2019.10.28. 002 A leggyakoribb hiba a hőlégfúvóval történő SMD forrasztáskor. A hiba javítása.

Mire kell figyelni, amikor SMD forrasztást végzünk hőlégfúvóval? A legjellemzőbb hibák bemutatása és azok kijavítása.

[@gyenisattila1069]

Köszönet, a hasznos videóért!

[@rbelatamas]

Nagyon jo videok a temaban! Koszonjuk!

[@DragsterRc]

Nagyon jó videó :) Köszi !

[@janosszasz2656]

Üdv. Milyen ónpasztát használ?

[@csabamolnar866]

A 001 sorszámú videóban látható a pontos típus.

[@rbelatamas]

Szuper tippek!

[@V200035]

A paszta leszivásához kiforrasztó szalagot használok, rossz forrasztás esetén ugyanigy be is forrasztom a rosszul forrt lábakat. Kiforrasztó szalag helyett én használok mérőkábelt, nagyon vékony licnis, kapilárisan nagyon jól felszivja az ónt (hulladék = occó 😁 ) .Szerintem az utolsó három ellenállást igy is ki lehetet volna javitani, nem kellet volna levenni. 👍

[@csabamolnar866]

Igen, jó ötlet más megoldásokat is ismerni, főleg akkor jön jól, ha nincs kéznél kiforrasztó szalag. Egy 1206 méretű, SMD ellenállást minimum 4-5 módszerrel is el lehet távolítani és azon belül még vannak a variációk. Ha lesz időm, készítek külön egy ilyen videót is, ami csak a kiforrasztási módszerekről szól. Ebben a konkrét videóban azért vettem le az ellenállásokat, mert el voltak mozdulva, összeértek, ezért ez volt a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás.

[@belanaray6174]

220voltos páka használható-e ic ,tranzisztor forrasztásához?

[@csabamolnar866]

Használható, hiszen ugyanúgy melegít, az ónt ugyanúgy megolvasztja. Viszont nem célszerű. Egyrészt olyan típust kell választani, aminek a fém része (maga a forrasztó fej is) a védőföldre van kötve és természetesen csakis védőföldeléses konnektor aljzatba szabad dugni. Így az áramütés veszélyt és az érzékeny alkatrészek tönkretételét jó eséllyel el tudjuk kerülni. Másrészt a 230 voltos pákák általában nem olyan kifinomultan szabályozzák a hőt (egyes típusok sehogy sem, hanem annyira melegek, amennyire, nem állíthatók be), ezért a kis hőtűrésű alkatrészeket túlhevítve tönkretehetik azokat. Általában a 230 voltos pákák nagyobbak, ormótlanabbak. Röviden a válaszom: ha többször szükséges ilyen jellegű munkákat végezni, mindenképpen érdemes beszerezni egy 24 voltos, biztonsági transzformátorral elválasztott, jó minőségű pákát. Egyedi, alkalomszerű vagy SOS forrasztásra használható a 230 voltos páka is, de ha van ilyen is - olyan is, akkor nem javaslom. (Megjegyzés: a 220 volt az régebben volt, már régóta 230 volt a névleges, effektív feszültség. Egy korábbi, 220 voltos készülék továbbra is használható, mert általában bárminek működnie kell + 10% ... - 20% feszültségeltérés esetén is.

[@zsoltracz8278]

üdv x box one konzol hdmi ic chip cserenel milyen höfokkal kell hasznalni a hölegbefuvot?

[@csabamolnar866]

Alapvetően olyan hőfok kell, ahol már garantáltan folyékonnyá válik az ón, de még nem megy tönkre az IC. Ezen kívül arra is gondolni kell, hogy a környezetében lévő egyéb alkatrészek (tipikusan szűrőkondenzátorok, ellenállások, tranzisztorok) ne potyogjanak le a hő hatására, mert még ha nem is vesznek el és ha vissza is lehetne forrasztani, nem lehet tudni, melyik hol volt eredetileg. Hamarosan (heteken belül) lesz egy majdnem ilyen videóm (hangkártyában IC csere), de addig is azt tudom javasolni, hogy elő kell szedni valamit, ami már értéktelen és van benne hasonló, sok lábú, sűrű lábú IC és azt kell kiforrasztani, majd vissza. Ilyen lehet például régi router vagy PC alaplap, azokon tét nélkül lehet gyakorolni.

[@zsoltracz8278]

@@csabamolnar866 köszönöm a gyors valaszt

[@balu2825]

Üdv,ilyen gyárba gondoltam menni dolgozni,teljesen tapasztalatlan ként is meg lehet tanulni?

[@csabamolnar866]

Igen. Itt vannak az én videóim, de vannak sokkal részletesebb, külföldi videók is. Én 10 évesen kaptam egy csehszlovák pillanatforrasztó pákát és úgy tanultam meg a forrasztást, hogy nem volt senki, aki megmutatta volna, nem volt szakember a családban, nem volt internet, semmi. Utólag azt mondom, hogy amit egy jó szakember fél óra alatt megmutathatott volna, arra két év alatt jöttem rá, a saját káromon tanulva, hogy mit és hogyan kellene csinálni. Ma már ez sokkal egyszerűbb. Azután olyan szakközépiskolába mentem, ahol kellett forrasztani is, volt Weller páka is, addigra már én tudtam a legszebben forrasztani az osztályban. Ezeket csak azért írtam le, hogy biztassam, hogy ha nulláról is meg lehet tanulni gyerekként, akkor ennyi internetes anyag alapján, gyakorlással, kb. 1 nap alatt akár profi módon menni fog. Viszont ötletnek jó, majd csinálok egy olyan videót is, ahol teljesen kezdőknek mutatom meg, hogy kell elindulni.

[@balu2825]

@@csabamolnar866 köszönöm hogy ilyen hamar válaszolt,szuper akkor teszek egy próbát

[@holinzski]

Kedves Csaba! Lenne rá mód hogy privátban írjak Neked? Üdv. Bohus János

[@csabamolnar866]

Igen. E-mail cím a weblapon.

[@galistvan8557]

Hali. nem melegszenek túl az alkatrészek, nem károsodnak?

[@csabamolnar866]

Ennyit bőven kibírnak, főleg az ellenállások. Minden alkatrészre megad a gyártó egy hőmérséklet-idő diagramot, arra az esetre, amikor kemencébe teszik az egész NYÁK-ot alkatrészestől és úgy forrasztják be azokat. Az az igazi, profi módszer, az optimális hőprofil szerinti beforrasztás. Ez a hőlégfúvós módszer annál kisebb hőterhelést jelent, mert amikor látszik, hogy nem kell tovább melegíteni, egyből viszem tovább a következő alkatrészre. (Hiába van 300 °C-ra állítva a hőlégfúvó, kezdetben csak szobahőmérsékletű az alkatrész és a videón látható megfolyás már sokkal hamarabb bekövetkezik, mint 300 °C.) Vagy másképpen megközelítve a kérdést: nálam még egyetlenegy alkatrész sem ment tönkre.

[@galistvan8557]

Köszönöm a részletes válaszát

[@tothjozsef1971]

kézi találomra adagolás helyett inkább stencil. Ma már egészen olcsó, és megold pár problémát. Igaz, a megmaradó kikevert paszta pazarlásnak tűnhet, egyedi gyártásban, de 2-3 mennyiségnél inkább 1 perc stencillel mint fél óra pöttyözés egy kicsivel nagyobb board esetén.

[@csabamolnar866]

Igaza van, ha valaki saját maga tervezi a NYÁK-ot, akkor gyártathat stencilt is és jól jár vele, főleg, ha nagyobb sorozatról van szó. Azt próbáltam megmutatni a 001 sorszámú videóban, hogy ha van egy már adott NYÁK (nem saját és nem sorozat), akkor azt hogy lehet a lehető legkisebb költségráfordítással, otthon beforrasztani.

[@peterjrjr3335]

ESD VÉDETSÉG. !!!!!?????

[@csabamolnar866]

Ez olyan hozzászólás, mintha egy autó vezetéstechnikai videóhoz, amiben a helyes sebességváltó-kezelést mutatják be, odaírnám, hogy "LÉGFRISSÍTŐ LEJÁRATI IDŐ. !!!!!?????". Ezek itt konkrétan SMD ellenállások, a szerkezetükből adódóan nem érzékenyek az elektrosztatikus feltöltődésekre, illetve itt fel sem merül ennek a lehetősége.

[@roguesquadron909]

Mi van? Ezek ellenálások. IC-knél tranzisztoroknál esetleg. Ott sem mindig szükséges. Amikor a cégnél forrasztasz akkor mindig kösd be magad mert betanított melós nem műszerész. Nem tudja mit forraszt éppen.