Elektronika Konyhanyelven Második rész.(Elektromágnes, Transzformátor, Leválasztó Transzformátor.)

Megjött a második rész! Sokak kívánságára helyet kapott benne még a galvanikus leválasztó transzformátor témaköre is! Fogyasszátok jó étvággyal! :) Ha érdekel a folytatás, ne felejts el feliratkozni!
Ha arra méltó platformot találsz, nyugodtan oszthatod, hogy mindenkihez eljusson, akin segíthet!

[@elektrosokkk]

Szerintem a transzformátort úgy is lehet jellemezni, mint a sebesség váltót. (Gépész szaknyelven nyomaték váltó). Ugyanis a transzformátor is pontosan azt csinálja, csak a fogaskerekek fog száma helyett a tekercs menet száma képezi az áttételt. A nyomaték váltó módosítja a sebességet, és a nyomatékot. Az áttétel függvényében az egyiket növeli, a másikat pedig csökkenti. A transzformátor pedig a feszültséget és az áramot. Az egyiket növeli, a másikat csökkenti. Ha pl. 100V 1A a primer, és 10 az áttétel, akkor a szekunderen 10V 10A jelenik meg, (ha van is egy 1 ohmos fogyasztó rákötve.) Tehát a kijövő feszültség csökken, de a kijövő áram pedig növekszik. "Bemegy" a 100W és "ki is jön belőle" csak más VA arányban, de megmarad. "Kisebb fordulattal, de nagyobb nyomatékkal." A különbség csak annyi, hogy a transzformátornak egyetlen fokozata van. Ha más fajtát akarunk, ahoz át tekercselni kell, vagy más fajtát alkalmazni. Amúgy így is érthető, csak szerintem ezzel amit leirtam, még jobban lehet szemléltetni, hogy mit is csinál.

[@EcoPityu]

Szia! Jó ötlet az "elektronika gépésznyelven", de van aki azt sem érti! Igen, itt is áttétel van, és a teljesítmény (na jó nem teljesen, de a gépészetben is vannak veszteségek) megmarad. Egyébként vannak univerzálisra tekert, több kivezetéses transzformátorok, azok le is, és fel is ugyanúgy tudnak transzformálni.

[@gaborbolla6935]

😀 Tényleg jó ötlet! És a nagyfeszültség per közép feszültségű energia átviteli transzformátorok, tulajdonképen sebességváltók is, ha ezt az analógiát nézzük, mert ott akár a felfelé transzformálásnál, az erőműben akár a lefelé transzformálásnál az energia el és szétosztásban az Alállomásokon a 120/ 11kV, vagy a 120/22kV transzformátoroknál a nagyfeszültségű részen a csillagpont felé lévő tekercseknél van áttétel módosító megcsapolás, amit furmányos módon az áttétel változtatásához használnak a szekunder feszültség megadott szinten tartásához a kivett teljesítmény függvényében! Tehát olyan mint egy sebességváltó ami adott terhelés változások esetére megadott sávban állandó nyomatékviszonyt tart! Itt a nyomaték az áram, a feszültség, mint a sebesség tartása és a nyomaték és a sebesség határozza meg a teljesítmény átvitelét.Tehát azaz az áram hozza létra a nyomatékot, amit megadott feszültség tartása(sávban tartása) révén érünk el ! Így aztán a teljesítmény amit igényel a hajtás lánc a felhasználók sokasága, meglesz a kimeneti oldalon.... Persze ebbe még jön némi áttétel azaz olyan ez mint az automata váltó nincs benne kuplung mégis vált és megy ! Tehát analógia jó, de mindegyiket meg kell érteni és egyiket a másikkal lehet modellezni, magyarázni, a megértés kedviért! Gépészet, Vízhálózat, Villany ... így kart karba öltve járnak a működés megértésének magyarázata terén! 😀

[@csabamolnar866]

Közvetve, egy másik csatornáról keveredtem ide, majd megnézve egy videót (LED-es fénycső) és ezt is, úgy döntöttem, hogy feliratkozom. Külön tetszik, hogy laza, jópofa a szöveg, nincs túlkomolykodva a videó, ugyanakkor nem hülyeségek vannak benne, hanem értelmes, jól összeszedett dolgok. Nem unalmas, jó a menete. Az intróban lévő, Schwarzenegger-t megszégyenítő karizomszerkezet pedig mindent visz.

[@EcoPityu]

Köszönöm! Üdvözöllek a csatornámon! Jó videónézést!

[@thematthewshepherd]

Zseniális informatív videó! Így tovább!! ;)

[@jozsefmolnar7864]

19:50 :D Szerintem Tesla benned reinkarnálódott! :) Jók a vidik ! Köszi

[@EcoPityu]

Hahaha! (mondták már!) :)

[@gyorgykovacs3747]

Remek ismeret terjesztő! Köszönjük !!

[@Bacchus1980]

Eddig ahány leválasztó trafót szétszedtem, mindegyiken külön csévetesten volt a primer és a szekunder tekercs, sőt, a két csévetest még el os volt egymástól határolva egy bakelit lemezzel.

[@EcoPityu]

Az lenne a hivatalos "biztonsági leválasztó transzformátor"! Van ahol egymáson van, külön csévetest rétegben!

[@EcoPityu]

www.google.com/search?q=230v/230v+leválasztó+transzformátor&client=ms-android-sonymobile-rev1&prmd=isvxn&sxsrf=APq-WBsja-qfzBfPp_2hAlmOJOCpPMk8hQ:1643690779472&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjFhp-o2d31AhXDt6QKHSBpCNEQ_AUoAXoECAIQAQ 20 ból 1.

[@k.fernandel7790]

Hasznos és közérthető.

[@tamasmaroti470]

Koszonjuk. Igy tovabb nagyon jo!

[@lacikaje1]

Apám úgy készített hegesztő trafót, egy 1500V/A trafóból, hogy az "E" és az "I" közzé berakott, távtartónak 2 mm -es prespán lapot, hát szerintem, még mindíg használja valaki. Szerintem a leválasztó trafó is megérdemelne ennyi védelmet, nem tudom mekkora légrés kell , de egy műterheléssel és különböző vastagságú lemezzel , tízperc alatt megtalálnám a légrést. A modern megoldás pedig ott hasal, minden inverteres IGBT -s hegesztőben !

[@gaborbolla6935]

Remek a sorozatod! A Sorozatod ezen része 18-20 perc környékén a 220kV nagyfesz távvezeték(ek) Azaz a 220 kV-és felette a 400k V és a volt, (,,XXX") - Albertirsa 750 kV távvezeték az a Alaphálózati elosztó távvezeték(ek) feszültség szintje a 100 kV ... 110 kV...majd 120 kV és úgy 2010 től már 132 kV az jellemzően a Főelosztó hálózat ez a villamos szolgáltatók, e-on , Pest megye Budapest az ELMŰ főelosztó hálózat távvezetékek és nagyfeszültségű kábeles hálózat(ok) főelosztó hálózati feszültség szintje. ( A szakmai szlengben a 100-as vagy a 120-as hálózatoknak emlegetjük, nevezzük őket!) A Városokban jellemzően a kábel, kábeles hálózatokon a 11kV elosztó hálózat van jelen ahonnan a k.l.f pince s.t.b transzformátor házakban kialakított 11/0,4kV os háromfázisú hálózatok vannak a 0,4 kv az a 380Volt nak becézett ,,IPARI ÁRAM jelzővel illetett három fázisú hálózat" feszültség szintje van jelen. Ezt hívjuk, közcélú 0,4kV os elosztó hálózatnak! Aminek a fázis feszültsége a 3 x 220 Volt azaz manapság 232-233Volt a Fázis feszültség ami a Fázis és a Nulla vezető,vagy a védővezető azaz Föld, Földelés közötti potenciál különbség a 230V fázisok közt a három fázis bármelyike közt pedig a Négyzetgyök-háromszor a 230 V azaz a 400Volt feszültség van! A nagyfeszültség elosztó hálózatra visszatérve egy gondolat erejéig. A vidéki viszonylatban a légvezetékeken a 132kV/ 22kV letranszformálás után a k.l.f. vas vagy beton oszlopokon és azokon elhelyezett ,,Közép per kisfeszültségű transzformátorokon a 22kV -os feszültség szinten megy tovább az energia és ezeket transzformálják le a 22 / 0,4kV feszültségszintre! A transzformáció után jut el és kerül elosztásra a közcélú villamos hálózaton az energia a fogyasztók felé! Így ezzel úgy az általad említett konyha nyelven tettem volna meg a kis kiegészítésemet ezen transzformátoros , (,,Hogy jut el az erőműből a lakásba a ,,villany" témakörhöz!") A 30 és a 35kV az a két háború közt az Ipartelepek nagyfeszültségű elosztó hálózata volt! Jellemzően bányák nagyüzemek közép nagyüzemek energia ellátó rendszerei. A 35kV jellemzően szabadvezetéken, a 30kV pedig, p.l.; anno 2005-ig Budapesten is a ,,Főelosztó hálózat részét képező" Kábeles ( Földkábeles, föld alatt lefektetett kábelek hálózatának) az energia elosztó rendszerében volt és játszott szerepet! Bocsánat ha ,,Trollkodásnak" tűnt, de gondoltam ezzel az ismeret gyarapító kiegészítéssel hozzá járulok így kéretlenül is írásban a REMEK ÉS méltán SZÍNVONALAS OKTATÓ, ISMERET TERJESZTŐ MUNKÁDHOZ! Üdvözlettel, Gábor! ( ...és akkor itt a különböző feszültség szintek zárlati és csillagpont kezeléséről kialakításáról még említést se tettünk!!!) ;-) Pedig szakmailag az is igen érdekes megoldásokat tartalmaz! LIKE az egész ,,Konyhanyelven" SOROZATODRA!

[@gazsope]

Egy személyes (konstruktívnak szánt) vélemény: -örülök, hogy van ilyen magyar csatorna -kísérlet része tetszett, jól felépített volt -utána a transzformátorokra való ugrás nagy volt és sok alapkérdést hagyott nyitva (miért szinuszos fesz, mi a különbség a vasmagok között, mi az a 230vac, miért továbbítható jobban a nagyfesz, stb. + én úgy tudom, hogy 3 fázisú generátorokat használunk erőművekben). -a videó második felében úgy éreztem az első felével ellentétben, hogy igényel a sorozatban eddig nem tárgyalt tudást. 13 perc alatt az indukciótól eljutott a videó a trafók vasmagfüggő áramköri jeléig. Számomra, aki foglalkozik elektrotechnikával viszont jól érthető volt. -szerintem sem szükséges tudni fluxus sűrűséget számolni induktivitásnál, de egy alapozó tudásra szükség van: mik azok az erővonalak, milyen feszültség-áramképe van az induktivitásnak, stb.

[@EcoPityu]

Szia! Sajnos nem térhetek ki mindenre, de minden téma vissza vissza fog térni a további videókban. A transzformátor tovább lesz vesézve a tápegységek témakörben, a veszteségek, vezeték ellenállás csak az ellenállás, mint legalapabb fogyasztó megismerése után jöhet a képbe... Ez mind mind következőkben kiterjed, de egy videóba ilyen részletesen, egyszerre, KONYHANYELVEN nem fér bele. Próbálom sűrűn, de még közérthetően előadni a leglényegesebb összefüggéseket.

[@EcoPityu]

16:50 - nél említem is, hogy a "vizimalmunk" 3 fázisú, csak leegyszerűsítettem egy fázisra, mert van akinek elég azt is megérteni.

[@gazsope]

@@EcoPityu Köszönöm a választ. Nem szoktam kommentelni, de hiánypótlónak érzem a magyar youtubeon ezt a sorozatot és mint tudjuk egy rendszer állapotáról a visszacsatolás ad információt, ezért is tartottam fontosnak, hogy megtegyem. Ment a like egyébként a videóra és örülök, hogy elolvastad a hozzászólásom.

[@andorbalint4050]

Tetszik a videó! Már azt hittem sose mondod ki, hogy "földfüggetlen". Munkahelyemen akkor szoktunk használni leválasztó trafókat amikor egy készülékben(tartályok, szeparátorok különböző nyomástartó edények) elektromos eszközökkel dolgozunk. Gondolom akkor Te is becstelen dolognak tartod, hogy az egyenáram új úttörőjének és a "Föld megmentőjének" számító Eloon Musk, Tesláról nevezte el az autóit. Mennyivel szebb lenne, hogy Edison. Jó sorozatnak ígérkezik, majd ha odajutnak megmutatom a fiaimnak is. Megnézem az első részt is.

[@EcoPityu]

Köszi! Megpróbálok valami hasznos és maradandót letenni az "asztalra"

[@EcoPityu]

Musk-nak a Tesla autójáról annyit, hogy valószínű 3 fázisú motor van abban is (nem foglalkoztam vele soha), akkor jogos a név.

[@andorbalint4050]

@@EcoPityu Igen, de az egész elv amit hordoz magában az elektromos autózás eszméje az inkább Edisonra mintsem Teslára utal.

[@zoltankecse991]

Nagyon jó lett! Csak így tovább!

[@giziluc304]

nagyon jó lett. csak így tovább!!!!

[@orbitus]

Egy gitárerősítő zajosan szól (nem 50 hz hum, hanem hiss - finom súgás). Tudom sok oka lehet (gitártól-kábelek-csatlakozók-pedálok...), de sok próbálgatás után, egyértelműen az erősítő fejben keletkezik. A végerősítő trafója is okozhatja? (szigetelés probléma, rozsdásodás...)

[@EcoPityu]

A "hiss" az hőzaj, ellenállás, és félvezető tud csak olyat, a kondik recsegést, percegést tudnak, a trafó 50Hz-es hummot! (szivárgás esetén ugyancsak recsegést!)

[@orbitus]

Kösz! Értékes válasz! Több szakit kérdeztem, de nem kaptam ilyen egyértelmű, jól használható infót.

[@karvak1492]

Mi az oka annak, hogy 220V ról 230V ra emelték a hálózati áram nominális értékét? A 3 fázisú áramnál szintén megemelték.

[@EcoPityu]

Áramterhelhetőséget nem tudtak növelni, ahhoz vezetékeket kéne cserélni, így a feszültséget emelték, hogy ugyanabból a hálózatból nagyobb legyen a kivehető teljesítmény! Nőttek a fogyasztói igények! Egy Hajdú porszívó, egy Eurika mosógép, néhány 40-es, 60-as izzó, Colorstar tv volt a max terhelés egy átlag lakásban, most még a 25A-es kismegszakító is sokszor kevés a sok 2000W-os cucc miatt.

[@karvak1492]

@@EcoPityu Egy ismerösöm vasúti karbantartó. A fogyasztókat szándékosan kissebb feszültségen müködtetnek, mint a nominális, azért, hogy jelentösen megnövekedjen az élettartamuk. Ha hosszabb ideig világit egy sorompóizzó, akkor azt ritkábban kell majd cserélni. Ez pénz, munkaidö megtakaritás is. Ha most a régi fogyasztókra rákerül a 230V 220V helyett, akkor azo elvileg hamarabb tönkremennek, mive nagyopbb áram folyik át rajtuk. Amúgy, régen 1000W os porszivó naagy volt és erös. Most fele akkora méretben gyártanak 2KW os motorokkal szivókat, ahol maga a motor is öklömnyi méretü. Tudatosan tervezik meg a termékek élettartamát, ami miatt vásárlás után a java kukába kerül. Onann tudom, mert én kukázom ki onnan a csili-vili-ürhajószép uj ketyeréket. Olyanok mint valami túlméretezett elektromos gyerekjátékok. Csak eladni jó, de használni már ne akard.

[@tibsim]

Szia! Nagy tisztelet a tudásodért, és hogy még meg is osztod, na és köszönet is érte! Azt szeretném megkérdezni, hogy 10:46-nál az áramiránytól függően vagy a megszakításnál, vagy a kapcsolásnál tér ki a műszer, miközben azt gondolnám, hogy bármelyik áramiránynál, pusztán a változástól kitér. Miért van az, hogy számít az áramirány, vagy a műszer miatt, mert gondolom (nem ismerem) csak egy írányba mér, azért van? A másik, hogy jól tudom, hogy nagyon kicsi mágnesességet mégiscsak megőriz a vasmag? Köszönet!

[@EcoPityu]

Szia! Bármelyik változásnál, áramiránytól függetlenül kitérne, ha középállásos műszer lenne, de ez a 2,5-edik részben benne is van, csak ott mágnes segítségével indukálok. A transzformátor ezen az elven működik. Ez az analóg műszer csak az egyik irányban képes kitérni, mert bal oldalon van az alaphelyzete. A vasmagban használat után mindig marad némi felmágneseződés. A dinamók eme maradék segítségével gerjednek fel. (ez a későbbi részekben lesz)

[@tiborbanga2653]

Jó volt kicsit nosztalgiázni a tanúlt szakmámban (villamos gépszerelő). Köszönöm.

[@Stealth97]

Üdv! 18:00 Általában a 35kV-ot erőművekben (iparágakban, üzemekben) használják, és a lakossági ellátás pedig 20kV szokott lenni és majd onnan 20kV/3x400V. 19:16 gondolom a "nem akarok ebbe mélyebben belemenni" alatt azt érted, hogy a 3x400V-on lehetőleg azonos legyen a terhelés mind a 3 fázison annak érdekében, hogy ne vagy minél kisebb mértékben másszon el a csillagpont. Csak egy kis kiegészítést szerettem volna ide írni ha nem gond :) A leválasztóval kapcsolatban hogy ha a leválasztótrafó primerére kötjük a kis mérő műszert akkor annak igazából egy hátránya van méghozzá az hogy így beleméri a trafó veszteségeit is. Készíthetnél egy trafó méretezéssel kapcsolatos videót is. Nagyon szupi lenne. :)

[@KJeno94]

leválasztó tranzformátornak az menyire jó megoldás hogy 2db 230/17V-os trafot a 17V-oldalával szembe kötve? (téhát a 230V-bol 17V-lesz majd abbol megin 230V)

[@EcoPityu]

Abszolút tökéletes, kicsit rosszabb a hatásfok, mert kétszeres átalakítás, de galvanikusan rendesen leválasztott! A 17V-os ágra a kettő közé sorba még korlátozó elemet is tehetsz, mint p.l. 12V-os autós izzó. (látod mi történik!)

[@zoltankecse991]

Bocs a kérdésért. A germánium dióda miért kell az ampermérő műszer elé? Mondod,hogy egyenirányítani kell. A többi eszköz miatt pl potméter?

[@EcoPityu]

Mert a műszer csak egyik irányba szeret ugrálni... :)

[@zoltankecse991]

@@EcoPityu Tényleg! Köszi! :)

[@gyulamolnar8971]

Én úgy tudom, hogy VA=W/η; VA*η=W 100VA, ha mondjuk 75% a hatásfoka, 75W.

[@diyandsimpleideas2039]

Akkor hatilag ingyen àramot is lehet csinálni?

[@EcoPityu]

A szélerőmű "zöld" energia forrás, nevezhetnénk ingyennek, de semmi sincs ingyen, el kell készíteni.

[@tothista4477]

Le a kalappal! Remélem, értik a laikusok. Sajnos, az analóg műszer mutatóját én nem láttam.

[@EcoPityu]

Utólag néztem én is, hogy sajnos telefonon alig látszik, előtte monitoron néztem, ott jó volt, bár halovány. Ha legközelebb szükség lesz rá, beletolom a kamerába! :)

[@viktorkigyos3839]

Kedves @EcoPityu! Külföldi zenei csatornán láttam hogy, egy hangkártyából egy audió fájlt átküld egy transzformátoron és vissza. Mennyi javallod? Mennyire veszélyes mennyire nem?

[@EcoPityu]

Mit csinál?

[@viktorkigyos3839]

@@EcoPityu1-1 TS jack-kel összeköti a transzformátor végeit és bedugja a hangkártya ki és bemenetébe

[@EcoPityu]

@@viktorkigyos3839 és ezt milyen céllal teszi? Nem tudsz egy linket? Ha ránézek hamarabb véleményezem.

[@norbertkiss112]

Szia. Tudnál csinálni egy videót hogy mennyi menet, és milyen vastag huzalbol?

[@norbertkiss112]

A leválasztó trafóra

[@EcoPityu]

Szia! Lesz trafóméretezős rész majd!

[@zoltankecse991]

Tudnál esetleg egy linket küldeni a 100w-os leválasztó trafóról amilyen neked van beépítve? Köszi!

[@EcoPityu]

A leválasztó trafóimat, az 500VA-est kivéve mindet én magam tekercseltem, meglepődnék, ha lenne hozzájuk link! :)

[@zoltankecse991]

Értem és jogos! De amúgy már találtam a neten :)

[@zsoltmengyan]

Szia! Lehet, hülyeséget kérdezek, de leválasztó transformátorra lehet/van értelme FI relét tenni? Arra az esetre, ha sikerülne mindkét vezetéket egyszerre megtaperolni. Arról lenne szó, hogy egy szervíz dugaljjal rendelkező berendezést szeretnék tesztelés céljából a dugaljon keresztül visszatáplálni egy olyan kábelon keresztül, aminek mindkét végén dugvilla van. Természetesen tudom, hogy ez rohadt veszélyes, meg lesz rajta glim lámpás kapcsoló a veszélyesebb végén. A kábel pedig el lesz zárva használaton kívül, így elvileg csak én használhatom.

[@EcoPityu]

Mivel az életvédelmi relé működési elvéből adódóan, nem véd csak a föld felé folyó kósza áramok esetén, (ha a kettő közé nyúlsz, te csak egy fogyasztó vagy, jól meg is ráz), ezért nem csak értelmetlen, de be sem köthető! A galvanikus leválasztó trafó pont attól leválasztó, hogy földfüggetlen 230V-ot kapsz!

[@zsoltmengyan]

@@EcoPityu Köszi, én is így gondoltam. Akkor majd még jobban vigyázok. Esetleg van ötleted valamilyen védelemre? Vagy hagyjam el a leválasztót, és inkább FI relét használjak?

[@EcoPityu]

@@zsoltmengyan a leválasztó jó! Vigyázni kell! Érdemes többféle teljesítményűt tekerni!

[@gezatakacs4089]

Hogy lehetne át Tekercselni egy transzformátort hogy 90v-ot kapjunk ?

[@EcoPityu]

Várd meg a tápegységes részt!

[@gezatakacs4089]

@@EcoPityu köszönöm 😀🙏

[@rolandbajko1471]

Bocsi de ez lehet hülyeség de meg kell kérdezzem(leválasztó trafó): 1 hogyha megfoghatjuk külön-külön a két kivezetést akkor mind a kettő fázis csak 125 egyenként vagy fázis és nulla ugyanúgy? 2. Pedig az hogy mikró trafóból ez mennyire veszteséges és kb mennyi lesz a kivehető teljesítmény?

[@EcoPityu]

Szia! A kérdés jó! Talán induljunk ki abból, hogy miért is ráz a "fázis". : A bejövő hálózati váltakozó feszültség egyik ere a null vezető, földelve van. Ehhez képest van a másik éren másodpercenként 50x váltakozó polaritással 230V-os feszültség, ez a fázis. Nos, ha vizes lábbal állunk a földön, és mefogjuk a fázist, egyértelmű, hogy a vizes földön keresztül rajtunk át záródik az áramkör, jól megb, és vagy belehalunk, vagy belehalunk. De mi a helyzet azzal a szigetelt talpú cipővel, avagy a panelház emeletén? A testünk, és a földgolyó mint két vezető anyag, a közte lévő távolság, mint szigetelő, kondenzátort alkot, mely a váltakozó polaritású feszültségre folyton áttöltődik, így folyik rajtunk, azaz belénk, majd belőlünk töltési-kisütési áram. Minél közelebb vagyunk a földhöz (kisebb dielektrikum), annál nagyobb, avagy ha lefekszünk, annál nagyobb földgolyszival párhuzamos felület, annál nagyobb kapacitás! Ez van a földelt rendszerek érintésénél. Ha egyszerre fogjuk a kettőt megint csak egyértelmű, mi leszünk a fogyasztók! Egy leválasztó transzformátor nekünk indukálja a feszültséget, egyik vége sincs leföldelve, azaz lóg a levegőben, és csak a másik végéhez képest van feszülltsége, de az ugyanúgy 230V. Földfüggetlen, mindentől galvanikusan leválasztott. A MOT (másik videó alatt taglalom) alulméretezés, avagy túlgerjesztés miatt eredeti primerrel hosszú távon nem használható, viszont 2 MOT sorba kötött primerekkel, sorba kötött szekunderekkel alkalmas, 1000VA körüli terhelhetőséggel. (4db primer kell hozzá, amiből 2 lesz a szekunder.)

[@rolandbajko1471]

@@EcoPityu köszönöm a választ! Esetleg NTC (thermistor)-t érdemes e ilyen kapcsolásba behelyezni? Mivel van egy kis ellenállása kb 5ohm és akkor nem terhelődne le a MOT?!

[@EcoPityu]

@@rolandbajko1471 nyugalmi árama 180V körül normalizálódik, 50V-ot kéne ejteni rajta, ami mind hővé alakulna! Sorbakötött ellenállás teljesítmény áramkörben sosem megoldâs!

[@rolandbajko1471]

@@EcoPityu értem,köszönöm🙂

[@leventehorvath8236]

Helló! Honnan vetted azt a sok labortápegységet és az elektronikai alkatrészeket?

[@EcoPityu]

Az asztalon mindent én építettem, kivéve az oszcilloszkópot. Az alkatrészeket 12 éves korom óta gyűjtöm, több mint 30 éve.

[@Flesy]

Ha a magnetronban lévő varázslatról is tudnál valami ismeretbővítést kommunikálni a kicsi agyam részére, igazán hálás lennék :)

[@tothista4477]

Úgy működik elektronikusan, mint a fűzfasíp pneumatikusan.

[@EcoPityu]

@@tothista4477 no, ez kérem a "konyhanyelv"! Köszi!

[@ArnyKasza]

19:52 Hát amúgy ja... xD

[@baluvarga9480]

Szia csinálsz videót hogy hogyan építsünk natriumlampat? Mert nagyon erdekel

[@EcoPityu]

Nátriumlámpát nem építik! Üveget fújják, gázt, egyéb nem konyhai anyagokat vegyületeket beletöltik! Így készülnek a gázzal töltött csövek-lámpák! Ezek közül neked melyik van otthon?

[@baluvarga9480]

@@EcoPityu úgy értettem hogy hogyan szereljunk össze egy natriumlampat

[@EcoPityu]

@@baluvarga9480 bekötni, sosem kötöttem, de google ezt dobta! :www.google.com/search?q=Sodium+lamp+wiring+diagram&tbm=isch&ved=2ahUKEwiE3ajFhcb1AhXTNuwKHXCeBuIQ2-cCegQIABAC&oq=Sodium+lamp+wiring+diagram&gs_lcp=ChJtb2JpbGUtZ3dzLXdpei1pbWcQAzIGCAAQBxAeMgYIABAFEB4yBggAEAUQHjoHCCMQ7wMQJzoKCCMQ7wMQsAIQJzoECB4QCjoECAAQEzoKCAAQDRAFEB4QEzoKCAAQCBAHEB4QEzoICAAQBxAeEBM6CAgAEAcQBRAeOggIABAIEAcQHlD3B1jUOmC_PGgAcAB4AIAB7wGIAcgUkgEGMC4xNS4xmAEAoAEBwAEB&sclient=mobile-gws-wiz-img&ei=QVTsYcS4NdPtsAfwvJqQDg&bih=512&biw=360&client=ms-android-sonymobile-rev1&prmd=isvxn Te is rákereshetsz, ha nem tudsz valamit!

[@zsolthaga233]

Edison meg sííííp! 😆😆😆😆

[@lajospere5293]

Elektrotechnika*

[@EcoPityu]

Itt még igen!

[@andraskiraly2133]

Szabad beleszólni? Apróságok, de szívesen elmondom.

[@andraskiraly2133]

Kell beleszólni. Végighallgattam. Hiányoltam a jelzést, hogy senkinek eszébe ne jusson a "röfiben" árammérővel áramot mérni. A többi tényleg apróság, de a biztonság legyen az első.

[@EcoPityu]

@@andraskiraly2133 6. rész 2:10. Ott jön elő eleve az ârammérés, és a műszerhasználat. Akkor azt is meg kellett volna említsem, hogy ellenállás mérés, diódateszt, frekvencia mérés állásban sem dugom a röfibe! Itt még szó sincs mérésekről szándékosan!