Szénbánya a Börzsönyben?

[@sandorpeto9657]

Hű, micsoda helyeket fedeztek fel, nem is tudtam ezekről, pedig gyakran járok a Börzsönyben. Köszi az izgalmas videót!

[@TothBenc3]

Nagyon jó lett a videó! Én is pont ugyanezeket a helyszíneket jártam be, bár csak az utolsó bányába mertem bemenni az oxigén helyzet miatt. Nekem sikerült viszonylag szép levélfosszíliákat, és két juharfa magot találnom

[@ebmkopecz]

Remek! Én kevésbé fókuszáltam a gyűjtésre mivel van még elvileg ezeken kívül két táró amik után elég sokat kajtattunk, az egyiknek az bejárati horpáját megtaláltuk, de egyéb információ hiányában kihagytam a videóból, a másik pedig ami innen messzebb van a völgy másik oldalán feltehetően teljesen beomlott, egy órányi eredménytelen keresés után feladtuk.

[@torpemonguz]

Minden tiszteletem, sosem mennék be ilyen helyekre.. egy betonozott pince is para.. nézni is borzasztó.

[@jonnekascsehszlovakok]

Nem tudom eldönteni, hogy a pali geológus, barlangász, tanár vagy az új Friderikusz Sándorba oltott Bőzsöny Ferenc egy kis meteorológus bemondó beütéssel. Nézem a videókat, de eddig se nem eléggé tudományos, se nem annyira alapos, hogy ilyen oktató stílusú legyen. Minden estre nagyon komoly.

[@ebmkopecz]

Jó Szerencsét! Nem oktató stílusú film létrehozása volt a cél, csupán bemutatni szeretném a helyszínt. A tudományos megközelítést meghagyom a TDK-ra🙂 Egyébként (18 éves lévén) középiskolai diák vagyok, így egyik sem nyert🙂

[@Pyroteam_hungary]

Az ilyen banyák bejárásához kell engedély vagy valami vagy csak egy jó felszereléssel mindenki bemehet

[@szaboferenc8111]

Igazság szerint esély sem lehetne rá,be kellene tömedékelni vagy legalább is megfelelő zárható rendszert kéne kialakítani.

[@szaboferenc8111]

Nem játék.25 év alatt ellenőrzött körülmények közt is sajnos két kollégám halálozott el gázmérgezés következtében.

[@ImreKatona-ro5cc]

És a börzsönyi 1000 t arany és ezüst ..?..!.

[@utalomAlibbantakat]

én mindig úgy tudtam hogy nagyon nagy a szén "tartalom" a Börzsönyben és még csak nem is kell mélyre "ásni"

[@ebmkopecz]

A Börzsöny alapvetően vulkanikus eredetű, ez már önmagában igencsak lecsökkenti a szén jelenlétének valószínűségét mivel az utóbbi üledékesen képződik. Ezen kívül ahol “nem is kell mélyre ásni” ott általában a szén minősége nem a legjobb, mivel minél több ideje volt szenülni a növényi maradványoknak annál jobb a nyersanyag minősége. A több idő pedig a geológiában az esetek túlnyomó többségében összefügg a mélységgel.

[@szaboferenc8111]

@@ebmkopecz Kivétel mikor vetődések mentén a felszínre kerül mint pl Pusztavám környékén,állitólag évszázadokon keresztül bányásztak pinceépítés címszó alatt.🤪

[@zolikercso1442]

Ha valamikor rendceresen bányázták a szenet miért ioyan szuk a bejárat???direkt elakarták rejteni az emberek selől??

[@jinmao2]

Nem ott volt a bejárat ! beomlott ... figyelmesebben nézd/hallgasd a videót!

[@szaboferenc8111]

Egyébként az elején az nem akna hanem ,guritó.

[@ebmkopecz]

Jó Szerencsét! Amennyiben a Sándor-bánya bejárati szakaszára gondol, sajnos nem tudok egyet érteni Önnel. A gurító két bányabeli szint anyagszállítás céljából való összekötése, tehát nem rendelkezik felszíni kijárattal. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy anyagszállító-“vak”-lejtősakna.

[@szaboferenc8111]

@@ebmkopecz Vagy lég guritó és nem a legelejére értettem.Ha tévedek akkor sajnos 25 évig a vaksötétben tapogatóztam.🤔

[@szaboferenc8111]

@@ebmkopecz Ha már ennyire benne vagyunk tudod mi az abléz,cúg,ort,sikló,ereszke,piluk stb?

[@ebmkopecz]

Ha nem a legeleje az más 🙂 Beljebb leginkább egy apró aknának nézett ki a járat, a léggurító teljesen elképzelhető. Viszont akkor ez érdekes kérdéseket vet fel, bizonyára kell lennie egy szállító-tárónak is valahol🤔 Tudományos céllal egy kutatócsoport 2012-ben vizsgálódott itt, leginkább nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán bejárhatóak a tárók. Valószínűleg a szállító-táró bejárata teljesen eltűnt az idők során, de ha legközelebb járok arra, nyitva tartom a szemem ezügyben, mert nem hiszem, hogy itt szállították ki a termelvényt.

[@ebmkopecz]

Abléz: egymást váltó műszakok közötti “eszmecsere” Cúg: csille-szerelvény Ort: a vágat legvége, konkrétan a fal Sikló: felfelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna Ereszke: lefelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna Piluk: faácsolat felállítása előtt készítendő lyuk, amelybe az oldaltámok kerülnek. Hivatalos neve gyámlyuk. Nem puskáztam sehonnan🙂 A sikló és az ereszke definíciója többféle megfogalmazásban is létezik, tudtommal ez a hivatalos.

[@77aurelius]

Én már elvégeztem a bejáraton a minimális bontást. Nem volt jó érzés.

[@ebmkopecz]

Egy beszorult operatőr tollából, avagy miért voltam egyedül a lejtaknában…

[@Szilko1977]

Egyszer én is,2017 környékén. :)