hihetetlen megkönnyebbülés volt hallani hogy az általam is felismert vészjelzésekkel foglalkozik valaki. köszönöm
@andrasnedittrich64455 ай бұрын
Ezt kéne tanítami az iskolákban! Nagyon jó beszélgetés volt. Köszönjük!
@szabolcsgergenyi66465 ай бұрын
Minden szavával egyetértek! Korszakos beszelgetes volt, gratulálok! Az én rendszeremben a gyom se gyom, hanem természetes társulás. Nekem mar az is eleg, ha a termeszet valamennyi teret enged, hogy a sajat novenyem termeljem. A társulásban kapja meg a noveny mindazt a nyomelemet es tápanyagot, amire szukseg van es ez a kis kozosseg védi meg egymast a betegségektol is. Nem mennyisegre van szuksege a mai embernek, hanem minosegre.
@lantospapp37795 ай бұрын
Anyám! Végre egy ilyen videó! Kötelezővé kéne tenni a gazdáknak mert maguktól nem fogják megcsinálni.
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Köszönöm szépen minden készítő nevében, elsősorban Zoltán nevében. Kérem, ossza meg legyen olyan kedves!
@atikovacs70855 ай бұрын
Semmit se érne! Van egy olyan mondás közöttük: ISZCS (így szoktuk csinálni...) túlélni akarnak nem tanulni. A fiatalok meg... na azokat hagyjuk is...
@laszlonekoszar185 ай бұрын
Tudjuk mi a reakció a kötelezővé vált dolgokra 😢. Születéstől kezdve ebben a szellemben nevelni, oktatni a gyermekeinket a gyakorlatban is. Ha csak az interaktív táblán ismeri meg a természetet, nem hatja meg. 😢
@laszlonekoszar185 ай бұрын
@@atikovacs7085Erről nem a fiatalok tehetnek! Olyanokká válnak, amilyennek neveljük őket. A jó példánál nincs jobb nevelés.
@Waranus365 ай бұрын
@@laszlonekoszar18 Ennyi.
@homo_occidentalis_novus5 ай бұрын
Óriási hála mindenkinek, aki igyekszik tenni a talaj és a természet védelme érdekében… Reméljük ha lassan is, de lesz változás… 🙏🏻🙏🏻🙏🏻🙏🏻🙏🏻
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Nagyon köszönöm a hozzászólást! Legyen olyan kedves ossza meg ezt a videót és ezt kérem minden kedves nézőnktől!
@homo_occidentalis_novus5 ай бұрын
@@attilaladanyi7853 már a hozzászólás előtt megtettem 😊
@attilaladanyi78535 ай бұрын
@@homo_occidentalis_novusnagyon köszönöm!
@juditvarro88665 ай бұрын
Hobbikertészként is nagyon élvezetes és rendkívül hasznos beszélgetést hallottam. Nagyon köszönöm!
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Köszönöm szépen visszajelzését! Kérem ossza meg ismerőseivel ezt a videót!
@ottonemarianagy54065 ай бұрын
KENDER
@fanthazara5 ай бұрын
❤❤❤@@ottonemarianagy5406
@horaand625 ай бұрын
Elképesztően fontos ismeretek hangzottak el! Köszönöm. Szálljon messzire Dr. Gergácz Zoltán szava! ❤🙏
@vargaerzsebet66115 ай бұрын
Remélem az ilyen és hasonló beszélgetés eljut sok emberhez.
@Waranus365 ай бұрын
Eljutott. Soha nem néztem ilyen jellegű tartalmat. Nem is értem miért kezdtem el nézni. Aztán vègignéztem. És elküldtem több embernek is!
@gyricsi735 ай бұрын
Ha el is jut, sokan nem foglalkoznak vele. Teljesen kezd általánossá válni az, hogy az emberek többsége nem tudja mi az a kompoztálás. Kezdve már csak azzal is, hogy a városok néhány parkjában vannak fák, de minden ősszel szó szerint kiporszívóztatják a fák alatti gyepet, már ahol nem beton van, hogy egy falevél se maradjon lehullva, mert "ronda!!". A szép zöld fű mindegy hogy ez miatt kifagy vagy hogy egyszerűen nem marad humusz a talajban a gyep vagy a megmaradt börbebetozozott fák alaltt, ez senkit nem érdekel. A lényeg az, hogy lehullott levél ronda ezért menjen. Meg hogy majd a jó esetben a hulladékkezelő által komposztált, jó pénzért elszállított zöldhulladékból készített komposztot majd tízszeres áron megvegyük, már ha egyáltalán érdekel mindet, hogy tápanyagok nélküli a talajban a fű sem terem.
@Waranus365 ай бұрын
Fogalmam nincs, hogy kerültem ide. Aztán itt maradtam. Szörnyű volt hallani, amit laikuskent, sejtunk/tudunk. Ugyanakkor öröm hallgatni Gergácz urat és a szakértelmet. Talán van remény... Remélem.
@laszlonekoszar185 ай бұрын
Üdv! Nemrég néztem Mester Károly úr előadásait, a témái idevágnak. Remélem, ismerik egymást! Olyan jó lenne, ha ezek a lelkiismeretes, jó szakemberek összefognának. Minél többen fognak össze, annál hamarabb találunk megoldást a helyes útra.
@jakositseva80645 ай бұрын
Vissza kell engedni a Tiszát és a Dunát az Alföldre. Nagyon elkeserítő beszélgetés.
@FuckkYT5 ай бұрын
Pontosan, vissza kell állítani az ártéri gazdálkodást, sőt a teljes régi ökológikus tájszhasználatot minden szinten... Egytemei szintű, szakértői tanulmány, előadás éppenséggel százszámra van évtizedek óta, fönt viszont a lőtéri kutyát nem érdekli ez... Viszont ez megintcsak egy ősi, a történeti jogba illeszkedő 89-ben az amnéziássá redukált mentális állapot miatt elmaradt 1920. évi I. tv mintájú jogfolytonosság helyreállító alkotmányozó nemzetggyűlés és az ebből következő teljes országrendezés és elszámoltatás nélkül nem fog menni... Fel kéne nőni egy valóban minimálisan magyarnak nevezhető tudati szintre...
@pixelbooy5 ай бұрын
Pofàzik róla mindenki szarik ránk a hatalom, remèlem az brutal kajaárak hatàsa lassan ellensulyozza a media taknyolást és jön a népharag.
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Fontos lenne valóban! Az utolsó pillantban vagyunk. Sajnálom, hogy elkeserítettük. Mis sem vagyunk boldogok, hogy erről kell beszéljünk. De fontosnak érezzük, hogy a téma napirenden legyen. A mi hangunk nem nagy, de az Önök segítségével talán eljuthat olyan helyekre is, ahol a változás elindítása lehetséges.
@irmadobi85845 ай бұрын
Az állatokkal kell járatni ,azok jó szárzuzók.....A vetésforgót beállítani..Az aratáskor hosszabb szárat kell hagyni,,ami a földbe kerül ,véd,
@prompt41965 ай бұрын
@@irmadobi8584 De hol vannak ezek az állatok???
@user-xk6ir1xx1w5 ай бұрын
Kiváló beszélgetés! Minőségi műsor! Köszönöm
@peterkemenszky21215 ай бұрын
Komoly szakember komoly tapasztalattal, tarthatna előadásokat a somogyi gazdáknak!
@1dayUllC5 ай бұрын
S lehetne ráépíteni önkéntes munkát a cél megvalósítása érdekében.
@juditbagi64245 ай бұрын
Jöhetne a keleti tájra is. Furcsának találom, hogy minden évben kukorica kerül az általam ismert területekre. Locsolás nincs, eső sincs. Vegyszerezés van.
@EvaDavid-kn7uh4 ай бұрын
Bács-Kiskunban is elkelne az előadás a gazdáknak!!
@palfijozsef25 ай бұрын
Dr. Gergácz Zoltán nagyon szomorú jövőképet vázolt fel, de én bízom benne hogy teszünk is ellene. Komolyan mondom nem mostanában néztem videót ilyen érdeklődéssel mint ezt.
@laszlonekoszar185 ай бұрын
A ma gyermeke nagyon eltávolodott a természettől, tisztelet a kivételnek. Egészen pici kortól ebben a szellemben kellene nevelni mindenkit. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nekem még megadatott a természetközeli élet. Kicsi gyermekként tanyán éltem. Ennek köszönhetően még 65 évesen is másztam fára gyümölcsöt szedni, nem kényszerből, jóleső érzés volt, hogy még meg tudom csinálni. 😊 Most egy társasház második emeletén lakom, de szerencsére van a ház mögött egyzöld terület, többnyire gyep, meg fák
@edinakobor15085 ай бұрын
Nagyon szépen köszönöm ezt a műsort! Bár nem vagyok agrár szakember, mindössze házikerti keretek között próbálkozom növénytermesztéssel, s egyelőre kevés sikerrel, de azt is igyekszem megbecsülni. Hihetetlen érdeklődéssel hallgattam végig a beszélgetésüket, s igyekeztem megragadni olyan információkat, amik számomra is hasznosak lehetnek. Mivel magam is sokat gondolkodom a Földünk problémáin, s hogy mit lehetne tenni - én magam is mit tehetnék, hogy jobb legyen a helyzet -, sok tekintetben osztom az Önök aggodalmait. Külön örülök annak, hogy az emberiség élelmezésének problematikájában dr.Gergácz Zoltán megfogalmazta, hogy nem a Föld túlnépesedésével van a baj, hanem az egyenlőtlen elosztással, illetve a túlfogyasztással! Ezt magam is így gondolom. S hogy a túlsúlyos embereknek vissza kellene térniük a normál testalkatú emberek átlagfogyasztására. Köszönöm, hogy ezt végre valaki kimondta! Azt gondolom, hogy nagyon nagy lenne az orvosok felelőssége abban, hogy felvilágosítsák a pácienseiket arról, hogy ez a földi ökoszisztéma szempontjából is fontos lenne; de sok betegségtől is megkímélnék magukat az emberek, ha mérsékelnék az általuk elfogyasztott élelem mennyiségét!
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Nagyon köszönöm mindenkinek az eddigi megosztásokat! Kérem ossza meg Ön is, aki most ezt olvassa! Szeretnénk a témával szélesebb körben foglalkozni, mindannyiunkat érint! Köszönöm szépen!
@richardbuzas62675 ай бұрын
Érdekes volt hallgatni laikusként ezt a beszélgetést. Nem is gondoltam, hogy ilyen nehézségekkel kell megkűzdenia a talajnak művelés során.
@andreagoda8585 ай бұрын
Gyermekorom emléke, idény árukat többnyire az idejének megfelelően fogyasztottuk . Az viszont érett, jó ízű termék volt. A sok külföldről bejött áruk, éretlenül , akármivel is kezelve s persze hogy milyen körülmények között termesztették semmit n3m tudunk. Azt igen éretlenül fél éretlenül megveszem es nem érik be inkabb rohad, vagy élvezeti minősége közelébe sem ér a természetestől. Fagyasztással, konzerválással stb. oldották meg a téli tartalékokat.
@laszlonekoszar185 ай бұрын
Már semminek nincs olyan finom íze, mint gyermekkoromban. Most már tudom, hogy mi az oka. Mindössze annyit tudok tenni, hogy megosztom ezt a videót, hátha nyitott fülekre talál. ❤
@janosilles39105 ай бұрын
Sajnos nem csak az import áruval van baj, a hazai ugyanolyan hitvány, azonos technológiával készül sajnos.
@tibordr.fekete1205 ай бұрын
Vivat Academia! Örülök, hogy egy Óvári Gazdásztól ilyen szuper előadást hallgathattam! Gratulálok!
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Jó alapokra lehet építkezni. Vivat Academia Óvár.
@csillabotar12294 ай бұрын
Szuper videó! Én csak egy kertben termelek ásás nélkül, nagyszerűen működik. Aki hitetlenül áll a dologhoz, próbálja ki kisebb terülten, utána terjeszkedjen. Nekem könnyebb, a termésem jobb, szebb lett.
@buczko565 ай бұрын
Hasznos elöadás
@kovacsfanni8805 ай бұрын
🙏❤️ Nagyon értékes beszélgetés, köszönöm.
@attilaladanyi78534 ай бұрын
Kedves Fanni! Nagyon köszönjük véleményét! Üdv Attila
@laszlozubor36635 ай бұрын
Köszönjük az információkat
@jozsefnebrandt32665 ай бұрын
Nagyon szépen köszönöm ezt az igen hasznos beszélgetést!🙏 ….Egy kissé lehangoló, engem egy kicsit el is keserített!😒
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Kedves József! Sajnálom, hogy elkeserítettem, nem ez volt az elsődleges szándékom, de mint említettem inkább a közös útkeresésre szeretném felhívni mindenki figyelmét. Mert valamit mindenképpen kell változtatni eddigi gyakorlatainkon... ezt talán már egyértelmű! Dr. Gergácz Zoltán
@laszlonekoszar185 ай бұрын
Nagyon köszönöm Önnek ezt a kiváló előadást! Mindannyiunk érdekében remélem, sikerül összefognia a többi kiváló, hasonló szellemiségű szakemberrel.
@erzsebetladanyi70024 ай бұрын
EZ AZ IGAZI!.....MUTASSUK MEG!....HISZEK MAGYARORSZAG FELTAMADASABAN!
Ennél már csak az jobb ha állatok alá használjuk alomnak és utána a trágyát szántjuk be.
@GézaDr.Zsiros5 ай бұрын
@@bagarusferenc5283 Ez tény a nagyapám, édesapám azt a fo
@cs_z5 ай бұрын
Nagyon tanulságos beszélgetés volt. Fogalmam sincs, hogy a gazdák miért ragaszkodnak a régi, ma már káros műveléshez. Tönkreteszik a talajt, ezzel pedig a saját megélhetésüket is. Alkalmazkodni kellene a változó világhoz.
@gergelylangmar71395 ай бұрын
Így Szoktuk Csinálni.
@jozsefnevonyo70265 ай бұрын
Tudomásul kell venni, hogy változik az éghajlat, változtatni kell.Nem azt kell mondani hogy így szoktuk , fejlődni kell 🎉🎉🎉!
@prompt41965 ай бұрын
A ragaszkodás egyik oka talán, hogy nincs pénzük a technológia ukkmukkfukk lecserélésére..
@csabagalambos80225 ай бұрын
...nyugi,okoska,egyszer majd eljő a jeges,és egyszer majd megrozsdásodnak a kombájnok,és kézi kemperrel én le tudom kaszálni a gabonát és kitalicskázom a cséplőgéphez.... a kévéket...Baromállatfaxalapok álmodnakittlégpárnás kombájnnal és vagy kézikemperrel...!! Kispistaistván majd megmutatja nektek!!..saját kezúleg.mertőaminiszter!Örüljetek,hogy nem él már Szentgyörgyi,az Albert....mihasznaemberek is a földre feküdhetnének é.sáernyékolnákatalaajt....Álmodjatok csak Háryjánosoök arról hogy Mümchhausenek lesztekl...s végül lilliputivá változtok,és ezen csodálkoztok.
@laszlobarany53685 ай бұрын
Lennének konkrét mezőgazdasági technológiai kérdéseim az elhangzottakkal kapcsolatban. - Hogyan juttatjuk a talajba a szervestrágyár bolygatás nélkül? - A totálisan (terméskő keménységűre) kiszáradt talajba hogyan fogjuk tudni belevetni a vetőmagot? (Ott tartunk, hogy a tárcsázást sem engedi a szabályozás, csak egyre szűkebb időintervallumokban.) - Hogyan fogjuk tudni előnyösebb növekedési, fejlődési helyzetbe hozni a termeszteni kívánt növényeinket, a takarásként használt növényeinkkel szemben? - Milyen haszonnövényeket termesszünk, amelyek még el tudják viselni a szélsőségesen kevés csapadékot is? (Még a pillangós növények sem szeretik ezt a mostani állapotokat, csak szenvednek.)
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Kedves László! Köszönöm szépen a kérdést. Továbbítani fogom Gergácz Zoltánnak. Valaszolni fogunk. Köszönöm. Ladányi Attila
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Kedves László! Köszönöm érdeklődését, a kérdéseire megpróbálok röviden válaszolni. 1. A szervestrágyát szerintem - főleg a tarlóra szórva nyáron - sekélyen be kell forgatni a talajba. Az értékes tápanyagokat - főleg a nitrogént - ne kockáztassuk meg, hogy elveszítjük a kiszáradás miatt. A bedolgozás mélysége viszont csak annyi legyen, ami a trágyát "eltakarja", és nagyon fontos a talajt visszazárni. Az irodalom említ olyan megoldásokat, ahol a takarónövénybe szórják a trágyát és úgy hagyják, ezt még nem próbáltam. 2. A "terméskő keménységű" talajjal ne csináljunk semmit, mert csak kárt tudunk benne tenni. Várjunk az optimális állapot elérésére. Türelem!!! 3. A beszélgetés során ezt említettem, a takarónövény-keverék összeállításánál, tekintettel kell lenni a következő évi kultúrnövény növényvédelmi technológiájára. A takarónövényt a főnövény vetése előtt termináljuk (mulcsképző eszközzel, sekély tárcsával, ha semmi más lehetőség nincs akkor totális gyomirtóval) és direktvetőgéppel elvégezzük a vetést. 4. A növények kiválasztásánál gondoljon arra, hogy az ősszel vetett fajoknál, kisebb a csapadékhiány kockázata, bár kizárni nem lehet. A tavasziak közül a korai vetésű, és korai aratású - június vége előtt lekerülő - növények jöhetnek szóba, pl. borsó, olajlen, mák, homokizab, sörárpák (ezek őszi vetése is jó) stb. Az őszi aratásúaknál az afrikai eredetű szemes cirok, szója jobban elviselik a nyári időjárás kitettségét. Mint azt napjainkban tapasztalhatjuk, a nyári hőstressz és csapadékhiány a kukoricát viseli meg leginkább, és az idén az olajnapraforgók is jelentős kárt fognak elszenvedni. Dr. Gergácz Zoltán
@attilaladanyi78535 ай бұрын
@@ZoltánDr.Gergácz Nagyon köszönöm a választ!
@laszlobarany53685 ай бұрын
@@ZoltánDr.Gergácz Köszönöm szépen én is a válaszokat!
@prompt41965 ай бұрын
(A szerves trágyát) Sehogy. Nyáron bolygatás nélkül - és mindegy, hogy takarónövénybe vagy tarlóra - kidobott pénz az egész. De egyébként kiszórni beforgatni és lezárni se lesz olcsó mulatság. (Egyébként ősszel is, csak akkor fél nap helyett másfél lesz rá bedolgozni.) Az én kérdésem inkább az, hogy minek vetni bármit is, amikor a tavalyi 11 tonnás kukorica éppen nem volt veszteséges, annyira szuper volt az input/output árak alakulása?
@mihalytiborvidovenyecz8165 ай бұрын
Ha nincs lószar, nincs veréb se. Víz nélkül, nincs növény se. De, a JÉGERT, azt nyomni kell😂❤😂
@rbelatamas5 ай бұрын
koszonjuk a riportot
@zsuzsannaszilagyi5375 ай бұрын
Semmi komposztálható növényi hulladékot nem szabad elégetni. Talajtakarásra kell használni
@katalindobo9855 ай бұрын
Köszönjük!
@horwathbence5 ай бұрын
Zseniális. Végre nem dogmatikus maszlag, hanem gyakorlatra alapozott tudás. Nagyon jó hallani, hogy egyre többen látják a problémát és gondolkoznak a megoldáson és dobpergés.... nagyságrendileg azonos irányba szeretnének menni! (Regeneráció, talaj egészség, egészség, élelmezés, rövid ellátásiláncú gazdaság) Igen, beszélni kellene, igen, együtt kellene megoldásokat keresni.
@attilaladanyi78534 ай бұрын
Kedves Bence! Nagyon köszönöm véleményét. Üdv
@laszlotakacs95825 ай бұрын
A szomszédos Ukrajnában a Dnyeper folyó viztarozók sorozata, 5 óriási víztározó van a folyón. Nálunk csak a Tisza-tó van, de az is eltörpül az ukránok mellett, a víz bejön az országunkba és le is szalad..Dilettánsok gyülekezete Magyarország.
@yx80745 ай бұрын
Inkább kell négyígét meg bépéerportot venni, kitömni az akkugyárakat milliárdokkal, mint az élelmiszertermelést, valamint a hozzávaló körítést (mint a csatornázás, vízmegtartás) megcsinálni. MHM kell ide, nem a barom fidesz meg balos idióták.
@zoltantarsoly63125 ай бұрын
Az az dilettánsok
@Trollpapa-s8e4 ай бұрын
Miután a Tiszát gátak közé szorították, és a gáton kívül települések és művelt területek vannak, emellett a folyó esése nagyon alacsony, meséld el okostojás, hogy miképp lehet víztározót építeni?
@MegaSamail5 ай бұрын
Pénz központú társadalmi rendszerben csak így tud működni minden..
@zsuzsannanagy90205 ай бұрын
Köszönet a videóáért! vissza az eredethez! Amíg mindent anyagilag nézünk addig semmi nem változik! Az abbahagyás a lélnyeg! A nagybani föld írtás nem működik! A vegyszer méreg, nem működik, máűrpedig ha nagyban gonodlkodunk az egyenlő a vegyszerezéssel! és csak és kizáűrólag egyes emberek hazsnát jelenti, a többinek kárt...Hallgassunk sok Gyulai Iván videót, ő megmondja mit kellene tennünk!
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Gyulai Iván videói nemzeti kincs, ahogy Ő maga is. Köszönöm szépen a hozzászólását? Kérem ossza meg ezt a videót Ön is, ha teheti. Köszönöm szépen!
@kissjulia58025 ай бұрын
Nem értem, hogy ezt a kicsi országot miért nem tudjuk valahogy öntözni. A sivatagban ezt meg tudják oldani? Nagyon lassúak vagyunk.
@KristinaOhqvistLindsjo5 ай бұрын
Dehogy vagyunk lassúak. Már az Árpád-korban vízkormányzás, fokgazdálkodás zajlott a Kárpát-medencében, és ezt néhány évtizede alkalmazni kezdték Európa más területein is. Andrásfalvy Bertalan tanulmányai már a rendszerváltáskor ismertté váltak, számtalan könyv megjelent a tárgyban, és a régészeti feltárások anyagát is közzétették. Balogh Péter gazdálkodó geográfus vezetésével pedig teljes szakmai anyagot dolgozott ki erre a Vízválasztók Köre, de az illetékesek nem kezdenek vele semmit azóta sem.
@peterhess17715 ай бұрын
Kifejezetten hasznos hallgatni Dr. habil. Gergácz urat. Megvan ugyan a maga elfoglaltsága, de jó lenne, ha a katedrán és minden egyéb módon továbbadná a tudását.
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Kedves Péter! Köszönöm pozitív hozzáállását, minden felkérésnek eleget teszek, sok előadást tartok, de még hasznosabb amikor kisebb csoportokba tudunk beszélgetni, háziasszonyokkal, a Földünk iránt aggódó emberekkel, az egészséges táplálkozás iránt érdeklődőkkel. Szóval nem csak gazdákkal! A habilitációm még nincs meg, a végzettségem agrármérnök, a Mezőgazdasági Tudományok Doktora (PhD) vagyok, egy MBA (közgazdász) megerősítéssel. Dr. Gergácz Zoltán
@attilaladanyi78535 ай бұрын
@@ZoltánDr.GergáczAz ügyfélkörömben lenne érdeklődő, aki szívesen ellátogatna Kányára Hozzátok,( velem együtt) és megnézné, hogyan dolgoztok.
@yyyxxx10805 ай бұрын
Marketing duma... a tolem berelt foldeket ugyanugy szantjatok tarcsazzatok mint mindenhol mashol...
@barbiebarbie20635 ай бұрын
Nemis tudom . Valamikor annó 35 évvel ezelőtt olvasgattam a talajtant . Semmi más nemvolt benne ,mind ami itt elhangzott . Akkor ez aszt jelenti hogy 30 év nem elég ahoz hogy eljusson az agyakhoz az amit már másik 30/40 ével korábban tudtak a gazdák ?!
@laszlonekoszar185 ай бұрын
😢
@eszterpollak92845 ай бұрын
Jelenleg is ez van a talajtan könyvekben. Csak ugye van a kamuöko-s biznisz.
@lajosbacsi9565 ай бұрын
Értelmes , előremutató beszélgetés ! Érdeklődőknek ajánlom , mint megoldási lehetőség az égető problémánkra... irjátok be a keresőbe..Gabe Brown története 1 rész , majd olvasd el a 2. részt is.. sok tanitást tartalmaz és a gondolkodásra ösztönöz.. Bizony a viz lesz a legkeményebb, közeli probléma...van már megoldás , csak ezt nemzetközi összefogással lehet végrehajtani..kzbin.info/www/bejne/ipvFhop5oZehgK8
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Mindenkinek ajánlom én is Gabe Brown írásait, Ő a saját tapasztalatait, szenvedéseit, megéléseit adja át. A regeneratív növénytermesztés egyik "pápájának" tekintjük. Dr. Gergácz Zoltán
@horvathnorbert93395 ай бұрын
Évek óta nem szántom a földjeimet. Sem rotációs kapával, sem ekével. Csak kaszálok. A kaszálék a földön marad!
@csabagalambos80225 ай бұрын
kicsiben meg tudod csinálni,de már ne akard kinőni magadat,persze,hogy jó amit teszel,és csókolj be magadnak
@atikovacs70855 ай бұрын
55:38 ott a válasz! 20 éven belül az -élősködő, harácsoló- emberek úgy fogják egymást aprítani a maradék vízért, hogy öröm lesz nézni 😍
@KrisztianL-pj8wz5 ай бұрын
Megnéznék egy vita műsort Gergácz úr és Bige László között!
@prompt41965 ай бұрын
Miből gondolod, hogy a Bige ért a talajtanhoz? És akár igen akár nem, miért vitázna? Nem kötelező a termékeit használni. A gyufagyár igazgatója sem szokott a tűzoltóparancsnokkal vitázni.
@KrisztianL-pj8wz5 ай бұрын
@@prompt4196 Hát ez az. Persze, hogy nem vitázna. Mit is mondhatna? "- Mérgezzétek tovább a földjeiteket, mert a profitom azt kívánja!"
@LypkaChannel5 ай бұрын
Nagyon hasznos lenne, ha ezek a beszélgetések sokkal tágabb nyílvánosságot tudnának kapni, eljutnának szélesebb körbe is. Az itt említett problémák, folyamatok messsze nem csak a gazdák ügye, hanem a teljes társadalom gondja. Ez már most is nyílvánvaló, de néhány év múlva már lehet hogy késő lesz tüzet oltani. Talán fel kéne ismerni, mik is az igazi megoldandó problémái a jelen kor emberének, nem olimpiai rendezésre, meg akkumulátor gyártásra kellene az erőforrásokat elpazarolni.
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Köszönöm érdeklődését, higgye el, mindenhova megyek ahova hívnak, hála Istennek ez egyre több. Gyakran beszélek diákoknak, háziasszonyoknak az egészséges táplalkozásról, a talajok pusztulásával összefüggő egészségügyi kockázatokról. Az országnak itt a Kárpát-medencében víztározókra, duzzasztó gátakra, csatorna hálózatokra kellene költeni, az öntözés érdekében. Ma az ország művelhető területének alig 3%-ka öntözhető...?!!!
@attilamagyar40575 ай бұрын
Azért érdekes hogy, az a mérhetetlen kilóméternyi öntöző csatorna amit beszántottak. Vagy csak egyszerűen elhanyagoltak mert pénzt kellett volna fordítani rá. Na az milyen jólett volna !
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Igaz. Azt hiszem, jobb későn mint soha. De nagyon nincs mire várni.
@prompt41965 ай бұрын
Főleg, hogy a gazdáktól viszont beszedték érte évekig a pénzt, ott is, ahol még csatorna sem volt.
@attilaladanyi78535 ай бұрын
@@prompt4196 pláne
@veszt835 ай бұрын
Az a csatorna ami öntöző csatorna az beszánthatatlan mert legalább 1,5-2 méter mély. A kisebb csatornák azok vízelvezető, lecsapoló csatornák. Azokért talán nem is kár hogy beszántották, persze utána belvíz miatt szintén felveszik a kártérítést. Az a baj, hogy a gazdák a belvizes, szántóföldi termelésre alkalmatlan területeket is felszántják ahelyett hogy víztározásra használnák.
@istvanlenart42315 ай бұрын
Hát ha a kukoricának, gabonának nincs jövője akkor baj lessz, mellesleg a Bakonyban Zirc környékén az állat tartás nulla, régen nagyon sok volt és így szerves trágya nincs!
@yx80745 ай бұрын
Megfelelő vízmegtartással nem lesz gond. El kell zavarni a fideszt, megszavazni az MHM-et és lesz csatornázás.
@tiborlaczko17054 ай бұрын
Pont nem ettől lesz baj.Ukrajna egész europát el fogja látni gabonával,ezért nálunk más növényeket kell ültetni....Meg állatokat szabadon legeltetni,és így talán feljavult a talaj....
@szabiracer5 ай бұрын
nálunk Nagykáta felé még a "fosóhomokot" bevetik (régen ott szőlők voltak, ezért is hívták a helyet Erdőszőlőnek) az uniós pénzekért + kivágták az erdőket és már sivatag van helyette......
@FuckkYT5 ай бұрын
Ennyi, önfelszámoló agyatlanság level 1000... Ezért nem lesz itt semmi enyészetföldén...
@prompt41965 ай бұрын
Melyik erdőket? Amiket eleve azért telepítettek, hogy majd kivágják őket? Nagykáta környékén az őserdőket nem most vágták ki, hanem még az eredeti Döbrögi idejében.
@Waranus365 ай бұрын
@@szabiracer ráadásul az akác nem őshonos. És kabe amenny hasznot, annyi kárt is okoz...
@tamassinko1145 ай бұрын
Nem őshonos, de lassan őrülhetünk ha egy akácfa alá bebirunk állni hűvösölni, mert nem fog megmaradni semmi, még lehet az akác sem. A nyárfások sorra száradnak ki, amelyek nem folyó mellett, vagy ártérben vannak,a fenyvesek szint úgy. @@Waranus36
@gigabursch5 ай бұрын
Nagykáta környékén egy hektár erdőterület igénybevétele nem történt mezőgazdasági célra történő átállás érdekében. Ne beszélj félrevezető butaságokat!
@juditmarosi77545 ай бұрын
A francia szakértők a földigiliszta felszaporítását is szorgalmazzák. (Lásd Marc André Selosse)
@kissjulia58025 ай бұрын
Mi lenne, ha teljesen átállnánk a konyhakertire, gyümölcsre? A szénhidrátot már úgysem javasolják nagy mennyiségben. Persze, az állatokra is kell gondolni. Mondjan ak alternatív növényeket, amik szóba jöhetnek.
@attilaladanyi78534 ай бұрын
Köszönjük a kérdést kedves Júlia! Hát azt hiszem hamar ellátási gondok lennének ebből. Javaslom Jared Diamond Összeomlás című könyvét, annak is azt a fejezetét, ami Kubával foglalkozik.
@rezvez63785 ай бұрын
Nem fog lefogyni a túlsúlyos. Nem az értelem vezérli az életet, hanem az érdek.
@gaborszekretar47835 ай бұрын
Eddig az volt a baj, hogy sok a szármaradvány! 😃
@tmsaskg5 ай бұрын
Datolyapálma, pisztácia, füge, gránátalma, stb. jöhetnek be közel keletről, észak afrikából, lehet a helyi adottságokhoz fajtanemesíteni.
@gygr35 ай бұрын
Már rég vannak ilyen növényekből ültetvények Mo.-on
@attilazoltanslezakvlog5 ай бұрын
Igaza van ,lehet lovaskocsival meg talicskàval is szàllìtani.
@rezvez63785 ай бұрын
Egyszer a rádióban egy valamilyen professzor azt mondta, a szalma úgyis csak ott megy veszendőbe ezért lehet elégetni.
@yx80745 ай бұрын
Őt kéne elégetni.
@uborka19565 ай бұрын
Hátra lévő életünknek ez a leghidegebb nyara, ha nem teszünk ellene! Egyre jobban melegszik a Föld felszíne, és a földi élőlények, az ember, az állatok, de még a növények is, egyre jobban megsínylik az intenzív melegedést. Ha nem áll meg a folyamat, összeomolhat a Föld ökológiai rendszere. Kutatók szerint a melegedés oka az üvegházhatási gázok arányának megnövekedése a földi légkörben. A széntartalmú gázokról van szó, - ilyen a széndioxid, vagy a metán. A világban már elindult egy mozgalom, azzal a céllal, hogy fogjuk vissza a széntartalmú gázok légkörbe bocsátását. De a legoptimistább vélekedés szerint is több évtizedbe tellene a gázok kibocsátását olyan mértékűvé csökkenteni, hogy a Földön élő növények szénmegkötésével együtt a légkör széntartalma, a jelenlegi szint alá csökkenni kezdjen. Ugyanis, ha nem csökken, akkor tovább marad a felmelegedés. A légköri széntartalom szabályozása, tehát jelenleg problémás, nem megoldott. A globális légköri széntartalom kifejezetten nehezen szabályozható akár csökkentjük akár növeljük. Van azonban más megoldás, mely sokkal gyorsabban hozna eredményt, ráadásul jól szabályozható. Ez pedig a Föld árnyékolása, vagyis a Földre érkező napsugarak mennyiségének szabályozása. Technikailag úgy oldható meg, hogy kellő magasságba, megfelelő helyre, megfelelő méretű árnyékoló, fényvisszaverő, fényelnyelő szerkezetet kell az űrbe juttatni. A Földnek csak egy részét kell árnyékolni vele. Azt a részt, ahol éppen nyár van, - vélhetően a telet senki nem akarja hidegebbé tenni, bár így is hidegebb lenne, annak köszönhetően, hogy az árnyékolt nyári helyekről kevesebb hő áramlana a Föld téli része felé. Az árnyékoló szerkezetet összecsomagolva, hordozó rakétával lehetne feljuttatni néhány tízezer km távolságra, a Föld és a Nap közé. Ott a szerkezet elfoglalná helyét. és kinyílna. Ha egy szerkezet kevés, több is összekapcsolódhatna. Ahogy a szerkezet a helyére kerülne, azonnal és tartósan működne. Így, lenne idő a légkör széntartalmának csökkentésén vitatkozni, veszekedni.(Mert most, még csak itt tartunk!) Aki megtisztelt azzal, hogy elolvasta ezt a posztot, arra kérem, amerre megfordul, terjessze, propagálja az itt leírt javaslatot, amennyiben egyetért vele. Ha van ennél jobb javaslata, akkor kérem azt legyen szíves itt, vagy bárhol, leírni, megosztani. Mentsük meg a Földünket, - használjuk hozzá az eszünket! Ez lehetne egy új, tényleges eredményt elérő mozgalom.
@katalinpaksi59865 ай бұрын
Kb. ezt teszik most az alumínium és kadmium stb.légkörbe juttatásával..Ezzel dupla "hasznot" hajtanak az emberiségnek,hiszen az aluminium bárminemű szervezetbe jutása korai demenciát ,alzheimer kórt okoz.Mivel az állatok táplálkozási láncába is bekerül,mi emberek duplán "részelünk" eme "áldásból".😮Ez pedig olyan idegrendszeri probléma,h.a rövid távú memóriát teljesen tönkreteszi,így TELJES ELLÁTÁSRA SZORUL az illető..Miután a chemtrailt világszerte bevezették,háborúk,ill.egyéb "növényvédő" vegyszerek nélkül is méginkább gyorsul a felszini emberiség kipusztululása...!
@andrewbuzz73084 ай бұрын
Föld melegedése, hűlése természetes folyamat. Mi valamivel ezt most gyorsítjuk. Erről van szó. Egyesek szerint a mi részünk 80%, mások szerint csak 20%. Mindenféle érdek és manipuláció van itt a háttérben, azzal kapcsolatban is, hogy milyen tevékenységek járulnak hozzá.
@uborka19564 ай бұрын
@@andrewbuzz7308 : Te is csak kifogást keresel, miközben Magyarország pár év múlva lakhatatlan lesz nyáron.
@andrewbuzz73084 ай бұрын
@@uborka1956 Nem keresek semmiféle kifogást, csak kijavítottalak. Főleg az Alföldön egyre nehezebb lesz a helyzet, de Magyarország nem lesz lakhatatlan pár év múlva semmilyen szenárió szerint :). Jó dolog felelősséget vállalni, én is csinálom, de miért jó össze-vissza beszélni?
@uborka19564 ай бұрын
@@andrewbuzz7308 : Ki beszél összevissza? Főleg a Dél-Alföldön lesz forróság, - várhatóan 40 C fok felett lesz átlag nyáron. Eső szinte nem is lesz. Légkondi nélkül létezni sem lehet majd. Te szeretnél ott élni?
@rvarga93665 ай бұрын
Mikor a kombájn után közvetlen megy a tárcsázás sírni tudnék! ,,egy méhész,,
@viktoriagyori73535 ай бұрын
De azonnal kellene a változtatás, most!!! Miért nem veszik át az évtizedek óta kidolgozott módszereket?? Gyulai Iván, stb. stb.
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Gyulai Iván egy nemzeti kincs. Jó lenne rá is hallgatni.
@veszt835 ай бұрын
Az hogy Gyulai Iván elhordja a szántóföldről a szalmát az miért jó? Még kiskertben sem működik a módszere nem hogy kenyérbúza termelésben… :(
@rezvez63785 ай бұрын
Már megépítették a biomassza-erőműveket, azokat "etetni" kell. Az ember előbb érzi az áramhiányt, mint a kaját.
@yx80745 ай бұрын
Ahelyett is inkább kellett volna termálvízre építeni, mint ilyen szarokat felhúzni.
@sandras14085 ай бұрын
Sziasztok! Kisalföldi talajba mit lehetne kezdeni a nagyon kemény kiskerti talajjal, ha kiszáradt földet alig lehet kapálni annyira kemény, tavasszal fel szoktuk ásni. Nem vagyok szakember csak hobby szinten kertészkedünk de a műsor nagyon érdekes volt.
@csabagalambos80225 ай бұрын
Menj el innen...bárhova
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Nem ismerve a talaja fizikai és kémiai paramétereit nehéz tanácsot adni, de a szervesanyag gyarapítása segíthet. Hagyja a területen a szármaradványokat, ha tud komposztot készíteni, vagy szervestrágyát szereznie sekélyen keverje a talajba. Ültessen pillangós növényeket pl. Bab, borsó.
@sandras14085 ай бұрын
@@ZoltánDr.Gergácz Köszönöm, a komosztálás folyamatban van szereztünk be komposztálót.
@mullerferenc98645 ай бұрын
Sziasztok, nekem olyan kérdésem lenne, hogy a végén említésre került, hogy a kukorica, burgonya, málna kiszorul az országból északra, de van olyan növény ami azon változások miat amiatt ez a 3 kiszorul pont jön helyettük valami más?!
@attilaladanyi78535 ай бұрын
A cirok jön be. Változó megítélese van a sikerességének, jövdelemezőségének.... Többen próbálkoznak csivseriborsóval, egyre többen mákkal, lennel... De azért ezek vetésterülete nem közelíti meg a kukorica országos vetésterületét. De írja meg más is, hogy mivel próbálkozik! Köszönöm.
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
A burgonya helyett a batáta vagy más néven édesburgonya lehet egy opció, a kertemben látom, nagyon jól bírja az extrém meleget és nincsenek - még - kártevői. Az ültetése és szaporítása egy kicsit bonyolultabb mint a normál burgonyáé, de ma már kapható a palántája. A kukorica alternatívája lehet a szemescirok. Nagyon jó takarmány - szinte minden állatfaj számára - magasabb a fehérje tartalma mint a kukoricáé az energiája viszont kevesebb, erre figyelni kell a receptúrák összeállításánál. A málnára nincs ötletem- még...! Dr. Gergácz Zoltán
@barnabasfelso92485 ай бұрын
Miért nem tudnak a gazdák változni?
@FuckkYT5 ай бұрын
Milyen gazdák? A fityisz eu-s támogatásért kaszáló repcéző zöldbárói? Hol van egyáltalán értelmezhető gazdatársadalom? Ez egy teljesen szétcseszett balkáni kupleráj... A reset gombot kellene megnyomni és visszaállítani az ősi ökolókius tájhasználatokat és bírtokszerkezetet is... Mennyi is Ausztriában az átlagos bírtokméret és milyen a szerkezeti, tulajdonosi, megoszlása? Hová került a víz a tájból? A régiek mikor szántogattak homokot és ártéri területeket? Az alapoktól kellene újrakezdeni mindent mert ezeknek a mezőgarázdálkodóknak segédfogalma sincs arról, hogy mit művelnek... Sima agrárproletárok... A habsburg időkben szétcseszték az ország Istenadta tájszerkezetét az arra épülő egyedül fenntartható tájhasználatot...Nulla a történeti jogi, gazdasági, haszonvételi magyarsági alapismeret a fejekben... Ez csak egy kallódó, leépülő egymásra mutogató enyészet...
@KrisztianL-pj8wz5 ай бұрын
Mert a téesz-világ elkényelmesítette őket: Gépesített művelés, műtrágyázás, nagy terméshozamok, ráállni egy-két kényelmesen termeszthető és nagy tételben eladható sláger növényre, év végén pedig kivenni a közösből a jussunkat. Ez a világ leáldozott. Változik az éghajlat, hektikus a piac.
@prompt41965 ай бұрын
@@KrisztianL-pj8wz Ember, hányan élnek a TSZ-világból, és azok közül hányat tudnak még járni, nemhogy traktorba ülni? Milyen közös juss van ma? Én nem látok senkit sürgölődni tavasztól őszig a földeken, csak a gazdákat, kivel kéne közösködniük? Melyik slágernövényre gondolsz? Tavaly rekordtermés volt minden fajnál, és bukó meg nulla között volt szinte mindegyik nálam a slágernek valahogy más a definíciója. Jó sok baj van, de amit te írsz az nincs közöttük, egész más van a problémák között. Például hogy nincs pénz a technológiaváltásra. Mert mondjuk a föld értéke és forgalma korlátozott, ezért nem jöhet szóba értelmesen kezelhető fedezetként egy ilyen komoly beruházáshoz.
@gaboruhrin18655 ай бұрын
Majd faekével fogunk szántani? Esetleg a szervestrágyát kellene visszapótolni?
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Szervestrágya pótlás igen. Amihez elengedhetetlen lenne maga az alapanyag. A faeke nincs a képletben.
@PeterPatakipataki5 ай бұрын
Kb minimum 20 éve folyamatosan kísérleteznek és egyre durvább módszerekkel manipulálják az időjárást! Ez már régóta nem összeesküvés elmélet ., hanem tények.. Már rengeteg helyen utánna lehet járni! Beismerték...de még a beismerés alkalmával is próbálnak félrevezetni! Vajon mikor ébred a többség???
@Orionfuture565 ай бұрын
Minden repülőgépet lelőni, üzemanyagot csak arra használni amire nélkülözhetetlen. Ezeket a népvándorlásokat megszüntetni.
@laszlovarga72115 ай бұрын
Egyre több ember azt mondja hogy direkt szárítják ki Magyarországot. Nem értek hozzá de lehet benne valami.
@tiborlaczko17054 ай бұрын
A Duna Tisza köze régen is sivatagnak számított.Csak az intenzív állattartástól begazosodott.Homokhátság,benne van a nevében.
@CharlesMurcso5 ай бұрын
26 percnél - NEM KELL KIVONNI A CO2-t! Ez baromság! Szerencsére az emberiség KÉPTELEN rá, hogy csökkentse a co2-t, ami az egész földi élet alapja (ha alacsony a co2, kipusztulnak a növények - ezt akarjuk?!?) :((((
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Azért a csökkentés nem baromság. A magas co2 a légkörben üvegházhatással jár, mely fokozza a felnelegedést ismereteink szerint.
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Tisztelt Érdeklődő! Abban Önnek igaza van, hogy a növényi élet nem tud megvalósulni egy bizonyos szén-dioxid (CO2) koncentráció alatt. De ne feledkezzünk meg a Földi élőlények egy jelentős csoportjáról - köztük az Ember - akiknek életfunkciójuk fenntartásához Oxigénre van szükség, és bizonyos CO2 koncentráció felett elpusztulnak, lásd mustgáz mérgezések. A CO2 ráadásul üvegház hatású gáz (több más gázzal együtt), visszaveri a Föld hősugárzását, így az nem tud megszabadulni a Nap ideérkező melegétől. A többit az ablakán kitekintve láthatja...! Dr. Gergácz Zoltán
@yx80745 ай бұрын
@@attilaladanyi7853 Hogyne, akkor a vízgőzt kell kivonni, mert 100-szor annyira okoz üvegházhatást, mint a széndioxid. Elmeroggyanás van.
@csabagalambos80225 ай бұрын
tyád szerint Te sem vagy normális--békaporaidra
@tiborlaczko17054 ай бұрын
@@attilaladanyi7853ismereteink szerint minden gáz ezt teszi,olyan kevés a széndioxid a légkörben,hogy százalékban nehéz kifelyezni.500 atom per köbméter ❗
@pipebill47745 ай бұрын
Tönkrevágnak mindent ,hogy együk a kukacokat bogarakat EZ a nagy jövőkép !!☝😱
@attilaladanyi78534 ай бұрын
Kedves Hozzászóló! Nem hinném, hogy ez lenne a jövő, de javítson ki, ha nem vagyok elég tájékozott bogárevés ügyben, ami mondjuk könnyen lehet...
@mdavidkj5 ай бұрын
Lehet, hogy kéne egy másik "magyar nagystratégia". Egy olyan, ami a valóságra reagál.
@MrRjuh5 ай бұрын
Bizony!
@yx80745 ай бұрын
Az akkut meg egye meg viktor és ráhel.
@jozsefnevarga-dudas10905 ай бұрын
Gyomirtó szereket be kellene tiltani ,hatására kipusztul az élővilág.
@Orionfuture565 ай бұрын
Viszont kapálni te sem mennél, sőt ha a kapálás miatt drágább lenne a termény már lázadnál.
@kiss.izolda5 ай бұрын
Csak 2/-3-át? Így elterjedt a notill? A korábban művelt belterületi, zártkerti kertek nagy részén ősgyep alakult ki?
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Hát igen... Lehetséges, hogy Önnek igaza van és az arány ennél is rosszabb lett napjainkra.
@kiss.izolda5 ай бұрын
@@attilaladanyi7853Csak arra lennék kíváncsi, hogy milyen földterületek alkotják a nem erodálódó 1/3-ot.
@gabivege42645 ай бұрын
Mindent tonkre akarnak tenni
@attilaladanyi78534 ай бұрын
Köszönjük Gabi! Megosztja velünk, hogy ki és mit és miért? Hátha tanulságos lesz... Köszi, Üdv
@martonpalfy5 ай бұрын
Nem volt róla szó, de azt elmagyarázhatná valaki, mert nem értem, hogy az erdőgazdálkodásban, miért égetik gumiabronccsal a gallyfát? Belterületeken már a kerti hulladékot se szabad elégetni. Miért nem kötelező szecskázni a gallyakat, ami aztán könnyen visszajuthatna a talajba? 🤷♂️
@GyörgyBencze5 ай бұрын
Aki kitalálta a Pécsi hőerőmüvet fával,szalmával tüzelni,élve eltemetni,de ezt nagy pénzekkel támogatta a nagy nyugat minden ,müszer gépek onnan jöttek,hozták..
@gergelylangmar71395 ай бұрын
Mérgezett föld c. film
@onadiotto19765 ай бұрын
Akik égetik azok is égni fognak😢🔥🔥🔥👹👹👹
@srodyerik5 ай бұрын
biztos nem ugyanazt a z genereciót látjuk doktor úr.... én azt a z generációt látom, aki patikába, meg a táplálék kiegészítő boltba járnak " élelmiszerért " ...már nem is a mikro kaja a menő, hanem az ilyen olyan protein por, vitaminok, ...stb
@laszlonekoszar185 ай бұрын
Kedves Dr. Gergácz Zoltán! Osztom akinek csak tudom. Nagyon értékes a munkája. Teljesen laikus idős ember lévén az előadásaiknak köszönhetően értem, látom, hogy mi a gond. Nagyon elszomorít, hogy a ma embere totál szemellenzős és csak a pillanatnyi önös érdeke vezérli a tetteit. Csak remélni tudom, hogy az ilyen lelkiismeretes, kiváló szakemberek keresik egymás társaságát, és összefognak. Tudom, egyelőre ez csak utópia, de a Föld teljes lakosságának kellene összefogni minden téren, hogy fennmaradjunk. A legkiválóbbaktól hallom, hogy az egyes csoportoknak a pillanatnyi megoldás az alulról szerveződés.
@csabagalambos80225 ай бұрын
....ha'mennyiben az Elemér bácsival egyezik a kilőtteredmény--,.akkor ott rohadjon meg a PAPP JANI IS,AHOL VAN......ÉS GRATULÁLUNKN NEKI9JJÜK....
@ferencsos42054 ай бұрын
Nem repce hanem cirok termesztés a megoldás
@erzsebethbernathne-yr3bp5 ай бұрын
FÁKAT KELLENE ÜLTETNI,!Nem beton rengeteget.
@jenopuskas1225 ай бұрын
ezt a manust megfeszítik pillanatok alatt a "gazdák"
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Időnként nekem is van ilyen érzésem...! Dr. Gergácz Z.
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Remélem nem lesz ilyen.
@jenopuskas1225 ай бұрын
@@ZoltánDr.Gergácz mély tiszteletem Önnek
@rotrobot15745 ай бұрын
Talán nem kéne az erőművekbe,égetni engedni 😊
@arpadhorvath68355 ай бұрын
Miért nem jön át a hegxeken a csapadék?...
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Erre a kérdésre meteorológusok, klímakutatók tudnak talán válaszolni, én már a hatásával szembesülök.
@ZoldMezo-gi8iw5 ай бұрын
A felfedező/piacorientált kutatást, élettudományi képzést politikamentes szakmai kiválósági kézbe! - kzbin.info/www/bejne/opzPgoGvZtuSoJo
@katalinbalazs19705 ай бұрын
A fentrol szórás a talajba erkezik egyszer. Nehezfem szoras kemenyen
@ZoldMezo-gi8iw5 ай бұрын
Hektáronkénti növénytermesztés hasznától a kutyatejüzemben hozzádott értékteremtés módszertanáig - kzbin.info/www/bejne/rn-8hKyhha2Bbtk
@orstorzsok67085 ай бұрын
🎖🎖🎖🎖🎖
@jozsefgabor54895 ай бұрын
👍
@ZoldMezo-gi8iw5 ай бұрын
Hogyan legyünk gyógyszer multik nélkül szuperkórház francaiseból bioinformatikai és bioipari óriás? - kzbin.info/www/bejne/rYLbhqKdqZKJd6c
@gaborpecznyik11194 ай бұрын
Késő
@hoboce5 ай бұрын
És még mindig a régi nóta megy: Az acél országa leszünk, az akkumulátor országa leszünk, stb. Mikor leszünk az erdők, és fenntartható mezőgazdaság országa? Vagyis a fenntartható már sajnos nem is elég, inkább a helyreállítást kéne előtérbe helyezni. Mennyien röhögtek a kis csúnyán néző Greta Thunbergre, de sajnos igaza van. A jelenlegi kizsákmányoló gazdálkodás, harácsolás a jövőnket semmisíti meg. Most még a felmelegedéssel példálóznak, de nagyon gyorsan jégkorszak lesz a vége ha így megy tovább, és összeomlanak a hőszabálytó áramlatok. Lehet rajtam röhögni, de bárcsak tényleg ne lenne igazam. Nem a háborúzgatásokkal, meg a végletekig szennyező iparunkkal kéne foglalkozni, hanem összefogni. Az emberek nagyon okosak, de most már valószínűleg nincs időnk a lassú útra.
@ildikojung53465 ай бұрын
AMINEK AZ OKA A HAARP ÉS A CENTRAIL!!!!
@annamariavolgyesi50175 ай бұрын
Elég szégyen hogy te is kussolsz az időjárásmódosításról!!!!!!
@ZoltánDr.Gergácz5 ай бұрын
Mindannyian módosítjuk az időjárást, ha elindítjuk az autónkat, felülünk a repülőkre, filléres dolgokat rendelünk a Világ túlsó feléről, fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek villamos áramát használjuk. Én megpróbálok a tudományos eredményekre támaszkodni.
@attilaladanyi78534 ай бұрын
Ön viszont meséljen róla! Mondjuk ennél kicsit barátságosabb hangnemben, de tegye meg bátran! Köszönjük!
@jozsefgugli72405 ай бұрын
Égnek ...... a szalmabálákkal.
@errreka5 ай бұрын
Blopumpa az időhiány oka !
@szaboszilard83825 ай бұрын
szankcionálnám azokat akik égetni adnak el szármaradványt....természetesen francia tulajdonban van a biomassza égető, ott nem engedték nekik a beruházást, itt igen!
@kissjulia58025 ай бұрын
Izraelben van minta az életben tartásra. Légyszi járjanak utána. Nagyon hálásak leszünk, ha lesz eredmény.
@attilaladanyi78534 ай бұрын
Köszönöm a javaslatot. Érdekes téma. Kaptam Onnan fotókat Orbán Zolitól ( Korábbi adásunk vendége volt: kzbin.info/www/bejne/pajEomR-nLJ9ftk Hát ott fólia alatt volt a csemegekukorica is és ment a csöpögtető a tőre. Iszonyatos beruházás és környezetterhelésnek tűnt első blikkre. De jogos a felvetése.
@attilabanfi13155 ай бұрын
Kommentszaporító komment.
@tamasmatyiku68025 ай бұрын
Jól ki kom-posztoltad ezt is 😅
@CsabaCsoka-n3c5 ай бұрын
No komment..
@mariaterezia2955 ай бұрын
@attila jó hülyének lenni?Ezért vagytok funkcionális analfabétàk szart esztek nem ételt😅úgy,hogy ne a kommenttet olvasd hanem a lényeget hallgasd!😮😮😮
@attilaladanyi78535 ай бұрын
Komm! Ment! :)
@ibolyajakabne11235 ай бұрын
A tiéd meg értelmetlen!☝️😩
@zoltantoth41485 ай бұрын
Állattenyésztésre kell visszaállni.Ridegtartású fajták!
@funghi-j9o5 ай бұрын
@ildikojung53465 ай бұрын
TÖKÉLETESEN IGAZ AMIRŐL BESZÉL,NAGYON NAGY A BAJ!!!!! A HAARP A CENTRAIL NAGYON VESZÉLYES MŰKÖDÉSE, AZ ERDŐTÜZEK, MIND ROSS IRÁNYBA,BEFOJÁSOLJÁK AZ IDŐJÁRÁST!!!