A Doppler-effektus (Doppler-hatás) |

[@tomrevesz1746]

Megunhatatlan téma...! Nagyon tetszett az összefoglaló, érthető, egyszerű és tömör... Nem kell fizikusnak lenni hozzá, hogy megértse az ember. Gratula és újabb nagy köszönet!! 🙏🙏🙏

[@Nikus2200-pc2tc]

Maga az Űrkutatás megunhatatlan téma!

[@tomrevesz1746]

Adom :)

[@Pennastar2]

Ezt holnap újra kell nèznem😂 elég erősen besörözve értem haza. Nem bírtam ki hogy ne kattintsak."rád". Köszi a munkát Gergő 💪💪💪

[@123mustwashhands]

Hu ez nagyon informatív videó volt (mint mindig), a végén a hangyafocis tv résznél konkrétan borsódzott a hátam, ki gondolta volna, hogy emiatt van, elképesztő. Ahogyan az is, hogy hogyan születhetnek ilyen hatalmas elmék akik ilyen összefüggéseket találnak és pusztán a matematika segítségével általuk ennyi mindent megtudhattunk az univerzumunkról. Mind blown! 😊

[@balint_szoke]

Mindig is tudtam gyerekkoromban, hogy az a sok hangya a TV képernyőjén valójában az Univerzumunk! 😄 Nagyon-nagyon érdekes adás volt, igencsak figyelni kellett! Köszönjük Gergő!

[@davidmenesi4652]

Végre egy kis régimódi magyarázós téma, több ilyet ❤

[@MrDannyreich]

gratulálok, eddig ez a legérthetőbb és leg összeszedettebb videó erről a témáról amit láttam 💪🤞

[@lincipub-bt7gl]

nagyon szeretem mikor érinti a video a fizika világát ! köszönjük a remek tartalmakat ! 💖

[@Patreides9]

10:40 A távoli galaxisok vöröseltolódása nem teljesen ugyanannak a Doppler-effektusnak köszönhető, mert itt valójában nem a fényt kibocsájtó galaxis saját sebessége miatti eltolódásról van szó, hanem a megfigyelő és a távoli galaxis közötti tér tágul a kibocsájtott fényhullámokkal együtt, így a megfigyelő itt már vöröseltolódást figyelhet meg. Míg az egyéb csillagászati megfigyelésknél (csillagok, közeli galaxisok mozgása, kettőscsillagok keringése) valóban a "hagyományos" Doppler-jelenségről van szó, az objektumoknak a megfigyelőhöz viszonyított +/- sebessége miatt.

[@Vid.186]

Nagyon informatív videó volt, köszönöm! 👍

[@evahuber9810]

Köszönöm szépen a videót. Ez nagyon egyszerűen hangzik de elmondani már biztos nem tudnám. 😅🙏🏻👌🎁🎆🛰️🌍🤩🏆🙏🏻

[@dominikcs.3558]

Hogy micsoda, a végén mekkora csavar volt az uccsó mondat

[@andrastoth8535]

3:53 Kis plusz infó: a zenei "A" hangot magyarul "Á"-nak ejtjük, és manapság a zenekarok már 442 Hz-re hangolnak. Jók a videók.

[@urkutatasmagyarul]

Presser pici bácsi külön kiemelte, hogy a magyarban nincs Á-hang, csak A. Épp azért, hogy ne keverjük a H-hanggal. Nekem ő eléggé autentikus muzsika-ügyben! ;)

[@6234roli]

Majd megnézem Még egyszer!

[@attilakovacs909]

Na ez hiánypótló volt! Köszönöm szépen!

[@Gyury72]

Csodálatos, más néven egy görög kamionos társaság.

[@LeonCLeoni]

Nem csak a csillagászatban. Adott esetben életet menthet. Egy ősrégi természettudományi közlönyben olvastam (1915-ös, családi örökség része): Kazay Endre: A gránát-lövedékek hangja és a Doppler-féle elv. Jók ezek a régi közlönyök, megmutatják eleink tudását.

[@retrobudapest]

Jók főleg ha elárulod hogy mit kell figyelni.

[@LeonCLeoni]

@@retrobudapest A cikk szerint az érkező lövedék hangja volt a nem mindegy. Ha fentről lefelé változott a frekvencia, az azt jelentette, hogy a becsapódás helyén vagy, ideje odébbállni. Már amennyire emlékszem a cikkre. Arcanumon talán megtalálod a teljes cikket, de arra sajnos nekem nincs előfizetésem.

[@retrobudapest]

@@LeonCLeoni Értem, ehhez nem is kell további magyarázat. Mivel ha ledobnak egy fütyülő aknát a repülőről ha távol mellette állsz akkor egy magas hanggal kezdődik és lassan mélyül viszont ha pont alatta állsz akkor a magas hang nem mélyül és a hangerő is egyre erősebb lesz ,na akkor fussál.

[@LeonCLeoni]

Az a baj, 1915-ben ez még érvényes volt, de a mai modern lövedékek korában már nem...

[@hajdara87]

Ez a dupla dupler hoppla hoppler halli hupp de zsuppsz! :D

[@lakatosturosbukta3083]

Konkrétan 2 hete kellett erről bemutatót tartanom fizika órán. Hol volt akkor ez a videó?

[@attilamocsari3355]

Köszönöm ❤

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv köszönet 🙏

[@zoltanemil5771]

Szuper a témaválasztás, de elsőre alig értettem meg, ezért holnap megnézem újra. A Lorentz-kontrakcióról volt már videó?

[@arpadszeiff]

Témában még 2023 június végén küldtem egy ábrát e-mailben. Valami a doppler hatásban önmagában alkalmazásával em stimmel. Ugyanis nem csak a távolodás, vagy közeledés állítja el a sugárzás hullámhosszát, hanem az is, hogy milyen gyorsan telik az idő az adott égitesten. Ugyan az másképpen: Az óraparadoxon és a doppler hatás mindkettőnek kell okoznia vöröseltolódást.

[@rolandkiss5160]

Na jó ettől nem megy jobban a KSP, de az égi mechanikai paradoxon videó óta tudok benne dokkolni 😅

[@atttila8179]

Ha egy hiperóriás távolódik akkor vörös színűnek fog látszodni? Ha igen akkor hogyan tudják az adott csillag típusát beazonosítani?

[@urkutatasmagyarul]

A színképéből. A spektrum nem csak egyetlen szín, hanem sok apró jellegzetésség összegzése. Az apró fekete vonalakból pedig kimutatható, hogy milyen volt a csillag eredeti színe, ami alapján meghatározható az eltolódás mértéke, így pedig a sbessége is.

[@laszlokomar]

A kérdést arra érti a hozzászóló hogy ha nem tudjuk hogy milyen lenne az abszolút színképe egy csillagnak ha az mozog felénk vagy távolodik. Ha a mozgása a fény haladására teljesen merőleges akkor nincs semmilyen spektrum eltolódás az elemzett fénynek

[@laszlokomar]

A fekete vonalak elnyelődési vonalak azokat a sötét részeket azért észleli az ember mert azokon a hullámhosszokon nincsenek elemek vagyis ionok a prizma által felbontott fényben

[@no.theciloobest9868]

Örökké imádlak ❤️‍🔥❤️‍🔥🤗❤️‍🔥❤️‍🔥

[@vezertrojai]

8:10 mi van vörös óriás meg a barna törpe kifejezésekkel? A Napunk színe halálakor is ugyanolyan marad, elég furának hangzik ez így!

[@urkutatasmagyarul]

Természetesen a csillagok színei az életkorukkal folyamatosan változhat. De épp az ezen folyamatok vizsálatából derült ki, hogy milyen színű csillag milyen anyagokat milyen arányban tartalmaz és ebből kikalkulálható az életkora és a jövője is!

[@vezertrojai]

Áhh, ez már jobban hangzik a kis fejemnek!😅

[@TheBarthezz2]

Viszont akkor, ha találunk teszem fel egy új csillagot, ami millió km/h-val mozog relative hozznák képest, honnan tudjuk, hogy milyen az eredeti színe épp?

[@urkutatasmagyarul]

@@TheBarthezz2 Minden csillag színképében (spektrumában) vannak bizonyos sötét csíkok, amik jelzik, milyen atomokon haladt keresztül a fény. Ezek a csíkok mindig ugyanott vannak, tehát ezek eltolódásából lehet következtetni a sebességükre.

[@TheBarthezz2]

Oo.. Lehet, hülyeséget fogok mondani😅 A színképes dolgot értem, egy korábbi videódban már volt róla szó. Viszont egy távolodó/közeledő objektumot, ugye csak így látunk. Egy helyben állva nem. Viszont akkor adott, mondjuk a Hidrogén atom színképe, amit földi körülmények között is tudunk reprodukálni. Mi viszont látunk egy másik színképet, ami önmagában amúgy semmilyen elemet nem adna ki, de eltódással számolva tudjuk, hogy az egy x sebességgel távolodó Hidrogén molekula és akkor ebből lehet következtetni az összes csillag álltal tartalmazott elemre és a relatív sebességére is?

[@PLord74]

De jo volt! ❤

[@torma993]

Köszi!

[@nemethbarnabas4874]

5:17 szerintem nem mindegy, hogy a megfigelő vagy a hangforrás halad a közeg miatt.

[@Patreides9]

Ha én közeledem, előbb hallom meg az adott pillanatban elkezdett hangot, mint ha a hangforrás közeledik hozzám, az igaz, de a relatív - a kibocsátó és az észlelő közötti - sebesség egyformán számítható a frekvencia változásából, annak ellenére, hogy a hangsebesség a közegben állandó maradt. Mert itt a kibocsájtott hullámcsúcsok-hullámvölgyek távolsága számít (frekvencia), és az mindkét esetben ugyanúgy változik, akárcsak a relatív sebessége a két objektumnak.

[@nemethbarnabas4874]

​​​@@Patreides9Hogyha a hangforrás felém pont hangsebességgel közeledik akkor minden hanghullám ugyanakkor ér ide hozzám: a frekvencia "végtelen" Viszont ha én megyek hangsebességgel a hangforrás felé akkor a hanghullámok hozzám képesti sebessége csak az eredeti kétszerese lesz f = f0 * [(c±vm)÷(c±vf)] f - észlelt frekvencia f0 - eredeti frekvencia c - hullámsebesség vm - megfigyelő sebessége vf - forrás sebessége vm: + ha közeledik, - ha távolodik vf: - ha közeledik, + ha távolodik

[@Patreides9]

​@@nemethbarnabas4874 Igen, ez így logikusnak tűnik, valóban. Nem gondoltam teljesen végig a dolgot, már látom. Viszont a képlet így biztosan nem jó, mert abban arányoknak kellene szerepelnie, a hangsebességgel a nevezőben vagy a számlálóban.

[@nemethbarnabas4874]

​​​@@Patreides9nem értem teljesen amit írtál, de arány van benne. A hangsebességgel a számlálóban és a nevezőben is. (de lehet, elírtam)

[@messziroljott1516]

jó lett :)

[@rajmund7181]

Szeva Gergő!Megint èn....🙈😂Na szoval..az en asszonysagoma röntgenen dolgozik es ő valamiert azt mondja,hogy nàluk a kozeledo dolgokat jelzi a voros fèny,es a kek feny jelenti a tàvolodokat.Ez lehetseges?!?Mert ugyan elkudtem neki eme videodat 7:10tol,de ő megis azt mondja hogy naluk ez forditva van.Segits egy kicsit!;)

[@urkutatasmagyarul]

Minek a közeledését jelzi nekik a fény?

[@rajmund7181]

Az emberi testben a Doppler effekttel lehet a keringést vizsgálni.Ahol van vér áramlás ott kapsz Doppler jelet.

[@rajmund7181]

HEURÈKA!!!!!Mivel az emberi testben a ver nem csak egy iranyban mozog,igy lehet mind a vènakbol a szívbol tavozo vert,es az erekben a szivhez kozeledő vèràramlast is vizsgalni.Ezert van az hogy a ultrahangnàl at lehet kapcsolni Innovertre,igy lehet merni mind2ot ugyanazzal a muszerrel.Szval vegulis mind a harmunknak igaza volt.Köszönöm meg egyszer!!!❤️

[@Patreides9]

8:10 "Doppler már akkor hitte, hogy valójában minden csillag színe azonos, csak azért..." - Pedig nem. :)

[@laszlokomar]

Doppler effektus nem a tárgyak láthatóságát befolyásolja jó persze ha infravörös sugárzás vagy már rádió hullám hosszúságra nyúlt a hullám akkor nem látni de arra van rádió távcső 🔭 meg infravörös CCD 📷 kamera. Ez a jelenség a távolság miatt fontosak és ahhoz hogy merre mozog felénk vagy távolodik. A fényerősség és a fény mennyisége dönti el mennyire látható szabad szemmel vagy kell már a távcső 🔭

[@ianosescuion9218]

Ezzel a videóval minden csillagjóst csődbe vittél 😂👍

[@Nikus2200-pc2tc]

Hát ja xD

[@zsoltzombory8553]

A 64- es tokiói olimpiát akarták először műholdon közvetíteni, penzias és Wilson. Ez a zavar volt, később nővel díjat kaptak Jó tömören fogalmaztam 😁

[@gergonagy5692]

Bevághattad volna a big bang theorybol ahogy Sheldon elmagyarázza mi is ez :D :D nyiiiiiiiiiiii uuuuuuuuuuuuuuuuu

[@zoli124mb]

De hát ő nem zebra volt?😅

[@npetrus24]

Kisvonat😅?

[@peterhirku1748]

🔭🤔🙄😉👍

[@Evilgamming666.]

helló!!

[@psz4109]

Bill Anders, a NASA astronaut who was part of the 1968 Apollo 8 crew who were the first three people to orbit the moon, has died in a plane crash in Washington state, according to his son, Gregory Anders. He was 90 years old. :(

[@urkutatasmagyarul]

Egy repülőt vezetve vesztette életét, hihetetlen 90 évesen! :(

[@zsoltkratochwil1383]

Méltó módon távozott.

[@patrik-2311]

Na ebbe a TV-s dologba még nem is gondoltam bele :D

[@urkutatasmagyarul]

Hazugság lenne azt állítani, hogy a teljes hangyafoci a kozmikus háttérsugárzástól van (hiszen tele vagyunk ma már mindenféle rásióhullámokkal), de mindenképp hozzá ad a meccshez! :)

[@patrik-2311]

Persze persze ez egyértelmű, hogy nagyon sok helyről érkeznek ezek a hullámok, de hogy ezek is köztük vannak. Arra lennék kíváncsi, hogy valahogy ki lehetne-e szűrni ezeket a hullámokat és átkonvertálni látható fényre, esetleg ezt már beleépíteni a tv-be, és így ha nincs adás... akkor is lenne mit nézni :D Bár régen élveztem a hangya focit is.

[@Torder55]

@@patrik-2311 "És te melyik csatornát nézed szabadidődben? Csak az ősrobbanás csatornát bírom fogni"

[@darumisi]

Kozmikus háttérsugárzás SE - Szomszéd mikrohullámú sütője TC: 6:3 idegenben.😄

[@szenosdev]

Az utolsó mondtat nagyot ütött!! Lenyűgöző, eszembe se jutott volna hogy van olyan "messze" hogy infravörös tartományon kívülre essen a fény.

[@Bob.Seishin]

technikailag nem fény az amit a tvvel vagy rádióval befogsz hanem a fény által gerjesztett elektromágneses hatások.... ezért vicces mikor valaki kijelenti hogy nincsenek ránk hatással a kozmikus sugárzások, mert a Föld atmoszférája megvéd minket... igen megvéd a közvetlen a mi napunkból érkező sugarak egy részétől, de a kozmikus háttérsugárzás elől még maga a FÖLD teljes fizikai valója sem képes, és innentől indul meg az hogy a rádióhullámok alatti tartományba található a sötét anyag DE még ez alatt is található sötét energia.... teoritikusan lehet még lejjebb menni :D

[@davidmester7654]

Ma már inkább 442 Hz az általánosan elfogadott :)

[@flaviustitus2401]

Nyiuuuuuuu nyjuuuuuuuuuuuu😂

[@Leslie_Von_Strong]

Ezt én a hangya focit nem értettem soha. Az inkább az hogy mákos a TV.

[@gregor_man]

Ha közelről hosszabban nézed, folyamatában, lehet, hogy benned is felmerül a hasonlat, hogy mintha rengeteg hangya focizna a képen. Ez már egyfajta elmeállapot, főleg ha naponta csinálod. ;-)) A "mákos" is teljesen jó. A műholdas tévézés hozott meg egy új szakkifejezést a magyarba, a vízszintes, néhány pixel hosszúságú kis vonalkák a képen a "halacskák", amelyeket a vétel gyengülése és a növekvő zaj okoz.

[@tiborkinstadtner9234]

Mi darazsaknak mondtuk

[@gregor_man]

@@tiborkinstadtner9234 Ezt én még nem hallottam. :-O