Mit kell tudni a kötvényekről?

[@veresmarton1836]

Szia! Videóötlet: Mesélj nekünk a jegybanki alapkamatról. Mármint arról, hogy a jegybanki alapkamat emelése hogyan rontja le az emberek hitelképességét és hogyan szabályozható vele az infláció. Sokan szerintem nem érthetik, hogy miért emelkedhetnek a fogyasztói hiteleik törlesztői ezekben az időkben.

[@ildikoerdelyi3268]

Egyszerű pénzügyi folyamat : adóemelès 》kevesebb rendelkezèsre álló pènz ( megtakarítás) 》kevesebb költekezés 》kevesebb igény az árukra ès szolgáltatásokra 》infláció lecsökkenèse, illetve fordítva is igaz a folyamat: adócsökkentés 》több megtakarítás 》 nagyobb igény az árukra, szolgáltatàsokra 》 infláció emelkedése

[@egyresztmasreszt4292]

Belenyúl a darázsfészekbe. Akkor mán megkérdezhetnéd azt is hogy miért egyedül csak a forint gyengült az összeshez képest??🥴

[@gaborszabo7392]

@@egyresztmasreszt4292 Engem ez is nagyon érdekel!

[@TheLordKROK]

@@gaborszabo7392 Engem is, bár van róla elképzelésem (szándékos gyengités az állam részéről, valószínűleg "több pénz nyomtat"ásával)

[@kmm94]

Egyáltalán nem szabályozható vele az infláció. Ez az egyik legnagyobb tévhit, amit a kiöregedő gazdasági vezetők elhitetnek mindenkivel. Meg lehet nézni, az elmúlt hónapokban honnan hova emelkedett a jegybanki alapkamat, majd nézd meg ért-e valamit, azon kívül, hogy a hitelesek szívnak. Amúgy én is megnézném a videót.

[@vgamer8320]

Egy csodálatos lány, csodálatos tudással.

[@kontoserik]

Mindig arról beszélnek hogy meg kellene reformálni az oktatási rendszert. Ha rajtam múlna lenne egy pénzügyi alap tantárgy és gyakorlatilag a Te videóidat lehetne megnézni rajtuk, majd átbeszélni értő módon 🤷🏼‍♂️😁 Szép munka csak így tovább!

[@Faserke]

Erről kéne szólnia az oktatásnak... szerintem

[@danielkeliger5514]

Voltak ilyen tárgyaim, még versenyekre is lehet belőle menni :) Szokták azt is mondani, hogy miért geometriát tanítanak matekon, s miért nem kamatszámítást, pedig volt az is, meg annuitás számítás, de azt is ugyanúgy elfelejti az ember, mint az prokaiótákat :p

[@Adrian-pp6qy]

Lófaszt, az se baj, ha analfabéta marad az ember, gázszerelőnek kell kitanítani mindenkit, aztán dubaj lesz gyerekek.

[@_Tinky_]

Nem cél, hogy az emberek okosabbak és felkészültebbek legyen. Mert ha az ember energiájának nagy részét leköti az, hogy megéljen majd a maradék idejében a családjával foglalkozzon akkor nem marad már ideje arra, hogy mint adott esetben lásson bizonyos társadalmi vagy gazdasági összefüggéseket, vagy az utcára menjen tüntetni elégedetlenségét kifejezni. Így lehet riogatni egy 85 éves amerikában élő bácsikával (aki például átlátja a gazdasági összefüggéseket), vagy lehet migránsozni és a társadalom mint azt látjuk ezt így el is hiszi. Meg lehet így felülről azt is magyarázni, hogy miért van arra szükség, hogy oda építsünk autópályát ahol a forgalom ezt nem indokolja vagy épen nem létező teherforgalomhoz vasútvonalat ahol ezt semmi sem indokolja de még számtalan elrettentő példát lehetne felsorolni.

[@kontoserik]

@@_Tinky_ Én is azt gondolom hogy a társadalom szándékosan van hülyének tartva és az oktatás javulásában ellenérdekelt az aktuális kormány, de ha az lenne a cél hogy az emberek egyre okosabbak és tájékozottabbak legyenek akkor egy ilyen jellegű oktatással lehetne lépéseket tenni efelé.

[@tibornaidu8255]

Annyira aranyos vagy és az egyszerű ember számára (mint én) is érthetően fogalmazol. Köszönjük szépen!

[@DornerCsenge]

✨ Ha szívesen támogatnád a munkám: www.patreon.com/dornercsenge ✨

[@NoName70707]

Sajnos a rezsire kell a lé

[@mr.studiogengszter8529]

Múltkor utaltam Onlyfans-re! Megkaptad Csenge?

[@istvanmady7332]

Nagy hiánypótló ez az előadás, ami az úgynevezett "államadósság" értelmezését illeti. De nekem van egy gyanúm, hogy vannak, akik továbbra sem tudnak így sem különbséget tenni az államadósság és a pénzpiaci adósság között. Nem ártana ezt is részletesen elmagyarázni... Üdv, I.

[@zoligregus20]

Szuper lett ez a video is, látszik a munka benne. Kedvenc példám a materiális kötvényre az 1848-49-es Kamatozó Utalvány (kamatos kincstárutalvány) államkötvény, amin minden fontos információ megtalálható, még kamatszámítási táblázata is van.Többféle címlettel és többféle futamidejű változatban léteznek.

[@b.laszlohorvath1531]

Szervusz ! mar nagyon hianyoltalak ! Jo ujra latni >)

[@lallerkiraly]

Alapvetően tudom mi a kötvény, de volt új infó így is. Nagyon informatív, jó videó, érthetően szépen elmondva. Profi :)

[@zoliivincze620]

Vártam a következő videot ☺️

[@nevemsenki5592]

Jó videó, köszi. Bár örültem volna, ha a benne szereplő oldalak linkjeit valahol megadtad volna, szívesen nézelődtem volna még.

[@nran1638]

Kedves Csenge, remek videó! Igaz, hogy államcsőd esetén az államkötvényesek nem kapják vissza a kötvényük névértékét sem?

[@TheWakerLion]

Igen

[@zsoltmarvany9689]

Azt csődje válogatja… egy magyar befektető a forint államkötvény névértékét megkaphatja, hiszen a jegybank annyi forintot “nyomtathat”, amennyit akar. Más kérdés, hogy mennyit veszít ez a visszakapott forint az értékéből az így tovább tüzelt infláció miatt. Egy külföldi befektető már jobban aggódhat mondjuk egy magyar állam által kibocsátott euró kötvény esetén, mert ha elfogy a devizatartalék, vagy szankciók miatt lesz “technikai csőd”, lásd oroszok a minap, akkor lejáratkor nem lesz ott az euró a számlán…

[@Volhovm3]

többféle államcsőd létezik, de a görögöknél láthattunk olyat, hogy a névérték egy részét (haircut) kapták csak vissza a befektetők.

[@DyraCaptain]

Szokásos minőség! Köszönet érte!

[@budanemeth5111]

10:10 Ezt biztosan tudhatjuk? És mi van, ha fizetésképtelenné válik a cég/állam?

[@Volhovm3]

ha ez bekövetkezik, a legkisebb gondod lesz az, hogy az állam visszafizeti-e a kötvényeit

[@attilatasciko4817]

Köszi , nagyon érdekes

[@GNDagatt]

Köszönöm szépen, ez ismét egy remek magyarázó volt. Szívesen lennék a támogatód patreonon, de még nem tudom mi várható sötét kis hazánk energiaáraival. Az utóbbi idők elmeháborodott intézkedései után megnéztem a videódat és csak az jutott eszembe, hogy nem csinálnál arról videót, hogy hogyan kell nem elbaszni mindent és akkor azt így a Matolcsy, meg a Varga megnézhetné?! Léccilécci!

[@TeslaElonSpaceXFan]

"de még nem tudom mi várható sötét kis hazánk energiaáraival." Érdekes, már csütörtökön közölte a kormány az árakat. 36 Ft az áram 210 kWh havi fogyasztásig, a többletfogyasztás pedig 70 Ft/kWh.

[@GNDagatt]

@@TeslaElonSpaceXFan persze... hazudtak ezek már mindent.

[@TeslaElonSpaceXFan]

​@@GNDagatt Eddig is 36 Forintot fizettek a szüleid az áramért kiloWattonként, kérd el a villanyszámlát anyukádtól! Komolyan, oda van írva. Nem fog neked hazudni se a papír se anyuci. Annyiban igazat adok neked és nem hülyézlek le, hogy még nem jött el aug. első napja, a jövőbe én sem látok szóval nem tudom, hogy biztosan 70,1 Forint lesz a túlfogyasztás ára, de egyelőre ezt mondta a kormány. Egyszerű példa. 550 kWh havi fogyasztás jelenleg 20 000 Ft villanyszámla, a rezsicsökkentés "csökkentése" után a számla 31 000 forint lesz, Na Bumm.... +50%

[@0utslder]

@@TeslaElonSpaceXFan Csak azt felejted el, hogy ezt (ha jól emlékszem) 3 havonta felül fogják vizsgálni. Így bármelyik irányban benne van a lehetőség a változásra. (Mondjuk én személy szerint pesszimistán látom a jövőt. De bízzunk benne, hogy nem lesz igazam.)

[@TeslaElonSpaceXFan]

@@0utslder Nem felejtem el, én tudom hogy legközelebb 2022. december 30-án tervezik a felülvizszgálatot, ettől kezdve pedig negyedévente.

[@belaczako1102]

Szia. Ha ezt a saját szavaimmal szeretném elmondani, akkor azt mondanám, hogy a kötvènnyel hitelt vesznek föl a vàllalatok, vagy az àllam, hogy a beruhàzàsaikhoz biztosìtsàk a likviditàst. A kötvények kamata jòval kedvezőbb mint a banki hitelekè. Màr nagyon vàrjuk a vidit, az euròzònàròl. A màsodik rèszèt. Itt sem igaz a hatàrhaszon elve. Nem tudok betelni vele........😇

[@Volhovm3]

A kötvénykibocsátás lényege egyrészt a hitel átruházhatósága, de még ennél is fontosabb, hogy az állam és a vállalatok, a saját feltételeik mellett, azaz olyan kamatok felvállalásával adósodhatnak el, amit ők maguk határoznak meg.

[@belaczako1102]

@@Volhovm3 vègül is ugyanazt mondtad csak màskèpp közelìtetted meg.

[@szabolcsvirag7569]

Szia! Akkor egy infláció keresztül húzhatja az egész kötvény struktúráját, nem? Pl.:ha megvettem és megtartom a kötvényt és x év múlva megkapom az adott összeget, akkor addigra az az összeg már nem fog annyit érni, mint akkor, amikor kibocsátották (akkor hosszútávon nagyon kockázatos ez az egész, főleg most). A videó nagyon jó volt, ment rá a like :)

[@torgyiktamas959]

Én is ezen gondolkoztam :/

[@Adrinq]

Reál értéken keresztülhúzhatja, igen. De vannak például infláció követő állampapírok amik általában úgy kamatoznak, hogy van egy kisebb fix % amire jön még az infláció. Például MO-n van a MÁP+ ami kb éves 5% ot hoz és van a PMÁP ami infláció+1,5% kamatprémiumot hoz. Tehát, ha magas az infláció akkor az infláció követős reálértéken többet érhet, viszont itt a teljes futamidőt figyelembe kell venni. (ez csak lebutított példa. Azért ez összetettebb, de a lényeg szerintem átjött.) Egyébként meg a másodlagos piacon pont ilyen dolgok miatt (is) van. pl ha van egy 6 éves lejáratú kötvényem ami az első négy évben nagyon megérte, de az utolsó kettőben magasabb inflációt várok mint a kamat akkor megpróbálhatom eladni valakinek most. Meg ugyanez fordítva.

[@_Tinky_]

Végre átlátod. Mindenki az átlagember pénzét akarja legyen az bank betét, életbiztosításos megtakarítás, részvény, kötvény, mert ez működteti ezt a rendszert és a végén mindig az átlagember jár rosszul mert a pénze mindig kevesebb lesz vagy kevesebbet ér. Persze vannak akik jól járnak. Azok akik a kötvényeket kibocsátják, a részvények tőzsdei szolgáltatói, a biztosítok, a bankok és akik mindezt működtetik. De az átlagember akinek a pénzéből mindez működik valahogy mindig rosszul jár.

[@mikle65]

@@_Tinky_ az átlagember aki tele van adóssággal nem jár rosszul, a megtakarítók igen (amennyiben a megtakarítás devizában van és nem valami olyanban amit az állam nem tud befolyásolni)

[@Volhovm3]

Erre a jelenségre találtak ki s kamatswapot, más néven kamatcsere-ügyletet. Bár az egy klasszikus származtatott piaci ügylet, valójában pont arról szól, hogy a növekvő hozamkörnyezetet, vagy az infláció hatását és az ebből származó hozamemelkedést/hozamcsökkenést, tehát a futamidő alatti hozamváltozás hatását próbálja csökkenteni azzal, hogy a fix kamatozású eszközöket változóra, vagy fordítva változókat fixre cseréli.

[@finoallafine147]

Okos, és gyönyörű 😍

[@TeslaElonSpaceXFan]

Jajj, köszi aranyos vagy.

[@finoallafine147]

@@TeslaElonSpaceXFan ???

[@Tom9200.]

@@TeslaElonSpaceXFan 😆

[@peterjanak693]

Köszönöm! :)

[@elemenkanna]

4:39 Aggyá pénzt, aggyá pénzt! Aggyá kő'csön egy kis pénzt! Aggyá pénzt, holnap megadom!

[@WelcomeHolmes]

Szia! Szerinted most, hogy a jegybanki alapkamat mar kozel 10 szazalekos, nem fogja a magyar allam megnovelni az allamkotvenyek hozamat meg jobban? Engem speciel az egyeves lejaratu erdekelne. Szoval a jelenlegi 4,5-rol mondjuk 5,5-6-ra? Az en tippem mondjuk az, hogy nem, eppen az utolso mondataid miatt. Amugy koszi a videot!

[@rgrg77]

A valós infláció 2020 és 2021-ben is 20-25 % volt évente, tehát óriási veszteséget realizált szinte mindenki. Egyszer az elhazudott infláció is teret talál, és felszínre tör, így mondjuk az 50-70-100 % is beüthet évente, ahogy Törökországban vagy Argentínában, ott legalább nem tagadták le...

[@WelcomeHolmes]

@@rgrg77 Ez mondjuk igaz... :)

[@ernosoltesz8501]

Bravó, bravó!

[@lazargabor1839]

"Mire kell az államnak pénz?" Például szavazat vásárlásra.

[@ZsoltHorváth-d2j]

Az költségvetési adatoknak hol lehet után menni? Én nem találtam átlátható költségvetést a magyar állam tekintetében. Ha van adat, az egyébként átlátható? Hihető?

[@klotildn1153]

De hol tudok vállalati kötvényeket vásárolni? az államkincstári felületen csak állampapírokat lehet venni.

[@Volhovm3]

a legtöbb banknál, brókercégnél

[@hamukamu6852]

Szia Csenge, Nagyon szépen köszönöm a munkádat. Nagy szüksége van rá a magyar társadalomnak. Sajnos a kötelező tananyagnak nem része. A hitelezés és államkötvény befektetéseket tanítani kéne mindenhol, mert mindenkinek szüksége lesz rá az életében. A hitelre azért, hogy be tudj fektetni, lakást tudj venni. Az államkötvényekre, meg azért, hogy a megtakarításodat jobban meg tudd védeni attól, hogy elértéktelenedjen. Különösen fontos ez a mostani magas inflációs környezetben. Pár szerintem hasznos dologgal kiegészíteném az olvasok számára, aki informálódik: Érdemes a bankbetétek helyett, a megtakarításotok azon részét, amihez nem nyúltok "lakossági állampapírokba" fektetni inkább. Egyrészt biztonságosabb, kevésbé kockázatos, mivel egy ország nehezebben megy csődbe, mint egy bank! (1942 óta nem történt, olyan, hogy az állam ne fizette volna ki a kötvénytulajdonosait ezzel szemben nézzétek meg mi történt nemrég a Sberbank-al). A befektetett összeghatártól függetlenül kezességet vállal rá az állam. (Nem úgy, mint a bankbetéteknél ott 100 ezer euro jelenleg az OBA biztosítási határ, olyan 40 millió forint.). Nincsenek rejtett költségek mivel jelenleg ingyenesen biztosítja a Magyar Államkincstár a számlavezetést. Van online felület, otthonról is tudjátok intézni (Webkincstár, mobilkincstár). De akinek nincs bankszámlája csak készpénze az akár nyomdai papírokat is vehet a legtöbb Postán, bár kevésbé jó hozamokkal. Lakossági kötvények esetén, a többi intézményi kötvényhez képest nem futsz árfolyam kockázatot, mivel ha idő előtt váltod vissza általában egy fix 1-2%-os díjat kell visszafizetni és mindig visszaváltja az állam, továbbá a nyereség adómentes . Sokkal jobb hozamot, biztosít jelenleg, mint a bankbetétek, sajnos nagyon nagy a különbség a legtöbb banknál. (Pl. Az inflációkövető papír jelenleg 6,6% fizet, viszont jövőre ez már bőven 10% feletti lesz. De akik csak rövid távra szeretnék lekötni vehet 3,6-12 hónapos diszkont kincstárjegyet is, annak is olyan 8-10% között van jelenleg az évesített hozama bár ugye az intézményi papír. Akinek elege van a forintból az pedig vehet euró alapon is lakossági inflációkövető kötvényeket .) Szóval ajánlom mindenkinek, hogy járjon utána kérdezze meg ismerősét aki pénzügyileg jobban otthon van, de akár egy bankfiókot is, még ők is ajánlani fogják (persze a saját értékpapírszámla és a befektetési jegyüket követően...). Nem azért írtam le ezeket a sorokat, mert valami porszívóügynök lennék, hanem, mert picit én is segíteni szeretnék annak aki informálódik. Sajnos nagyon bosszant, hogy a magyar lakosság összes megtakarításának kb. a 30% (olyan 14 ezer milliárd forint, igen jól olvasod) még mindig bankbetétekben vagy párnában van és ezeknek a kamatai jelenleg sehol se vannak (a bankok pedig kihitelezik ezt a pénzt vagy jóval magasabb hozamokért ugyanúgy befektetik a jegybanknál vagy állampapírba, holott ezt te is megtehetnéd minimális költséggel).

[@bekecs]

Én azt nem értem, hogy például a MÁK-nál, hogyan tudom eladni a meglévő állampapírokat, a másodpiacon? Ugye amikor az állam kibocsájtotta a kötvényt, akkor megvettem, de nem szeretném végig tartani. Ha rákkatintok az eladásra, akkor tulajdonképpen ki veszi azt meg? Az állam veszi vissza? Vagy valaki a másodpiacon? Van egyáltalán a magyar állampapiroknak másodpiaca?

[@bikerider3979]

Az Államadósság Kezelő Központ jegyez rá vételi árfolyamot. Pl. Kincstárnál tartott MÁP+-t 99.50%-on veszi vissza idő előtt vagy a PMÁP-ot 99%-on veszi vissza idő előtt. Tehát az eladás napjáig járó tőke+kamatból 0,5%-al vagy 1%-al veszi vissza kevesebbért idő előtt. Lejáratkor természetesen 100%-on veszi vissza. Bankoknál egyéb költség is van, de Kincstárban vezetve a számlát nincs.

[@istvanzorn3469]

a kötvényekről azt kell tudni, hogy manapság már a kötvényekre ígért kamatok, nem érik el a szándékosan generált infláció mértékét, így lényegében jóval kevesebbet kell visszafizetnie az államnak és a visszafizetett pénz is lényegesen értéktelenebb, mint a kötvény megvásárlásának pillanatában... azaz értelmes gazdasági szakember nem javasolja annak megvásárlását

[@Volhovm3]

És mit adsz helyette, mint értelmes gazdasági szakember? párnacihát? :)

[@jacintvarga9604]

Ésss, az egészet megspékeljük azzal, hogy az állam ezeket a hozamokat elkezdi elinflálni.

[@Fustbomba-Fustgyertya]

Szuper vonzó csajszi vagy! 😘

[@David-ku7mt]

És ez vajon mennyire releváns a videó tartalmához? A világ furcsa egy kicsit, nem? Egyik részről hisztiznek a férfiak, hogy a nők csak azért kapnak meg egyes pozíciókat, mert jól néznek ki és kvóta van, másik részről pedig a hozzád hasonló férfiak ilyen kommenteket írnak. Talán más lenne az egész lecsengése, ha úgy kezdenéd, hogy "nagyon okos dolgokat mondasz, remek logikát követsz és érdemes odafigyelni rád", majd megjegyeznéd, hogy "és még vonzó is vagy..." Bár akkor is irreleváns lenne, mert ez a KZbin és nem egy társkereső. Rohadt idegesítő jelenség... 🤨

[@Fustbomba-Fustgyertya]

@@David-ku7mt Te valami Dávid vagy és nem a Dörner Csenge, ugye? Ha így van, akkor mond már meg, hogy KI A TÖKÖM KÉRDEZETT TÉGED?! Miért szólsz bele olyan üzenetbe, amit nem neked címeztek? Majom!

[@David-ku7mt]

@@Fustbomba-Fustgyertya Kevesebb tesztoszteront szedjél, még eldurran az agyad. 😂😂😂

[@Fustbomba-Fustgyertya]

@@David-ku7mt Majd, ha hozzád szólnak, csak akkor kommentelj. Nem kíváncsi senki a véleményedre.

[@David-ku7mt]

@@Fustbomba-Fustgyertya Ehhez képest válaszolgatsz. 1-0 ide, te kis nőcsábász a KZbin-on

[@viktortoth8211]

Tudom, hogy volt róla videó de a 2008-as hitelválság nem a kötvényekből jött elő, illetve azok is okozták? Tudopm hogy azok CDO-ok voltak, csak mintha úgy rémlene.

[@danielkeliger5514]

Az ingatlanokból, s a belőlük készített derivatívákból indult ki, amit (szinte) mindenki biztonságosnak ítélt meg, s vették így még az önkormányzatok is.

[@viktortoth8211]

@@danielkeliger5514 Igen, de ezeket is mindenhol kötvényeknek hívták. Azért kérdezem.

[@istvanmady7332]

@@viktortoth8211 Viktor, a derivatívákat senki sem hívta "kötvénynek", mivel nem azok. Kötvényeket lehet biztosítani derivatívákkal, de a kettőt összemosni, kb. mint Gizike mega Gőzeke viszonya. A kötvény: az egy hitelviszony "lepapírozva", ahogy ennek az előadásnak már az elején el is hangzik. A derivatíva pedig (nagyon leegyszerűsítve, kb. az 1X1 az 1 szintjére) itt most valamilyen kötvény biztosítására létrehozott pénzügyi eszköz. A 2008- as válság (ma is tartó hatásaival) egy nagyon összetett dolog volt, és igen, részben a derivatívák, pontosabban az ezekkel súlyosan visszaélő, felelőtlen hatalmasságok és mindenféle ügyfeleik okozták, szerte a világban. Az értékpapír- válság az inkább az 1929- es volt, legalábbis annak indult, de ott sem az állampapírok dőltek be azon a rémes napon, hanem a cégesek. Sajnos többet nem tudok írni róla, mert nekem erős egyetemi alapokkal, de nem közgazdasági végzettséggel 2 év saját, önálló ismeretszerzésbe, és többszörös ellenőrzésbe tellett, mire nagyjából megértettem, mi volt ez a két válság. Üdv, I.

[@cryptomii]

A válallati kötvény lényegében nagyon hasonlít a részvényre akkor?Kivéve talán a lejárat..

[@taymookrumpli3991]

Nekem az lenne a kérdésem h miért venné meg valaki a kötvényt drágábban ha a banktól olcsóbban megkapja ugyanazt?

[@istvanmady7332]

Engedelmeddel, erre én válaszolok. Nincs olyan, hogy "drágábban veszel kötvényt". Annyiért veszed, amennyit rá akarsz költeni. És annyit, meg olyat, amilyet akarsz. És itt nem egységárak vannak, hanem különféle kötvények. Különfélék, mert a visszafizetés módja sokféle lehet, a kötvény lejárati ideje szintén, a kamatok is eltérőek, vannak inflációkövető kötvények is, stb, stb, olvasd el pl. a Magyar Nemzeti Bank weboldalán. A másik dolog pedig, hogy mit és mennyiért veszel, kizárólag a te döntésed, a te üzletstratégiád, és céljaid függvényei. Te döntöd el. Annyi féle kötvény van, hogy csak győzz választani. Szóval, mindez attól függ: Neked mint vásárlónak mi a pontos célod. Üdv, I.

[@RollerMan17]

Szia Kedves. A mostani árfolyamon az OTP részvényről mi a véleményed? Vásárlási helyzet lehet ? Köszönöm a válaszod🙂

[@_Tinky_]

Próbálj meg reálisan gondolkozni. Infláció, banki különadó, emelkedő kamatok, híteltörlesztők nehézségei, várhatóan bedölő hitelek, elszálló energiaárak, félelem a recessziótól, húzogatjuk amerika és az unió bajszát. Ezek közül pedig a legtöbb nem csak a magyar OTP relációra igaz hanem a külföldi leányokra is. Melyik külföldi hozz most ide pénzt? Az OTP árfolyama nem attól függ, hogy magyarok veszik-e a részvényt.

[@zoltandrbeck8537]

Azert ment le az ara, mert az emberek nem akartak forintban tartani a penzuket

[@horacio-taxi]

Le vagy fogyva , eszméletlen csinos vagy 🙂

[@torma993]

👍

[@zoltannagy8677]

Én szívesen támogatnálak, de a házi FED-ből kifogyott a toner.

[@mazloumkobani2392]

Megnyugtatlak, a pénzkibocsájtáshoz nem kell nyomtatni

[@tiborhajdu3115]

Hozzám jössz feleségül?

[@jaczura]

Az MNB a magyar piac legnagyobb befektető lett? Tehát a magyar állam tartozik a magyar jegybanknak? Mivan? Az egyik zseb tartozik a másik zsebnek?

[@istvanmady7332]

Igen, van ilyen. De nem a zsebek tartoznak egymásnak, hanem ez annak a következménye, hogy állampapírokat bárki vehet, így az adott ország pénzintézete is. Mindenhol így van. Különös, de csak első hallásra. Ha megérted az állampapírok működési alapelvét, akkor már magától értetődő dolog. Üdv, I.

[@mikle65]

csókoltatom a moderátort.

[@jozsefbujdoso6403]

Szia! Azt azért nem ártott volna beletenni, hogy az inflációval a kamat elvész és vásárlóértékéből is veszt a kötvény a lejárat végén. (Ezt is tőled tanultam!)

[@istvanmady7332]

Józsi, ez igaz lehet, de nem feltétlen igaz. Attól függ, mennyi az infláció az adott állampapírt kiadó országban. Persze a jelenlegi gazdasági helyzetben ez világszerte nem kérdés, mert mindenhol magas az infláció, de két dolgot ettől függetlenül ne feledj: 1, Az állampapíroknak NEM FELADATA AZ INFLÁCIÓKÖVETÉS, legalábbis alapesetben nem. Vannak inflációkövető állampapír- konstrukciók is, de azok drágábbak, összetettebbek. Szóval, aki (sokadjára) inflációkövetést kér számon bármilyen értékpapírtól, az olyasmit kér számon, ami eleve nem feladata az értékpapírnak, hacsak annak a konstrukciója - ismétlem - nem inflációkövető. 2, Akár követik az inflációt, akár nem, te akkor is több pénzt kapsz vissza, mint amit befektettél. Na, EZ AZ ALAPVETŐ FUNKCIÓJA AZ ÁLLAMPAPÍRNAK, legalábbis a befektetők számára. A pénz változó vásárlóértékének pedig ehhez a világon semmi köze. Üdv, I.

[@molnibalage83]

11:53 Ez ok, de aki nem akarja eladni a másodlagos piacon, akkor az hol számít? Miért akarná eladni, ha rosszabbul jár, mintha megtartaná őket? Nem egészen világos ez így nekem...

[@DyegoLV]

Kitalálja, hogy vesz egy robotnyulat most azonnal, mert meglátta a teleshopon, és nincs kp-ja, gyorsan likvidálja.

[@molnibalage83]

@@DyegoLV Hát, ilyen embernek kétlem, hogy van befektetése. :)

[@zoltanreisz2228]

Az intézményi befektetőkre gondolj, ők addig tartják kötvényben a rájuk bízott pénzt amíg nincs jobb kínálat, pl. részvény. Ez abból is látszik hogy a részvények és a kötvények árfolyama általában ellentétesen mozog.

[@PityuGeri]

Ha veszek 100 ft-os kötvényt, ami adott idő alatt 30 ft-ot termel, de hirtelen rögtön el akarom adni pl 110-ért, valaki lehet megveszi, mert neki a 20 ft hozam is jó üzlet.

[@zoltanreisz2228]

@@PityuGeri Majdnem. Valakinek részvényben van a pénze de szabadulna tőle mert zuhan az árfolyam, akkor eladja. A pénz lehetne számlán, de az nem kamatozik, tehát vesz 110-ért kötvényt inkább. A kis hozam is több mint a veszteség (részvény) de a nullánál (számla) is több. Ezzel a vásárlással jól felveri a kötvény árfolyamát, mert más is így gondolkodik. Amikor a részvényeknél javul az árfolyam, ugyanez megy visszafelé, és esik a kötvény ára. Azaz a kötvény szembe megy általában a részvénnyel. Tudom, most nagyon leegyszerűsítettem, dobjatok a mókusok közé! :)

[@TheWakerLion]

Röviden tömören : ADÓS LEVÉL

[@jozsefcsiszar1794]

Kedves Csenge! Nagyon élvezem az előadásaidat, és a tündéri egyéniségedet akkor is, amikor vitatkozni volna kedvem. Te általában egy eszményi, tisztességes működést feltételezve bontod ki, és magyarázod el lenyűgöző stílusban, és közérthetően a témákat. Viszont ezek a "témák" a gyakorlatban éppen ellenkező előjellel működnek. (Ez eredményezi a "válságokat", amelyeket szintén tisztességtelen spekulánsok, manipulátorok idéznek elő a hosszútávú világhatalmi terveik részeként,különböző fedőnevű akcióik segítségével. Például a már folyamatban lévő legújabb "világválság" az ukrajnai proxiháború leple alatt.) És, hogy kiről is van szó, azt bárki megtudhatja (ha még nem tudná) Dr Drábik János előadásaiból. Alkalmasint Te is készíthetnél egy(-két) videót ezekről a parazitákról, amelyek a világunkban halmozódó gyötrelmek (háborúk, válságok, szenvedések) szándékos okozói.

[@tothgabor889]

Csenge! Eszméletlen bájos vagy és tündéri előadásmódod van! :) A hangszíned pedig egyenesen fülbemászó! :) Mosolyra fakaszt és csak bámulom a szép szemeidet! :D A téma úgy megy át az agyamon , mint tésztaszűrőn a lágy tengeri homok! :D

[@juliannamolnar2187]

hasonlókat írhatok és szégyen gyalázat de nem nagyon értem, hogy mi a kötvény és a részvény között a különbség Pedig nyilván óriási

[@Tom9200.]

​@@juliannamolnar2187 Én nem vagyok közgazdász, de azért megpróbálom elmagyarázni. A kötvény hitelviszonyt testesít meg, a részvény pedig tulajdont. Ha kötvényt veszel egy vállalattól, akkor tartozni fognak neked, amelyet kötelességük visszafizetni a kamatokkal együtt. Ha csődbe megy a vállalat, akkor nem fizet, esetleg részben. Ugyanígy az állam is. De nem leszel tulajdonosa a vállalatnak, így nem kaphatsz osztalékot sem, egyszerűen csak kölcsönadsz neki, remélhetőleg egy megbízhatóan fejlődő cégnek jó kamatért cserébe. Ezzel szemben, ha részvényt veszel, egy kis tulajdonrészt veszel a vállalatban. Azaz te is tulajdonossá válsz, még ha csak egy pici részben is. Ekkor a vállalat nem tartozik neked, semmilyen visszafizetési kötelezettsége nincs. Ha pénzt invesztáltál a cégbe, befektettél részvénybe, azt nem kapod vissza a cégtől, de cserébe tulajdonrészt kapsz. Ez feljogosít téged a vállalat profitjának egy részére. Ha a vállalat osztalékot fizet, megkapod, és egy szépen fejlődő cég részvényét (tulajdonrészét) tovább is adhatod, így árfolyamnyereségre is szert tehetsz, mégpedig jóval nagyobbra, mint egy kötvény esetében. Azonban garancia még a kötvénynél is kevesebb van arra, hogy visszakapd a pénzedet, még a vállalat csődje sem szükséges hozzá, elég csak egy nagyon-nagyon rossz piaci hangulat vagy pánik. Tehát jóval kockázatosabb is, viszont nagyobb a várható nyereség is. Ha a részvények többségét birtoklod, akkor többségi tulajdonossá válsz, a vállalat gyakorlatilag a tiéd, így fontos döntéseket hozhatsz meg, és ha ügyes vagy, még nagyobb nyereségre tehetsz szert a jövőben... Kötvényből akármennyit is veszel, az csak annyit tesz, hogy nagyon sokan tartoznak neked, viszont nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kamattal együtt. Mindkettőt megveheted a másodpiacon is, ekkor nem közvetlenül te finanszírozod a vállalatot, hiszen valaki mástól veszed meg a papírt, aki pénzt kereshet vagy veszíthet az árfolyamkülönbözeten, ahogy később te is. Nagyjából ennyi, de persze a tévedés jogát fenntartom. :)

[@juliannamolnar2187]

@@Tom9200. Köszönöm, kedves, h vette a fáradtságot, értem is :)

[@bitgoldino6745]

👋😀

[@deadlock296]

Full rosszul vannak beállítva a time-tag-ek 😅

[@peterhirku1748]

😲😉👏👏👍

[@robertkiss7525]

Álamváltó. 😉

[@NOne-ic3bq]

Bár erre valószínűleg nem kapok választ, de a kérdést felteszem. A videóban elhangzott az, hogy az államadósságot GDP-hez képest viszonyítják. Ennek mi értelme? Ha nekem van 10.000 forint adósságom és 100.000-et termelek akkor az adósságom a "GDP"-hez viszonyítva 10%, de ha van egy hónap amikor megbetegszem és influenzás vagyok és ebben az időszakban 1.000 forintot tudok előállítani, akkor az adósság a "GDP"-hez viszonyítva hirtelen 10x-es lesz. Tehát az egész lehet akár egy teljesen hektikus dolog is. Miért használnak egy ennyire "hektikus" dolgot, egy reálisabb képet mutató dolog helyett? A boltban sem úgy vásárol senki, hogy a fizetése X%-át vonják le (személyenként változóan) kenyérre, vajra és cigire, hanem kifizet egy fix összeget és kész. Még egy kérdés, hátha erre is kapok választ egy úttal. Gyakran emlegetik a vásárlói kosarat. Ez mit tartalmaz és milyen arányban? Ezt lehet tudni? Fix vagy módosítható akárki kedvére? Hiszen ez alapján tudjuk meg az "inflációt", de az infláció csak egy beismert infláció. Lehet, hogy a mindennapi élethez szükséges termékek ára 30%-ot növekszik, de a toronydaru ára mondjuk csökken és megfelelő súlyozással kihozható az, hogy defláció van nem is infláció.

[@istvanmady7332]

Jó reggelt, engedelmeddel, ezekre én válaszolok.. 1, Egy állam GDP- jét nem egy ember valóban esetenként alkalomszerű és ingadozó teljesítménye adja meg, hanem nagyon pontosan meghatározott statisztikai mintavételi közeg teljesítménye. Nagyon leegyszerűsítve ebben benne vannak az egyéni munkavállalók, külföldre telepített, de a forrásországnak termelő egységek, nagy és kis hazai cégek. Ezeknek az ÖSSZ- TELJESÍTMÉNYE adja a GDP-t, több millió jövedelem- előállító pedig SOHA NEM FOG EGYSZERRE INFLUENZÁVAL ÁGYNAK DŐLNI. A statisztika miatt különös jelenség annak, aki nem foglalkozott még ezzel az érdekes matematikai diszciplinával, de ez így működik. És működik. Nagyon röviden, végletekig leegyszerűsítve: Minnél nagyobb tömeget veszünk mintavételi közegnek, annál jobban eltűnnek benne az egyéni "elhajlások". Eképp, minnél nagyobb a mintavételi tömeg, annál stabilabb az álandó érték, amit ki akarunk mutatni, ezt a tömeget alapul véve. Itt ez az érték a GDP. 2, A "vásárlói kosárról" többet és részletesen a KSH vagy a G7 oldalain lehet olvasni, de aki ebbe jól be akarja magát ásni, annak közgazdasági tankönyveket kell szereznie. Remélem, segítettem. Üdv, I.

[@mikle65]

Azért a gdp-ben mérik mert az államnak így kedvező... Az állam nem a barátod, akármelyik is legyen az. ha nő az államadősság akkor stimulálhatja a gazdaságot és dgp növekedést idézhet elő, ami jobb fényben tünteti fel az adósságot. majd mehet az egész elölről. (itt a válasz régen miért volt fillérekért kenyér stb.) és igen a vásárlói kosár szintén manipulálható, folyamatosan változó, hogy az infláció kevesebbet mutasson mint amennyi valójában. (az usa inflációja jelenleg 9.1%, de ha a 80as évekbeli kosarat alkalmazzuk akkor 18% felett lenne. {Shadowstats.com, alternate data/inflation}) Ezért mondják sokan, hogy az államkötvény hozam mentes kockázat. Ugyanis az állam szabályozza a kamatot de az inflációt is valótlanul prezentálja, így 10%os infláció melett a 6-7%os kamattal nem 6-7%os hozamot nyersz hanem 3-4%os veszteséget. tehát az állam megígéri, hogy kevesebb pénzt kapsz vissza mint amennyit kölcsön adtál neki és ez esetben kivételesen igazat mond.

[@Volhovm3]

az első kérdésre a válasz: egy állam adósságának a visszafizetése akkor nem borítja föl az államháztartással kapcsolatos folyamatokat, ha azt kényelmesen ki tudja fizetni az állam, amihez ha áttételesen is, de köze van a nemzeti összetermelésnek. A második, egy nagyon jó kérdés. Valójában, nincs univerzális inflációs kosár. Azt szoktam mondani, mindenkinek annyi az infláció, amennyivel drágábban tolja ki az ugyan olyan a termékeket tartalmazó a bevásárló kocsiját a "teszkóból", év/év alapon. Ugyanakkor, rád hatással van a "toronydaru hidraulika tömítőgyűrű-visszahúzó rugó" árának változása is, ha közvetlenül nem is, de közvetve ez is beépül azokba az árakba, amikkel te találkozol. Egyébként, a vásárlói kosár összetétele nemzetközi szabványok, szabályok alapkán állítják össze.

[@istvanmady7332]

@@Volhovm3 Igen, ez kb. így van. Ha szakszerűen van összerakva, egy általános mérőszámnak jó. Erre is való.

[@NOne-ic3bq]

@@mikle65 Igen azt eddig is értettem, hogy kedvezményesebb az államnak, csak mondjuk ukrajnának az államadóssága valószínűleg meg fog ugrani a GDP-hez képest, ami lehet, hogy annyira nem hangzik jól. Mindenesetre értem, hogy ennek inkább jó csengése van mintsem konkrét tartalma, de pont ezért fura, hiszen kvázi egy "tartalom" nélküli hektikus szám. Igen, ezt az államkötvényes dolgot én se nagyon értem. Mert az állam célja egyértelműen a fizetőeszköz inflálása, hiszen nem a reál értékét növeli a "kölcsönnek", hanem a mennyiségét. Így pedig nem is értem az államkötvény értelmét, ha egy olyan rendszertől várja valaki a pénz értékének a növelését, akinek kezében van a mennyiségi kibocsájtás növelése. Persze lehet biztonságosabb az állami infláció mint a párna alatt tartani. Köszönöm a választ! Talán sikerült egy kicsit jobban megérteni.

[@utonev755]

Támogató komment

[@miertne7045]

meghallgatnék egy videót arról hogyan teszi tönkre a világot és sanyargat minket a kapitalizmus és az államok rendszere. biztos érdekesebb lenne.

[@janosszentpeteri1922]

Túl nagy a kockázat, és nincs 100% garancia egyik esetben sem.

[@KoczorSzilard]

öregszel

[@kristofnagy5829]

Tök jó dolog ez az infláció követő államkötvény, csak amíg a szegényember fogyasztói kosarába belecsúszik egy Ferrari, vagy egy OLED TV, csak hogy a valódi 20% körüli inflációt, papíron 6%-on tartsák, addig én egy kicsit veszteségesnek érzem. Főleg, ha vállalkozom, és olyan ipari cikkeket kell vásárolnom, amelynek az ára az elmúlt másfél évben, 40-80%-al emelkedett. Mert azért valljuk be, van ilyen. Remek kontent btw ;)

[@Aradebil]

Még mindig sokkal jobb mint a párnacihában.

[@Pete5555589]

“Fenntartja az iskolákat, és az egészségügyet” Itt azért felröhögtem…😀

[@janosszabo7178]

Sajnos jogosan!

[@Cartman_77]

Miért nem tartja fenn? Persze a minőségről lehet itthon vitatkozni,de szerinted honnan kapják a tanárok és az orvosok a fizetésüket?

[@janosvarga249]

Mi az igazi neved?

[@vandorhangya]

A pénz felemelkedése - A világ pénzügyi történelme Niall Ferguson

[@arnoldk9252]

Nem baj, ha nő az államadósság, ha gyorsabban nő a GDP? Csak ne legyen válság, ami megszünteti a GDP-t....

[@istvanmady7332]

Nem feltétlen baj, erről beszél is az előadó. A GDP pedig nem fog megszűnni, ilyen ugyanis jelen kondíciók között nem létezik. A GDP "megszűnéséhez" olyan válság kellene, hogy hidd el, akkor már nem a GDP miatt aggódnál, vagy az állampapírok miatt. Üdv, I.

[@laszloszikra6320]

Kedves Csenge! Nem lehetséges, hogy a káoszt próbálod analizálni, ami a legteljesebb abszurdum!

[@V68-l5y]

turn on subtitles, not everyone understands Hungarian

[@TeslaElonSpaceXFan]

Yes...

[@donodalas]

Teccettt vóna tanulni. Íqy jártá....

[@mikle65]

1000s of videos available in english in the subject

[@S41GON]

"Az államkötvény biztonságos befektetés" - ezt mond a libanoniaknak vagy a Srí Lankaiaknak lol

[@istvanmady7332]

Szerintem ez rossz példa. Libanon és Sri Lanka amit műveltek az utóbi évtizedekben, az maga volt az öngyilkosság, mindkettőbe be volt kódolva a borzalmas bukás. Rossz üzletstratégiák, hibás, fenntarthatatlan befektetések, irgalmatlan korrupció, stb. Biztos recept a katasztrófára, és ez MINDIG IS LÁTHATÓ VOLT, rengeteg szakmai cikk és műsor szól erről, sok évre vissszamenőleg. Ha valakik ennek ellenére mégis befektetett ezek állampapírjaiba, és ezek nem jártak még le, hát, azok most nem mosolyognak, de ez az illető befektető kockázata volt. Rövid távon akár jövedelmező is lehetett korábban mindkét ország állampapír- piaca, de ez többé már nincs így. Ha valaki közismerten kockázatos kötvényekbe fektet be, és ilyen is rengeteg van, az is egy üzletstratégia, de veszélyes. Így is lehet nagy nyereséget szerezni, de ez egyéni döntés. Bevállalja a befektető, vagy sem. Lényeg: az egyébként stabil állampapír- piacok esetében nem jó a létező legrosszabb, bukott államok példáját felhozni, mint "tipikust", vagy ilyesmire utalni. Kb. mintha valaki azt mondaná, hogy hát pl. "nem érdemes agráriumba fektetni egy fityinget sem, mert lám, hogy összeomlott ez a szektor Zimbabwéban is..." Na, üdv, és kellemes napot, I.

[@stirlitz8156]

Van rá bármi esély, hogy találkozzunk valamikor? Nagyon szép lány vagy.

[@Adrian-pp6qy]

Creep

[@patrikpontos7688]

LOL :D

[@TeslaElonSpaceXFan]

@@Adrian-pp6qy Cringe.

[@peoplex31x]

LOL :D Nem akarlak lehervasztani, de valószínűleg....

[@stirlitz8156]

@@peoplex31x Feleségül akarom venni.

[@szentendre6655]

Ha valaki állampapírt vesz az gyakorlatilag államadósságot vesz. Soha nem fektetném ebbe a pénzem. Akkor már inkább egy eszközalap. Az Amundi eszközalapja például simán 10% -ot is hozhat.

[@DornerCsenge]

Általában az eszközalapok is tele vannak államkötvényekkel😁

[@szentendre6655]

@@DornerCsenge Attól függ milyet választ az illető meg, hogy hogyan van diverzifikálva az eszközalap továbbá az is szempont, hogy milyen időtávban gondolkodunk. Ha pl. több mint 10 évben gondolkodunk és még havi rendszeres megtakarításban is egyidejűleg akkor az ügyfeleimnek bátran merek ajánlani egy kockázatos részvény túlsúlyos portfóliót. Az államkötvénnyel továbbá az is a probléma, hogy sok esetben még az inflációt sem követi a hozam. Viszont a másodlagos piacon tény, hogy nagyon jól lehet vele üzérkedni.

[@istvanmady7332]

@@szentendre6655 "Az államkötvénnyel továbbá az is a probléma, hogy sok esetben még az inflációt sem követi a hozam" - Ez nyilvánvalóan igaz, de csak bizonyos esetekben. ha egy gazdaság jól működik, és tartósan jól, akor ez nem lehet gond. Ha jön egy "rendkívüli esemény", és a gazdaság teljesítménye romlik, akkor lehet ilyen gond, de nem erre készül senki, aki értékpapírokat ad ki és vesz. Ha nem így lenne, kb. egy hét alatt dőlne be az egész. Hogy kinek mit ajánlasz, vagy ki mit vesz, az meg kizárólag üzletstratégia és befektetési stratégia kérdése. Ha valaki nagyobb kockázatot vállal, nagyobb haszonért, ő dolga. Meg ez attól is függ, kinek mennyi befektethető pénze van erre a célra. Meg még jó sok mindentől függ. Ami még nagyon lényeges: Nem számít feltétlenül, mennyi az infláció, amíg az nem fenyeget államcsőddel. Mert ha teszem azt, egy böhöm nagy összeget (több tizmilliós vagy pláne százmilliós nagyságrend, forintban) befeketetsz - mondjuk - állampapírokba, akkor tök mindegy, mennyi az infláció, az a befektetés neked nyereséget fog termelni, több méghozá jó nagyot. Ha nem, akkor annak a neve "államcsőd". De ez a legrosszabb forgatókönyv, valami borzalmas katasztrófa kell hozzá, nem gyakori. Ezért (is) működik az állampapír- és egyéb értékpapír piac. Üdv, I.

[@szentendre6655]

@@istvanmady7332 Ritkán kapok ennyire precízen megszerkesztett és megfogalmazott választ a kommentjeimre! Köszönöm szépen!:) Talán van még remény a magyar youtube közösség konstruktív vita felé terelésére az örökös köpködés helyett…

[@istvanmady7332]

@@szentendre6655 "van még remény a magyar youtube közösség konstruktív vita felé terelésére az örökös köpködés helyett…" - Részemről biztos, mások nevében nem nyilatkozhatok. Ám neked van még egy jó hírem a felvetettekkel kapcsoaltban, még ha ez lehet, hogy elméleti, de akkor is jó hír. Szóval. Tegyük fel, veszel állampapírokat 10 millió forintért. Most mindegy, milyen konstrukciót, lényeg, hogy az a végén kamatot fizet, szóval a befeketett pénzed kamattal kapod vissza. Namost, ha te ilyet teszel, feltételezem, az a 10 misi vagy erre a célra félretett készpénz, vagy eleve rendelkezásre álló összeg, amit be tudsz fektetni anélkül, hogy az károsítaná a pénzügyi helyzeted. Lényeg, hogy RENDELKEZÉSRE ÁLL, azaz nem hitelből fizeted, nem másoktól függ, hanem eleve megvan. Ebben az esteben pedig, ugyan mindegy, mennyi az infláció, mivel te a befektetett pénzednél többet fogsz visszakapni, és kész. Ennek kb. semmi köze az inflációhoz. Az más kérdés, hogy ha az infláció miatt esetleg kevesebbet fog érni a pénzed az adott országban, de a garantált összeget akkor is megkapod. Léteznek inflációkövető konstrukciók is, de hát azoknak meg az ára is nyilván nagyobb. Na, gondoltam, ezt még hozzáteszem. Üdv, I.

[@zb1065]

Számomra nem világos, hogy miért szükségszerű, hogy egy államnak adóssága legyen? Vagy ha nem is szükségszerű, de eléggé általános. Ha én tudok, ő miért nem tud megtakarítani, hogy ne folyjon ki a keze közül a pénz kamatokra? Azt még megértem, ha befektetésre fordítja a hitelt; de fogyasztásra?! Ez már - megítélésem szerint - egy csőd-közeli állapot. Mert ha én nem tudom fenntartani magam a jövedelmemből, akkor hogyan fogom ezt megtenni ha ebből még hitelt is kell törlesztenem kamatostul együtt?! Elképzelni is rossz... Ez maga az adósság csapda, s az "alagút" végén a csőd. De egyéb is van amit nem értek. Tudomásom szerint a pénzkibocsátás állami privilégium. Ha már olyan balfék egy állam, hogy nem képes abból a rengeteg pénzből gazdálkodni amit bezsebel, akkor miért nem nyomtat inkább pénzt magának, mintsem hogy hitelhez folyamodna? Ja, persze, mert nem lenne mögötte fedezet, meg inflációhoz vezet, bla-bla-bla... Ugyanakkor látjuk, hogy nyomtatják a dollárt is bőszen, de attól még tartja magát. (Na jó, a "zöldhasú" ugyanakkor, egy "szpeciális" eset...). S ennek ellenére, nyakig adósságban az USA (de más államok is). Annyi pénzt nyomtat, amennyit nem szégyenl, mégis adósságban úszik... Hogy van ez?!

[@danielkeliger5514]

Cégek is hitelt szoktak felvenni. Sőt, adóelkerülés céljából a (nagyon) gazdag emberek nem adják el a részvényeiket, hanem fedezetnek használják hitelekhez, amiből fogyasztanak. A pénznyomtatásról pedig, az nem közvetlenül a parlament alá tartozik, hanem az MNB-hez. Bár kezd meggyengülni, de még mindig az az elterjedtebb nézet, hogy a jegybankoknak függetlennek kell lennie a kormányoktól, (pl Törökország többek között e miatt is népszerűtlen,) valamint nem finanszírozhatják a kölcségvetést. Utóbbi például azt jelentené, hogy maga az MNB vásárolna állampapírt, ami manapság már messze nem elképzelhetetlen. USA-ban csinálták, UK-ban, Japán pedig kifejezetten élvonalas volt ebben, korán is implementálták. Ezen kívül vállalatok kötvényeit, részvényeit is veheti meg az állam, amiről volt is szó a növekedés programnál. Ez a quantitative easing (QE) témaköre.

[@zb1065]

@@danielkeliger5514 Az érthető, hogy cégek hitelt vesznek fel, hisz ez szinte szervesen hozzátartozik a vállalkozás eszköztárához. Az is érthető, ha tőkével rendelkező ember racionális megfontolásból (pl. az általad is emlitett adóelkerülés, [p. c. szakzsargonnal élve, "optimalizálás"😊] végett) nem a saját vagyonából fogyaszt vagy fektet be, hanem hitelből. Az is rendben, ha az állam fejlesztések, befektetések finanszírozására használja a kölcsönt. Sőt, megengedő vagyok, s még azt is el tudom fogadni, ha áthidaló megoldásként, rövid távon, fogyasztás végett folyamodik kölcsönhöz a hiteligénylő, a mi esetünkben az állam. Az viszont nagyon nincs rendben ha valaki - lettlégyen bárki is, akár az állam is - fogyasztásra vesz fel hitelt úgy, hogy az hosszú távon nem fenntartható, s egy adósságspirált eredményez. Mi több, egy örökös adós-státuszt, amelyben már "csak" a kamatokat (ki tudja mennyit) kell fizetnie a meghitelezett összeg "elengedése" fejében. Itt talán még nem tartunk, de kínálat lenne rá egyes "jóindulatú" hitelezők részéről... Mi lenne ez, ha nem egy modernkori rabszolgaság vagy hűbérrendszer? Hát, köszi, én nem kérek belőle. (Ezt továbbgondolva - de ez már "természetesen" konteó -, a végletekig eladósodott állam polgáraként, implicite, magam is akarva-akaratlanul a végrehajtott, tulajdonától megfosztott adós sorsára jutok, amikor már semmim se lesz, de boldog leszek [vajon mitől is? Netán a tőkém adminisztrálásának "terhe" alóli "felszabadítástól"? Vagy a tulajdonomra kivetett irgalmatlanul magas adók terhétől való megszabadulástól?]), és közösségi vagy nagytőkési tulajdonban lévő javakhoz bérlés útján férhetek majd hozzá, persze, szigorúan csak akkor, ha "jó fiú" voltam, és megérdemlem a "feltétel nélküli" alapjövedelmemet... Csodás! 😁) No, nem előre szaladva, hanem visszatérve napjaink realitásának talajára: finoman szólva sem vagyok egy pénzügy zseni, ezért is követem e csatornát, hátha "ragad" rám valami... :) Abból viszont amit elmondasz, nekem az jön le, hogy egy nemzeti bank kreált pénzből vásárolt állampapírjai tulajdonképpen felérnek egy fedezet nélküli pénznyomtatással, persze, fehérgalléros, kifogástalan kosztümbe öltöztetve... Mert ha ezen állampapírok kamatja - mondjuk - 0%, akkor rizikómentesen a végtelenségig görgethető, hitelből megadva a hitelt. Ha pedig netán - horribile dictu! - a kamat negatív, akkor maga a hitelezett összeg "elsorvad", előbb-utóbb megszűnik. Nem tudom, de talán még azt is megtehetik a nemzeti bankok, hogy eltekintenek az állampapír-biztosította összegtől, megsemmisítve azt. Hisz a sajátjával mindenki azt tesz amit akar. A hitelezett meg nyilván, nem fog reklamálni amiatt, hogy nem dörömböl az ajtaján a hitelező... Szóval... mindezen "macera" tulajdonképpen egy fedezetlen pénznyomtatás-recept, p. c.- kompatibilis, úri huncutsággal fűszerezve? Tévednék?

[@Vacu0us]

@@zb1065 Minden állam pénzt teremt. A hiteleknek és az "új" pénzeknek a fedezetét a gazdaság növekedése adja (jó esetben). Tehát amennyivel több pénz van a rendszerben annyival több terméken és szolgáltatáson oszlik el, így nem okoz inflációt. A "fogyasztásra" adott pénzeket pedig kifejezetten szeretik az emberek. Lásd nyugdíj emelés, rezsicsökkentés, üzemanyagársapka, adó-visszatérítések, szja mentesség, csok, babaváró, otthonfelújítási támogatás, elektromos autó -bicikli támogatás, stb. Ha az embereken múlna minden ilyet meg is dupláznának. :D

[@mrlaszlo6757]

Érdemes kölcsönt adni a magyar fegyverkezeshez

[@NixUgriBugri]

szoval ez nem mas mint uzsora ! ezt pl az iszlam tiltja !

[@istvanmady7332]

Gábor, melyik része "uzsora"? 1. Te pénzt adsz az államnak. 2. Az állam azt kamatosan visszafizeti (azaz, TÖBBET ad vissza, mint amit te adtál nekik). 3, Te elteheted a növelt összeget. 4, Az "uzsora" kb. azt jelenti, hogy megfizethetetlen kamatra TE kapsz pénzt kölcsön, aztán TE fizetheted a részleteket. Itt meg TE adsz pénzt, kölcsön, és NEKED adják vissza kamattal növelve. Hol itt az uzsora? I.

[@timeapenk3956]

👍