és jó előadás volt de nekem az évtizedek alatt már kezd túl nagy ígéretnek, mesének tűnni ez a kvantumszámítógép. Ahogy már megtapasztaltuk és megéltük az ígérgetést pl. a fúziós erőműnél is, 20 év múlva is 20 év múlva lesz kész... Remélem, hogy sok okos mérnök, fizikus és más szakma művelői kemény munkával ér el valami fejlődést a fent említett 2 témában de sajnos már kifulladt és kicsit nevetséges is ennyi idő után és ennyi ígéret után, hogy majd jövőre a kvantumszámítógép .....

[@pozsgay_balazs]

Különbség az, hogy kvantumszámítógép már ma is van, úgy, hogy végre is hajtja azt, amire kitalálták! (fúziós erőmű is létezik, csak még nem hoz létre energiát, többet fektetnek bele, mint amennyit kivesznek) Szóval a kvantumszámítógép már van, már lehet vele kvantumos számításokat csinálni. Csak az a baj, hogy nagyon zajosak, és egyelőre viszonylag kevés bit-en használhatók. Tehát nagyon kevés az olyan feladat, ahol a kvantumszámítógép jobb a klasszikusnál. Sőt, lehet, hogy úgy általánosan sose lesz jobb a klasszikusnál, hanem csak bizonyos, limitált feladatkörökben. Ha további pontosabb információkra kíváncsi, magyarul, akkor ajánlom a facebook-on a QHungary csoportot!