Az InSight űrszonda |

[@Nitta_14]

Remélem meglesz a 100 000. Feliratkozás, nagyon megérdemelnéd és újra mutatná azt is mennyire nagy igény van a magyar nyelvű minőségi tartalomra.

[@OwerWild]

Köszönöm szépen , kiváló videó volt... tulajdonképpen, mint megszoktuk! (ami persze egy cseppet sem csökkenti az értékét, sőt!) Viszont (talán először) a kommentszekció egy részében kicsit csalódtam. Egy dolog és teljesen természetes az ötletelés, a mi lehetett volna, nagyon érdekes hozzászülást olvastam, ahol elemzik, miért nem, mit , hol. Viszont az a meglepően sok, mérnököket, tudósokat lesajnáló, bocsánat a szóért, de "prolibüszkeségtől" csöpögő komment, olyan emberektől, akik valószínűleg a legtöbb eszköz bekapcsolási protokollját sem lennének képesen végigcsinálni... leginkább szánalmat keltő. Igaz, a mérnökök , a tudósok, két, irgalmatlan távol és nem kis sebességkülönbséggel mozgó tárgy közötti útvonalat meg tudtak tervezni, beleszámítva egy sor olyan körülményt, aminek a megértése is gondot okozna sokaknak, felfoghatatlan sebességről landolásra alkalmasig tudják lassítani a szerkezetet (úgy, hogy a távolság miatt a közvetlen, gyors reagálású távirányítás kevéssé működhet talán ), mindezt úgy, hogy valószínűleg több tizedesjegy pontossággal , számtalan megközelítésben elemezték az összes ismert rizikófaktort, de Gáz KÁzmérné, született Bokor Etelka Rozália, a kisKunLáposi Coop félállású árufeltöltője büszkén odaköpi, hogy egy korongecset és hat gyorskötöző (3700 áfával, űrkutatóknak 10% kedvezmény) megoldotta volna az egészet, hát miért nem őt kérdezték! De hát ilyenek ezek a tudósok, még arra sem jöttek rá, hogy a repülőket a fekete dobozok anyagából kell készíteni, mert azok nem törnek össze... pedig ő már hat éve olvasta facebookon! Ezek után büszkén megsimogatja általános iskolai bizonyítványát, látjátok, nem is kell ide több, az a sok oskola csak időpazarlás, az "éllet iskolálya" az igazi!! Ezek után fogja a felmosót, megcsavarja kétszer, (facebook-on írták, ha két kanál ecetet elkever 1 kockacukorral és élesztővel, nem kell olyan sűrűn cserélni a mop-fejet), és feltakarítja Jóska hányását, mert ha meglátja a tulaj, abból nagy balhé lesz... de közben tudja, érzi, ő többre hivatott....

[@denespeter3928]

Orvendek,hogy ertelmes emberrel is lehet talalkozni a komment szekcioban!Elszomorito,hogy milyen szinten leledzenek sokan....En azt is beleszamitom,hogy 35%-a az emberisegnek,nem hisz a Holdra-szallasban,meg 4%-a Lapos Foldhivo...de miket kepesek sokan leirni! Ketsegbeejto.....

[@marinanagy4125]

Remek összefoglaló volt!😍 Köszönöm a belefektetett rengeteg munkát! 🤗☺️

[@Ritschye]

Köszi! Ez nagyon érdekes volt!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm! :)

[@laszloblue3611]

Rendes vagy, nagyon. :)

[@arpadszeiff]

Köszönet a részletes videóért, ( mint a porolási téma kukacoskodója. ) A vakonddal nekem van némi gyanúm. A Marsi gravitáció hatását számolták el, és nem a talaj anyagát. Egy belül oda, s vissza mozgó tömeggel kalapáltak, ami egy picit felfele is ütött. Ez biztos, mivel más erő nem tudott emelni. A felfele ütő erő a földi súlyerőhöz képest kisebb volt, de a marsi súlyerőhöz képest viszont nagyobb. Ezért tudott folyamatosan anyag kerülni a szonda csúcs alá. Ezért ment lefele, míg a robotkar súlyereje is rajta volt, és ezért jött vissza, mikor nem. Hozzam a formámat. Remek ötleteket kaptam, mivel indokoljam, hogy nem takarítom gyakrabban az autómat.

[@urkutatasmagyarul]

Természetesn a Vakondot marsi gravitációs nehézkedésre tervezték

[@darumisi]

Nagyon jó rész lett, sok érdekességgel! 👍Köszönöm szépen! A Vakond kapcsán elgondolkoztam, hogy a kb. 1/3-al kisebb marsi gravitáció esetén kinetikailag biztosan máskép viselkednek a regolit szemcséi az ütések hatására, mint a földi graviációban. Feltételezem erre a mérnökök is gondoltak, csak talán a valós körülmények szimulálása túl bonyolult feladat lett volna. Na mindegy! Biztos sokat tanultak belőle. Legközelebb!

[@urkutatasmagyarul]

Rengeteg fajta talajon próbálkoztak (természetesen marsi gravitációt szimulálva) és arra jutottak, hogy ez a megoldás lesz a legtöbb felszínen bevethető. Sajnos ez a talaj erre nem volt alkalmas.

[@gregor_man]

A szimulációval az a baj, és ezt nagyritkán mintha a mérnökök is elfelejtenék, hogy szimulálni csak azt tudjuk, amit már ismerünk. Hát a Mars most mutatott valamit, amit nem ismerünk.

[@PeterZiman]

Azta

[@mocorgo911]

Szerintem , bravúros volt a pályafutása, így is. Köszi🥰

[@laszloblue3611]

Én is azt vallom, ha túl teljesíti a tervezett élettartamot, és a berendezések, pláne a fontosabbak működése, információ gyűjtése sikeres, az valóban bravúros!

[@imrepavlenyi4144]

Szerintem iss

[@imrepavlenyi4144]

Is

[@tivcsiszlavitsek8281]

Köszönet ismét megnézve. 2023.01.26.🙏

[@Vid.186]

Fantasztikus munka, köszönöm! 👍👍👍

[@kisspeter8733]

Profi munka, mint mindig. 🙂

[@jonatanfodor7689]

Először kommentelek ezen a csatornán. Nagyon tetszenek a videók, remélem, sok lesz még. A napelem portalanítása kapcsán egy olyan megoldás jutott eszembe, ami tulajdonképpen nem portalanítás, de valamennyivel talán növelhette volna az élettartamot. Ha eleve túl voltak méretezve a napelemek, akkor nem lett volna muszáj egyből kinyitni az egészet, és ezzel kitenni a porosodásnak, hanem csak akkora részét, amekkorára szükség van. Egy idő után, amikor már csökken a megtermelt energia, ki lehetett volna nyitni még annyit a napelemből, amennyi szükséges, és az a rész csak akkor kezdett volna porosodni. Persze lehet, hogy ez túl bonyolult lett volna, és még így sem örök életű. Kíváncsi vagyok, hogy más gondolt-e már erre, és arra, hogy hogyan lehetne ezt a legegyszerűbben, legbiztonságosabban megoldani.

[@urkutatasmagyarul]

Nem egy buta ötlet; viszot ez a napelem tábla akkor hatékony, ha teljesen ki van feszítve. Épp ezért egy mechanizmus a feszítés végén még reteszeli is a napelemeket, hogy véletlenül se csukódhassanak vissza. A kifeszítés nélkül pedig nem termelt volna elég áramot.

[@jonatanfodor7689]

@@urkutatasmagyarul Talán, ha egyesével külön is lehetne feszíteni és reteszelni a részeket, ez nem lenne probléma. Vagy ha lenne több kisebb ilyen napelem ernyő, amiket nem egyszerre nyitnak. Még jó, hogy így is bőven volt idő a küldetésre, így igazából ez most nem tartozik a problémák közé. Más esetekben viszont szükséges lehet megoldani a porosodást.

[@jonatanfodor7689]

@@urkutatasmagyarul de akár azt is lehetett volna, hogy egy hasonló védőréteget ragasztanak a napelemre, mint ami a kamerán volt, és egyszerűen eltávolítani, amikor túl sok rajta a por.

[@urkutatasmagyarul]

@@jonatanfodor7689 Ahhoz megint csak valamilyen mechanizmus kellett volna

[@jonatanfodor7689]

@@urkutatasmagyarul a kameráról hogyan szedték le a védőréteget?

[@attilaparadi1555]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm! :)

[@laszloblue3611]

Ez egy nagyon magasan megkomponált, tartalom lett! Végig, magasan fentartva a figyelmet! És mivel hosszú is, 2x, 3x is új információkkal látja el minket. (most olyan 100.000-ad magamra gondolok! :) )

[@pellerb]

Igen, sokkal hosszabb lett a mostanában szokásos videóknál, és mégis végig nagyon érdekes. Most már várjuk az Apollo küldetésekről szóló, részenként 2-2 órás videó sorozatot, ahogy arra korábban valahol egy utalás elhangzott!

[@urkutatasmagyarul]

Jaj, nagyon imádnám az összes Apollo programot kivesézni, de félek, hogy nem vagyunk elegen, akik végigülnék az 1-2 órás videókat!

[@pellerb]

@@urkutatasmagyarul Dehogynem lennénk! :-)

[@laszloblue3611]

@@urkutatasmagyarul Azért egy szűk 60.000 vagyunk rá az első héten egy ilyen új tartalomra! :)

[@OwerWild]

@@urkutatasmagyarul én végigülném...

[@feryzoly]

Nagyon jól sikerült a videó, köszönöm!

[@edaqscriminal]

Informatív videó lett és még szórakoztató is köszönjük :)

[@KORCSOG1]

Nagyon tartalmas videó lett. 👌 Kis kihagyás után újra támogatóként vagyok itt👋

[@urkutatasmagyarul]

Akkor újra üdv a fedélzeten! Megtisztelsz!

[@Leslie_Von_Strong]

Marslakók nincsenek is a Marson? :/ Kietlen világ. De az is lehet hogy a felszín alatt lehet élet. Lehet valami lény lökdöste vissza a vakond műszert. :)

[@gregor_man]

Ki örülne annak, ha a plafonon be akarna hatolni egy cső? Én is visszalökdösném, és seprűnyéllel felkopognék. A SEIS vajon nem észlelte a ritmikus döngéseket? Persze, a NASA már megint titkolózik. :-)

[@millerjani]

egy marsi vakond :D

[@justaguy6217]

Imádtam, köszi szépen ezt a minőségi tartalmat! 😄

[@denesczibere2701]

Szuper lett a mostani epidzód is! Bennem csak egy kérdés maradt fent, hogy az űrszonda, ha netán kapna egy porördögtől nagy széllökést és a napelemeket letakarítaná mint az Opportunity marsjárónál tapasztalt módon, akkor vajon vissza tudnák üzemelni vagy már teljesen lezárták a missziót és ilyenkor már nem foglalkoznak vele? Mert simán benne lehet ez a jövőbe és akkor, ha már van elgendő energiája az űrszondának akkor egy jelet vissza küldhetne a földre és akkor tudnánk, hogy megint életbe van. :)

[@urkutatasmagyarul]

A műszeres eszközök nem csökkenhetnek egy bizonyos hőmérséklet alá, mert tönkremennek. Ennek érdekében a felhasznált elektromos áram egy részét a műszerek folyamatos melegantatására használták. Mivel a teljes eszköz kihűlt, így ha valaki odamenne és egy vadonat új napelem táblát rakna rá, akkor sem kapcsolna már be.

[@laszloblue3611]

@@urkutatasmagyarul Akiknek ez új infó, csak mostantól keverednek el. De ha mondjuk visznek föl pár 486-ost, még be lehetne üzemelni újra! :) De a napelemet gondolom így, porosan is több UW, és gamma-sugárzás éri, tehát annak is rohamosan csökken a kapacitása az évtizedek alatt, mire koloniánk lesz ott is. Mert az nyilván lesz több helyen is! :)

[@pellerb]

@@urkutatasmagyarul És ezt a fűtést az utazás hónapjai során is tudják biztosítani az érzékeny műszereknek? Ekkor ugye az InSight saját napelemei még csukva vannak. Esetleg visz magával másik napelemet erre az időszakra? Vagy van annyi akkumulátora, amivel ezt az időt ki lehet bírni?

[@denespeter3928]

@@laszloblue3611 Koloniank?Filmekben....10 ev mulva,megprobaljuk visszahozni azt a par gramos fem-kapszulat a Mars-kozetekkel!De csakis automata gepekkel!Tobb anyag van arrol,mi tortenne,az emberrel,ha 6 honapig uldogelne egy urhajoban...Es ez csak az odaut! Itt nem ISIS van,hogy tornasszanak...Az eves kozmikus sugarzast,hogy vedened ki?Es ez csak az ut!De,hogy "kolonia" legyen,ahhoz "matatni" is kellene a Mars felszinen!Ide mar nem elegek ezek a jatek-urruhak,amiket eddig hasznaltak... Meg hova gondoltal "koloniakat" ??A Naprendszerunkben a Marsnal,csak veszelyesebb helyek vannak,a legkozelebbi "rendszerig",160.000 ev kell az odautazashoz...Ez a Proxima Centauri,4,3 fenyevre.

[@urkutatasmagyarul]

Az odaútom a kapszulára volt rögzítve egy másik napelem, az látta el energiával a rendszert az út során.

[@thatmaninblack]

A por gondot okozhat... A megoldás az lehet hogy a legközelebbi mars vizsgálóban lesz személyzet is, egy takarítónő. Otthonka, partvis, vödör víz, felmosórongy és egy tubus Domestos. 😀

[@steverose88]

Takarít most?

[@PimpThyMind]

Újabb remek videó köszi :D

[@JozsefLendvay79]

nagyon érdekes és informatív összeállítás a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről is lesz hasonló?

[@tivcsiszlavitsek8281]

üdv ismét megnézve köszönet 2023.04.28.🙏

[@peltarlendori7027]

@urkutatasmagyarul Köszönöm szépen, remek, precíz videó, akkor így kimerítő választ kaptam az ecset kérdésemre, mivel én voltam aki forszírozta a kérdést, te meg említetted hogy lesz válasz, miért is nem jó ötlet. Tehát a NASA is felvetette, nem csak az én bárgyú ötletem volt. Természetesen örülök a misszió sikerének, a 4 év duplája a tervezettnek, viszont tartom a véleményem az InSight Mars szonda ha bevállalósabb a NASA és használt volna ecsetet még ki tudja meddig üzemelhetett volna, ha már ott van. Ecset helyett 2x nagyobb napelem, a felesleges energia kötelező elfűtése, a robotkar markolónak, "cölöpverőnek" való használata és marsi por szórása a napelem mellé, a Marsi porördögökben bízunk, hátha, nem győzött meg arról hogy egy ecset nem lett volna jobb megoldás. A sűrített levegő valós, nagy kockázat, azt nem használtam volna. Szép nagy robotkar, mint látható igen precízen tudták vezérelni, egy sima műanyag kis méretű kefe, vagy festőecset nem verte volna szét a napelemet, a markoló megoldás nagyobb kockázat volt. Persze ez egy szükségmegoldás volt a részükről, de a beleölt órák tanúsága és a próbálkozások szerint őket sem hagyta nyugodni a dolog hogy takarítani kellett volna a napelemeket. Persze nem minden nap, hanem ahogy mondtad a legvégén. Szerintem lett volna még felesleges ember aki örült volna a NASA részéről hogy üzemel még tovább is az InSight. Persze ez az ő döntésük, se nem a tiéd, se nem az enyém, hogy végül hogyan és mivel mit miért tesznek. Mi csak örülhetünk annak, hogy egyáltalán küldenek szondákat és azok sikeresen, így is túlteljesítve a tervet tovább tudnak működni az esetek többségében ha sikeresen Marsot értek. Én csak sajnálom hogy gyakorlatilag a poros napelemeken múlik, hogy elalszik egy "felfedező". Viszont a nem napelemes stabil meghajtás az tetszik. Ettől függetlenül az is érdekelne hogyan tudtak olyan remek napelemet összehozni, ami ekkora teljesítményt tudott leadni a Marson, az itt a földön is igen hasznos volna a 20% teljesítmény helyett, amit egy napelem ki tud magából izzadni. Mondom ezt úgy, hogy napelem párti vagyok, azaz ahol lehet értelmesen használni használjuk, de van mit fejleszteni még a teljesítményen.

[@denespeter3928]

Ezek a napelemek,sokkal fejlettebbek az altalunk hasznaltaktol,persze sokszor dragabbak.

[@peltarlendori7027]

@@denespeter3928 Ezt tudom, az ISS is most kapott kap új napelemeket amik kisebbek de nagyobb teljesítményűek. Ez a sokkal drágább: Most 5KW napelem mondjuk 12db 450W napelemből jön ki jó esetben az durván 1Millió forint és vagy 20 négyzetméter. Ha ezt a NASA által kitalált napelemet jobban reklámoznák, ingyen másolhatnák a szabadalmat, + nem kéne minden egyes cellát függetleníteni a meteoritok miatt itt a földön, lehet egész jó áron lehetne már megvásárolni.

[@tamasfenyo8450]

Köszönet az újabb minőségi munkáért! Annyit szeretnék megkérdezni,miért volt a Mars magja úgy ábrázolva mintha holvadt lenne?

[@urkutatasmagyarul]

Valahogy ábrázolni kellett

[@kyis333]

Ember még nem járt a Marson, de már tele van szeméttel. Nem vagyok benne biztos, hogy az emberiség méltó rá, hogy terraformáljon bármilyen bolygót is. Pedig nagyon sanszos, hogy még ebben az évszázadban, hova tovább a következő néhány évtizedben sikerül megvetnünk ott lábunkat. Remélem szerencsésebb planéta lesz, mint a Föld.... :-/

[@urkutatasmagyarul]

Tele? Ez biztos? Egyébként te is termelsz szemetet, nem? Valószínűleg sokkal többet termeltél már erre a Földre csak te, mint az egész emberiség a tudomány nevében a Marson. Így nekem kicsit érdekes, hogy te beszélsz ilyenekről

[@zsoltd5116]

Hát a terraformálás valóságban az, hogy telehordjuk azt is szeméttel :)

[@zsomborherceg493]

Szia, remek videó mint mindig! Nekem olyan kérdésem lenne ezzel a napelem takarítással, hogy a kis marsi helikopter ha még működik és nincs távol tőle nem tudta volna le fújni a port a napelemekről?

[@urkutatasmagyarul]

Semmiképp! Egyrészt több ezer km-re van, másrészt ha fölé repült volna, egy esetleges üzemhiba mindkét eszközt azonnal működésképtelenné tette volna.

[@zsomborherceg493]

Ohh, így már világos :D

[@TheGabex87]

Nekem is ilyesmi jutott eszembe. Csak a következő missziónál amivel küldenek saját kis helikopterrel. Az viszont tényleg túl nagy rizikó ha meghibásodik a helikopter mindkettő ezköz tönkre megy. Bár sztem csak 2 évente kéne megkockáztatni.

[@anikoberkesnesolyom9436]

Köszönöm a videót!😊A végén jó lett volna, ha elmondod, hogy mit állapítottak meg a Mars rétegeiről, mert én laikus nem sok mindent tudok a képről leolvasni.🙃😉

[@jenohathazi920]

Nagyon köszönöm

[@peintrebati6023]

szuper video ,koszonom

[@balint_szoke]

Nagyon izgalmas rész volt az Insight űrszonda, szeretem az ilyet! Jó lett volna tudni, hány wattos volt a két napelem együtt, én 1,2 pkW-osnak saccoltam. Esetleg nem tudod Gergő? Ha ilyen kis magja van, akkor nem csoda, hogy a bolygó nem tudta magát sokáig megvédeni a Napból érkező részecskék ellen, amik végül elvitték a vizet és "normálisabb" légkörét a bolygóról, kiszárítva azt. Persze tudom, hogy ez elsősorban a mag megszilárdulásának köszönhető, de nyilván a mag kicsisége se segített.

[@urkutatasmagyarul]

Szerintem a hivatalos oldalán fenn van az infó, de fejből nem tudom

[@balint_szoke]

@@urkutatasmagyarul No, találtam is róla infót, és jól saccoltam 😊: “The panels provide 600 to 700 watts peak production on a clear day, about 1/2 of the production on Earth.” Vagyis 1200-1400 pWattos a Földön. Ja, és 29,5 %-os hatásfokú napelemek, amik elég jónak számítottak 2017-18-ban (nyilván csak az űrtechnológiában használtak akkoriban ilyen jó napelemeket, ma már a 3 részes 30 Wattos, hátizsákra akaszthatós kirándulós napelemem 25 %-os hatásfokú, az űrbe szántak meg a 40%-ot verdesik az új szondáknál). A PV magazine-ban találtam “Mars electricity generation record set with 29.5% efficient solar cell The NASA InSight lander generated 4,588 watt-hours during sol 1, a new record for electricity generation on Mars. DECEMBER 3, 2018 JOHN FITZGERALD WEAVER”

[@gezapolgar6647]

Oda kell küldeni az Ingenuity-t, kicsit repkedjen a napelemek fölött és már le is lenne porolva.

[@urkutatasmagyarul]

Ha nem lenne köztük több ezer km, akkor is elég hajmeresztő művelet lenne

[@valakividekrol]

A napelemek tisztítására számomra kézenfekvő és egyszerű megoldás lett volna az ,hogy egy enyhén széles időben félig össze csukta volna magát a napelem. Ekkor a por egy része magától le hullott volna, míg a jobban rátapadt szemcséket a szél fújta volna le.💡

[@Bonewerkz]

Az elektrosztatikus toltes vonzhatja is a port,nem tudni pontosan,milyen merteku a marsi por toltese. Ha semleges,akkor az ellenkezojet eri el. Ultrahangos vibralassal tobbet lehetne erni vele.

[@szilardgubicza1482]

Persze, biztosan gondoltak rá. De ezt soha nem értettem. Egy ilyen eszközön minden mozog minden irányban. Csuklik itt-ott... Miért nem tudnak egy kis motort közbeépíteni, ami egyszerűen elfordítja a napelemeket, majd vissza. Por lehullik Win! Nem tudom ez mennyi plusz súlyt eredményezne, de akkor a nagyobb napelem méret sem lenne szükséges (sőt) ez máris eresményezne némi súlycsökkenést a forgó mechanizmus javára. Még egyszer mondom, nem számoltam ki a súly stb... viszonylatokat. Csak egy általam hosszú idelye érdekelt téma.

[@urkutatasmagyarul]

Egy nagyon fontos dolgot nem vesznek figyelembe az ötletadók nagy százaléka: azzal is számolni kell, mi van ha a mechanizmus erlromlik? Ha nem képes megdönteni a napelemet, akkor a kisebb mérettel nem lenne képes két évig energiát termelni. Ha pedig elfordítva beragad, megint csak azonnal véget vetne a küldetésnek. Többek közt ezért választották ezt a megoldást

[@thatmaninblack]

Néhány napja volt hír hogy a Föld magja megállt és az ellenkező irányba kezdett forogni. A hírek szerint ez 40 évente történik meg. Illetve vagy 20 éve mondták hogy a Föld mágneses mezeje át fog fordulni. Erről van valami hír? Érdekes lenne egy videó erről a kettőről, és hogy ezek pontosan mit eredményeznének geológiailag, illetve milyen hatással lennének az élővilágra. Nekem lenne néhány tippem. Korábban arról néztem videókat hogy mi lenne ha egyszer csak megszűnne a mágneses mező. (Nem lenne túl boldog pillanat a földi élet szempontjából.)

[@denespeter3928]

Ilyen baromsagokat,hol lehet olvasni?

[@thatmaninblack]

@@denespeter3928 A pekingi egyetem adta közzé a hírt, amit lehozott mindenki, beleértve a 24ponthu-t, a hiradoponthut is, meg minden más nagyobb tudományos oldal is leközölte. Írj a pekingi egyetem munkatársainak hogy a szeizmikus kutatásuk baromság és hogy te jobban vágod a témát. Biztosan értékelni fogják majd a nekik küldött üzeneted. 🙂

[@zoltanboros8963]

"Természetesen" az újságírók nem írták le normálisan. Arról van szó, hogy eddig gyorsabban forgott A FELSZÍNHEZ KÉPEST, most pedig azonos szögsebességgel (ezt nevezték el félrevezetően megállásnak), és lehet, hogy a jövőben kicsit lassabban fog. Szó sincs abszolút megállásról vagy megfordulásról.

[@gabrepotter]

A 2 szárnyból az 1ik összehajtott,esetleg pormentesen tárolt napelem későbbi használata nem járható út lett volna?

[@urkutatasmagyarul]

Bát valóban túlméretezettek voltak, egy napelem kevés lett volna a mindenkori tápellátáshoz. Egyébkent kiváló megoldási javaslat lett volna ez!

[@pellerb]

Azt nem értem, miért nem lehetett a napelem táblákat becsukni és újra kinyitni. A videókon látszik, hogy igencsak vannak rázkódások a nyitás során. A harmonika-szerű hajtogatás miatt szerintem így lett volna esély arra, hogy a lerakódott homok nagy része az alsó hajtási élekhez kerül, ezzel megszabadítva a felület egy jelentős részét a szennyeződéstől.

[@Ddavebowman]

Pont ez jutott eszembe nekem is... Nem megyünk el a mérnökök mellé tanácsadónak? :) A videot köszönöm, sokat megtudtam belőle.

[@urkutatasmagyarul]

A napelemek kinyitása után muszáj őket fix (visszacsukhatatlan) helyzetbe hozni, hogy nehogy véletlenül egy szélökés, vagy bármi más hatására idő előtt összecsukódjanak. És épp emiatt nem is próbálkoztak ezzel, mert még ha úgy is oldották volna meg, hogy visszacsukható legyen, akkor is az újranyitás folyamán valami beszorulhatott volna (egy homokszem, egy kavics, vagy bármi), ami megint csak a küldetés végét jelenthette volna. Az volt a legbiztonságosabb, ha nem mozgatják, és méretéből fakadóan elérik, hogy legalább 2 évig energiával láthassa el az egységet. Ez bőven túl is teljesítette.

[@sandormolnar6741]

@@Ddavebowman Csak, hogy megnyugodjatok, nem vagytok okosabbak a az ottani mérnököktől. 😊 Egy full poros napelem táblát akarnátok behajtani? Minden résben , hézagban por van. Ahol nincs, ott meg lenne a behajtás során. Elég esélyes, hogy azt többet nem tudna úgy kinyílni, ahogy megtervezték.

[@Ddavebowman]

@@sandormolnar6741 rendben, igaz, de nem is kellett volna teljesen becsukni, a harmonika-felületről, már úgy is lepergett volna egy csomó homok, ha csak 20%-os dőlésszögben állnak. Vagy másik, ha a napelemeket tartó csuklón egy motor elbillentette volna a nagy táblákat, ott is kb 20 fokos szögben, majd vissza(ami redundanciát jelentett volna ha épp nem sima talajon ér földet) +1 kis pico motor és propeller… de az is lehet, hogy a Nasa azért nem akarta, hogy tovább működjön, hogy a projekt dolgozóinak új feladatot adhasson :)

[@szabo0523]

Tudnál esetleg egy videót csinálni a homok problémáról? Miért nem tudják megoldani a portalanitást a napelemeken vagy mi az ami miatt nemtudják? A marsjárókra gondolok :)

[@urkutatasmagyarul]

A mostani két amerikai marsjáró már nem napelemekkel működöik, a régieknél még nem volt más megoldás.

[@vazsi]

Kiváncsiságból, amennyiben most nyugdíjazás után elkapná egy "porördög" akkor lehetséges lenne hogy letisztítja annyira hogy újrainduljon?

[@urkutatasmagyarul]

Nem. A megtermelt energia egy részét mindig a műszerek fűtésére használta, hogy működőképesek legyenek az akár -100 Celsius fokban. Mára már véglegesen lehűltek, üzemképtelenek

[@pantocsekistvanz7577]

Nekem lenne 2 olyan megoldásom ami biztosan müködne és sem a működést nem veszélyesztetné és súly nővelés nem eredményezne, bár ebből az egyik megoldés a napelemek elhagyása s más erőforrás...

[@racztamaska]

Elképesztő! Mindig csodálattal állok az emberiség előtt mennyire intelligens tud lenni, ha akar!

[@Throrma]

Nagyon jó lett! De miért nem tudtak mondjuk valamit tenni azért, hogy a por lejöjjön a napelemekről? Mondjuk egy ecsetet, vagy törlőt vagy sűrítettlevegővel lefújni? Hát ilyen egyszerű dolgokra nem gondolnak a mérnökök, ezt nem hiszem el...

[@urkutatasmagyarul]

Szerintem nézd végig a videót, hogy választ kapj ;)

[@Throrma]

Tudom a megoldást! Küldjük oda Matt Damont! Csak nehogy véletlenül ottmaradjon.

[@kerekleveluharmatfu]

Mekkora az esélye annak, hogy egy meteor ráesik egy mars/hold járóra?

[@urkutatasmagyarul]

Körülbelül egymilliószor kevesebb, mint hogy beléd csap egy villám.

[@kerekleveluharmatfu]

Köszi! :)

[@laszloblue3611]

759.966.493* Sol, de mivel kb 5m2 a szerkezet, így osztandó 5-el. De ezt 1 hüvelyknél nagyobb meteoritra értendő Mikrometeorit néhány marsi hónap alatt is előfordulhat, de közel 2x olyan hosszú ott egy hónap, ha 12-öt veszünk. Amúgy 687 földi nap egy marsi év, de egy nap, közel ugyanannyi mint itthon! :) *De! az is lehet, hogy egy nap 2 éri el, és az is, fittyet hány a statisztikára, és többszörösen ennyi időt alatt sem "esik" bántodása! :-D

[@petervarga9696]

0+%

[@lacischeitz4598]

Kár, hogy nem jutott eszükbe a mérnököknek egy légcsavart szerelni a napelemek fölé úgy, hogy a légcsavar forgástengelye a napelemek közepén helyezkedjen el. A termelt energia elég lett volna a légcsavarok időnként való meghajtására, az ez által keltett légáramlat pedig könnyűszerrel lefújta volna a port a napelemekről.

[@urkutatasmagyarul]

Felesleges plusz tömeg, bivalyerős motor, nagy propeller, mindez feleslegesen, hiszen így is duplán túlteljesített a szonda

[@laszlogazso5177]

Nem értek hozzá, csak a "partvonalról" kiabálok be. 🙂 Azt néztem, hogy a robotkar szép hosszú volt, akár még a napelemek túlsó végét is elérhette. A kanál mellé egy kinyúló csonkra egy pici légcsavart lehetett volna szerelni, amit ha bekapcsolnak, a robotkar egy szitáló mozgással a napelemek fölött, szépen lefújta volna a port!

[@urkutatasmagyarul]

A ventillátor alapból nem jó megoldás, a Marson majdnem század olyan híg a légkör, mint a Földön. Brutális erejű és sebességű motorra lenne szükség, nagy lapátokkal.

[@laszlogazso5177]

Köszönöm a válaszod! Azért még kukacoskodnék egy kicsit. A legújabb marsjáró kis drónja is tud repülni a Marson. Elég felhajtóerőt termelnek a forgószárnyai. Egy olyan megoldást is kipróbálhattak volna a földi laboratóriumban. Mert a forgószárnyak mozgatásához volt elég energia.

[@urkutatasmagyarul]

Ehhez egy közel egy kilós motor kellene, legalább 4000-es fordulattal. Ilyen gyorsan mozgó propellert pedig életveszély a napelemek és a műszerek közelébe lóbálni. Több szempontból is rossz megoldásnak látom

[@laszlogazso5177]

@@urkutatasmagyarul Oké, értem! Akkor a morzsaporszívós ötletemmel már nem is fárasztanálak! 🙃 Hálás köszönet az eddigi színvonalas munkáidért! Várom a következő videót! 🤗

[@norbexboy]

Amikor én először hallottam ettől a napelemproblémáról, nekem az ugrott be egyből, hogy az is egy jó megoldás lehetett volna, ha valamiféle vibrációs módszerrel rázzák le a port, amúgyis többlet energia termelés volt szóval számomra elég kézenfekvőnek tűnik :D

[@urkutatasmagyarul]

Felesleges plusz teher lett volna

[@Guenhwyvart]

Érdekelne, hogy miért a Német Légiközlekedési Központ tervezte meg a Vakondot. Lehet jobban jártak volna valami olyan szervezettel, akiknek a profiljukhoz jobban illik a földbe fúrás / ásás, hacsak nem a repülők földbecsapódását vették alapul. :D Jó gondolom megvolt pályáztatva a tervezése, de érdekes, hogy pont ők nyerték.

[@urkutatasmagyarul]

Nyilván azért nyertek ők, mert nekik volt a legjobb csapatuk, eszközük megalkotni a Vakondot. Biztosak lehetünk benne, hogy ennyi idő alatt, ennyi pénzből más sem tudott volna ilyen széleskörben hasznosítható fúróberendezést tervezni egy közel ismeretlen talajhoz.

[@denespeter3928]

Szerinted,melyik orszag lett volna alkalmasabb?

[@Guenhwyvart]

@@denespeter3928 hogy jön ide az ország?

[@Guenhwyvart]

@@urkutatasmagyarul persze, tudom, hogy igazad van. Én se gondolom, hogy nem az nyerte, akinek nem a legjobb volt a pályázata, csak humorosnak tűnik kicsit, hogy más a szervezet profilja, mint ami az eszköz mechanikája lett volna. A hozzászólásom inkább viccesnek szántam, mint kötekedésnek. :)

[@denespeter3928]

@@Guenhwyvart Hat Nemetorszagrol beszeltel,nem?De olvasom,hogy a profiljuk nem talalt...Talan a roman Banyaszovettseg jobb lett volna,mert ok szeretnek furni!

[@richardhegedus6436]

Egy ventillátor megoldhatta volna a por problémát. Olcsó, könnyű, egyszerű és a robotkar segítségével közel lehetett volna fújni a napelemeket, így nincs nagy felvert por sem.

[@urkutatasmagyarul]

Semmi sem olcsó, amit az űrbe szánunk. Gondolj a Marson uralkodó -100 Celsius fokra, mivel zsíroznád a csapágyokat? És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a marsi légkör közel 100-szor hígabb, mint a földi atmoszféra. Azaz a propellernek több ezres fordulaton kellett volna pörögnie, ami nem csak sokat fogyaszt, de elég veszélyes is lehetett volna.

[@gyulafakla4477]

@@urkutatasmagyarul Ugyan má' az Ingenuity-nek mivel vannak zsírozva a csapágyai?

[@OwerWild]

@@gyulafakla4477 Nem is forognak több ezres fordulatszámon :)

[@urkutatasmagyarul]

Grafit-szerű porral, és közel 3000-es fordulaton pörögnek.

[@noelnagy8669]

nagyon jó és érdekes .de szerinted van reá esély mikor majd emberek fognak oda utazni akkor ők letakaritják a homokot az űrszondákról hogy tovább működjenek?

[@urkutatasmagyarul]

Nem

[@akacsaman]

Az előbb néztem egy Kurzgesagt videót,ami a Black Hole Star-ról szólt. De mivel én nem tudok angolul,és magyar felirat nincs így nem értem. Meg amúgy is. Feldolghatnád a témát 🥺

[@rendszerenkivul]

Az ecsetet lehetett volna a napelem lapok kozze tenni, azaz mikor kinyilik vagy zarodik letorli sajat magat. azaz nem kell extra mechanika csak egy feke a lapok kozze. Azt tudni kell hogy a marsi homok elektromosan toltott es nem olyan mint a foldon, raragad afeluletre.

[@urkutatasmagyarul]

Felesleges lett volna

[@sandors.5526]

Ha tùl sok az àramtermelés, miért nem fordìtottàk ki a napelemeket az ideàlis besugàrzàsi szögből?

[@urkutatasmagyarul]

Mert ahhoz egy űrálló motorra és mechanizmusra lett volna szükség, ami plusz 2 év fejlesztés, tesztelés, plusz tömeg, stb...

[@sandors.5526]

​@@urkutatasmagyarul Tudom, hogy esélyem sincs itt feltalálni a spanyol viaszt mert sok nagyságrendel nagyobb tudással építik ezeket...köszi a válaszodat.

[@jozsefmolnar8689]

A túlméretezett napelemek,nem jelen tettek plusz súlyt??

[@urkutatasmagyarul]

Minden plusz alkatrész plusz tömeget jelent, viszont ez volt az egyetlen olyan plusz, amihez nem kellett semmilyen plusz fejleszteni és tesztelni. A napelem tábla már adott volt, elég volt hozzárakni néhány deka pluszt!

[@gregor_man]

Ismét sokan rugóznak azon, hogy miért nem szereltek rá ecsetet, legyezőt, ventilátort, mifenét. Emberek, kétszeresen túlteljesítette a várt élettartamot. Nyugodjék békében, készül a következő, felhasználva a tapasztalatokat.

[@istvanszucs1796]

Egy sűrítő ventilátor lyukasztott csövekkel , talán :) mint egy hajszárító meg egy öntöző cső rendszerrel hasonlatosan csak levegővel :)

[@urkutatasmagyarul]

Nem ilyen egyszerű, a marsi légkör alig több, mint század olyan sűrű, mint a földi, a -100 celsius fokos fagy pedig a csapágyak kenését nehezíti meg.

[@istvanszucs1796]

@@urkutatasmagyarul de egy helikoptert sikerült meg alkotniuk , egy egyszerű ventilátor jellegű valamit , akár mágnes motorral (nem kel csapágy) talán :)

[@istvanszucs1796]

@@urkutatasmagyarul csak az elmélet , adott a szél, szélkerék egyszerűsített megoldással :)

[@urkutatasmagyarul]

@@istvanszucs1796 Nincs értelme. Ez is plusz tömeg, ami miatt kevesebb jutna a műszereknek. A rezgő motor tönkretenné a SEIS méréseit, a ventillátor lapátjainak olyan tempóval kéne forogniuk, hogy ha leszaladna, hazavágná az egész napelemet. Hidd el, hogy nálunk sokkal okosabb emberek választották ki a legjobb megoldást; nagy napelem, és kész

[@andrasleventepirka9814]

Nem tartozik szorosan a videó témájához de érdekel, miért volt képes a Spirit egy kicsit több energiát felvenni mint az Opportunity? Úgy tudtam teljes mértékben azonos felépítesű volt a két Rover.

[@urkutatasmagyarul]

Számít a sugarak beesési szöge, a felhőzet és a homok a légkörben.

[@andrasleventepirka9814]

@@urkutatasmagyarul így már logikus, köszönöm a gyors válaszát!

[@rbelatamas]

irto minosegi anyag, koszonjuk szepen! ❤

[@gregoryblack4074]

A Föld palástja? Ezt így még sosem hallottam, továbbra is a "köpeny" mellett teszem le a szavazatomat.

[@urkutatasmagyarul]

Igazad van, szerencsésebb lett volna a gyakoribb (köpeny) kifejezést használni!

[@messziroljott1516]

szuper :)

[@merion297]

Napelemek: Én már az Opportunity/Spirit óta egy rezgetésben gondolkodtam. Simán be lehetne (szerintem, de nem vagyok mérnök) rezgetni a lemezeket egy-egy kvázi hangszóróval, aminek a vasmagja érintkezik a szerkezettel, tehát nem ütögeti, hanem rángatja.

[@norbertnagy5514]

Küld be az ötletet

[@attilabalazs7658]

A hanghulámok terjedése kérdéses már mint annak mértéke (ritka a légkör,)

[@merion297]

@@attilabalazs7658 Ehhez nem kellenek hanghullámok, a rezgetett vasmag kontaktban van a napelemmel.

[@merion297]

@@norbertnagy5514 Minek? :) Biztos, hogy eszükbe jutott már. Ha jó ötlet volna, már használnák. Ha nem használják, valószínűleg nem jó ötlet. Ha meg netán mégse jutott még eszükbe, nem egy olvasatlan email fog ezen változtatni.

[@megyeriek]

Különös, hogy nem jött szóba a napelemeknél egy vékony (nagyon könnyű), egyszer használatos, átlátszó fólia. Melyet eltávolítanának amikor már jelentősen szennyeződött. Sőt ahogy múlik az idő, a fólia ragasztója gyengülne és a fólia saját magát pöndörítené fel.

[@h734802]

...vagy, mint az alsó kamerára, rakhattak volna rá egy lehúzható réteget (amit aztán elhajítanak:)

[@urkutatasmagyarul]

Csak ha nem jön le, oda minden, ha lehúzáskor felsérti egy kavics a napelemet, oda minden, addig amíg rajta van, addig meg hatásfokot csökkenti. Mint kiderült teljesen feleslegesen

[@h734802]

@@urkutatasmagyarul Erre mind gondoltam: beleszámolták az addig hatásfok csökkenést; már uv-n, hidegben, melegben, porral, sokáig tesztelt fólia lenne; Nem értem, hogy sértheti fel egy kavics;)

[@urkutatasmagyarul]

A fólia és a napelem közé szorulhat a lehúzás folyamatán, ami így végigkaristolhatja. Ráadásul tök feleslegesen, mert enélkül a mechanizmus nélkül is kétszeresen túlteljesített a szonda.

[@h734802]

@@urkutatasmagyarul ha elképzelek egy telefont, amiről éppen lehúzzuk a védőfóliát, és van rajta egy adag homok meg pár kavics, szerintem sikerül olyan szögben, ami nem gond a fólia alatti résznek. De hogy kerülne oda kavics abban a ritka légkörben? Persze, túl volt tervezve, hogy a porral is sokáig működjön. De a fólia egy megoldás lehet(ne... majd...)

[@CsibeBiGa]

Nekem a napelem problémája azt sugallja, hogy miért is ne bízzunk valami fontos stabil működését megújuló energiaforrásra. Nukleáris energiaforrás és letudva a kiszámíthatatlanság. Mert ez a legrémesebb. Az, hogy miként boldoguljunk a megjósolhatatlannal, miközben szervizháttér millió kilométerekre lenne, de valójában elérhetetlenül. A sötétzöldek elgondolkodhatnának... ja, erre nem képesek, bocsi.

[@urkutatasmagyarul]

A NASA már évek óta lobbizik azért, hogy az űreszközök áramellátásához lehessen gyártani nukleáris bomlóterméket.

[@robiagrotv]

És ha esetleg kettő kúpos vagy gúla, üveg vagy valami olyan anyag amiről könnyen lecsúszna a por meg a homok magával vitt volna, és miután szétnyitotta a napelemeket akkor rá rakta volna őket, akkor azt akár tényleg lehetett volna söpörni valamivel de a nélkül is sokkal tovább tiszta maradt volna, szerintem!

[@urkutatasmagyarul]

Felesleges lett volna

[@jozsefmolnar8689]

A többlet energiát amit a napelemek termeltek nem lehetett volna azok elfordításával csökkeneteni(az elején)

[@urkutatasmagyarul]

Ahhoz plusz mechaniumus kellett volna, ami akár be is ragadhatott volna a rossz pozícióba. Egyszerűbb volt elfűteni azokkal az eszközökkel, amik úgy is a fedélzetén voltak

[@RuzsaArpad]

A szovjetek küldtek jó pár egséget a Vénuszra, a többség el sem érte a felszínt, a kevés túlélő sem bírta egy óránál tovább

[@rikkancs1689]

nekem a videó elejétől kezdve a rezgő + portaszító statika módszer jutott eszembe pedig nem vagyok NASA IQ betyár .-. Néha tényleg úgy érzem hogy tökfejek vannak odaönt..Ha már űrkutatás akkor miért nem csinálnak egy "ötlet" szervíz nemzetközi qvízt , hogy milyen innovációval érdemes belekezdeni egy szonda stb építésében.Tökfejek!

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.21. Köszönet.

[@balint_szoke]

Most már megyek aludni, csak még annyit, hogy azért az furcsa volt nekem, hogy egyszerűen nem fordítja meg 180 fokkal lefelé a napelemeit, és “ráz” egyet-kettőt rajtuk, hogy leessen a por, én legalábbis erre a pofon egyszerű, de hatékony megoldásra számítottam, hogy a mérnökök eleve ilyennek készítették a napelemeket tartó kart, hogy ezt lehetővé tegyék.

[@urkutatasmagyarul]

A két motor plusz súly lett volna. Ha valami gond van, akár maguktól is beindulhattak volna, amivel elbaltázzák a küldetést, akár már a legelején. És a legfontosabb: teljesen felesleges lett volna bármit is pluszban rátenni, hiszen így is bőven túlteljesítette a szonda az elvártakat. Ha plusz 10 évig is üzemelne, akkor sem tudnánk meg sokkal többet a Mars belső szerkezetéről, mert a legfontosabb kérdésekre már a küldetés első hónapjaiban választ kaptunk.

[@balint_szoke]

@@urkutatasmagyarul Teljesen igazad van! Valamit nem értek viszont: ha nem volt eleve motor a napelemek karjain (ugye én ezt hittem), akkor mi hajtotta ki őket? Valami rugós megoldás, amit a leszállás után oldottak?

[@urkutatasmagyarul]

Rugós feszítők, amiket piropatronok oldottak ki nem sokkal a landolás után.

[@szaboakos5467]

Van egy 2022es film az Opportunityről, az a címe Jó éjt Oppy. Aki még nem látta

[@leventekalocsai8113]

9:54 Nem, több mint 6 m²? Mondjuk 6,283 m² több mint 4, csak így kevesebbre gondol az ember.

[@urkutatasmagyarul]

Neked van igazad, ezt valahogy elnéztem!

[@DavidT695]

A Perker szondáról is egy ilyet lécci

[@rivaj]

Én simán összecsukattam volna 75-80%-ig, majd újra kinyitottam volna. Gravitációnéni meg tehette volna a dolgát.

[@urkutatasmagyarul]

A napeleme táblákat szándékosan úgy tervezték meg, hogy visszafelé ne csukódhassan össze még véletlenül sem. Egy ilyen hiba ugyanis már idő előtt végetvethetett volna a küldetésnek.

[@szabokaroly7920]

Vigyázz arra amid van!

[@retrobudapest]

Felfoghatatlan hogy miért nem tudják a feszültséget szabályozni ha túltermelés van . Miért kell azt elhasználni ,elfűteni ,mikor ilyen szabályzó áramkörök fillérekért tenyérben elférnek . Az a fúró meg vicc volt azt ők se gondolhatták komolyan hogy majd kopogtatja a földet azt lemegy 6 m re . És mi van ha egy kaviccsal találkozik.

[@urkutatasmagyarul]

Ebből in látszik, miért jó, hogy nem te tervezted az eszközt! Te máris egy plusz eszközt szerelnél bele, ami a műszerektől von el hasznos tömeget. Ehelyett ők csak feljebb tekerték a fűtést, ami amúgy is az űreszköz része volt. A kavicsot pedig kikerülte volna, a porózus köveket pedig szépen lassan átlyukasztotra volna.

[@retrobudapest]

@@urkutatasmagyarul Nem hangzott el hogy fűtésre használták el ,hanem hogy túlhajtották a műszereket amit nem is értettem hogy gondolják. Ha fűtés volt benne akkor tényleg fölösleges a szabályzó áramkör. A kavics kikerülést nem tudom hogy értetted a föld alatt ?

[@urkutatasmagyarul]

@@retrobudapest A hegyes fém fej ütögetésére a kavics oldal irányban elmozdul

[@peterffyG]

És mi lett volna, ha egy (vagy akár több) fóliát raknak a napelemekre, amit le tudnak húzni, ha már sok por rakódott rá? A robotkar meg tudott volna fogni egy kis fülecskét a fólia szélén, majd azt lehúzva a por is lejött volna. Összeségében egy vékony fólia nem jelentett volna többlet tömeget...

[@urkutatasmagyarul]

Kérdezték már, válaszoltam is. Röviden: a fólia csökkenit a hatékonyságot, lehúzása sértetné a napelemeket, ha valami elromlik (pl. robotkar), akkor pedig idő előtt vége a projektnek.

[@peterffyG]

@@urkutatasmagyarul köszönöm a választ! Csak így tovább!👍

[@BernadetteCzimmermann]

😊

[@egrirobert87]

Szerintem nagy hiba amikor ott a robotkar es nem volt 1 ecset. Szinte vicces. Az meg hogy az ecset tonkre teszi az egesz berendezest meg hogy ra esik a napelemre es tonkre teszi nagyon gyenge kifogas. Egy konnyu anyagbol keszult ecset biztos nem tett volna kart a napelemben barmi is tortent volna.

[@urkutatasmagyarul]

Akkor is felesleges

[@professormack]

Ha a leszort homok kepes volt anyira megmozgatni a legkort, hogy lesoporje a port a napelemekrol, miert nem epitettek egy ventilatort a kar vegere ? Nyilvan indulaskor ezt meg nem tudtak. De azt igen, hogy a legmozgas leszedi a port. Feltetelezem gondoltak erre. Az erdekelt volna miertt vethettek el az otletet.

[@urkutatasmagyarul]

Mert felesleges plusz tömeget jelentett volna, ami ráadásul egy veszélyforrás is

[@professormack]

@@urkutatasmagyarul Megvan a hivatalos megoldas. Roviden. Amikor a karbol kiszortak a homokot , nem az altala generalt legmozgas tisztitotta le a solar panelt. A karbol lassan kiszorodo homokszemcseket fujta vegig a marsi szel a paneleken. Egyfajta mechanikai tisztitas. Kicsit furcsa is volt, hogy ilyen legritka terben a kis markolobol kiszorodo homok altal generalt legmozgas, ilyen dinamikai nyomast fejt ki. Ebbol visszafejtheto, miert nem jo a ventilator.

[@martonziegler2181]

Csodálkozom azon, hogy nem szerelt a Nasa a napelemekre egy néhány dekagrammos piezoelektromos vibrátort a napelemekre , ami lerázta volna a port...

[@urkutatasmagyarul]

Szerinted hogy bírná az elektronika a több éves sugárzást? Vagy napokon belül elhalna (még mielőtt elérné a Marsot), vagy nem csak néhány deka lenne. Ráaádsul tök felesleges, a cél dupláját teljesítette így is a sznda.

[@martonziegler2181]

@@urkutatasmagyarul elektronika sem kell hozzá. meg lehet csinálni elektromechanikusra is. Egyébként a vezérléseket amúgy sem 6nm csíkszélességű integrált áramkörökkel készítik, hanem régebbi technológiájú chipekkel, amik bírják a gyűrődést és nem cseszi szét őket pár nagyenergiás beütés. A Voyagerek a mai napig bírják (az egyik biztosan) a gyűrődést, pedig ott igen kemény EM és korpuszkuláris sugárzások vannak, lévén hogy már nem vég a napszél ( az is roncsol, de sok nagyságrenddel kisebb az energiája mint a csillagközi térben kóborló részecskéknek...)és a nap mágneses tere... Szerintem ezt a dolgot a mérnök urat talán túlgondolták. Teljesen biztos vagyok benne hogy egy magamfajta porba szellentő rövidhullámú rádióamatőr nem lehet okosabb, ment szakirányú mérnökök és tudósok tucatjai...

[@PeterZiman]

Amúgy ugyanolyan a mars belseje mint a földé

[@millerjani]

inszájt ;)

[@014kodika]

Csak egy védőfólia kellett volna a napelemre, mint ami az F1 pilótáknak a sisak plexin van, lehúzod a porral együtt, és máris tiszta...

[@urkutatasmagyarul]

Veszélyes lett volna lehúzni. Ráadásul olyan fóliat készíteni, ami átlátszó és nem ridegül el a több hónapos űrbéli utazás során baromi drága lett volna. Ráadásul tök fölösleges lett volna

[@attila288452]

Összehoznak egy ilyen komplex eszközt és nem bíznak abban, hogy fel tudnak rögzíteni egy ecsetet? Ez elég vicces...

[@urkutatasmagyarul]

Inkább elérték, hogy ne legyen rá szülség!

[@TheMogyeee]

ha leeső homok ilyen tisztulást tudott okozni akkor miért nem raktak rá egy legyezőt? :D

[@urkutatasmagyarul]

Talán a földi légkör alig több, mint század sűrűsége miatt

[@taligasmihály]

Most csak mert unatkozom de a marsi dolkokat lehet főldnek nevezni ?? Lehet a magyar kicsit le van maradba ebben de na xdxd

[@urkutatasmagyarul]

Szerintem lehet

A Marsnak nincs földmozgása, talaj mozgása van.

[@urkutatasmagyarul]

Imádom, amikor valaki elkapja a lényeget! :)

@@urkutatasmagyarul Teljes mértékben igazad van, csak hát a lényeg az elhangzott mondat után jött, jóval. 🙂

[@leaks1965]

A depressziós intrózene miatt blokkolom a csatornát.

[@urkutatasmagyarul]

További kellemes életet! :)

[@csahoscsuhas3344]

Süket duma! Napelem megnagyobbítása a jó megoldás. A napelem az ilyeneken a legdrágább eszköz. Ki kell bírnia a marsi hőingadozásokat stb. Egy forgó kefés rendszer ami az autó mosókban van az jó lett volna, csak ehhez túl okosak voltak.

[@denespeter3928]

Szolj a NASA igazgatosagnak,elzavarjak a sok mernokot es felvesznek teged,persze hatalmas fizetessel....

[@peterpeter5409]

Nem semmi teljesítmény ennyit garatból beszélni

[@szilardmartossy3283]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm! :)

[@gregor_man]

Ismét sokan rugóznak azon, hogy miért nem szereltek rá ecsetet, legyezőt, ventilátort, mifenét. Emberek, kétszeresen túlteljesítette a várt élettartamot. Nyugodjék békében, készül a következő, felhasználva a tapasztalatokat.

Ezt az érvelést nem fogadom el. Elég dilettáns megoldásokat használtak a portalanításra. Egy nyeles kefe lehetett volna a legjobb megoldás, azt a robotkarral lehet megfogni és a kefével a port lesöpörni. A robotkar addig fogja a kefét amig arra utasítást nem adnak, hogy engedje el, tehát azt a indokot sem fogadom el, hogy ráeshetett volna a napelemre. A kefe súlya pár deka lett volna, egyszerűen nem hiszem el, hogy ezt ne bírta volna ki többletsúlyként a szerkezet. A költség oldalról sem jelentős egy kefe felrakása, így ez sem indok. Egyszerűen dilettáns megoldást választottak.

[@urkutatasmagyarul]

Vélhetően az űrhivatal is így gondol a te javaslatodra ;)

A videóból kiderült, hogy gondolkodtak ezen kefés (ecsetes) megoldáson is, de ott is olyan balfasz vezetők döntöttek mint O1G. Nem ért egy dologhoz, mégis dönt benne. Az is furcsa, hogy milliókat beleölnek egy eszközbe, úgy, hogy nem tesztelik le alaposan földi körülmények között. Például a talajszondát miért nem tesztelték valós körülmények között hogy milyen mélyre képes leásni magát? Azért mert dilettáns balfasz vezetők vannak ott is. Nem a laborban kell tesztelni, az csak a tervek működésére adnak valami információt, a valós teszt az amikor kiviszik egy terepre és leellenörzik, hogy különböző talajokba, mennyire tud lehatolni a szonda. Ha ezeket a vizsgálatokat ténylegesen elvégezték volna akkor kiderült volna, hogy például homokos talajban nem tud leásni vagy sziklás talajban elakad e mert túl kicsi a kalapács tömege. Milliókat, és milliárdokat képes a Nasa elkölteni úgy, hogy szar berendezéseket küldenek fel, tele szoftver hibákkal amit nem teszteltek le eléggé, tele mechanikai vagy tervezési hibákkal amit szintén nem teszteltek le. Például az egyik napelem tábla nem nyílt ki teljesen valami miatt. Dilettáns vezetőkkel akármilyen jó mérnökök is csak dilettáns dolgot tudnak megtervezni.

[@urkutatasmagyarul]

Igen, egyre biztosabb vagyok az állításomban :) Természetesen tesztelték több fajta talarétegben is, és ezzel a megoldással tudtak a legtöbb típusú talajon elboldogulni. Nem a kalapács súlyával volt a gond, hiszen egy rugós mechanizmus lőtte minden egyes fordulattal a talajba a szenzort, amit itt megtekinthetsz 01:55-nél: kzbin.info/www/bejne/gXLbmnuBa8mMrKc A napelemek pedig hibátlanul nyíltak ki, valószínűleg kevered valami mással. Szar berendezések tele szoftverhibával? Úgy látom, hogy nagyon hiányos a tudátos, ami alapján téves következtetéseket vonsz le, ezen felül valamiért dühöt is érzek a megnyilvánulásodban, pedig biztos vagyok benne, hogy nem ártott neked a NASA. Azt javaslom, mindig olvass utána a dolgoknak mielőtt ilyen állításokat teszel, mert ezek alapján csak magadat járatod le, teljesen feleslegesen.

@@urkutatasmagyarul Több évtizedet töltöttem el a repülőiparban szerelőként. Évente kaptunk kötelező továbbképzést az elkövetett hibákból, hogy tanuljunk belőle. Ma már nyugger vagyok, így sokkal többet tudok foglalkozni a sok évtizedes hobbimmal az űrkutatással. Sajnos elég jól ismerem a témát, hogy azt mondjam a Nasa sem egy csúcsszervezet még ha annak próbálják meg eladni. Ott is inkompetens vezetők vannak, akik politikai nyomás alatt hoznak döntést, mert onnan kapják a pénzt. A repülőipar egy kicsit más, mert ott nem a vezetők adják meg az engedélyt a felszállásra, hanem a szerelők vállalják a felelőséget a munkájuk után és adják aláírásukat a javítások elvégzésére. A nasa nem is működik, ott politikai döntések után készítenek valamit és vagy sikerül vagy nem. Csak emlékezz vissza, hány sikeres fellövésre jutott hány hibás fellövés vagy elhalasztott fellövés, hány emberéletet követelt már az űrkutatás. A nem teljesen kinyíló napelemekről pont te is beszéltél az egyik videódba, hogy a marson próbálták meg többször távvezérléssel megoldani sikertelenül a szarul letesztelt napelem nyitást. Még ebben a videódban is hivatkoztál arra a napelemre. A tisztességes tesztelések hiánya állandóan visszaüt a Nasa kísérletei során, például a Huble űrtávcső félrecsiszolt lencséje, a leszállások közben megszakadó kapcsolat és a leszállóegység elvesztése stb... Mindenhol vannak ma már szoftverhibák, amit vagy észrevesznek időben, vagy csak a kilövés után hetekkel derül ki. Ezek egy nagy részét persze csak a szakmán belüliek ismerik meg néhányan, a nagy nyilvánosság elől eltitkolják. A nyílvánosság csak akkor ismeri meg a hibákat, ha azt már nem lehet eltitkolni, mert például elveszik egy leszállóegység, vagy nem teljesíti a feladatát valami, vagy esetleg emberek hallnak meg. Számold össze hány ember halt már meg az űrkutatásban, ezen emberek halála mind arra vezethető vissza, hogy szar döntést hoztak akár a tesztelések során, akár más okból.