NAPELEM = SZÍVÁS? Szakértőket kérdeztem a helyzetről. - AutóSámán

[@arpadmoczo3332]

5 forintért nem adom az áramot! Ha tavasztól őszig megterem a havi szükséglet, lekapcsolom az invertert. Ezt meg úgy fogom hívni, hogy élettartam hosszabbítás! :) Még egy észrevétel: Kiegyenlítő gázturbinás erőművekre nem költenek, mert... , ámde az akku gyáraknak az igényére hármat is!!! KÖZPÉNZBŐL!!!

[@mystyc9]

Aztán majd a ki-bekapcsolást is megadóztatják😂🙄😢🤬

[@pfekete101]

Jogos. Mondjuk szerintem nem kötelező a visszatáplálás. Ha invertered azt csinálasz vele amit akarsz. :D

[@molotov1235]

Az én tervem nagyon egyszerű és hasonló mint jó néhány németé amikor náluk volt ez a balhé... Megvan a havi ami kell kimegyek aztán lekapcsolom az invertert aztán így jártak.. Jó néhány csoportban láttam hasonló elgondolást már ha csak a fele megcsinálja egy idő után talán rá jönnek az "okosok" is, hogy a hónap második felére feltekerni az erőművek teljesítményét se gazdaságos dolog

[@buherator9871]

Nem tudom mennyire igaz,de olvastam pár embertől,hogy a szerződésükben benne van,hogy nem kapcsolhatják le az invertert és az áramszolgáltató monitorozni tudja,hogy megy e a rendszer vagy nem?Így ha lekapcsolja akkor szerződést szeg.Vicces,hogy az ilyen megszegted a dolgot,csak egy irányba működik...

[@molotov1235]

@@buherator9871 Mivel szerződés szerint X évre éves szerződés kötnek így ők is szerződést szegnek szóval innetől fogva vica verza

[@laszlopapp9928]

Sajnos a jogszabályokat, a Kormány hozza nem a szolgáltató.. ( az Inverter Neked biztosítja az áramot elsősorban, De van olyan is ami nem táplál vissza..

[@jozseffuzes3950]

​@@buherator9871azt mondja, h elromlott.

[@kissbela7409]

@@laszlopapp9928 A kormány dolgozói meg a mi alkalmazottaink. Csak ez el lett "felejtve".

[@guzturet]

Aztán ha így benyeli bárki a szerződések egy oldalú megváltoztatását meg jöhet a napelem adó is. A már üzemben lévő rendszereket nem másra tervezték hanem éves szaldóra. Ebbe belenyúlni erkölcstelen mert sok ember költött rá milliókat egy adott játékszabály mellett, most meg ezt hirtelen felrúgják. Hogy Viktor is értse megy a meccs kiáll a a két csapat amire költöttek a tulajok aztán a második félidőben kitalálom hogy mostantól minden tizedik gólt számolom el. Milyen jogon? Update 2023.09.05 Visszavonulót fújtak, mert az uniós oldalon lévő ajánlás hogy a meglévő rendszereket ne bolygassa senki kiderült...

[@strobi0001]

A szaldósok eddig egész évben akkumulátorként használták a rendszert, ingyen. Nyáron betápláltak, télen pedig elfűtötték. Eljutottunk oda, hogy nyáron már nehezen kezeli a rendszer a napelemes termeléseket, ráadásul télen ugyanúgy fosszilis energiával fűtöd a lakásod, mintha gázkazánod lenne. A szaldós rendszer arra motiválta az embereket, hogy a nyári csúcstermelést a téli csúcsfogyasztásra méretezzék. A szaldósok eddig voltak előnyös helyzetben, most kell azért fizetniük, amiért eddig se ártott volna.

[@joedow8016]

Nem értelek, 10. gól? Bonyolult. Sziplán, a szabály a kékek nyernek. Mindig. Ennyi, a piros, sárga stb csapat mehet a sóhivatalba, és, hogy legyen játék, ha nem áll pályára akkor 3 hónap börtön.

[@Kristof_Kertesz]

Erkölcs szó törölve a szótárból.

[@zoltanvajda9408]

Akkor a világpiaci ár több mint 70ft,tőled meg megveszik 5ft-ért!Ügyes,mondta Kohn nagybácsi...

[@ilonanemeth609]

A napelem tulajdonosok is felszámolhatnának rendszerhasenálati díjat, hisz a tulajdonukban lévő rendszert ők tarják karban

[@fonix68]

Egyébként is a hálózatfejlesztesi díjat már befizették...

[@pfekete101]

Igen. De ők is fizethetnének rendszerhasználati díjat, mert használják az elektromos hálózatot. Ill. a "tárolás" miatt egyfajta tárolási díjat is, ha éves (de tulajdonképpen bármilyen) szaldóban vannak.

[@holinzski]

Hamarabb fognak napelem adót kapni "ajándékba"!

[@attilarachler4639]

Ezzel csak az a gond, hogy az erőművektől ( Paks, Mátrai hő.... ) szintén 5 Ft ért veszi az áramot a szolgáltató. mivel a villamos hálózat nem az erőművek tulajdonában vannak hanem az Ovit, Mavir Naf hálózat, valamit a KÖF alállomások illetve onnan a fogyasztóig terjedő Köf illetve Kif hálózat pedig az Eon tulajdonában van. Az erőmű tulajdonképpen az "öt" forintokból tartja fent magát, a villamoshlózat üzemeltetői pedig a rendszerhasználati díjból "tarják " fent a vilamos hálózatot. Amit írtál az kb olyan lenne mintha az autópálya üzemeltetőjéhez fordulnál hogy ugyan fizessék már ki neked az autó amortizációs illetve szervíz költségeit miután a pályán haladtál vele...

[@simi2]

Köszönjük hogy a bruttó elszámolással is foglalkozol. Eddig fel sem merült bennünk, hogy aki ezután szereltet napelemet, az HÁTRÁNYOSAN lesz megkülönböztetve a kiváltsásgos havi szaldósokhoz képest!! ( Divide et impera.. ) 🤐🥲😪

[@laszlosoos5693]

Üdv!Az én kérdésem az,hogy miből tevődik össze a rendszerhasználati díj?Mert ha már ők is felszámolnak rendszerhasználati díjat,amikor mi vételezünk tőlük,akkor mi is joggal számolhatnánk fel rendszerhasználati díjat,amikor ők vételezik tőlünk az áramot.Mert mi is kiépítettük a rendszerünket,a mi vezetékeink,invertereink is használódnak...stb.

[@istvan3146]

Azért a te 20m kábeled és az 5kW-os invertered amortizációja nagyságrendileg kisebb, mint több 100 km vezeték, trafók, elosztóközpontok üzemeltetése.

[@laszlosoos5693]

@@istvan3146 Egyértelmű,bár 13kW-os az inverterem,de jelen pillanatban az lényegtelen.Viszont azt hozzá kell tenni,hogy azt a rengeteg trafót és kábeleket már évtizedek óta fizetjük és ezzel szemben nagyon sok a hiba.És csak azt halljuk,hogy az ország rendszere nem képes fogadni a megnövekedett termelést.Miért nem tudott felkészülni a termelés fogadására,amióta biztatja az embereket a napelemrendszerek telepítésére?

[@rehot]

Eltörlik a rezsicsökkentést és egy varázsütésre újra megéri majd napelemet telepíteni akár akksival is. (ja, hogy akkor újra már régen visszaesett árú gáz lesz az olcsóbb fűteni...)

[@fannirai9436]

Köszönjük sokkal korrektebb informativabb video volt mint homi handris picsogasa!

[@bati67]

Picsogás??? Azt sérelmezi, hogy egyoldalúan módosítanak egy 10 éves szerződést!!! 😞

[@janoshegyi89]

Ha problémád van handrissal, az ő videója alá picsogjál. Csak mert úgy korrekt.🙂

[@fannirai9436]

@@bati67 de ez nem így van

[@fecske89xy]

Köszi a videót, új dolgot tudtam meg belőle (hogy az éves forduló számít) A havi szaldót a gyakorlatban hogy gondolták megoldani?? Majd minden olyan hónapban, amikor többletem keletkezik kérelmet kell beadogatni? A szolgáltató meg majd havonta utalgat? Nekem nem tűnik életszerűnek. Csak egy ötlet észrevétel: Nem lehet, hogy úgy működjön mint más szolgáltató esetében (pl. vízmű, vagy távhő), ha túl fizetésem van akkor 1-2 hónapig 0-ás számlát küldtek. Ezt átvetítve a napelemesekre: Amikor többlet termelésem van, akkor nem kifizetik, hanem plusz xy Ft lesz a számlán, majd amikor jönnek a téli hónapok ezt az összeget levonják a befizetendő számláról. Így nem kellene havonta papírozni és utalgatni.

[@arpadmoczo3332]

Csak egy biztos Magyarországon, az egyre felfoghatatlanabb JOGBIZONYTALANSÁG, mert ki lát előre, hogy milyen kreatív jogalkotás fog történni!!! Visszamenőleges hatállyal...

[@fonix68]

Ezert lehet perelni, prüsszelben. Par ev alatt el is dől, ellenben el is lehet zavarni ezt a tolvej bandát.

[@Kristof_Kertesz]

A szerződés 10 év éves elszámolású szaldóra szólt. Ezt rúgta fel az állam. Szerződést megszegték.

[@ErniePantuso]

Igazából a villamosenergia szolgáltató akivel szerződésben állsz.

[@Kristof_Kertesz]

@@ErniePantuso jogilag igen. De érted, hogy mire gondoltam.

[@balagepeter]

Láttad is az a 10 éves szerződést?

[@Creotivity]

Hát, mégis csak azoknak volt igaza, akik off-grid rendszerre alapoztak részben, vagy teljes hálóztukat. Persze, ha megtehette és/vagy megengedhette magának. Meg amíg, arra is nem szállnak rá valamilyen határozattal, jogszabállyal.

[@krisztianborbely9343]

igy igaz, csak egy tollvonás és lám holnap reggelre jelentsd be hogy neked off-grid rendszered van,jaa ha nem?? akkor jön a bünti..mint a fúrott kutaknál..Kiváló...még ötleteket is adunk Gulyásleveséknek....🤢

[@istvan3146]

Igazuk lehet, de megtérülésük nehezen. Egy részük azért választotta a sziget üzemet, mert a hálózat náluk bizonytalan. Ha új akkuval számolsz, akkor kb. soha nem térül meg.

[@Layka323]

Segítene, ha hagynád szóhoz jutni azokat, akiknek elvileg kíváncsi vagy a szakértelmére.

Isten áldja Mészáros Lőrincet, és sok-sok luxus jachtot vegyen a jóemberek pénzéből!

[@SándorCsendes-e7e]

Ilyet még viccből se mondjál!

[@SzutsNorbert]

Na most már tuti nem is lesz napelemem. Jobban megéri gázzal fűteni.....Magyarország tényleg előre megy....

[@kollaristvan941]

...majd Ausztriában... 😢

[@fonix68]

1 m3 gázt 7000 Fft-ér vett tavaly a szíjjartó a ruszkiktól, és 130 Ft-ér adta al neked, a különbözet az inflació. Tényleg megéri? Most 230 ér vesszük...

[@Zsolt_21]

Mit jelent a bruttó elszámolás, ami azokra var akik jovore kapcsoljak be a napelemes rendszeruket?

[@AutóSámán]

Erről készítünk egy újabb videót.

[@akosbalint5071]

@@AutóSámán Szerintem azért a hivatalos számokat érdemes lenne megvárni...és akkor a havi szaldóval is össze lehet vetni...✌

[@RichardStefanits]

Aki kicsit is rálát az energetikára országos szinten az tudja, hogy az éves szaldós visszatáplálós rendszer szolgáltatói oldali szabályozás nélkül egy nettó rémálom és baromság, főleg hosszú távon (és emiatt fenntarthatatlan). Igen, rálátnak a telepítő cégek is, csak ugye ők gyorsban szerették volna jól felmarkolni az ebben rejlő lehetőségeket és mélytorok végére tenni a felhasználót. Belemehetnék mélyebben, de nagyon egyszerűen az a dolog lényege, hogy a termelés nem találkozik az igénnyel és emellett abszolút nem szabályozható, szóval nagyjából ott tartunk ma már, hogy a szolgáltató csúcstermelős napelemes időszakban eldobja a termelésed, mert nincs hová tenni. Nyugatabbra van rá megoldás, de nem megyszerű. Ezért gondolkozik most dicső elkúrmányunk azon, hogy "megreformálja" az energiapiacot ami elkerülhetetlen lenne, csak a módja lesz erősen saját zsebet tömő verzió, egy nyugati elképzeléshez képest, ami mondjuk a fenntarthatóságot tartja majd szem előtt. A szaldó fenntarthatatlanságára a dilettáns kormányzatunk is rájött nagyjából 2022-23-ban (vagyis amikor már durván durván késő volt), és itt-ott megpróbálta többféle eszközzel is felszámolni akár a meglevő élő szerződéses rendszereket is - a szerződéssel rendelkező éves szaldósoktól is elvenni ezt a lehetőséget (ezzel szerződést szegve, aminek sokan be is feszültek, nem is jött össze). A napelemes rendszerek és az energiaelosztás jövője (és ez bőven több mint egy éve így van) a hibrid rendszer, szolgáltatói felhasználói inverter szabályozással és napon belüli óránként változó szintre lebontott árazással fog történni. (nem feltétlen ebben az országban, de ez lesz).

[@Ember70]

Ha termelsz áramot, van áramod, he nem termelsz veszel. Így van a paradicsommal is. Ja nem. Azt el tudod tárolni lecsóként pl. A nyári áramodat el kell tárolni? Ja nem lehet. Ha lehetne, akkor is kinek kellene?(mármint eltárolni) Télen mindenkinek kell áram. Te sem tudsz adni.

[@komaromkominfo]

Érdekes példa. Mennyiért adsz el paradicsomot nyáron? Mennyiért veszed télen?

[@kornellukacs8800]

Az lenne a kérdésem, hogy azt tudja valaki esetleg hogy a havi szaldóban a téli hónapokban amikor többet fogyasztunk mint amennyit termeltünk a fogyasztást havonta fogják kiszámlázni? Tehát ha egy adott hónapban 210kw felett van a fogyasztás akkor 70 ft lesz az ár vagy éves szinten fogják nézni, tehát 2520kw éves fogyasztás alatt 38 forinton számláznak majd függetlenül attól hogy egyes hónapokban a havi limit felett fogyasztunk?

[@riglerkalman]

Kedves Sámán! Légy szíves töröld ezt a videót, mert már nem aktuális,azóta változott a helyzet, de engem 1 napra jól megszívatott !

[@v1l1k3]

Ha már "Brüsszel". Tegyük tisztába a dolgokat. 1. Az EU azt kéri, hogy a 2024 utáni telepítések legyenek bruttó elszámolási rendszerben. Az előzőek matadjanak a szerződött feltételekkel. Ez a jogállam. 2. Ha az EU-ra hivatkoznak, akkor hogyan lehet az, hogy mégis marad a szaldó a régebbieknél? 3. Az EU meghatározta, hogy legyen havi szaldó? Nem, ezt a fidesz határozta meg, mert nincs pénzük, mert mindent elköltöttek a múlt évi választásokra. De végül is bejött nekik. Csak mi fizetünk érte. A magas inflációval, a jogbizonytalansággal, az állami korrupcióval, az oktatás és az egészségügy állapotával, stb, stb, stb. Jólvanezígy.

[@mmkriszti]

Szia, megkérdeznéd légyszi, hogy szerintük aki nemrég telepített rendszert milyen jogi lépést tehet? Annyi mindent olvastam a neten, van aki azt ajánlja, hogy a telepítőt kell perelni, vagy panaszolni, mert ők reklámozták és tervezték a rendszert, és tereltek arra, hogy emberek olyat vegyenek, amivel később rosszul jártak. Aztán a telepítő mehet tovább felfelé a panasszal. Mi az a biztatási kár? Ha tudhatta a telepítő cég, hogy ez így nem lesz oké, akkor javasolhatta, sugallhatta, hogy megrendeljék? Mi a helyzet akik tavaly november előtt kaptak ajánlatot (amikor még senki nem tudhatta) és akik utána (amikor a telepítők már elvileg tudták). A megrendelő összefoghat a telepítővel és próbálhatnak együtt elérni valamit jogi úton? Mert a telepítő is tévedett és emiatt fektetett pl eszközökbe. Légyszi a nevem ne mondd be, ha sikerül erről bármit megtudni, csak, hogy kérdés volt. Köszi ha van bármi infó!

[@AutóSámán]

Köszi a felvetéseket. Megkerdezem.

[@ErniePantuso]

Szerintem hülyeség amit mondasz. Ha bemész a fodrászhoz és mondod, hogy tolja le kopaszra a gyönyörű hosszú hajadat akkor le fogja tolni. Ő a hajvágásból él. Te megbántad? Az a te hülyeséged. A fodrász is tudta előre hogy kint hideg van és fázni fog a fejed? Igen. Fel kell nőni és vállalni a döntéseid következményét. Nem a telepítőt perelni.

[@mmkriszti]

@@ErniePantuso Köszi a véleményed! Teljesen egyet értek, hogy felelősnek kell lenni, ezért szeretnék tájékozódni a lehetőségekről és a körülményekről. Aztán ha kiderül, hogy hülye voltam, akkor tanulok belőle, de ha utána sem járok, akkor baleknak érzem magam, az meg nem jó érzés. A fodrászos példádnál maradva, ha megkérdeztem a fodrászt és a szaktudása alapján azt mondta, hogy nem fog fázni a fejem, pedig tudta, hogy de, akkor picit más lehet a helyzet. A telepítő cég a szaktudásával tesz javaslatot, és kalkulál egy körülbelüli megtérülést. Nem hiszem magamról, hogy jobban tudom a napelem telepítést mint ők, ezért hallgatok az ő véleményükre a tervezésnél és a döntésnél. És természetes, hogy ők a telepítésből élnek, és igyekeznek eladni nekem valamit, ami nekik jó. Most itt tartok a jogi utánajárásban: - Öreg ügyvéd bácsi, hosszadalmas videóban azt magyarázta, hogy jogi lépést mindenképpen kell tenni, hogy nyoma legyen. Mert ha az derül ki a végén, hogy a törvény volt törvénytelen, akkor jár kártérítés sok év múlva is. Nincs elévülés. Ehhez kell, hogy most legyen jogi lépés, amit elutasíthatnak, az mindegy, de akárhány év múlva is adhat kártérítést az állam. Mint a kárpótlási jegyeknél, nem számít az elévülés. Hogy mi a jogi lépés pontosan, azt a bácsi nem momdta vagy én nem értettem, olyan ügyvédesen beszélt, nagyon hosszú mondatokban. - Egy fogyasztóvédelmi ember azt mondta, hogy ott kell reklamálni, ahol fizettem. Aztán ők folytatják ha nem rajtuk múlott. - Egy másik helyen azt mondták, vagy írták, már nem emlékszem, hogy ha bármi problémám van, akkor panaszt kell írni levélben. Lényeg, hogy írjam le, hogy mi nem tetszik, és legyen benne az a szó, hogy "panasz", mert akkor ki kell vizsgálni. Azt nem tudom, hogy lehet emailben is vagy papíron kell? És ha ennyit megteszek az már jogi lépés? Nekem semmi bajom a telepítőkkel, azt gondolom, hogy a többségük tényleg nem tudta, hogy mi lesz és a legjobb tudásuk szerint csinálták, tavaly november előtt meg tényleg senki sem tudta mi lesz. Szerintem ha lehet össze kellene fogni, mert külön mindenkinek nehezebb. És ezek a tanulságok, hogy hogyan kell reklamálni, az másoknak is hasznos lehet más esetekben is.

[@mmkriszti]

@@AutóSámán öööö, gyakorlatlan vagyok kommentelésben, írtam egy másik kommentre válaszban további infókat, amiket azóta tudtam meg, és kérdéseket, csak nem tudom, hogy azt most látod? A laptopon csak felhasználóneveket látok, az értesítő emailben meg a nevét a többieknek. A weben láttam, hgoy 2 válasz van, de mikor rányomtam, csak a tied volt, csak egy. Mikor az értesítő levélben nyomtam, hogy válasz, akkor meg tudtam neki válaszolni. Remélem, látja akinek válaszoltam, meg Te is, bocsi, biztosan nálam van valami nem jól beállítva, nem szoktam használni ezt, de majd belejövök! És nagyon köszi szépen a lehetőséget, hogy felteszed a kérdést szakembereknek, mert már rengeteg mindent megnéztem, a riportok 90%-a arról szól, hogy mi a különbség a szaldó meg a nem szaldó között, az is fontos, de ha már azt tudjuk, akkor nehéz megtalálni a további infókat. Köszi szépen a munkádat!

[@a.e.b.1773]

Helló . 1 : nagyon jó videó, köszi érte --- 2: mi van a következő esetben : 1. hónap termelek 200kw-ot de csak 100-at használok el; 2. hónap termelek 200kw-ot de 300-at használok el. Ha az első hónap végén nem kérem vissza a 100kw pluszt azt levonják a következő hónapnál vagy simán csak elvesztem?

[@bati67]

HAVI szaldó, vagyis minden hónap nulláról indul. Tehát az első hónapban kifizetik neked a megtermelt (betáplált) plusz 100-at kb. 5 Forintos áron, a következő hónapban viszont megveszed az elfogyasztott plusz 100-at kb. 40 Forintos áron.

[@strobi0001]

Lakossági rendszert feltételezve nem lesz neked 300kW-os teljesítményű rendszered, illetve venni/eladni energiát tudsz, ami a leadott/felvett teljeítmény időarányos szorzata.

[@a.e.b.1773]

@bati67 köszönöm. tehát ha nem "kérem" vissza akkor veszik. pontosabban mindenképpen vissza "kell" kérni

[@a.e.b.1773]

@@strobi0001 igazából nem az érték része volt kérdés hanem a 1 -2 hónapok közötti átvitel léte/nem léte. de ezek szerint nincs mert alapból nulla minden hónap kezdete. de azért köszönöm a válaszod

[@fonix68]

​​@@strobi0001a 300 kwh hónapra van vonatkoztatva, azaz osztod 30 al es 24 el. Az 400 watt óranként. Ejszakat is beleértve. Mivel napelem, nappalra vetítve szor 3, azaz kb 1.2kWp rendszer, ami 3 db 400 wattos napelem... de egzakt számítas nem letezik, csak méres..mert nem tudod egy hónypra elóre a napsütéses órák számát, csak kb.

[@peti71]

Vajon havi szaldónál havonta kell igényelnünk az esetlegesen nekünk járó összeget?

[@MrRenaissanceboy85]

Ha valaki most adja be az igénylését és még idén telepítik is neki, akkor is bruttóba kerül már, ugye? Köszi a választ!

[@tiborliptak8191]

Szerintem sokkal jobb lenne nekik a napi szaldó! Szaldót ígértek nem? Nesztek itt a szaldó. Esetleg óránkénti elszámolás valakinek? Kapják be! Ja az óránkénti nem menne nekik , mert ahhoz fejleszteni kéne. Az meg nem az erősségük semelyik vonalon.

[@krisztianborbely9343]

légy nyugodt..arra lesz pénz...

[@MrBIOCRACK]

Akkor a többlet termelést mindig kifizetik ? Mindenkinek ? Hogy fogjak ezt lekezelni ? Erre van ember, rendszer stb….?

[@balazsnoll8714]

Szuper 🙂🙂🙂👑👍🙂🙂🙂tisztelettel 🙂Nagykanizsa

[@laszlokenyo9151]

Megújúló energia? Környezetvédelem? Leválás az orosz energiafüggőségről? Szopórollert a magyar népnek! Köszönjük a Kormánynak!

[@KárolyBesenyei]

A szakértők azt mondták, hogy akik olvassák a jogszabályokat, azoknak nem mondott semmi újat a miniszter úr. Kérdésem az, hogy melyik jogszabályban olvasták, hogy a 2024 előtti ügyfeleknek éves szaldóról, át kell térnie a havi szaldóra? Szerintem ez egy teljesen új információ!

[@Energiatakarek]

A videóban mindössze egy rövid, „nekünk nem mondtak újat” mondattal zártuk rövidre a jogszabályok részletes bemutatását. Most kronológiailag igyekeztünk érthetően összeszedni, hogy miként változtak a háztartási méretű kiserőművek termelését érintő jogszabályok, és mi várható a későbbiekben. 2019 június 5-én jelent meg a 2019/944-es EU irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról. Az irányelv részletesen leírja a szabad szolgáltatóválasztás, a piaci alapú ellátási árak új termelő kapacitások létesítésének stb szabályait. A 15.cikk 4. bekezdése rendelkezik arról, hogy 2023.12.31-ét követően szaldós elszámolást lehetővé tevő szerződés nem létesíthető. 2020.12.31-én jelent meg a Magyar Közlöny 2020/298 számában a 721/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet Vhr) módosításáról. A Korm. rendelet a Vet Vhr 5. §-át módosítja, azt kiegészíti az 5a és 5b pontokkal. A Vet Vhr 5. § (5) bekezdése szerint, „Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.” Ez ez az eredeti Vet Vhr-ben is benne volt ez nem változott. A Vet Vhr 5. §-ának módosuló 5a pontja írta le, hogy a villamosenergia-kereskedő a felhasználó kérésére olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. Az 5b pont szerint a villamosenergia-kereskedő a 2024. január 1. napját követően létesített háztartási méretű kiserőmű és villamosenergia-tároló esetén kizárólag olyan elszámolást alkalmazhat, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. 2022. 10.26-án jelent meg a Magyar Közlöny 2022/173 számában két érdekes rendelet is. Az egyik a a 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről. Ez volt az a rendelet, ami megtiltotta a hálózatba kitáplálást, és csak előírta, hogy csak az a háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját villamosenergia-fogyasztásának kielégítése érdekében termel villamos energiát. Akkor leginkább ettől volt hangos a sajtó. Ezt módosította a 112/2023. (III. 31.) Korm. rendelet, ebben szerepelnek azok a rendelkezések, hogy az ideiglenes korlátozást hogyan kell feloldani. Ez a rendelet egyébként 2025.01.01-ig van hatályban). Ugyanebben a közlönyben jelent meg a 414/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a naperőművek hálózati csatlakozásának gyorsításához szükséges intézkedésekről és a mikrogridek létrehozásáról. Itt az 1 § a 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 39. § (1) pontját módosítja és lehetővé teszi, hogy felhasználási helyen magánvezeték létesüljön és ezt mással meg lehessen osztani. 2022.11.18-án jelent meg a Magyar Közlöny 2022/189 száma és ebben a 13/2022. (XI. 18.) MEKH rendelet, mely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet (RHD rendelet) és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 12/2020. (XII. 14.) MEKH rendeletet módosítja. Az 1 § az új zónaidőket határozza meg. A 2 § az RHD rendelet 9 §-át módosítja, kiegészíti a 2a és 2b pontokkal. A 2a szerint Háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni. (szaldó), 2b A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni (bruttó). Az RHD rendelet RHD rendelet 9 §-ának (1) bekezdése szerint A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendelet szerint a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjakat (a továbbiakban: forgalomarányos rendszerhasználati díjak) a villamos energia egész számú kWh-ban - a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni. Az MVM Next Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzatanak 8.5.2 pontja rendelkezik a Háztartási méretű kiserőműre vonatkozó speciális szabályokról, és hivatkozik az RHD rendelet 9. 9 §-ának módosításaira. Ebben részletesen leírja az a) szaldó, illetve a b) bruttó elszámolás menetrendjét. Szaldó esetén a betáplált villamosenergia-mennyiség elszámolása szaldós elszámolással történik a csatlakozási pont leolvasási gyakoriságának megfelelően. Visszautalva az elejére a VET Vhr 5. § (5) bekezdése szerint a szaldó lehet éves, negyedéves vagy havi. Azaz, ha évente olvassák le az órát, akkor éves szaldó, ha havonta, akkor havi szaldó. A jogszabály ezt eddig is lehetővé tette, most is lehetővé teszi. A tavalyi változásbejelentések közepette a MEKH is kiadott egy közleményt, amelyben alátámasztott a havi szaldót. A leírtakat összegezve talán körvonalazódik az a tendencia, hogy a szaldós elszámolást szépen lassan minden tagállam kivezeti. Ki lassabban, ki gyorsabban, ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül, ki szerencsés, ki kevésbé szerencsés kommunikációval. Itthon az átmenetet valószínűleg a havi szaldóval, vagy annak kommunikálásával próbálták megoldani. Látva a mai nap bejelentését, ez a kommunikáció sikertelennek bizonyult. Ennek rövid távon mindenki örül, fellélegezhet a lakosság, mert sokaknak, főleg az új belépőknek jó ideig nem kell más megoldásokon gondolkodnia. De a változás előbb utóbb, minden napelem tulajdonost el fog érni. A változások mindenkit abba az irányba terelnek, hogy elsősorban a saját energia ellátását próbálja megoldani napelemmel. És ezekre megoldások kellenek. Többek között erről is szól a Világos mint a Nap Podcast összes adása.

[@attilavojnisek7152]

Helló! Én most tervezek napelemes rendszert telepíteni. Az lenne a kérdésem hogy ha én az igényemet bejelentettem 2022 október végéig és azt el is fogadtàk akkor én elvileg a telepítés utàni 10 èvben éves szaldóban leszek, vagy csak az első éven és utàna havi szaldóba? Válaszotokat előte is köszönöm.

[@Energiatakarek]

@attilavojnisek7152 a lefrissebb szabályok értelmében éves szaldó lesz a bekapcsolást köveő 10 évig. @attilavojnisek7152

[@zsolthamori8814]

10 evig korlátlan ingyen akkumulátor nem elég, utána meg havi nullázású? Nem a zsömle kicsi...

[@petino111]

Tehát ha nekem mondjuk most októberben beüzemelik és májusban van éves leolvasás. Azt jelenti hogy 25 májusáig évesben maradok? :) köszönöm a választ! :)

[@Energiatakarek]

A mai bejelntés után, azaz a tudomány mai állása szerint még 10 évig éves szaldóban marad. 🙂

[@zoltanlehoczki4645]

Mikor lógnak már ezek a férgek!?

[@AtariLL]

1:37 Megmondaná valaki, hogy a Kujáni Péter által említett rendeletnek mi a száma? Én nem találom. Köszi!

[@jozseffuzes3950]

2022 novemberi kb. Mindenképp az októberi mizéria után.

[@nagygabor4188]

" bolondok hajója "

[@DroMusicTube]

Ha 1 m3 gáz ára jelenleg 250 ft a tőzsdén,ami ugye áramban 10kw energiát jelent,akkor hogyan jön ki az áram árára több mint 25 ft/kw?

[@balagepeter]

Alapvető mértékegységekkel se vagy tisztában, a kW az teljesítményt jelent. Amúgy hol lehet 1 m3 gázból 10 kWh villamos energiát előállítani?

[@bibu7177]

..a saját házam, saját finanszírozású napelem rendszer rendszer-használati díját, túltermelés esetén, nyugodtan hozzá számolhatná az áramszolgáltató ahhoz az igen szerény 5ft hoz..

[@mihalysz2037]

100 betermeltél és 50 kivettél az nagyjából = 3500ft kell még ráfizetned ha jól számoltam (lehuzás)

[@danielgulyas5032]

Szakértők 😂

[@ZOLTANANDREILABADI]

A NAP NEM KER SEMMIT AZERT MERT MINDENNAP INGYEN KULD A FOLDRE ENERGIAT. CSAK AZ EMBEREK AGYONMOSOTT FELFOGASAIBAN VAN AZ HOGY CSAK A NYERESEG VAGYIS A PLUSZ HASZON SZAMIT.A LENYEGBEN ERROL VAN SZO MINT CEL A TOBBI CSAK ESZKOZ

[@balazsgimesi4047]

Ez most komoly? A kormány Tik-tokon meg facebookon kommunikál? Miért érzem úgy, hogy megint csak valamiről el akarják terelni a figyelmünket?

[@peti71]

Annak is utána járhatnál, hogy tényleg Brüsszel akarja e megszüntetni az éves szaldót

[@v1l1k3]

"Brüsszel" akarja, de csak a 2024 utáni telepítésekre. Ott nincs visszamenőleges törvénykezés, csak itt. Az jogállam, ez nem.

[@Energiatakarek]

A videóban mindössze egy rövid, „nekünk nem mondtak újat” mondattal zártuk rövidre a jogszabályok részletes bemutatását. Most kronológiailag igyekeztünk érthetően összeszedni, hogy miként változtak a háztartási méretű kiserőművek termelését érintő jogszabályok, és mi várható a későbbiekben. 2019 június 5-én jelent meg a 2019/944-es EU irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról. Az irányelv részletesen leírja a szabad szolgáltatóválasztás, a piaci alapú ellátási árak új termelő kapacitások létesítésének stb szabályait. A 15.cikk 4. bekezdése rendelkezik arról, hogy 2023.12.31-ét követően szaldós elszámolást lehetővé tevő szerződés nem létesíthető. 2020.12.31-én jelent meg a Magyar Közlöny 2020/298 számában a 721/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet Vhr) módosításáról. A Korm. rendelet a Vet Vhr 5. §-át módosítja, azt kiegészíti az 5a és 5b pontokkal. A Vet Vhr 5. § (5) bekezdése szerint, „Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.” Ez ez az eredeti Vet Vhr-ben is benne volt ez nem változott. A Vet Vhr 5. §-ának módosuló 5a pontja írta le, hogy a villamosenergia-kereskedő a felhasználó kérésére olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. Az 5b pont szerint a villamosenergia-kereskedő a 2024. január 1. napját követően létesített háztartási méretű kiserőmű és villamosenergia-tároló esetén kizárólag olyan elszámolást alkalmazhat, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. 2022. 10.26-án jelent meg a Magyar Közlöny 2022/173 számában két érdekes rendelet is. Az egyik a a 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről. Ez volt az a rendelet, ami megtiltotta a hálózatba kitáplálást, és csak előírta, hogy csak az a háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját villamosenergia-fogyasztásának kielégítése érdekében termel villamos energiát. Akkor leginkább ettől volt hangos a sajtó. Ezt módosította a 112/2023. (III. 31.) Korm. rendelet, ebben szerepelnek azok a rendelkezések, hogy az ideiglenes korlátozást hogyan kell feloldani. Ez a rendelet egyébként 2025.01.01-ig van hatályban). Ugyanebben a közlönyben jelent meg a 414/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a naperőművek hálózati csatlakozásának gyorsításához szükséges intézkedésekről és a mikrogridek létrehozásáról. Itt az 1 § a 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 39. § (1) pontját módosítja és lehetővé teszi, hogy felhasználási helyen magánvezeték létesüljön és ezt mással meg lehessen osztani. 2022.11.18-án jelent meg a Magyar Közlöny 2022/189 száma és ebben a 13/2022. (XI. 18.) MEKH rendelet, mely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet (RHD rendelet) és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 12/2020. (XII. 14.) MEKH rendeletet módosítja. Az 1 § az új zónaidőket határozza meg. A 2 § az RHD rendelet 9 §-át módosítja, kiegészíti a 2a és 2b pontokkal. A 2a szerint Háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni. (szaldó), 2b A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni (bruttó). Az RHD rendelet RHD rendelet 9 §-ának (1) bekezdése szerint A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendelet szerint a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjakat (a továbbiakban: forgalomarányos rendszerhasználati díjak) a villamos energia egész számú kWh-ban - a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni. Az MVM Next Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzatanak 8.5.2 pontja rendelkezik a Háztartási méretű kiserőműre vonatkozó speciális szabályokról, és hivatkozik az RHD rendelet 9. 9 §-ának módosításaira. Ebben részletesen leírja az a) szaldó, illetve a b) bruttó elszámolás menetrendjét. Szaldó esetén a betáplált villamosenergia-mennyiség elszámolása szaldós elszámolással történik a csatlakozási pont leolvasási gyakoriságának megfelelően. Visszautalva az elejére a VET Vhr 5. § (5) bekezdése szerint a szaldó lehet éves, negyedéves vagy havi. Azaz, ha évente olvassák le az órát, akkor éves szaldó, ha havonta, akkor havi szaldó. A jogszabály ezt eddig is lehetővé tette, most is lehetővé teszi. A tavalyi változásbejelentések közepette a MEKH is kiadott egy közleményt, amelyben alátámasztott a havi szaldót. A leírtakat összegezve talán körvonalazódik az a tendencia, hogy a szaldós elszámolást szépen lassan minden tagállam kivezeti. Ki lassabban, ki gyorsabban, ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül, ki szerencsés, ki kevésbé szerencsés kommunikációval. Itthon az átmenetet valószínűleg a havi szaldóval, vagy annak kommunikálásával próbálták megoldani. Látva a mai nap bejelentését, ez a kommunikáció sikertelennek bizonyult. Ennek rövid távon mindenki örül, fellélegezhet a lakosság, mert sokaknak, főleg az új belépőknek jó ideig nem kell más megoldásokon gondolkodnia. De a változás előbb utóbb, minden napelem tulajdonost el fog érni. A változások mindenkit abba az irányba terelnek, hogy elsősorban a saját energia ellátását próbálja megoldani napelemmel. És ezekre megoldások kellenek. Többek között erről is szól a Világos mint a Nap Podcast összes adása.

[@Kicsidani73]

Napelem is dead and over 🤣🤣🤣😪😪😪mit mond a jogszabály a nem HTKE -ről, tehát a rendes "ipari" naperőmvekről? Ők is 5 forintot kapnak? Én mint HTKE, kaphatnék ugyanannyit vmilyen jogi trükkel, mint ők?

[@homego3642]

A két szakértő egyszerűen nem mond igazat, vagy nincsenek képben. Ugyanis 2035-ben sem lesz havi szaldós elszámolás.

[@Energiatakarek]

A videóban mindössze egy rövid, „nekünk nem mondtak újat” mondattal zártuk rövidre a jogszabályok részletes bemutatását. Most kronológiailag igyekeztünk érthetően összeszedni, hogy miként változtak a háztartási méretű kiserőművek termelését érintő jogszabályok, és mi várható a későbbiekben. 2019 június 5-én jelent meg a 2019/944-es EU irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról. Az irányelv részletesen leírja a szabad szolgáltatóválasztás, a piaci alapú ellátási árak új termelő kapacitások létesítésének stb szabályait. A 15.cikk 4. bekezdése rendelkezik arról, hogy 2023.12.31-ét követően szaldós elszámolást lehetővé tevő szerződés nem létesíthető. 2020.12.31-én jelent meg a Magyar Közlöny 2020/298 számában a 721/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet Vhr) módosításáról. A Korm. rendelet a Vet Vhr 5. §-át módosítja, azt kiegészíti az 5a és 5b pontokkal. A Vet Vhr 5. § (5) bekezdése szerint, „Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.” Ez ez az eredeti Vet Vhr-ben is benne volt ez nem változott. A Vet Vhr 5. §-ának módosuló 5a pontja írta le, hogy a villamosenergia-kereskedő a felhasználó kérésére olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. Az 5b pont szerint a villamosenergia-kereskedő a 2024. január 1. napját követően létesített háztartási méretű kiserőmű és villamosenergia-tároló esetén kizárólag olyan elszámolást alkalmazhat, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. 2022. 10.26-án jelent meg a Magyar Közlöny 2022/173 számában két érdekes rendelet is. Az egyik a a 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről. Ez volt az a rendelet, ami megtiltotta a hálózatba kitáplálást, és csak előírta, hogy csak az a háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját villamosenergia-fogyasztásának kielégítése érdekében termel villamos energiát. Akkor leginkább ettől volt hangos a sajtó. Ezt módosította a 112/2023. (III. 31.) Korm. rendelet, ebben szerepelnek azok a rendelkezések, hogy az ideiglenes korlátozást hogyan kell feloldani. Ez a rendelet egyébként 2025.01.01-ig van hatályban). Ugyanebben a közlönyben jelent meg a 414/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a naperőművek hálózati csatlakozásának gyorsításához szükséges intézkedésekről és a mikrogridek létrehozásáról. Itt az 1 § a 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 39. § (1) pontját módosítja és lehetővé teszi, hogy felhasználási helyen magánvezeték létesüljön és ezt mással meg lehessen osztani. 2022.11.18-án jelent meg a Magyar Közlöny 2022/189 száma és ebben a 13/2022. (XI. 18.) MEKH rendelet, mely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet (RHD rendelet) és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 12/2020. (XII. 14.) MEKH rendeletet módosítja. Az 1 § az új zónaidőket határozza meg. A 2 § az RHD rendelet 9 §-át módosítja, kiegészíti a 2a és 2b pontokkal. A 2a szerint Háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni. (szaldó), 2b A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni (bruttó). Az RHD rendelet RHD rendelet 9 §-ának (1) bekezdése szerint A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendelet szerint a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjakat (a továbbiakban: forgalomarányos rendszerhasználati díjak) a villamos energia egész számú kWh-ban - a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni. Az MVM Next Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzatanak 8.5.2 pontja rendelkezik a Háztartási méretű kiserőműre vonatkozó speciális szabályokról, és hivatkozik az RHD rendelet 9. 9 §-ának módosításaira. Ebben részletesen leírja az a) szaldó, illetve a b) bruttó elszámolás menetrendjét. Szaldó esetén a betáplált villamosenergia-mennyiség elszámolása szaldós elszámolással történik a csatlakozási pont leolvasási gyakoriságának megfelelően. Visszautalva az elejére a VET Vhr 5. § (5) bekezdése szerint a szaldó lehet éves, negyedéves vagy havi. Azaz, ha évente olvassák le az órát, akkor éves szaldó, ha havonta, akkor havi szaldó. A jogszabály ezt eddig is lehetővé tette, most is lehetővé teszi. A tavalyi változásbejelentések közepette a MEKH is kiadott egy közleményt, amelyben alátámasztott a havi szaldót. A leírtakat összegezve talán körvonalazódik az a tendencia, hogy a szaldós elszámolást szépen lassan minden tagállam kivezeti. Ki lassabban, ki gyorsabban, ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül, ki szerencsés, ki kevésbé szerencsés kommunikációval. Itthon az átmenetet valószínűleg a havi szaldóval, vagy annak kommunikálásával próbálták megoldani. Látva a mai nap bejelentését, ez a kommunikáció sikertelennek bizonyult. Ennek rövid távon mindenki örül, fellélegezhet a lakosság, mert sokaknak, főleg az új belépőknek jó ideig nem kell más megoldásokon gondolkodnia. De a változás előbb utóbb, minden napelem tulajdonost el fog érni. A változások mindenkit abba az irányba terelnek, hogy elsősorban a saját energia ellátását próbálja megoldani napelemmel. És ezekre megoldások kellenek. Többek között erről is szól a Világos mint a Nap Podcast összes adása.

[@homego3642]

A havi elszámolásra az EU próbálja Magyarországot kötelezni, mivel nekik az a legjobb, ami Magyarországon ROSSZ, ÉS FELHASZNÁLHATÓ A KORMÁNYBUKTATÁSRA. Ám a magyar kormány mindent elkövet,. hogy Brüsszel akadékoskodása ellenére fenntartsa az éves elszámolás rendszerét. Erre vonatkozóan már többször is nyilatkozott a Gazdasági Minisztérium.

[@buktatoni]

Az...

[@janosnagy7423]

Nem ártana pontosítani néhány elhengzott infót ugyanis nagyon nem voltak pontosak.

[@AutóSámán]

Segíts kérlek mik azok és pontosítjak a srácok.

[@laszloblue3611]

Valaszt kaphatok a szakértőktől? A napelemek, miért nem a téli dölés szögre van optimalizálva? Mellesleg senki ne logasson át hosszabbított!

[@Energiatakarek]

A téli dőlésnél kevésbé optimális a termelés. A cél az, hogy a lehető legtöbb fénysugarat be tudja gyűjteni a napelem és miné többet elektromos energiává alakítson. Ha a téli besugárzásra méreteznénk a dőlést, azzal azt érnénk el, hogy az egyébként is kevés (a teljes éves termelés 10-15%-a) besugárzásából kicsivel többet nyernénk ugyan, de a nyáriból nagyobb lenne a veszteség. Az eredmény az lenne, hogy egy naptári évben a megtermelt energiamennyiség kevesebb lenne.

[@laszloblue3611]

@@Energiatakarek Értem. Nekem még 1 db 420W panelek van csak, 959Ah, akkuval. 91-45-ig, új, új, de 1 évet állt, 2-3-4 év után a kocsikból kikerült akukkal. 2 sorban, 24V-on. Egyik oldalon a nagyok, másikon a sok kicsi. Nem szép, nem optimális, de megy róla a hűtő, és a szerszám gép akkuk töltése. EON meg b@sik bekötni a 3x32A ami hónapok óta ki van fizetve. Köszönöm az infót. :)

[@fonix68]

Leloptak a napelemel tetőstől, de legalább kormányozni tudnak! - lölö flottakapitány ÉS kormányos

[@andrasmeszaros408]

Valami nem kerek !!!