Szatmári béke: árulás vagy rend megteremtése? - M5 História, 2025. február 1.

„Ku­ruc ne­vet vi­selt a jó ha­za­fi, La­banc volt a ho­ná­ru­ló ku­rafi…” - Arany Já­nos sza­vait sok­szor idézik a magyar történelem elmúlt 3 évszázadát végigkísérő kuruc-labanc ellentéttel kapcsolatban. De mennyire ki­bé­kít­he­tet­len az el­len­té­t a két csoport között? - erről lesz szó az M5 Históriában.
Az M5 a közmédia kulturális csatornája.
Az élő kultúra, ami körülvesz minket és a mindennapjaink része. Legyen szó irodalomról, zenéről, film- és színházművészetről, képzőművészetről, történelemről vagy épp a kultúrát érintő közéleti kérdésekről.
Látogassa meg weboldalunkat:
www.mediaklikk...
Nézzen ránk a Facebookon is:
/ m5tvcsatorna
#m5tv

[@ujfalvilajos2859]

Mindig türelmetlenül várom hogy egy újabb história jelenjen meg itt a youtube-on. 👍🙂

[@leda4742]

Franciaország magyar marsallja - Bercsényi László. Bercsényi huszárok - Les hussards de Bercheny

[@sandorberes1804]

Akinek ez sovány, annak ajánlom Pezzenhoffer Antal kapcslódó műveit!

[@arpadvazul5299]

Hogy lehet, hogy 1740-re már a Habsburgok mellé álltunk, mikor el is szakadhattunk volna.

[@kalmanmeszaros2488]

Viszonylag egyszerű a válasz: A "csúnya Habsburgoknál" a "pogány török" is rosszabb. Az 1738/39-es török háború az oszmánok megerősödésével ért véget, tehát fenyegető veszélyt jelentettek a déli határoknál még mindig (az sem mellékes, hogy Rákóczi fia, József herceg éppen ebben a háborúban a szultán bábjaként nyújtotta ki a kezét az erdélyi trónért. A magyar nemes a lovagiasság szabályai mellett tehát a saját érdekére is tekintettel volt, amikor életét és vérét ajánlotta fel a királynőnek.

[@tiboruhrin4080]

A habsburgok nem voltak szemernyi hűséggel, sem az általuk lenézett magyarok felé, mint magukat korabeli übermenschnek beképzelő vérfertőző szekta! Amennyi tucatnyi magyar várat és többszáz falvat elpusztított a habsburg szektás gazdáid abszolút birodalmi diktatúrája, puszta vérgőzös népírtó hóbortból, nekik pont semennyi köze, sem volt a lovagiassághoz azon kívűlállóként, mint tömeggyilkos háborús bűnösök! Akárcsak az ugyanilyen birodalmi elnyomó bizánci típusú oszmán szekta muszlim abszolút diktatúrája! A deákné vászna mindkettő! Nem kell a törleszkedő kamuduma!

[@tiboruhrin4080]

A vérfertőzött degenerált lipót, tömeggyilkos vár és falurombolásai segítségével, nem esett nehezükre a habsburgoknak ezt végrehajtani!

[@ottokovacs950]

Már a cím is rossz . A dokumentumnak a hivatalos megnevezése a Pacificatio Satmariensis, azaz Szatmári egyezség , lecsendesítés, vagyis a társadalom lecsendesítése történt meg kompromisszumos formában. Rákócziék alapvető célkitűzése, az 1687-es országgyűlésen elfogadott törvények megsemmisítése és I. József uralkodása illegitim voltának igazolása nem történt meg. Ezt semmiképpen nem tudták keresztülvinni, de az országot sikerült lecsendesíteni.

[@samisami-qb5tl]

Mikor a cigany labanc lesz aztán rJovunk h mibdig is az volt

[@IstvánMagyar-f1w]

A labanc a magyar katolikus Habsburg párti volt, a kuruc a magyar református.

[@tiboruhrin4080]

Azért ez túlzott leegyszerűsítés, mert az ország többsége nemességtől a parasztságig, akkoriban is katolikus volt és mégsem habsburgpárti! Nem kell ezt az oszd meg és uralkodj, ócska kihalt római taktikát bevenni a vallási vonalon, sem terjeszteni!

[@barnajuhasz]

II. Rákóczi Ferenc katolikus volt

[@tiboruhrin4080]

@barnajuhasz Nos igen, ezért is túlzás ez keresztény vallási belháborús katolikus kontra református, magyarságot szándékosan külföldi érdekek szerint összeugrasztó leegyszerűsítése! Ezt az ócska méltán kihalt, római oszd meg és uralkodj megosztó taktikát, meg nem kellene, már benyelnie az Istvánnak!

[@ottokovacs950]

@@barnajuhasz És Forgách Simon ...meg Bercsényi Miklós.

[@zolib6360]

ma is ezt kéne... lehetnénk ausztria egy tartománya.... jobban élnénk és nem lopnák szét az országot a helyi politikusok... lássuk be nem tudunk országot vezetni már vagy 500 éve

[@akoszoltanrez7325]

Szerinted Ausztia miért ragaszkodott hazánkhoz? Korrupció ott is van, csak több pénzért törtènik.