Dávid Gyula: A sötét anyag nyomában (Atomcsill, 2016.09.08.)

[@MirmiX]

Nagyon jó ez a youtube csatorna rettenetesen örülök,hogy megtaláltam.Hihetetlen mennyi izgalmas és érdekes előadást lehet itt látni köszönjük szépen a munkát amit ebbe ölsz/öltök hogy feltöltsétek az előadásokat!Csak így tovább! :)

[@elteatomcsill8013]

KZs írta: „Az első mérések alapján úgy tűnt, hogy a sötét anyag a galaxisokban sűrűsödik, körülöttük ritkább. Később a galaxisok hálós elrendezése miatt már fordítva gondolják. Nem a galaxisok szippantják be magukba a sötét anyagot, hanem a sötét anyag hálója szippantja be a galaxisokat. Természetesen soha egyetlen tudós sem gondolt akkora marhaságot, hogy „a galaxisok szippantják be a sötét anyagot”. Mióta a sötét anyag létezését komolyan veszik (épp ötven éve), azóta nyilvánvaló, hogy a galaxisokban és rajtuk kívül is egy-két nagyságrenddel nagyobb a sötét anyag mennyisége, mint a közönségesé. és mivel nem a farok szokta csóválni a kutyát, ezért nem a közönséges anyag vonzza magához a sötétet, hanem fordítva: a sötét anyagnak kell alapvető szerepet játszania a kozmikus gravitáló struktúrák kialakulásában. Aki ezt a közönséges anyagot „degradáló”, háttérbe szorító gondolatot nem akarta elfogadni, az magát a sötét anyag létezését, az azt alátámasztó megfigyelések pontosságát és megbízhatóságát támadta. De ezek sem mondtak olyasmit, hogy a (kevés) közönséges anyag „beszippantja” a (sok) sötét anyagot. Az ilyen elképzelt vélekedések, kitalált történetek csak KZs fejében léteznek. Ő az, aki bennfentesként, a tudomány jól ismerőjeként fellépve kisujjából szopott összefüggésekkel és történeti rekonstrukciókkal, saját maga által konstruált (a valóságban már rég megoldott) paradoxonokkal igyekszik szórakoztatni a nagyérdeműt. Felhívom az érdeklődők figyelmét, hogy egy szót se higgyenek el abból, amit KZs kommentárjaiban ír. Sok mindent olvasott, de türelmetlenségében semmit sem értett meg, semmit sem emésztett meg - és most minden lehetséges komment alá odaokádja azt a feldolgozatlan kotyvalékot, ami benne kavarog. Ráadásul harmadik személyben, a higgadt ismeretterjesztő szerepében, olykor pedig az ellentmondásokra a figyelmet felhívó furfangos diák pózában teszi mindezt - ezért a laikus olvasó azt hiheti, hogy egy mély tudású ember ismeretsziporkáit vagy komoly ellenvetéseit olvassa. Pedig dehogy, ezek a (teljesen különböző előadások különböző hozzászólásai alá odavetett, rendszertelen és csapongó) foszlányok, okoskodások leginkább szerzőjük határtalan tudatlanságáról tanúskodnak. Ami azért sajnálatos, mert valóban tanult emberről van szó, bizonyos részterületeken rendelkezik némi alaptudással (annál szomorúbb, amikor az is kiderül, hogy saját mérnöki szakterületén is ordító hiányok tátongnak pl a Fourier-analízissel kapcsolatos ismeretei közt) - ezért némi szorgalommal és kitartással, meg főleg önfegyelemmel valóban beletanulhatott volna az általa kedvelt fizikai és csillagászati tudományokba. A fizikát nem rögtön a világegyenlet felírásával és megoldásával kell kezdeni. Előbb alaposan meg kell tanulni, mit értek el az elmúlt négyszáz évben az elődök. És azt is, hogy ezt miként tették: szisztematikus aprómunkával, nem szeleburdi és nevetséges nagyotmondással. A továbbiakban ezeket a teljesen rendszertelenül szétszórt megjegyzéseket nem engedem át. Ha az adott témához kapcsolódó, tudományosan érdekes vagy hasznos hozzászólást ír a megfelelő előadás komment-rovatába, akkor ez természetesen megjelenik, sőt reagálunk is rá. A fórum teleszemetelésére azonban nincs szükségünk. dgy moderátor

[@johnybig6569]

Ez már tenxleg jó,tudomanxos és valós alapokon nyugvó előadás,gratula a jó előadashoz és a mindent átfogó tudáshoz információkhoz.

[@laszlokliegl3214]

Nagyon tetszett ez is, köszönöm.

[@enikodulay7342]

Arisztotelész csillagászati eredményei Arisztotelész Platón leghíresebb tanítványa, Nagy Sándor nevelője volt. Korának szinte minden tudományával igen elmélyülten foglalkozott. Bár a csillagászatban viszonylag kisebb sikereket ért el, jelentősen hozzájárult annak fejlődéséhez. Platónnal ...

[@gigabursch]

Már csak az az izgalmas, hogy Kepler a kiinduláshoz milyen adatokat használt. Nos: A Budai meridián adatokat használta, melyhez Vitáz János esztergomi érsek ún. Nagyváradi tábláit kellett alapul vegye. Már csak ezt nem értem, hogy ez miért nem került szóba? Legalább futólag...

[@koldulobaratx9859]

Erőt egéxséget D. Gy.

[@mjzcore]

Cool ;)

[@istvanburai3090]

Kedves Gyula! Kérem engedjen meg itt még két kérdést, talán érintőlegesen ugyan, de néhány százalékban köze lehet a sötét anyaghoz: - Elképzelhető-e (elméletben megalapozott lehet-e) a kozmikus mikrohullámú háttérhez hasonlóan, ahhoz hasonló korból (vagy korábbról, hiszen a neutrinó számára a korai plazma már átlátszó) kozmikus neutrinó háttér? Vagy a tömeggel rendelkező neutrínó miatt ez elvileg is kizárt? - És egy ebből származtatott kérdés: Elméletileg lehetséges-e hideg neutrinó? Köszönöm!

[@elteatomcsill8013]

A kérdés teljesen jogos. A kozmológusok általánosan elfogadják, hogy neutrínó-háttérsugárzás is létezik, csak a hőmérséklete (a neutrínó- és a fotongáz eltérő fajhője miatt) egy kissé különbözik a fotonikus háttérsugárzásétól. Hideg neutrínók minden további nélkül létezhetnek. Sőt hosszú ideig ők voltak a legjobb jelöltek a sötét anyag szerepére. Ma már másképp gondoljuk, de nem azért, mert nem léteznek hideg neutrínók, hanem ha ők lennének a sötét anyag domináns komponense, akkor (a számítások szerint) más lenne a sötét anyag által létrehozott fátyolszerű szálas kozmikus struktúra lyukainak mérete. Így valami más, a neutrínókhoz hasonló, de tőlük néhány paraméterben eltérő jelöltet keresnek (wimpek). dgy

[@nice0051]

Kedves mindenki! Azt szeretném kérdezni, hogy elképzelhető-e, hogy a sötét anyag továbbra is jelen van a csillagok, sőt esetleg bolygók belsejében? Honnan tudjuk, hogy a Nap teljes egészében "normál" anyagból áll?

[@elteatomcsill8013]

Minden további nélkül elképzelhető. A sötét anyag pillanatnyi tudásunk szerint teljesen betölti az Univerzumot, mindenütt ott van, egyes helyeken sűrűbben, más helyeken rithábban. Így jelen van azokban a gézfelhőkben is, amik később csillagokká sűrűsödnek, aztán bekerül a csillagokba is. Mindazonáltal ez a sötét anyag nem túlságosan befolyásolja a csillagok szerkezetét és működését, hiszen csak igen kis mennyiség kerül belőle a csillagba. A sötét anyag ugyanis nagyon ritka, sokkal ritkább, mint a csillagok vagy a bolygók anyaga. Össszességében sokkal több van belőle, mint a közönséges anyagból, de ez csak azért van, mert a sötét anyag betölti a világűr egészét, ott is van belőle, ahova a közönséges anyag atomjaiból alig jut. Ahol a szokásos anyag erősen összesűrűsödik, és bonyolult fizikai meg kémiai reakciók indulnak meg benne, ott a nagyon kevés sötét anyag nem rúg labdába. dgy

[@nice0051]

@@elteatomcsill8013 Kedves Dávid Gyula! Köszönöm szépen a megtisztelő válaszát. Nagyon jó látni, hogy értelmes tudományos tartalom is van magyar nyelven az interneten, nem csak az áltudomány mindent elöntő özöne. Hogy választolni tudjak, meghallgattam egy másik előadását a sötét anyagról, de nem tisztázódott minden a fejemben. Maradt még bennem néhány kérdés. Tudatában vagyok annak, hogy a magamfajta diletánsokban a hiányos világmodell pótlására felmerülő ötletek az adott kérdéskörrel hivatásszerűen foglalkozó tudósokban vagy már ezerszer felmerültek az évszázadok során, és elvetették őket, mivel belátták, hogy tévesek, vagy fel sem merültek, mert eleve a birtokában voltak annak a tudásnak, aminek a hiányát a dilettánsok ezekkel a "világmegváltó" ideákkal próbálják pótolni. Szóval, a kérdéseim a következők: -Zeldovics palacsintája sík lesz, mert nem épül fel benne nyomás az összezsugorodás során. De miért csak egy dimenzió mentén lesz végtelenül kicsi a kiterjedése? Miért nem kettő mentén, hogy egyenes legyen belőle, vagy mindhárom mentén, hogy ponttá töpörödjön? Ha ennek olyan bonyolult matematikai magyarázata van, amit előreláthatóan nem lennék képes befogadni, akkor nyilván elegendő válasz az is, hogy "csak". -Azt megértettem, hogy a meglepően korán kialakuló galaxisok atomos anyaga a palacsintasíkok metszésvonalaira, mint szálakra sűrűsödő sötét anyagra csomósodott ki (mint vízcseppek a pókhálóra), de vajon az egyes csillagok atomos anyaga is a sötét anyag csomóira ült ki? Ha erre estleg igen lenne a válasz, akkor én azt feltételezném, hogy a csillagok tömegének nagy része is sötét anyag, sőt kívülről is magukba vonzanák a közeli környezetük sötét anyagát. Hogy-hogy ez nincs így? -Egy ilyen sötét anyaggal jól belakmározott csillagnak nem lenne teljesen más a modellje (élettartama, fényessége, stb.), mint egy tisztán atomos anyagból álló csillagnak? Vajon vannak ilyen csillagok? Ha igen, mennyire lehetnek ritkák?

[@Ceffeer]

Kivancsi vagyok hogy azóta történt-e elorelepes a sötét foton mibenlétét illetoen. Nem nagyon találtam azóta róla friss információt. Mi lett végül a debreceni meresek konkluzioja?

[@elteatomcsill8013]

Tovább folynak a mérések, újabbakat is terveznek. Az ismeretlen részecskét további magreakciókban is kimutatták. Még nincs végleges eredmény, nem tudjuk biztosan, hogy mi ez a részecske, milyen szerepet játszik a részecskék világában, és hogyan illik bele a Standard Modellbe. Még jó néhány évnyi kutatásra szükség van a kérdés tisztázásáig. dgy

[@Ceffeer]

@@elteatomcsill8013 Köszönöm a választ! Ennek ellenére érdekes, hogy nem kap nagyobb visszhangot a dolog egyelőre

[@nukleusmixing154]

És a sötét energiáról mikor lesz előadás?

[@dgy137]

a) Ha születik vele kapcsolatban valami új, érdekes tudományos eredmény. b) Ha éppen nincs valami friss, aktuális tudományos szenzáció, ami miatt ezt a témát el kell halasztani (most például Penrose Nobel-díja a fekete lyukakra irányította a figyelmet). c) Ha éppen nagyon ráérek megírni az előadást (ez a legszűkebb keresztmetszet). dgy

[@juliuswegeta4872]

Sötét anyag - a világürben szaladgáló részecskék, pl. mint a nap korpuszkuláris sugárzása, amik nem álltak össze tömeggé Sötét energia - sugárzások, plusz a korpuszkuláris sugárzás nyomása. Tudomásul kell venniük a fizikusoknak, hogy, ha valami új létezővel állnak elő, akkor kevés annyit mondani róla, hogy "nem tudunk semmit" - De, ha ilyen eset mégis előfordul, el kell viselni, hogy a nagyérdemű szemléletes képet alkot vagy fantáziálni kezd és teljesen jogosan, hiszen valójában őt szólították meg, mégis a számára abszolúte érthetetlen módon, érvek, okok stb... nélkül... 2. megoldás: Amíg nem tudunk valamit határozottan, addig nem beszélünk róla, különben csak adjuk a lovat az áltudományok és fantáziálások alá... ű

[@dgy137]

​@@juliuswegeta4872 Íme a példa: ön most felült az áltudományos fantáziálások lovára, ami úgy elragadta, hogy azt gondolja, egyetlen csapásra megoldotta a sötét anyag és a sötét energia rejtélyét. No meg ráadásul azt hiszi, hogy a világszerte működő sok ezer fizikusnak nem jutott eszébe ez a pofonegyszerű megoldás, nem vizsgálták meg és nem zárták ki már évtizedekkel ezelőtt. A sötét anyag nem azonos a világűrben szaladgáló ismert részecskékkel, mert ezek mennyiségére a kozmológia, az univerzum tágulásának forgatókönyve felső korlátot ad - és ez kevés a sötét anyag ismert hatásának létrehozásához. (Mellékesen nem létezik olyasmi, hogy " nap korpuszkuláris sugárzása tömeggé áll össze" - kéretik megtanulni a "tömeg" szó jelentését, ami nem azonos az "égitestével".) Maradnak tehát a még ismeretlen részecskék, amikre nem vonatkozik a fenti korlát - és éppen ezeket keressük "wimp" vagy "axion" kódnéven. A sötét energia pedig nem sugárzás és nem nyomás, ugyanis ezek nem okoznak antigravitációs hatást, ezzel gyorsuló tágulást. Az univerzum nagy léptékben homogén, nincsenek benne jelentős nyomáskülönbségek. A gyorsuló tágulást nem nyomás hajtja, hanem egy ismeretlen anyagfajta antigravitációs hatása - ezt az anyagot nevezik (eléggé szerencsétlenül sikerült kifejezéssel) sötét energiának. (Aminek az egyenletét egyébként - éppen az antigravitációs hatása alapján - igen könnyű felírni.) Feltételeztünk két új anyagfajtát, de nem azt mondjuk, hogy "nem tudunk róluk semmit". Mint a krimikben a nyomozásnál, az elszórt nyomokból elég sok mindent megállapíthatunk a tettesről. Bár nem tudjuk a nevét és személyi számát, annyit azért tudunk róla, hogy kizárhatjuk azonosságát bizonyos ismert személyekkel. Hasonlóképpen ismerjük a sötét anyag és a sötét energia hatásait, és ennek alapján megállapíthatjuk, hogy ezek nem tulajdoníthatók az ismert anyagfajtáknak. Ezért kellett bevezetni két új fogalmat és hozzá két új nevet. A fizikusok nem szórakozásból vagy a laikusok bosszantása céljából vezetnek be új anyagfajtákat. Ők lennének a legboldogabbak, ha a már ismert anyagfajtákkal meg lehetne magyarázni a világ minden jelenségét. De nem ez a helyzet. A két új anyagfajta létezésének elméleti megalapozása tehát szilárd lábakon áll. Más kérdés a kísérleti kimutatás, ami számos okból még várat magára. De ezen nem kell csodálkozni - ha könnyű lenne őket észrevenni, akkor már évtizedekkel ezelőtt megtaláltuk volna őket a gyorsítók számtalan kísérlete során. Most ott tartunk, hogy a viszonylag kevés, de határozott elméleti ismeret alapján célzott kísérleteket tervezünk a két új anyagfajta kimutatására. A nagyérdemű - legalábbis az ilyen dolgok iránt érdeklődő része - pedig legyen szíves odafigyelni. Az ilyen előadások és az ismeretterjesztő cikkek éppen arra valók, hogy a nagyérdemű ne pusztán az új kifejezéssel találkozzon („érvek, okok nélkül”), hanem ismerje meg azokat az érveket, okokat, tudományos kényszereket, amik a tudományt az új fogalom bevezetésére vezették. A sötét anyaggal kapcsolatban ez az indoklás igen részletesen elhangzott az előadásban. Sajnálom, ha ön nem hallgatta végig, nem figyelt oda, vagy nem volt hajlandó megérteni. Ehelyett fantáziálni kezdett, és tévutakra kalandozott. dgy

[@esbreg1044]

Tisztelt Tanár Úr, Kedves Gyula! Ha megengedi, a sötét anyaghoz köthető kérdéssel zavarnám, csak mint lelkes érdeklődő, és a tudományos megközelítés oldalán álló laikus. A kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy a sötét anyag maga (önállóan, vagy a látható anyaggal együtt, a gravitációban egalizálva) fekete lyuk alkotó komponens lehet-e? (Meg lehet-e válaszolni a kérdést, ha a sötét anyagról nem igazán tudunk semmit, azon kívül, hogy tömegvonzással rendelkezik? (De végülis egy sorozatgyilkosról sem tudunk sokmindent, csak az elkövetés tényét, mégis lehetséges az ún. profilalkotás. :) Megalkotható-e a sötét anyag "profilja"? ) Lehetséges-e, hogy a látható anyag és a sötét anyag a fekete lyukak szingularitása mögött egyformává válik? Származtatott kérdésem pedig: Amennyiben az első kérdésre igen a válasz, magyarázhatja-e az extra nagy tömegű (galaxisalkotó) fekete lyukak igen korai létrejöttét az univerzum korai korszakában a sötét anyagból kialakult fekete lyukak létrejötte? Válaszát megköszönve, üdvözlettel: István

[@dgy137]

Íme a sötét anyag "profilja": Erről a bujkáló "tettesről" öt dolgot tudunk: 1/ létezik, 2/ gravitál - pontosabban úgy gravitál, mint a közönséges anyag (szemben a "sötét energia" nevű anyagfajtával, amely más jellegű gravitációs hatásáról hírhedt), 3/ sok van belőle (kb. az Univerzum összes anyagának 20-24 százalékát teszi ki, a pontos számon vitatkoznak), 4/ sötét (azaz nem bocsát ki, nem nyel el és nem szór semmiféle elektromágneses sugárzást), 5/ hajlamos csomósodásra (azaz nem egyenletesen tölti ki a Világegyetemet, hanem bizonyos helyeken jóval nagyobb a sűrűsége, mint máshol). A fenti tényekre hipotézisek, és a sötét anyagnak az Univerzum történetében játszott szerepére vonatkozó forgatókönyvek épülnek. Pl. az a sokak által támogatott feltevés, hogy mivel a "közönséges" anyagnál jóval nagyobb mennyiségben fordul elő, az elsődleges gravitációs csomósodás a sötét anyagnak köszönhető, a közönséges anyag csak jóval később, a sötét anyag által korábban létrehozott csomók gravitációs csapdájába esve kezdett sűrűsödni, létrehozva a ma látható galaxishalmazokat és galaxisokat. Egy másik következtetés alapja a sötét anyag csomósodási hajlama: ahogy a közönséges anyag energiája egy részét fotonos formájában kibocsátva tud sűrűsödni (lásd "A lehűléstől forrósodó tégla" című Atomcsill-előadást), úgy bizonyára a sötét anyag sem egységes, létezik egy legkisebb részecskéje, a hipotetikus "sötét foton", amely a sötét anyag sűrűsödésekor viszi el a felesleges energiát. Mindezen forgatókönyvek szerint ahol közönséges anyag van, ott sötét anyag is van, és gravitációs kapcsolatban vannak egymással. Ebből egyenesen következik, hogy amikor a közönséges anyag egy része (csillagéletén végighaladva) fekete lyukká omlik össze, akkor az ugyanott jelen lévő sötét anyag egy része is vele távozik a lyukba. Másrészt az is következik, hogy a lyukba kerülő sötét anyag mennyisége sokkal kisebb a csillag közönséges anyagból álló tömegénél. A sötét anyag ugyanis nagyon diffúz, ritka gázt alkot, és bár összességében sokkal több van belőle, mint a közönséges anyagból, a sötét anyag nagy része az általunk "világűrnek" nevezett tartományban oszlik el. Ahol a közönséges anyag nagy sűrűségben van jelen (pl. a bolygókban és a csillagokban), ott a sötét anyag hányada elhanyagolható. Ezért kétségtelen, hogy a fekete lyukakban sötét anyag is van, de az is biztos, hogy jelenléte nem befolyásolja lényegesen a fekete lyukak képződésének és későbbi történetének dinamikáját. Hogy "a szingularitás mögött" mi történik, nem tudjuk. Valószínűleg semmi. A fekete lyukak eseményhorizontja és a központi szingularitás között azonban az általunk jól ismert, a lyukon kívül is érvényes fizikai törvények uralkodnak, ezért ott a közönséges és a sötét anyag jól megkülönböztethetően viselkedik - akárcsak idekint. A sötét anyag korai történetéről még nagyon keveset tudunk. Elképzelhető, hogy olyan sűrűsödések jötten benne létre az univerzum korai korszakában, amelyek a későbbi szupernehéz fekete lyukak csíráinak létrejöttéhez vezettek. A magam részéről ezt nem tartom valószínűnek. Mégpedig azért, mert az univerzum történetének egy későbbi periódusában a sötét anyag (a ma divatos elméletek szerint) olyan hatalmas, ám viszonylag ritka csomókat alkotott, amelyek - megfelelő mennyiségű "közönséges" anyagot magukba vonzva - a galaxishalmazok keletkezéséhez vezettek. Ehhez nagy és diffúz sötétanyag-felhők kellenek. Ugyanebben a korszakban ugyanebből az anyagból ezzel a folyamattal párhuzamosan másfajta, kicsi és nagyon sűrű felhők létrejötte valószínűtlen, ahhoz más belső dinamikát kellene feltételezni. Röviden szólva: valószínűtlen, hogy az ősi fekete lyukak rejtélyét az ősi sötét anyag segít megoldani. dgy

[@esbreg1044]

@@dgy137 Nagyon köszönöm a válaszát! Izgalmas kérdések ezek, igazán jó korszakban élünk ahhoz, hogy ilyeneket már fel tudunk tenni. Ha megenged egy másik, nem a sötét anyaghoz köthető kérdést is (ami talán sokkal amatőrebb, de hát ez van. :) ). A Hawking-sugárzás a fekete lyuk eseményhorizontjához közel a létrejött részecskepárokból származik. 1: Ezek a résecskepárok kvantum-összefonódott párok-e? 2: Ha igen, az összefonódásban lévő információ hová lesz, ha az egyik pár bele esik a lyukba, a másikat pedig detektáljuk? Mit detektálunk a kívül lévőn, hol a párja információja? Elszakad a kvantum-köldökzsinór? Köszönöm!

[@dgy137]

@@esbreg1044 A Hawking-sugárzás NEM az eseményhorizonthoz közel létrejött részecskepárokból áll! Ez egy másik jelenség (a Penrose-folyamat), amit arra példaként szoktak felhozni, hogy "látszólag" kijöhet valami a fekete lyukból. A Hawking-sugárzás fotonokból áll, és leírása csak a görbült téren felírt kvantum-elektrodinamika még nem teljesen biztos matematikai alapján lehetséges. Épp tegnap jelent meg egy izgalmas beszámoló arról, hogy - úgy tűnik - megoldották a fekete lyukak Hawking által felvetett információs paradoxonát. A megoldás vad és meglepő, de még nem bizonyos. Az információ eltárolódik a fekete lyukban, majd a lyuk "halálakor" féreglyukakon keresztül hiánytalanul kisugárzódik. Ezt az ötletet természetesen nem mindenki fogadja el. A témában a következő években kemény viták és érdekes új fejlemények várhatók. dgy

[@esbreg1044]

@@dgy137 Köszönöm! Tényleg izgalmas korban élünk! Hajrá!!! :)

[@koldulobaratx9859]

Köxx.! Tixtelt prof

[@tgely]

Hova tűnt "Demon" Hill?? avagy miért okoz "nehézséget" a diffrakció n-dik rendje a kvantummechanikának? Ja, hogy ez még fel sem merült... juj akkor most elkapkodtam. De talán egyszer majd eljön az idő, amikor érdemes lesz ezt is megvizsgálni egy kis robbanószer hozadékért.

[@dgy137]

???????? dgy

[@juliuswegeta4872]

@@laszlobizsok26 Bizsi, ne erőlködj... ez neked nagyon nem megy ...

[@juliuswegeta4872]

@@laszlobizsok26 Nem a mérésekben van a hiba, hanem a fejedbeeeee ....

[@juliuswegeta4872]

@@laszlobizsok26 Az ilyeneknek már csak egy képes üzenetet lenne értelme küldeni,

[@juliuswegeta4872]

@@laszlobizsok26 Értelmes válaszhoz értelmesen kérdezünk, ezt nálad most tapasztalom először, van remény ne add fel

[@johnybig6569]

Ide írok,mert az időutazásnál nem találtam ilyen opciót.Tehát nem értem miert kell több órás előadást csinálni erről,ami bár biztos nem volt rossz,de én csak kb 5 peccig néztem,mert annyira fiktív kitaláció,belemagyarázás,jelképes drogos álom,stb....,hogy az már nonszensz,hisz eddig semmilyen bizonyítek nincs rá hogy tényleg lehetséges az időutazás!

[@elteatomcsill8013]

1/ Minden előadás videófelvételénél lehetőség van kommenteket írni. 2/ Kár, hogy csak az első perceket nézte meg. Az előadás ugyanis éppen arról szólt, hogy a scifi-írók és egyéb álmodozók által az időutazással kapcsolatban összehordott rengeteg ötlet közül mi az, ami tudományosan teljes képtelenség, és mi az, aminek lehet - akár csak nagyon áttételesen - valami tudományos alapja. Amiből persze még mindig nem következik az időutazás tényleges megvalósíthatósága. dgy

[@filipferdinand314]

No

[@vdsscrt2684]

Tisztára szájenszfiksön ez a csávó.

[@tesz-vesz1985]

hogy lehet megmérni olyan valaminek a tömegét, aminek nem tudjuk a pontos összetételét? nap? ismeretlen bolygó? gázoknak van tömege? milyen gáz van az űrben? és miért kellene a sötét anyag hogy összetartsa a bolygókat, napokat, naprendeszereket? nem elég a központi hatalmas fekete lyuk? a sötét energia kár hogy kimaradt.

[@hallernorbi]

ezeket a kérdéseket megválaszolják az előadásban.

[@tesz-vesz1985]

hallernorbi mikor?

[@berckilaci]

A napnak tudjuk a pontos összetételét: Először a Porosz Tudományos Akadémiának. mutatta be Gustav Robert Kirchhoff 1859. október 27-én. (Az árják tudásban elöttünk járnak) Az űrben hidrogén és héliumgáz van. Nem kellene a sötét anyag hogy összetartsa.... de akkor meg hatalmas lencsék vannak az űrben.! Ezeket csak akkor vesszük észre, ha nagyon távoli fényforrásokat nézegetünk.

[@imrebenko4796]

tesz-vesz. kb,a 15. perctől található az a rész.

[@balintsalgo4033]

Aki nem a problémákba próbál meg beavatni, hanem a problémák "megoldásába", azt propagandistának kell nevezni, --- bármilyen vastagon burkolózzon is a tudományos hablatyolásba, sőt akkor még inkább.

[@negarpi]

A gravitációs hullámokról, több ezer éve tudunk! Milyen száz évről beszél?

[@elteatomcsill8013]

Valóban, én csak az Einstein által száz éve feltételezett gravitációs hullámokról beszéltem. A lapos Földet tartó teknősbéka hátán végigfutó borzongáshullámokról (amelyeket a beavatott guruk több ezer éve ismernek, sőt üzenetközvetítésre is felhasználnak), nem ejtettem szót. De az vesse rám ezért az első követ, aki fel tudja emelni, ha a teknősbéka ráteszi a mancsát... :) dgy

[@liavasoni2153]

Valóban, leszögezhető, hogy a laposföld-szellemiségnél (amennyiben a propagandán-médián kívül *_is_* létezik ilyesmi) az ELTE Atomcsill előadásainak szellemisége magasabb szinten áll. Minden eredményt meg kell tudnunk becsülni.

[@attilazenebolond526]

@@elteatomcsill8013 Haha...igazi dgy-hez méltó,frappáns riposzt! :-)

[@ara-kovacsbela1873]

"Laposföldre" csak síberek hivatkoznak, - akár pro akár kontra. ("Sign of recognition.")

[@negarpi]

@János Tihanyi Nem hallgatja el senki! Le van írva! :) Mozgás (radzsasz), utal az adott égitest anyag összetételére (anyag spektrumára). A "gravitáció" miatt válik érzékelhetővé, a durva anyag.

[@koldulobaratx9859]

Köxx "űrrabbi".!

[@elteatomcsill8013]

Kedves koldulóbarát! Köszönöm, de már abbahagyhatná ezt az "űrrabbizást". Nem vagyok és nem is leszek semmiféle vallás papja, fizikus vagyok, és idegen tőlem mindenféle természetfeletti. dgy