A jövő akkumulátorai? Fából, sóból vagy barackmagból lesznek.

[@Handras]

Legyenek még ilyen epizódok, vagy ez már túl sok tudomány egy videóban? :)

[@zoltankis746]

Legyen!

[@pistooli]

Legyen ám! Szerintem az autós tartalom, az edukáció, és a ház mellett abszolút érdekes, tanulságos és izgalmas!

[@barnabasmod1087]

Legyenek, mindenképp 😊

[@TheTommieSunshine]

Legyen! Minél többet tudnak az emberek a rendszerek működéséről, annál racionálisabban tudják látni a dolgokat. Az edukáció nagyon fontos! Szerintem :)

[@nattila7713]

szuper volt!

[@barnabasmod1087]

Ez egy szuper jó videó lett! Érdekes, ugyanakkor érthető és szakmailag nagyon színvonalas. Köszönjük András a munkátokat.

[@MrMordauntshort]

Tiszteletem Kun Róbertnek, régebben már láttam a Villanyórában és akkor is nagyon tetszett az előadása, szerintem ezek a legérdekesebb témák! Szóval igen jó lennének még ilyen epizódok! 🙂

[@laszlobakonyi9447]

Pont ugyanezt akartam írni! 🙂

[@bodorobert9755]

Éppen a napokban kezdtem kutakodni, hogy hol tartanak az cella fejlesztések. Nagyon nehéz hiteles forrást talàlni. Végre egy hiteles, közérthető videó. Nagyon jó lenne több mèg ilyen témájú beszélgetés.

[@laci0530]

Kicsit a régi Delta adások emléke tört fel bennem, imádtam. :-) Még jöhetne sok hasonló tartalom!

[@Handras]

az megvan, hogy meghallod a delta szot, a fejedben elindul a zeneje? :P

[@simracing_evolve]

@@Handras Én igyekszem egy hf-integrale-ra asszociálni, de túl erős volt a gyermekkori tvtrauma... :D

[@kovacsikp]

Köszönjük! Még sok ilyen tartalmat!

[@Handras]

Köszönöm! Lesz még! :)

[@pistooli]

Ez őrület érdekes és izgalmas tartalom! Köszönet!

[@Theknystar]

Nagyon jó video lett, a kis animációk is sokat dobtak hozzá. Nyugodtan keress mérnököket mindenféle témában hisz náluk hiteleseb forrás nehezen található... napelem, atomenergia, szél, autók akármilyen modern fejlesztése, vagy úgy akármi ami köthető a mai problémákhoz. Annyi kérésem lenen csak, hogy ~20 percél hosszabb ne legyen, mert különben bezsibbadunk... sajnos tömöríteni kell a befogadáshoz😆

[@Handras]

tudom tudom, a terv 15 perc volt, csak azert eleg nehez ezt par percben osszefoglalni.

Jujj de jó videó! Nekem nagyon tetszenek az ilyen jellegű ismeretterjesztő részek. Köszi!

[@simontemplomos]

Hiánypótló tudományos anyag, beszélő Mérnökkel! Imádtam, még sok ilyet! Köszi András, a többit előre is!

[@peterbelanszki3708]

Szia! Még meg sem néztem de most tudom hogy ez tetszeni fog mindenkinek, ilyen videókat kérünk. köszönöm ! 👍

[@matusgy72]

Végre értem egy kicsit az akksik működését. Köszi András, ez igazán érdekes volt.

[@gergelygyori5816]

Köszönöm ezt a részt is, szeretem az ilyen magyarázós tartalmakat.

[@attilakormos3810]

Köszönjük,nagyon jó epizód volt. Ilyenekből is lehet több. Tömör, de érthető volt. 👍👌

[@laszlokundar6602]

Szeretjük a tudományt és igen szeretnék! Sok sikert kívánok Kun Róbertnek! Ez egy jó videó! Köszönöm!

[@vidacsbela]

Én még feltettem volna néhány speciális kérdést, pl.: Mi történne akkor ha Önök érnék el az áttörést? Mennyi ideig lehetne ez magyar szabadalom, és mit jelentene az , hogy magyar.. a ttk tulajdona vagy Róbert cégének a tulajdona lenne? Fel lehetne ezt használni egy világméretű magyar cég létrehozására? Ha igen, hogyan? Vannak ilyen forgatókönyvek? Kik a konkurensek? Hol tartanak ők a kutatásokban? Róberték előrébb járnak? Mi kell pontosan az áttöréshez, pénz vagy pénz, esetleg pénz? Mennyi pénz és mire kellene használni? Nagyobb kutatóbázis, több kutató, speciálisabb eszközök? Ha lenne egy ilyen folytatás szívesen megnézném, nagyon érdekes téma..

Nagyon jó volt a videó, nagyon informatív a tartalma. Nagyon okos az úriember, de borzalmasan hadar, többször vissza kellett hallgatnom egy-egy mondatát, hogy megértsem mi is akart mondani.

[@Zoltan74]

Reményt keltő és a realitásra világító videók az akkukról, köszönjük András! Én azt mondom, legyenek még ilyen és hasonló videók! Inkább az egészségügybe tömnék a dollár száz és ezer milliárdokat, meg az ilyen, és hasonló, az emberiséget előre mozdító kutatásokba, ne a háborúkba! Tudom ez csak vágyálom, de olyan nagy dolog lenne kicsit alább adni a hatalmi, uralkodási és gigantikus birtoklási vágyból legalább vezetői, döntéshozói szinten? Ez olyan gyerekes, de brutálisan veszélyes egyben.

[@goju76]

Nagyon szuper, köszönöm! Pont most tanulunk az akkumulátorokról. Érdekes volt hallgatni, látni, merre is fejlődhetünk 😉

[@ottoberkesi4896]

Hajrá Robi! :-D Köszönjük Andrásnak, hogy Őt választotta interjúalanynak!

[@gergonagy1863]

Nagyon jó videó, régóta követlek több ilyen kellene még :) !!

[@kissistvan173]

Jó volt köszi. Jöhet még ilyen rész.

[@laszlobende8872]

Az egyik legjobb video, nekem nagyon tetszik, hogy a temaban ennyire kompetens szemelyekkel tortenik a beszelgetes :) Koszonjuk, remelem meg sok ilyet lathatunk :)

[@szabolcsmarton8443]

Ugye ugye ha jobban figyeltem volna Trócsányi Tanárnő óráin! 😁 Remek videó! Szuper lett! 👍

[@GFulep]

Szuper interjú volt, köszönöm!

[@istvanbabati351]

Jó és érthető volt a videó .Köszönöm.

[@grichard4398]

Kedves András! Ez a videó a legjobb példa arra, hogy kritikus, racionális szemlélettel lássuk a valódi helyzetet, ne pedig a szenzációhajhász főcímeknek üljünk fel. Mindenképp reményt ad, hogy nálunk is folynak ilyen kutatások, és az is, hogy a jelen technológiákon is van helye még további optalizálásnak. Viszont az emberek életmódjában is volna mit "optimalizálni" hisz égtelen mértékben tékozoljuk az erőforrásokat, és ennek csak egy szelete a közlekedés. Hétvégi bevásárlás már szinte a közösségi tevékenységnek számít, csak úgy, mint a mindenhová autóval mászkálás, bár aláírom a tömegközlekedés meg nagyon az igények mögött kullog. Ugyanígy az épületek, az új építésűek is legtöbb esetben rossz koncepciója épülnek, nem beszélve a régiekről, de ott vannak a "fantasztikus" irodaházak is... a itt is volna helye valódi és komoly kutatásoknak!

[@luki82f]

Köszönjük. Csodálom az ilyen okos embereket. Reméljük sikerülnek a tervek. 😃😬

[@srac321]

Végre egy videó ami nem csak össze vissza igéret, ha nem a valódi tudományos hátteret mutatja be az akkumlátorokkal kapcsolatosan. TÖBB ILYET!!!! :-) (kevesebbszer félbeszakított magyarázatnak jobban örülnénk, és akár még hosszabban is elhallgatnám az ilyen tudással rendelkező emberek magyarázatát)

[@kondorviktor]

Lájk. Két főre. Ezer köszönet. PS nekem is jönnek szembe az akksihírek, ideje volt némi rendet rakni benne.

[@Universitas01]

Hasznos tartalom, köszi 🤗

[@passzivgang8943]

Én is igy érzem magam, mikor az autós ismerősöm elkezd az autókról dumálni

[@gabormerhelik614]

Eljutott a közönséghez. Nagyon szuper a szilardtestes és a hydrogénes interju is

[@csegyud]

Szuper volt, kicsit szótárazni kellett, de ha nem lenne benne újdonság, akkor unalmas lenne. Köszi András!

[@aldahus7139]

Nagyon jó videó, hiány pótló!

[@markneumayer2]

Források alapján az derült ki számomra, hogy 2026-28 lesz a szilárdtest, majd kséőbb a Li-Air akkumulátor 2030-ra már a kezdeti fejlesztési fázisát átlépi. Látva a videót, lehet, hogy kicsit várni kell majd még, ami teljesen valós, mert a 2030-as becslések optimisták voltak. Az Illinois egyetem kutatása érdekes még, mert a kobalt és a nikkel ~96%-ban már újrahasznostható lesz.

[@raysstuffz]

Azon gondolkodtam, hogy akkor a Toyota igérete szerint, ha minden nap lemeritem és feltöltöm az autót (200km/nappal számolva) majd 14 évig, akkor még 70% meglesz az eredeti kapacitásból (5000 teljes ciklus, ami a bufferrel is 85% környéke)? Na erre azért kiváncsi leszek... Lehet valami Ali-s datasheet alapján számoltak... 🙂

[@scottdrobina5278]

koszi Andras! nagyon erdekes volt! meg tobb ilyet. ja es algoritmus! :)

[@chabex5851]

Ez jó volt👍 szeretem a NEM szenzáció hajhász tartalmakat.

[@VargaBertold]

Bármikor meghallgatnék újra hasonló videókat! Csak így tovább! Egyébként is kiválóak a videóid, de ez igazi csemege. Köszönjük!

[@Handras]

Köszi! :)

[@csenkeyviktor5143]

Szuper informatív anyag volt, köszönjük András! A cink-ion akkutechnológiáról nem esett szó a beszélgetésben, arról volt szó esetleg a felvételen kívül?

[@Handras]

fuu hat nagyon sok mindenrol nem esett szo es igy is hosszu lett :)

[@richardjozsefkuba3951]

nagyon jo video Andras, meg sok ilyet!

[@KazimirK]

Nagyon jó lett a videó. Debreceniként engem érdekelne, hogy az építendő akkumulátor gyár milyen kockázatokat rejt magában reálisan szemlélve. Úgy érzem, hogy az egyik oldal elbagatelizálja, míg a másik eltúlozza a veszélyeket.

[@escorial9305]

2 is lesz. A BMW is épít magának akku gyárat. Engem is érdekelne a válasz.

ha mindenki betartaná a szakmai előírásokat, akkor lehet biztonságos is egy gyár. csak a baj mindig ott van, amikor a politika, meg az exceltábla felülírja a mérnökök tudását és kiskapukat kezdenek keresni.

[@Handras]

Nem aggódnék emiatt. Rengeteg sokkal hatalmasabb akkugyár működik gond nélkül a világban.

[@szittya921]

Legyen még ilyen! Köszönjük!

[@belkikolos3929]

Tanulságos volt, köszi!🙂

[@attilacsorba1354]

Mindenképpen támogatom, hogy legyen. Hitelesebb, egy valós szakembertől naprakész tudást megkapni.

[@hajzer6568]

McFly nekem nagyon szimpatikus okos embernek tűnik , jól magyaràzta nagyon

[@GabikaWRC1]

Engem érdekel, de majd a nézettség eldönti. Köszi Handrás!

[@RelakS__]

Szóval ez a nátrium vagy papír akku tudná azt, ami az én vesszőparipám? Csinálják ezeket a nagy napelem farmokat, de ezzel elpazarolnak egy csomó helyet. A sínek felett simán elférne egy rakás napelem, ugyanez a nagy parkolók felett, meg még ki tudja hány helyen, ahol a földterület már úgyis fel van használva. A napelem nem kell, hogy hatékony legyen, csak a karbantartásigénye kb annyi legyen, hogy időnként lemossák, és tartson ki sokáig. Ehhez kellenének akkumulátor állomások, ahol nem baj, ha az akkumulátor energiasűrűsége alacsonyabb, csak annak a karbantartása is kb az időnkénti portalanításban merüljön ki. Ha kellően sok a napelem, akkor el tudom képzelni, hogy még egy felhős téli napon is elég energiát tudjon összegyűjteni és a hálózatba visszatáplálni a rendszer ahhoz, hogy az erőművek termelésén is meglátszódjon. Akár az éjszaka közepén is. És persze az sem lenne utolsó, ha a fentiekért nem kérnének el egy valag pénzt, hanem legalább egy atomerőműnél olcsóbb lenne az építése megtermelt Wattonként. Legalábbis gondolom, hogy egy atomerőmű rendelkezik a legnagyobb építési költséggel, csak hogy ne legyünk mindjárt olcsójanik :D

[@usernameinvalid60]

Az miért van h egy átlag (benzin/dízel) autó akku már csak 2-3 évet bír ki, régen 6-8 évig is működött ugyanolyan használat mellett mint most? Nálam konkrétan ugyanabban az autóban. És a legsz@rabb gagyi is már 40.000Ft-tól indul kb.

[@Handras]

Azért mert az nem li-ion akku. Régen se bírtak ki 6-8 évet, max ha bazi nagy szerencséd volt.

[@strobi0001]

Nagyon jó, hiteles, érthető, naprakész. Hasonló szakemberekkel kellene a megújulós, napelemes epizódokat is.

[@v1l1k3]

A redox flow akksiról is készülhetne egy epizód. Előre is köszi. 🙂

[@LuighiOne]

Egyetértek! Ahol 2 folyadék betöltése után annak a szabályzott osszekeverése adja a kraftot, majd a keverék csatornába ereszthető!

nagyon kiváncsi lennék, hogy ha ezekbe a kutatásokba ölnének 10x, 100x, annyi pénzt, mint amit most (akár a teljesen felesleges háborúk és luxus dolgok, meg dolármilliárdos harácsolások helyett), akkor lehetne-e érdemileg gyorsabban kifejleszteni az energiatárolás következő nagy vívmányát. mert szerintem energiatermelési megoldásokkal elég jól állunk (még akkor is, ha a fúziós erőmű is csak a távoli scifi, még nem lesz kész megoldás a 21. században belőle), de az eletromos energia sokkal hatékonyabb eltárolásával óriásit lehetne lépni a CO2 kibocsájtás csökkentésben. és ezen múlik a jövőnk, hogy kb. mad max sivatag lesz-e a bolygó, vagy sem.

[@tibormohacsi6464]

a jelenlegi vezetésnek nem ez a célja. lásd a mostani vb-re Qatar kb 90.000 milliárd ft-ot lapátolt - ebből egész Afrikát vagy az energiatárolás kérdését meg lehetett volna oldani, vagy amibe a háborusdi, katonai parádék kerülnek... de sajna nem ez a cél hanem a madmax jövőkép mert a csúcsgadagok ugyse itt fognak már élni...

[@mmmyke1784]

Tényleg jó tartalom volt. Köszönöm.

[@rmikehun]

Az újdonságok érdekesebbek az emberek többségének, mint a nekik megfizethetetlen akárhányadik e-autó!

[@olzsy]

15:07 mindent elmond :D Miért érdemes a kémiát tanulni? Hát ezért a videóért! Jó tömény videó lett.

[@MartOOnExtra]

Jöhet még ilyen! 👍 Köszi!

[@szsolti002]

Szia, a mai napelemes döntéshez mit szólsz?

[@Handras]

magyarország előre megy

[@DaT0nkee]

Tessék egy komment az algoritmusnak: Papírból nem lesz lignin, pont a lignint szedik ki a papírgyártás közben, hogy csak a cellulóz maradjon. De amit kiszedtek, azt lehet használni.

[@feba8745]

Off-topic kérdés. Nem tervezel valamikor a Fisker Oceanról videót csinálni?

[@ultraviolethu]

Érdekes téma lenne, hogy mi a helyzet az ún. "szuperkapacitor"-okkal? Ma már létező dolog az olyan hatalmas nagy kapacitású kondenzátorok gyártása amelyek értéke a több Farad-ot is eléri. Ezek az eszközök az akkuktól abban különböznek, hogy nem kémiai, hanem fizikai elven működnek. Ki tudja, hol tart a fejlesztésük...

[@Handras]

azok inkabb hirtelen energiakivetelre jok, de nagyon pici az energiasuruseguk

[@andrasbiro3007]

Elvileg létezik már olyan, aminek az energiasűrűsége az aksikéhoz hasonló, viszont nagyon drága. És az előnye elsősorban a gyors töltés lenne, az annyira nem fontos.

[@kulcsarferenc82]

Ez nagyon király lett!

[@surfacetomm7827]

Véleményem szerint ez lenne az életben a lényeg ne csak hasznalja az ember amit hasznal, jó lenne ha tudná mit is használ. Szóval köszi zsír video.

[@zoltanzsebo4789]

Nagyon jó videó :) Csak kár hogy szegény kis országunkban már megint kőolaj után kutatunk.

[@109ha287]

Lítium után is kutatnak. De az nincs. 🤔🤷

[@LuighiOne]

Ez miért meglepő? Abban a világban amiben az atomerőmű egy szimpla gőzgép! =:-O

[@sandorpeto7391]

Mi a hejzet anano szenes akumlátor kisérletekkel?

[@Handras]

mire gondolsz? ezek is alapu akkuk tulajdonkeppen amikrol beszeltunk

Lehet, hogy ez egy hülye kérdés lesz, de a videó közben jutott eszembe, hogy miért hengeres a legtöbb akku és elem? Önmagában lehet, hogy egy tökéletesebb forma, de minél többet teszünk egymás mellé annál több üres hely marad köztük, ezzel szemben egy téglatest akkunál szinte minimális kihasználatlan hely marad így egységnyi területre több power jutna...

[@zsoltzombory8553]

Az elektrolit kondenzátorok is hengeresek, gondolom itt is gyártástechnológia miatt hengeres formára folcsevelni valamit egyszerűbb. De amúgy is , ahogy érzem, inkább a tömeg a probléma, mint a terfogat

[@lacikeri3102]

Vannak lapos cellák. A mobiltelefonokban szinte csak az van, pont a hely miatt. Van előnye hátránya mindkettőnek, de a hengeres cellák mechanikailag stabilabbak, illetve így a legkevesebb a külső védőburkolat felülete, ami súlymegtakarítás. A lapos celláknál meg az a súlymegtakarítás hogy gyakorlatilag zacskóba tokozzák, de emiatt sérülékenyebb is. Alkalmazás függő melyik a jobb. A kereskedelmi elemeknél célszerűbb a stabil kompakt kialakítás miatt ez a forma. Aztán a gyártása is egyszerűbb. Hengeres formáknál amikor egymásra halmozod azt hiszem valami 10% a holt tér mérettől függetlenül. Ellenben villanyautóknál ez sem holt tér. Ebben a résben vezetik át a hűtőfolyadékot, ami a lapos celláknál sem spórolható meg...illetve ha megspórolják akkor rövidebb lesz az akku élettartama.

[@Handras]

audiban pl lapos cellak vannak, taycanban is

szerintem gyártástechnológia, így tudják megoldani a nagyon nagy mennyiségben gyártást, hogy felcsévélik a fóliát egy hengerré. nem tudom, hogy laposban a hajtogatásnál pl. mennyire bírja az anyag, hogy az éleknél nagyon kis szögben kell megtörni, ellentétben a hengeressel.

[@pocokkiss8029]

Ez ez ez ez szuper volt, köszi!

[@katti205]

Köszönet, gratula.

[@surfacetomm7827]

Es lényegi boztonsagi kérdések végre a líthium akukkal kapcsolatban, ez nem csak jó akksi, de nagyon képlékeny veszéjes kémiai elemeket tartalmaz.

[@ltviktor]

Üdítően értelmes, tárgyilagos beszélgetés volt. A mai áltudományos, hülyeségekre éhes világban főleg magyar YT tartalom viszonylatban, nagyon frissítő ilyen tartalmat találni. Köszi mindekettőtöknek!

[@Handras]

Köszi! :)

[@szilalevi]

Köszi az infót!

[@Tinky19840]

Meg tobb ilyet! 😊

[@istvanszijj7775]

Üdvözletem! Mindig izgalmas volt számomra az energia kérdése, de még izgalmasabb az energia tárolása. Nem csak az elektromos autókra gondolok, hanem a háztartások ellátására is, telepített tárolók által. Nem régen olvastam, hogy 10 év múlva már nem lesz Lítium, mert kifogy. Ha ez igaz, akkor hogyan tovább? Egy másik forrás a háztartások részére telepíthető energia tárolásról adott hírt, az pedig a homok akkumulátor. Hatalmas, jó hőszigeteléssel ellátott tartályokban homok van, azt 500 fokra melegítik alternatív forrásokból, a hőt pedig elvonják, és városrészek fűtésére használják. Ezt a megoldást, amit itt hallottam, rendkívül fontosnak tartom, még ilyen precíz részletességgel nem hallottam máshol a témáról. Köszönöm a videót!

[@DeckerBrown]

Ajj, András! Nem tudni a "C" rátát ennyi elektromos cuccal a környezetedben! Ejj :D Csak viccelek... Elektromos rollerem van, és én amúgy csak azért tudtam, mert szegény rollereket nem lehet olyan nagy árammal tölteni mint az autókat, ezért utána kellett néznem mi az a maximum ami nem rontja jelentősen a cellákat. 0,5C általában már elég jónak mondható. Ezzel a 60V-os 25,6Ah-s akkut (1536WH) 2db 6A-s töltővel (vagy 1 db - 12A) kb. 2 óra alatt lehet feltölteni. Nyilván függ a cella minőségétől meg a bms-től, hogy mit enged.

[@Handras]

elektromos autónál nem 0-100-at szoktunk nézni, inkább 5 vagy 10-80-at :)

[@DeckerBrown]

@@Handras Nyilván, itt is ugyanúgy játszik a számolgatás! Csak a nagyságrendek mások. Viszont a súly/teljesítmény arány miatt egy ilyen akksival egy átlag súlyú felhasználó értelmes és vállalható (40-45km/h) sebességgel meg tud tenni kb. 50-60km-t ami nem rossz. Jók a tartalmak így tovább!:)

[@arnoldsaska9791]

Ez nagyon jó volt!!!

[@gaborm1832]

Nagyon jó volt!

[@istvan368]

András szerinted az valid, hogy pl. egy uj technológia fejlesztése egyeneses arányos a kutatásra fordított pénzzel? Vagy igazából az a szitu a Földön a legtöbb dologgal, hogy már csak az idő a szűk keresztmetszet, és hiába tolnának bele több pénzt...

[@Handras]

Abban biztos vagyok, hogy háború helyett ilyenekre kéne költeni.

[@istvan368]

@@Handras ezzel én is egyetértek

[@zoltanferencz9849]

Még ilyet, sokat, köszi :)

[@zsoltzombory8553]

Jól értem, hogy az ország első számú ev guruja visszakerdez, mi az a c-? Azt hiszem, nemcsak nekünk lennének fontosak ezek a tudományos riportok.

[@barangolo]

hát ez nekem elég magas volt, de a videó végén egyikőtök sem volt szomorú, így gondolom jó irányba mennek a dolgok

[@RobertSolymari]

Jöhet több ilyen. 😊

[@gabortirk5083]

erre még tudnám is javasolni az otthoni (lakóépületbe) nem mobil akkumulátorok eddig elért lehetőségei. Mert itt szerepelhet a nátrium, kálcium (bár sokszor csapadékot képez), alumínium (drága a gyártása), kálium. (erről már olvastam Li-ionos akkumulátorok kapcsán is és nagyon olcsó anyag) Bár a dízel mozdonyokban is káliumos lúgos akkumulátor van, amit a belső égésű motor tölt és ebből is hajtják a kerekeket, ilyen a Szergej.

[@lacikeri3102]

A mozdonyban nemolyan káliumos van. Az gyakorlatilag vas-nikkel lúgos akkumulátor, amiben a kálilúg az elektrolit....bár én nátrium lúgra emlékszem. Amiről itt beszéltek itt meg a nátrium mint fém az aktív elektróda anyaga, nem az elektrolité.

[@gabortirk5083]

@@lacikeri3102 köszönöm a javítást

[@gabortirk5083]

@@lacikeri3102 kerestem rá, hogy miért emlékszem erre, de nem voltam elég kitartó a keresésben.

[@ersarnold2673]

Szó ami szó egy darabig még maradok a jól be vált 1.9 PDTdi-nél, hosszú útra pedig a V6 3.0BiTdi.....de amúgy jól hangzik a technikai fejlődés....👍

[@SolThax]

Nagyon hasznos volt.

[@sandorpeto7391]

Körülbelül egy éve volt rola hir miszerint a nano szénnel folytatott kiérletekben emliteték az akus kisérleteket, amelyek akkor még csak laboratoriumi szinten müködtek és rendkivül kis méretben tudnának nagy kapacitást biztosítani. Szinte 0% degradáció mellett. Viszont még nagyon drága az elöállitásuk.

[@zsoltlehoczki4783]

Ha annyi forintom lenne ahány világmegváltó akkumulátoros cikket olvastam eddig.🙄

[@ersarnold2673]

Gazdagabb lennél Lölőnél.

[@andrassari1155]

Nagyon jó videó,

[@zekebali]

Király lett!

[@tiborkaldenecker3078]

Ahhoz hogy az elektromos autózás elterjedjen a legfontosabb, hogy az akkumulátorok olcsók és nagy számban gyárthatók legyenek, ezért látok nagy jövőt a Nátrium-ion akkumulátorokban, a CATL szerint kezdetben 70 dollár/kWh-val lehet számolni, de a gyártás felfutásával lemehet 40 dollár/kWh-ra, már 100 dollár/kWh-nál arról beszéltek, hogy elérhetik a belsőégésű autók előállítási költségégét..

[@LuighiOne]

Most értettem meg az egy fegyverzetes akkumulátor hogyanját mikéntjét! :-D

[@fulzol]

Az autógyárak nyíltan kimondták, hogy hasonló technológiák alkalmazásánál nem a hatótáv növelése, hanem a helyigény-súly ezáltal a fogyasztás csökkentése... Nem igazán kell várni sorozatgyártású személyautókat 1000km hatótávval! (Sajnos)

[@rajanko]

Legyen ilyen tartalom (hazai innováció), s ne a nézettségtöl függjön. Ezt egy az egyben leadnám egy iskolai órán, elöadásson. ... s másnap röpdolgozat.

[@baloohun]

Jó lett

[@nemesjozsef888]

Jöhet még ilyen!

[@monteslider8813]

András nyugodtan lehetne több hasonló szakmai és műszaki tartalmú videó. Nem kell vegyészmérnöknek lennie a közönségnek hogy megértsék, nem szükséges magyarázkodnod , az ilyen tartalmak értékesebbek.

[@LuighiOne]

És az se nagy baj ha esetleg te nem érted handras! Csak nézz okosan mit egykor a Kudlik Júlia a Delta műsorában! ;-)

[@UjhelyiRobert]

19:35 -Gyújtsuk meg! -NEM!!! 😂😂😂

[@lacikeri3102]

Én is felröhögtem. Annyira természetes könnyedséggel kezelte le, bármiféle megütközés nélkül, tuti van gyereke 🤣🤣🤣

[@Handras]

4 gyereke van Robinak :))

[@rablobanda]

ne kezdjetek bele a "minden 'szent grál' után egy feles" ivósjátékba, mert csúnya másnap lesz a vége! :v

[@messziroljott1516]

szuper volt :)

[@vdanii]

Jó anyag lett!

[@ervinlaszlohorvath3330]

Érdekes, informatív videó. Remélem, hogy a kisérletek minél OLCSÓBB akkut eredményeznek majd. (mondjuk az anód és a katód mintha keveredne néha, de ez nem fontos) Viszont az elhasználódott akkuk újrafeldolgozűsűn nagyvonalúan megkerülték a videó befejező részében ezzel a "megújuló" izével a fűrészporbólgyártható grafittal. De a kobalt, vanadium nem lesz a fűrészporból. Az elhasználódott akkuk mennyisége óriásira fog nőni, ha az elektromos autózásra sikerül átkényszeríteni a lakosságot (meg az ezzel együttjáró lepénytelefonos fizetésre, amit most hanyagolnék, csak jelzem, hogy az elektromos autózáásal van azért más jellegű probléma is) Amennyire én tudom, az elhasználódott litiumos akkuk újrafeldolgozása egyelőre csak elméletben létezik (akárcsak a karbonszálas szélturbinalapátoké). A szilárdtest akkunál is kérdés lesz az újrafeldolgozás. Szóval az a 2030-as dátum mint KÖTELEZŐ határidő, egy irreális és irracionális diktátum. Szerintem 2050 a reális, amikorra az elektromos autózás tényleg elterjedhet úgy, hogy az valós és folyamatos gazdasági-technikai fejlődésre lesz alapozva és nem neokommunista diktátumokra meg ötévestervekre

[@gyoergypecsi]

"a kisérletek minél OLCSÓBB akkut eredményeznek majd." - minden új technológia drága. Idővel majd olcsó lehet, de a kezdeti időszakban (jóval) magasabb lesz az egységára, mint a már bevált, használt, tömegtermelésben lévő technológiának. "meg az ezzel együttjáró lepénytelefonos fizetésre" - mi jár együtt a mivel? Ne haragudj, mi az a lepénytelefon? Az okostelefonokra gondolsz?? Amelyek velünk vannak úgy 15-16 éve? Fizethetsz vezetékes telefonon keresztül is, ha éppen otthon vagy és hajlandó vagy bediktálni a hitelkártyád adatait az ügyintézőnek. Szerencsére ennél már vannak sokkal kényelmesebb megoldások, ebből az egyik az okostelefonos fizetés, amely biztonságosabb, mint a hitel- vagy bankkártyás fizetés. Ugyanakkor nem vagy kényszerítve semmire, használhatsz kp-t is pl. villanyautó töltéskor a töltőállomáson, csak semmi értelme a temérdek online (sokkal egyszerűbb, praktikusabb, bitonságosabb) megoldás mellett.

[@gyoergypecsi]

"csak jelzem, hogy az elektromos autózáásal van azért más jellegű probléma is" - úgy mint, például mi? Melyek azok a más jellegű problémák? Senki sem mondta, hogy tökéletes megoldás lesz elsőre, de sokkal gyorsabban, sokkal több pénzből fejlődik, mint annak idején a belső égésű motoros autók.

[@gyoergypecsi]

Eltűnt az előző kommentem... "Amennyire én tudom, az elhasználódott litiumos akkuk újrafeldolgozása egyelőre csak elméletben létezik." - Ezt már régen megoldották, olvass utána, kérlek. Mindegy, hogy mobiltelefon, vagy laptop akkumulátor, vagy villanyautó akkucellája, nagyon sok cég foglalkozik az újrahasznosítással. Akár úgy, hogy pl. szünetmentes tápegységben élnek tovább a cellák, vagy úgy, hogy az akkucellát elemeire bontja, amelyből aztán újra akkumulátor lesz.