Nagyon informatív videó. Kellenek az ilyen elhivatott szakemberek, akik értik és szeretik a munkájukat! Az állami ingyenpénz legalább egy töredéke értelmes és fontos felhasználást nyert!
@laszloblue36113 ай бұрын
Nem szakember. Politikai környezet kell. Akku gyár, napelem. Energia tárolás. Ehhez politikai irányvonal kell, és kitartás.
@balazsgaal22205 ай бұрын
Nagyon szeretem az ilyen edukáló- és ismeretterjesztő videóidat. Adásaidból sokkal többet lehet megtudni a magyar kutatásokról, fejlesztésekről- és meglévő technológiákról, mint bármelyik televíziós hírmagazinból. Még sok ilyen tartalmat és minden jót!
@prymus10055 ай бұрын
Nagyon örülök, hogy megtudtam, hogy van ilyen jövőbe tekintő üzem és csapat, akik működtetik. Főleg a megoldás keresés, a különböző technológiák összefonódása tetszik ebben a projektben. Profi téma és videó. Köszönöm!
@horvatheva60205 ай бұрын
Nagyon jó, edukatív az adás, nagy érdeklõdéssel néztem, köszönöm!👍🙏🏻🌷
@kovachmarcell5 ай бұрын
Nagyon informatív ismeretterjesztő videó, köszi Csaba hogy ilyen minőségben ezeket rendszeresen elkészíted. Illetve jó látni hogy Magyarországon ilyen tudományos projektek futnak a világon mondhatni egyedülállóként.
@tamaskaldi90885 ай бұрын
Nagyon jók ezen a drón felvételek, kíváncsi lennék egy ilyen napelempark hőkamerás felvételei mit mutatnának. Érdekelne ez milyen hatással van a terület mikroklímájára.
@KovacsZsoltPeter5 ай бұрын
Egy biztos, hogy melegebb mintha csak a növényzet lenne.
@megyerigabor34055 ай бұрын
Üvegház hatású. Mi más lenne? Paradoxonra épített megoldás sajnos.
@rolandkucsa47295 ай бұрын
Érdekes lehet amikor pöfög ott a fűnyíró amikor kaszálják ki a napelemek között. Véleményem szerint azt is elektromosan kellene megoldani ha már ott az energia.
@BalanceDroid5 ай бұрын
@@rolandkucsa4729 szerintem pedig 120-150 cm kezdő magassággal szerintem nem is kellene vágni a füvet vagy max évente egyszer.
@laszloblue36113 ай бұрын
+30° több van a panelek felett. Sajnos van hatással egy 10.000 kW feletti park, de jobbat senki sem tud.
5 ай бұрын
nagyon jó videó volt, köszönjük Csaba a befektetett energiát!
@gyularomhalmi31735 ай бұрын
Gratula! Nagyon érdekes volt!
@TJ_Simon5 ай бұрын
Köszönjük, nagyon jók ezek a videók! Jó látni, hogy kezd a köztudatba kerülni, mennyire is fontos minden lépés. Egyik nagyon fontos tanulság, hogy nem lesz egy megváltó megoldás, összetett lépések kellenek. És igen a fogyasztási szokásainkkal is hatással fog kelleni legyen. Valahogy a mezőgazdaságról nem beszélünk talán eleget. Érdekes összehasonlítás: 2018-ban a világ összes mezőgazdasági és földhasználattal kapcsolatos kibocsátása elérte a 9,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket (Gt CO2eq). A légi közlekedési ipar évente körülbelül 1 milliárd tonna (1 Gt) szén-dioxid (CO2) kibocsátásért felelős. Szintán 2018-as tanulmány szerint Észak-Amerikában az egy főre jutó éves nitrogénműtrágya-felhasználás elérte a 40 kilogrammot, Európában fejenként 25-30, Afrikában 2-3 kilogramm műtrágyát alkalmaztak. A nagymennyiségű műtrágya használata miatt 1,13 gigatonna szén-dioxid került a légkörbe, ami a mezőgazdaságból származó globális kibocsátásnak több mint a 10%-a, valamint 2018-ban a kereskedelmi repülések során kevesebb szén-dioxid keletkezett.
@ernoambrus85625 ай бұрын
1 kg hidrogén energiatartalma 39 Kwh,(139 Mj),1tonna az 39Mwh,azt mondták a videóba hogy 30 tonna jön a túltermelésből évente ,az 1170 Mwh a napelem telep 25Mw teljesitményű,azaz évente 47 órányi túltermelést tudnak igy eltároni.Az nyáron kb 10 napsütéses nap.
@cartoonelladefrasz75685 ай бұрын
Ebből vond ki 40%os veszteséget ami a H2 technológia használatával jár.
@TheArtimov5 ай бұрын
De azt is mondják, ez ipara teszt üzem, arra való hogy megnézzék, erdemes-e nagyban nyomni.
@gezakovacs18415 ай бұрын
Sajnos az ilyen riportokkal tévesztik meg az embereket, hogy az ilyen technológiáknak valaha is bármiféle kimutatható hatása lesz a karbon kibocsátásra. A világon előállított ipari hidrogén 0,1% a zöld hidrogén. És mindeközben a karban kibocsátás évről évre rekordokat dönt. Hagyjuk már ezt a hülye zöld dumát.
@cartoonelladefrasz75685 ай бұрын
@@TheArtimov Ez már inkáb a Nagybani tesztelés ellocsoltak rá 1,2MrdFt
@kiszeg5 ай бұрын
Tesztüzemben, de ha a teljes felesleget használják ezen a kapacitáson 150 tonna. Elhangzik a videóban.
@nagushop5 ай бұрын
Szélerőműben tudunk segíteni! 👍🤟
@tobibaby5 ай бұрын
Köszönöm a videót!
@IlleesEndre5 ай бұрын
A Hindenburg esetében tényleg nem a hidrogén gyulladt meg, de azután az nagy segítség volt a tűznek.
@laszloblue36113 ай бұрын
Igen, kéz a kézben segítették egymást! 🎉❤ Azóta fél az emberiség tőle.
@rolandswartz85165 ай бұрын
Szia Csabi! Nagyon jók lettek az olasz országi utatokról készült videók. Imádtuk nézni a párommal.Egy apró megjegyzést ha megengedsz : NAGYON örültem volna neki ha a videók végén az aktuálisan következő jelent volna meg linkként és nem mindig a legutolsó! Pl. : Ha néztük a 6os akkor is a 11est dobta fel és nem a 7est!
@dexter323i5 ай бұрын
Ha a CO2 kibocsájtás csökkentése a legfontosabb cél, akkor jó lenne, ha nem abban gondolkoznának, hogy hogyan lehet napfényből szintetikus üzemanyagot elállítani, amit aztán el lehet égetni, és csupán 30% hatásfokkal visszanyerni belőle az eltárolt energiát.
@v1l1k35 ай бұрын
@@dexter323i a szintetikus üzemanyag elégetése nem jár extra CO2 kibocsátással, ha megújulóból állítjuk elő. Amúgy én sem vagyok oda érte, de van helye az iparban. 350bar-ra összenyomni a H2-t az is sok energia, az is veszteség.
@takacslevente33725 ай бұрын
Minek elégetni? Közvetlenűl elektromos árammá alakítva 60% a hatásfok.A szinetetikus üzemanyaggal pedig a meglévő autópark kibácsátását lehet csökkenteni.
@imrezsoltkalmar49405 ай бұрын
@@takacslevente3372 Olyan területeken, ahol nem lehet pikk-pakk elektromosra átállni és amikor a kőolaj beszerzése is nehezebb, fontos átmeneti lépés lehetne a szintetikus üzemanyag. Valamint nem kellene kukázni egy halom berendezést, ami szintén egy fontos szempont. Csak ne az legyen a fő távlati cél.
@jaegar20044 ай бұрын
Mi az hogy elégetni? A hidrogén oxidációjábol víz keletkezik! "A világ legszennyezőbb anyaga"😂😂😂. A folyamat során létrejövő energia több mint 90%-a árammá alakítható, mivel a víz termelése nagyon kevés hőt termel. Egy modern elektrolízis rendszerben a hidrogén termelése során alig 30% a veszteség.
@jaegar20044 ай бұрын
@@imrezsoltkalmar4940amiről te beszélsz az az ammónia. A dieselt nem lehet csak ugy hidrogénnel hejettesíteni, mert az oxidációja során folyékony anyag(víz) keletkezik, szóval nincs égés. A hidrogén autók igazábol elektromosak, csak itt aksi helyett az energiát hidrogénben raktározzák.
@fox2000655 ай бұрын
De mi lesz a kénhidrogént kibocsátó marhacsordákkal ?
@mazsolt214 ай бұрын
Anno felvetettem én is, hogy negatív árammal lehetne hidrogént előállítani, csak én otthoni napelemekhez terveztem. 😅 De a mesterséges vízerőmű is jó lehet, ha a felesleges árammal vizet pupálunk fel a hegytetőre (magasra) és azt éjszakai órákban vissza lehet nyerni.
@gipszjakab40295 ай бұрын
Mi a szerepe a védősisaknak?
@halmosgyorgyi19865 ай бұрын
Hát hogy, ahogy a nevében is benne van, védje az ember fejét. :D
@milannedelykov76035 ай бұрын
Napszúrás ellen :-)
@lorincmate5 ай бұрын
Érdekes videó, szerintem a 0Ft megoldás, ha motiválva lennének az embereket, hogy akkor fogyasszanak amikor van áram. Pl SmartGrid Mai napon 0,48€ volt 1MWh délben és 226€/MWh este a HUPX-en (áramtőzsde) Szépen mindenki beállítaná a mosógépét meg a klímát hogy napközbe menjen az ingyen áramról.
@kiszeg5 ай бұрын
A nagy fogyasztó az ipar, ott törekednek is arra hogy a nappali műszakokra essenek a nagyobb energiahasználattal járó folyamatok. Akinek már szaldó nélküli, pláne szigetüzemű otthoni rendszere van, az már tudja hogyan használja.
@messziroljott15165 ай бұрын
tetszett :)
@fybrk5 ай бұрын
A felmelegedést az állítaná meg, ha csökkentenén az energia felhasználást MINDEN területen, nem kell évente új kütyüt gyártani és nem rinyálni, hogy áll a gazadaság aztán nyomni mégtöbb pénzt, ami mégtöbb energia és megy a kerék körbe...
@gyorgynemeth44845 ай бұрын
senki nem tudja, ez megállítaná-e, de az, hogy az elfogyó fosszilis energiát olyan berendezésekre pazaroljuk, amelyek biztosan nem fognak megoldást jelenteni, mert rossz a hatásfokuk vagy nincs is elég nyersanyag hozzájuk a földön, az egész biztosan remek üzlet. El kellene azon gondolkozni, hogy csilliárdokat költünk a megújuló energiára, miközben a globális energiafelhasználás 82%-ban fosszilis és ez nem változik.
@bgergo135 ай бұрын
Ha ez így lenne, akkor te se írogatnád most az okosságaidat ide, mert nem lenne hova, és nem lenne miről.
@jaegar20044 ай бұрын
Szóval legyünk barlanglakó drogos hippik?
@lazargabor18395 ай бұрын
Arra ügyeljünk, hogy fát egy darabot se ültessünk. Lehetőleg irtsuk őket. Kell az energia 2-4 tonnás SUV-oknak / 1, max 2 fő. Arra is figyeljünk oda, hogy nehogy a tömegközlekedést fejlesszük. Sőt, rohasszuk le minél gyorsabb ütemben. Ja! És szaporodjunk minél gyorsabban! Úgy lesz igazán fenntartható.
@gyorgynemeth44845 ай бұрын
És azért kellenek a nagy SUV-ok, hogy vigye valami azt a majd egy tonnás akkut, aminek az előállítása annyit szennyez a környezeten, mint egy dízel autó legyártása meg több évnyi üzemeltetése....és akkor még nem beszéltünk arról, mi van, amikor tönkremegy (különösen, hogy a mi itt készül, majd ide jön vissza).
@TheArtimov5 ай бұрын
A tömegközlekedés folyamatosan fejlesztve van. Nem láttad, milyen vonatok voltak 25-30 éve? A hőszigetelés már alap dolog, egyre hatékonyabbak a fűtési, szigetelési módok. A sok energiát használó országok népessége csökken.
@tattooairinc63085 ай бұрын
"A fenntarthatóság és az angol nyelvtanulás között kapcsolat van, ami segíti a készségfejlesztést". - J. Srivastava 2019 kzbin.info/www/bejne/h3jPo6Crq6Z8nbcsi=EK4VOaDKKHW1-DYH
@eviromankovics91795 ай бұрын
Mindenesetre a magyarok erősen fogynak sajnos...multhéten láttam hiradőban soha olyan kevés baba nem született mint az idei juliusi hónapban...Bpten fejlesztik a tömegközlekedést, vidékről inkább nem nyilatkozom siralmas ( vonatok annyira nem, de a táv.buszok vagy a helyi közlekedésiek Békéscsabán fel kell lebegjek ha fel akarok szállni a buszra akkorák a lépcsők, London után nekem siralmas, ha hazamegyünk párommal... ( jah kint az emeletes buszok is már elektromosak folyamatosan cserélik le az összes buszt)
@bgergo135 ай бұрын
@@gyorgynemeth4484 - Mercedes GLS 450d (3.0 dízel 7 személyes) 2615kg - Tesla Model X (7 személyes) 2340kg
@laszloilles56635 ай бұрын
A legjobb tárolás az ha felpumpálunk egy magaslaton lévő tározóba vizet és azt amikor kell leengedjük egy turbinára kötött generátoron keresztül.
@66zioka665 ай бұрын
Igen, csak sok dolgot kell még figyelembe venni. Ha csupán a hatékonyságot nézzük lehet, de ha már azt nézzük, hogy nem kellene tönkretenni egy tájat akkor nem biztos.
@eviromankovics91795 ай бұрын
Gran Canarián van már ilyen Csaba egy korábbi videójában ott igy tárolják az energiát...
@laszloilles56635 ай бұрын
@@66zioka66 maradjunk akkor inkább a hagyományos erőműnél. Az a táj része
@kiszeg5 ай бұрын
@@eviromankovics9179 Svájcban 100 éve ezt a technológiát használják.
@imredobi-xr3he5 ай бұрын
Jó !
@lantospapp37794 ай бұрын
A fát miért felejtik ki a felsorolásból? Szerintem az egyik legjobb és legolcsóbb természetes alternatíva. Ja, mondjuk kb.40 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni az Alföld vissza erdősítését.
@elfyke5 ай бұрын
Számomra még mindig fennmaradó kérdés, hogy a vizet hosszútávon honnan fogják szerezni, mert abból nincs végtelen mennyiség. Ha jól tudom van olyan csapat, aki azt vizsgálja, hogy a hidrogéngyártáshoz felhasznált víz mennyisége mennyiben befolyásolja az ökoszisztémát.
@balagepeter3 ай бұрын
A hidrogén felhasználásakor szerencsére pont víz keletkezik.
@wufinco5 ай бұрын
13:01-nel az a Windows update azert befigyel :D
@bubandavid93565 ай бұрын
Az űrsikló pl. folyékony hidrogént használt, mint üzemanyag, és folyékony oxigént, mint oxidálót (a nagy narancssárga tankban voltak ezek). Amint levált a két gyorsító rakéta, maga a sikló már csak vizet pöfékelt ki magából.
@istvanpeterkovacs7305 ай бұрын
Jó volt.
@ispapp5 ай бұрын
Pár az is egy jó dolog, hogy a keletkező oxigént szabadonengedik, de a rendszer hatásfoka magasabb lenne, ha az oxigént is betárolnák. Mért? Mert el lehet adni. Más helyen meg oxigént kell előállítani, ami feleslegessé válna, ha már itt a folyamat közben úgyis létrejön. Oxigén kell az egészségügyben, heggesztéstechnikában is (meg biztos számos helyre ami most nem jutott eszembe), tehát el lehetne adni.
@DJNewLeo5 ай бұрын
Itt voltál a szomszédban? 😁
@ugatsz14 ай бұрын
Ha már zöld energia, Kellene még oda 100 kecske, és akkor lenne tej is, meg a fű se lenne ekkora , meg tragya is lenne, és akkor lehetne újra búza rajta, és akkor el lehetne takarítani azt a sok napelemet, és rakni helyettük 10 szélerőművet, ami kisebb helyett foglal, lehet alatta földet művelni, termel este, és télen is. A kör bezárult 😂
@PeterKomlosi-cu6wt3 ай бұрын
Szóval vissza az alapokhoz...? :) Persze lehet, hogy rövidesen nem is tehetünk mást... :(
@FeketeBalazsSopron5 ай бұрын
A kötelében repülés a madárral menő volt!
@Gyussszi15 ай бұрын
Itt volt a Nemzez gázszerelője is ! Úgy nézte az elosztószekrényt mint aki tudja mi az :D
@moratomi5 ай бұрын
Neki az elosztószekrény egy állami pályázatokkal teli bútordarab a minisztériumban.
@fodordenes5 ай бұрын
Ezeknek az előrejelzéseknek a linkje elérhető, amiket Magyarország és pl. Kanári-szigetek kapcsán említettél? Köszi Egyébként jó videó, kár hogy sok dolog nincs összhangban a kormányzati kommunikációval, de legalább történik valami.
@nihil07713 ай бұрын
Van az a "zöld mém", hogy termőföldek helyett a városi parkolókat kéne napelemekkel lefedni. Máskor kérdezd már meg erről az ilyen szakikat! @magyarosicsaba
@toroklev5 ай бұрын
A tisztan látás végett: kzbin.info/www/bejne/oIuqXqGQpLWCZtEsi=SoqK7-D9J5qIihE2
@balagepeter3 ай бұрын
Mi ebben a "tisztan látás"?
@daniszalkai42095 ай бұрын
🌱🌳🌲🌿🌍⭐
@laszloblue36113 ай бұрын
Napközben süt a nap. Ez stim.? Nem lehetne, hogy a karácsonyt eltavolitani, és így 2000 buszt, 2000 akkus/trollibuszra csereljunk le, amit jó rész itt szerelnwk össze vendégmunkások? (Nem migráns, abból 1 se kell Kárpátokba) Az ötlet onnan jön, hogy habaloldalvan, gázolajra sincs pénz, és a tömegközlekedés javarészt nappal megy.
@stfnsipos5 ай бұрын
Kis esélyel, késlelteti......🤔
@Outdoortechalexvilaga5 ай бұрын
😀👍👌
@PeetZee4 ай бұрын
Túl sok ember van a földön és csak nő a népesség. Azt mondják tudósok hogy 10 milliárd környékén fog ez megállni. Ahogy nő a népesség, azzal párhuzamosan nő az egy főre jutó energiaigény. Példa: régen a telefonok akkumulátora 350 miliamperóra volt, most 5000. Régen nem mindenkinek volt számítógépe, sőt tévéje sem. Most minden háztartásban van belőle 3-4. Van telefon van számítógép konzol, internet, mikro majdnem minden háztartásban... Van autó, egyre inkább elektromos az is. Természetes hogy sokkal több energiára van szükség. Mivel a konfortizmusra nagyobb az igény, ezért több pénzt kell keresni. Ha nagyobb az igény a munkahelyekre, akkor több gyár fog épülni. És egy gyárnak az energiaigénye jóval nagyobb mint az egyéneknek.
@balagepeter3 ай бұрын
"Ahogy nő a népesség, azzal párhuzamosan nő az egy főre jutó energiaigény." Magyarország primer energia felhasználás összesen : 1990: 1 210,9 PJ 2023: 1 015,6 PJ (-16,1%) Mindeközben a népesség csak 7,5%-kal csökkent. Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-fogyasztás, kWh 1990: 2 114 kWh 2023: 2 121 kWh
@inverter-doki5 ай бұрын
Azért ez a túltermelés is egy városi legenda. Egy napelemes rendszert a legkönnyebb visszaszabályozni, akár tizedmásodperc alatt! Az inverter ezt alapból tudja. A napelem dc árama így alakul váltóárammá. 50 Hz esetén, ami nálunk van, minden naperőmű vissza is veszi a termelését nullára másodpercenként 100-szor. 😊 Ezért könnyedén vissza tudja venni órákra is, csak ez nyilván nem tetszik a befektetőinek. 😂
@Chukyka5 ай бұрын
Itt nem kell visszavenni a teljesitményt. Az a teljesitmény (áramfelvétel) megy a hidrogéngyártásra. Itt ez a lényeg. Nem kell leszabályozni.
@tamasstrezi5 ай бұрын
Pontosan! Ami igazán nem tetszik a befektetőknek (meg a gázszerelőnek) az az, hogy a gáz és "biomassza" erőműveket is vissza kell szabályozni, ami "hirtelen" megdrágítja az üzemeltetést ;)
@inverter-doki5 ай бұрын
@@Chukyka azt tudjuk, hogy itt helyben felhasznál. Csak az volt az alapállítás, hogy büntetés, stb. a túltermelés miatt. De ez nem egy fogógenerátoros erőmű! Csak villámgyors elektronika van benne, amit könnyű szabályozni. 👍
@kiszeg5 ай бұрын
Persze, csak éppen kit állítson le a rendszer és kit ne? Vagy kinek fizessenek többet kinek kevesebbet az adott időszakban? Egyszerű lenne ez mint az 1x1 ha egyetlen cég tulajdonolná az összes termelőt a rendszerben, csak ez nem így van.
@inverter-doki5 ай бұрын
@@kiszeg ne állítson le senkit, csak vegyen vissza mindenkinél fogyasztás arányosan. Tehát akár 10%-ra, amennyire éppen szükség van a lokálisan,illetve nem nagy távolságban. Egy erőművet nem csak ki-be kapcsolni lehet, hanem folyamatosan szabályozni.
@Petike10073 ай бұрын
a vízből veszik ki a zoxigént
@fonix685 ай бұрын
Kivonták a vízbű a zoxigént, de minek? Hagyják elillanni, a helyett hogy eladnák!
@tiborharsanyi30755 ай бұрын
A következő fogós kérdés a hidrogén előállítása kapcsán a víz... Amiből szintén egyre kevesebb van. És amikor meg van, akkor meg nagyon hirtelen van sok. Szóval víztározót is kell építeni egy ilyen üzem közelbe vagy irány a tengerpart...
@leventelajos50785 ай бұрын
Relatív kevés vizet fogyaszt egy ilyen üzem
@MrAizawaKouta5 ай бұрын
Ki kell váltani 1-2 akkumulátor gyárat, és egálban leszünk, kevesebb szennyezéssel. Valamint a kopár földnél a napelem árnyékos, gazos részén kevesebb víz párolog. Azt a részt kell még jobban kihasználni. Pl. van vízre telepített napelem, aminek kettős haszna van. Kezdetnek jó ez, de tovább kell gondolni. Valamint ha víz csöpögne autókból, akkor kevesebb locsolómenet kellene az utakra. Illetve ha az autók, vagy telepített átalakítók tárolnák a vizet, azt gondolom újra fel lehetne használni. Ehhez szakemberek jobban értenek, és meg is oldanák, csak rá kéne állítani őket.
@inverter-doki5 ай бұрын
Nagyon nagy a víz energiasűrűsege, igen kevés kell. És amikor visszaalakul, ismét víz lesz. Ha ott helyben használnák el a hidrogént, zárt rendszer lehetne. :) Tehát nem kell plusz víz, csak 1x, az induláskor.
@tothgeza59185 ай бұрын
Réges rég erről beszélek.
@nihil07715 ай бұрын
"Vízbű veszi ki a zoxigént! " Nem mondott hülyeséget az az Árpád
@PeterKomlosi-cu6wt3 ай бұрын
Valóban több információt közöltél-mutattál ebben a félórás videóban, mint amennyit akár félévnyi podcastnézésekkel összeszedhet az ember...
@fonix685 ай бұрын
Péklapáttal kéne ütni akiknél éjjel megy a klíma, nem pedig akkor, mikor a napelemek termelnek. Ha az edukációba fektetnénk, nem ámokfuthatna ennyi fogalmatlan szabadon, mint a példában, ahol hidrogenbe tárolnak. Lénywg a lényeg, én a falakba tárolom az energiat azzal, hogy nap közben járatom a klímát, mikor sút a nap. És nem este.
@Cmt78905 ай бұрын
Yooooooo felvan gyorsitva a video ?😂 vagy nekem kell pihennem , annyira gyorsan beszelsz?😃 (3 p ) 😂😃
@thomwell39734 ай бұрын
B tarifa
@LukácsDávid5 ай бұрын
Eszméletlen, hogy hol tart a technológia még Magyarországon is. Milyen lehetne ha az ilyen technológiákba költené az ország azt a rengeteg pénzt, amit az emberek adó néven befizetnek a társadalmi fejlődés érdekében, de cserébe a nagy része csal el van pazarolva.
@jbali78375 ай бұрын
Egy ekkora üzem, egy max két busznak az éves futását fedezi? Ezzel aztán megmentjük a földet :D
@martin90535 ай бұрын
Ez nagynak számít?
@SimpleSteve55 ай бұрын
nem mindegy hogy mennyi idő alatt fedezi két busz éves futását. Másodpercenként termel annyi energiát?
@WindTechInsights5 ай бұрын
nem ez hangzott el a riportban...
@TamasHejja5 ай бұрын
Már rég van vízzel működő autó. A tankjaba beletoltod a csapvizet,benn szetbontja oxigén+hidrogenre,aztán a hidrogén robbanó erejével működik.nem értem mit görcsöltök itt.
@balagepeter5 ай бұрын
Be kéne venned a gyógyszereidet.
@balintcsepe98765 ай бұрын
azért ócsán csak sikerült a termőföldet elvenni a napellemek miatt!
@alparbiro58925 ай бұрын
@@blizardo13 Valoszinuleg sajat teruletre telepitettek, csak az egykor termofold volt. Itt a problema a szallitas, tehat a BP-hez kozeli terulet, ami eleg nagy es viszonylag jo helyen bekothetosegi szempontbol, viszonylag ritka lesz, a nagy resze pedig alkalmas termofoldnek is. A lenyeg, hogyha helyben elhasznalnad, akkor a legnagyobb pozitivum lenne, peldaul ha lenne egy 200 hektaros termofold gazdasag, ami mellett lenne egy napelem park, meg egy feldolgozo uzem. Tokeletes harmas, a napelemek altal megtermelt arammal uzemelne a gyar, akar elektromos gepek a mezogazdasagban is, ami lehetseges + elektromos kamionok amik elszallitjak a kesztermeket. Tokeletes felhasznalas, mi kellene ennel zoldebb felhasznalashoz?
@@alparbiro5892 És aztán villanymozdonyok szállíthatnák az elektromos kaminokat a hosszabb utakon, amikor pedig a tengerhez érnek, elektromos vitorláshajókra raknák a villanymozdony vontatta szerelvényt az elektromos kamionokkal.... csak tudod az a gond ezzel, hogy mindehhez annyi fosszilis energia és ritka anyag kell, ami sajnos nincs a bolygón, szerencsére, miután piszok sok szemetet, üvegházgázt, és mérgező anyagot termelünk vele.
@blizardo135 ай бұрын
@@alparbiro5892 Kevesebb fogyasztás :)
@krisztianerdei96875 ай бұрын
csak az meg csökkenő GDP, kevesebb munkaerő, jön sorba a gazdasági negatívum
@XY9388-s6p5 ай бұрын
Túl sok ember van a bolygón. Ha a népesség nő, akkor azzal arányosan mindig több termékre és szolgáltatásra lesz szükség. Több telefon, tankerhajó, repülőgép, műanyag palack, nyersanyag.... Tehetünk bármit Európában, ha a fejlődő országokban a túlnépesedés miatt nyomor és környezetszennyezés van.
@LegendarymmHD5 ай бұрын
Már sokadjára nincs sok ember a bolygón, sőt.. többször (!!) ennyit is simán elbírna. A legnagyobb környezetszennyezést például az európai országok, az USA és Kína adják, nem pedig a "fejlődő" harmadik világbeli országok, mondjuk Afrikában vagy Ázsia egy részén. A bejegyzés elején van már probléma: "azzal arányosan mindig több termékre (...)" A több termék a probléma, a szolgáltatás része igaz. Nem feltétlen kell minden embernek 2 autó (Egyébként a legtöbbnek autóra sem lenne szüksége, de ez mellékes) és egy 100 négyzetméteres luxus lakás 1 főre... A probléma a kapitalizmus, ami olyan durván sok terméket állít elő (Mert a profit a célja, amit az emberek kizsákmányolásával ér el), hogy azzal (is) okozza a környezetszennyezést, ha már mindenképpen problémaforrást szeretnél keresni.
@XY9388-s6p5 ай бұрын
@@LegendarymmHD ott bukik a dolog, hogy nem te döntöd el, hogy ki mennyi autót akar és mekkora házban élni. Kapitalizmus van és ehhez kell alkalmazkodni, mert a döntő többség erről soha nem fog lemondani. Még azok sem, akiknek fontos a környezetvédelem. Igen, a fejlett országok gazdasága a fejlődő országok népességrobbanásából él. Minél több a fogyasztó, annál több a profit. A te gondolatmeneteddel az a probléma, hogy idealista. Tökéletesen meglehetne valósítani egy globális diktatúrában. Működne is egy ideig, csak ugye a történelem mindig ismétli önmagát. Papíron persze, hogy sokkal több embert is elbírna a Föld, de az látszik már most, hogy milyen áron.
@T-or7hr5 ай бұрын
Csak közben azok az országok népessége nő, ahol akkora a szegénység hogy 1 magyar ember 1 hét alatt többet fogyaszt, mint egy ilyen országban 1 ember 1 év alatt.
@XY9388-s6p5 ай бұрын
@@T-or7hr nem csak a fogyasztás a probléma. Ahol sok ember van, ott a természet is visszaszorul. Több erdőt kell kivágni, hogy több termőföld legyen. Ez csak egy példa, mert ez összetettebb nyilván.
@LegendarymmHD5 ай бұрын
@@XY9388-s6p Csak nekem törlődött ki az eredeti kommentem? Érdekes... Egyébként nem feltétlen kell több erdőt kivágni, hogy termőföldek legyenek... lényegesen több embert el tudna tartani a bolygónk, csak nem ebben a rendszerben, hogy évente kijön az új iphone stb stb...
@DanyUntendo5 ай бұрын
A megújulók nem megújulók.(!) Ha hidrogént csinálnak napelemmel, akkor nagyon gyorsan 70%-os bukta lesz az energiamérlegben. Ráadásul a hidrogént villámgyorsan el kell pufogtatni, mert a 3 rétegű svédacél tartályból úgy elillan, mint a világbéke...
5 ай бұрын
mégegyszer nézd meg a videót
@DanyUntendo5 ай бұрын
Akkor majd egyszer megnézem... Amit írtam, azok axiómák a témában.
@@balagepeter Szerinted, te gyógyszereket SEM szedő zseni, meddig marad egy átlagos tartályban az oda beszuszakolt hidrogén? Na?
@laszloordog2794 ай бұрын
@@balagepeter Ez van kevés az ápoló. Nem tudnak mindenre figyelni. 😅😅
@zoltanvajda94085 ай бұрын
És a vizet elhasználjuk?
@Gyussszi15 ай бұрын
Persze majd iszunk mást :D
@IlleesEndre5 ай бұрын
Ezzel a technológiával nem lesz kevesebb víz.
@Chukyka5 ай бұрын
@@IlleesEndre Pontosan. Majd a kipufogokból vízpára jön ki ami majd esőfelhőket fog csinálni a városokban a jővőben.
@kazmerkozmikus5 ай бұрын
Annyira környezetbarát mint egy atomerőmű, vagy rosszabb. A globális nyersanyaghiányon , nem segít. Fosszilis energiával van gyártva. Nem tudjuk ujra hasznosítani.( csak iszonyatos fosszilis befektetéssel) Jó dolog a napelem, de ne gondolja senki, hogy a globális összeomlásunkat lassítja.
@magyarosi5 ай бұрын
De miért van fosszilis energiával gyártva? Egyáltalán hogy lehet ilyet kijelenteni? Maximum annyit lehet mondani, hogy “fogalmam sincs, mivel van gyártva, de egyre kevesebb fosszilis energiával, az tuti”.
@milannedelykov76035 ай бұрын
Aztán mennyire tiszta az a hidrogén? Csak mert minél tisztább, annál illékonyabb. Beleértve a tartály falát is. Van némi ellentmondás abban, hogy a hidrogént hosszú távú energiatárolásra szánjuk, de erről a hidrogén mit sem sejt, és csendben diffundál.
@balagepeter5 ай бұрын
Mennyi hidrogén diffundál egy 700 bar nyomású tartályból? Vagy egy sókavernából?
@milannedelykov76035 ай бұрын
@@balagepeter Mennyi? Az összes! Csak idő kérdése, hiszen a hidrogénmolekula a legkisebb.
@balagepeter5 ай бұрын
@@milannedelykov7603 Közkeletű tévedés. A hidrogén nagy nyomáson történő tárolásának vesztesége nem nagyobb, mint az akkuk önkisülése.
@gyorgynemeth44845 ай бұрын
Valóban csodás, hiszen a hidrogén közbeiktatásával az energia 30%-át lehet kivenni. Ha ebbe belekombinálja valaki a berendezések előállítását, telepítését, karbantartását, akkor az az eredmény, hogy jól elpazaroltunk egy rakat fosszilis energiát, amivel ezt az egészet megvalósítottuk, arról nem is beszélve, hogy természetesen ezt csak pályázati pénzből érte meg, amit szintén fosszilis energiából állítunk elő, hiszen a globális energiafelhasználás 82%-a fosszilis.
@66zioka665 ай бұрын
Kb minden technológia állami pénzből indul meg. A katonai fejlesztések is ilyenek. Aztán ha sikerül valami jót találni, akkor elindul a fejlesztés és végül pályázati pénz nélkül is megtérülhet.
@kiszeg5 ай бұрын
1. 40 az a 30%, direkt említi hogy ez még koránt sem a vége, éppen ellenkezőleg, még nagyon az eleje. 2. Elhangzik az is szépen ötödikes szinten érthetően hogy már ezzel a technológiával is ipari felhasználásra nyereséges. 3. Abban a három konténerben nincs összesen 20 tonna vas, tehát kb. egy nyerges billencs kamion súlya, jó nagy karbon lábnyoma lehetett előállítani, az élettartama ennek is több évtized. 4. Pilot projekt, ezzel kezdi. A Te logikád alapján semmilyen tudományos kísérletet sem szabadna államilag támogatni, hiszen az nem hoz közvetlen hasznot, csak "kitalálja" hogy hogyan érjük azt el.
@balagepeter5 ай бұрын
A napelem hatásfoka 15%, a Paksi Atomerőműé 34.
@kiszeg5 ай бұрын
@@balagepeter Nem a hatásfok a lényeg, hanem hogy mennyibe kerül a végén 1j és annak mekkora az ökológiai lábnyoma. Amely technológia alkalmas sziget/lokális kisvárosi/kisrégiós üzemre az piszok nagy ellenszéllel küzd még nyugaton is, itt meg pláne. Még a végén nem kellene "rendszerhasználati " díjat fizetni oszt nem lenne lölőnknek minden évben új hajóra meg Andira....hát hová vezetne ez?
@balagepeter5 ай бұрын
@@kiszeg -17 EUR volt néhány napja ebéd után 1 MWh az áramtőzsdén.
@GhostLeopard785 ай бұрын
És a végén üzemanyag árban vesszük majd a vizet....😂
@loranthoranyi74345 ай бұрын
Ez a hidrogén-előállítás túl bonyolultnak tűnik 😪 A kezelése, tárolása is bonyolult.
@Balicsalad5 ай бұрын
Tegnap volt egy videó egy másik csatornán hogy miért nem hidrogén!
@petertakacs34025 ай бұрын
Gondolom az a személyautókra gondolt.
@csovesteve31955 ай бұрын
Miért nem bányásznak kriptot a felesleges árammal?
@TheMogyeee5 ай бұрын
vagy bármilyen server számítást. lehetne a hővel fűteni. annyi pici dolgot lehetne rendszeresíteni.
@Chukyka5 ай бұрын
@@TheMogyeee fűteni? Nyáron?
@TheMogyeee5 ай бұрын
@@Chukyka van olyan hely a bolygón ahol egész évben lehet fűteni
@anonymous-ec7wv5 ай бұрын
Miért nem adják el a szomszédos országoknak?
@TheBlacktom4 ай бұрын
@@anonymous-ec7wv Ott is akkor süt a nap.
@tmsaskg5 ай бұрын
....30.000 vagy 300.000....
@domaarpad5 ай бұрын
Az elején nem jó a matek. Egy paksi blokk ~500MW. Ez a napelempark pedig 22MW-os. Tehát egy paksi blokk ~5%-át tudja.
@92matyesz5 ай бұрын
A matek rendben van mert az egész terület x10 adná ki kb a felét. Ugyanis 10x ennyi panel telepithető
@domaarpad5 ай бұрын
@@92matyesz Igazad van! Nem értettem miért szorozta be tízzel. Így tényleg stimmel. Köszi!
@attilamagyar13695 ай бұрын
Vajon nekem is törlődött a kommentem, vagy vagy Csaba törölte?
@PeetZee4 ай бұрын
Nem Kárpát medence hanem Kárpát sivatag lesz ...
@horizontiroda5 ай бұрын
#Bitcoin-t kellene bányászni a plusz energiából 😉
@szmiabg5 ай бұрын
Nem. De legalabb ti is nyomjatok a propagandat...
@zsoltmezolaky33855 ай бұрын
Na mégiscsak jönnek a tüzelőanyagcellás járművek? Csücsülhetünk majd a 700 BAR-os tartályokon😁 "One Way Ticket To The Moon"
@kiszeg5 ай бұрын
400 BAR-oson most is csücsülhetünk, nyugatabbra jó pár évtizede csücsülnek is jó sokan.
@balagepeter5 ай бұрын
Eddig is csücsülhettél, régóta gyártanak tüzelőanyag-cellás autókat 700 bar nyomású tartállyal, jó reggelt.
@remodonke5 ай бұрын
Thanos csettintese kellene mar
@AndyOpenStage5 ай бұрын
Elektrolizáló ... Nem mondom hogy nem gondolkodnak jól a mérnökök, mert jól gondolkodnak ... De nekem van egy jó ötlet/ trükköm amivel igazán hatásosan lehet "elektrolizálni" és stabilan energiát termelni, a videóban nem is tértek ki rá mert nem igazán jó az irány ... Csaba, ha te kíváncsi lennél rá, elmondom neked, bíznék benned hogy nem adod tovább...csak úgy ...
@fybrk5 ай бұрын
Nem
@lack336615 ай бұрын
De
@zoli0005 ай бұрын
Drága és nem energiahatékony. Addig tart a projekt amig elfogy a felesleges pénz.
@fonix685 ай бұрын
Ellenkezöleg. A hidrogén nagyob klímakatasztrófa, mint a szénhidrogén.
@balagepeter5 ай бұрын
Miért?
@zoltanmolnar58035 ай бұрын
2 éve meg azt gondoltuk,hogy az elektromosautó menti meg a földet,de maximum hamarabb pusztul ki és minimum több kárt okoz mind a belsőégésű robbanómotor.....
@66zioka665 ай бұрын
Nem gondoltuk azt, hogy az elektromos autó menti meg a Földet, csupán az a mondás, hogy ha már autózol akkor jobb kibocsájtás szempontjából az elektromos. Ez nem jelenti a Föld megmentését. Hiú ábránd egy dologtól várni ezt.
@Wiliam47805 ай бұрын
Felmelegedést semmi sem állítja meg.
@TeslaElonSpaceXFan5 ай бұрын
A címre: Inkább a Tesla és Elon Musk állítja meg.
@balagepeter5 ай бұрын
Maradj a csattogós lepkénél, Dorcika.
@laszloordog2794 ай бұрын
😂 Igen, Elon Musk összefog Donald Trump-al és a világ összes baját megoldják. 😂😂
@balagepeter4 ай бұрын
@@laszloordog279 Csóri gyerek közismert elmebeteg. Magát lájkolgatja fészen, meg az összes platformon, ahova odabüffenti a hülyeségeit.
@azunatkozoember23885 ай бұрын
miiii ,hogy a hidrogén meghajtású autóknak több értelme lenne mint az elektromosnak?! Ki gondolta volna ,hogy az akuumlátor gyár egy zsákutca
@inverter-doki5 ай бұрын
Inkább csak rövid távú befektetés.
@bbalumanX5 ай бұрын
Biztos, hogy a személyautók és kisebb városi buszok nagy része akkumulátoros lesz a jövőben, a hidrogénnek inkább a nagyobb gépjárműveknél lesz szerepe. Úgyhogy egyáltalán nem zsákutca.
@gyorgynemeth44845 ай бұрын
Mert a hidrogén a tárolhatatlanságával és elektrolízis előállítva a 3x%-os hatásfokával jobb.