Mi az a végtelen? |

[@kissistvan173]

Nagyon jó volt köszönöm. Külön gratulálok az előadásmódodhoz. Ritkán hallani a tudományról ilyen szórakoztató módon beszélni valakit. ❤

[@dencs1134]

"A tér végtelen, az univerzum végtelen, a fekete lyuk sűrűsége végtelen, az emberi hülyeség végtelen" ettől a csatornától vártam a legkevésbé, hogy megnevettet 😂 Feldobtad a napomat, köszi. Ja, és ment a 👍

[@cocacola1997-p6n]

Einstein idezet egyedileg

[@dencs1134]

@@cocacola1997-p6n ezt nem tudtam😂, köszi az infót.

[@zsoltmengyan]

​@@cocacola1997-p6nÉn így ismerem: "Semmi sem végtelen, kivéve a világegyetemet és az emberi butaságot. Bár az elsőben nem vagyok biztos!" A. Einstein. Volt egy német sorozat, amiben a Cobra 11-ből Semir egyik társa játszotta Einstein (déd)unokáját. Abban is idézték.

[@Throrma]

@@zsoltmengyan igen, az az amit Einstein mondott, ami a videóban elhangzott egy feldolgozás Gergőtől, ahogy az első is kommentelte, Einstein idézet egyedileg

[@mazsolt21]

És ami a fénytől is gyorsabban terjed, az a f@szság 😅😂

[@tomiboros1948]

Ahol életemben először elkezdtem gondolkozni a végtelenség kapcsán, az az Auchanban volt még amikor kicsi voltam. Azon belül hűtőnél, ahol a húsok, halak, tejtermékek vannak. Az ilyen élelmiszerboltokban található hűtők arról híresek, hogy belül két oldalt két tükör néz szembe egymással. Amikor belenézek az egyik tükörbe, a termékek nagyon-nagyon hosszú sorát látom (ugye a két tükör vissszaveri egymás képét). El tudnék látni a végtelenségbe, de amikor behajolok a hűtőbe, hogy elnézzek a végtelenségig, a végtelenségbe irányuló pontot kitakarja a fejem tükörképe. Ez nagyon zavart engem, mert akárhogyan próbáltam benézni egyszerűen nem sikerült ellátni a végtelenségig a fejem miatt. Mégis nagyon kíváncsi voltam és vagyok is, hogy hogyan nézne ki a tükörképek végtelensége, hogyha úgy néznék bele az egyik tükörbe, hogy láthatatlan a fejem és nem rontana bele a képbe. Mármint van elképzelésem, de szívesen megtapasztalnám. Remélem érthetően fogalmaztam. Amúgy érdekes a csatorna, néztem pár videót, fel is iratkoztam :)

[@András-Süli]

Ez a jelenség azért is érdekes, mert a tükörképek csak úgy mutathatnának a végtelenbe, ha az egymással szemben lévő tükörlapok tökéletes párhuzamossággal állnának egymással szemben. Ha csak az egyik sarkuk is egy szinte végtelenül kicsi (minő ironikus) tizedesjegynyi értékkel eltér, máris véges számú lesz a tükörképek mennyisége, amelyek egymással optikai kört zárnak be.

[@denesmolnaraimusic]

Nekem is az a bajom a szállodás gondolatkísérlettel hogy paradoxont gyárt rögtön az első pillanatban (nincs több szoba egy végtelen szállodában?) majd hirtelen megengedő lesz a szobák "kibővítésével", amikor a vendégeknek át kell költözniük. Azt értem hogy a végtelen számú vendég egyenlő a végtelen számú szobával és így - elméletben - nincs több szoba, de a végtelen+1 is egyenlő a végtelennel vagyis mindig, minden körülmények között van több szoba! Szerintem ha ragaszkodunk a "végtelenség elméletéhez" és nem pakolunk bele paradoxonokat, akkor három szituáció lehetséges a recepción: 1. Jön az új vendég. Recepciós: Sajnos nincs több szobánk, mert mind betelt, de mivel végtelen szálloda vagyunk, ez sosem probléma, ezért öné az n+1 szoba! 2. Jön az új vendég: Recepciós: Sajnos nincs több szobánk. Erre a vendég: Elnézést, hol találom a végtelen szállodát? Mert hogy nem abban vagyok most, az biztos! 3. A recepciós csak vár és vár. Nem jön új vendég, mert az 1. szituáció már végtelenszer lefutott és a világ összes vendége már a szállodában tartózkodik. Ha mégis előkerülne új vendég (mert ugye n+1 vendég van a világon, csak mindig odakujtorog valaki), akkor automatikusan az 1. pont lép életbe. És ennyi, részemről a kör bezárult. :)

[@marinanagy4125]

Szuperül összefoglaltad! Az egyik legérdekesebb téma a matematikában, egyszerűen a kedvencem! 😍 Nagyon szépen köszönöm! ❤❤

[@ZodiHU-82]

A matematikát nem nagyon vágom suliban is csak 3-sal végeztem matekból annak már jo 10 éve. De valami mégis annyira megtud fogni a matekban. Mikor ilyen videokat nézek kajak beleszeretek ujra és ujra a matekba 😂 tök jo ez a video köszi a vidit és végtelen sok szerencsén 😅🎉

[@777Adko]

10/10! 🎉 Az egyik kedvenc részem eddig ez. Ha járnék kocsmába, most lenne mivel hencegni. Bár az egyetemi analízis miatt a határérték szó hallatán rám tört a poszttraumás stressz 🙂 Hiába csak közvetve kapcsolódik, de szerintem igen is témába vág . Köszi a részt

[@karolybabai1576]

Bravó!!! Ezt èn is így gondoltam mindig de nem tudtam volna ennyire érthetően kifejteni!! Gèniusz vagy!!! Bravó

[@zsolta1639]

Szuper volt, köszi! Most jöhet a négyzetgyök alatt a minusz 1 magyarázata is! :D

[@lajoslakodalom9087]

A negyzetgyok az egy adott szam minusz feledik hatvanya. Szivesen

[@zsolta1639]

@@lajoslakodalom9087 Az imaginárius, vagy komplex számokról beszéltem.

[@gregor_man]

@@zsolta1639 Á, azok tök egyszerűek. :-))

[@zoltansinka7521]

@@lajoslakodalom9087 Miért minusz? Az már 1/gyök.

[@balint_szoke]

Jelentem, ez volt az egyik kedvenc részem mind közül! A 9 éves lányommal együtt néztem, mert már kb. 4 éves kora óta imádja a végtelen fogalmát, ti. mindig beleborzongott, amikor megpróbálta elképzelni a végtelent, és rájött, hogy nem tudja, mert még azon túl is van valami (az Univerzumot képzelte el). A végén, mikor a 0,9999999999 levezetés volt, hamar ki is jelentettem, hogy ez csalás, mikor megszoroztad 10-zel, ti. nem láttam a kis pontot az utolsó 9-es fölött, majd persze utána észrevettem azért, mert különben nem lett volna ez egész felvetésednek semmi értelme. Klassz! 👍🏼 Még egy dolgot jelentek, ti. mával megnéztem az összes, azaz a 139 (140) adást az Űrkutatás magyarul fő csatornájáról! 😊❤😄 🍾

[@balint_szoke]

Köszönöm a sok munkádat Gergő, rengeteget tanultam belőle (és nyilván nagyon sok mindent nem tudok), de a lényeg, hogy nagyon megszerettem a csillagászatot neked köszönhetően a kezdeti érdeklődésemhez képest!

[@ggalfi]

Na, magyar űrkutató barátom, így jár, aki járt utat járatlanra akar elhagyni. Az úri közönség űrhajókat szeretne, és közben XX. századi matekot kap helyette - ez veszélyes. Kapod itt a hideget-meleget... Pedig - matematikában eléggé mélyen megmerítkezett fizikusként mondom - ez a videó van annyira korrekt, amennyire annak lennie kell. Úgyhogy fel a fejjel és így tovább. Vagy, hogy összefésüljük csatorna fő témáját ennek a videónak a tartalmával: a végtelenbe és tovább! :)

[@robertkiss7525]

Megkapják az űrhajót! Csak meg kell várni, amíg valaki elszámol végtelenig. (Neked is sikerült?)

[@laszlovszky1234]

Tegnap elfelejtettem, hogy ha már azt mondtam, sokféleképpen be lehet bizonyítani a 0,999...=1 tételt, akkor le is írjam, hogy mi az én kedvenc bizonyításom. Igaz, ez nem pont a 0,999...-re vonatkozik. Már azt se tudom, hogy olvastam-e valahol, vagy én találtam ki. Mint azt tudjuk, ha a×b=c, akkor c/b=a, illetve c/a=b. Ez a matematika egyik alaptétele, ennek az eredménynek KELL kijönni. Namost 10/3=3,333..., de 3,333...×3=9,999..., vagyis a 9,999...-nek MUSZÁJ egyenlőnek lenni 10-zel, különben bukik a matematika.

[@ViolaOdorata-m2i]

Hetedik osztályos tanuló voltam, amikor először találkoztam a végtelen fogalmával az iskolában, csillagaszatot tanultunk. Ennek az elképzelése annyira megremitett , hogy elmentem a templomba hiszekegyet tanulni. Ez sokkal barátságosabbnak tűnt. Ebbeli tanulmányaim eloreheladtaval rájöttem, hogy sokkal több a kérdésem, mint a hitem, úgyhogy ottmaradtam egyedül feldolgozni ezt a számomra felfoghatatlan ismeretet. Végül - sok ev alatt - megtaláltam a saját hitemet. Végtelen nélkül, mert ezt a mai napig képtelen vagyok felfogni.

[@zoltanszilagyi7779]

Hogy fogod fel a végest? Mi van azon túl?

[@ViolaOdorata-m2i]

Ratapintottal a lényegre kedves Zoltán. Az en agyfelepitesem valószínűleg nem alkalmas ezeknek a dolgoknak a feldolgozására. Sajnálom, en csak egy buta no vagyok, akiben túl sok kerdes van, amire túl keves számomra elfogadható választ kapok. A válaszok mindig magukban hordjak a következő kérdéseket. Koszonom a választ.@@zoltanszilagyi7779

[@janosbodola1765]

Nagyon jó! Örülnék még hasonlónak, akár fizikából is! Köszönjük az alapos munkát!

[@zoltantoth7991]

Végtelenül jó volt ez a rész! Köszönjük és Ment a Like!

[@aladin0095]

Ha lefoglalják a végtelen számú szobát, hogyan ürülhet ki egy szoba az átköltözős módszerrel?? A recepciós csaj mondta, hogy nincs üres szoba, mert tele van. Ha tele van, hogy jöhet be mégegy ember, hogy bukkanhat fel egy új szoba a hotelben? Nő a hotel mérete? És ha mindenki arrébb megy 1-gyel, a végtelen mínusz-1. és a végtelenedik szobából hová költöznek át? És a végtelen-2-ből hova? Hiszen a következő szoba lakosa se tudott tovább költözni? Így mindenki visszacsúszik a helyére. Jó, most nyilván úgy csináltam, mintha nem érteném.

[@evahuber9810]

Szerintem Gergö nem csak úgy hasra ütve csinálta ezt a videòt. Köszönöm a munkádat. 😊❤

[@urkutatasmagyarul]

Minden állításnak utánanéztem, sőt még meg is próbáltam elszámolni végrelenig, de úgy 42 környéként beláttam, hogy ez nem fog összejönni. :)

[@gulbeturbo]

@@urkutatasmagyarul Gergő a neved?

[@robertkiss7525]

Köszi a videót! Sokkal többet segítettél, mint gondolnád!

[@laszloberczi3382]

Szerintem az 1 pontosan olyan távol van a végtelentől, mint mondjuk a ma ismert legnagyobb prímszám. Ha valaminek nem ismerjük a nagyságát, nincs viszonyítási alap, hogy melyik szám mihez van közelebb. Szerintem.

[@urkutatasmagyarul]

Nem igaz, marad végtelen a vége is: hu.wikipedia.org/wiki/0,999%E2%80%A6

[@RGabree]

Remek videó volt, nagyon jól és érthetően fogalmaztál! Biztosan fogom ajánlani másoknak is!

[@mzcsacsa]

Jó érzés lehet amikor a 3. átcuccolás után ülsz a 37.890-es szobában és szólnak, hogy át kellene megint pakolni 75.780-as szobába! Na ott mennék inkább haza...

[@urkutatasmagyarul]

:D

[@zajzzzz]

…és ha végtelen messze laksz?

[@Throrma]

Lehet igazából így szabadítanak fel szobákat 🤔🤔

[@gmeszi.]

Akkor jó esetben minde szoba üres mert mindenki cuccol át a következő helyre. 😀

[@ildikoszabo8110]

Amikor ilyen matekos, tudományos dolgot nézek, mindig összezavarodom, de te olyan egyszerűen fogalmazol és szájbarágósan, h értettem a videót. Köszönöm :) Pont nemrég néztem a Netflixen egy videót a végtelenről, abban is volt a hoteles példa.

[@KaloPort]

“Alice: Meddig tart az örökké? Fehér Nyúl: Néha csak egy pillanatig. “ L. Carroll. - Alice Csodaországban

[@zoltankeszler6821]

Nagyon szuper magyarázat és összefoglaló lett. Ez a videó is kiváló és érdekes lett, többszörösen is szívesen visszahallgatható! Csak így tovább! :)

[@Nevia555]

Nagyjából érthető a végtelen, ha egy halmazként értelmezzük, mint az utolsó példa háttérképén az űr. Ha ebből szeretnél kiragadni diszkrét, pontosan meghatározott értékeket, azaz számokat, akkor azok lesznek a képen a csillagok. Köztük még végtelen mennyiségű számot ki lehetne ragadni, de az nem biztos, hogy érdekel bennünket. Aki diszkrét számokkal dolgozik végeredményként diszkrét számot vár, tehát az űrből kiragadott másik csillagot. Szóval teljesen mindegy, hogy hány szám van a végtelenben, nekünk csak azok lehető legpontosabban belőtt pozíciója a lényeges, amihez hozzárendelhetünk egy diszkrét értéket. A szám valódi értékét sose mossuk össze a saját magunk által kitalált hozzárendeléssel. Egyszerűbben fogalmazva a számok kitalált fogalmak, igazából csak a mi elménk szüleményei, a valóságban ilyen formában nem léteznek, csak egy "massza" van. A mi tudásunk korlátolt, a számainkról való felfogásunk is az, így keletkezik benne az a hiba, az összemosott valódi ésték és a hozzárendelt érték között.

[@justaguy6217]

Sose hagyd abba az ilyen tartalmak gyártását, mert nagyon minőségi és irtó érdekes minden egyes videód. Na meg persze van egy nagyon kellemes hangulata. :)

[@MindenMobil]

A végtelenen nem kell sokat gondolkodni.A végtelen az végtelen.Nincs vége, ezért nem kezdődik sehol.Nem hiszem hogy csak az egyik irányba véhtelen és a másik oldalról kezdődik valahonnan, tehát nincs 1.-es szoba sem.Nem dolgozhatunk számokkal.

[@tudomanyoskavehaz]

Ha már Cantor szóba jött, nem kétféle végtelen van, hanem végtelen számú végtelen, ugyanis a hatványhalmaz számossága nagyobb az alaphalmaznál. Továbbá megoldhatatlan probléma, hogy a megszámlálható számosság (alefnull) és a continuum számosság (alefegy) között van-e még egy számosság, ez egy klasszikus gödeli probléma. És még egy megjegyzés: a fizikai és a matematikai végtelent ne keverjük össze. Üdv egy matematikus.

[@robertsimon0306]

4:18 Úgy utáltam mindig ezt a példát, mert semmi értelme. Hiába kéred meg az összes vendéget hogy költözzön egy egyel nagyobb számú szobába, hiszen ha a szálloda tele van, akkor az utolsó vendégnek nincsen hova költöznie, mert már nincs szabad szoba. Ha van még szabad szoba, akkor meg az az állítás hamis, hogy nincsen szabad hely benne. Az egész egy nagy ellentmondás. 6:40 A probléma ugyan ez, nem költözhet át mindenki új szobába, hiszen a szálloda tele van, elhangzott az elején, hogy nincsen egyetlen üres hely sem. Ha van végtelen számú üres szoba, amibe a végtelen számú vendég át tud költözni, akkor nem is kell mennie senkinek sehova, hiszen van még végtelen számú szabad hely a szállodában. 9:00 A természetes számok halmaza nem lehet végtelen, hiszen a tagjait egy számtani sorozat alapján kapjuk. Az 1-essel kezdődik, a következő tagot pedig mindig úgy kapjuk, hogy az előzőhöz hozzáadunk 1-et. 3:35-nél helyesen elmondtad, hogy soha, semmilyen művelettel nem hozhatjuk létre a végtelent, így a természetes számok halmaza sem lehet végtelen. Jó, tudom, a könnyebb kezelhetőség szerint végtelennek tekintjük, de valójában lehetetlen hogy végtelen legyen, hiszen bármelyik természetes számot létre tudjuk hozni a számtani sorozattal. A páratlan számok halmaza hasonló alapon nem lehet végtelen, és így máris nincs ellentmondás. 12:25 Itt pedig az a probléma, hogy nem egyel kisebb számot találunk, hanem egyel kisebb számot csinálunk. Egész egyszerűen nem határozzuk meg a tört számok tizedes pontosságát, így a saját engedményünket kihasználva bármennyit csinálhatunk belőlük. Ez látszólag végtelen, de gyakorlatilag egy zárt halmaz sosem lesz végtelen. Például bezársz 2 birkát egy karámba, és megszámolod őket. Ketten lesznek. De ha a fülüket számolod, akkor már 4-en. Ha a lábukat, már 8-an, és így tovább. Ha nem határozod meg hogy pontosan mire vagy kíváncsi, akkor a birkák atomjait is számolhatod, vagy a birkák elektronjait és így tovább. De az aktuális halmaz amit számolsz, mindig véges lesz, mindig meg fogod tudni számolni, csupán kitalálsz mindig egy kisebb (vagy nagyobb, nézőpont kérdése) halmazt hogy elhidd, valójában egy végtelen halmazban vagy. Olyan ez mint az idő, az órákat percekre bontod, a perceket másodpercekre, a másodperceket tizedmásodpercekre és így tovább. Pedig a halmaz minden egyes alkalommal véges lesz, egy órában 60 perc lesz, egy órában 3600 másodperc és így tovább. Sosem lesz egy órában valamiből végtelen számú attól, hogy egyre kisebb szeletekre osztod. A görbék hosszúságát ugyanígy meg lehet mérni, csak definiálni kell egy egységet, amit mérünk. Egy képernyőn lévő gör felszínét pl. pixelenként jelenítjük meg, ez a legkisebb egység, tehát meg tudjuk pontosan határozni, hogy hány pixel hosszúságú a vonal, ami így máris nem lesz végtelen. Egy papírra rajzolt görbe hosszúságát a grafit atomjaival tudjuk számolni, vagy kisebb, esetleg nagyobb egységekkel, de mindig véges eredményünk lesz. A végtelen egészen egyszerűen nem létezik. Az emberiség találta ki, hogy a túl nagy számokat ne kelljen megneveznie, és ráhúzza mindenre, ami túl kicsi, vagy túl nagy. A valóságban már csak azért sem létezhet, mert túl sok az ellentmondás. Például ha létre tudnánk hozni egy matematikai művelettel, akkor nem lehetne végtelen, tehát logikus, hogy nem tudjuk létrehozni. De így semmilyen matematikai műveletet nem végezhetünk vele, pedig végzünk. Vagy olyan zárt halmazokat tekintünk végtelennek, amik valójában nem lehetnek végtelenek. Olyan ez, mint a komplex számok, amiknek hasonlóan semmi értelmük, csak az embernek a saját maga által kitalált matematikai megnevezésekhez kellett valami, amivel azokat alátámaszthatja, így létrehozott egy ilyen mesterséges alátámasztót. De ezek ettől még nem valós számok, nem valós adatok, csak amolyan placeholderek bármilyen számnak, amire éppen szükségünk van. Felesleges ennyire túlbonyolítani.

[@attilakiss8585]

Nincs "utolsó vendég" a szállodában, ezért az érvelés nem helyes. Ha szerinted van, mond meg melyik az. A végtelen fogalma nem kitaláció, hanem belátható egyszerű bizonyítással hogy a természetes számok végtelen sokan vannak. Hiszen nincs olyan természetes szám ami megmondja hogy hányan vannak, mert bármelyiket mondod az túl kicsi, annál vannak többen. Viszont a videó nem tetszik mert hasonló ehhez az érveléshez, úgy gondolkozik mintha az is szám lenne. A végtelen (illetve a végtelenek) nem számok, és algebrai műveletek sem végezhetőek rajtuk a szokásos módokon. Ha nem vezetünk be végtelen fogalmat akkor ellentmondásra jutunk. Például a Zénon paradoxonai arra vezethetőek vissza, hogy az ókóri görögök nem tudtak a végtelennel dolgozni, és emiatt ellentmondásra jutottak.

[@tibornogradi3432]

Nincs "utolsó" vendég... :DDD Csak gondolkodj, és ne(!) próbáld elképzelni... Úgy menni fog.

[@attilakiss8585]

@@tibornogradi3432 Ennek a bizonyítása egyszerű. Tegyük fel hogy az utolsó vendég N (egy természetes számmal jelölt szoba). De mivel N+1 is létező természetes szám, van még későbbi vendég is, illetve szoba. Ez ellentmondás, ami abból adódik hogy feltételeztük hogy van utolsó vendég. A matematika ezt mondja. Felőlem bárki gondolhat mást, viszont az nem helyes ha olyan anyagok kerülnek fel az internetre amik azt sugallják hogy matematikailag megalapozottak de közben tévesek. Jóhiszemű, tanulni vágyó embereket meg lehet ezzel téveszteni.

[@robertsimon0306]

​@@attilakiss8585 Így van, én is ezt próbáltam elmagyarázni, lehet hogy sikertelenül. Amit te is írtál, a videó úgy próbál mindenfélét ráhúzni a végtelenre, mint ha az is szám lenne, és ezért kerül állandóan ellentmondásba. Nem tudom hogy melyik vendék az utolsó, de a videóban elhangzik, hogy a szállodában nincsen üres hely. Ezt csak úgy tudjuk megállapítani, ha ismerjük hány szobánk és hány vendégünk van. Ha pedig ezeket ismerjük, és előről elkezdjük átköltöztetni őket, kell, hogy legyen egy utolsó vendég is. Amennyiben nem tudjuk hogy mennyien vannak és hogy van-e utolsó, úgy azt sem mondhatjuk hogy nincs több szabad hely. Az alapvető állítás ellentmondásos. Én egyébként máshogy látom a végtelent és nem értek egyet a te álláspontoddal, de azt hiszem, egyikünk sem fogja soha elfogadni a másik elméletét :)

[@urkutatasmagyarul]

Szerintem ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy minden szoba tele van, nem kell megszámolnunk a szobák valódi számát. Mondok egy egyszerű példát; van egy szálloda X szobával, ahol X számú vendég foglalja őket. A matematika világában nem kell ismernünk az X pontos értékét ahhoz, hogy bebizonyítsuk, a szálloda tele van. Az X lehet 100, vagy 16 548, esetleg Pi*4^2, teljesen mindegy. Az biztos, hogy ugyanannyi szoba van, mitn vendég, tehát tele van. Na, az X az én példámban végtelen volt, ahol pontosan X számú, azaz végtelen vendég tölti ki a szállodát.

[@Tankrongalo]

Szia Gergő, kétszer-háromszor azért vissza kellett tekernem, de megvan. Nem működött, hogy vacsora közben nézzem meg, zavart a rágás hangja is. De szerintem nyugodtan, csak így tovább, TV torna helyett bátran szúrj be agytornát. Tök jó volt, köszi!

[@urkutatasmagyarul]

Köszi :)

[@viraglauber7271]

Szerintem a végtelent nem számkánt hanem egy fogalomkánt kell felfogni. Végtelen= számok sorozata amely sosem ér véget

[@katalinilonakrizsa]

Szenzációs, fantasztikus, videó - KÖSZÖNÖM! Mert most, 79 éves koromban (2024 március 1-én) értettem meg, hogy miért buktam meg 19 évesen az ELTE (fiz-kém tanárszakán) az első matematika vizsgámon:-)))))). A vizsgaanyag megértésének keserves küzdelmeire és a teljes kudarcomra - természetesen nem is emlékszem már. Csak arra, hogy a VÉGTELEN fogalmának megértése okozott totális zűrzavart a fejemben. Na, mindegy, nincs több időm a felkészülésre... de hátha olyan tételt fogok ki, amit enélkül is megúszok valahogy. A többi vizsgát már mind letettem - csak ebből lett pótvizsga. Hiába minden, gondoltam (NEM gondoltam, CSAK RÁÉREZTEM!), hogy semmi esélyem sincs. Hogy ezen a problémán úgyse fogok túljutni. AKKOR máris fejezzem be az egyetemi tanulmányaimat? A francba! BEMAGOLOM nekik AZ EGÉSZET, az összes képletet úgy, ahogy vannak. Talán kapok egy KETTEST - s az én végtelenem megértése a jövő zenéje marad.... És tényleg, KETTEST kaptam. Tanulság: a matekkal ezentúl nagyon vigyáznom kell. Fantáziálás nukku, nem dumálok többé a matek vizsgáimon, csak az én jól bevált KÉPIES emlékezetemre hagyatkozom. Le kell másolnom a pontos képleteket - és lesz, ami lesz. Mindig kaptam is valamilyen osztályzatot matekból: kettest / vagy hármast. A matek, az nem is tudomány, vontam le a saját "öntörvényű" tanulságomat - ez csak az emberi fantázia terméke. Marad nekem a fizika, kémia, biológia... azám, de ma már minden tudomány a matematika képleteire támaszkodik...

[@thomasmorley4259]

VEGTELENUL megertelek🙂

[@lallerkiraly]

Fhuuu kicsit egyetemi gazdmatek és stat órán éreztem magam pláne a függvényvizsgatnál😁 Ismét baromi jó volt! (A szállodás elméletet hallottam már régen) Tud hány fekvőtámaszt tud csinálni Chick Norris? AZ ÖSSZESET!!

[@balazshorvath-fr2bp]

És azt tudod, hogy nyomja a fekvőtámaszt Chuck Norris? Nem magát nyomja ki, hanem a Földet tolja el magától

[@farkaszsolt5170]

A végtelent tudjuk szemléltetni a gyakorlatban is. Végtelenül egyszerűen. 😁 Vegyünk kettő tükröt. Állítsuk őket egymással szembe. Ha megfelelő szögben nézünk bele bármelyikben, láthatjuk a másik tükör tükörképét, amiben színtén látszik a másik tükör tükörképe. És így tovább.

[@lajoskovacs1052]

Jópofa volt, szellemes. Habár a 17:20 felé lévő megközelítés nekem kicsit sántít.

[@bence3878]

Nagyon jól érthető videó. Annak ellenére is végig néztem hogy tudtam hogy semmi új nem lesz benne

[@matekovacs1073]

Ajánlom mindenki figyelmébe az "Utazás a Végtelenbe" című dokumentumfilmet.

[@milanowskydornyey726]

Kedvenc videóm egyike.

[@andrasborbas8848]

Nagyon jók ezek a videók fantasztikusan csinálod,gratulálok.Mondjuk itt a végtelennél picit elvesztem de ez az én tudatlanságom😂

[@karolyszabo6658]

Érdekes, a végtelenre gondolva nekem sosem számsor, hanem mindig az univerzum jutott eszembe. A két egész szám közti végtelen tizedest még csak-csak, de egy végtelenül (határtalanul) nagy valamit szerintem az emberi agy nem tud felfogni. Ez ahhoz hasonló kb., mint, hogy a semmiből lett valami.

[@kistinka]

A portáscsaj hangja nagyon komoly!

[@ssZZszs]

Van egy hiba! a végtelenhez nem tudsz hozzá adni egyet, és kivonni sem, sőt műveletet sem tudsz végrehajtani vele, mert az nem egy szám, inkább fogalom de még az se. Ezért a végtelennel való egyenletek olyanok, mit "mennyi két körte, meg napsütés"A végtelen az nyelvtanilag leegyszerűsítve egy jelző.De koránt sem mennyiségjelző.

[@jozsefzsikla249]

Reméltem, hogy a végtelen hotelt megemlíted, az egyik kedvencem🙂ismét azt mondom, hogy nagyon jó amit csinálsz, sokszor használom egy-egy videód linkjét hosszas magyarázás helyett😀

[@lucimfere5411]

Egyébként, ha már megkezdtem az okoskodást: egy egyenes, de akár egy körív is végtelen számú pontokból áll össze. A pont kiterjedése azonban 0, azaz nulla. A nullával való szorzás eredményét ismerjük. Ez két dolgot is bizonyíthat: 1: Az általunk ismert(nek hitt) világ csak a tudatunkban létezik, csakis és kizárólag az érzékszerveink számára és azokon keresztül. 2: a 0 és a végtelen egyfajta meta-reciprok viszonyban állnak egymással. A végtelen tizedestörtes példád legalábbis igazolni látszik ezt. És akkor még nem jöttünk ki a síkból, ami amúgy is csak elméleti létező, tekintettel a nulla vertikális kiterjedésre. Mivel a tér is 3 egymásra merőleges egyenes által kijelölt síkok koordináta-rendszere, valamint a racionális tudat az időt szintén csak lineáris "számegyenes" módon képes érzékelni, így kijelenthetjük, hogy az általunk észlelt valóság valójában nem létezik. Mivel testünk, és ezáltal fizikai érzékszerveink is ebbe a rendszerbe vannak behelyezve, részei a tér-idő koordinátának Ezen a ponton kezd értelmet nyerni, hogy a nem megfigyelt fény hullámtermészetű, a megfigyelt inkább részecskenyomokat hagy. A kulcs a TUDAT, a Nem Megnyilvánult Létező, aki a számok nyelvén (is) mondja el nekünk magát. Visszajutunk az ókor filozófusaihoz: a világ illúzió. Vagy a Kelet bölcsességéhez: világunk egy álom. Itt inkább gátat szabok magamnak, és befejezem :)

[@laslolulic5781]

Nagyon jol felvázoltad. A kezdet és a vég az ugyanaz a pont térben és idöben. Az érzékszerveink játéka. Egy csillagra nézve pont ezt érzékeljük. Látunk egy pontot amin két meröleges keresztezi egymást a harmadikat nem látjuk mert felénk mutat az a metszéspont. Világunkat mi kreáljuk magunk köré számtalan kis dimenzioval amik valahol mind össze vannak kötve. E miat nem tudjuk szétválasztani álmainkat a valoságtol mert ahol eggyiknek ott a kezdete és vége ott a másikért is. Bármilyen formát a szemünk a tér zsugoritásával egyetlen pontá fogja alakitani. Ezt szemünk érzékelése igy épül fel. Ha kifejted gondolataid sokszor kerülsz nevetséges helyzetbe mivel sokan mások gondolatát követik a sajátjukat háttérbe szoritva.

[@andrasaliczki2854]

nem állhat össze végtelen számú pontból, hiszen akkor sosem érnél oda sehova, hiszen nem tudsz végtelen utat megtenni. Van egy alsó határa a kis δl hosszúságegységeknek. Ez a határ egy konkrét szám, de részecskefügő

[@lucimfere5411]

@@andrasaliczki2854 ez lehet a fizikában így (ma még), de az alap síkmértanban mi még az én verziómat tanultuk.

[@zoltansinka7521]

Kicsit túlgondoltátok. Az egyenes nem az, hogy végtelen sok pontot egymás mellé teszek. Az egyenest összesen KÉT PONT - amin átmegy - egyértelműen definiálja. A kört sem az összes pontjaival, csak a középponttal, meg a sugarával adjuk meg. Aztán hogy mégis végtelen sok pontot adhatunk meg rajtuk, az már egy másik történet...

[@lucimfere5411]

@@zoltansinka7521 de pontosan erről volt szó. Hogy miből épül fel, és nem "mi határozza meg".

[@gaborcsima9120]

Nagyon érdekes, elgondolkodtató videó. Köszönöm szépen! 👋🙏😊

[@oliverbajnok7]

Ezek a matematikai tézisek ott buknak el, hogy magához a végtelenhez - ami valójában nem lehet egy "valós" szám - jellegéből adódóan nem lehet mégegyet hozzáadni, hisz az már magában VÉGTELEN (mint összeg,ami nem összeg ) Sajnos nyelvi korlátok miatt nem lehet jobban megfogalmazni...

[@sakkmatt]

A végtelenhez valóban nem lehet még egyet adni de az 1és 2 közé mégy egy felet belehet préselni, így végtelen + egy felet kapunk.

[@GeriCraft22]

nagyon jól összerakott videó, Kedvenc csatornám. (Minőség, téma, tartalom)😄

[@Kiborg23]

Az utolsónak én azt a bizonyítását ismeretem hogy 1/3=0,3333... szóval 1/3+1/3+1/3=0,3333...+0,3333...+0.3333...=0,9999... de 3*1/3 még mindig 1 :)

[@solymosiadam3639]

"Utazás a végtelenbe" a trip to Infinity(2022). Agypukkasztó Netflixes doku film! Ez jó téma. Köszönjük!!!

[@muki1300]

17:10 itt nem teljesen egyértelműq fogalmazás, ha mindkét oldalról kivonjuk az 'x' változót akkor 9x= -x+9,99999... lesz az eredmény, de aki figyel rájöhet hogy az X-el jelölt értéket vonjuk ki az egyenletből. Ez egyébként logikai paradoxon, hiszen ilyen módon akár bármelyik x egyenlő lehet egyel Sőt egyetemen megtanítottak 0val osztani és elmagyarázták hogyan lehet 5=7 pl :D

[@pal601]

Rendben, de ha a 10xből az x el jelölt értéket vonjuk ki akkor az nem 9x hanem "9,000 000 000 000 000 000 000 001x=9"

[@gulbeturbo]

x-szel eggyel

[@muki1300]

​@@gulbeturbo tapsot vársz, nyelvész magister?

[@muki1300]

@@pal601 Ha 10xből kivonsz x értéket akkor 9x marad. Ezzel nincs gond, hiszen a 10x=x+x+x+x+x+x+x+x+x+x. Viszont itt a logika ami megborítja a dolgot, egyenletben felírva, ügyesen csavarva, bármi egyenlő lehet majdnem bármivel.

[@4dillusions]

Osztással is lehet végtelent csinálni. Minél kisebb számmal osztunk valamit, annál nagyobb lesz. Ha elosztunk valamit 0.5-el, akkor kétszer akkora lesz, ha 0.1-el tízszer akkor és így tovább. Tehát, ha 0-val osztunk valamit, akkor végtelent kapunk.

[@szabolcsjobbagy30]

Gyönyörűen bebizonyítottad a videóval azt is, hogy az emberi hülyeség végtelen :), hiszen több ember belekötött a 0.99999... = 1 levezetésedbe, pedig 1 darab google kereséssel rájöhettek volna, hogy igaz, amit levezettél, hiszen ezt már nagyon régóta tudják a matematikusok, nekünk az iskolában is tanították.

[@ZolAdam]

Talán nem hülyeségről van itt szó, hanem arról, hogy mennyire hiszi el valaki azt, amit mondanak neki. Hiszi még akkor is, ha még látványilag is furcsa. Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy egy olyan alma amibe már beleharaptak nem lehet egyenlő egy ép almával. Pici a különbség, de elég ahhoz, hogy az egyenlőséget kizárja. Nem stimmel sem a súlyuk, sem az alakjuk, így matematikailag is kizártnak tartom a hiányos, vagyis a 0,9999... és az egy, mint egész közötti egyenlőség fennállását.

[@chopin5990]

Nagyon igaz!!

[@szabolcsjobbagy30]

@@ZolAdam A tudomány ugyanúgy működik függetlenül attól, hogy hiszel-e benne vagy nem, ezért szeretem. :)

[@ZolAdam]

A világegyetem működik függetlenül attól, hogy az ember számolgat-e benne. Számomra a matematika nem hit kérdése, egyszerűen szeretem, mert logikus gondolkodásra sarkall :)@@szabolcsjobbagy30

[@Csicskitotuz]

Sajnos csak most juttottam el ehhez a videóhoz, de ismételten odatetted magad❤, fantasztikus az egész csatorna úgy ahogy van🥹 Az pedig külön jó érzés hogy pár év távlatából is olvasod a kommenteket, ily módon is törődve velünk, nézőiddel🥰

[@urkutatasmagyarul]

Minden vélemény fontos, örülök, hogy tetszik! ;)

[@mdrsz7649]

Láttam néhány tényleges szakmai lektorálást, ehhez fűznék hozzá én is 1-2-t. 1. Nincs olyan, hogy "közel a végtelenhez". Bár láttam más kommentekben ezt a kérdést feszegetni, de világosan senki sem magyarázta el. A köznapi értelemben vett "közel" a matematikában csak egy számhoz lehetünk, a végtelen pedig nem egy szám, nem valós, nem komplex. Amikor halmazelméleti értelemben beszélünk róla akkor ezt SZÁMOSSÁGNAK híjuk. Egy számosság pedig akkor végtelen, ha nem egyenlő egyik természetes számmal sem. Ezen végtelen számosságok közül pedig a legkisebb az alef null nevezetű, ami a természetes számok halmazának számossága. Röviden, a halmazoknál a végtelent mint mennyiséget, a halmaz méretét leíró dolgot alkalmazzuk. Bár igaz, hogy ezekből legtöbbször az alef nullt és a kontinuum végtelent (valós számok számossága) használjuk, azonban ha úgy tetszik "végtelen" sok fajta végtelen van, alef 1, alef 2, stb. mind "nagyobbak" az előzőnél.A másik végtelen, amit a videóban említettél a sorozatoknál, meg hogy így tendál úgy tendál az az analízisben használt végtelen, aminek szinte semmi köze a halmazelméletihez. 2. Ez a végtelen az analízisben csupán egy terminus arra, hogy az adott sorozat bármely tetszőleges valós szám főlé nő. Pont az a lényege egy "végtelenbe" tartó sorozatnak, hogy valójában nem konvegál sehova, hanem elszáll. A végtelen itt sem szám, hanem jelzés, hogy a sorozat minden határon túl nő vagy csökken. 3. Végül nem azért megszámlálhatatlan a valós számok vagy az irracionális számok halmaza, mert nem tudjuk hol elkezdeni. A sima racionális számokat sem tudjuk sehol elkezdeni, ahogy te is mutattad, azonban az racionális számok halmaza igenis MEGSZÁMLÁLHATÓ. Ennek bizonyítása igen szemléletes, elfért volna a videóban. Ahogy annak a szemléletes bizonyítása is, hogy az irracionális számok számossága megszámlálhatatlan. Ezt speciel pont Cantor látta be igen zseniálisan. 4. Ez a két egyszerű, de szemléletes bizonyítás bőven mehetett volna az e szám meg a természetes alapú logaritmus, valamint az e-hez tartó sorozatról való halandzsázás helyett. Egyrészt semmi köze a témához, másrészt olyan szavakat durrogtattál amit egy egyszerű néző nem ért, de te nem adtál magyarázatot, se semmit, csak úgy volt hagyva az a rész minden előjel és magyarázat nélkül. Egyik percben a legbonyolultabb matek az 1000-el való szorzás, következő percben pedig már sorozatról, határértékről, e számról, logaritmusról van szó. Ebben a részben a legrosszabb az, hogy feltehetően te sem értetted, csak felolvastad az odatartozó wikipédia bekezdést. 5. A matematika nem csak a halmazelméletben és az analízisben használja a végtelen, egyébként két teljesen eltérő jelentését. Az igaz, hogy ebben a két részben a leglényegesebb, valamint talán a többi koncepció is többé kevésbé ezekre épül, de mi a helyet a geometriai értelemben vett végtelennel akár az euklideszi akár a projektív geometriában? Mi az, hogy végtelenül kicsi? Van még mit mondani bőven. Ez az 5. pont inkább kiegészítés.

[@lillamakrai8086]

Matematikus vagy?

[@mdrsz7649]

@@lillamakrai8086 Tanár

[@KRISZTIAN1998430]

Jó ez a csati, őszintén meg modva egy jó 🍁🚬után 😊kicsit jóban értem a végtelen.

[@davidh.7027]

Ez egy végtelenül érdekes videó.

[@sakkmatt]

Az én értékelésem -1 Igy már nem helytálló a végtelen.

[@alexgaal1317]

Úgy látom még reagálsz régebbi videók kommentjeire is, szóval teszek egy próbát itt, mert most pont ezt néztem újra. 😀 Persze szeretem az aktuális szondákról, rakétákról, kínaiakról stb videókat is, de lesznek még ilyen agyzsibbasztóak is? Tudom, hogy véges a téma, de imádom. Gravitáció, idő, univerzum, sötét anyag, vagy akár ez a végtelenről, ezeket rendszeresen visszanézem, annyira jók. 😀 Ha van még ilyesmi a tarsolyodban, ne tartsd magadban. 😄

[@urkutatasmagyarul]

Minden kommentre próbálok reagálni, akár régi videóhoz írják, akár újhoz! Igen, van még a tarsolyban néhány, szóval lesz még ilyen téma! ;)

[@alexgaal1317]

Ennyi kommentnél az nem lehet egyszerű. 🫨 De értékelem. 🤩

[@Pallottola007]

Még szerencse, hogy nincs végtelen számú komment. 😉

[@MrMarqmakker]

Tudom én, hogy végtelen csak mennyi van benne?

[@kornelpoloskei4860]

Végtelenül hálás vagyok! :) Meg végtelenül frusztrált is a videó után, de ez legyen az én problémám! :D

[@user-xp8is4if2p]

Chuck Norris 2x küldte padlóra a 8-ast és még rá is számolt 10-et. :)

[@nna7yk]

Megmondta, hogy a pí utolsó számjegye bináris számrendszerben 1... ;P

[@peterbecskei]

Általában amikor a fizikában (valóságban) szembe jön a végtelen, akkor már valamit elcsesztünk a képletekben ami "szingularitások" képében jelentkezik. A matematikában persze akármit, így a végtelent is ki lehet találni, nem kell ragaszkodni a valósághoz csak az ellentmondásmentességhez. A végtelent gondolatkísérletekben el lehet képzelni, de valóságban kísérletezni nem lehet a végtelennel mert csak véges mennyiségeink vannak és azok is kvantáltak, vagyis létezik "egységük", vagyis a valóság véges és diszkét. A mikor elkészítünk egy számító (számoló) gépet a "memóriája" is véges számot tartalmaz és csak ezzel lehet modellezni a fizikát is. A görögök még a irracionális számokat sem tekintették valódi számoknak, pedig tudtak gyök2 hosszú szerkaszt szerkeszteni a geometriában.

[@sakkmatt]

Csak számunkra ismeretlen a valóság. A lehetőségek tárháza az Univerzum számára igen is végtelen. (nagyképű összehasonlítás).

[@peterbecskei]

megszámlálhatóan végtelen? Alef0?@@sakkmatt

[@somethingofmylife]

Szerintem meg minél nagyobb egy szám akkor is közelebb van a nullához mint a végtelenhez :D

[@ianosescuion9218]

A parányi véges voltunk és a téridő összehasonlítása kiadja a végtelen fogalmát érzékszerveink alapján beállított gondolkodásmódunknak. Amit matematikailag bemutattál az elvont, ellentmondásokkal teli zsákutcákból keresi a kijutást. Nagyon élveztem a munkádat.

[@Guenhwyvart]

Chuck Norris megszámlálhatóan végtelenszer megszámolta a megszámlálhatatlan végtelen számok halmazát.

[@leadcoloredgirl0707]

Fantasztikus videó, ámultam és bámultam, mint mindig 🙂 Főleg a vége! Ott nagyot koppantam 😁

[@Inspactah1]

Úgy látom a videó rendesen kisütötte az agyát pár unatkozó bukott bölcsésznek.

[@Andbovi]

Legalább nyitottak másra is, de egyeseknek kommentelniük nem kéne hülyeséget. Nem várom el, hogy halmazelméletet vagy analízist tanuljanak, de akkor inkább a hülyeségeket magukban tarthatják.

[@Zold1909]

Nagyon jó, gondolatébresztő videó lett. Köszi!

[@Mark-Steel-Goodman]

A végtelent nem lenne szabad számszerűsíteni. Másként kellene értelmezni.

[@Vid.186]

Nagyon jó videó volt, köszönöm! 😊👍

[@ferencmolnar1651]

A végtelen egy fogalom, nem pedig egy szám, szóval értelmetlen számok által "számszerűsíteni".

[@ptrad]

A matematika eleve nem adhat választ erre, mert a végtelen nem anyagi/számszerű , kizárólag ezen kívüli/felüli entitás. Mennyiség nem is lehet végtelen, amit valójában matematika üldöz az a szukcesszív végtelen, „megszámlálhatatlanul sok = „véghetetlen”. Ami ebben a videóban hosszan elhangzik az üres matematika retorika. Pld. nyilván nincs több végtelen... A megoldást már régen megadta R. Guénon, magyar fordítása is van már: R. Guénon: Az infinitezimális kalkulus alapelvei (ford. Baranyi Tibor Imre)

[@Throrma]

Nagyon szépen köszönjük! Igazán érthető volt, habár amikor azt mondtad, hogy ha nagyon nagy számra gondolunk, akkor arra számítottam, hogy megemlíted Rayo's number-t, de igazán nem fontos ehez a témához. A kérdesem, hogy lesz-e a komplex számokról videó? Habár ez inkább matek-fizika rész és nem tudom mennyire kapcsolódik az űrkutatáshoz, de szívesen látnék egy videót róla tőled 😁

[@herbalbedaral7011]

Ezzel most ki mondjuk egyben aztis hogy a végtelen csak plusz lehet? Mert ha csak plusz lehet akor az azt jelenti hogy 0-a a ki indulási pont de akor már nem végtelen mert kaptunk egy ki indulási pontot.Azaz a végtelen minusztol pluszig mindketiranyba végtelen és a 0 a középpont? Bárhogy nézem egy egy paradoxon. Mert ha végtelenre gondolunk tuti az űr eszünkbe jut amit nem nézhetünk minuszban. De akor hogy is van ez?

[@feketerokaric]

"A nulla nem létezik." ~Sheldon

[@KárolyTóth-n1s]

@@feketerokaric Sheldon deklarálta, hogy az ő ülőhelye a 0,0,0,0 a koordináta rendszerben. Tehát létezőnek tekinti a nullát.

[@feketerokaric]

ellenben az ifjú Sheldonban azt állítja hogy nem létezik @@KárolyTóth-n1s

[@i3fanatic]

Cssk gondolj az időre. Végtelen idő van előttünk. A múlt is végtelen. A jelen idő a nulla pont.

[@urkutatasmagyarul]

Azert ez így nem teljesen igaz, amikor nem volt tér, nem csak nem volt mivel mérni az időt, de nem is volt mit! Úgy értem, az időúlását azzal tudjuk mérni, ahogy az atomi reakciók végbemennek, de nem voltak atomo reakciók sem, így nem volt mit mérn az ősrobbanás elött. Tehát az idő a múltban biztosan nem volt végtelen

[@EmanuelNagy-i5v]

Vagy mondjuk, úgy kapsz 1 tábla csokit, h először a felét kapod meg (ŰM-ban 90%-át), majd a maradék felét (ŰM-ban maradék 10%-át) és így tovább végtelenszer, az összesen pont 1 tábla csoki, amennyi az elején is volt. De egy merev szárú tökéletes ingát úgy meglökni, hogy a felső holtponton ne forduljon át és ne is essen vissza: a holtpont előtti örök lassulással lehet elérni.

[@zsoltmengyan]

Chuck Norris elszámolt végtelenig. Kétszer!

[@urkutatasmagyarul]

Komolyan?

[@suckee86]

Chuck Norris tudja a Pí utolsó számjegyét. :D

[@gulbeturbo]

​@@urkutatasmagyarul Chuck Norris még a betonba is bele tudja hugyozni a nevét és 72 kromoszómája van, mindegyik mérgező, és Bellnek volt egy nem fogadott hívása tőle, mikor épp feltalálta a telefont

[@Bonewerkz]

Chuck Norris visszaemlekszik az Osrobbanas elottre.

[@katalinfarkas7581]

Ez de beteg!! :-) Megyek, sütök egy jó steak-et :-) Végtelen fini lesz. Ez a videó pedig a "Jó ebédhez szól a nóta" :-)

[@FittNet]

😁😅😂🤣 Igazad van, mit iszol?

[@bobafett7708]

Hát speciál ez most nem annyira tetszett. a matematikai megközelítés helyett arra lettem volna kiváncsi mit gondolnak a tudosok/fizikusok/csillagászok a végtelenröl. mi van az univerzum határán túl, van-e önmagába torkolló görbült tér, stb.

[@V_Atti]

Erre jelenleg nincs biztos válasz, csak sokféle lehetséges válasz van. Szerintem nincs határa, fogadhatunk is :D

[@Throrma]

Talán lesz az is, viszont ennyi erővel lehetne vallási témájú videó is, mert ez mind hit kérdése, ki mit gondol arról, hogy mi van az univerzum határán túl 😅

[@bringaspar]

Betyárosan jó volt ez a gondolatkísérlet. Tartalmában és témájában ugyan kapcsolódik, mégis eltér a többi videótól. De hogy - számomra - az egyik legszórakoztatóbb volt, az biztos! 😊

[@THEHUNGARY78]

Végtelen? És ezt miből számolta ki? Matematikus ön? 😅

[@kingjulius2453]

Végtelenül egyszerú a magyarázat! :)

[@karolykovacs3661]

Az egész gondolatsorral nem értek egyet. A végtelen nem egy szám, hanem egy fogalom. tehát nem lehet vele matematikai műveleteket végezni sem. Pont annyi értelme van egy egyenletbe behelyezni, mint azt hogy "láthatatlan". a végtelen+1 műveletnek még ennyi értelme sincs. Ha a kiinduló gondolat hibás, minden erre épült logika tévedés. Számzsonglőrködés. Inkább kérdezek valamit, hátha valaki tudja rá a választ! Ha Kezdetben volt az Anyag, ami egy végtelen kicsi pontba volt - végtelenül nagy sűrűségben - sűrűsödve, akkor ott a gravitáció végtelen volt? (szerintem igen) Akkor ez hogyan tudott felrobbanni? (Big Bumm) Tehát keletkezett egy erő, ami nagyobb volt a végtelennél? Szerintem a kérdést nem lehet tudományosan megválaszolni. Ez filozófiai kérdés, minden a kérdésre adott válasz filozofikus. Hihetem, hogy így történt valami miatt, amit nem tudok. Vagy hihetem, hogy Isten teremtette a Mindenséget. Vagy hihetek bármi mást. Mindenesetre az Ősrobbanás-elmélet szerintem pont olyan hit kérdés, mint a vallás. A végtelenre keresheti a választ a matematika, de nem fogja megtalálni, mert ahogy írtam, nem egy mennyiséget jelent. Az emberi elme pedig nem tudja elképzelni, meghaladja a képességeinket. Pl. egy két dimenziós pálcikaember hogyan tudja elképzelni a három dimenziós világot?

[@urkutatasmagyarul]

Azért elég sok pontatlanság van a kommentedben, mint hogy a vegtelennel nem lehet számolni, amikor tendszeresen dolgoznak vele a fizikusok és matematikusok a határértékszámításoknál, görbék felvázolásánál. A másik pontatlanság, hogy az ősrobbanás pillanatában minden anyag egy pontban volt. Ez természetesen nem igaz, hiszen az ősrobbanás pillanatában (pont a gravitációs hatások miatt) nem lehetett anyag, különben nem tudott volna tágulni. Akkor még csak tiszta energia volt, ami a kiterjedés és lehülés után tudott anyaggá válni.

[@karolykovacs3661]

elnézést a pontatlanságomér, nem vagyok szakember, csak gondolkodtam ezen. Köszönöm a javítást! De ha csak energia volt, amivel teljesen egyetértek, akkor sem értem. Egy végtelenül kicsi pontra mutató végtelen energia, hogy tudott felrobbanni, tágulni? Akkor kellett egy ellenerő, ami végtelen+1 minimum, ami ugye netto hülyeség. Nincs bajom a végtelennel, csak szerintem a végtelen az végtelen. Nincs olyan, hogy végtelen+1, vagy végtelen a négyzeten vagy gyök alatt... Rég voltam iskolás, de mikor a matek tanárnőm mondta, hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoznak, azt sem értettem. Dehát én is a végtelenben vagyok! Miért nem itt, pont előttem? És ha találkoznak, akkor ott az valaminek a vége? Nem lehet, hogy emberi tulajdonság, hogy mindent meg akarunk magyarázni? Azt is, ami esetleg túlmutat rajtunk. Nem a magam ismeretére apellálok, hanem a korlátainkra. Nem tudjuk elképzelni, értelmezni a végtelen fogalmát, mert minden, amit ismerünk véges. Ami nem az, próbáljuk végessé tenni. De mint mondtam, szerintem ez inkább filozófiai kérdéskör, mint fizikai/matematikai. Univerzum vagy multiverzum, stb. Soha nem fogjuk tudni, túl mutat a kérdés a határainkon. Lehet érvelni mellette-ellene, megfogalmazhatjuk az érvelésünket matematikai nyelven, ettől kicsit tudományosabbnak tűnik, de akkor is fikció marad szerintem. Kicsik vagyunk ehhez mi emberek. De azért gondolkodni jó és kell. Hawkins szerint a filozófia lemaradt a tudomány mögött. Azt írja, hogy korábban a filozófia kérdéseket fogalmazott meg, amire a tudomány kereste a választ. Most ennek hiányában, a tudomány fogalmaz meg kérdéseket amiket próbál megválaszolni. Egyébként a személyes meggyőződésem, hogy mikor Isten szólt, hogy "legyen világosság!", akkor végtelen sok energia szabadult fel, mivel Isten természetében végtelen sok erő, energia van. Ez pedig pont annyira tudományos, mint a BigBumm pontosabban semmivel sem kevésbé. Hit kérdése mindkettő és mindig az is marad.

[@urkutatasmagyarul]

@@karolykovacs3661 Az, hogy az ősrobbaná megtörtént tény. Ezen nincs mit vitatkozni. De hogy mi okozta?! Na, az már egy sokkal érdekesebb kérdés valóban!

[@azonosito321]

@@urkutatasmagyarul Nem tény, csak ez a legvalószínűbb. Ténynek viszont, ahogy én tudom, nincs titulálva.

[@urkutatasmagyarul]

@@azonosito321 Csak ennyit mondok: kozmikus háttérsugárzás ;)

[@imrezsoltbalogh7142]

Végtelenül jó videó 😊 Érthető volt nagyon tetszett ez a videód is :)

[@ps3kontroller126]

Dimenziókról lesz videó?

[@urkutatasmagyarul]

Mit meséljek róluk? Mire lennél kiváncsi?

[@ps3kontroller126]

@@urkutatasmagyarul pl a magasabb dimenziók, 4-edik dimenzio stb..

[@lucsanecviktor746]

15:10 szerintem is :D Üdv Zugló-ból 😅

[@420lifee]

ha vegtelen szamu szobaba vegtelen szamu vendeg mar bement akkor ki akar meg bemenni szobat foglalni?😆🥲🤣

[@i3fanatic]

Az idő végtelen. Előre és hátra is. Ha így van, akkor a mostani pillanatot soha nem érhettük volna el. Azaz logikus hogy volt egy kezdet. De hogy lehet kezdete valaminek ha semmiből nem lehet valami? Ha meg volt valami akkor az mindig is kellett hogy legyen, tehát végtelen ideje létezik. Szóval akkor most mi nem létezhetünk, mert a végtelen multból nem lehet elérni egy olyan pontot ami végtelen messze van.

[@22Vasika]

Chuck Norris szerintem többször is megcsinálta 😅

[@helikonhd]

És még visszafelé is elszámolt. Tehetséges a csávó!

[@norberthunyadvari2992]

Hát ezt egy élmény volt végignézni :)

[@Derano71]

Egy végtelen szobával rendelkező szálloda sosem lehet tele. Ha végtelen számú vendég van, akkor is végtelen számú szabad szoba marad. Tehát a recepciós hazudik. Jók a videók!

[@eztmostnemmondodkomolyan]

Na most ezen a kommenten gondolkodtam kemény 10 percig és arra jutottam, hogy neked nem jó a megállapításod, hiszen alábecsülöd a vendégszám végtelenségének jelentését. Azt is mondhattad volna, hogy a hotelnek iszonyatosan nagy számú vendége van a te megállapításod szerint. De a végtelen az végtelen. Ha a vendégszám végtelen és a hotel szobáinak a száma is végtelen, akkor azok azonosak.

[@NyirsegiMusorfuzet]

@@eztmostnemmondodkomolyan Szerintem gondolkodj még végtelen x 10 percig, vagy inkább mégse...

[@eztmostnemmondodkomolyan]

@@NyirsegiMusorfuzet nem akadály, hiszen helyetted is nekem kell, az utóbbi nagyobb feladat

[@NyirsegiMusorfuzet]

@@eztmostnemmondodkomolyan Mi autisták csak megmosolyogjuk a korlátoltságodat.

[@istvanbaranyi9321]

Hát ez jó! A végtelent valahonnan megfejteni. Mondjuk a pozitív oldalról. De hogy jutottunk idáig? Avégtelen negatív elejétől kellene kezdeni, ami viszont nincs.🙃😉

[@S.A.I.70]

A végtelennek nincs értéke, nincs intervalluma. Teljesen felesleges róla ennyit dumálni. Végig hallgatod a videót és nem tudsz meg többet róla.Még jó hogy ez véges.😮

[@istvanborsay1049]

Még jó, hogy vannak ilyen osoba f.s érdeklődök, akiket leköt az ilyen ismeretterjesztő video, mint engem.... Gondolj bele! Ha mindenki, olyan agyonkultúrált, VÉGTELEN-tudású lenne, mint te, ez a pali, aki ezt a videót összehozta így és te nem néznéd, képzeld, lehet éhenhalna a végtelen számú néző, végtelen számú bevétele nélkül! Bizony! 😅 Miért kell lehúzni? Többet tudsz? Jobban tudod? MUTASD! OSZD MEG! Ja, ha szakmairígy vagy az más.... De attól még ne fikázd azt, aki utána jár annak, ami mást érdekel. Te meg csak jössz taknyot dobálni, mert épp volt az orrodban. Sokan köszönjük, ha nem válaszolsz 🤗

[@rakaczkimihaly]

@@istvanborsay1049 A baj ezzel a videóval, hogy hibás következtetéseket von le, és alapvető szemléletbeli problémái vannak. Magyarul, butaságokat beszél, amit nem kéne. Mert ha valaki valamit nem tud, az nem akkora baj, minha rosszul tudná!

[@urkutatasmagyarul]

Misi! Vedd a bátorságot és javítsd ki az általad vélt hibákat! Ezzel segíts másoknak is

[@laszlokomar]

​@@rakaczkimihalyaz egyenes például egy végtelen grafikusan ábrázolva. Minden egyenest leíró függvény végtelen hosszú távolságot ábrázol a végtelen intervalluma csak előjel helyesen értelmezhető pl nulla vagy bármelyik szám és +- végtelen közötti számokat amik lehetnek valós számok vagy ha csak pontok akkor természetes számok. Minden görbe végtelen számú pontból áll mivel a pont kiterjedése nulla

[@tibornagy6691]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@cream69pi314]

Minden szám közelebb van a nullához, mint a végtelenhez

[@cream69pi314]

Minden szám közelebb van a számegyenesen bármelyik másik számhoz, mint a végtelenhez

[@Throrma]

Köszönjük Pi, ez kár hogy nem hangzott el a videóban

[@hungarianmelsachannel9189]

Szia! Szerintem érdemes lenne feldolgoznod a különböző térdimenziókat, hogy azok hogyan működnek. Kicsit beleástam a témába, de a 4. dimenzión túli dimenziókat (5,6,7...stb.) csak angol nyelven találtam meg. Klassz lenne, ha feldolgoznád a dimenziókat szerintem :)

[@s.x.azurkutya9655]

Ez most egy .urva érdekes téma.. A szingularitás=végtelen. Ha a fizikában végtelen jön ki , (a matek nyelvén) az valójában egy szofisztikált formája annak, hogy fogalmam sincs mi a .asz van. Valalamit, valamiket nem értünk. Ez igaz a fekete lyukak kapcsán és az univerzum mérete kapcsán is. És valószínűleg kevésbé populáris témákban is lehetséges találkozni a végtelen ből fakadó paradoxonokból.

[@szucsi0]

Azt akarod mondani, hogy ha fogok egy nagyon-nagyon hosszú mérőszalagot és a végével elkezdek sétálni Zuglótól Lisszabonig, akkor nem fogok pontos adatot kapni a két hely közötti távolságról?

[@sakkmatt]

Ha fémből készült a mérőszalagod az a Portugál melegtől kitágul. Nem kapsz Magyar pontos értéket.

[@gmeszi.]

A végtelen matematikai szempontból nem egy konkrét szám így számolni vele értelmetlen, ézért használnak közelítőt amit behelyettesítenek. De ebben az esetben nem lehet kimondani hogy a megoldás helyes. Ez egy kifejezés mint a nagy, kicsi annyt tesz ismeretlen ez a szituáció nem egzakt túl meghatározható.A matek tele van ilyen paradox szitukkal. Gondoljunk csak a felezésre mindent addig lehet felezi ameddig van kapacitásod számolni. A vaóságban végtelen nem bizonyított és nem is bizonyítható.

[@richardborosjanos3952]

Amúgy baromi érdekes ez a szállodás példa. Lényegében minden a végtelen része, ezért az új megszállónak is kéne,hogy legyen szabad szoba a számára. Ez számomra azt mondja ugye,hogy a végtelenen kívüli eshetőség,vagy ami mindent magába foglal. Ez maximum azzal lehet egyenlő, akitől a végtelen léte származik. Viszont alapból ez a "valaki" szálláskérő mellett, egyben minden szobában ott van. Tehát már vendég.

[@2567lgy]

a végtelen talán inkább filozófiai kérdés

[@OliKahn12]

Középiskolában a végtelent úgy definiálta a matek tanárom, hogy “gyakorlatilag minden végtelen, csak mi szabjuk meg benne a határokat”

[@_zzs_1791]

jól mondta.. csak a "gyakorlatilag" szó felesleges.. ; )

[@FittNet]

Hát nem kerültem közelebb ..

[@erikajakucs5685]

Problémáim vannak a tartalommal: 1. Ahhoz, hogy két végtelen halmaz egyenlő számosságát bizonyítsd nem elegendő az egyik halmaz minden eleméhez a másikból egyet rendelni. Ha ez sikerül, csak azt mutattad meg, hogy az első részhalmaza a másodiknak. Azt is látni kell, hogy kölcsönösen egyértelmű a hozzárendelés, és hogy mindkét halmaz minden elemét felhasználtad. Tehát, hogy a második halmaz minden elemének van őse (eredetije) az első halmazban. Ezért a bizonyításod a páratlan pozitív egészekről nem teljes. 2. A matematika nem csak kétféle végtelent ismer. 3. Ez csak szubjektív panasz: a matematikai tehetséggondozásban a végtelen szállodás problémasort felfedeztetésre használjuk. Okos gyerekek maguk is le szokták gyűrni ezeket a feladatokat. Nagy kár ilyen poénokat legyilkolni azzal, hogy egy videóban közzé teszed, na pláne mindjárt többet is egyszerre. Különōsen rossz, hogy ezt pontatlan tartalmi környezetben teszed.

[@XYZW12]

Az egyik végtelen halmaz eleve részhalmaza volt a másiknak. Ha a bővebb halmaz elemeihez tudsz rendelni elemeket a szűkebb halmazból, akkor a részhalmaz nem lehet valódi részhalmaz, a számosságuk meg kell egyezzen. Szóval itt konkrétan helyes a levezetés. Két általános A és B halmazra nem, ott természetesen oda-vissza kellene bizonyítani a megfeleltethetőséget.

[@erikajakucs5685]

@@XYZW12 Így van, de ez hozzátartozik a bizonyításhoz. Attól, hogy az egyik irányt nyilvánvalóbbnak látjuk még nem kenhetjük el.

[@XYZW12]

@@erikajakucs5685 Nincs elkenés, az egyik irány maga az, hogy az egyik halmaz részhalmaza a másiknak, tehát nem lehet benne több elem.