SZILÁRD KŐSZIKLÁRA - A Tihanyi Királykripta régészeti feltárása - 6. rész

SZILÁRD KŐSZIKLÁRA - A Tihanyi Királykripta régészeti feltárása, kutatása és helyreállítása - 6. (befejező) rész:
A király hazatér
Készítette: Pazirik Informatika Kft.
Szeptember 30-án, hétfőn temették újra a Tihanyi Királykripta (altemplom) második modern kori régészeti feltárása és kutatása (2021-2024) során, az 1953-ban készített síremlékből 2021. április 30-án kiemelt emberi maradványokat.
Az egyházi szertartást Udvardy György veszprémi érsek vezette Mihályi Jeromos perjellel, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójával; Sárai-Szabó Kelemen győri bencés perjel, Baán Izsák bakonybéli bencés perjel és Matusz Hugó pannonhalmi főapátsági perjel, valamint a tihanyi bencés közösség, Tihany község polgármestere és Radó László iskolaigazgató jelenlétében a még felújítás alatt álló Árpád-kori kriptában.
A 11. századi uralkodói temetkezéshez tartozó maradványokat, valamint a 15. századi és török kori temetkezésekhez tartozó maradványokat külön-külön fémládában helyezte a sírba Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus és Belényesy Károly régész.
A Tihanyi Bencés Apátság királyi kriptája az egyik legfontosabb magyar történelmi emlékhely, majdhogynem az egyetlen, ahol az államalapítás kora átélhető. A 11. századból a mai Magyarország területén mindössze két olyan épület maradt fenn, amely nem töredékes rom, vagy teljesen átalakított építmény, hanem teret alkot, és őrzi legfontosabb eredeti jellegzetességeit: a tihanyi és az Aba nemzetséghez köthető feldebrői altemplom. Ez az a két hely, ahol ténylegesen olyan terekben járhatunk, amelyek a Magyar Királyság első évszázadából maradtak ránk.
A Tihanyi Királykripta 11. századi „újjászületése” még folyamatban van. A szűkös tér és az építési terület lehetőségei miatt szűkebb körben történt az újratemetés. A következő napokban Módy Péter kőrestaurátor vezetésével a síremléket állítják össze trieszti mészkőből, majd balatonalmádi-vörösberényi vörös homokkőből történik a járószint kialakítása, továbbá a diszkrét világítást szerelik be. A munkálatokat a kezdetektől egy, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az ELTE BTK, a PPKE BTK, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum szakembereiből álló tudományos tanácsadó testület segítette, hogy azok megfelelő szakmai konszenzussal valósuljanak meg.
A negyedik magyar király temetkezőhelye várhatóan november elejétől lesz ismét látogatható a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum rendes látogatói útvonalán.
Ünnepélyes megáldása 2025 nagyböjtjében lesz, amire várják az érdeklődőket Tihanyból, a Balaton-felvidékről és az egész országból.