Katz Sándor: Az axion mint sötét anyag (Atomcsill, 2018.04.12.)

Előadó: Katz Sándor (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: Az axion mint sötét anyag
Időpont: 2018. április 12.
Az erős kölcsönhatás meglepően szimmetrikus a tértükrözésre. Ennek megmagyarázására vezették be még a 70-es évek végén az axiont, egy hipotetikus új részecskét. Ez a részecske, ha tömege épp megfelelő, akár a sötét anyagot is megmagyarázhatja. Az előadás bemutatja, hogyan keletkeznek a korai világegyetemben az axionok és milyen feltételek esetén tudnak megfelelő mennyiségű sötét anyagot adni.
További infó: atomcsill.elte.hu/program/kivo...

[@darkenergycomposer]

Mi adja az univerzum tömegének 27%-át? Az ÁFA.

[@laszlokollar4336]

Nem pontos. Ez az ertek a Sziriuszra ervenyes, de a teljes univerzumot tekintve, valamivel alacsonyabb.Ezert sok fizikus azt feltetelezi, hogy a sötét anyag némi súlyadót is tartalmaz.Mas fizikusok meg azt feltetelezik, hogy az okozza az elterest, hogy valahol befizetik, de ezt sokan kizartnak tartjak, mert ez a sotet anyag kifeheredeset jelentene. Ja, egyebkent a NASA adoszakertoi hatosagi eljarast kezdemenyeztek az ugyben, melynek kereteben lefoglaltak a LIGO adatait, de egyenlore senki nem nyilatkozik.

[@mateszabo5487]

Zseniális!Kreatív ötlet.Egyre durvább szinteket lép be a tudomány.

[@kalmangyarfas385]

Remek, érthető előadás volt, gratuláció ezért, de azért Dávid Gyula a legjobb!

[@ltdproinno6534]

szenzációs, hogy már itt tartunk.

[@koldulobaratx9859]

Gratulálok a tanítványihoz, T. Űrrabbi-Dávid Gyula.!

[@imredobi-xr3he]

42 '-nél eszembe jutott a szupravezetési kísérletek.

[@baxterbaxter2310]

David Gyula is ott ült?

[@elteatomcsill8013]

Ha tehetem, mindig ott ülök. dgy

[@tiborvarga4588]

Sajnálatos, hogy még mindig itt tartanak. Még mindig azt hiszik,hogy a gravitáció működteti az univerzumot.

[@elteatomcsill8013]

Még jó, hogy vannak olyanok, akik nem HISZNEK, mint a szerencsétlen, korlátolt fizikusok, hanem sokkal előbbre tartanak, és mindent TUDNAK. Bárcsak egyszer felfoghatnánk hatalmas tudásukat! Addig is tátott szájjal bámuljuk őket. Ja, nem. dgy

[@tiborvarga4588]

Akkor magyarázd már el nekem, hogy hogyan működik a gravitáció.

[@elteatomcsill8013]

@@tiborvarga4588 Már jó néhányszor megtettem. Pl: kzbin.info/www/bejne/mXqulq2sZ5uUsNU dgy

[@tiborvarga4588]

Hogy lehet ilyet elhinni,hogy vonzást fejt ki, távolba ható és közvetítő közeg nélkül fejti ki a hatását a gravitáció??? Az előadó egy dogmatista aki azt szajkózza amit neki is tanítottak, semmi önálló gondolat, kételkedés. Vonzani nem lehet a tárgyakat csak ha kötéllel húzod őket. A gravitáció nem vonzás hanem tolás, sodrás által fejti ki a hatását a testekre. Az éter a közvetítő közeg ami a Föld belseje felé áramlik és sodorja magával a tárgyakat. A gravitáció kis távolságon hat - a Földnél a légkőr felső rétegéig úgy kb. 150 km-ig. A csillagoknak meg nincs is gravitációs hatásuk. Az atommagban lévő pozitronok ill. az anyagban lévő pozitronok összessége dönti el, hogy mennyi éter áramlik az adott test felé. Csak nyomás alatt lévő anyagi részecskékben alakulhat ki más nagyobb anyag csomó a vákum által.

[@elteatomcsill8013]

@@tiborvarga4588 Köszönjük, hogy felnyitotta a szemünket! Hétfőn (ha kinyit a dékáni hivatal) az összes fizikus sorban áll, és visszaadja a diplomáját. Utána örömmel számolunk be a sorozatban arról a nagy eseményről, amikor a svéd király átadja a Nobel-díjat ezért a korszakalkotó felismerésért. Ja, mégsem, mert az ötlet eredeti gazdája 150 éve meghalt... Addig is jobb lesz, ha az utcán sétálva időnként felsandítunk, mert a műholdak hamarosan a fejünkre esnek. Hiszen - mint megtudtuk - a gravitáció csak úgy kb 150 km-ig hat. :) dgy