A zeneipar legsötétebb titka: A "Loudness War", avagy a Hangerőháború

[@pakozdiattila]

A videó tartalmi része nagyon hasznos, de a formai elemeit illetően egy valamit kérnék... mégpedig azt, hogy ha lehet ne rakjál zenét a háttérbe... vagy ha nagyon muszáj akkor max -24 dB emeld annak hangerejét, mert nekem zavaróan hangos jelen videó alatt...

[@RTH]

Azoknal a videoknal amit mar publikaltam a neten mar nem tudom ezt megvaltoztatni. Az ujabb epizodoknal mar figyelek erre.

[@phisk01]

@@RTH Egyébként tényleg nagyon hangos a zene a videók alatt és elnyomja a beszédérhetőséget. Lehet érteni ,de kevesebbet küzdene vele az ember ,ha halkabb lenne és szerintem nem ártana valami kevésbé kontrasztos zenét (ténylegesen háttérzenét kellene)választani a mondandód alá, az célravezetőbb lenne. Amúgy király az anyag ,csak így tovább. :D Ajánlok is egyet ,esetleg hasonlók hangzással jobban működne. Karol XVII & MB Valence - Jackspeare Theme (Pablo Bolivar Remake)

[@laszloszondi9997]

De jó, hogy ezt elmondtad! Megfejtetted nekem a titkot. :D Egy erős 15 éve káromkodom amiatt, hogy egy csomó CD-n hallatszik, hogy amúgy a hangmérnök csodálatos munkát végzett, de valami oknál fogva meg üvölt a CD. Tehát hogy kirakom zeneszerkesztőbe a WAV-ot, és csupa kék hullám az egész sáv. (Mármint a bal sáv is, meg a jobb sáv is.) És emiatt a hangosabb hangok már nem tudnak feljebb menni, levágódik a hullám teteje, és az egész CD tele van négyszögjellel. :o De most már tudom, hogy miért. üzenet: Rohadjon meg az összes digitális kiadó! Gratulálok, hogy ennyire hülyék vagytok! Pffff.... (És! Hozzáveszem a hanglemeznyomtatósokat is úgy 1990-től. Ott is megy a zaj ezerrel. TAPS!)

[@laszloszondi9997]

Mert - HA JÓL TUDOM, NEM BIZTOS! - akkor a CD szabvány például 96 dB-t meg tudna különböztetni egymástól. Tehát hogy értse a hülye kiadó: Az 1 db hegedűt is hallanám (szélmentesen, zajmentesen, tükörtisztán), és utána beROBBANA annak a másik 85 hangszeresnek is a hangja, aki a zenei árokban zenél. Na hát ez lenne a jó. Nálatok meg az 1 hegedű is olyan hangos, hogy utána már meg sem érzem, hogy még beszálltak mellé 85-en. Idióták...

[@bogika98]

Ennek az autós és füldugacsos/ájfonos zenehallgatás az oka.

[@attilamolnar1074]

@@laszloszondi9997 90-es évek TELARC cd-k: Cincinnati Pops Orchestra lemezein külön figyelmeztetés van a nagy dinamikára. Egy-egy hangszerszólónál szobahangerőre állítva, a teljes zenekarral tényleg robban, majdnem a hangsugárzó is.

[@rga7482]

ne már! Tele van négyszög jellel???? Akkor az olyan torz lenne, hogy hallgathatatlan lenne! Egyáltalán nem erről van szó!!!!

[@laszloszondi9997]

@@rga7482 Torz, mint a faszom. Hát ettől vagyok kiakadva.

[@lengyimester]

A Videót megnézve érzésem szerint túlzottan démonizálja a Compressor,t mint dinamika szabályzót. A kompresszor pontosan olyan része a zenének mint bármelyik hangszer, ugyan is vannak olyan hangszerek ( és ide az ének is bele tartozik) aminek akkora dinamika átfogása van amit az emberi fül már nem tud kezelni. Elárulom hogy minden ( régi felvételen ) amit valaha jónak hallottál ott lesz már a felvétel bemenetén egy LA-2A Compressor bár ezt jobb lenne levelernek kezelni. Nem haragudni kell és felgyújtani az összes kompresszort hanem okosan kell és arra használni amire való. Minden esetre igen a szét kompresszált zenével vannak problémák de ez nem az eszköz hibája hanem a kezelője

[@danimiklos8466]

Végre valaki higgadtan összefoglalta a lényeget! Akit érdekel a téma érdemes végignézni.

[@firemann74]

Szia Nagyon örülök ennek a videónak . Bár már kezd elltünni ez a hangerőháború . Inkább a rádiókban van még jelen . A minőségi zenéknek , a lényege az volna, hogy pontosan precízen legyen feljátszva. Na meg persze sokat számít a minőségi hangszer és tudás is . Valóban igaz , hogy a kompresszorok használata nélkülözhetetlen . Pld doboknál lábdoboknál nagyon szépen kilehet emelni a jó hangzást . Ahogy írtam a megfelelően feljátszott felvételnél , gyakorlatilag nem is nagyon kellene mastert rá rakni . Mégis miért teszik rá , mert ad egy testesebb hangzást . Szokták mondani , hogy a master töl kapja meg a zene azt amitől úgy fog szólni ahogy kell. Ez sokszor így is van, de trend a divat egyre jobban azt diktálta , hogy minél hangosabban szóljon a lemez . Emlékszem rá 1985 be egy haverom mutatott egy metal zenét , az énekest gyakorlatilag addig lehetett tisztán hallani , amíg csak akusztikusan szolt a gitár , amikor bejött a torzított gitár egyből elhalkult az ének . Na erre való a kompresszor pld egy LA 2A , gyakorlatilag az volt a szerepe .hogy ami halk azt hangosítsa ami hangos azt halkítsa . Elkezdték használni , a sávokon is , ott is ahol nem is kellett volna . Majd rákerült a master láncra is , és itt van az amiről a videó is szolt a szó szerinti zene vasalás préselés ami teljesen sterillé tette a zenék többségét . Ez az igazság , akik ma CD vagy bármilyen hanghordozóért pénzt ad , annak fanatikusnak kell lenni .

[@RTH]

Én fanatikus vagyok és remélem, hogy ez a hozzáállás megváltozik. Látok már rá én is példákat.

[@ChrisAvatar1983]

Köszi a Daft Punk lemezajánlót! Már az első két hang levitte a fejem, annyira királyul szól!

[@ATEE77]

Kraftverk- Autobahn Yello- Waba duba Ezek nagyon jól szólnak.

[@kamazos2]

daft punk alap nem véletlen ők tényleg zenészek

[@petertoth0916]

Nagyon jó videó, sok ilyet szeretnék még. Az én olvasatomban a loudness a fiziológiai hangerő szabályozás egy erősítőn, ami a mély, és magas hangokat emeli ki, különböző hangerő szinteknél, az emberi hallás "jelleggörbéje" alapján. A videó a komprimálásról szólt, nagyon találóan, mivel egyre több az ilyen hanganyag sajnos. Tartalmas műsor volt, csak így tovább.

[@petertoth0916]

Lehet én tudom rosszul.

[@jbrad688]

@@petertoth0916 Helyes amit gondolsz, a loudness funkció az erősítőkön tudtommal arra hivatott, hogy pl. éjjeli, halkított zenehallgatáskor (ha bekapcsolod) kiemelje, kvázi felerősíti a felvételen a halkabb részeket. Viszont nagy hangerőn plusz, és szerintem felesleges mély tartalmat generál, hozzáad az alap felvételhez. Tulajdonképpen igen; egy minimális kompresszor (Hifi rajongóként én nem szeretem, nem is használom, cseppet sem audiofil) Elektronikus zenével foglalkozó előadó és remixerként, pedig a kompresszort is szándékosan kerülöm, nincs rá szükség. Minimális limiter igaz minden zeneszerkesztőben van, de az is kiiktatható funkció, no de ez már más témakör.

[@petertoth0916]

@@jbrad688 Igazad van. Bár én csak egy autószerelő vagyok, lelkes hifista. De tudtommal a loudness kis hangerőn mély, és magas tartományban többet kiemel, nagyobb hangerőn hallgatva kevesebbet emel ki.De lehet én tudom rosszul. Audiofil nekem távoli univerzum sajnos.

[@jbrad688]

@@petertoth0916 Viszont van a szakmádnak, és a hobbidnak egy csábítóan szép, és akár jól jövedelmező metszéspontja, nevezetesen az autó-hifi... Talán elegyítsd a kettőt, ha más nem, a magad örömére.

[@RTH]

A Loudness War egy angol technikusz terminusz a videóban említett problémára. Habár a kísértetiesen hasonlít az erősítők Loudness funkciójára, teljesen másról szól. A Loudness angol szó, hangerősséget vagy hangosságot jelent amúgy (vagy talán úgy is fordíthatjuk, hogy hangerőérzet, hiszen egy pszichoakusztikai jelenségről van szó), tehát inkább az erősítőkön volt némiképp félreérthető az elnevezése ennek a funkciónak. De ez már történelem és hála Istennek a funkció kikopott az erősítőkről, mert megvalósítani jól soha sem sikerült, pedig az elgondolás nem volt ördögtől való. Persze csak annak, aki eleve nem a purista HIFIzés híve.... Az alábbi videómban egyébként elmagyarázom, hogy hogyan kellene működnie a Loudness funkciónak, ha az eredeti elképzelés szerint van implementálva: kzbin.info/www/bejne/pn-bk6yviKiGidE Sajnos a legtöbb erősítőben ez nem így működik, csak simán V alakban kiemeli a mély és magas hangokat és nem dinamikusan változó ez a kiemelés a hangerőpotméter állásával arányosan, hanem állandó mértékű.

[@soma6230]

Köszönöm a videót és méginkább a felhozott témát! Nagy Metallica rajongóként "tudatalatt" már megfogalmaztam magamnak az elhangzott felvetést, csak sosem öntöttem szavakba. Magam is sokmindent hallgatok vinyl-en. Amikor gyűjtögetni kezdtem a kedvenc zenémiet, még "csak" az újrakiadásokat vásároltam. Aztán egyszer megvettem az Iron Maiden, Piece of Mind-ot első kiadásban... És lefostam a bokám. A remasterelt, újrakiadás egy felhangosított, részlettelen darabja a régi egésznek. Tudom a metal nem egy audofill tartalmakat sejtetető műfaj, de óriási különbség van a "békebeli" és az újhullámos kiadványok között. Sajnos ezt követi a használtpiacos árképzés is...

[@RTH]

Szerintem nincs olyan, hogy audiofil műfaj. Ne már, hogy csak az lehet audiofil, aki Diana Krall-t hallgat... A lényeg az, hogy az adott felvétel mennyire hű, ahhoz amit élőben hallanál a koncerten, vagy a stúdióban. Az tök mindegy, hogy rozét szürcsölgetsz kisujjeltartva egy jazz klub-ban, vagy a tesóidat rugdosod a Slipknot koncerten a mosh pit-ben. A rock zene is lehet audiofil. Hallgasd meg a Hollywoodoo Stabil oldalfekvés lemezét, csak hogy egy magyar példát hozzak. Analóg felvétel, analóg keverés. Ha nem is szereted ezt a műfajt, akkor is el kell ismerni, hogy becsületesen szól. A Metallica-ról meg csak annyit, hogy pont ugyanannyian vették volna a lemezeiket, akkor is ha nem kompresszálják agyon a felvételeket. És végül, hogy védjem a remaster becsületét is, a Beatles fehér albuma és az Abbey Road, amit egy-ket éve kevertek újra bitang jól szól. Nem úgy persze, mint az eredeti, hanem úgy ahogy egy igényesen elkészített lemeznek szólnia kell 2020-ban. Nekem ezért tetszik, mert nem a marketing bullshit volt a lényeg, hanem egy alázatos restaurálása ezeknek a régi felvételeknek...

[@jbrad688]

@@RTH Egyetértek, nem minden remaszter rossz. Ha valóban sávonként, és a mai technikának legjavát bevetve vájt fülű hangmérnök végzi a dolgát. Persze ha csak egy kompresszort adnak a meglévő maszter mellé, abból lehetnek rosszul sikerült megoldások. Ennyi erővel, mi magunk is "remaszterelhetünk" otthon, a számítógépen régi felvételeket, normalizálás funkciót alkalmazva pl. CD írásakor is, csak azt persze nem hívják remaszterizálásnak.

[@RTH]

A normalizálás és a kompresszor egyébként teljesen máshogy működik. A normalizálás során egységesen (lineárisan), az összes frekvencián, az adott zeneszám teljes terjedelmében növeljük a hangerőt, hogy pl. a digitális nulla decibel környékére lőjjük be a maximális hangerejét az album, vagy szám leghangosabb csúcspontját. A normalizálás tulajdonképpen nem csinál mást, mint amikor a hangerőpotit tekergetjük az erősítőn. A kompresszió ezzel ellentétben azt csinálja, hogy a halk részeket felhangosítja, a hangosakat egy kicsit lehallkítja egy adott zeneszámon, vagy albumon belül és ezáltal azt az érzést kelti az ismert pszichoakusztikai okok miatt, mintha a szám hangosabb lenne egy adott hangerőn. A normalizálás során az eredeti dinamikatartománya a lemeznek vagy dalnak nem sérül, a hangszerek hangje nem válik természetellenessé, amíg a kompressziónál a dinamikatartomány csökken és a hangszerek hangja mesterségessé és idegenné válik. Való igaz, hogy egy nagyon dinamikus felvételnél a normalizálás csak csekély hangerőnövekedést hozhat, a kompresszió meg földindulásszerűt. Ettől függetlenül a kompresszió káros és felesleges, hiszen a hangerőpotméter minden audio eszközünkön ott van, tehát nincs igazából rá fogyasztói igény.

[@robertmolnar9637]

@@RTH Diana krall😨

[@andrassomogyi8772]

Jó videó. Köszönet érte!

[@AntalPálHegedűs]

Ezt a dolgot aki zenél az ismeri. Én basszusgitáros vagyok. Az erősítőn nem véletlenül van rajta a kompresszor. Sokkal tömörebb hangzást lehet elérni. Persze nem ész nélkül. Más dolog , hogy az erősítőm 750W két 450W-os ládával. Főleg nagyobb hangerőnél már érdemes használni mert kisebb a lecsengés. Viszont rossz beállítással elnyomja a pengetést. Nagyon élen kell vele bánni.

[@rga7482]

a dinamika kompresszor nem igazán arra lett kitalálva amiről a video szól, ami néhol baromi pontatlan. Pl nem a hangerőt növelik, hogy azt majd le kelljen halkitani, hanem a relativ hangerő növekszik amiatt, hogy gyakorlatilag eltorzitják a hangképet. Egyébként anno ezt a rádió adásoknál használták, és ahogy te is irtad, gyakorlati oka volt, nem az volt a cél, hogy elszurják a hangképet

[@robertgulyas7333]

Az első 50mp után érdekelt!

[@gss0011]

Akkor nemcsak az erősítömön van (volt) loudness gomb hanem a hangmérnökén is? Ejnye, Én már rég rájöttem, hogy azt nem kell piszkálni!:-)

[@danielr717-p2t]

Az Alabama Shakes - Sound & Color ajánlásért külön köszönet jár! Tényleg érdemes meghallgatni.

[@mcdomy]

Én még fontosnak tartottam volna megemlíteni, hogy mi a különbség az erősítőn lévő loudness gomb és az itt emlegetett loudness fogalom között ;) Illetve még annyi lenne a magánvéleményem, hogy a dinamika kompressziónak is van többféle metódusa, amivel át lehet vágni ezt a dinamika kalkulációs algoritmust is. Lehetnek ott óriási számok, ha a fülnek mégis fárasztó. Ott vannak a kompresszor gyors, lassú, frekvenciafüggő és multiband fokozatai, de remélem, hamarosan elfelejtik már ezt az egész ámokfutást a kiadók. Hiába áll rendelkezésre az összes dinamika már egy otthoni lehallgató berendezésen is, a 80-as években nagyon dinamikát rögzítettek a "sz@r analóg" cuccokon.

[@palzsiga6748]

A loudness-t inkább hangosságnak hívjuk magyarul, hogy ne keveredjen a hangerővel (volume). Az előbbi jobban is kifejezi, hogy ez csak egy érzet, hogy az agyonkompresszált anyag hangosabb, valójában a hangerő maximuma ugyanott van. Amúgy a csatornának és a videóknak nagy lájk! ;)

[@blackmore1030]

A vinil kiadványok azért is szólnak jobban ilyen szempontból, mert a technológia miatt nincs értelme kompresszálva rávágni a zenét. Minél hangosabb a rögzített hang, annál több helyet foglal a barázda a lemezen, így aztán ha kompresszálva rögzítenék a hangot, azzal vagy nagyon lecsökkenne az időtartambeli kapacitás, vagy az egészet halkabbra kellene venni, de azzal meg saját magukat szúrnák tökön. Persze ez addig igaz, amíg külön masterelik a vinilre, és külön a CD-re/streamelésre szánt verziót, mert vannak olyan kiadók, akikből ez a minimális igényesség is hiányzik. Jó példa szerintem a System of a Down, mert nekik gyakorlatilag stílusjegyük az extrém dinamika. Amióta vannak lemezeim tőlük, sokkal többet hallgatom őket, mint anno a jó öreg mp3-ban.

[@rga7482]

tudod mi a RIIA korrektor????????

[@blackmore1030]

@@rga7482 Tudom, és ez nem változtat a lényegen.

[@vkristof01]

Elképszetően jól szól a Random Access Memories, ezzel csak egyetérteni tudok. Ráadásul megvan az a különleges képessége, hogy még nagyon olcsó hifik is élvezetesen meg tudják szólaltatni. Nem jöttem még rá, hogy miért, de az biztos, hogy pazar munka.

[@gaborboda2757]

köszönet a videóér!

[@geriq2694]

Hello! Ez egy fontos video volt, saját zenéknél is hasonlóan gondolkozom. Köszi!

[@davidilles3471]

Szia! Nagyon tetszenek a videóid.Hozzá értő,informatív embernek tűnsz.lenne egy személyes kérdésem hozzád,de ha lehetséges nem publikusan,megoldható lenne?köszönöm.

[@RTH]

A csatorna nevjegyeben talalsz email cimet es a discord szerverem cimet is ahol tudsz privat csevegest inditani

[@laszlobokor7427]

Teljesen mindegy, hogy minek hívjuk ez csak szemantikai kérdés!!! Sajnos a jelenség létezik, már régóta. Vagyis az átlaghangerő, ami régen -22 decibel volt, most felment -16 decibelre!!! Ezzel sikerült kiirtani a felvételekből a hangos, és halk részek közötti különbséget!! Ez nem csak a CD-re jellemző, hanem úgy általában!! Próbálja ki valaki a Waves L1 Ultramaximizer plugint, ezzel pillanatok alatt tönkreteheti a legjobban szóló felvételeket is! Tehát, hiába van valakinek csúcs szuper 10+ milliós rendszere, az így tönkretett felvételek pontosan úgy fognak szólni, mint egy filléres minihifin!!!

[@rga7482]

köszönet a korrekt kommentért, sok marhaságot olvastam

[@peterv7902]

Jut eszembe erről, hogy ca. másfél évtizede, vagy még régebben gondolkodtam egy CD megvásárlásán, de iszonyatosan túl volt árazva (akkor még a youtube nem volt mindennapos, és még nem is torrenteztem), és valakivel beszélgettem erről a CD-ről. Magyar humorista előadása, tehát még csak nem is zenei felvétel, de annyiba került, mint egy amerikai énekes zenei CD-je lenne, ha nem többe. Nem vettem meg, de a másik srác igen. A kontár hangmérnöknek még ezt is sikerült elrontania, pedig egy szöveges felvétel egy zeneihez képest ég és föld. Egy potmétert fent hagyott, amit le kellett volna húznia, így a felvétel nagy részén van egy kellemetlen háttérzaj. Na ezt nevezik igénytelenségnek!

[@gaz_i]

A főcímzenédben milyen előadó szerepel?

[@RTH]

A főcím zene saját szerzemény. A Replugged nevű zenekarommal készítettem. Fent van mind a három lemezünk az ismertebb streaming platformokon.

[@gaz_i]

@@RTH csak mert tetszett. Hasonlót játszottam kb 20 éve. Most már mással foglalkozom. De a műsor témája, illetve maguk a témák megnyugtatnak, mert jól adod elő őket. És elterelik a figyelmem a fárasztó szellemi munkámtól... 👍

[@gaz_i]

Annak a számnak, ami a főcímben szerepel ki lehet ide dobni a linkjét? Mindenképpen kíváncsi vagyok a folytatására. 😇

[@gaz_i]

@@RTH megvan. Rendben van.

[@RTH]

Azert itt van eloben is: kzbin.info/www/bejne/qYjYgqOvpdRmpJY Meg a “studio” verzio: kzbin.info/www/bejne/j3TNhJ2ejdBjsKc

[@rga7482]

Ezt dinamikakompresszornak hivják és nem csak a hangerő a lényege, rádió adásoknál alkalmazták, illetve egyes zenei tipusoknál, de most egy dzsasztin biber az milyen zene?

[@ferencandras2118]

jó volt.

[@tomasaibek4239]

Nekem peldaul megvan az Adele - 21 album CDn es LPn is. Ez az album szerintem sokkal szebben szol LPn. CDn nagyon hallani a "kompressziot" (legalabb is azon a kiadason amely nekem van meg.

[@RTH]

Szomorú dolog ez, mert amúgy pont fordítva kellene ennek lennie, hiszen a CD papíron sokkal többre képes és egy rendes rendszeren még jól is tud szólni. Csak ahhoz, hogy a digitális igazán jól tudjon szólni, ahhoz szofisztikált rendszer kell. Egy jó lemezjátszó sokkal olcsóbb, mint egy igazán jó CD lejátszó, vagyis inkább egy adott összegért mindig jobb lesz a lemezjátszó hangja, mint egy CD lejátszójé. Már ha rendesen szóló lemezt teszünk fel, mert abból is hallok sok olyat, ami értelmezhetetlenül gyatra. Pl. A legújabb Marilyn Manson albumot szívesebben hallgatom CD-n, mert az is kompresszált, de a lemez meg tök ugyanúgy szól, akkor már inkább nem koptatom a hangszedőt. Nem értem miért nem az a cél, hogy bármilyen formátumból kihozzák a maximumot.

[@gaborvisnyei8528]

Már egyébként kezdenek leszokni nagy kiadók is. Hobbi zenészként tudom mondani, hogy un DR-be számítva a 6-9 DR azaz minimum ennyi dB különbséggel rendelkezik egy zeneszám.

[@gophix]

6-9??? komolyan?? ez volna a leszokás?

[@gaborvisnyei8528]

@@gophix elektronikusnál 9 dB elég jó arány szerintem

[@gophix]

@@gaborvisnyei8528 hát igen elég "jó". Mihez képest? Most megnéztem, hogy milyen DR-t látok Tangerine Dream, Kraftwerk, Giorgio Morodoer, Mike Oldfield stb. albumaimnál ,mindegyik kétszámjegyű (jellemzően >12). De még a '97-es Sash! CD-m is DR11es átlaggal bír. Szóval értem én hogy nem olyan rossz az a 6-9, én is futottam bele olyanba, ami avgDR 2 (!), ahhoz képest biztos jobb, értem én, de azért mégiscsak sovány az a 6-9 is.

[@KavicsZrt]

Szépen szól még: Meat Loaf - Bat Out Of Hell II, Pink Floyd - The Wall, Queen és a HOBO albumok

[@skk6811]

Azert most mar picit jobban ugyeskednek a streaming koraban, nem az RMS ertek a betyar, -14 int. LUFS-re visszahuznak mindent, szoval mar nem nagyon eri meg virsli mastereket csinalni, mert csak halkabb lesz a zened feltoltes utan. Meg a kereskedelmi radiok ugyis ra@jak a brickwall limitert a vegere, hogy kocsiban is halljad az enekes szuszogasat :D

[@guszti21]

Ki hitte volna hogy a streaming fogja ezt a dolgot megoldani. Persze könnyű nekik, magáncégek, olyan szabályokat hoznak amilyet akarnak. De lassan sztem a kermédia szabályozásba is át fog menni ez a szemlélet, nem ördöngősség, kb az összes érintett érti miről van szó. Addig meg lehet élni kereskedelmi rádiók nélkül, nekem sok éve sikerül...

[@knoskamatee_]

@@guszti21a kermédia szabályozva van bőven. megvan a rendes MPX teljesítmény 75kHz lökettel. rádióknál figyeli is állandóan az NMHH.

[@attiladrborsi4246]

Ez is nagyon jó videó volt. Az érzelmek átadása szempontjából szerintem sem szabad a dinamika tartományon változtatni. Én különösképpen nem szeretem, ha indokolatlanul meg van növelve az. Pusztítást okoz, mert az egyidejűleg szóló halk hangok nem lesznek hallhatók a túldinamizált hangosabb hangoktól. Én a hangdoboz építést is művészetnek tartom, mely fő feladata, hogy az érzelmek a zene előadói művészetének megfelelően legyenek átadva a hallgatóságnak. Nem tudom, hogy megnézted-e a (sajnos csapnivaló színvonalú) videóimat, melyek tartalma azért teljesen rendben van. Nincs különösebb célom vele, már megszoktam a teljes közönyt, érdektelenséget, igénytelenséget, márkafüggő, gondolkodást nélkülöző hozzáállást. Legfeljebb gondolatokat szeretnék vele ébreszteni, kb. mint egy művész (művészet-és fizika). Ha már beszélgető partnernek tudsz tekinteni, az már jobb, mint semmi. Kérdéseket is tehetsz fel az innovatív megoldásaimmal kapcsolatban. Facebookom is van, Dr. Borsi Attila Kisvárda

[@RTH]

Hello. Még nem volt időm megnézni, de majd rájuk kukkantok.

[@attiladrborsi4246]

@@RTH Hello! Örülök, hogy válaszoltál. Az elmúlt 2 évben kicsit már a fő érdeklődési körömből kikerült a hangdoboz építés, viszonylag jól el is fáradtam benne. 5,5 évig viszont nagy intenzitással ezen dolgoztam. Összhangba került az elmélet és a gyakorlat egymással. Így elégedett vagyok a munkámmal, a nagyfokú közönyt és érdektelenséget leszámítva. A hivatásom aneszteziológus orvos, így ez csak hobbi tevékenység. A koncepció nagyon fontos alappillére viszont az emberi hallásgörbe, mely azért az orvosi és biológiai tudományok része. Az innovációim igazából 3 lábon állnak: biológia (emberi izofon görbe), fizika, és művészet. . .Várom kérdéseidet, remélem, még fogunk egymásnak írni! Üdv.: Attila

[@gl328]

A minőségi zenehallgatás millós tételektől kezdődnek(sajnos)... ott még a csend hangjai is részletgazdagok😆 ez olyan mint a trabant és a bmw effektus....

[@aronfulop5719]

No. Én nem tudtam erről az egészről, csak arról, hogy bizonyos felvételeket nem szívesen hallgatok a minőségük miatt. Nem túlzottan értem én se azokat, akik nagyobb hangerőt szeretnének, mivel valóban ott van a hangerőszabályzó. Én is dolgozok egy kezdetleges együttesben felvételi"mérnök"ként, de eszünk ágában sincs nagyobb hangerőt elérni, mint más felvételeké. Mivel digitálisan dolgozunk, annyi a maximum, hogy a legerősebb mintavétel a maximumon legyen, amit a hangfájl elérhet torzítás nélkül. De ez nem kompresszió...

[@RTH]

A kompresszio hasznos ha esszel van hasznalva. Pl. enek dinamikajat kiegyenliteni. En is zenelek amugy. Van demotok?

[@aronfulop5719]

Sokmindent írok, előre is elnézést... Az igazat megvallva, max 10 felvételen dolgoztam egy laptop és egy yenkee mikrofon társaságában. Az együttes és van egy egyéni vállalkozás is valójában a lehető legegyszerűbb módon próbál dalokat előállítani, vagyis egy valahonnan letöltött már kész alapra audacity segítségével rá vesszük a rappet. Én nem vagyok büszke a dalokra, valójában én csak szeretek hangmérnökösködni, így nem szólok bele, hogy mit veszünk fel. Ráadásul hiába tud az egyik tag hangszeren is játszani, nekem van a zenéléshez a legtöbb tudásom. (Ebben még az is segít, hogy én nem szeretem a mai zenéket, albumokat hallgatok: dire straits, eagles, santana, hobo, deep purple stb... Tehát olyanokat amiben van zenei tudás.) Nem tudom ezek után mennyire érdekli/érdekel a munkásságunk, nyilván egy két plusz megtekintés sem ártana. Akinek van érzéke a felvételekhez az hallhatja a technika hiányát, dolgozok rajta :). Egy kérdésem van. Linket itt megoszthatok, vagy inkább együttes név és egy dal címet osszak itt meg? (Azthiszem csatlakoztam a discord szerverhez, úgyhogy ha szükség ott is le tudom írni az útvonalat/linket.) Egyébként én 10 éves korom óta rajongok a hifi technikákért, így 16 évesen szerintem már az összes verziójában ismerem a mozgókép és hang rögzítés fajtáit, és gyülytöm is őket. Lehetőségeim szerint kerülöm a digitális felvételeket.

[@RTH]

Inkabb Discordon ird le privatban. A KZbin gyakran kiszuri a linkkel rendelkezo hozzaszolasokat SPAM-re gyanakodva... Amugy kedvelem a jofele RAP-et (is)...

[@gabocaavelon7758]

Igy igaz zeneket vagtam evekig

[@ndrac]

Maximálisan egyet értek......

[@laszlocurnovics417]

nagyon igaz hogy marhaság a dolog

[@solyomver]

Ha a technikai - ez esetben loudness - megvalósításon túl lépünk, akkor a dolog gyökeréhez hamar eljuthatunk. Még pedig a "v" hangkép. Olyan valami ez, mint az élelmiszeriparban a cukor. Sajnos, akit folyamatosan aránytalanul tömnek édességgel annak a normális étel ízetlen. A "valódi" zene pedig unalmas az ilyen módon fogyasztásra előnevelt ember számára.

[@robertmolnar9637]

Tuti jó hasonlat!

[@bogika98]

"fogyasztásra előnevelt ember" ez jó duma, ezentúl használni fogom.

[@zetor2K]

Ezt a Bzui aláfestő "zenét" lehet mellőzni? keci irritáló, mint a kompresszált zene

[@korponaiz]

+1

[@paljanister]

+1

[@bogika98]

Erre most azt tudom írni, aki iparszerűleg (TEHÁT SZINTE KIZÁRÓLAG) szpotifájon és hasonlón hallgat leginkább MP3 zenét, az nemcsak annyit is ér, de éppen önmagát árazta be alacsonyra. És igen, azt a párat amit fontosnak tartok megveszem eredetiben, ezzel mint az előadót, mint magamat megtisztelem. Lehetőleg nem remastered cédén. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy kőkorszaki mentalitásom van.

[@panblue43]

Szia!Nagyban osztom a nézeted. De pl én vettem remasterelt cd-ket, a Pink Floyd albumaival elégedett vagyok szerintem nem lettek rosszak, van Queen amiből a régi jobban tetszik és van a Yello amiből mind a 6 remaster albumot beszereztem, ezek meg egyenesen kiválóak!Vagy ami szintén jó munka lett az Roger Waters - Amused to Death remaster albuma. Mondjuk ő mindig adott a minőségre ahogy a Yello is.

[@zoltanbezdany8531]

De ez nem is titok.

[@balazspfaffenbuchler5985]

Ludwig Ludwig!

[@JanosKonti-rn4kq]

Kedves RetroTech, a kompresszor nem kompresszál, hanem komprimál. A kompresszál szó a magyarban nem létezik, csak a tudatlanságban.

[@janyjozsef]

A reklámokkal is ezt teszik. Ill. a filmek esetén a zene és az effekt hangok borzalmasan hangosak míg a beszédet szinte hallani sem lehet. Egyébként sok embernek a hangosabb zene jobban tetszik. Valószínűleg biológiai okai vannak. Ezt a jelenséget tesztelheted. Játsz le 2 zenét embereknek. Egyszer az egyik legyen a hangosabb aztán a másik. És mindkét esetben a hangosabb fog jobban tetszeni az átlagnak.

[@boris303baon]

Magyarul úgy van a kifejezés, hogy komprimál. Helytelen a kompresszál!

[@RTH]

Esetleg el is magyarazhatnad, hogy szerinted mi a kulonbseg a ket kifejezes kozott es hogy az en megfejtesem miert helytelen.

[@boris303baon]

@@RTH megnézheted az idegen szavak között, de az e-nyelv oldalán vagy a helyesiras.mta.hu-n is nyugodtan keress rá: olyan magyar szó nem létezik, hogy kompresszál, ellenben a komrpimál (összenyom, sűrít...) igen. Halkan megjegyzem: ha hangtechnikus képzésen részt veszel, mikor a kompresszorról tanítanak, ezzel vezetik be a leckét, már ha tényleg igazi szakértőktől tanulsz. Utána meg elmagyarázzák, hogy mi a különbség a limiter és a kompresszor között, de ez már más téma... Csak azért jeleztem a nyelvhelyességi hibát, mert úgy gondolom nagy felelősséged van, hogy ne terjeszd a helytelen kifejezést, ha sokakhoz szólsz. Így is már sok "szakértő" értekezik a témával foglalkozó fórumokon, hozzászólásokban rossz kifejezést és a legtöbbször rosszul használva. A videóhoz pedig csak annyit tennék hozzá, hogy a kompresszort nagyon sok dolog miatt szükséges használni. Többek közt válogatáslemezeknél is így tudják a különböző felvételek hangerejét egységesíteni, de még ugyanazon előadó különböző felvételeinél is igénybe veszik, hogy minden track egységes képet mutasson az albumon. Ha nem lenne kompresszor, akkor a kocsidban sem tudnál zenét élvezhetően hallgatni, mert egy csomó halkabb részletet nem is hallanál meg a környezeti zaj miatt, és mondjuk két zene lejátszásánál is bajban lenne a rádiós kolléga a stúdióban, ha akkora lenne a különbség a két egymást követő felvétel között, hogy kifogyna a gainből... Szóval természetesen van igazság abban amit mondasz, és nyilván nem kell ész nélkül komprimálni (bár van olyan zenei stílus, ami pont erre épít, és ott például elkerülhetetlen a dolog, mivel a sounddesign része, ergo ott effektként funkcionál a kompresszor), de nyilván az éremnek van másik oldala is, ami nem egy összeesküvésen alapul (tehát nem az a lényeg, hogy hangosabb legyen, mint az xy lemeze), hanem pusztán elvárás, hogy két track között ne legyen akkor hangerő béli különbség, hogy állandóan állítgatni kelljen az erősítést. Én így gondolom, így tanultam és ezt is látom. Lehet velem vitatkozni, de hozzáteszem, nem állítom, hogy nincs sötét oldal, csak hogy az élet nem fehér és fekete :) Viszont a lényeg, amiért hozzászóltam, hogy komprimálás van a magyarban, ha elfogadod ezt, kérlek tanítsd meg a nézőidnek is! Peace

[@recordinginlittletown4295]

@@boris303baon Ma elmentettem egy fájlt.

[@gaeb_pr]

Az a baj, hogy amíg a zeneipari trendek nem változnak és itt főként a nyugati trendekre gondolok, addig hiába tanácsolod a hazai előadóknak, hogy ne a dinamika kárára kevertessék és masztereltessék a zenéiket. A stúdiók, jobb hangmérnökök, azokat a trendeket kell kövessék, melyek a legnagyobb, legismertebb, legjobb, stb. előadók zenéit jellemzik, már ami a keverést és a masztert illeti, addig azt fogják csinálni. Egyszerűen azért, mert aki zenél és költ is stúdió bérlésre, az a legtöbb esetben el is szeretne érni valamit, ahhoz pedig a maga stílusában, követnie kell a trendeket, mert a kiadók ezt várják el. Ami nyilván nem jó dolog... Félreértések elkerülése végett, ezzel nem a tucat hangzásra vagy a divatozásra, copyzásra gondolok. Pl. egy Trap előadó a saját, egyedi stílusában is arra kell törekedjen, hogy a zenéi, stílusában az amerikai élvonalbeli előadókéhoz hasonlóan szólaljon meg, és ezalatt értem a hangerőt, dinamikát, mixing/mastering trükköket, etc. Ha ezt nem teszik, akkor a kiadók egyszerűen nem foglalkoznak velük. Ha pedig zeneileg valaki annyira jó, hogy bekerül egy nagyobb kiadóhoz, mert egy nap alatt 20 millió megtekintése volt (csak mondtam egy számot) az első dolog amit mondanak majd, hogy tök jó vagy, de a hangzáson faragni kell, és vegyék fel, keverjék, masztereljék újra, amíg olyan nem lesz, illetve elég hangos ahhoz, hogy a másik sztár X, Y zenéje mellé rakva, ne maradjon le ezen a téren sem.

[@navrasicsi]

"ti is tudtok rajongani egy lemezért már pusztán attól a ténytől, hogy nagyon jól szól" Régi problémám, hogy azok a zenék, amit a zenéért szeretek, azaz a ritmusokért, dallamokért, harmóniákért, érzelmekért, stb..., azok általában nem szólnak elég jól az én ízlésem szerint. Azok a zenék, amik jól szólnak, azok viszont általában nem fognak meg zeneileg. Szóval vannak bitang jó dalok, amik nem elégítik ki a minőség iránti igényeimet. Meg vannak jól szóló zenék, amik meg a zenei igényeimet nem elégítik ki. Bonyolult egy állat vagyok. :) Egyébként a hard rock, progresszív rock, szimfónikus metál világát szereteim zeneileg. De ezek ritkán szólnak jól. A régebbiek még csak-csak, de az újabbak tényleg ritkán. A smooth jazz viszont érdekes módont szinte mindig jól szól, bár az meg nem annyira az én zenei világom.Egy dal, amit imádok az pedig például Kilpi: Sielut Iskee Tulta. Finn hard rock, és tanítani lehetne rajta a műfajt. De hallgasd meg, hogy szól. :( Az egyik kedvenc tesztzeném Billy Cobham: Destiny. Bár ez már egyáltalán nem smooth, de úgy szól, hogy összecsinálom magam az első másodpercben. Még nem jöttem rá, hogy hol a hiba. A fülem rossz? A zenei anyagaim? A fejhallgató/hangfal? Vagy az elektronika? Vagy elvárásaim?

[@gaborpetroci]

Az a DR érték pontatlan! Ha egy zenében sűrű a basszusmenet rögtön pirosba kerül! Ezért én ez a DR értéket azzal pontosítanám hogy kivágom a basszumenetet belőle! A vinyl verzió azért dinamikusabb, mert levágják a mélyeket szűkítve a sávszélt rontva a minőséget, a tű nem csús át a másik barázdába megszokott eljárás levágni a mélyet! Másik témában a bakelitnél további probléma, aki elektronikában is jártas, tudja hogy minden egyes kondenzátor vágási frekvenciapontjánál már nagyon komoly fáziseltolás is van! Akkor még ehhez tegyük a RIAA visszaalakító filtert és kész. Egyábként a Daft Punk RAM egy silány átlagos kiöregedett energia nélküli lázadás nélküli pancsolás! Akárcsak a chemical brothersnél. Nem a retro miatt. Daft punk Discovery is retro de zseniális húzások vannak benne.De még a robot rock-os azutániban is, attól független hogy nagyon kidolgozatlan lusta munka, de legalább kreatív, és úttörő gitár szinti hangzásokkal. Random Acce Memoriesba semmi különöst sem találtam minőségben.. Egy 90es évekbeli Yello - Ocean Club, vagy MJ- Dangerous kifujja az orrát rendesen. Kruder Dorfmeister keverte újra a K D Sessions-t bakelitre, nah ott van komoly digital master is! A zero7 is elsőosztályú felvételeket tartalmaz. Akárcsak a Cinematic Orchestra is.. És ha értelmesen kompresszált fevételt hogy kell jól" megcsinálni, ott van a Prodigy Fat of The LAnd, vagy Crystal Method Vegas, Tweekend, Fluke - Risotto Zeneileg és hangzásban is.

[@TamasMagas]

na de te is azt csinálod amitől berzenkedsz, alazenelsz és elcseszed az értelmes mondandót hallgasd meg loudness azaz jelen esetben zenebona nélkül casak a szövegelést joooo de így kikapcs

[@balazsbukovics3569]

a felvetellel van gond, nem is pici

[@Dicktopus]

A legszebb dolog amit életemben hallottam az a Led Zeppelin IV.