Hector Berlioz:Requiem Op.5

[@davidrehak3539]

A komponista maga is tisztában volt alkotása jelentőségével. "Ha arra kényszerítenének, hogy egyetlen partitúra kivételével az egész életművemet elégessem, akkor a Gyászmisének kérnék kegyelmet" - írta egy levelében.

[@davidrehak3539]

Eduard Hanslick, a kor híres zenekritikusa így nyilatkozott a műről: "Berlioz az ősi egyházi szöveget szuverén önkényességgel és világiassággal valamiféle fantasztikus drámává dolgozta át".

[@davidrehak3539]

A Requiem a francia állam megrendelésére, az 1830-as júliusi forradalom áldozatainak emlékére született 1837-ben.

[@davidrehak3539]

Ez a szándék eredményezte a Requiem roppant előadói apparátusát, amely legalább 210 tagú kórust (80 szopránt és altot, 60 tenort, 70 basszust), nagy zenekart (108 vonóst, 20-20 fa-, illetve rézfúvóst, 8 pár üstdobot) és 4 rézfúvós kart ír elő. (Énekes szólistaként viszont csak egy tenor szerepel a mise Sanctus részében.)

[@davidrehak3539]

Annak ellenére, hogy a karmester Habeneck megpróbálta kompromittálni a bemutatót, az mégis sikeres volt.

[@davidrehak3539]

A zord kompozíció tehát nagy sikert aratott és minthogy a mű hivatalos rendelésre készült, a közvélemény úgy tartotta, hogy a szerző ezzel a művével befutott, és az állam által is elismert, felkarolt zeneszerző lett. Köszönetképpen a bemutató után Berlioz megkapta a Becsületrend nagykeresztjét.

[@davidrehak3539]

A monumentális művet ezen a hangversenyen szintén monumentális (bár a szerző eredeti elgondolásához képest még mindig csekély számú) előadói apparátus - négy kórus és két zenekar - szólaltatja meg.

[@davidrehak3539]

Végül azonban a miniszter akarata győzött, és Berlioz kapta meg a feladatot. A Requiemet 1837. december 5-én az Invalidusok templomában mutatták be.

[@davidrehak3539]

A Requiem bemutatója általános feltűnést keltett. Berlioz 1837. december 17-i levelében így számolt be barátjának: „a hallgatóság nagy részére rémítő hatást tett […] A benyomás villámcsapáshoz volt hasonló, és a legkülönbözőbb érzelmeket váltotta ki.

[@davidrehak3539]

A politikai életben köztudott volt, hogy a belügyminisztert hamarosan menesztik, így a szépművészeti igazgató késleltette az állami megrendelés elküldését, ugyanakkor ezt Cherubininek akarta juttatni.

[@davidrehak3539]

1836-ban kezdett hozzá a Halotti mise megkomponálására, De Gasparin belügyminiszter kérésére, aki ezzel a Lajos Fülöp elleni Fieschi-féle merénylet áldozatáról, Mortier marsallról emlékezett volna meg.

[@davidrehak3539]

Az Invalidusok plébánosa a szertartás után még egy negyedóráig zokogott az oltárnál, majd könnyben ázva ölelt át; az utolsó ítélet pillanatában, amikor az öt zenekar és a nyolc pár üstdob kíséri a Tuba mirumot az egyik kórista idegrohamot kapott. Valóban a borzalmas nagyság hat így.

[@davidrehak3539]

A hatalmas apparátus és hangzástömeg szinte túlnő a koncertterem keretein. Berlioz zenéje tömegmegmozgató erejének első megdöbbentő kifejletét éppen a Requiemben éri el, s művészetének később is egyik legfőbb jellegzetessége marad ez a hang.

[@davidrehak3539]

Hector Berlioz szándéka nem kevesebb volt, mint hogy a valaha írt legnagyobb művet alkossa meg.