Vas akkumulátor át tudja vinni az energiát a nyárból a télbe. Ez nem a házilag összerakjuk történet.

Mire számíthatsz:
- vaspor égetése
- égéstermék visszaalakítása vassá
Előzmények: • Vas mint energiatároló...
Ha ez iparilag bejön, akkor az nagy segítség lehet, hiszen ez lehetővé teszi, hogy a nap/szél stb. energiát felvegye a rendszer amikor abból sok van. Ráadásul nem keletkezik üvegház hatást okozó gáz az égetés során.
ordasigabor.we...

[@adorjandobra8590]

Tök jó lett a videó. Számomra elképesztő, hogy ilyen eszközökből mit ki nem tudsz hozni. Gratulálok!

[@istvantoth7083]

Gratulálok! Igazán ügyes és felkészült!

[@emilgulyas2871]

Dolgozhatnak rajta ha az olaj ,atom mâs lobbi erösebb,persze érdekes volt ! Köszönöm

Ez abszolút nem lobbi kérdése, hanem sokkal inkább fizika, kémia, és matematika kérdése.

[@emilgulyas2871]

Nyilvàn ,de ipari méretekben nem nagyon nyerne teret az energetikai piacokon !

[@csabaambrus1708]

Érdekes volt. köszönjük!

[@youtubeextsol7964]

Köszönjük a kísérletet 🙂

[@janosnagy8254]

Régebben láttam erőműben olyan kazánt, ahol a szénpor levegővel keverve nagy nyomáson jutott az égéstérbe. Ez a módszer szerintem a vaspor esetében is jó lehetne.

[@emilgulyas2871]

Milyen höfokot tudtak így elérni ,fémet lehet e így olvasztani?

[@janosnagy8254]

@@emilgulyas2871 Szép napot! Pontos hőfokot nem tudok sajnos. A berendezést a Pécsi hőerőműben láttam 30 évvel ezelőtt egy látogatáson. Szerintem fémolvasztásra nem alkalmas.

@@emilgulyas2871 Az ember az első alkalommal amikor meg olvasztotta az első fémet, minden bizonnyal faszenet használt hozzá. A mai napig szénnel olvasztja meg az emberiség a felhasznált fémjei legnagyobb részét. Miből feltételezted, hogy bármilyen ipari széntüzelésű kazán képtelen lenne az az ón, arany, ezüst, ólom.... megolvasztására?

[@peterbarany4129]

Igen csak ez a vaspor gázként ég . A szén mérete mégha le is van darálva sokkal nagyobb mint a vasé ezért sokkal lassabban is ég. Ennek más kazán kell

@@peterbarany4129 Az elemi vas 1538 °C-ig szilárd halmazállapotú marad. A szén hidrogénes kötése lehet gáz halmazállapotú, lásd a saját gázkazánodat. A "hagyományos" értelembe vett égés közben, minden anyag plazma halmazállapotú. Pont azt jelenti a gyulladási hőmérséklet, hogy ha erre a hőmérsékletre hevítjük az anyagot, akkor elkezd belőle kiválni, elpárologni olyan és annyi összetevő ami már fen tudja tartani az önálló plazmaállapotot és eközben elegendő hőt termel ahhoz, hogy a párolgási folyamatot is fen tuja tartani. És igen ezért mondhatjuk, hogy minden "hagyományos éghető anyag", lényegében ugyanolyan "gáz" állapotú (nem gáz hanem plazma). Még csak annyit a szén lassú égéséhez, hogy sajnos a történelem során már nagyon sokaknak volt szerencsétlenség megtapasztalni ennek az ellenkezőját szénpór robbanása miatt. Biztosan történt már vaspór robbanás is a történelemben, mivel az emberi hülyeség mindenre képes, azért ilyenről sokkal ritkábban lehet hallani.

[@Klariboszi]

Szenzációs ez a kísérlet, köszönöm, hogy láthattam! Szerintem mind az energiaipar, mind a tanárok nagyon sokat profitálhatnának belőle! :🙂

[@ordasigabor]

Igyekeztem, bár a kémia nem az erősségem :)

[@user-ys3le5bx3v]

Érdekesebb ettől a lúgos akku, Rozsdás vaslemez, krómlemez, káliumhidrxid elektrolit ( élettartama kb.40 év)

[@Marcika007]

Vagy a Betonból készűlt akkumlátor, száraz változata.

[@karolyllh1242]

Valamelyik távolkeleti ország tudósai.egyszerű módszerrel jelentősen javítottak a vízbontás hatásfokán. Mégpedig hanfrekvenciával. Valószínű egy adott frekvenciával rezgetik az elektódákat így azonnal leválik róla a képződö gáz, és nem burkolózik gázfelhőbe az elektróda.

Japán egyetemi baleset okozta a felfedezést az emlékeim szerint.

[@karolyllh1242]

@ Nem ismerem a történetet, de egy klasszikussal élve, a spanyol viasz is egy baleset egy kereskedői raktári tűz eredménye. Érdekelne milyen baleset ami hang frekvenciát szabadított az éppen működö vízbontó készűlékre .

[@GaborTa]

Igen. Egely Úr volt Japánban és ott egy idös bácsi kísérletét vizsgálták ott volt ez a módszer. Yt- fent van.

[@tvamos73]

Ez nagyon klassz! Szerintem azért valami folyadék csak jobb lenne!

[@barnabaskiss2]

Iron redox flow battery

[@szuperp]

Imádom... Szóhoz sem jutok... 🎉

[@attilagere6186]

A vasat/vasport annyira nem lehet korlátlan ideig tárolni, pláne nem vasúti kocsikban. Nagyon szeret a levegő oxigénjével vegyületet alkotni pláne ha a levegőben vízpára is van. Lesz belőle elég gyorsan az ami volt: rozsda. Egy próbát persze megér, majd a jövőben kiderül milyen formában lehet eltárolni a napenergiát.

[@robertnagy2491]

Tetszett, par csoportban meg is osztottam.

[@pvpstudio]

Az ötlet nagyon atraktív. Az azonban egyértelmű, ha kihagyom a vasport és a hidrogént teszem el télire, az egy lépéssal kevesebb és ez nagyobb hatásfokot eredményez.

[@ordasigabor]

Erről mit gondolsz: egy szikra városokat bont le.... egy pöttyet veszélyes.... és nagyon nehézkes egyébként is a cseppfolyós tárolás.

[@pvpstudio]

A hidrogénnel elég sok probléma jár együtt. Oláh György ezért javasolta a metanolgazdaságot. Ha a PV kapacitás tavaszi és őszi napsütésben sokkal nagyobb lesz mint a fogyasztás, akkor a felesleget nemcsak napi de éves szinten is tárolni kell. A formát a fizikai kémiai lehetőségek határai között a politika és részben a gazdaség dönti el. Gyerekkoromban, úgy hetven éve, még jégvermekben tároltuk, szalma között a holt Duna jegét és azt használták a sör hűtésére nyáron. Aztán jött a jégszekrény meg a hűtőpult.

[@maestrohun]

Úgy tudom egyelőre azt tervezik, hogy a vezetékes gáz-ba fogják bekeverni a hidrogént bizonyos százalékban. Ui.: Fel vagyok iratkozva a csatornájára. Köszönöm a munkáját! Nagyon hasznos előadásokat oszt meg velünk.

[@arnoldbencz6886]

Szép volt!

[@Vazeratti]

Lenyűgöző, hogy otthoni eszközökből mit ki nem tud hozni az ember! Elsőre full igénytelennek tűnik: dobozokból, meg rissz-rossz csövekből összetákolt valami, aztán meg működik! Nagyon szuper! Kérdés: a folyamat már régóta ismert, miért nem készültek eddig ilyen erőművek? Miért most indulnának be ezek?

[@ordasigabor]

míg egy cső végéből jön az éghető anyag, az mindennél olcsóbb lesz.... ezért bármi más csak érdekes...

[@IlleesEndre]

Köszönjük!

[@ordasigabor]

örülök, h megnézted a mostani videós tartalmat, szép napot!

[@gezakobuki1356]

Ipari léptékben a keletkezett vasport briketté alakítanám egy kis kötőanyaggal, amit egyszerűen be lehetne adagolni az égéstérbe. A rozsdapor redukálásnál meg valamilyen katalizátort jó lenne alkalmazni, már ha van erre a folyamatra.

[@voltmaker2288]

Ez jól jönne a kis peltier reaktoromhoz!

[@MozesErdodi]

Karburátor fúvóka elven nem jobban múködne?

[@balazsgombar5240]

A vaspor előállítása kb. 40%-os hatásfokkal történik. A gőzturbina hatásfoka szinténk 40% körüli, így a végén marad 16% elméleti hatásfok. A további veszteségeket figyelembe véve az eljárás össz hatásfkka kb. 12%. Ha ehhez hozzávesszük a napelem 20% körüli hatásfokát, a napenergia kb. 1-2%-át sikerül a végén kinyerni. Ennél a hidrogén tárolása is sokkal hatékonyabb. Egyébként a vaspor is degradálódik a tárolás során. De kémia órának tökéletes.

[@ordasigabor]

A gőzrurbina már rég nem 40%-os.... annyi volt 40 éve. Vas redukció is jobb egy kicsivel mint 40%. De a lényeg, hogy egyetemek, kutatók objektív módon ki tudták számolni és valaki pénzt fektetett az első ilyen erőműbe. Lehet, hogy a pénznek annyi, mindenesetre ezt érdemes elolvasni: scitechdaily.com/a-new-iron-age-metal-fuel-for-carbon-free-energy-on-earth-and-the-moon/?expand_article=1

[@maestrohun]

@@ordasigabor De egy gőzturbina hatásfoka ma is tipikusan 40-50% közötti. Akkor miért nem a kombinált 60-64% hatásfokút használják mindenhol? Gondolom gazdaságossági és technológiai korlátai vannak. A siemens oldalán ma is a 45% körüliek a tipikus hatásfokok.

[@kazse1]

Jó kis kísérlet! A kocsim rozsdás küszöbére ha hidrogént engedek kilakatolja magát? :D :D

[@endregyorfi4807]

létezik piroforos vaspor is,vagy legalábbis lehet a redukált vas jobban égett volna.

[@juhaszpeter4796]

Köszi ma is tanultam valamit. Ez a 40% ból le van vonva az egyéb járulékos energia befektetés is? Gondolok itt arra, hogy a vasport, vasoxidot meg kell mozgatni még akkor is ha az erőmű mindent helyben végez el, a reakcióhoz kellő kémiai és technikai dolgok, fogyó eszközök, a reakció megindításához és szabályozásához kellő enegia, gondolok itt a villamos és egyéb dolgokra.

[@ordasigabor]

A 40% már nettó, vagyis minden járulékos dolog levonása után ennyi marad.... a tudósok szerint.... Ezt ugye nem tudtam kipróbálni, helyette megnéztem pár előadást a témában és publikációkat is elolvastam

[@zsoltrevesz8105]

A vasport hogyan lehet hosszú ideig úgy tárolni, hogy ne kezdjen oxidálni?

[@csabat4878]

Egy jól zárható tartályban például?

[@butyokkapitany6435]

amiből kiszívják a levegőt? @@csabat4878

[@molnartiby]

Vákuumoznm, mint a mirelit csomagolásnál a vákuumozó gép teszi az étellel...lehet nitrogént használni védőgázként, de jobb légüres térben tartani.

[@lkedvenc6898]

Érdekes kísérlet. Igazából a farok csóválja a kutyát: annyira akarják erőltetni ezt a napelemes, szélkerekes világot (mert ideológiailag tetszik nekik), hogy ezért minden technikai lehetőségbe belekapaszkodnak. Valójában ezeket a kutatási pénzeket rá kellett volna költeni a kis méretű, szabályozható atomreaktorokra meg a tóriumos kutatásra. Szerintem Európában (meg USA) a 70-es évek óta nem költöttek erre a technológiára egyáltalán, és ott akadályozták őket, ahol lehet. Nem baj, majd Kína meg India már csinálja. Kezd a nyugat lemaradni a saját ideológiai gúzsbakötése miatt. Pl. India érte el először a Hold déli sarkvidékét a napokban. De minden gazdag szülő gyereke, de legkésőbb unokája lusta lesz. Ez van.

[@zoltanberkes8559]

A napelem gyártást melyik ország skálázta fel és miért? Pont Kína, és kormányzati célkitűzés volt elérni azt az árszintet, hogy a foszillis energiahordozókkal versenyezhessen.

[@tibsim]

Vajon nyersvasgyártás során is lehetne valamennyire energiát nyerni, esetleg már használják is?

[@tibsim]

Közben rájöttem hülyeséget kérdeztem, hiszen a vasból lehet energiát nyerni nem az oxidból, de zöldíteni lehet hidrogénnel: google: "A nehézipar reformja nélkül meddő a klímaváltozás elleni harc, de már megvan a csodaszer: a zöld acél"

[@rgtgoram9107]

Nagyon tetszett a videó, köszönöm! Esetleg a vízbontásból származó oxigént bevezetve az égéstérbe, az intenzívebb égés több vaspor elégetését tenné lehetővé, akár kisebb gázmennyiség mellett is. Nem? Rosszul gondolom?

[@ordasigabor]

Lehetne, de mégsem :) Nyáron lehet a vasoxidot hidrogénnel redukálni vassá amikor dögivel van "zöld" energia. És csak ezért raktározni télig az oxigént felesleges. Valamint pl. valamelyik északi országban van vaségető, mert ott kell az energia és valahol délen van a napelem farm, ami a vízbontást csinálja hidrogént és az említett redukciót. Az oxigént messzire kellene szállítani.

[@repulobugas2912]

A hidrogén és az oxigén is korlátlanul eltárolható már az első lépés után, talán még a hatásfok is jobb lenne egy picivel, vagy sem?

[@ordasigabor]

a hidrogén tárolása egy pöttyet drága... és talán nincs is veszélyesebb... jobb azonnal elhasználni

[@csabat4878]

@@ordasigabor A hidrogénből lehetne metánt előállítani (Sabatier folyamat), ami utána bevezethető a gázhálózatba, vagy más anyagok előállításához is használható.

[@norbertczako716]

Tehát ha hidrogénnel kezelem az autó rohadását, akkor vissza alakul vassá? ami más festhető

[@ordasigabor]

de nem lesz attól még sima a lemez....

Nem, nem ezt mondta hanem hogy, elemi vas PORRÁ! A hangsúly a te esetedben a poron van. Ha le szeretnéd festeni a pórt, bizonyosan létezik rá eljárás, én úgy gondolom, hogy ez esetben a keverés lenne a leg megfellelőbb eljárás.

[@zsoltzombory8553]

Szuper, valahogy azt kéne elérni, hogy lassan szoeodjon le és így lenne idő elegni, valahogy magnesekkel. Kérdés, hogy égés közbe mi a garancia, hogy a Vaspor megmarad por formájában és nem olvad össze nagy galacsinokká?

[@user-oc3em9yx6z]

A háromszáezer literes ... harminc-ezer literes víztartálybul vesszük ki a ... a vizet (bocs)

[@gergogergo01]

"A Zoxigént... kérem kapcsojjja ki!" 😀

[@imrekiss3221]

hu.wikipedia.org/wiki/Vas-oxid_ciklus Az itt leírt Hercinit ciklus is elég érdekesen hangzik. Egy kicsit hatékonyabb lehet. Persze ez is csak ipari méretben és körülmények között "játszana".

[@MozesErdodi]

Esetleg homohfúvó módszerrel?

[@laszlokiss4235]

Szia. Nem egyszerűbb, és gazdaságosabb a hidrogént elraktározni , égetni ?

[@ordasigabor]

a videó elején elmondtam miért nem...

[@MegaHangos]

Üdv Amikor a vizet( gőzt) csinálsz és abból áramot akkor ott olyan tizenhusz százalékos hatásfokot kapsz. Vagyis a gozturbina hatásfoka ennyi, hogy lesz ebből 40%?

[@ordasigabor]

olvass utána, mert a mai technika ennél már sokkal jobb.... de tényleg

[@tibsim]

Ez csak a vasakkumulátor hatásfoka, a hőből áram csinálás hatásfoka szintén nagyjából ugyanennyi. Viszont a hőerőmű hatásfoka akkor se jobb, ha nem vasat, hanem szenet, gázt, vagy más hőforrást használunk.

[@janosnagy4382]

@@ordasigabor Nem olyan veszélyes az! Amikor a Hindenburg kigyulladt, az se robbant fel, csak elégett.

[@molnibalage83]

Milyen hőfokon történik a hőelvezetés? Mi a teljes hatásfok?

[@ordasigabor]

video alatt van egy link, nézd meg és kiderül.

[@molnibalage83]

@@ordasigabor Köszi.

[@Czube66]

Ez után a helyesírási hibát illik említeni?

[@ordasigabor]

miért is ne, de hiszem, h csak typo...

[@Logan880121]

Rozsdás autó karosszéria vissza alakítást vállalsz? 🙂

[@communityresistance7416]

Szerintem meg tudja oldani, de kérdés, hogy mit csinálsz majd a vasporral?

[@SygmaGbr]

Mennyi lehet a vas égéshője? Mert kugli nem találja.

[@ordasigabor]

térfogat egységben gondolkodva kicsivel több energia szabadul fel, mint a benzinből..... gondolom ezért kerested az adatot. Benzinhez képest +20% de nem tömeg, hanem térfogat arányosan igaz

[@SygmaGbr]

@@ordasigaborNagyságrendileg érdekelt, hogy amikor egy vasúti szerelvénnyel behúzzák az erőműbe, az fél óra alatt elég, vagy hónapokig elketyeg vele.

[@gyulaandrasszucs4364]

Akkor talán Ca(OH)2 azaz oltott mészből elvonjuk a hidrogént(de hogyan) kapunk kálcium oxidot és vizet aztán újra meszet oltunk és lesz hő. Ez egy elvi lehetőség ,de valószínű technológiai szempontból butaság .

[@istvanbroda974]

Sokkal egyszerübb megoldások is vannak....

[@ordasigabor]

nálad mi a top10?

Jé, de érdekes! Ha jól tudom az elemi szénnel is pont így működik. Ott sem gond a több köb kilometers tárolók használata. Az abba táplált energiát is el lehet tárolni akár év milliókig. És az átalakítás folyamatát is megoldotta a biológia már év milliárdokkal ezelőtt mindkét irányba. Sőt ha jól tudom már egész iparágakat alakított ki az emberiség a hasznosítására. Tudtommal annak a folyamatnak a hatásfoka is jobb kb. 20-40%-al. Vicces, ahogy egyesek újra fel akarják találni a spanyolviaszt. Az meg még inkább vicces, ahogy emberek milliói nem látják át az evidens összefügéseket. Mit változtatna a környezetszennyezésen egy ilyen eljárás, ha ez évi pár száz milliárd tonnás nagyságrendben csinálnánk? Gyanítom hogy nem sokat. Más jellegű, kezelhetetlen környezet szennyezést okozna. Ennyi erővel a légkőrből kivonhatnánk a co2 és felbonthatnák szénre és oxigénre. Hozzávágunk a folyamathoz egy adag elemi hidrogént és kész is van a metán gáz. Azt akár ezer évig is tárolhatjuk, vagy vegyészkedünk még vele egy keveset és csinálunk belőle alkoholt, esetleg benzint. Ja és ezt már feltalálták lassan 100 éve és használják is az iparban. Nem a tisztelt Ordas Gábor úr munkáját akartam degradálni, mivel az érdekes és értékes, csak az egész jelenség alapvető problémájára szerettem volna rá világítani. Én azért köszönöm a kellemes és színvonalas ismeretterjesztő előadást. Kár, hogy az ilyen alapvető problémákra nem hívja fel a közönség figyelmét a végén. Az ilyenek miatt gondolják az emberek, hogy ezeket a problémákat a tudósok már meg is oldották ezért nekik ezzel már nem is kell foglalkozni.

[@peterkun7276]

drága Gábor, a következő kísérlet az legyen, h meik kamera fókuszál középre - közelre gyorsan ;)

[@ordasigabor]

adsz kamerákat hozzá ;)

[@peterkun7276]

Tisztelt Gábor, nem mentem messzire, kipróbáltam a telefonom kameráját és igen jól vizsgázott, pedig nem is valami csiilókba kerülő darab. Samsung Galaxy A52 S 5G. Kérem nézzen bele ebbe a videóba, sokszor látható a gyors fókuszváltás. Ha szeretné kipróbálni, örömmel odaadom kipróbálásra ;) kzbin.info/www/bejne/lZnKh3x_gteBmKM

[@ordasigabor]

Nálam egy régi iPhone van és 1080p 60fps esetén ennyi jön ki a készülékből. Míg nincs más, ezt kell "szeretni"...

[@peterhajzer6659]

Ez tulajdonképpen semmi plusz energiát nem ad. Nem jó módszer, mert a redukció nagy energiát igényel. Atomenergiával pont ezt az energiabefektetést kerüljük el. Valójában remek módszer lenne, ha nem kellene nagy energia a vasoxid- vas átalakításhoz.

[@miniszinhaz1]

A kisérletezés, az ötletelés dícséretes, e a konklúzió az bizony siralmas. Az eljárás erősen deficites, nem ismétlem itt néhány kommentelő jogos észrevételét. A következtetés, hogy ezzel az eljárással egyetlen "felteláló" sem gazdagodna meg, mivel ennél sokkal de sokkal hatékonyabb (ha ez egyáltalán pozitívra hozható) eljárások léteznek. Azért további jó kísérletezést. Javaslom maradj az ismertető videóknál, azok nagyon hasznosak!

[@viktormolnar]

De ez viszont érdekes volt. Még ha nem is praktikus és nem túl jó hatásfokú. Elég bonyodalmas is. A folyékony levegős tárolás azthiszem jobb hatásfokkal működik és már gyakorlatban is használható szintén erőművi körülmények között. Angliában már van.

[@ordasigabor]

Szerintem az is fontos, hogy amikor "ennél sokkal de sokkal hatékonyabb" dolgokról ír valaki, akkor írj is le. Én tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi az ami működne és mögé is néznék, hogy miért nincs megvalósítva.... Persze amíg a cső végéből jön valami, addig kicsi a motiváció....

[@viktormolnar]

@@ordasigabor Liquid air energy storage. Keress rá itt a youtube on pl. Ez már működik. Amúgy nagyon érdekes a logikája. Hátha tudsz csinálni egy jókis videót róla. A lényege hogy a levegőt kompessszálják majd hűtik míg le nem kondenzálódik. A folyékony levegőt nagy jól hőszigetelt tartályokban tárolják. Simán környezeti nyomáson. Majd ha kell akkor lefejtik a folyadékot és hőcsrélőkben melegítik simán a környezeti levegővel. Így az felforr és nagy nyomást generál amikkel azthiszem turbinát hajtanak meg. Már nem emlékszem pontosan a hatásfokára de talán 60% rémlik. Kár hogy a levegőt házi körülmények között lekondenzálni igen nagy feladat

[@viktormolnar]

@@ordasigabor kzbin.info/www/bejne/hKacq3-Fd85jY6cfeature=shared

[@miniszinhaz1]

​@@ordasigabor A már világszerte használt, eltejedt energiatárolási, és fejlsztési módszerek mid jóval hatékonyabbak (bizonyítottan) ezért gondoltam, hogy nem kell azt a nagyszámú és ismert módszert éppen itt felsorolni.

[@krumpligaming7898]

Az ion cserélték és a desztillált víznek semmi köze egymáshoz azon kívül hogy H2O mind a 2. 😅Remélem ezt tudtad és csak én éreztem a videó alatt hogy te ugyan annak gondolod.

[@ordasigabor]

mondtam is, h az ioncseréltet nem használom, mert deszt víz a jó....

[@CIRMOSOFT]

Van fekete vas is ami elégett ez a vasdioxid FeO2 ilyen anyagból készültek a metal Type IV magnó kazetták mágnesezhető felülete.

[@jony5575]

Én a hidrogént tárolnám el....

[@ordasigabor]

tárolni sem könnyű és városokat bont le egy szikra.... lehet, de egy pöttyet veszélyes

[@heilundwissen9833]

C+O2CO2

[@ordasigabor]

ebből az egyik irány kicsit problémás

@@ordasigabor Melyik is?

[@ordasigabor]

CO2 összevadászása és elemi szén előállítása.

@@ordasigabor Én úgy tudom, hogy ezek megoldott problémák és igen egyszerű a megoldásuk. Akár otthoni körülmények között is elvégezhető, igaz nem elég hozzá egy két konzervdoboz. A problémát it is, mind minden más esetben a folyamat magas energia igénye okozza, ezért mint minden más estben a megoldást itt is az jelentheti, ha meg találjuk a megfelelően energiahatékony eljárásokat, illetve "ingyen" energiaforrást, mivel akkor nem számít a veszteség. Nincs ez másként az fissziós erőműveknél (30% hatékonyság), a szén erőműveknél (50% hatékonyság), a földgáz erőműveknél (30% hatékonyság), fotovoltikus erőművek (10% hatékonyság) sem.

[@pulsarxp]

Köszönjük!

[@ordasigabor]

én köszönöm!