Szilárd hajtóanyagú rakéták | #95 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

[@lesliebiketour7703]

Bár így oktattak volna anno. Ma nem egy teherautósoför, hanem akár asztrofizikus is lehetnék. Köszi szépen ezt a videót is! :)

[@hcorEtheOne]

Az összes videód meg fogom majd mutatni a leendő gyerekeimnek. Köszönjük a fáradhatatlan munkád!

[@imi5]

Mindig is érdekelt az űrkutatás, de életemben most először hallottam ilyen részletes összefoglalást ilyen rakétákrol. Köszönöm a videót!

[@TheVoyager3301]

Zseniális. Erre a csatornára nem lehet mást mondani. Vannak olyan dolgok, amelyeket még a legjobb fizikatanárok sem tudnak veled megérteni, viszont egy ilyen videó igen!

[@laszlodaczi8880]

Életem legjobb "befektetése" a csatornád támogatása. Köszi!

[@gulyagergo]

Respect! Eddig számomra ez volt az egyik legérdekesebb videód, mivel semmit nem értek a rakéta technológiához! :)

[@rolandjankovics6631]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@czecsaba]

Csodálatos részletes rész, nagyon régóta érdekel ez a téma, imádom, köszönöm

[@repulovadkacsa]

Brutál jó rész volt...🚀

[@darumisi]

Nagyon érdekes volt! Köszönöm!

[@urkutatasmagyarul]

;)

[@tiborkasza3086]

​Rengeteg videódat megnéztem már, kb az összeset:) Most eljött az ideje a feliratkozásnak is. További jó munkát kívánok!

[@gregor_man]

Gyönyörű videó lett. Gazdag, ízletes, kifinomult. Amiket a hajtóanyag profiljairól és a gyorsulás mértékéről meséltél, azt még egyáltalán nem hallottam, még a problémáról sem tudtam, kétszer is megnéztem.

[@szaniszlozsolt]

Nagyon élvezetes videó, mint az összes tőled. Munka után mindig az első dolgom jóideje, hogy a kajammal a tévé elé lehuppanok és megnézem, nincs e a csatornádod új tartalom. Köszönjük!

[@davidkiss6624]

Zseniális megoldások, köszi az infót!

[@farkasabel4801]

Egyszerűen zseniálisak a videóid! Hatalmas gratula🎉🎉🚀🚀 Már egy éve nézem a videóidat, most már a támogatás is megy🤟

[@messziroljott1516]

ez nagyon érdekes volt, köszi!

[@aronleszkovich2665]

Nagyon vártam már, hogy ne csak a támogatók tudják megnézni, annyira érdekelt ez a videó... Amikor kijött már majdnem előfizettem.(Ha legközelebb ilyen lesz, veszek neked egy E-rágót...😉) Nagyon tetszik amit csinálsz, és még sokáig ne hagyd abba!

[@tamasszekely4895]

Ez nagyszerű volt, köszi!

[@zoltanboros8963]

Ez egy nagyon jó epizód lett. Egy ritkán tárgyalt témát jár körül.

[@bkareszHUN]

Ez perfect volt mint mindíg. köszi az új infókat. :)

[@Vid.186]

Ismét szuper videó volt, köszönöm! 👍😊

[@norbertszalko]

Érdekelne melyik szennyezi jobban a környezetet a szilárd vagy a folyékony hajtóanyagú rakéta és miért?

[@gregor_man]

Nem hiszem, hogy a kérdésed megválaszolható lesz, mert a kérdés túlságosan leegyszerűsíti a szennyezést, egyetlen szóra. A két itt tárgyalt technológia eltérő égéstermékeket termel, amelyeket összehasonlítani csak úgy lehet, hogy külön vesszük a szennyezés különböző típusait. Hiszen szennyezés az is, ha a szén-dioxid kibocsátását nézzük, a lebomlott ammónia nitrogénjének oxidjai szintén szennyeznek, az égéstermék mikroszemcséi egy másfajta szennyezést okoznak, de biztos, hogy a természet szennyezésnek veszi, amikor az oxidált alumínium a levegőbe kerül. Melyik a rosszabb, melyiket vesszük "nagyobb"-nak?

[@urkutatasmagyarul]

Igen, alapvetően nehéz kérdés, kivéve az űrsiklóknál és az SLS-nél, ugyanis mindkét esetben a szilárd hajtóanyagú gyorsítók mellett egy hidrogént oxidáló rendszer található. És mi lesz a hidrogén oxidálásából? Igen, H2O, azaz víz. Ebben az esetben természetesen a szilárd hajtóanyagú rakéták a károsabbak a környezetre.

[@norbertszalko]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm válaszod! :)

[@zoltankisded3019]

Szia igaz hogy az Uránusz tűnik elfele? Ès a hold mellet fog elhaladni

[@urkutatasmagyarul]

Tűnik elfelé? Tegnap a Hold áthaladt előtte. Ennyi.

[@zoltankisded3019]

@@urkutatasmagyarul oh nagyon köszi a választ

[@gregor_man]

😂

[@Gellert74]

Ez nagyon jó lett. Iskolákban jó lenne tananyagnak!

[@gergogrencer360]

Fhuuu az az intro nagyon jó!!!! Te csináltad?

[@urkutatasmagyarul]

Nem, az a KZbin egyik sémája, amit azért választottam, mert egész jól illik a témához.

[@torma993]

👍

[@frankfiala6930]

Ne foglalkozz a házi "fizikusokkal"! 😉 Jó, sőt nagyon jó volt most ez az epizód is. Látszódik is. Az okos hüléskedik vagy a hüle okoskodik... ;D

[@BillencsH1933]

Elvileg, ha sok hatalmas rakéta hajtóművet indítanak a földre rögzítve lehet befolyásolni a föld forgási sebességét?

Igen. Csak mérni nem lehet a hatást, mert olyan csekély mértékű a változás, legalábbis a jenlenlegi technológiájú rakétákkal, és mérési technikákkal.

[@laszlokuti6743]

Olvastad Verne: Világfelfordulás regényét? Ott ágyúval próbálkoztak a Gun Club tagjai (igen, a Hold-utazók), de nem jött be, mert elnéztek egy méter km átváltást.

[@sandorfarkas7898]

Szerintem A Mars expedíció eljut bolygóra Biztos vagyok benne találni fognak egy olyan anyagot maga a űrutazás ravaló nagyon hosszú ideig Igen csak filmeken lehet látni hogy az idegenek milyen hajtóanyaga mint például az ufók amelyben nem hiszek pillanatok alatt el tudnak tűnni Sok sikert kívánok az űrkutatásban

[@marcika]

Sprint raketa 100G-s gyorsulasat talan erdemes lett volna megemliteni. :) Esetleg a Minuteman-ek is, azok is brutalisan robbannak ki a silokbol.

[@istvanvarga3326]

Remek videó ismét. Köszönjük. Kis apróság: lehet kész volt már a videó, de pont nem rég volt a Blue Origin's New Shepard-nál egy repülés közbeni meghibásodás miatt egy ilyen vész eltáválodó rendszer aktiválás, ami szintén szilárd hajtóanyagú rendszer ...jó lett volna ide is :)

[@urkutatasmagyarul]

Akkor már rég kész volt, igen

[@motomania5985]

❤❤❤❤❤

[@bognar.adrian]

Azt szertném megkérdezni, hogy ez a szilárd hajtóanyag keverék elég nagyjából teljesen, vagy marad a gyorsító rakéta belsejében az égés után valamilyen salak szerű anyag?

[@urkutatasmagyarul]

Az üzemanyag legalább 99%-ban elég, de marad utána némi hamu, égéstermék a rakéta belsejében.

[@theremay]

a lényeg 11:30-tól kezdődik, előtte Ádámtól-Évától kezdődően megy a mese.

[@offraistvan8060]

tökölétesítette? :D :D hányszor vetted újra a mondatot, mire azt mondtad, hogy na ezt leszarom? hallatszik a vágás is amúgy :). de persze ez nem beszólás, csak vicces észrevétel. kíváncsi leszek a következő bakiparádéra.

[@lajoskovacs1052]

Tökéletes lett, köszönöm. Csak egy kérdés maradt számomra nyitva: hogyan "gyújtják be", azaz indítják az alumínium + ammónium-perklorát reakcióját? Ez technikailag is komoly kihívás, ha egyszerre több helyen kell megtenni egyszerre. A hidrogén esetében nyilvánvaló, de itt nem tiszta számomra.

[@urkutatasmagyarul]

Igen, erről is szót ejthettem volna. Felül van a gyújtószerkezet, ami egy piropatron. Ha az begyullad, akkor egy szempillantás alatt égni kezd a függőleges rés belső felülete.

[@lajoskovacs1052]

@@urkutatasmagyarul Köszi 👌

[@arpadszeiff]

Sokat tanultam, és kérdések is akadtak. Nyomás és hőmérséklet nagyságrendek az égőtérben, és a még nem égő térben begyújtás előtt és után a két rakéta típusban. Hogyan nem olvad el a kiégéshez közeledve egy szilárd üzemanyagú rakéta palástja, és fúvókája? És ha jól tudom. A második világháborúban a németeknek is volt a Katyusákhoz hasonló rakétájuk. (Eddig biztos.) Az oroszoké pontosabbnak tűnt. A németek mindenféle aktív mechanizmussal próbálták növelni a pontosságot. Az oroszok forgásba hozatták a rakétát passzív terelőkkel. A háború után összevetették. Kiderült, hogy nem volt pontosabb az orosz. DE! Viszont jóval olcsóbb volt az egyszerűsége miatt, és ugyan oda, ugyanannyi ráfordítással, sokkal többet találtak. Azaz mégis az orosz volt a jobb.

[@urkutatasmagyarul]

A palást belső felülete szigetelve volt, hő csak akkor érte, amikor az üzemanyag oszlop legkülső rétegei gyulladtak be. A fúvókák leolvadásáról pedig lesz egy külön epizód, nagyon remek ötleteket szoktak alkalmazni!

[@arpadszeiff]

@@urkutatasmagyarul Köszönet, nagyon várom. És nagyon gyors vagy, még nem tudtam megírni az alkommentet. Egyebek: Ránéztem a főcímre, és majdnem úgy kezdtem a kommentem, hogy kedves Szilárd. Videó téma ötlet. Űrkutatás ergonómiája. Ezt a témát a ez videó inspirálta, mert egykori nagy modellrakéta szerelmes repülő modellező klub vezetőnk történek jutott eszembe. A német és angol/amerikai repülőgépeknek volt egy nagy különbsége, miközben egymás ötleteit koppintva fej-fej mellett haladt a fejlesztésük. Német mérnökök nem figyeltek oda annyira az ergonómiára. Példája, hogy ami kapcsoló az angol gépen a pilóta kézügyében volt, addig a németen egy picit előre kellett hajolnia. És néha ilyen tized, század másodperces veszteségek döntöttek el egy légi-harcot.

[@C.h.r.i.s.t.m.a.s]

Én totál másra gondoltam szilárd hajtóanyagú rakétáknál. Igaz, hogy az is folyékony, de mivel szerintem töményebb azért hittem, hogy szilárd a neve. Én arra gondoltam, hogy olyan lehet mint a repülőknél a kerozin, csak ez még jobban tökéletesítették, valami újfajta üzemanyag. A folyékonynak, meg hidrogént gondoltam.

[@oliver4711]

Ezek szerint a lerögzíett rakéta, el tekerte a földet? 😳

[@urkutatasmagyarul]

Ez szinte biztos! :)

[@vizsolyipal1]

@@urkutatasmagyarul Egy korabbi video alatt mar targyaltuk, hogy ha nem hagyja el a Foldet anyag, akkor mint egy zartrendszer nem tud onmagaban gyorsulni. Maskent megkozelitve a kiaramlo gaz es annak energiaja eloszlik a legkorben, igy csak egy ossze-vissza turbulens aramlas marad, ami nem gyorsit/forgat egy meghatarozott iranyba. Amugy nagyon tetszenek a vidoid es a munkassagod, szoval legyszi ne vedd rossz szandeku kotozkodesnek! :)

@@vizsolyipal1 Ha egy zárt forgó rendszerben (tételezzük fel hogy a Föld ilyen (csak hol van az edény fala?)) a tömeget közelebb vagy messzebb visszük a központtól, akkor felgyorsul, illetve lelassul a forgási sebessége anélkül, hogy az összes tömege változna. Tehát a gyorsuláshoz nem kell tömeget eldobni, még az egyenes irányu egyenletes gyorsításhoz sem. Mondjuk ilyen nem is létezik. A gyorsításhoz az energiát kel növelni vagy csökkenteni. Persze az energiát nem árt megfelelő irányú vektoral és formában (kölcsönhatás) közölni a gyorsítani kivánt obiektummal.

[@janosgajdacs8645]

igen.ezért jobb ha mindig kapaszkodsz

[@GisRewentlow]

és mi mikor építünk egyet?? :D kéne egy rakétaépítő klub. ha elég jó lenne, még akár mini műholdakat is lehetne fellőni. :D

[@TheSziszoko]

22:18 Pedig nekem még (úgy tűnik tévesen) ugy tanították, hogy az Energia/Buran és a Space Shuttle gyakorlatilag ugyanaz a rendszer és az oroszok 1/1 lemásoltak az amerikaiakat. Hasonló propaganda lehetett akkor mint az oroszoknál az űrtoll😅

[@urkutatasmagyarul]

Az orbiternél, azaz magánál a siklónál tényleg felfedezhetőek olyan hasonlóságok, amik nehezen írhatóak a véletlenek számára, vagy épp nehezen foghatóak arra, hogy ugyanarra a célra, hasonló szerkezetetnek kell megszületnie minden mérnök asztalán. Túl sok volt az egyezés, akár csak korábban a Concorde és a Tu-144-es esetében is. Viszont a szerkezetet felgyorsító, rendszer valóban alapvetően más.

[@pirosszirom8998]

Nem tudom kik tanították neked, hogy 1/1 lemásolták, köztudott volt, hogy az Enyergija rakéta önálló űrszköz volt, erre volt rögzítve a Burán, ami ellentétben a Shuttle-kkal, nem vett részt felszálláskor a hajtásban, mert nem volt nagyteljesítményű hajtóműve.

[@gregor_man]

Bizony, én is találkoztam már olyan lekicsinylő megjegyzésekkel, hogy az oroszok "lopták az egészet", de az Enyergija önálló rakéta, amelyre rögzítették a felszálláskor hajtóművet nem használó Burant, a Space Shuttle pedig egy nagy tartályon lovagol, oldalán két gyorsítóval. Mindenféle szempontból döntőek a különbségek. Nem beszélve arról az apróságról, hogy az állítólag "koppintott" Buran automatikusan szállt le, amivel az amerikaiak meg sem mertek próbálkozni, ez aztán állítólag egy kis vihart is okozott a NASA-n belül, amikor kiderült, hogy a Buran pontosan mit is tud.

[@gyulanagy8648]

4:52 ..hol vannak a karakterekmagyarázatot kérek hol vannak a karakterek a - Kérem a KARATERVISSIakapcosolni, a HU!

[@urkutatasmagyarul]

Milyen karakterekről beszélsz?

[@boczee681]

Köszi a videót, nagyon érdekes volt:) Elon Musk mondta, hogy ő egyszerűen megoldaná az Artemis-1 hidrogén-üzemanyag szivárgását: Nem használna hidrogént. Az ő rakétái ugye kerozinnal mennek. Mi a hidrogén és a kerozin közt a különbség? Mármint melyiknek mi az előnye, hátránya? Miért nem használ a Space-X folyékony hidrogént? Oké, hogy ahűtés macerásabb, de egyéb hátránya is van?

[@urkutatasmagyarul]

Az új rakétáknál mát metánt fognak, nem is kerozint! A különbségekről (előnyök, hátrányok) lehet, hogy készül majd egy KisOkos!

[@tamaskucsera6663]

A hidrogén a legkisebb méretű elem, ezért nagyon nehéz megoldani, hogy ne szivárogjon. Úgy képzeld el a feladatot, hogy építened kell egy gátat focilabdákból, de úgy, hogy egy szem borsó se jusson át a gátadon. Azért ez így kihívás nem?

[@davidtari7491]

@@urkutatasmagyarul végtelen egy téma ez. De örülök is neki, hisz így mindig lesz kontentre indok :D Nagyon jó videó ismét! Köszönjük szépen

[@bencemuller7919]

A kerozin vagy petróleum nagyon sokkal olcsóbb a hidrogénnél és bő háromszor nagyobb a fűtőértéke is, viszont sokkal több oxigént kell magával vinnie, mert a sztöchiometrikus arány egyszerűen ezt mondja ki. Az egy más kérdés, hogy van egy komoly emissziója is szemben a hidrogénalapú rendszerrel - ahol csak vízgőz keletkezik -, rettenet mennyiségű szén-dioxid - meg valószínűleg egyéb más is - keletkezik az égés során.

[@ZeliPeti]

Mi lesz ha elfogynak a Szilárdok?

[@urkutatasmagyarul]

Kérem?

[@ZeliPeti]

@@urkutatasmagyarul akkor nem lesz Szilárd hajtóanyag🤣🤣🤣🤣 BUÉK!!!

[@Danee-rn4xt]

Tilos a dohányzás 😁 Off: A vándorló földet láttad már? Ha igen mi a véleményed róla? Meg lehetne állítani a föld forgását és el lehetne hagyni a naprendszert ilyen módon?

[@ampervadasz82]

Bocs, hogy "beledumálok", a filmet se láttam, meg nem is én lettem megszólítva, de azért mégis: Mivel a gravitáció nem függ a föld forgásától, csak a tömegétől (meg persze a nap tömegétől amivel kölcssönhat), így már bukott is a koncepció. Ehez a bolygó keringési sebességét kellene gyorsítani, ugyan úgy mint egy űrhajó és a föld relációjában.

[@Danee-rn4xt]

@@ampervadasz82 A jövőben bazi nagy hajtóművekkel a föld forgásának ellentétesen megállították a forgást (ezzel rengeteg katasztrófát idézve elő több milliárd áldozattal). Utána meg nap forgásához nézve menetirányba állították őket és felgyorsították a föld keringési sebességét hogy megszökjenek a nagyobbodó naptól. (Megmaradt emberek a föld alatt laknak a fagyhalál elkerülése érdekében, amíg másik csillaghoz nem érnek több szá generáció múlva).

[@vizsolyipal1]

@@ampervadasz82 en sem lattam a filmet igy en sem arra reagalok. De a Hold pl tavolodik a Foldtol es arrol pl a Fold forgasa tehet. Ezzel egyutt a Fold forgasanak befolyasolasaval sztem sem lehetne palyat modositani :)

[@gregor_man]

@@vizsolyipal1 A Föld forgása úgy tehet a Hold távolodásáról, hogy a Hold tömegvonzása okozta dagálykúp a Holdhoz képest kicsit "siet", ezzel előreható vonzást gyakorolva a Holdra, növelve a sebességét, az égimechanikai paradoxon értelmében növelve a pályasugarat. Évi 4 centimétert. Ha a Nap-Föld rendszerben keressük a dolog analógiáját, akkor a forgó Napot kellene belekalkulálnunk ebbe a látomásba, ami teljesen értelmetlen, ilyen távolságnál fölösleges is. Nem találkoztam még ezzel a "tudományos" ötlettel, de az alapján, ahogy te írtál róla, elég nagy szamárság lehet már megint.

Én viszont láttam. A forgás megálításának a pálya modosítási koncepcióban annyi szerepe van (a fílmben), hogy a megfelelő irányba lehessen állítani a bolygónk felszinéhez rögzített rakétamotorokat. Szerintem ilyen elven működő motorokkal nem messzire jutnánk. Előbb fogyna el a halytóanyagnak használt anyag a Földről, mint hogy érdemi változást érhetnénk el a pályályában. Viszont, ha más módon lasítanánk a keringési idejét a Nap körül a földnek, nem tehetne mást mint hogy egyre távolabb kerüljön a Naptól.

[@gabormayer1327]

Á bent maradt az enyergia 22:20 körül az orosz meg hajtonal. és akkor gondolom 23:40nél a hang séma nem jó.

[@urkutatasmagyarul]

Azt a járművet Enyergiának ejtik. A hang pedig itt-ott valóban más lehet.

[@gabormayer1327]

@@urkutatasmagyarul Ja értem bár mégse... :D Eddig is angolosítottad az oroszt most meg oroszul hagytad :D Ezért írtam hibának :D

[@urkutatasmagyarul]

Mire gondolsz, amikor azt írod, angolosítottam az oroszt?

[@miszlaizoltan5476]

@@urkutatasmagyarul nekem volt középiskolában egy tanárnőm aki oroszról képezte magát át angolra.... valami ilyesmi lehet. 🤣

[@DaT0nkee]

@@gabormayer1327 Inkább magyarosította. A magyarok ejtik ny-el állandóan. De amúgy írd be google translate-be magyaról oroszra azt, hogy energia, és mondasd ki vele.

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.13. Köszönet.

[@DaT0nkee]

Ez tulajdonképpen egy általános rakéta hogymivan lett. De kellett is. Annyi megjegyzés, hogy az SLS-nél semmi nem lesz újrahasználva. A szilárd gyorsítók is megsemmisülnek. (21. századi hipermodern rendszer jíííí....)

[@urkutatasmagyarul]

Ez biztos? Olvastam azt is, hogy újrahasználják és olvastam azt is, hogy hagyják majd elveszni azokat is. Az biztos, hogy az Artemis-I küldetéshez felszerelt gyorsítók egyes szegmensei már repültek.

[@DaT0nkee]

@@urkutatasmagyarul Biztos. Eleve 4-5 küldetést terveztek, és ahhoz van elég maradék alkatrészük az STS korszakból. Ezek leginkább booster szegmensek, és RS-25 hajtóművek.

[@urkutatasmagyarul]

@@DaT0nkee Szép... :(

[@oliver4711]

Akkor A leváló rakétákat miért nem izomból megküldve a föld felé hajítja el a rakéta? Az is hajtaná előre

[@urkutatasmagyarul]

Így a következő fokozat plusz gyorsulásra tesz szert

[@oliver4711]

@@urkutatasmagyarul Igen, ezért mondtam.

[@urkutatasmagyarul]

Mármint úgy, hogy azon van a hajtómű, nem a leváló egységen

[@oliver4711]

@@urkutatasmagyarul De ha lefelé el tudja dobni magától a kiégett fokozatot a tovább haladó rakéta, akkor plusz gyorsulása tehet szert. Mert az ellentétes erő tovább vinne előre

[@urkutatasmagyarul]

@@oliver4711 Ahhoz nagyobb robbanásra lenne szükség, ráadásul pont ott, ahol a következő fokozat hajtóműve van.

[@lacesz.003]

Bár minden kívánságom így teljesülne... 😅😅

[@VarDom07]

Nemsokára 100. videó. Van már rá terv hogy mi lesz?

[@urkutatasmagyarul]

Valami biztos lesz! ;)

[@EndreBarathArt]

mennyi rakétát gyártottunk mi lekapart gyufafejekből! persze egyik se akart repülni XD

A hatás-kölcsönhatáshoz, semmi köze sincs a tömegnek. Newton biztosan nem állítot ilyet. A rakéta elvhez sincs semmi köze a tömegnek. A fénynek is van impulzusa, pedig tömege nincs. A szóban forgó kölcsönhatás a rakéta elvnél az impulzus.

[@urkutatasmagyarul]

Newton törvényénél még csak el sem hangzik a tömeg kifejezés. Kizárólag hatásokról és erőkről beszélek.

[@-afyx-]

@@urkutatasmagyarul Talán 1:52 -nél elhangzó tömegre gondolhatott István Früvald. De azt azért hozzátenném, hogy egy madártollat hiába dobnánk el a széken ülve, mert annak csekély tömegének ellenhatásával soha nem győznénk le például a szék kerekeinek a súrlódását. ;)

​@@urkutatasmagyarul Most nem, de az előző kisokosban igen. Habár itt is egyfolytában azt állítód, hogy a rakéták a tömeg minél gyorsabb eldobása a kulcsa az űrbe jutásnak, és ez hajtja előre a rakétát. Ez így téves. A rakéta elv az impulzus megmaradás kölcsönhatásából nyeri a mozgási energiáját. Minden további nélkül működhet egy rakéta is tömegvesztés nélkül, ha valamitől, megfelelő nagyságú és irányú impulzust kap. A kulcs nem is az impulzus létrehozása, hanem az előállításához használt energia előállítása, tárolása és ennek a szerkezetnek a tömege. A kémiai rakéták azért olyan böszme nagyok, mert nagy a tömege a mozgatáshoz szükséges energiaforrásnak. Magyarán kicsi az energia sűrűség. Ha fissziós vagy fúziós energiát tudnánk használni, akkor megközelítőleg 1000-100000x nagyobb lehetne az effektív energia sűrűség. Egyébként az az állítás is hibás, hogy minden képen nagy sebességet kell elérni a keringési pályához. A keringési pályához csak magasságot kell elérni, a pálya magasságától függően akár még fékezni is kellhet.

[@urkutatasmagyarul]

@ Azt mondod, nem kell sebesség a keringéshez? Ha felmászom egy magas toronyra, ami 400 km magasan van, akkor már Föld körüli pályára állok?

@@-afyx- Nem nem a tömeg okozza a szék elmozdulását, hanem az impulzus. Az impulzus külcsönhatásának semmi köze a tömeghez. A rakéta működéséhez is csak annyi köze van a tömegnek, hogy energiát az impulzus megteremtéséhez, tömmeggel rendelkező dologban tudunk tárolni (nagyon nagy tömeggel). És ez a tömeg az ami meg nehezíti a rakéták müködtetését.

[@dogvessz]

Na, megint kezdi "Rém egyszerű a történet". Aha.... ja, az :D

[@petrovaymihaly571]

Igazából ezzel már volt ütközésem a spacejunkie csapatával. Lenéztek és igyenélőnek tekintettek mert, hogy állításuk szerint INGYEN kértem szaktanácsot tőlük pedig igazából nem ez volt a célom. Ugyanakkor nekem is felróható, hogy a kèrdésem nem volt kellőképpen megfogalmazott ami okot adhatott számukra a félreértéshez. ...de sok a duma. Rá is térnék a lényegre. Mi van akkor, ha az űrsiklóról eltávolítjuk a külső üzemanyag tartályt ezzel kihúzva azt mint súly és légellenállás tényező, a két S.R.B. rakéta összesen 1000 tonnányi üzemanyagmennyiségét pedig különféle teljesítményű rakéta fokozatokba és segéd rakétákba töltenénk? Ez a rendszer így (változatlan mennyiségű de kizárólag szilárd üzemany felhasználásával) alkalmassá válhat az orbiter alacsony földkörüli pályára állítására?

[@urkutatasmagyarul]

@@petrovaymihaly571 Véleményem szerint nem. A szilárd hajtóanyagú rakéták adják a tolóerő túlnyomó részét, tehát ha folyékony üzemanyaggal helyettesítenénk, annak nem lenne elegendő a teljesítménye.

[@petrovaymihaly571]

@@urkutatasmagyarul tehát nem akarjuk a szilárd üzemanyag mennyiségét cseppfolyósra cserélni. Épp az a lényeg, hogy csak kompozit üzemanyagot használunk, változatlan mennyiségben viszont különféle teljesítményű rakéta fokozatokba és segéd rakétákba töltve.

[@janosbalogh2280]

Te vagy a legjob nincs nálad job

[@sniter9737]

Köszönjük!

[@suhajdazoltan01]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@farkasabel4801]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm! :)