A Jupiter bolygó | #56 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

A római főistenről elnevezett bolygó a legnagyobb a Naprendszerben. Olyan hatalmas, hogy az összes többi bolygó össztömegénél is több, mint két és félszer nagyobb tömeggel rendelkezik.
De miből van, mi van a közepén, és miért nem lett csillag belőle?
És meglepődnétek, ha azt mondanám, hogy a Jupiter nem is a Nap körül kering?
A lektorálásért köszönet a planetology.hu legénységének!
Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul

[@Videkimen]

Fuhh nagyon örülök, hogy lesz még téma a jövőben a Föld pólus váltása! Alig várom!

[@kovacszoltan7330]

Csatlakozom! Ez a téma is régóta felkeltette az érdeklődésemet.

[@moci_laci]

Az ilyen tartalmakat szeretem a legjobban. Nagyon jó lett! 👍

[@bone2540]

Mikor nézem az ilyen tartalmakat olyan mintha egy kicsit én is utaznék az univerzumban. És te is pontosan ezt nyújtod. Főleg ezzel a megunhatatlan zenevel, és a sok munkaddal és anyaggal amiket átrágsz, hogy minél több és pontosabb és frissebb infót adj át nekünk. Sokadszor is köszönjük! 💪👑 Várom a további bolygós vidiket, és remélem a kisbolygó övezetről és az Oort felhőről is lesz tartalom. Ha tudomasod lenne a James Webb előben kozvetített inditásáról azt egy linkel megosztanád velünk? Izgulok és szurkolok hogy minden ok legyen vele. És természetesen az erről készült videót is várom nagyon. Pacsi. 👍 ☀️🤘

[@attilagroman7738]

Ez a rész is rövid lett! 😂 Hallgattam volna még tovább is! Zseniális a munkásságod! 👍

[@norbertbeke4160]

Én is bár, ha két órás lenne, akkor is lehet ez az érzésem lenne:D

[@ferencszollosi6332]

Ugyan ez az érzés fogott el. Olyan jó hallgatni. A hang meg csak hab a tortán

[@nagykarilla]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm!

[@krstf_]

Nagyon szeretem a csatornad. Nagyra tartom a munkadat! Par eve volt egy nagy esemeny, legalabbis en keszultem ra, persze nem oltoztem be mint a filmekben :D, de nem hallottam rola tul sokat, vagy csak nem engem nem ert el eleg info, vagy nem kapott eleg nagy feneket egyaltalan, nem tudom, de ha csinalnal egy reszt vagy csak megemlitened valamelyik temahoz kapcsolva a "bolygo egyuttallast" es annak a hatasait vagy kovetkezmenyeit, szivesen hallanek rola, talan tobbunket is erdekelhet. Sok sikert a tovabbiakban! :)

[@Vid.186]

Elképesztő! Nem is tudtam, hogy ennyi mindent tudunk a Jupiterről! Ismét egy szuper videó lett, gratulálok hozzá és köszönet érte! 👏👍

[@achnnologia87]

Remélem a többi bolygóról is lesz ilyen hosszú videód. Mármint Saturnus , Neptunus stb. Ám grat nagyon jó téged halgatni és örűlök , hogy megtaláltam ezt a csatornát!! :) Hatalmas GG!

[@stephenstrange8703]

Brutálisan jók a videóid, és le a kalappal hogy ilyen minőségit gyártasz. Mint a képanyag/animáció, mind a szöveg. Respekt, csak így tovább 🙂🙂🙏🏻

[@markh1234]

Nagyon szuper lett a videó! Sok mindent olvasgattam már az interneten Jupiter- ről és holdjairól, de még így is sok új érdekes információt kaptam róluk. Köszi a videót! Így tovább!

[@nicolagoriup6594]

Ezeket a videokat egyszerüen nem lehet megunni🥰🥰 Engem még nagyon erdekelne Video a kvazarokrol, pulzarokrol es neutron csillagokrol😊😇

[@VodkaFanClub]

Egy kis erdekesseg, de eloszor is koszonom, illetve koszonjuk szepen az ujabb, kituno munkat! Meg 2004 kornyeken, 20 eves koromban fura hobbi jott velem szemben az utcan, ami ma is kisert :) 2 even at amator radiocsillagaszkent tevekenykedtem es sok-sok energiat raktam a kis mereseimbe. Az egyik legerdekesebb project azokbol az idokbol a Jupiter radioviharainak megfigyelese volt, amit a NASA RadioJOVE csapatanak tagjakent vegeztem, Penc telepules mellol. Ez az idoszak sok szempontbol is emlekezetes marad az eletemben, oriasi elmeny es orom volt egy ilyen jelenseget elso kezbol megtapasztalni. A kezdeti nehezsegek, az ejszakai kitelepulesek, az elso sikeres eszleles majd a kis "obszervatoriumom" letrehozasa egy olyan folyamat volt, ami altal a termeszethez is ugy erzem kozelebb kerultem. Egy eszleles ami nagyon megmaradt bennem 2005 koratavaszan tortent. Mar annyira "rutinbol" ment az adatgyujtes, hogy a kis eszlelohelyisegben levo monitorokat otthagyva, egy hosszu fejhallgato zsinor segitsegevel halozsakban telepultem ki az epulet tetejere. Mivel nagyon hideg volt, egy holegbefuvot is segitsegul hivtam es igy a fagyos hajnalban, a csillagokat es a Jupitert szabadszemmel is kemlelve hallhattam a fejhallgatomon keresztul az akkor kb. 700 millio km-re levo radioviharok, 20,2 MHz-en hallhato paradejat :) Anno keszitettem egy kis videot a temaban, ami a regi youtube csatornamon meg elerheto. Ajanlom szeretettel azoknak, akiket erdekel :) kzbin.info/www/bejne/ooPNeIuhrNRqodU

[@urkutatasmagyarul]

Ez nagyon klasszul hangzik! :)

[@Mine_shark]

Na ez a videó nagyon érdekes!Az elején 3 olyan dolog volt amit nem tudtam!😮

[@adammolnar3174]

Most sok jupiterrel kapcsolatos dologra választ kaptam. Köszi!

[@roland8449]

De jó, hogy minden epizódban van valami móka is. Most pl. a yeti :D Köszi a mai elôadást is! Nagyszerû volt!

[@megyeriek]

Szerintem a Yeti ette meg!

[@odanneloconnor6814]

Remek epizód lett, már izgalommal várom a többi gáz bolygóról szóló részeket! Az animációkat már hamarabb is szerettem volna dicsérettel illetni, szuperek! Tegyük fel az Avatar c. filmből kiindúlva azon fantáziálni, ha lenne olyan holdja a jupiternek amin növényzet stb lenne, éjjel kimennél és felnéznél az égre, milyen brutális éjjszakai látványt nyujthat a Jupiter és a többi hold látványa, fantasztikus lehet!

[@Attila_Beke]

Ezt már én is elképzeltem, bizony. 👌🏻

[@DDDspiler]

Köszönjük, és várjuk nagyon a mágneses pólus fel cserélődéses videót!

[@martonimre-kedves7038]

Én a saját távcsövemmel láttam a 3 legnagyobb holdat. Nagyon jó lett az epizód :).

[@Zilahi-Branyi_Laszlo]

A Galilei-holdak (mind a négy) szabad szemmel is láthatóak. Én mondjuk először egy fényképemen szórtam ki és csak azután - mikor már tudtam, pontosan hol keressem - sikerült szabad szemmel megtalálnom.

[@edaqscriminal]

Tegnap mondtam magamnak hogy: A Jupiter nagyon érdekes De mégis kevés és rövid videó van róla És itt van ez (THX)

[@nagytamas81]

Nagyon jó rész! :) Csak egy dolgot hiányoltam: én úgy tudom, hogy a Jupiter nagyon erős sugárzással is rendelkezik (ami az Io felszínén is látható nyomot hagy), lehet érdemes lett volna ezt is megemlíteni. Nagyon kíváncsi lettem volna arra, hogy ezt mi okozza. (de javítson ki valaki ha tévedek és nem így van)

[@Dali-69.]

A Jupiter egy kozmikus "porszívó" ami nagyon sok aszteroidát magához vonzott az év milliárdok alatt és így megkimélte a földet sok becsapódástól, szerencsénkre! Nem nagyképűségből de azt hittem nincs új infó amit nem tudnék a Jupiterről, de nagyon sokat kaptam ettől a szuper ismeretterjesztő filmtől!✌✌✌ Golden Glob díj! (ha így kell írni)😁

[@Renoz44]

Jó lett. De már nagyon várom a Szaturnuszos részt :D

[@Gellert74]

Nagyon jól sikerült videó lett. Több dolog is volt amit nem tudtam a Jupiterről. Egy idézet : „E világok mindegyike a tiétek - kivéve az Európát. Ne szálljatok le rá!” ( Arthur C. Clarke : Második Űrodisszea )

[@jozsefszabo648]

Köszönöm ezen videót, frissítettem a tudásomat, várom a folytatást

[@PalVona]

jó kis videó lett, tetszett ! kár, hogy a nagy vörös folt fogyásáról nem volt szó, pedig azt még én is észre vettem az alatt a tizen pár év alatt, amióta komolyabb távcsővel figyelem a bolygót

[@sandorcsirmaz9047]

Nem ott van a Sirius. Az a Canis Maior-ban van, nem az Orionban. De tényleg az a legfényesebb a Földről. Szuper a csatorna csak így tovább!

[@spontanvideok246]

Ez csodálatos lett. Kár, hogy ilyen rövid lett a video. Részletesen végre egy teljes videi a Jupiterről. Ugye lesz egy ugyan ilyen a Holdunkról, a Szaturnuszról az Uránuszról és a Plúról is.

[@GoeroegViktor]

Ha végére értél a bolygóknak, ( exobolygóknak?) Akkor jöhetnek a holdak. Az Io, Europa, és még sok érdekes hold simán megérne 1-1 részt. Köszönjük a munkádat!

[@gaboronodi5580]

Onodi Gábor vagyok az egész világ legnagyobb baj a következő évben már nem volt időm a magyar és angol nyelvű általános iskolai végzettség a magyar és angol nyelvű általános iskolai végzettség..ha az első két rész a magyar és angol nyelvű általános iskolai végzettség a magyar és angol nyelvű általános iskolai végzettség.. sziasz5..de ha már itt vagyok jelenleg nem is olyan jó a holnap is megyek aludni és a magyar nyelvű használati útmutatót..Szia Gábor. Vagyok..szeptember végén még nem tudom mit tegyek. A magyar nyelvű menü is van ez az egész így sok vagy kevés?

[@urkutatasmagyarul]

Kevés

[@ohayomc1294]

Nagy fénypont volt, túl fényes. De a szaturnusz gyűrűjét és a bolygó meg a gyűrű közötti lyukat is láttam a 12 ezres távcsövemmel!

[@pirosszirom8998]

A gyűrűs Szaturnuszt látni lehet egy közönséges tízszeres nagyítású látcsővel is.

[@ohayomc1294]

@@pirosszirom8998 Hogy ha robot szemed van, legalább 20 szoros nagyítás kell az észleléshez.

[@norbertbeyer8348]

@@pirosszirom8998 Nem nagyon hiszem. Viszont egy 25x60-as monokularral latom a Galilei holdakat, de a Szaturnusz csak furcsa szilvamag alakjat velek latni.

[@pirosszirom8998]

@@norbertbeyer8348 Biztosra vettem, hogy évekkel ezelőtt egy tízszeres nagyítású binokulárral nézegettem a Szaturnuszt. A Ti észlelésetek viszont frissebb, ezért nagy az esélye, hogy megcsal az emlékezetem. Üdv.

[@norbertbeyer8348]

@@pirosszirom8998 Az egyeni kepessegektol es az eszlelesi korolmenyektol (sotet videki ejszaka) is nagyban fugghet az eredmeny.

[@gergolind]

Szuper lett drusza! Az estém fénypontja!

[@MrCurka62]

Jó lett ez az epizód is. Gratulálok. Bár szólhattál volna a Jupiter sugárzási övezeteiről is. Mi is ez? Milyen típusú, intenzitású, kiterjedésű sugárzásról van szó? Mi okozza? stb.

[@flaviustitus2401]

Szuper ismét,köszönjük 👈👈✌️✌️

[@gregor_man]

Én a 10-szeres nagyítású binokulár távcsövemmel sokszor néztem már meg a Jupitert és a négy nagy holdját. A bolyóból persze csak egy nagy pöttyöt látok vele, de mégis arra biztatok mindenkit, hogy egy bármilyen kis távcsővel is tegyenek rá egy próbát, mert a dolog látszólagos jelentéktelensége ellenére is izgalmas érzés a saját szemünkkel látni a Galilei-holdakat. Mostanában sötétedéstől késő éjjelig az égbolt déli felén látható, a legfényesebb objektum a Hold után. Lesz még tiszta égbolt, jusson eszetekbe. "Szemeket az égre!" :-))

[@janosban4306]

A végére egy kis világ vége feelinget bele kellett csempészni😏. Már alig várom a következő részt😁.

[@Ferencorsos-w3v]

Érdekes történet ❤❤❤🎉

[@szebasztianszell9277]

Már nagyon vártam az új videót

[@megyeriek]

Köszönjük! Jó rész ez is, mint mind.

[@akosrudolf3977]

Jó videó lett, még úgy is tartalmaz újdonságokat, hogy sokat foglalkoztat a téma :) Egy videó ötlet: Europa Clipper. Esetleg h milyen megvalósítható/jelenleg megvalósíthatatlan ötletek láttak már napvilágot az Europa vizsgálatához.

[@urkutatasmagyarul]

EC már a listámon van, mindnképp lesz szó róla!

[@gregor_man]

Nagyon élvezetes rész, rengeteg értékes információval. Hirtelen lett vége. Ez esetleg azt jelenti, hogy lesz második része is? Én nem tudtam, hogy a Nap-Jupiter rendszer tömegközéppontja a Napon kívülre esik. Hihető, a számítások valószínűleg igazolják is, de nekem meglepetés volt. Nagy jelentőségű dolog ez.

[@mocorgo911]

Már megnéztem ,vagy 10 szer ezt is, de olyan jók a videóid, hogy kedvet kaptam egy űrutazásra! Asszem kezdek gyűjteni rá...a köbükunokám , hátha eljut ide..is! Mz/X

[@boldizsarbibza490]

Lehetne egy epizód a naprendszer holndjairól is, mert a Jupiter és a Szaturnusz körül elég különös holdak keringenek

[@csatagabica]

Meg sem néztem és már lájkoltam, mert tudtam, hogy minőség lesz. Várjuk a következőt.

[@zsp1995]

Szuper volt, köszönöm. Legyen egy hasonló videó a Szaturnuszról is❤️🙃

[@szabolcskalman5530]

A kedvenc bolygóm!! Köszönöm szépen!

[@nemethsoma178]

Nekem is

[@afenevigyeel8501]

Ez az egymás körül keringő effekt a Plútónál is így van. Legnagyobb holdja a Chiron olyan nagy (tömege fele a Plútóénak), hogy ott is a tömegközéppont a Plútón kívülre esik. (most megleptél, mert nem tudtam hogy ez a Nap és a Jupiter között is így van). Eddig engem a Jupter holdjai sokkal jobban érdekeltek, mint maga a Jupiter és pont ezen érdektelenségem miatt, sok újdonságot tudtál mondani nekem. A videó vége viszont nekem maga a mennyország a holdak miatt. Már most nagyon várom a Szaturnuszos videót. Videó témának ajánlanám a Cassini űrszondát, de gondolom lesz róla szó a következő Szaturnuszos videóban a Titán kapcsán is.

[@stofika]

Remek! Mint mindig :) Lehet, hogy nem ez a legjobb forum,de azért félve mekérdezem, hogy nem tervezel egy videót Dr. Mátyás Bencével? A mars terraformálására tett törekvései szerintem megérne egy videót.

[@jozefnovak7750]

Ez gyönyörü! Köszönöm!

[@anonymus9570]

Jó lett, csak így tovább!

[@LaFenomenal]

Ez a videó is szuper lett! Már alig várom a Szaturnuszról szóló epizódot. Azonban lenne egy kérdésem, ami lehet ostoba, de inkább felteszem, mintsem tudattalanul éljek tovább. :D A legtöbb bolygót és a Holdat is érik kisebb nagyobb meteor becsapódások, akkor a Földet hogy-hogy nem? Nem mintha vágynék rá, csak érdekel hogy is van ez. Nagyon szépen köszönöm az eddigi munkádat és csak így tovább!

[@urkutatasmagyarul]

Napi több tonna anyag hullik a Földre is, de ezek nagyrésze maradéktalanul elég a légkörbe. A nagyobb égitestek ritkábbak, és azok legnagyobb része is a tengerbe hullik. A nagy (stadion méretű) aszteroidák már csak párezer évente érkeznek a bolygóra.

[@LaFenomenal]

@@urkutatasmagyarul Nagyon szépen köszönöm a választ! ☺️

[@zsoltsebo3158]

Kérdezd meg a dinokat 65 millió évvel ezelőtt :-)

[@ataalma3551]

Pont tegnap volt valami tűzgömb. Sajnos nem láttam, de felvételek vannak róla. Azért hullogatnak...

[@drew_idea]

Nagyon tanulságos lett ez a rész is. Amit az aszteroid övezetről mondtál, én nem így tanultam. Érdekes lenne készíteni egy összevetést pro és kontra a két teória között. Végül is nem tudhatjuk melyik az igazi. (A Phaeton katasztrófájára gondolok.)

[@gregor_man]

A Phaeton régi elmélete mára teljesen túlhaladottnak minősül. Sokféle számítással bizonyították már, hogy a Jupiter gravitációs zavarában nem lett volna lehetőség egy bolygó összetömörödésére, egyszerűen nem létezhetett ebben a zónában egyetlen nagyobb bolygó. A Titius-Bode szabálynak olyan szempontból igaza van, mondhatjuk így, hogy ezen a helyen tényleg van egy bolygónyi anyag, de az nem tudott bolygóvá összeállni. Az utóbbi pár évben már sikerült kisbolygókkal közvetlen kapcsolatba lépni, és jönnek újabb ilyen célú missziók is, azok egyszer majd valószínűleg igazolni fogják anyagvizsgálatokkal is, hogy a kisbolygók nem bolygótöredékek.

[@sandorfarkas7898]

Szép napot kívánok önöknek én tulajdonképpen ezt a videót nagyon tudom értékelni maga Jupiternek a holdjai ahol nagy esély van arra hogy az élet kialakulhatott és mai napig is ahogy fejlődik a technológia Remélem lesz rá esély arra hogy a Jupiter holdjait igazán meg tudják Majd valójában Melyik az a Hold A 14 hold között A mai Elképzelhető az élet

[@ynnegaf]

Hallgattam volna még egyszer ennyi ideig a Jupiter tulajdonságait. :)

[@elektrosokkk]

Tényleg jó lenne már erről a pólus váltásról egy videó. Rengeteg tévhit van ezzel kapcsolatban. Az egyik leg röhelyesebb, hogy amikor ez bekövetkezik, majd a villanymotorok visszafele fognak forogni. 🤣🤣 óriási badarság. Nem a fizika törvényei fognak megváltozni, csupán a pólusok elhelyezkedése fog megcserélődni a bolygón. Egy másik ostoba teória, hogy a forgási tengely is el fog tolódni. Még akár olyan radikális mértékben, hogy akár el is feküdhet, mint az Uránuszé. Lesznek olyan pontok, amik hónapokig folyamatosan nap sütötte részek lesznek, míg mások természetesen vica versa és csak 6 honap múlva kerülnek a sötét részek újra nap sütésbe, amikor a túloldalon lesz majd újra sötét. Valahogy úgy, mint jelenleg a sarkkörökön, épp csak most ez a probléma a fél bolygót érintő jelenség lesz, tehát garantált kihalást vizionálnak. Jo lenne ezeket a tévhiteket eloszlatni. Az viszont érdekes, hogy állítólag ez a folyamat már elkezdődött. Van egy nagy folt a Csendes óceánon a déli félgömbön, ahol már elvileg északi pólust mutatnak a műszerek. Engem inkább az aggaszt, hogy a vándor madarak és más állatok amelyek ezt érzékelik és használják a tájékozódásra, vajon képesek lesznek e alkalmazkodni az új helyzethez. Mennyi idő alatt fog lejáttszódni a folyamat? Ez talán a legfőbb kérdés.

[@aspreydave2656]

Informatív mint az összes,bár minden részben van valami amit nem igazán értek meg ,ahogy beszélsz róla :D

[@NorbiGaming]

Gyönyörű a Jupiter, mint a cappuccino. És milyen hatalmas 😮

[@en-zn7zz]

Ha már ez az "56" ik rész ki tehetted volna 2 nappal késöbb is 23 ikán ettől függetlenül jó lett

[@zoltansinka7521]

Aztán jönnek a számmisztikusok, és széttrollkodják a kommentmezőt. Hoógyisne!

[@scubazola]

Szokás szerint megnéztem kétszer is, bár a züllött agyam miatt nem igazán tudnám pontosan visszaadni. A yetis hasonlat kissé gyermeteg, de azért cuki és mint hasonlat, igenis hasznos. Én személy szerint jobban szeretem az olyan laza kommunikációs fejlődéseket, mint mondjuk a 39-es rész elköszönő legvége. A pólusváltás utáni kutatás jelenlegi állásának a részletesebb mesélését én is támogatom. És talán egy teljes külön részt megérdemelnének a mi naprendszerünk holdjai. A holdak összehasonlítása akár. Bámulatos, hogy egyetlen gázóriás ennyi és ennyiféle holdat nevelt ki az évmilliárdok alatt.

[@gaborfeher741]

Hasznos, színvonalas ismertető lett. Vajon egy gáz bolygó elveszítheti a "gáz légkörét, vagy annak egy részét"?

[@urkutatasmagyarul]

Nem valószínű, a gravitáció miatt inkább csak gyarapodik a tömege

[@peterhirku1748]

Szuper lett!!😉👍

[@NR-HUN]

Köszönöm a videót!

[@Bonewerkz]

Nekem lenne otletem: Neutrinokkal fel lehetne terkepezni a belsejet. Vagy atomrobbantasok visszhangjait megfigyelve. Persze,ehhez nem szuttyogni,meg himulhamolni kellene,hanem nekiallni,ahelyett, hogy egymast pufoljuk itt a Foldon. A voros folt szerintem egy nagyobb egitest, (talan hold,vagy annak darabjai) becsapodasa reven johetett letre. Mikor a Shoemaker-Levy becsapodott,ott is eleg nagy, de rovid eletu foltok keletkeztek. Persze ezek csak kis ustokosdarabok voltak... Persze,ha egy Hold meretu egitest csapodott be,akkor mar mas a leanyzo fekvese.

[@gyorgyszepesi9868]

Tök jó videó... egy apró kritika: a Föld Északi-Sarkán jelenleg szintén déli mágneses pólus van.

[@arnoldpaole4816]

Hiszel a Jetikben. Király. 😁

[@tivcsiszlavitsek8281]

Köszönet 2023.01.22.🙏

[@Vincentius351]

Köszönöm ! 😊

[@szektolo3195]

Ha egy jó nagy lombfúvóval elfújnánk a Jupiter légkörét, akkor elméletileg egy szép új kőzet bolygót kapnánk, és akkor már le lehetne szállni rá. Kicsivel lehet, hogy árnyaltabb lenne a helyzet 😂

[@urkutatasmagyarul]

Nem ilyen egyszerű, a Jupiter magja körülbelül 13-szor nehezebb, mint a Föld, így a gravitáció is jóval nagyobb, nem lenne egyszerű a landolás légkör nélkül se.

[@mate7532]

Sziasztok! Szerintetek van esély arra, hogy a távoli jövőben a gázbolygók légköréből tankolják újra a távoli űr fele tartó űrhajókat? Úgy értem, ha hidrogénmeghajtásúak lesznek.

[@urkutatasmagyarul]

Nem valószínű, ahhoz valahogy meg kéne állni a kégkörben, ahol ugye nincs fix pont, tehat kellene egy lebegő város is hozzá. Egyszerűbb egy aszteroida rejtett vízkészletét felhasználni üzemanyagként. Persze, ez is csak a távoli jövőben

[@szpisjakmihaly6379]

Sziasztok! Eszembe jutott egy kérdés, amikor a keingéséről volt szó. Nem érvényes a Jupiterre Kepler 1. törvénye? Amiben az elipszis egyik gyújtópontja a Nap.

[@urkutatasmagyarul]

De

[@rolityo]

Nagyon érdekes videó lett :))) még egy pár reklámot baszhattál volna bele volt ott még hely ^^

[@urkutatasmagyarul]

Te hova basztál volna még?

[@rolityo]

@@urkutatasmagyarul úgy 3 másodpercenként mindenhova kettő elskippelhetetlent egymás után :D

[@urkutatasmagyarul]

@@rolityo Sajnos sokakat zavarna, ha három másodpercenként jönne a reklám. Maradok a megkezdett 8 percenként 1 reklámszünetnél.

[@istvangajda876]

Köszi a tartalomért. Az lenne a kérdésem, hogy a Voyager szonda felvételeit hol találtad meg? Esetleg James Webb új képeit meg lehet nézni valahol?

[@urkutatasmagyarul]

Itt a NASA hivatalos albuma: science.nasa.gov/mission/voyager/images-voyager-took/

[@istvangajda876]

Köszi! 😄Most már én is csatornatag lettem. Valamiért eddig nem tudtam csatlakozni 😅

[@urkutatasmagyarul]

@@istvangajda876 Hát, akkor üdv a fedélzeten, István!

[@Laci70]

Szenzációsak a videóid!

[@starenharkon4265]

Köszi, nem tudtam hogy több mint 80 holdja van a Jupiternek .Az Europa vizének sótartalma ismert ?

[@adamtorok6048]

Tudnál csinálni ilyen érdekességeket az Uránuszról és a Neptunuszról? Nagyon titokzatosak és érdekesek a jégóriások.

Na, ha tényleg ennyi holdja van, és a bolygók után a holdaknak esel neki, akkor azt hiszem nagyon sokáig lesz videótéma :D

[@tivcsiszlavitsek8281]

üdv 2024.06.03. Köszönet.🙏

[@KopaszPapa]

Szia! Nézd majd meg légyszíves, hogy a 6:48 tól látható részlet nem jogvédett-e? Úgy emlékszem (tegnap is néztem) ez a snitt a Hogy működik a világegyetem című sorozatban is ott van (az elején) ha tévedtem elnézést, és töröld is a megjegyzésemet! Köszi!

[@urkutatasmagyarul]

Köszi, hogy szólsz! Többször használtam már ezt az animációt a videóimban, de a KZbin algoritmusa sosem jelezte, hogy kétséges tartalom lenne.

[@KopaszPapa]

@@urkutatasmagyarul Szívesen! Én is csak azért tippeltem így, mert most nézem a sorozatot. Másrészt pont ebben a sorozatban láttam (vagy a Világűr Rétegei-ben? Lövésem nincs, annyi ilyesmit nézek mostanában 😳) hogy valószínűleg a Jupiter nem egy egységes maggal (protoplanétát, bolygókezdeményt említettek, ami a keletkezés kezdetén magához vonzotta a temérdek gázt) hanem töredezett, roncsolódott több részből álló maggal, ami egy hasonló méretű bolygóval bekövetkezett korai ütközés eredménye, ami olyan szögben történt, hogy a széthasadó törmeléket a gravitációjuk mèg egyben tartotta. Ha jól emlékszem pont a mágnesességét vizsgálva jutottak erre, ugyanis a Jupiter mágneses mezeje mindamellett, hogy hatalmas, még rendkívül kaotikus is, ha hétvégén lesz időm, megkeresem neked ezt a filmet, esetleg érdekelhet téged is (Michelle Thaller, Hakeem Oluseyi, Phill Plait, Alex Filipenko, és még sok más nagynevű csillagász, elméleti fizikus, és más az űrkutatással foglalkozó tudós, és szakember mutatja be az adott témát, szórakoztatóan, és természetesen közérthető formában)

[@gregor_man]

Mi következne abból, ha valamelyik itt felhasznált videórészlet jogvédett lenne?

[@lacikeri3102]

Én a jetikre szavazok. Tuti ők voltak. :) Amúgy szeizmikus módszerrel nem lehet feltérképezni a Jupiter belső szerkezetét?

[@gregor_man]

A szeizmikus módszerhez sajnos működőképes érzékelőszondákat kellene a Jupiterbe juttatni, a sűrűjébe, márpedig az eddigi legtökösebb űrszondáinknak is alig sikerült túlélni a Jupiter gázburkába merülés elejét.

[@ww95]

50 éve még elképzelhetetlen volt,h Jupiter méretű bolygó keringhet néhány napos keringési idővel a napja körül. Manapság meg százával találnak ilyen forró Jupitereket. Mik lesznek azok a dolgok, amiket 50 év múlva teljesen másként fogunk gondolni,mint most?

[@chrisp4028]

Tiszteletem! Érdekelne hogy ha a föld mágneses tere felcserélődik, ami most évente 50km mozdul el, nem lehetséges hogy a nap pólusai miatt a föld is el kezd elfordulni, szóval olyasmi hogy megfordul vagy jobban elbillen a mostani tengely, de a forgása közel vizszintes marad? Ennek hatására a jégsapkák is elmozdulhatnak, így igazolva lenne hogy a sarkok alatt miért találnak civilizációs nyomokat és szó sincsen arról hogy volt időszak, amikor nem volt jégsapka..... Erre magyarázat lehet az is hogy egy kontinens bevándorolt a jégsapka alá.... Mit gondolsz ezekről? Van e ilyen irányú kutatás? Mi varható a pólusok felcserélődésével? Mi várható ha kusza lesz a mágneses tér és több pólus alakul ki? Miben befolyásolja a földet érős sogárzást a pólusok kuszasága? Pólus csere köztes állapota mit eredményez? Köszönöm a válaszod még ha ezt videóban is teszed meg! Szép napot!

[@urkutatasmagyarul]

Látom, nagy szükség lesz arra az epizódra ;)

[@P.B0209]

Szerintem a Jeti vót... nagyon nagy trollok a jetik. Mindenhol össze-vissza lábnyomozgatnak.

[@voci8914]

A Mars és a Jupiter közötti területen tömegében összesen nincs annyi anyag mint a Mars tömeg. Egyszerűen azért mert azt a részt a Jupiter korábban mát "kiporszívózta". A mars is ezért kisebb mint a Föld.

[@tamasrosta7928]

Köszi☕

[@vldesiiign5334]

Én csak azt nem tudom felfogni, hogy ki és mikor jelentette ki, hogy a Jupiternek vagy bármely más cuccnak az űrben mi a súlya? Értem, hogy a tudósok az évszázadok alapján kiszámolták, szondákat beleküldtek, adatokat kielemezték stb, de ezek mind csak elméletek. Soha senki nem ment oda egy mérleggel, és mérte le a bolygókat :) A méreteket, összetevőket még csak csak elhiszem, hogy tudni véljük, de ez a súly kérdés nem áll össze nekem :)

[@urkutatasmagyarul]

Nem baj, ha neked nem áll össze, elég ha a bolygókutató fizikusok értik a dolgukat. Egyébként e test pályájából lehet kiszámolni a tömeget. Pl miként hat a gravitációja egy űrszondára, amit köré küldünk.

[@hofierick]

Lesz ilyen radar a jövőbe,izgalmas képek lesznek a bolygóról. Az Európán lesz még meglepetés.

[@VajdaRóbert]

Csak egy kérdésem lenne : Amit látunk ezekben a videókban , (mind1 h ki szerkeszti ) az mennyire olyan a valóságban mint ahogy ezeken a videókon látjuk ? ugyanis nagyon hasonlóak a CGI videókhoz ...

[@urkutatasmagyarul]

@@VajdaRóbert Ebben a videóban nagyon sok számítógépes animáció volt. De attól még úgy néznek ki a valóságban is, legalábbis a legtöbb videó.

[@oticasi]

jó volt

[@DaT0nkee]

Itt egy kérdés nektek: Ha a Jupiter légköre gyakorlatilag 100%-ban hidrogén és hélium, amik színtelen gázok, mitől vörös a nagy vörös folt?

[@mrJety89]

A külső naprendszer sok bolygóját hasonló vöröses anyag borítja. Ezek szerves anyagok, amiket együttesen Tholin-oknak szoktak nevezni.

[@gregor_man]

Hidrogén, hélium, továbbá metán és még egy csomó másféle, különböző színű gáz, amelyek a tömeg tízezrelékében sem mérhetők, de azért látszanak. "Kevin Baines (NASA Jet Propulsion Laboratory, Pasadena), a Cassini űrszonda tudományos csapatának tagja szerint a folt vöröses színét a felhőben nagy magasságban megtalálható ammónia és acetilén a Nap ultraviola sugárzásának hatására bekövetkező lebomlása okozza. Ezt laboratóriumban kísérletileg is igazolták."

[@alicevarga8683]

KB 0.123 nap tömegek kell rendelkeznie hogy csillag lehessen mint a Proxima centauri

[@markbrekocki]

Ha jupiter megmozgatja a napot, akkor a Földön évenként más helyen kell fel egy nap pl szeptember 1-én? Ez mennyire észlelhető?

[@urkutatasmagyarul]

Semennyire, az eltérés egy százalék törtrésze.

[@V_Atti]

Ennél lényegesebb kérdés, hogy akkor a Föld végül is mi körül kering és az a pont hol van (mikor merre :). Tulajdonképpen a Föld mozgásai is olyan bonyolultak, hogy arról is lehetne egy külön műsor és még akkor is csak vázlatos lenne.

[@gregor_man]

Nem rossz a kérdés. A Nap fél Jupiter-év (hat földi év) alatt kábé egy napkorongnyit mozdul el. Ha ez az elmozdulás a Nap-Föld irányhoz képest merőleges irányban történik, akkor igenis látható mértékű. Mi ebből csak pontos mérésekkel vehetnénk észre elmozdulást, szabad szemmel semmiképpen, de most bennem maradt a kérdés, hogy az ephemeridák, azaz az előrejelző táblázatok készítői vajon számításba veszik-e ezt, mert a napkelte és -nyugta időpontjában ez 2 percen belüli eltérést okozna. Valahogy utána fogok kérdezni.

[@Minion1324Fauna]

Ha esetleg létre hoznánk egy olyan űrhajót ami tul élné a Jupiterhren lévő nyomást, akkor átrepülnénk rajta?!

[@urkutatasmagyarul]

Akár

[@Vladtempt8271]

Ezek a videók felidézik, a tizenéves natgeo korszakom.

[@louisebali]

Én azt nem értem ha nagyrészt gyúlékony gázokból van, miért nem gyullad be a villámoktól, vagy egy egy gyorsabb meteortól, aszteroidától.

[@urkutatasmagyarul]

Alig van oxigén a gyúlékony gázok mellett, oxigen nélkül pedig nincs égés

[@fehercapa3804]

A félbemaradt csillaggal kapcsolatos okfejtésben van egy apró pontatlanság. Az igaz, hogy a Jupiter tömegének 80-szor kellene nagyobbnak lennie ahhoz, hogy csillag (azon belül is vörös törpe) alakuljon ki belőle. Ugyanakkor a szenzáció hajhász felkiáltások egyébként nem erre szoktak vonatkozni, hanem a barna törpékre, aminek a tömeghatára már "csak" a Jupiter tömegének a 13-szorosa. Így továbbra is igaz, hogy közel sem igaz, hogy a Jupiter egy majdnem-csillag, de a nagyságrend annyira nem kizáró ok, mint ahogy a videóban bemutatod. "Csak" 13-szor nagyobb tömeg kellene. (A barna-törpéket már csillagnak tekintjük, van bennük fúzió, csak nem hidrogén-hélium, hanem deutérium-lítium.) ad1.: Már felfedeztek egyébként a 80-as tömeghatárt éppen csak meghaladó és egyébként a Jupiternél kisebb(!) - kürülbelül Szaturnusz méretű - csillagot: EBLM J0555-57Ab (ha jól talál a google). ad2: Bár a fúzió egyértelmű, az energia termelés és leadás fogalma is pontosításra szorul, úgy fest az nem ugyanaz. Egyes szondák mérései szerint ugyanis a Jupiter már így is elegendően nagy ahhoz, hogy a benne uralkodó nyomás miatt a belsőbb rétegekben reaktív folyamatok után kémiai energia termelődik, ami miatt a Jupiter pozitív energia-mérlegű bolygó (asszem a Nap-rendszerben egyedüliként). Azaz, több energiát sugároz ki, mint amennyit a Napból begyűjt. Ettől még természetesen nem csillag, nem barna törpe, még csak közel sem áll hozzá, de infra tartományban sugároz, tehát ha úgy vesszük, gravitáció-okozta energia termelés van benne. Értelmezés kérdése, hogy ezen minőségében ki milyen szempontból, hova kívánja sorolni.

[@darumisi]

Lehet badarság, de azin töprengtem, hogyha a nyomás miatt a Jupiter anyagának túlnyomó többsége folyékony halmazállapotban van, és csak a felső réteg gáz halmazállapotú, akkor miért nevezzük gázbolygónak? A folyadékbolygó helyesebb lenne? 😀 Ennyi erővel a Föld is lehet gázbolygó mert a felszínén gáz réteg van.

[@urkutatasmagyarul]

A gázóriások tömegének legnagyobb részét olyan anyag képzi, ami szobahőmérsékleten, tengerszinten tapasztalt nyomáson gáznemű. Ezért hívjuk őket gázóriásoknak. Azt, hogy ezek a gázok hogyan viselkednek bizonyos körülmények között nem vizsgáljuk a megnevezés során. A Földet épp ezért nevezzük kőzetbolygónak, pedig a kőzet nagyrésze nálunk is olvadt mag formájában van jelen.

[@darumisi]

@@urkutatasmagyarul Jogos! 😂

[@gipszjakab4029]

" Vaddisznó pata" Jaa! Okos!

[@istvanpall4347]

Miért nem lehet kikapcsolni a képernyőt a videó nézése közben yt prémiummal? Más videóknál megy!

[@urkutatasmagyarul]

Mások is jelezték már a problémát, de nem kaptam egyértelmű választ a KZbin-tól. Amíg csak tagok látatják, addig sajnos nem működik ez a funkció, onnantól, hogy nyilvános, már igen. :(

[@emanacio]

Többrétegű szondákkal gyöngysor alakzatban simán felmérhető a légkör pontos összetétele. Így a kommunikáció biztosított és a brutál nyomást is simán kibírják.

[@Adam-je5oj]

[@adammanczal8639]

Mi a háttérben szóló spirituális zene címe?

[@urkutatasmagyarul]

Keresd a megoldást a videó leírásában! ;)

[@bubu2959]

Úgy tudom, hogy a vörös folt az évek során egyre csak zsugorodott, és el fog tűnni idővel.