Rakéta üzemanyagtípusok |

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ @urkutatasmagyarul
Gondolkoztál már azon, milyen üzemanyaggal startolnak a rakéták? Egyáltalán miért van több fajta? Melyik mire jó és melyeket használják leggyakrabban?
A mai epizód a rakéta üzemanyagtípusokról, valamint az adott verziók előnyeiről és hátrányairól fog szólni!
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@koppanykovacs7953]

Fel se fogom miről szól a videó, elindítottam és csak hallgatom. Eddig fel se tűnt, de megnyugtat a hangod! Holnap megnézem mégegyszer/egyszer, mert ma alkalmatlan vagyok erre... (Csak hallgatom és hagyom, hogy elszálljon a dühöm) Köszönöm!!!

[@zsomborerdos9549]

Ugyan ez. Én az ő videóira szoktam elaludni .nem azért mert unalmas hanem mert annyira megnyuktató.

[@gyenes401]

@@zsomborerdos9549Szintén

[@gyulameszaros7788]

Egy másik csatornán olvastam egy kommentet, amiben valaki az "Űrkutatás magyarul"- csatornát ajánlotta azzal a figyelmeztetéssel, hogy "vigyázat, függőséget okoz". És csak aláhúzni, megerősítrni tudom ezt (ahogy ott, a másik, közismert TV-s riporter által üzemeltetett csatornán is tettem). Informatív, olvasmányos, érhető, világos, érdekes, izgalmas, szórakoztató. És a komment-szekció is tetszik, mert a kommentelők több, mint 99,9%-a kulturált, tiszteletadó módon kommunikál. Jól érezzük magunkat itt, mint egy közösségben.

[@zoltannagy5502]

Igen, ASMR a csávó 😂😊

[@Goti949]

+1 😅😅 ​@@zsomborerdos9549

[@Superberci]

Aztaaa baromi jóóó lett!!!! Nem az előzetes megtekintés vagy a reklámmentesség miatt vagyok tag, hanem mert tisztelem a munkád. Nem vagyok egy nagy mecénás, de úgy gondoltam, egyszer az életben megérdemli valaki, hogy támogassam - és hát gratulálok, te nyertél! Soha nem fizettem még tartalomért - se gameplay videókért, se másért -, de nálad kivételt kellett tennem. Köszi a kitartást és a rengeteg melót, amit beleteszel - szerintem nem csak én értékelem!

[@urkutatasmagyarul]

Megtisztelsz, hogy velem tartasz ezen a különleges utazáson! ;)

[@zsomborerdos9549]

@@Superberci Ugyan így gondolom én is. Egyetlen egy csatornát támogatom és az ez. Igaz hogy nem olyan sokkal de azt már lassan 4 éve.

[@gyulameszaros7788]

Az ajándékba kapott tagságomat nagyon élvezem, s azt hiszem, fenn is fogom tartani. Köszönöm a lebilincselő, érdekes és informatív tartalmakat! Le a kalappal a munkád, a lelkesedésed és a kitartásod előtt!

[@vezertrojai]

40 perces a videó, de kb 10 percesnek éreztem, szerintem ez egy nagyon jó jel!

[@gregor_man]

Kiváló videó lett! Kirívóan hosszú, mégis lekötötte a figyelmemet, részben a nagyon értékes támogató képanyagnak köszönhetően. Holnap olyan osztállyal lesz órám, akiket már sikerrel "rád állítottam", lelkes alkalmi támogatókkal is, örülni fognak, ha csevegünk rólad néhány percet.

[@tzoli06]

Ezazzz... végre egy, hagyományos űrkutatás magyarul videó🎉

[@andrasgyorfi-batori1436]

Sejtettem hogy valami nagyobb videó készül, és megérte rá várni! Köszönjük Gergő :)

[@justaguy6217]

Jajj, ez egy nagyon jó videó lett! Minden elismerést megérdemelsz ezért, pont úgy, mint minden más videódért is, mert látszik, hogy mindent beleadsz. Köszi szépen, nagyon informatív és remek videó lett! 😊😁

[@cowboy0001]

Szoktad mondani a videókban, hogy "jobban nem is megyek bele a fizikába", vagy "csak a legalapabb matematikai dolgokat mondom el", stb, de én személy szerint örülnék annak is ha jobban belemennél néha, hiszen több hasznos tudást adnál át vele :D de akár egy külön sorozat is lehetne ahol mélyen belemész a tudományos részébe

Azt nézném én is! Egy PRO sorozat 🙂

[@grzcrwn]

igeeeen

[@davidkiss6624]

0:02 "hogy gondolkodtam-e már rajta?" Nagyon jó kérdés; még nincs űrkutatási StartUp-om, mégis szinte csak azon jár az agyam, hogy hogyan tudnánk meghaladni a kémiai-hajtóanyagok korszakát..🚀🛸↕↔⚙🧲🕳🤔💡 Köszönjük az újabb ismeretterjesztő anyagot🙏🙏🙏

[@akosvarga-sg5tv]

A proton-proton taszìtásra gondolsz? Zseniális lenne 🤯

[@davidkiss6624]

​@@akosvarga-sg5tv..áhh ugyan, csak annyira mint a kerék innovációja anno 😇

[@anikomanner5832]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@agnesordog6964]

Fantasztikus a videó, hihetetlenül informatív! Egyértelműen többször nézős, olyan sok információ van benne, hogy elsőre biztosan nem fogtam fel mindent! Nagyon jó lett az üzemanyagtípusok összehasonlításának módja és a végén a plusz összegzés is! Gratulálok, valóban szép munka!! 😊😊

[@dmc2555]

35:45 Mivel a marson nagyon kevés kőolaj, és kőolaj finomító létesítmény található........🤣És tényleg,nehéz vitatni.Ez vicces volt.

[@imrezol]

Thanks!

[@urkutatasmagyarul]

Én is nagyon köszönöm!

[@simpleVT]

Kifejezetten hasznos és érdekes videó volt. Tanulságos. Köszi 😊

[@IvoBojte]

Hihetetlen! Ez az első szó ami eszembe jutott. Biztos rengeteg munka volt vele, de megérte! Kiemelt videód lesz. Köszönjük. Ui: az űrszódás palack nagyon tetszett 😀

[@adamdancsecs2051]

Utolsó mondatban a lényeg: szép munka Gergő 🙂 Köszönjük 😉

[@dhracarys9835]

Ez nagyon komoly lett 😮 imádom

[@vezertrojai]

Micsoda maratoni hosszúságú videó!😮

[@anikomanner5832]

Nagyon szuper összefoglaló!👍 Köszi Gergő!

[@docrider500]

Ez tényleg szép munka volt 👍🏻. Nagyon köszönjük ezt a kiváló összefoglalót

[@rekuci7]

Köszönjük szépen! Nagyon jó lett! :)

[@molnargyorgy0]

Mar nagyon vartam, koszonjuk a munkad

[@mocorgo911]

Köszi Gergő, Ez igazán olvasmányos lett! 😊

[@CsigaCsigaCsiga]

Nagyon jó összefoglaló lett, és a saját készítésű animációk is egyre jobbak. 🎈

[@zelefin5265]

Nagyon jó lett a videó viszont kicsit hangos volt nekem a háttérzene :D

[@Tizedes11]

" ha csak ezzel megvagyok" ez űrbéli nyelven hallatszott. De: nagyon jó volt, köszönjük !

[@benedekszarvas7176]

Hali, király rész lett!😄 Köszönjük szépen!!😁

[@imrezol]

Iszonyu jo lett ez a video. Talan ez a legjobb videod az eddigiek kozul (info es tudas atadas szempontjabol). Pedig eddig is magasra tetted a lecet;-) Koszi, nem semmi munka lehetett megcsinalni!

[@urkutatasmagyarul]

@@imrezol Ezzel most nagyon sokat szöszöltem! Örülök, ha tetszik!

[@RvaRva-ok5wb]

Ez jó videó lett! Tényleg megérte a sok munkát!

[@neozeo25]

Nagyon jó videó, köszönet érte!!! :)

[@AndrewTheTwelfth]

"Na, ez szép munka volt!"

[@urkutatasmagyarul]

Köszi! :)

[@gaborrajhona9501]

Zseniális, élveztem minden percét!!!

[@gcsonka73]

11:27 és környéke: azért a tisztesség kedvéért hozzátenném, hogy a személygépjármű-közlekedés a teljes emberiség általi kibocsátásnak csak 7..8%-a. Tehát a maradék 92% NEM az autókból jön. (Igen, látványos a szgk forgalom mint vágókép, de lassan már a dehumanizálásnál tartunk, ami az autósokat illeti, és történelmi példák mutatják, hogy ez nagyon rossz irány.)

[@urkutatasmagyarul]

@@gcsonka73 Akkor pláne eltörpül a világ károsanyag kibocsájtásához képest a rakéták szennyezése!

[@danielczikkart5905]

Hűha, azért ez nem volt semmi! Eddig is rengeteg munkát fektettél a videókba, efelől nincs kétség, de ennyi tudást, ilyen közérthető módon átadni, na az tényleg nem semmi! Remek videó lett (ez is)

[@imrekiss3221]

Turányi Tamás: Űrrakéták hajtóanyagai: kzbin.info/www/bejne/rJvCiptrodGGirs

[@alfonzsenki3269]

Jó videó! De azért van megint egy nyelvi csalafintaság benne 35:46. A Marson nem nagyon kevés kőolaj lelőhely és finomító van hanem nulla. 🙂 Bocsi.

[@urkutatasmagyarul]

@@alfonzsenki3269 Ez csak természetes.

[@gregor_man]

Hát neked nagyon nem érdemes viccet mondani.

[@alfonzsenki3269]

@@gregor_man Akkor már az elején elkell dönteni milyen videó készül, ismeretterjesztő vagy stand up...

[@Bonewerkz]

​@@alfonzsenki3269hat altalaban,aki ilyen videokat nez,az tisztaban van vele,hogy ebben az idovonalban, 2025ben milyen finomito infrastruktura van (illetve nincs) az idegen bolygokon😁😋

[@gaborecker5109]

​@@alfonzsenki3269Mivel nem készül videó, minden típusú célközönségnek, ezért az előadás akkor jó, ha vegyesen vannak benne keverve az elemek. Adatok, vicces részek, storyk, érzelmi szálak. A hagyományos ismeretterjesztő videók épp azért nem futnak nagyot, mert száraz tényeket tartalmaznak csak, amit szűk kör néz meg.

[@andormajor8759]

Pontosítás 31:13-nál nem kell 8-szor annyi hidrogén, mint oxigén hanem pont fordítva 1kg hidrogén elégetéséhez 8 kg oxigén kell a teljes égéshez: 2 H2+O2=2 H2O (4 g/mol + 32 g/mol /osztva 4-el= vagyis 1:8 az arány a teljese égéshez ez a gyakorlatban nem pont ennyi szokott lenni az üzemanyagban gazdag égési technikáknál mondjuk. A hidrogén üzemanyag tartály, azért nagyobb mint az oxigén az űrsiklóknál mert 16-szor nagyobb az oxigén sűrűsége (16-szor kisebb térfogat kell ugyanannyi tömeghez) RS-25 hajtóműnél üzemanyagban gazdag égés van ezért ott 1:6 arány (hidrogén:oxigén),vagyis 16-szor kisebb ugyanannyi tömegnél az oxigén tartály, de 6-szor annyi fogy belőle, tehát még mindig sokkal kisebb.Ezt leszámítva nagyon informatív jó videó.Gondoltam egy kis építőjellegű kritika nem gond nem sértődsz meg? 🙂

[@urkutatasmagyarul]

Nem a tömegről, hanem a térfogatról beszéltem. Abból pedig bizony nyolcszor annyira van szükség a hidrogén esetében.

[@Zilahi-Branyi_Laszlo]

​@@urkutatasmagyarulEz így se stimmel. Én 0,07079 kg/l értéket találtam folyékony hidrogén sűrűségére (forrásponton) és 1,337 kg/l értéket folyékony oxigénre. Ez alapján nem 16, hanem 18,89-szeres a különbség sűrűségben, de még így is figyelembe véve a 8-szoros oxigén tömegigényt, 8/18,89=0,42-szer akkora térfogat jön ki oxigénre, mint hidrogénre, vagyis térfogatra mindössze 2,36-szor annyi hidrogén kell, mint oxigén. De ha még a fenti üzemanyagdús 1:6 tömegaránnyal szémolok, akkor is csak 3,15-szörösre nő ez az érték. A másik hiba a közúti járművek által elégetett üzemanyagmennyiségnél volt, ahol a térfogatból 1kg/l sűrűség értékkel számoltad a tömeget, holott ez benzin esetében ~0,75 kg/l, gázolajnál pedig ~0,83 kg/l.

[@urkutatasmagyarul]

Valóban csak 6-7-szer akkora térfogatú hidrogénre van szükség, mint oxigénre! Valahol mást (8:1) olvastam, az alapján írtam a szöveget. A benzin és a gázolaj esetén valóban 1-re kerekítettem, de ugyanezt a kerekítést a rakétákba töltött RP-1 esetében is végrehajtottam, azaz az összehasonlítás aránya nem változott! Köszi a pontosításokat!

[@gaborborhi4435]

Viiiii🎉🎉🎉 köszönjük 🤗🤗🤗

[@akosvarga-sg5tv]

A CloverfieldLane10ben is láthattunk hiperbolikus üzemanyagot csak épp más felhasználási módot találtak neki 😅

[@szabolcsjobbagy30]

HiperGolikus, nem hiperBolikus.

[@Bonewerkz]

​@@szabolcsjobbagy30hipergotikus Giger altal dizajnolt, Alien vs. Predator urhajokban hasznaljak😝👽💫💥

[@djneo4]

Összetett a téma és kérdezni sem egyszerű.. Hipergolikus üzemagyagoknál (16:29) lenne kérdésem.. Mivel maró anyagúak, ezeket is a legkésőbb töltik be az adott eszközbe. A Maró hatás miatt van "lejárati idejük" gondolom. Illetve a Hubble vagy a JWST kizárólag giroszkópos mozgatással működik?

[@urkutatasmagyarul]

A Hubble kizárólag giroszkópokkal, nincs semmilyen hajtómű a fedélzetén. A Webb-en már vannak fúvókák, azzal szabályozzák a pozícióit és a pályáját is.

[@djneo4]

@@urkutatasmagyarul Webb-nél korlátozza az élettatamás. (tudom, h igen). Viszon úgy teszem fel a kérdést, hogy a témához relaváns is legyen.Mivel maraó hatású anyagok vannak benne , ha 10 év múlva is ott leszne,k az nem okoz gondot?

[@urkutatasmagyarul]

Azt gondolom, erre biztosan gondoltak a szakemberek. Szóval 15 évig biztos, nem lesz emiatt gond vele, talán még 20 évet is bírni fog!

[@gyulameszaros7788]

Pont ez merült fel bennem is. A Webb, ha hipergolikus löttyöket tárol és használ éveken keresztül, talán egyszer úgy szétmaródik, mint a Nostromo.... érdekelne, vajon hogyan igyekeztek ezt megelőzni a tervezők/gyártók.

[@csabahontalan2179]

Én a mai napig tévhitben éltem az űrsiklókkal kapcsolatban. Láttam már nem egy kilövést, de mégis valamiért azt hittem, hogy a külső üzemanyagtartály maga is egy rakéta. 😯😅

[@dmc2555]

Lehet hogy az orosz Buran-t láttad😁. Na annál a tartály is rakéta.👍

[@urkutatasmagyarul]

A hordozót Enyergia névvel illették, az űrsikló volt a Buran

[@dmc2555]

@@urkutatasmagyarul jogos,már régen volt😇

[@esemenyhorizont976]

❤

[@Bonewerkz]

24:10 azert a repulogepek fogyasztasat drasutikusan lehetne csokkenteni azzal,hogy mondjuk 10 km-rol leereszkedve nagy sikloszammal mar akar 100-150km-es tavolsagbol is minimalis fogyasztassal.megkozelithetok lehetnenek a repterek, hatszelben erkezbe, es rafordulva a siklopalyara ez persze valamivel kevesebb, 80-120km.

[@urkutatasmagyarul]

Körülbelül 150 km-ről kezdik meg az ereszkedést, közben a hajtómávek csak alapjáraton pörögnek most is.

[@Bonewerkz]

@@urkutatasmagyarul akkor nem ujkeletu az otlet😋

[@Zilahi-Branyi_Laszlo]

Csak ez nem nagy siklószám. Az utasszállítók siklószáma 10-12 körül mozog, míg a leggagyibb vitorlázóké is legalább 15, az élmezőny pedig 50-60 között mozog sőt, az ASW 22-nek 62 (legjobb tudomásom szerint ez a rekordtartó). Ha nem 100 km-re tudnának elvitorlázni utazómagasságról, hanem 500-ra, az már tényleg jelentős megtakarítás lehetne, arról nem is beszélve, hogy amennyivel jobb lenne a siklószáma, annyival kevesebb üzemanyag kéne a magasság tartásához.

[@big.gf1]

Én most fekszem neki

[@bencemuller7919]

A "legnagyobb nyomás-tehát a legnagyobb sebesség" kifejezést óvastosan használjuk, mert ha növeljük egy közeg áramlási sebességét, akkor annak a nyomása le fog csökkenni. Ez Bernoulli törvénye, többet között ettől repül a repülő. Ugyanígy, ha valaminek megnő a térfogata, annak szintén csökkenni fog a nyomása. Akinek megvan az általános iskolai fizika, az érteni fogja, de a valóságban kiáramlási nyomás érdemben nem nagyobb, mint ami elől van. A rakétánál amit meg kell oldani, hogy a tüzelőanyag tömegárama a létező legnagyobb legyen, mivel ha tömeget kényszerítünk az egyik irányba és nem térfogatot, akkor fog ránk hatni egy azonos méretű, de ellenkező irányú reakcióerő.

[@Bonewerkz]

Ezert kell kis tomeget nagy sebessegre gyorsitani,hogy nagy legyen a specifikus inpulzus. Lsd nuklearis hajtomu, ionhajtomu, linearis gyorsito.

[@bencemuller7919]

@ így van, viszont az ion-,nukleáris és lineár-hajtóműveknél nincs érdemi tömegáram(nincs is rá szükség), mivel már jelentős kezdősebességgel rendelkezik, illetve gyakorlatilag vákuumban közlekedik. A nagy tömegáram az induláshoz és a légellenállás legyőzéséhez kell.

[@Bonewerkz]

@bencemuller7919 nuklearis hajtomuvet nem is igazan erdemes hasznalni a legkorben a radioaktiv csapadek miatt. Gyakorlatilag egy termikus atomreaktor az egesz, a leolvadas hataran, amivel gazt melegitenek. Elvileg mukodne,mert a toloereje hasonlo a normal raketaehoz (atomraketanak is hivjak) csak utana kipusztul minden, amerre elhalad. Hulye ruszkik ki akartak probalni😁⚠️☢️🔆 halistennek az atonfizikusaiknak tobb esze volt ennel.

[@imrekiss3221]

Kíváncsi lennék deutériummal hogy működne egy kriogenikus rakéta. 2x nagyobb a molekula tömege vagyis nagyobb lehetne a tolóerő mivel nehézvizet lökne hátra, de közben a rakéta össztömeg is nagyobb. Viszont ugyanakkora térfogatban. Közben viszont a reakciói lassabbak, tehát oxigénnel való égésnél nem csinál annyi energiát mint a sima hidrogén. Ellenben a forráspontja is magasabb vagyis kicsit kevésbé kell hűteni hogy folyékony maradjon. Azt mot ne vizsgáljuk hogy a deutérium az egyik legdrágább anyag a földön, tehát gazdaságosság az elszállna. Na de mégis hogy működne rakétában? ( Nyilván akkor lenne a leghatékonyabb ha nem elégetnénk hanem deutérium fúzióval menne a rakétánk. :D De ez most szintén nem játszik. )

[@Bonewerkz]

A tomeg nem annyira mervado,mint a sebesseg. A nagy tomegu uzemanyagot kis sebesseggel gyorsitani hatrany. Kis tomegu uzemanyag nagy sebesseggel gyorsitva joval nagyobb specifikus impulzust general. A nuklearis maggal tobb ezer fokra futott nagynyomasu hidrogen sokkal jobb. 1/2m(tomeg) * v². Vagyis a toloero a kilepesi sebesseg negyzetevel aranyos, a tomegenek viszont csak a felevel.

[@Zilahi-Branyi_Laszlo]

​@@BonewerkzAz 1/2*m*v^2 az energia, nem a tolóerő. Utóbbi az impulzusból származik, ami m*v. Ionhajtóműveknél pl. ha növelni akarják a tolóerőt, akkor kevésbé gyorsítják a részecskéket, mint lehetne, mert nagyobb tömeg kisebb sebességgel kilökve ugyanakkora impulzust ad, viszont kevesebb az energiaigénye, így ugyan azzal az elektromos teljesítménnyel nagyobb tolóerőt lehet elérni. Az optimális ugye pont az lenne, ha a felszabaduló energia lehető legnagyobb része a rakéta mozgási energiáját gyarapítaná és a lehető legkevesebb pazarlódna a kidobott hajtóanyagra, de ez minél nagyobb tömeg minél kisebb sebességű hátralökésével érhető el, ami pedig szembemegy a tömeghatékonysági szemponttal, ezért nem egyszerű kisakkozni az optimumot.

[@gaborlengyel6428]

2:37-nél álljunk meg egy kicsit. Lufin belül nagyobb a közeg nyomása. Amint egy fojtáson kiáramlik, az az felgyorsul a közeg, ott csökken a nyomás. Nem igaz, hogy a kiáramló nyomás nagyobb és az tolja ellentétes irányba.

[@urkutatasmagyarul]

@@gaborlengyel6428 Attól még mert lecsökken, a fúvókánál még nagyobb a nyomása (azért is áramlik kifelé). Persze, miután elhagyja a lufi száját, valóban csökken a nyomása, de az már nem érinti a lufi gyorsulását.

[@matevarjasi2999]

Bocsánat a kötekedésért, de nem tudom magamban tartani: A környezet barát skálát szerintem fordítva kellett volna jelölnöd, hiszen a másik kettőnél is fent volt a kedvezőbb.

[@urkutatasmagyarul]

Nem környezetbarát az a skála, hanem környezetszennyező skála! Nem mindegy! ;) Ugyanis elég bután nézett volna ki, hogy "környezetbarátosság"

[@Bonewerkz]

28:00 na, es a zoldek ilyet akarnak a kamionba tankolni 🤣🤣🤣

[@darumisi]

Szerintem amire te gondolsz, az a hidrogén-cella. Ott nagynyomású gázhalmazállapotú hidrogént tankolnak az autóba, vagyis nincs cseppfolyóssá lehűtve. 5-6kg üzemanyagból 600-700km-ert tudnak megtenni. Végtermékként pedig tiszta víz keletkezik, semmi más. Továbbá nincs szükség több száz kilós akkumulátorra , mivel az elektromos áramot a tüzelőanyag-cellában állítják elő.

[@Bonewerkz]

@darumisi ez rendben van, de az extrem kicsi molekulak szivargasat mivel oldjak meg? Azonkivul az aramot akkumukatorokba tolteni meg mindig joval hatekonyabb,mint az elektrolizis. Elektrolizisnel az energia 60%a a levesbe megy. Esetleg foldhazhoz keverve, a folosleges elektromos energiabol eloallitva meg el tudnam kepzelni. A fajlagos energiasurusege is jo,ami a kis sulyaval idealissa tenne a legikozlekedesben. De ha egyszer felrobban.... A diffundalo, szivargo hidrogentartaly a levegoben... Nem ulnek fel ilyen gepre,az biztos, pedig nem felek a levegoben.

[@bagoistvan3182]

40:42 ...🍺🍺🍺🍺🍺😁👍

[@tamascsobi172]

Baromi jó lett!

[@atomic493-r4s]

szia, neked ez csak hobbi vagy tanultál is ebben a témában? csillagász hallgatóként nagyon élvezem a videóidat

[@urkutatasmagyarul]

Csak egy lelkes amatőr vagyok!

[@atomic493-r4s]

@@urkutatasmagyarul ahhoz képest szívesebben hallgatlak téged mint néhány tanáromat😄 várom a további tartalmakat✌

[@csabak4609]

Szia lehet új vagyok és sok minden érdekelne. Van e valahol tartalom jegyzéked az elkészült videók tartalmáról, hogy keresgélni tudjak?

[@urkutatasmagyarul]

Egyelőre nincs

[@C.h.r.i.s.t.m.a.s]

Sziasztok Köszönöm a videót! Hogy lehet egy oxigén folyékony? A hidrogén, nem is gondoltam volna, hogy ilyen hidegen lehet tárolni. Viszont akkor egyet nem értek, igaz ez nem a videóhoz szól, egyszer beadta nekem a google hírek, hogy csináltak egy autót, és most nem viccelek, tényleg olvastam ami hidrogénnel működik. Tesztelték az autót, úgy kellett megtervezniük az utat, hogy egy tankolással kb mennyi km tudnak megtenni, és mivel kevés helyen lehet tankolni hidrogént úgy kellett az utat is megtervezniük, hogy útba essen a benzin kút ahol hidrogént lehet tankolni. De így utólag nem értem, ha ezt mínusz 250 fokon kell tárolni, akkor egy autóban ezt hogyan tudták megcsinálni. Tudom jönni fognak a hozzászólások, hogy bizonyítsam az állitásom. Ezt kb fél éve olvastam, de bennem maradt mert egyedi dolog volt. És írták, hogy ez lehet a jövő üzemanyaga, mert környezet barát.

[@urkutatasmagyarul]

Ez mind igaznak tűnik számomra! Vannak ilyen üzemű tesztautók, ahol a hidrogént nem mélyhűtve, hanem hatalmas nyomáson tartják folyékonyan.

[@C.h.r.i.s.t.m.a.s]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm! Amiért ezt írtad🙂 "Ez mind igaznak tűnik számomra!"

[@szglazer]

És mire lehűtjük a hidrogént mennyire környezetbarát?

[@vizsolyipal1]

Pont most néztem: kzbin.info1rlAqnkxFfY?si=wByg8oJiYYfnS-gA

[@torma993]

🚀👍

[@galimre63]

Az űrhajósok egyszerűen ráülnek egy bombára, amit begyújtanak, és utána lesz ami lesz 🙂

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv 2025.02.06. Köszönet 🙏

[@szektolo3195]

29:45 Miért az Alianz Arénát választottad? A Groupama sokkal szebb, és a milyénk🙄🤔😔

[@urkutatasmagyarul]

@@szektolo3195 Arról nem talàltam olyan szép videót, ami nem jogvédett

[@szektolo3195]

@@urkutatasmagyarul készíts...közelebb van, mint München😂

[@Lexendary87]

Mikor mondtad, hogy egy 15 emeletes ház magasságával vetekszik a külső tartály, dobtam egy hátast, főleg, hogy pont egy 15 emeletes házban lakom, így el tudom kèpzelni milyen monstrum lehet...

A starship jelenlegi változata 123 méteres, a tervezett újabb pedig 150 méteres lesz, az már egy 50 emeletes ház, 9 méteres átmérővel. (A MOL torony 143 méter)

[@Lexendary87]

Engem kifejezetten lenyűgöznek ezek a monstrumok.

[@gaborecker5109]

Juhúú 🙂

[@peterhirku1748]

🚀🤔👍😉

[@Nebukonodozor]

Hát nekem... Elnézést kérek, de ez a videó nem volt túl magával ragadó...

[@urkutatasmagyarul]

Hát, ebben valóban kevés volt az érzelmi szál!

[@djneo4]

Én, ahogy írtam másnak, megfogom nézni párszor az elkövetkezendő évek során is. A fizikai és lémiai dolgok is része az űrkutatásnak és így összefoglalva nehéz megtalálni érthetőbben. Régen pont ezek nem érdekeltek, de már most jobban..

[@fynegannfry3822]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@laszlobarcza456]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm

[@suhajdazoltan01]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@bcsaba781]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!