75. Reptér születik (2. rész): A mestertervtől az első járatig

Futópályák mesterséges szigeten, vagy egy levágott hegygerincen. Terminálok, ahol reggeltől estig folyamatosan hömpölyög a tömeg, vagy több órás csend után változik egy felbolydult méhkassá a hatalmas csarnok. Mérnöki bravúrok, tankönyvi és extrém megoldások, élményt nyújtó repülőterek. Hogyan lehet növelni egy futópálya kapacitását? Milyen biztonsági eszközöket lehet bevetni a rövid pályával rendelkező, körbeépült repülőtereken? Milyen trükkös megoldásokkal lehet lebonyolítani a jelentős induló és érkező hullámokat? Mit jelent a "Hub and spoke" rendszer? Somogyi-Tóth Gábor, az Aeropark ügyvezetője segítségével megmutatjuk a világ legkülönlegesebb, legérdekesebb, és legnagyobb repülőtereit. (Szerkesztő: Kránitz Balázs)

[@eu78]

messze nem vagyok repülés fan, de kimondottan élvezhető, nagyon sok információt hordozó videókat csináltok egy laikus számára is :)

[@lacam7807]

Órákat...napokat tudnám folyamatosan nézni az ilyen tartalmakat. Informatív, de mellette olyan képekkel videókkal van illusztrálva, hogy pislogni sem nagyon szeretnék, nehogy kimaradjon pár képkocka. Ahogy előttem már írták, egy baj van a videóval, hogy rövid. A nagy repterekről külön - külön is megnéznék egy-egy részt. Köszi a tartalmat, várom a következőt. 😁

[@aeroparkbudapest]

Kedves Laca! Köszönjük szépen a kedves sorokat! Rajta vagyunk, rengeteg epizód van napirenden. Terveink szerint lesz egy-két érdekesebb repülőtérről külön epizód is, az Orlando például megér egy külön misét. :)

[@DonnyDarkooo]

Elképesztő ez a csatorna! egyre jobb és jobb

[@Jimmy_id10t]

En nem olyan regen talaltam ra erre a csatornara de iszonyat jo a tartalom es nagyon tetszik. A filmben szereplo uriembert is elvezet hallgatni. Intelligens es erezni rajta, hogy szereti amit csinal. Sok ilyen tartalmat meg.

[@motoros251]

Egy újabb rendkívül érdekes videó! Már nagyon vártam! Köszönöm szépen! Jöhet a következő!

[@TheZiadHD]

Már nagyon vártam. 😍 Nagyon szívesen látnék folytatást a pilótaélet részekből. Nagyon élveztem. 😍

[@Trimate02]

UNNAMED pont erre gondoltam en is, hogy orakig hallgatni tudnam

[@ytvhu968]

Az előző és ez a rész is hibátlan videó!

[@udvilacka]

Ilyen gyorsan se kattintottam még az értesítésre! :)

[@rajmundzoltanilles7597]

Sziasztok köszönöm szépen Szuperek vagytok. Az állam leesik a gyönyörű képek láttán.

[@newmanhun]

Jó videó lett, köszi. Volt szerencsém járni OSL, Chicag O`Hare és Az atlantai Hartsfield Jackson reptéren is. Ez utóbbi, valami elképesztő volt. Mind méretre - "metró" jár a terminálok között, mind a gépek mennyiségét tekintve.

[@TheLordKROK]

Újra is megérte megnézni :) (ezt kerestem napok óta, ebben van az Oslói reptér)

[@TheLordKROK]

Ismét egy nagyon szuper videó! (Y)

[@wotan20]

Aki a repülés szerelmese, annak képtelenség nem szeretni ezt a csatornát. Mind a téma részleteiben, vagy mélységében, mind pedig a repülés tárgyának széleskörű, színes és izgalmasan tárgyalt körbenjárásában egyszerűen páratlan. Másképp mondva, még angol nyelven sem ismerek ehhez mérhető teljesítményt, távolról sem, pedig oda egy nagyságrenddel nagyobb nézősereg tudna összegyűlni. Ennek a felettébb dícséretes helyzetnek a megteremtésében és magas szinten tartásában a szerkesztő úr játszik főszerepet, mert hiszen ő az a konstant, vagy állandosult minőség, a kamerák és a kuliszák mögött fáradhatatlanul tevékenykedő 'szürke eminenciás', aki mindent átfog, aki körül a dolgok forognak. Persze azért nincs ő egyedül, mert hiszen körül van véve kíváló szakemberekkel, akik egyúttal kiváló és érdekes emberek is, ami nem változtat azon a tényen, hogy mi mindent az ő szemén keresztül nézünk. Nagy szerencsénkre legyen mondva, hogy a szerkesztő úr úgy lubickál a repülés témájában, mint egy kishal a patak vízében. Somogyi - Tóth Gábor úrral kapcsolatban pedig annyit, hogy őt szívesen elhallgatnám akár estig is.

[@rocko44444444]

aztán reggel pedig újra.

[@wotan20]

Persze persze rocko, de azért próbáljunk ne túl lőni a célon. Nem azt mondtam, hogy be akarok költözni hozzá családtagnak, csak annyit, hogy jó őt hallgatni. ☺

[@Dokyman1]

Nagyon érdekes (sőt számomra hiánypótló) videó! Sosem gondoltam bele a repülés, illetve a repülőterek háttérvilágába, mi és hogyan zajlik ott, milyen tervezési folyamatok szerint. Hatalmas köszönet ezért az "adásért"!

[@irihangodi]

Köszönöm, bar mindennap lenne több is :)

[@bebtozoltan55]

National geografic

[@gerysphotos3519]

Szivesen megneznek egy olyan videot is ami Ferihegy torteneterol szol, pl az 1-es terminaltol napjainkig, vagy valami hasonlot :)

[@aeroparkbudapest]

A napokban indul ez a sorozatunk, hiszen jövő héten 70 éves a repülőtér! :)

[@gerysphotos3519]

@@aeroparkbudapest koszi :)

[@wotan20]

Hogy egy kicsit a műsor témájához is hozzászóljak, nevezetesen az úgynevezett 'hub and spoke system'-hez, vagyis a kissé furcsán hangzó 'kerékagy és küllők' rendszeréhez: Somogyi-Tóth Gábor ügyvezető igazgató úr remekül előadta ennek a rendszernek a történetét, (mert valóban a de-regulációban kell azt keresni), továbbá ennek a rendszernek a jellegét és sajátosságait is, sőt ennek a rendszernek a hiányosságait és hátrányait is megemlítette menet közben. Szóval a mondottakkal nem lehet és nem is kell vitázni, mert azok úgy jók ahogy vannak. Csupáncsak a teljeség kedvéért megemlíteném, hogy a megörökölt 'hub and spoke system' mellett mostanra kialakult és egyre erősödik ennek a rendszernek az alternatívája is, az un. 'point to point' system'. Ennek a rendszernek a leírása elég körülményes és hoszadalmas lenne a számomra, úgyhogy ehelyett csatolok egy röviden és velősen előadott angol nyelvű YT videó linkjét. Bátorítanám még az angolul kevésbé tudókat is, mert a videó narrátora érthető kiejtéssel, tanáros szabatosággal és viszonylag lassan beszél, valamint sok mindent már maguk az illusztrációk megmagyaráznak. Figyelmeztetném ennek az angol nyelvű videónak a nézőit, hogy az előadás csak mintegy 8½ percig tart. Az utolsó 2 percben valami a tárgyhoz nem tartozó promócióról beszél az előadó, amit időpazarlás meghallgatni. kzbin.info/www/bejne/hJ2sla18ZsSVa68

[@stgk69]

Kedves wotan20, köszönöm a linket, érdekes volt. Szeretném azonban kicsit pontosítani mindazt, amit az előadó 1:20-tól kezdve a "hub and spokes" rendszerről mond. Igazából, amiről ott beszél, az nem az eredeti, tipikus "hub and spokes" rendszer, hanem a "change of gauge" rendszer. Az előbbi tipikusan az amerikai belföldi forgalomban jött létre és virágzik azóta is, általában közel egyforma távolságokra vannak a hubtól a "küllők" végei (de legalább is mind az USA-n belül vannak) és közel egyforma kapacitású és hatótávolságú, döntően keskenytörzsű repülőgépekkel valósítják meg. Amiről az előadó beszél, az a "change of gauge" model. A kifejezés a vasutas szakmából jön kivételesen, és nyomtáv-váltást jelöl. A légiközlekedésben azt nevezik így, amikor kisebb hatótávolságú, keskenytörzsű gépek (pl. B737, A320) hordják össze az utasokat pl. Európán belülről Frankfurtba, ahol átszállnak a nagy hatótávolságú, szélestörzsű gépekre (pl. B747, A380), hogy megtegyék az interkontinentális utat. Ennek tulsó végén, pl. JFK-n gyakran fordított módon történik meg a "nyomtáv-váltás", pl egy B737-re átszállva lehet eljutni mondjuk Hartfordba. Amit a "point to point" modellről mond, az pontos, azzal a kiegészítéssel, hogy a point to point jó ideje működik elsősorban a fapados modellben; ami viszonylag új, az a nagytávolságú, interkontinentális változata, ami valóban a legújabb repülőgép-fejlesztéseknek (B787, A350, B73MAX, A321XR) köszönhető.

[@Dorax75]

Igaz, amit említesz, a point to point repülés felfejlődésének lett áldozata az A380-as. Arra tervezték, hogy a hub and spoke-ban nagy kapacitás kihasználtsággal repüljön, amire tömeges ráhordó járatokat terveztek. Ezzel szemben a mai repülőgyártás berendezkedett a 300-400 fő között szélestörzsű, nagy hatótávú gépekre amivel épp a point to point repülést lehet kiszolgálni gazdaságosan. Érdekes és izgalmas.

[@wotan20]

Elnézést a későn jövő válaszért Dorax75. Igen a point-to-point rendszer fölfejlődése volt az egyik koporsószeg az A-380 nak, a másik a kinai piac elsatnyulása a repülőgépgyártók számára. Airbus a kilencevenes években még azt remélte, hogy az életszínvonal radikális emelkedésével Kina belföldi utasforgalma robbanásszerűen fog növekedni, amit az akkori körülmények között csak a legnagyobb kapacitású gépek tudtak volna kielégíteni. A prognosztizáció első fele igazolódott, a másik fele nem, mert Kina a világon egyedülálló méretű vasúti fejlesztést vezényelt le. Hosszabb és sürübb nagy sebeségű villamosított vasútvonal hálózatot helyeztek üzembe Kinába, mint a nagyvilág összeségében együttvéve az utolsó 50-60 évben. Viccesen mondva egy erős pofont mégcsak el lehet viselni, úgy hogy állva maradjon az ember, de kettőt gyorsan egymás után két irányból már nem. Igy aztán a Szuper Jumbó is a padlóra került, ami elég nagy kár, mert amúgy egy igen jó gép.

[@peterandras]

Elnézést kérek, nem akadékoskodni szeretnék, de tudtommal jelen pillanatban az új isztambuli reptér a legnagyobb egy épületből álló repülőtér a világon, már 95 millió utaskapacitással dolgozván ami állítólag 2026-ig 200 millióra nő majd meg. Volt szerencsém nagy reptereken megfordulni életemben, de érzetre tényleg eddig ez a legnagyobb. Gondolom e felvételek kicsit régebb készültek...

[@surjang7]

Szerintem itt két külön mérőszám keveredik. A pekingi terminál valószínűleg az épület alapterületét tekintve a legnagyobb, az isztambuli reptér viszont utasszám kapacitásban lesz (lehet) az első.

[@stgk69]

Valóban, az új istambuli terminal 1,4millió m2, míg a daxingi “csak” 1millió m2. Persze nehéz az összehasonlítás, mert ezeknél a számoknál nem lehet pontosan tudni, hogy mit számítanak bele. Melyik szinteket; hogy veszik számításba a földalatti alagutakat; satöbbi satöbbi. (A Dubai Terminal 3 teljes alapterülete 1,7millió m2, amennyiben a szatelit részeket összekötő alagutakat is beleszámítjuk.) A felvétel egyébként teljesen új; kb. három nappal azelőtt készült, hogy feltettük volna ide. Mindenesetre köszönjük az észrevételt.

[@mig2506]

10:22 A "kedves" döntéshozók közötti különbség, mármint a magyar-norvég kontraszt.

[@andrassolymos2487]

Rövid volt....

[@lajoskovacs1052]

Viszont nagyon érdekes. Köszönjük!

[@KXY5]

Lehetne egy rész ami csakis a ferihegyi éületről szól?

[@stgk69]

KXY5 Lesz olyan is!

[@aeroparkbudapest]

Több epizódot is tervezünk! :)

[@KXY5]

Köszönöm, már nagyon várom!

[@Jimmy_id10t]

A ferihegy titkai -t lattad mar? Talan youtube-on is fent van.

[@KXY5]

Igen láttam, töbször is megnéztem már, de az már legalább 20 éves és azóta sok minden változott. Ami engem nagyon érdekel azok a technikai részletek, mint például az utasforgalmi területek elrendezése és az utólagos átalakítások.

[@rocko44444444]

van egy hatalmas probléma ezekkel a videókkal: RÖVIDEK. :(

[@tejaksz]

Melyik reptér van a nyitóképen, amivel indul a videó? Köszi

[@stgk69]

A legelső, fekete-fehér képen egy meg nem valósult reptér-terv látható, valahol Amerikában. Aztán beúszik balról Osaka Kasai, jobbról pedig a szintén csak terv szinten létező Oslo Hurum.

[@tejaksz]

Gabor Somogyi-Toth igen a fekete fehérre gondoltam a koncentrikus utakkal. Köszi.

[@maestrohun]

Ezek az utasforgalom számok reálisak? Az évi 45 millió, napi átlaga 123e utas. Elég komoly számnak hangzik annak fényében, hogy mennyivel összetettebb folyamat repülőre fel és leszállni, mint mondjuk vonatozni, BKK-zni. Valaki tudja a Liszt Ferenc repülőtérre vonatkozó számokat?

[@stgk69]

KiaKK Persze. Ferihegy tavaly 15 millió utast és 120 ezer gépmozgást kezelt. A csúcsóra 5000 utas felett volt.

[@maestrohun]

@@stgk69 Sosem halottam még ezeket a számokat és elsőre soknak tűnik.

[@stgk69]

KiaKK És így, másodikra? London Heathrow a maga évi 80 millió utasával? És bővül a 100 milliós repterek köre is! en.wikipedia.org/wiki/List_of_busiest_airports_by_passenger_traffic?wprov=sfti1

[@maestrohun]

​@@stgk69 Lehet csak azért nehéz bevenni a számokat, mert mikor én repültem eddig, akkor jó eséllyel messze lehetett a csúcs. Heathrow--n még nem jártam. Szép nagyok ezeket a számok. A BUD 5000+ csúcs az azt jelenti, hogy kb. 1-2 percenként le vagy felszáll egy repülőgép?

[@stgk69]

KiaKK: 3 tengeri mérföld elkülönítés kell közéjük, ami kb 5,6km, és az valóban olyan másfél perc körüli.

[@tasika14]

Lesz harmadik rész?

[@stgk69]

tasika14 Lesz!

[@e1sYTchannel]

@@stgk69 És lesz 4. rész is? :)

[@stgk69]

e1 Azt még nem tudom :-)