Asbóth János: A „kísérteties távolhatás tettenérése” (Atomcsill, 2023.11.09.)

Рет қаралды 29,377

Күн бұрын

Előadó: Asbóth János (BME TTK, Elméleti Fizika Tanszék és Wigner FK)
Cím: A „kísérteties távolhatás tettenérése” - a kvantummechanikai összefonódás és a 2022. évi fizikai Nobel-díj
Időpont: 2023.11.09.
Kivonat: A fizika egyik alapvető célja, hogy megtalálja a világ legelemibb építőköveit leíró végső elméletet. Einstein úgy gondolta, ez nem lehet a kvantummechanika, mert abban van valami „kísérteties távolhatás”, amit csak valamilyen mélyebb elmélet rejtett változói magyarázhatnak. A 2022-es fizikai Nobel-díjat azokért az 1970-es, 80-as, 90-es és 2010-es években, kvantumosan összefonódott fotonokon végzett kísérletekért adták, amelyekkel John F. Clauser, Alain Aspect, és Anton Zeilinger kimérték, hogy Einstein tévedett: a „kísérteties távolhatás” valóban létezik, és nem lehet lokális rejtett változókra visszavezetni. Az előadásban áttekintjük, mik voltak ezek a kísérletek, mik azok a Bell-egyenlőtlenségek, amikre ezek épültek, és hogyan alakították a kvantuminformációs technológiát.
További információ: atomcsill.elte...

Пікірлер: 20

@heyter39 10 ай бұрын

Szép előadás volt...János , sok sikert és gyere máskor is!

@safrankajanos7296 10 ай бұрын

József Attila már fiatalon akkora zseniális, a világot mélyen leíró verseket írt, hogy talán egy másik változata Nobel-díjas fizikus lett a végtelen párhuzamos világok egyikében. Ami felvetődött bennem ezzel kapcsolatban: a kvantumállapot az érzékelésünk révén válik reálissá, "valósággá"? Ha egyáltalán itt van értelme a hol és mikor kérdéseknek, amelyek a téridő egy adott koordinátájára utalnak, akkor minden végtelen világ egyszerre létezik "egy helyen (csak mi ebből a sajátunkat érzékeljük), vagy nem? Jól gondolom, hogy ezeket a párhuzamos világokat egy ős"robbanás" alakította ki és a keletkezés pillanatától zajlanak az elágazásai? Ami azt is jelentheti, hogy más Univerzumok saját végtelen kvantumváltozataival léteztek, vagy fognak a miénk előtt és után? Utóbbinál talán még nem tart a fizika, de remélem a mai tudás alapján sok tévgondolatot ki lehet zárni, főleg a sajátjaimat.

@jasboth 8 ай бұрын

József Attilát illetően egyetértek! A sokvilág-értelmezés szerint a "valósággá válik" nem az érzékelésünkkor történik meg, hanem akkor, amikor a kvantumos állapot elkezd nagyon sok példányban sokszorozódni a világegyetemben (ez a "mérés" okozta "beugrás" megfelelője, ilyenkor történik egy "szétágazás"). Hogy ebből mikor lesz az "én valóságom", ez már attól függ, hogy én mikor érzékelem. Namármost: mivel ezen sokszorozódásos eseményekkor több lehetséges állapot is sokszorozódik, ilyenkor az univerzum több ágra szakad. Ennek megfelelően, amikor érzékelem, az "én" is több ágra szakad. Ez utóbbit már nagyon nehéz felfogni vagy akár csak definiálni is. Az ősrobbanást érintő kérdés tök jogos, nem tudom, erről mit tartanak a sokvilágosok. Utánakérdezek.

@dgy137 9 ай бұрын

Szerkesztői közlemény: Felkérjük SF kommentelőt, hogy az isteni mikrokozmoszról, asztrálvilágokról, mentálentitásokról és dimenziókapukról szóló agymenéseit más fórumokon terjessze. Itt tudományról beszélünk. dgy

@kamukaze0 10 ай бұрын

E szerint Schrödinger macskája, idén 88 éves. :) De lehet:88 éve halott. Persze, mint gondolat, örök...

@tibors6986 10 ай бұрын

ha ezt József Attila megérhette volna…….

@TeslaElonSpaceXFan 10 ай бұрын

👍

@SandorVKun-xi4re 10 ай бұрын

Pont ezekre az ismeretekre van szükségem egy kutatási kérdésre adandó válaszra! Mivel kapcsolatban? Ez a én titkom.De egy videóban beszéltem róla! ( Szuperponált állapot , szuperpozíció ? Erre vagyok kíváncsi!)

@h734802 10 ай бұрын

... és mindezek ellenére még mindig nincs real time kommunikáció. De miért? Mi akadályozza meg, hogy az egyik oldali mérés miatt beugrasztott másik oldalból információt nyerjünk azonnal?

@jasboth 9 ай бұрын

A mérés eredménye véletlenszerű: Alíz "real time" beugrasztja Bob kvantumbitjét (legalábbis a koppenhágai értelmezésben, erről nagyon sokat lehet még beszélni), de sajnos csak egy véletlen értékre. Ezzel nem tud üzenetet küldeni. Ezért sajnos fénysebességnél gyorsabb kommunikációra nem jó ez. Azért valamire mégis jó, két példa, amit ha lett volna még 60 perc, elmagyaráztam volna szívesen: kvantumteleportáció és szupersűrű kódolás. en.wikipedia.org/wiki/Quantum_teleportation en.wikipedia.org/wiki/Superdense_coding Mindkét esetben azonban szükség van hagyományos, max. fénysebességgel történő kommunikációra.

@anikotakacsnebarsi1908 10 ай бұрын

Tetszik! "Fogd be a szád, és számolj." .. Ki Ő? ... aki mondta. A nevét nem értem .😊... rákeresnék .. 😊

@jasboth 10 ай бұрын

N. David Mermin. Mint kutatófizikus is ismert és nagy hatású (pl. a Mermin-Wagner-tétel miatt - ezért hitték sokáig, hogy a grafén nem létezhet), de sok tudománynépszerűsítő cikket is írt. A Bell-egyenlőtlenségről pl. cp3.irmp.ucl.ac.be/~maltoni/PHY1222/mermin_moon.pdf

@madagascar82 10 ай бұрын

David Mermin

@zoltansinka7521 9 ай бұрын

Nathaniel David Mermin

@Koppixer 8 ай бұрын

N. David Mermin

@laszloszabo8794 9 ай бұрын

A hallgatók ott nem mernek írni az oktatójuknak? Akkor nem megyek a BME-re!

@jasboth 9 ай бұрын

Clauser nem csak a saját egyetemén oktatóknak írt, hanem Svájcba a CERN-ben kutató Bellnek , Brazíliába a kommunizmusgyanú miatt az USÁ-ból oda emigrált Bohmnak, és Franciaországba a Nobel-díjas hercegnek, de Broglie-nek. "... asking a) did they know of any experiments testing the result, and b) did they consider that a repeat of the Kocher Commins experiment with improved polarizers at intermediate angles would be convincing. All three courteously replied NO to a) and YES to b)." Forrás: Clauser cikke, "Early history of Bell's theorem theory and experiment". Én a BME-n oktatok, kapok üzeneteket a hallgatóktól, szóban, emailben, meg Teamsben is. Jöjjön nyugodtan, szívesen látjuk!

@keleszilvi 8 ай бұрын

mernek, na bme ebben tök nyitott volt mindig is (egy volt BMEs)