Dávid Gyula: A tömeg eredete és a Higgs-mező (Atomcsill, 2012.09.13.)

Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: A tömeg eredete és a Higgs-mező
Időpont: 2012. szeptember 13.
A genfi CERN kutatóintézet legnagyobb gyorsítójára, a 27 km kerületű LHC gyűrűjére telepített két óriási részecskedetektort működtető kutatócsoportok 2012. júliusában jelentették be az évtizedek óta keresett Higgs-részecske felfedezését. Vajon miért olyan fontos a részecskefizika Standard Modelljének ez az utolsó - végre már nem hiányzó - alkotórésze, és miért játszik igen speciális szerepet a modellben? Hogyan tudták "megjósolni" a fizikusok egy ilyen részecske létezését és tulajdonságait? Miért mondjuk azt, hogy a Higgs-mező "ad tömeget" a többi részecskének? Egyáltalán: hogyan lehet a részecskéknek "tömeget adni"? És mi köze a Higgs-részecskének a Higgs-mezőhöz? No és honnan kapja a tömegét maga a Higgs-részecske? E kérdések között igyekszik rendet teremteni az előadás. Végül arról is szó lesz, mi köze ehhez a lehető leghamarabb Nobel-díjjal jutalmazandó felfedezéshez egy régi, az ötvenes években az ELTE-n született relativitáselméleti felismerésnek.
További infó: atomcsill.elte.hu/program/kivo...

[@mdavidkj]

Nemzeti kincs a Dávid Gyula.

[@attilabusa9500]

Elképesztő ember. És megint bizonyította, hogy a magyar tudósnak, nincsen párja.

[@carnivorecaveman]

Rendkívül élvezetes és szemléletes előadás, nagyon szépen köszönöm!

[@Korompori_LeeLa]

Sziasztok! Nagyon érthető, nagyon jól jól elmagyarázott, dolog volt ez... A hajós-tengeres-jeges-- stb.. szemléltetés kifejezetten tetszett (elképesztő). 👌 A vastaps a végén, mindent IS visszaigazolt. Köszönöm, (+1 👍) Üdv., István

[@andrassebestyen7142]

Tisztelt Dávid Gyula úr! Öröm az előadásait hallgatni! Engem nagyon érdekel

[@capricornuss]

Némi időutazás is megfigyelhető: Az előadás dátumát 2012.09.13-nak írja a cím, a videó 2016.02.24-n lett feltöltve, de a videó egy 2017.12.20-as másik Atomcsill videóra hivatkozik. :D kzbin.info/www/bejne/b5Szi4KOotpopqM

[@janospeto831]

Már az első mondat eszméletlen! 😂

[@laszlokliegl3214]

Nagyon szépen köszönöm ezt az előadást is! Élmény volt hallgatni. :)

[@user-un1wc7cz1v]

Ilyenkor bánja az ember, ha neki csak együgyű szomszédok jutottak! (…akikkel nem lehet árnyas lombok alatt a kertben ülve ilyen témák mellet sörözni nyáridőben!) 🙃

[@tgely]

A gravitációs kölcsönhatás egyenesen arányos az elemi térfoglalással és nem a tömeggel. A tömeg térfoglalása viszont arányos a nyugalmi tömeg saját energiájával. Más szavakkal, minél "forróbb" az anyag annál nagyobb a térfoglalása avagy minél nagyobb a nyugalmi tömege (potenciálja) annál nagyobb teret foglal el. Az összefüggés magyarázata a gravitációs lencse és a foton kölcsönhatásában, a saját energia függvényeiben is tetten érhető, de akár a fénysebességre gyorsuló anyagi részecske végtelen tömeggé alakulásában is. Sőt erős a gyanú, hogy a sötét anyag is olyan térfoglalás, mely gravitációs kölcsönhatásban vesz részt. A gravitációs hullámokat említve, pedig kézenfekvő, hogy a hullám a térben terjed. Arról a triviális összefüggésről nem is beszélve, hogy az anyagrészecskék kettős résen történő áthaladása saját térfoglalásuk nagyságával fordítottan arányosan interferálódhatnak (gravitációs vagy saját tér interferencia). Ha jól értelmeztem mindezt, akkor mi a tudományos oka annak, hogy nem használjuk általánosan a gravitációs kölcsönhatás leírására az elemi térfoglalást?

[@dgy137]

"...mi a tudományos oka annak, hogy nem használjuk általánosan a gravitációs kölcsönhatás leírására az elemi térfoglalást?" Talán az lehet ennek az oka, hogy mégsem jól értelmezte mindezt, és a hozzászólásban felsorolt állítások egyike sem állja meg a helyét. A fizika például nem ismeri az "elemi térfoglalás" fogalmát, ezért a gravitációs kölcsönhatás nem is lehet arányos ezzel a nemlétező dologgal. Hasonló a helyzet a többi állításával is. A tudomány nem homokra épít kártyavárat, hanem sokszorosan ellenőrzött, és egymást kölcsönösen alátámasztó elméletek hálójával próbálja leírni a természetet. Nem mindig teljes sikerrel, de százszor sikeresebben, mint azok, akik a saját ujjukból szopott ködös elképzelések alkalmazását kérik számon a tudományon. dgy

[@tgely]

@@dgy137 Jogos. Köszönöm a választ. Akkor másképpen fogalmazok, mert az lehet jobban érthető. Nekem a standard modell elemeinek térbe helyezése "elemi térfoglalást" jelent, ezért bocsánatot kérek. Van ez a ϱ = m/v, ami ugye átrendezve a m = ϱ*v, amiből ha m-nek a standard modell elemeit tekintjük, akkor talán magát a térfoglalást látjuk ebben a szerencsétlen egyenletben. Ha a teret (v) 1 egységnek vesszük, akkor a ϱ gyakorlatilag megegyezik a tömeggel stb. Na mindegy, hagyjuk végül is nem fontos. Inkább ülök tovább szopott ujjal miközben azon tűnődöm, hogy miért is szoroztam meg a v-t ϱ-val avagy miért is foglal még teret ez az elavult sűrűség egyenlet mindenféle ködös tudománytalan elképzelésemben...

[@dgy137]

@@tgely "Van ez a ϱ = m/v" Nincs. Az elemi részecskék nem kis golyók. Van tömegük, de nincs határozott méretük. Bizonyos szempontból pedig pontszerűnek tekintendők. Az ilyen objektumokkal kapcsolatban ezért sem a "sűrűség", sem az egyébként nem létező "elemi térfoglalás" fogalma sem használható. Ha az ember az adott témához nem illeszkedő, ezért ott értelmezhetetlen fogalmakra próbálja felépíteni a gondolatmenetét, nem jut semmire. Ne csodálkozzon, ha a kártyavár azonnal összedől. dgy

[@tgely]

@@dgy137 Ez aranyos, de bocsásson meg, hogy elmosolyodok. Azt tényleg nem gondoltam, hogy már be is golyóztam. "Van tömegük, de nincs határozott méretük" = Esetleg egy olyan térfoglalás (v), amit a csoportkohézió (ϱ) tarthat egyben? Ön ugyanarról beszél, amiről én is beszélnék. Nézze, mivel nem tudja értelmezni mindazt, amit megemlítettem és a továbbiakban nem is kívánnám részletezni, amiről másképpen gondolkodom, az eredménye attól még ugyan az, ezért inkább csöndben maradok és a skalármezőn uszkáló hajók okozta "loccs" tova fodrozódó hatása alá vonom magam. Az tényleg sokkal jobban leírja a fizikai valóságot és merőben eredetibb egy sosem látott összeomlott kártyavárnál. Elfogadom. Legyen így.

[@zsolta1639]

A tárgy szempontjából teljesen lényegtelen, de ha ez az előadás 2012 szeptemberi, a feltöltés 2016-os, hogy lehet benne egy dia amelyen egy már lement Atomcsill előadás-hivatkozás van amely 2017-es? 36:15-nél. Az előadás lebilincselő és meglepő is volt (a magyar vonatkozásról most hallottam először). Köszönöm!!

[@dgy137]

A válasz rettenetesen egyszerű. Közönséges sajtóhiba volt. Veres Gábor kollégám előadása 2007. decemberében hangzott el. Sajnos elírtam. Elnézést. dgy

[@csimicsifiricio]

Nyugodjék békében, Péter Higgs.

[@chrisp4028]

Tiszteletem! Hogyan tudom kiszámitani egy napvitorla toló erelyét m²re? Kívancsi vagyok hogy sugárzás/távolság, mekkora tömeget és milyen mértékben tud gyorsítani? Képlet és magyarázat is érdekel ezzel kapcsolatban, hogy tudjak számolni vele.... Válaszát köszönöm! Szép napot!

[@gabor6259]

*erejét

[@rezsonemeth1542]

@@gabor6259 nagyon jó! Mért ly ez mért j az? Csak ! Ez a fizika jelenlegi válasza minden kérdésre pláne a kvantum jelenségek kérdésére. Létetik persze magyarázat a nyelvtörténetben is , és a fizikában is. Mért áj az angolban némely i? Mert az ógermánban ez még ei volt kiejve áj . De mivel az angol csak jóval később kapott irásbeliséget mint a német csak keírták ahogy hallották. My mother az ott mein Mutter. Ahogy a next az ott a nach ból képzett nächste. A fizikai törvények is magyarázattal bírnak.

[@tarkanypeter9354]

A középiskolás eszemmel: E² = p² + m² Nem stimmelnek a dimenziók az egyenlet két oldalán, illetve sehol sem! E² = (mv)² + m² gm²/s² = g²m²/s² + g² / g - az grammot jelent Hogyan lehet feloldani ezt az anomáliát? Üdvözlettel PT

[@dgy137]

Elmondtam részletesen az előadásban: ezek a képletek a c=1 egységrendszerben ilyen egyszerű alakúak, ahol a hosszúság és az idő mértékegysége azonos, ebből következően az energia és az impulzus is tömeg dimenziójú. Pár perccel később megmutattam a képlet szokásos egységrendszerben érvényes alakját is, ami tele volt c szorzótényezőkkel, és ezzel sokkal bonyolultabbnak látszott. A rosszul választott egységrendszer gyakran eltakarja a lényeget, ezért az alapelvek bemutatásakor célszerű az "emberi" bonyodalmaktól mentes, természetes egységrendszert használni. A másik tanulság: az előadás megnézését nem kell abbahagyni az első percek után, lehet, hogy a következő dián választ kapunk a felmerülő kérdésekre. dgy

[@tarkanypeter9354]

@@dgy137 Nem gondoltam: ilyen gyorsan valaki is reagál csacska kérdésemre. Arra meg különösen nem számitottam, hogy maga a Mester teszi ezt! Az uj gondolatok megzavarják az avatatlant. A 2. visszanézésnél már elfelejti a részleteket, elsiklik affelett, hogy itt minden egy másik egységrendszerben van irva, mint ahogy eddig gondolkodott. Nem elég egyszer, de többször kell Dávid Gyula elöadásait megnézni! Köszönöm válaszát, tisztelt Elöadó! Nem mondom, hogy már mindent értek, de az elöadásai hibátlanok! Tisztelettel TP

[@thebitman489]

A Higgs bozon tulajdonképpen az enegrgia hirrtelen megváltozását gátló valami? Olyan az energia részére, mint az elektronikában az induktív kapacitás? MInél nagyobb a frekvencia (a változás mértéke), annál nagyobb ellenállást mutat? Ennek a kiiktatása = a tömeg lenullázása és akkor elvileg fénysebességre lehetne valamit gyorsítni? Hajrá hong-kongi elektronikai fejleszők! :D

[@elteatomcsill8013]

Valóban létezik egy távoli analógia a mechanikai tehetetlenség és az induktív áramköri elemek között - ám ez az analógia csak lineáris rendszerek (egyszerű rugós-golyós mechanikai rezgőrendszerek és RCL-körök) között áll fenn. A kvantum-mezőelmélet messze nemlineáris, ezért ezt a hasonlatot nem érdemes forszírozni. Ahogy az előadásban is elhangzott, nem a Higgs-bozon, hanem a Higgs-mező járul hozzá a vele kölcsönható részecskék tömegéhez, azaz tehetetlenségéhez. A Higgs-bozon csak ennek a mezőnek a pillanatnyi borzongása. Jelenleg nem látszik sem technikai, sem elvi lehetőség a Higgs-mező manipulálására, és ezzel az elemi részecskék tömegének lenullázására. De még ha lenne ilyen lehetőség, akkor sem örülhetnénk. Igaz, hogy a nulla tömegű részecskék fénysebességgel száguldozhatnának - de a tömeg nullává válásakor minden összetett struktúra (atom, molekula, sejt, ember, űrhajó) azonnal strukturálatlan részecskefelhővé bomlana szét. Hiszen ezeknek a struktúráknak a létrejöttéhez szükség van az alkotórészek nem nulla tömegére. Ön sem örülne, ha a Higgs-hajtású űrhajóba ülve elektron- és kvarkfelhővé bomlana, ezek nulla tömegűvé válva fénysebességgel elérnék az Androméda-ködöt - ám ott nem ön, csak néhány kósza elektron tudna körülpillantani. :) dgy

[@rectortreeolder1873]

VAN-E EGYÁLTALÁN NYUGVÓ TEST A TÉRHEZ VISZONYÍTVA MÁS MINDEN TÖMEGHEZ KÉPEST TÖMEGHEZ KÉPEST ?

[@dgy137]

KIABÁLNi udvariatlanság, értelmetlen és felesleges. A kérdéseket nyugodtan is fel lehet tenni. Ami pedig a kérdést illeti: épp erről szólt az előadás első harmada. Érdemes lenne megnézni, és odafigyelni. dgy

[@sylviapapp8812]

Udvozlet Ausztraliabol professor ur !