Titan(ic) katasztrófa − egy hajóroncs-„helyszínelő” jogász szemével

Mit csinál egy hajóroncsokat felfedező szakjogász? Milyen szerződést írattak alá a Titan utasaival? Vajon ez mennyire támadható meg egy bírósági eljárásban? Erről, és általában a hajóroncs-expedíciókról beszélgetett Dr. Gerő Tamás Dr. Balogh Tamás Európai-, társadalombiztosítási- és műemlékvédelmi szakjogász, hajóroncskutató, hajózástörténeti szakíróval.
Weboldal: upcast.hu/
Kövessen minket:
Facebook: / ugyvedpodcast
Anchor: anchor.fm/ugyv...
Spotify: open.spotify.c...
ApplePodcasts: podcasts.apple...
Google Podcasts: podcasts.googl...

[@ritatasnadi]

Ha bizonyítottan biztonságos, én akkor sem mennék le ilyen járművel a vízbe 4 méter mélyre. Nem tudom, talán azért, mert van eszem, ehhez biztos van. Mi a fe..nek kell lemenni. Van elég kockázat itt fent is, miért keressem pluszban?

[@zorall1]

Azt azért nem értem, hogy a Titanic fedélzetén hogyhogy csak a katasztrófát megelőző nap delén tudtak pozíciót mérni, mikor egy kronométer (pontos óra, általános középidőt mutatva), szextáns és csillagtérkép segítségével éjjel bármikor megmérhetik és meghatározhatják a globális helyzetüket.

[@Gpety3355]

Még ha 3D-s VR szemüvegre is adnák ki egyszer a Titanic beszkennelt roncsát és annak környezetét, akkor is az egyik legfőbb vágyam lenne, hogy élőben lássam. Ez szerintem 50-60 év múlva is így lesz, hiába fog a roncs összeomlani, sok olyan tárgy lesz akkor is benne, amik még azután is évszázadokig fenn fognak maradni, mindig lesznek olyanok, akik ezt látni akarják. Ez nem észszerűségen alapul, hanem vágyakon és érzéseken, amit kivált. Még úgy is, hogy igazából a Titanicot szerintem inkább az utókor tette epikussá, illetve elsüllyedése napjaiban az, hogy sok gazdag ember utazott és halt meg rajta. Valójában a testvérhajói közül az Olympic története és életpályája sokkal izgalmasabb volt, csak ugye az nem süllyedt el, a Britannic roncsa pedig olyan sekély vízben fekszik, hogy mikor leért a tengerfenékre a hajó orra, a tatja még bőven kint volt és egy sokkal könnyebben látogatható roncs, ugyan olyan monumentális méretekkel. Vagy ha valakit megkérdez az ember, hogy tudja-e mi kötődik Wilhelm Gustloff nevéhez, akkor sem az emberről (ez nem is olyan baj...), sem a róla elnevezett és 6-9 ezer embert - jórészt nőket és gyerekeket, civileket - a hullámsírba vivő hajóról nem tudnak.

[@ritatasnadi]

miért? Nem vagy benne biztos, hogy ott van? 🙂

[@Gpety3355]

@@ritatasnadi Ezt az Apollo küldetések során is fel lehetett volna tenni. Pedig ott látták a Holdat a Föld minden pontjáról.

[@janekmachek9916]

6:50 : fejenként 125e$ , ez mi? Az utazás 250e$ volt. Ennek a fele volt a mentésre/biztosításra? Vagy rosszul mondta?

[@nagybela2691]

A szakértő, tényleg szakmai tudása javát adta az interjúban, érthetően, és dinamikusan. Jó volt hallgatni. Ellenben a riporter valami kisiskolás szinvonalán kérdez, kommentel, reagál. Dühítő ez a sok idióta hazánkban!

[@zoltannagy3052]

a nagy hajóskönyv miatt évekig tengerész akartam lenni