Osztatlan közös tulajdon? Az meg mi a fene?

Osztatlan közös tulajdon?
Dologösszesség?
Használati megosztási szerződés?
Akár vevő vagy, akár eladó, az ingatlanpiacon jó eséllyel találkozol majd ezekkel a kifejezésekkel. Ha nem tudod, hogy mit jelentenek, de szeretnéd megérteni, hogy miről van szó, ez a videó neked szól.
Ha szeretnél további hasznos tudáshoz jutni az ingatlanpiacról, akkor iratkozz fel a csatornámra, illetve látogasd meg a blog oldalamat:
mlinarikmarton.hu
Ha szeretnéd felvenni velem a kapcsolatot, az alábbi linken teheted meg:
mlinarikmarton...

[@zsuzsannavidak7889]

Hálásan köszönöm. Számomra nagyon hasznos volt. " Dolog összesseg". Egyértelmű példák. Szuper volt!❤😊

[@kovacsM100]

❤Köszönöm nagyon hasznos számomra a videó mert ilyen házrész tulajdonosa vagyok!

[@danielkosa3130]

Precíz, hasznos, köszönjük

[@gomla8187]

Ez jó volt. Valóban jól és könnyen érthetően elmagyarázta a témát. De az miért probléma, hogy egy helyen vannak a mérőórák? A szolgáltató a szerződőjével van jogviszonyban, akinek még csak tulajdonosanak sem kell lennie. Ezt érti valaki?

[@erzsebetmargitvago6217]

Köszönöm Marci ez most nekem nagyon jól jött. :) Nagyon precíz, hasznos.

[@Mlinarikmarton]

Szívesen :)

[@orsihamar8039]

Hasznos, érthető és még szórakoztató is. Köszönjük szépen! Szeretném tudni, hogy attól, hogy az ingatlanom osztatlan közös tulajdon, eladáskor veszít-e az értékéből az úgymond "önálló" családi házakkal szemben? Ügyvéd gondoskodott róla, hogy ne akarjunk egymás fürdőszobájában pancsolni. 😄

[@Mlinarikmarton]

A válasz sajnos igen, bàr a különbség nem releváns. A szomszéddal való közösködés az esetleges felújítások kapcsàn, plusz a vevő tudatlansága lesz a szűk keresztmetszet. De a jövőbeni közös felújításokra az átlag vevő nem számol, szóval egy kis szerencsével elérhető a közel maximális lehetséges eladási ár.

[@imreszabo9144]

A tesvéremék pont egy ilyen házat vettek. Társasházi jogviszonnyal. Első nekifutásra az ügyvéd is azt mondt keressenek mást. De csak ez tetszett nekik...

[@B.J.M.ELECTRIC]

Közös osztatlan tulajdon! Tulajdonos engedélyével van egy ráépítési megállapodás, ilyenkor mi az értéke a ráépitett ingatlannak, és milyen mértékben,értékben lesz a telek is használható a ráépitett ingatlan tulajdonosnak? Vagy ez megállapodás kérdése? Nagyon tetszenek a videók!

[@Mlinarikmarton]

Köszönöm, hogy megtisztelsz a figyelmeddel! Minden megállapodás és dokumentáció kérdése. De ha a megállapodás úgy van, hogy “a szomszéd Józsi bácsi azt mondta”, az sajnos lufi. Mert abban a pillanatban, ahogy Józsi bácsi elköltözik, vagy megőrül, vagy csak összeveszik a szomszéddal máris cseszhetjük a megállapodást. Az értéket látatlanban nem tudom megmondani. És más sem.

[@geridorogi9673]

Régen volt videó mester, már nagyon várjuk a következő témád :) biztos lesz miről beszélni, érdekesen alakulnak a dolgok a világban....

[@Mlinarikmarton]

Már készen van az új anyag, csak vágni kell!

[@PeterMusic]

Koszi a hasznos infot. Nekem is Balatonon, Osztatlan kozos van.

[@Mlinarikmarton]

És van használati megosztás? :)

[@janosgresnyer7610]

Ez a videó és nagyon profi volt. Az önkormányzati bérlakássok eladásáról is szívesen meghallgatnám a véleményed.

[@z3c_official]

Köszi Marci! Nagyon jó lett ez is! 4:45-nél áram, víz, villany (áram = villany) :)

[@Mlinarikmarton]

Én köszönöm! És direkt teszek bele ilyen kis bakikat, hogy hátha megtalálod :)

[@andraspirkner5949]

Köszönöm szépen, ment a like és a feliratkozás. Én egy az egyben a 4-es probléma kör vagyok, venni szeretnék egy ingatlant és lassan 1 hónapja most kezd már világos lenni, hogy mit jelent a közös tulajdon, ráadásul nálam a kivett lakóház esete áll fenn. Én arra lennék kíváncsi, hogy egy ugyan ilyen udvarral rendelkező önálló 1/1 tulajdonú ingatlanhoz képest hogyan határozható meg az értékcsökkenés?

[@endrerepasi7777]

Ez a használati megosztási szerződés kb mennyibe kerülhet ?

[@starwarscollections8928]

Nagyon jó volt ez az előadás, érthetően elmondtad! Ha kell egy hasonló stori az osztatlan közös tulajdonon belül, bár elég faramuci helyzet, neked talán ez ínyenc lenne feldolgozni, akkor szívesen emailbe elküldöm neked. Akár személyes bemutatással is. Várom megkeresésed ha igen!

[@Mlinarikmarton]

Szia! Köszönöm a hozzaszólást! Irj nekem egy üzenetet a mlinarikmarton.hu oldalon, és adok egy mail címet

[@kzsjoker]

Megszokott profizmus és érthetőség :) Hajrá! Ha nincs megosztási szerződés, mit számít, mire kell odafigyelni (hitelfelvétel szempontjából), ha a vevő vagy az eladó köti meg a régi tulajdonostárssal? Többször találkoztam (eddig csak hirdetésben) azzal a helyzettel, hogy a 2 szintes családi ház alsó vagy felső szintjét akarja valaki külön eladni. Esetleg még használati megosztási szerződés is van. Elképzelhetőnek tartom, hogy a vevő szerint a meglévő megosztás nem jó, javasol egy másikat, ami egyébként a ház másik (maradó) tulajdonosának is megfelelne. Ilyenkor hitelfelvétel szempontjából az új használati megosztási szerződéssel mi a helyzet? Ha az egyszerűség kedvéért a régi szerződés mellett hitelt vesz fel a vevő, egy későbbi módosítás a használati megosztási szerződésben okozhat bármi galibát? Tapasztalatok: - garázs: régen, egy másik életben (kb 2011) ingatlanosként megbízást kaptam egy teremgarázs beálló eladására. Találtam is rá vevőt. Emlékeim szerint az ügyvéd az elővásárlási joggal kapcsolatos macerát leegyszerűsítette valamilyen jogszabályra hivatkozva, hogy a tulajdonosok nagy számára tekintettel (196) nem kell őket értesíteni egyenként tértivevényes levéllel, elég kifüggeszteni a házban a vevő ajánlatát. - közművek: adott volt egy sorház egy telken 10 "lakással" egymás mellett, külön mérőórákkal. Mivel , a vízórák almérők voltak, így volt egy főmérő is. A közös képviseletet térítés nélkül elvállaló egyik idősebb lakó igyekezett az órákat egy időben leolvasni az éves elszámoláshoz. "Nyilván" sokkal nagyobb volt a főmérőn mért vízfogyasztás, illetve nem sikerült időben összehangolni az almérők leolvasását. Elő lettem véve (új arcként?), azzal a gyanúsítással, hogy biztos nincs bekötve a vízórám (mellesleg hónapokig üres volt a lakás, miután megvetttem), fizessem ki a több tízezer forintos különbözetet, ami az éves elszámolás során ki lett számlázva... Megmutattam neki, hogy pörög az óra, amikor megnyitom a csapot, mégis valamiért morcos volt rám. Amúgyis eléggé megfáradt volt már a bácsi, hihetetlen, milyen viták voltak a következő hetekben a víz elszámolás miatt. - társasházi alapító okirat (vigyázat! szőrszálhasogatás): ugyanez az ingatlan, a társasházi alapító okiratban el lett írva a kizárólagos használatú telekrészek leírásánál a rajzhoz képest a szélső lakások száma (ezek 1 és 10 számon szerepeltek a rajzon és ugye 3 oldalon érintkeztek a kerttel, míg a köztes 8 csak elől és hátul). Elméletben így az egyik köztes (2.) lakás is a telek széléig használhatta a kertet. Hogy melyik széléig, az már jóindulat és értelmezés kérdése akkor is, ha helyesen a 10-es lakás száma szerepelt volna a szövegben....

[@Mlinarikmarton]

Köszönöm :) Tudomásom szerint mostmár nem alkalmazható a garázsoknál az a szabály, ami szerint ha sok álbetét van, el lehet tekinteni a nyilatkozatoktól. 200 garázsnál 200 aláírás szükséges...

[@kzsjoker]

@@Mlinarikmarton Nyilván az a legtisztább helyzet, ha mindenkit értesítenek eladáskor. :) Millásreggeli csapatából valaki láthatta a videód, és ihletet meríthetett belőle, mert a tegnap reggeli adásban az elővásárlási joggal foglalkoztak és pont a teremgarázs kérdését boncolgatták. Elég cifra gondolatok hangzanak el. millasreggeli.hu/penzugyek/ingatlan/megtamadhato-az-adasveteli-szerzodes/ röviden: Ptk-ban adott a lehetőség, hogy ha sok tulaj van, ne kelljen kiértesíteni őket, DE akár 3 éven belül is megtámadható a "külsőssel" kötött adásvételi szerződés elővásárlásra jogosult által.

[@libaszarnyto]

Üdvözöllek! Kb. 3 éve még biztosan működött, egy ismerősöm így vett beállóhelyet, a földhivatal némi késlekedéssel bejegyezte. Hallom, hogy azóta többször kapott levelet ügyvédektől, mikor lakótársak akartak értékesíteni, de érdekes módon minden esetben kb. a piaci ár 1,5-szerese szerepelt vételárként az elővásárlási felhívásban. :)

[@anikoruska6047]

Érdekes 17 éve vettem egy házat hitelre! A szomszéd házba azóta a 4. család költözik! Ma felhivott a jegyző ezzel a próblémával köpni nyelni nem tudtam külön óránk van meg minden !Elővásárlási jogom volt de minden jól müködött eddig nem is értem ! Holnap már okosabb leszek ! Remélem kivágassák velem a 40m hosszú sövényemet a kerités mentén! ÁÁÁ EZ MAGYARORSZÁG !!! Ja de jó hir hogy a gyereket átküldhetem wc zni a szomszédba!!!!

[@emb3rke]

Szuper vagy!

[@akosdr.gaspar2747]

Kedves Márton! A mindig tartalmas videóid közül ezt most újra megnéztem, mert érdekelne, hogy, ha a tulajdoni lapon külön helyrajzi számon szerepel az épület és a telek, akkor az épületre vonatkozik-e, vagy vonatkozhat-e, a telekre bejegyzett jelzálog. Azért merül fel a kérdés, mert a földterület albetétje a társasház, ahogy ez a helyrajzi számokból is mindig kiderül, de én úgy gondolom, hogy így nem osztatlan közös tulajdon, a telek és ami rajta van. Ez úgy merül fel konkrétan, hogy több ütemben épülő társasházkomplexum 2. és 3. üteméhez a telket szeretné elidegeníteni a hitelfelvételhez az építető, amihez a már elkészült 1. ütem lakóinak hozzájárulását kéri. Az nem világos számomra, hogyha itt nem osztatlan közös tulajdonról van szó, akkor miért kell a másik helyrajzi számokon (alszámokon) lévő tulajdonosok beleegyezése. Köszönöm válaszod.

[@Mlinarikmarton]

Kedves Ákos! Az ilyen komplexitású ügyeket én csípőből az ügyvédemhez küldöm. Csupán annyira értek a joghoz, ami a napi ügymenetemhez kell. Ha gondolod, összehozlak vele.

[@akosdr.gaspar2747]

Kedves Márton! Az ingatlanügyek az utóbbi évben felkeltették az érdeklődésemet, amiben részben a te videóid és felkészültséged is szerepet játszottak, ezért fordultam hozzád. A jelenlegi kérdés is inkább elméleti jellegű, így ügyvédhez nem fordulnék vele, de nagyon köszönöm a gyors válaszod és a felajánlást.

[@Kovax888]

Abban a helyzetben vagyunk, hogy Van egy 700nm telken egy 120/90 saját részünk, van három tulaj 120/10 el. Nekik egy 38 nm ház (mellèk épület szinte), amit irreàlis áron akarták eladni. Nem fogadtuk el, szóban. Most viszont hirdeti és már vagy 15 vadidegen embert beengedett az udvarba, persze amíg mi dolgozunk. Ezt megteheti? Hozzá teszem nem ez a lakcíme egyiknek sem. Köszönöm szépen előre is.

[@elizabethzsoldos511]

Tyűűű, Marci, ez nagyon fontos info volt, kösssszépen!

[@Mlinarikmarton]

SZívesen :)

[@katalindr.hampel8460]

Kedves Márton! Van egy osztatlan közös tulajdonú telkem, amit az egyik rokonommal 7/10 és 3/10 tulajdoni hányadban birtoklunk. Enyém a nagyobb tulajdoni hányad. A rokon egy nap fogta magát kerítést emelt úgy, hogy az én részemből a telek teljes szélésségében 2,5 m lekerített. Erről a részről kizárt. Most arra hivatkozik, hogy ez régen volt és azóta ezt a részt elbirtokolta. Ez blöf vagy tényleg így van? Ha így van, mit lehet tenni?

[@Mlinarikmarton]

Az elbirtoklás nem így működik. Rendben van, hogy használja a területet, de attól még a földhivatali nyilvántartás a mérvadó. Tehát ha valaki elbirtoklással szeretne megszerezni egy területet, szereznie kell egy nyilatkozatot a tényleges tulajdonosról, hogy ő lemond és átengedi a tulajdoni jogot. Vagy lehet pert indítani ugyanezért. Azt javaslom, hogy próbáljon megegyezni a szomszéddal, hogy vásárolja meg Öntől a területet amit lekerített. Vagy az egészet. Vagy vegye meg Ön az ő részét. Vagy perelje be.

[@katalindr.hampel8460]

Köszönöm szépen a gyors választ!

[@palffypatrik7625]

Szia Márton! Azt szeretném kérdezni, hogyha van egy ingatlan, amit megvennék, és osztatlan közös, és mondjuk tegyük fel nincs megosztási szerződés, akkor én mondhatom azt, hogy oké, én akkor veszem meg, ha csinálnak megosztási szerződést? Lenne értelme ilyen próbálkozásnak?

[@Mlinarikmarton]

Persze. Így az ingatlan nem hitelezhető, tehát kevesebb a potenciális vevő, emiatt alacsonyabb a várható érték.

[@akosmate6781]

Elkepesztoen erdekfeszito, és hasznos!

[@zsoltmandli7723]

Azt szeretném kérdezni, hogy 0-50 éves lakások között mi a standard árkülönbség? Mondjuk 10 évente mennyi a reális amortizáció? Értékbecslő hogyan számol, ha az egyik lakás 5 éves és a másik 35 éves? Tételezzük fel, hogy az állapot, nm,emelet, minden ugyanaz.

[@Mlinarikmarton]

Nincs olyan, hogy standard árkülönbség. Az ingatlanok amortizációja egyébként évi 2% (ha jól emlékszem). Nyilván az életkor is számít, de az ingatlan értékének megállapításánál 3 legfontosabb tényező van: Lokáció, Lokáció, Lokáció. Ha ugyanazon a területen vagyunk, és teljesen azonos lakásokról van szó, akkor a várható felújítási költséget vehetjük különbségként, azzal kiegészítve, hogy ha nagy a kereslet, a vevő nem fog józanul számolni, és inkább drágábban is megveszi, csak hozzá jusson. EGy tégla - vasbeton épület élettartama papíron 200 év, tehát 35 év nem nagy idő. A kérdés az épület karbantartása. Ha majd itthon is elterjednek az amerikai típusú "papírházak", akkor ez egy sokkal lényegesebb kérdés lesz.

[@zsoltmandli7723]

@@Mlinarikmarton Ugyanolyan lokációban kérdezem. Minden ugyanaz, csak van 30-50 év különbség.

[@Mlinarikmarton]

@@zsoltmandli7723 akkor vegyünk mondjuk 50 év különbséget, mert ez már jellegben, és tervezésben is jelentősen különbözik. (Panel vs. Ujszerű lakóparkok) ebben az esetben jelenleg kb 30-35%-os a különbség Bp-n.

[@csabaczinege7345]

Értek mindent, csak azt nem értem miért nem lehet egy 1000 nm2-es telket két 500 nm2-re külön helyrajzi számmal szétosztani, ha a tulajdonosok megegyeznek? És hát miért ne egyeznének meg, amikor mindkettőnek egyenlő rész jut, külön közművekkel, mérőórákkal. Mi értelme van fenntartani az osztatlan közös tulajdon állapotát?

[@Mlinarikmarton]

Ha a felek meg tudnak egyezni, és hajlandók időt, pénzt, energiát fektetni a dologba, akkor ennek semmi akadálya. A probléma az, hogy ha az első pont még rendben is van, a második nem nagyon szokott működni. Legalábbis ez a tapasztalat.

[@tomiboy8556]

A tesóm se kifizetni sem eladni nem akarja az ingatlant! 😡 50-50% tulajdonrész,ha kell az ördögnek is eladnám a részem!! Budapesti családi ház,mit tehetek???

[@Mlinarikmarton]

Megegyezés, vagy per és bíróság, vagy mélyen piaci ár alatti értékesítés.

[@tomiboy8556]

@@Mlinarikmarton Az utóbbi megoldást választom. Olyan valakinek adom el aki aki pokolá teszi majd az életet! 😄😈

[@cocola119]

Szerintem olyan nincs,hogy sem kifizetni,sem eladni nem akarja a közös,gondolom örökölt ingatlant,mert akadályoz téged abban,hogy szabadon rendelkezz a saját örökségeddel. Mielőtt indulatból elkótyavetyéled a részedet,beszélj egy ügyvéddel!

[@bernadetttajta9354]

@@Mlinarikmarton Nincs olyan megoldási lehetőség, ha az egyik rokon ilyenformán nehezíti a másik továbblépési lehetőségeit, hogy az kártérítést kérjen? Úgy tudom a bírósági pernek nagyon komoly költségei vannak. Ez a helyzet nem igazságos. A budapesti családi ház eladásából mindkét fél tudna magának ingatlant venni. Lehet Candyman emiatt rosszabb helyzetbe kerül, mint a testvére. A megegyezésre úgy látszik nem hajlik, így meg nem fogja senki se megvenni a részét.

[@Mlinarikmarton]

@@bernadetttajta9354 az a helyzet, hogy az embereknek joguk van köcsögnek lenni. De igen, lehet vagyon megosztási pert indítani. Illetve a töredék tulajdont is el lehet adni, persze töredék áron. De abban az esetben instant a megoldás, mert majd egy idegen fogja végig nyomni a pert a testvérrel.

[@ottob3355]

köszönöm :-)

[@ormezo6641]

Legutóbb amikor ilyen típusú ingatlanokat néztünk, akkor a velünk lévő ingatlanos, csak legyingetet, hogy nem kel ilyenekkel foglalkozni, értetlenkedett hogy miért ragaszkodó az írásos használati megosztáshoz. A másik helyen még nem értette, hogy miért zavar a közös mérő és csőrendszer, hiszen a régi tulajok olyan jól el voltak a szomszéddal. Mindez úgy felháborító, hogy ott ahol lakom az ingatlanok 60%-ka ilyen típusú ingatlan.

[@Mlinarikmarton]

Mindegy, csak utalni tessék jó sok pénzt! :)