A sugárzás |

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Általában csak annyit mondunk, a világűrben nagy a sugárzás, de valójában több féle fizikai formája van, és ezen sugárzásfajták máshogy is hatnak a szervezetünkre, és különböző módon tudunk védekezni ellenük.
Többen kértétek, hogy gyakrabban térjek a fizika útjára, mert érdekel titeket ez a világ is, úgyhogy a mai epizódban az űrkutatáshoz is könnyen köthető sugárzás fajtákról lesz szó.
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@ocsaiviktor6322]

Ha valaki belemerül jobban a csillagászatba, muszáj ezeket a témákat is megérteni, hogy megértsük az univerzum működését. Csak így tovább, a legjobb csatorna 😁

[@adamvarga9403]

Hat neked nem kéne jobban belemerülni

[@szocsi77]

Ez nem megértés, csak elfogadás. A megértéshez sokkal több kell. Csak ehhez nagyon sok idő kéne, amiből mindenkinek a legkevesebb van. Én nagyon szívesen foglalkoznék ezzel a témával!

[@Towelie28]

Igen engem is érdekel a világűr

[@MrCarlPanzram]

Ha Te nem tanárként dolgozol, akkor a mai nebulók sokat vesztettek! Negyvenes fejjel ebből a videóból többet tanultam, mint annak idején az iskolában. Köszönöm!!!

[@gcsonka73]

Szerintem így jobban járnak. Tanárként max. néhány osztálynyi embernek tudna fizikát tanítani, ráadásul elég szűkre szabott keretek között, míg most egy egész országot lát el minőségi, érdekes, izgalmas, szerethető tartalommal.

[@pirosszirom8998]

Jó. "Akkor sorold fel a sugárzások fajtáit, melyik mit jelent konkrétan, az atomok alkotóelemeinek változásait illetően. Számszerű okfejtéseket várok, a blabla nem érdekel". Na ugye, nem is tanultál olyan sokat. :) :)

[@MrCarlPanzram]

@@pirosszirom8998 Bocsánat, csak annyit jegyeztem meg, hogy többet tanultam, mint annak idején a suliban. Bizonyára buta gyerek voltam...

[@szocsi77]

A suliban mindenről amihez nem értettek a tanárok, elhintették, hogy az nagyon nehéz és nem érdemes vele foglalkozni. Ezért remeg mindenki a matematikai analízistől és ezért mumus szó az atomfizika. Azóta még rosszabb a helyzet. Ezért örülök ennek a csatornának. A tanárnak az lenne a feladata, hogy gondolatot ébresszen. Így kezd el érdekelni valakit a fizika, kvantummechanika, vagy a matematika. Érdeklődés hiányában nem történik semmi. Ez az oldal nagyon jó gondolatébresztő!

[@csimicsifiricio]

Nagyon jó, hogy tudományos csatornává válik. Hajrá! - Szerintem még az lehet egy érdekes téma, hogy milyen tudományos kutatás zajlik az ISS fedélzetén. - Amúgy nem tudom, hogy a napból jövő sugárzás "eltorlaszolásához" minek kellett napfogyatkozás... Hiszen elég megvárni az éjszakát. Vagy nem?

[@DaT0nkee]

Az ISS-en zajló kutatás az nem egy, hanem nagyon sok érdekes téma. És igen.

[@andrasmolnar6146]

Ezt én is akartam mondani. A Föld jobban árnyékol, mint a Hold.

[@andrasmolnar6146]

A neutron sugárzás kimaradt. Annál már egy fal sem véd, mivel az már olyan energikus hogy sugárforrássá teszi magát az ólomfalat. Nagyobb lesz a sugárzás a fal mögött, ezért még egy plusz vékony fal is kell a vastag elé, esetleg vastag vízréteget kell használni (Könnyű elemekből álló, sűrű és vastag közegre van szükség). Ez különösen igaz termikus (lassú) neutronok esetén. Lásd: atomerőművek.

[@forintosgary7348]

En is azt hittem, hogy vegul elment ejszakara holegballonozni egyet, en biztosan azt tettem volna :) :)

[@csiltonka]

Nagyon vártam már egy részt a sugárzásról! Egyszerűen imádtam. Le a kalappal előtted, rengeteget tanulok a videóidból. Köszönjük ezeket a remek tartalmakat ! 💫

[@arpadszeiff]

Alfa, Béta, Gamma sugárzás témában egy kb. 40 éves kavarodást oldottál fel a fejemben. Köszönet érte.

[@arpadszeiff]

Utóirat Van egy orosz sugárzásmérőm. Pontosságáért nem tenném tűzbe a kezem. Sőt. Azt sem tudom, hogy van egy lepattintható fedele, benne vékony réz lappal, hogy mi pontos szerepe. Ott van mögötte a két Geiger cső. De arányokat jól lehet vele mérni. Meglepő, hogy helyszíntől függően mennyire más és más a háttérsugárzás.

[@zsolta1639]

Szuper volt, köszönöm! Tudom telhetetlen vagyok, de várom a második részt, leginkább a részecskesugárzások kivesézéséről. Neutron sugárzás, napszél összetevői, érdekes lehet még a Cserenkov sugárzás is, valamint a neutrínók áthatolóképessége, detektálása. Nehézatommagok fénysebesség közelében és azok hatásai (LHC). Egy két ilyen áthatolás már volt űreszközön is. Mit látnak az űrhajósok, ha becsukják a szemüket? Mik azok az időnkénti, ritka villanások. ISS-en hogyan védekeznek napkitöréskor...stb :)

[@aronleszkovich2665]

Az a Rammstein bevágás nagyon tetszett, mint ahogy eddig a videó is🤘😉

[@shark473]

Ahogy szokták mondani, egyes zenekarok zenélnek a koncerten, a Rammstein tüzeskedik. Nem kritika, jövőre is megyek koncertre, illetve Black Friday van a shopjukban.

[@aronleszkovich2665]

@@shark473 Én is megyek a Budapesti koncertjükre, én ott fogok bevásárolni, nem a shopban🤘🤘

[@ladislavczikora8728]

@@shark473 En is voltan Praga ban a koncerten 16.5.2022

[@laszlokomar]

Az a nagy tűz a feuer frei a Rammstein sugárzás

[@galaxyguy92]

Kiváló csatorna!

[@BK-qk8uu]

Nagyon jól elmagyaráztad, jobban mint az egyetemi tanárom... :D

[@arionlefkopoulos]

Ez az egyetlen olyan csatorna ahol még el sem kezdtem nézni a videót, de tudom hogy jó lesz. Most sem csalódtam

[@tiborgaal3004]

Ez elsőre viccesen hangzana, ha nem ismerném a csatornát. Így viszont pontosan tudom, hogy milyen igaz. 👍👍👍

[@b.rudolf7288]

Örülök, hogy erről is beszélsz, szerintem több hasonló tudományos videó is lehetne, a többi mellé. Csak így tovább. ( :

[@feryzoly]

Szeretem a csillagászathoz közeli fizikáról szóló részeket! Köszönöm! Szuper lett a videó!

[@gyorgy8911]

Ismét egy zseniális videó, köszönjük szépen🙂

[@angyalosib]

Ittam a szavaid! Lebilincselő, érthető és magával ragadó volt! Hálás köszönet a munkádért!🙏

[@ChrisMaxwellTrance]

Ez nagyon ott volt! Gratulálok! Azzal kezdtem, hogy bekapcsoltam az ismétlést :) Nagyon jók a szemléltető ábrák és a magyarázatok is! Csak így tovább! Imádom ezt a csatornát! 👍

[@zsoltigieszer9983]

Zseniális lett ez a videód is! Ez a sugárzás téma, és a kémiával foglalkozó téma, nagyon érdekes és keveset tudok róla, de így nagyon szívesen tanulnék a jövőben is! :) Korábban is néztem ilyen videókat, mert érdekelt, de így is 60% új információt kaptam(vagy már hallott , de elfeledett tudást). Köszi! :)

[@hofierick]

Ez most TOP videó! Még sok ilyent!

[@jozsefberecz5223]

Az egyik legjobb rész volt. Köszönjük!

[@22Vasika]

Super érdekes volt 👍

[@Vid.186]

Én köszönöm nektek ezt a fantasztikus videót! 👏😊

[@balint_szoke]

Remek adás volt! Egyáltalán nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy te is vegyészmérnök vagy, Gergő!

[@utini68]

Ismét egy remek és könnyen érthető videó. Köszönöm szépen, remek munka!

[@tothgabor889]

Köszönöm szépen ezt a csodálatos és remek videót! :) Minőségi oktató anyag! :) 👍👍👍👍👍

[@aronsz4304]

Köszi. Ez nagyon segített, hogy jobban megértsem a sugárzást

[@kissimre83]

Nagyon jó videó lett, köszönöm szépen. :)👍

[@tamaspeter9700]

Elsőre nem tűnt az eddigiekhez képest lebilincselőnek a téma, de a megtekintése után kellemesen csalódtam. Nagyon jól sikerült, érdekes és informatív volt!

[@Artyom1552]

Imádom ezt a csatornát. Olyan szinten hiánypótló, ááh.

[@leventedokus7732]

Remek és világos összeállítás volt, gratulálok! 🙂 Amit hiányoltam, az a neutron sugárzás volt.

[@laszlokliegl3214]

Köszi szépen, érdekes volt.

[@sandorbak8653]

Kifejezetten jó és érdekes videó lesz,remélem lett még ilyen tudományos tematikájú videó

[@sandorbak8653]

Lett*, a szerkesztést követően se javult ki

[@OmegaSquared]

Jó lett a videó köszönjük!

[@botisaghy3388]

Kiváló munka esmeg !

[@AceleraSENNinhA]

A szokásos (megtekintés előtti) like mellett itt egy újabb a 'rádióaktivitás' kiejtés helytelenítése miatt. Végig az Atomcsill járt a fejemben, mert ott is fantasztikus előadásokat lehet találni ilyen témában.

[@lehelhardy5667]

Mégtöbb fizikát!! Amúgy nagyon jó videó

[@attilabardi223]

Nagyon jó!

[@Zsombi1089]

Ez nagyon jó videó lett! :)

[@tibor198112]

Ez nagyon jó rész volt! Egyébként is nagyon tetszik a csatorna. Érdekelne még ezzel kapcsolatban nukleáris fegyverek típusai működése... és az űrkutatásban használt nukleáris meghajtások. Miért nem használnak manapság több ilyen eszközt?

[@plmpr94]

Nagyszerű és érthető műsort készítettél már megint. Gratulálok hozzá! Egy kérdés felvetődött bennem mikor a felezési idő szent és sérthetetlen adottságáról beszéltél. A Szegedi ELI-ALPS lézerkutató intézetben mintha a sugárzás drasztikus felezési idejének csökkentésével kisérleteznének lézerek segítségével. Esetleg erről is jó lenne látni egy videót. :)

[@balintrezner1928]

Örülök, hogy kifejezetten a fizika irányába is elmentél!

[@torma993]

👍

[@matelukacs9409]

A videó nagyon jó lett egyben oktató jellegű. Szerintem még jó téma lenne az űrprogramok logóinak jelmagyarázata, megmagyarázata Pl. Egy kisokos-ban vagy egy teljes részben

[@TheVektast]

Nagyon jó volt a videó. Viszont a youtube 6 videót dobott be amiből 2 átugorhatatlan volt 24 perc alatt.

[@freeman_0068]

Jó lett a videó. Annyit hozzáfűznék, hogy a röntgen sugárzást nyomozáshoz is használhatják, például ha egy lereszelt alvázszámot akarnak kideríteni.

[@messziroljott1516]

tetszett :)

[@gamesrunin4522]

Pontosan így van, minden sugároz. Pl. egy banánon nagyobb sugárzást lehet mérni, mint a paksi atomerőmű reaktorcsarnokában.

[@mariusbogdan9036]

Köszönöm ! Gratulálok az érthető, szemléletes előadáshoz! Én bár szinte mindent tudtam, de a béta-bomlásról nem tudtam hogy több fajtája is van. Igaz50 éve végzett villamosmérnök vagyok és elötte a szakközép iskolában minden évben én nyertem a fizika és elektrotechnika versenyeket. Vagy csak elfelejtettem ? 🤣

[@stefant5166]

Atomcsill👍

[@norbertmikolasek9041]

Kiváló előadás. A töltés megmaradás, leptonszám és bárionszám megmaradás törvényeit is bemutatod majd? Segít megérteni a béta bomlás fajtáinak miértjét :)

[@karolykautny175]

Nagyon jó áttekintés. Bár nem klasszikus radioaktiv sugárzás, de az űrkutatás szempontjából fontos, a kozmikus sugárzás ill. a napszél jelentős része: a PROTON sugárzás. Hála a föld mágneses "burkának" a proton sugárzás nem jut el a felszínre csak gyönyörű sarki fényt hoz létre, viszont mágneses momentum nélküli égitesteken gondot okoz.

[@csillafulop1859]

Nagyon jó! (apró módosítás 22:14 dr. Tóth Eszter Atomcsill)

[@urkutatasmagyarul]

Jogos, köszi a kiegészítést!

[@csillafulop1859]

@@urkutatasmagyarul Ne haragudj, szakmai ártalom, fizika tanításából doktoráltam 4 éve, ez is benne volt. Így értékeld, kérlek, inkább ezt: Nagyon jó!!!! Szuper!!!! (érdekel a többi is, csak most találtam rá.....)

[@gennno7377]

Nagyon de nagyon jó a videó so cooooooooooooooool

[@Wooddiller]

Uránszurokércből nyerték ki a Radiumot. Nem összekeverendő az uránérccel!

[@sandorkoch4101]

Lassan jöhet a csillagfejlődés részecskefizikai modellje :)

[@mazsola93]

❤️❤️❤️

[@mariamajor55]

köszönöm

[@K.K_xd]

24:20 itt a szén izotópos kormeghatározásra gondolsz? Oh és 2:15, nagyon várom azt az epizódot.

[@gregor_man]

Piszok jól esett ez a videó, beletúrtál a pókhálóba az agyam régen látogatott zugaiban. Gyorsan elröppent ez a huszonnégy perc. Ugye folytatod még? Nekem nagy vágyam, hogy egyszer valaki elmondja nekem, hogy az elektromágneses hullámban mi a manó hullámzik. És hány hullám hosszú egy foton. :D

[@matereke1564]

A Rammstein klip nagyon jó ötlet volt!

[@laggtrunks]

Wow,ez egy bonyolult video lett,nagyon jól elmagyarázva. Kötekedés nélkül kérdezem,h te ehhez értesz is vagy csak a netről gyűjtött dolgok alapján adod ilyen profi módon elő?

[@urkutatasmagyarul]

Hát a videó előtt nem értettem hozzá ennyire sem, de sokat olvastam utána, hogy elkészüljön a videó!

[@laggtrunks]

@@urkutatasmagyarul És ez meg is látszik a videón,nice job!! Az agyam kiégett az információtól,pedig még képekkel is el lett mutogatva :D

[@h734802]

Remek volt! 13:49. Biztos a star Trekes δ sugárzás ;) 2 hsz csak érdekességnek. - Ha valaki esetleg elgondolkodott, hogy a részecske-hullám dualizmussal hogy fér meg az elektromágneses sugárzás (γ) és a részecske sugárzás (α, β), holott a 'részecske világ elképzelésben' az elektromágnesesség hordozó részecskéje a foton is részecske, akkor úgy, ahogy itt is elhangzott egy helyen, de nem lett után magyarázva: a fotonnak nincs nyugalmi tömege. - A világunk exponenciális, még a pénzünk is. Csak az agyunk (és a gépeink) lineáris(ak), ezért sokszor bajban vagyunk. Ugye, aki nem tud kijönni a pénzéből... ;)

[@peterborsi4590]

Esetleg egy érdekes téma lehet az Iridium 33 és a Kosmos 2251 ütközése és abból keletkező űrszemét hatása. Már ha szerinted is érdekes téma... :)

[@sandorolasz8359]

Nagyszerű vonal nyílhat ha felkészültséget igényelnek a videók amik mélyebb tudást és megértést adnak. Top 10 érdekesség és hasonló szerkezetű videókkal szemben, hamar unalmassá válik a sok nem adoptálható felszínes információ. Tetszett nagyon a videó! :)

[@grichard4398]

Tudom, tudatlan vagyok, de a gamma sugárzás, mint elektromágneses sugárzás befolyásolható vagy eltéríthető elektromágneses tér segítségével?🤔

[@szpeti1998]

Arra kíváncsi lennék, hogy az urán vagy a tellúr felezési idejét hogyan vizsgálták meg.

[@urkutatasmagyarul]

Mint mindn más radioaktív anyagét; megszámolják mennyi atom van a vizsgált testben, majd megszámolják később, hogy ebből mennyi bolnlott le.

[@lajos3980]

18:32 pont erről beszélt Legaszov a telefonon Gorbacsovval. Csak a filmben Legaszov azt mondta, hogy 20.000 év a felezési ideje az uránnak.

[@laszlobalazs3512]

Rammsteim 😍

[@officialRandall]

A kozmikus sugárzás méréséhez miért kellett megvárni egy Napfogyatkozást? Nem volt elég az éjszaka? :D

[@evl005]

Hogy őszinte legyek én soha sem tudtam megbékélni a spontán bomlás gondolatával. Vagyis azzal, hogy egy instabil atommag csak úgy mindenféle külső ráhatás nélkül egyszer csak átalakuljon. Ez a pénzérmés hasonlattal olyan lenne, mintha leszornánk a az érméket az asztalra és várnánk mi történik vele. Akár 10000 évig is várhatnánk akkor sem fordulna át egyik sem. Szerintem kell lennie valami külső hatásnak ami elindítja a bomlás folyamatát, és amit mi még nem ismerünk.

[@karolyorosz3396]

További videó lehetne Rammstein videóval!

[@bagoistvan3182]

14:22 ...vagy esetleg a szétrobbanó Krypton bolygó....😅😅😅

[@netgengszter]

Találtam itthon a garázsban pár autó kerék kiegyensúlyozáshoz használt súlyokat, ólomból és vasból készültet is. Na, ezeket egymásra raktam, ólom alul, vas középen, a tetejére meg egy papírlap. Máris kész az α-β-γ sugárpajzsom, megyek is tesztelni az űrbe! "A végtelenbe és tovább"! 😁😁😁

[@botiiiii2754]

Tudom, már egyszer írtam egy korábbi videónál és lehet nem is feledkeztél el róla, hanem csak nem jutott még rá sor, de inkább leírom mégegyszer. Én nagyon szívesen látnék egy videót a csillaghalmazokról, szerintem nagyon érdekes téma.

[@volkerball3]

Nagyon jó téma volt. Köszönöm szépen. Mondjuk van pár dolog amit még nem értek. - Mi a különbség a röntgensugárzás és a gamma sugárzás között? Amennyire én tudom mindkét sugárzás képes károsítani az emberi szervezetet. - A Napból jövő sugárzás kiküszöböléséhez meg miért kellett megvárni a napfogyatkozást, hisz egy teljes napfogyatkozás eléggé ritka dolog. Nem lenne ehhez elég megvárni az éjszakát amikor a Föld saját maga takarja el a napot? - Nagyon jó, hogy ki lett vesézve az alfa és a béta sugárzás. Legalábbis a holdraszállás összeesküvők között az egyik téma az volt, hogy a Földet körbeveszi a Van Halen sugárzási öv ami nagy veszélyt jelentett a holdmisszión résztvevőkre (legalábbis ezt állítják az összeesküvők) (és ha jól értelmezem annak a működését akkor az összes olyan bolygónál megtalálható ez az öv aminek mégneses mezeje van) Ha jól tudom itt alfa és béta sugárzás található. Maga az űrkapszula ugye fémből épült fel tehát elméletileg elég erős lett volna, hogy ellenálljon az ott jelenlévő sugárzásnak mégis olyan repülési pályákat választottak meg, hogy viszonylag rövid ideig tartózkodjon a zónában az űrhajó. Foglalkoztak ezzel akkoriban valamit? (ha jól tudom igen, de akkor nem értem mégis miért?... gondolom az én ismereteim hiányosak) Iszonyatosan jó ez a csatorna. Le a kalappal.

[@urkutatasmagyarul]

Röntgen és a gamma között a hullámhossz a különbség. Foglalkoztak az Apollo küldetéseknél a pályával.

[@spontanvideok246]

Ez elképesztő volt. Főleg az a rész amikor mondod, hogy a Rádióaktiv azt jelent egy Rádió épp bevan kapcsolva semmiképp se szabad össze keverni a Radioaktív szóval. Na akkor nekem anno sikerült. Én is Rádióaktívnak hívtam🤣🤣😂😂. A másik ami rendkívül jó volt, hogy az érme leejtések az asztalra ami tökéletesen bemutatja mennyi az esélyes,hogy melyik a FEJ és melyik az ÍRÁS oldalára esik. Ezek mind tények amiket elmondtál mind Bizonyított tények. Akárki aki Csillagászatot tanul most vagy fog a jövőben szerintem az összes Tankönyveket égesse el, vagy DOBJA KI! Mert AZOK MÁR akkor ELAVULTAK voltak amikor kinyomtatták. Itt ezen a CSATORNÁN van a LEGFRISSEBB HÍR és, SZÁRAZ TÉNY ezen a téren. Itt lehet igazán a legjobban megérteni, megtanulni, de legfőképp elsajátítani a Csillagászat CSÍNNYÁT-BINNYÁT! Akárki bármit mondd, itt a legfrissebb TÉNYEKKEL lepsz meg minket. Soha ne hagyd abba!👍👌👌Ez a Legjobb csatorna.👍👍👌👌Itt legalább fényt gyúlik a sötétségben, és legalább értelmes dolgokat tudunk meg ebben a zavaros országban.🌍🌍🌎🛰🚀🌑🌔🌔🌙🌠🌠🌀🌀🌀

[@MultiKemeny]

Kis bolygós téma lesz esetleg még ? Vagy még több exo bolygós ?

[@urkutatasmagyarul]

Lesz, lesz!

[@1993HUNGARY]

Rammstein 😍😍🤘🤘

[@VarDom07]

13:15 Én azt hittem hogy megvárja az éjszakát. Nem lett volna gyorsabb?

[@gregor_man]

Igazad van, de a Nap sugárzása éjszaka is elhalad a Föld mellett, behatol a légkörbe, de még a Földön is áthatolhat valahogy, ez most persze csak egy kukacoskodás, de az ilyen bizonytalanságot segít csökkenteni, ha 400 ezer kilométerre innen odateszünk a Nap elé egy pajzsot. Valószínűleg mérte a sugárzást éjszaka is, és azt látta, hogy nincs különbség, pedig a feltételezés szerint kellene lennie. Ilyenkor jobb kizárni minden kizárható zavaró tényezőt, egy napfogyatkozás jó alkalom rá.

[@imrekiss3221]

Sugárzás hasznosítási módok (kimaradt és nagyon fontos): -Izotóp reaktor (pl Csillebérc): Energia termelésen kívül nagyon sok mindenre. Orvoslás (izotópdiagnosztika), kutatások (fizika), anyagszerkezeti viszgálatok, biológiai kutatások, kémia ...

[@bagoistvan3182]

22:01 ...👍....ez nagyon érdekes.. 🤔....ámbátor nálam másképpen müködik ...nekem 5 perc is elég amikor nézem este a tévéhiradót📺 és máris bomlásnak indul az agyam. ... 😒😒😒...pláné manapság...🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁

[@nagydster]

Sziasztok! A 17:30-nál látható információkhoz szeretnék egy megjegyzést hozzáadni: Béta-sugárzás árnyékolására nem okos választás a fémlap, ha az a periódusos rendszer D-mezőjéből származik (pl vas). Ezeken az anyagokon a Béta-sugárzás (azon belül is az elektron) úgy nyelődik el, hogy közben az energiáját veszítve fékezési Röntgen sugárzás keletkezik, tehát Röntgen fotonok szóródnak ki belőle. Ez a sugárzás pedig sokkal károsabb ránk nézve, mint az eredeti Béta. Megoldás lehet az alufólia, de az annak vastagsága és sérülékenysége miatt problémás (kiszakadhat könnyedén). A legpraktikusabb könnyen elérhető megoldás egy megfelelő méretű plexi lap, ugyanis az alacsony rendszámú elemeken nem tapasztalható hasonló kellemetlen mellékhatás (pl: szén és hidrogén, tehát műanyagok, vagyis plexi).

[@motoros251]

Azt hitrem,hogy érteni fogom...de kb olyan fejet vágtam,mint amikor a főnököm szól péntek este,hogy szombaton túlórázni kéne...

[@bringaspar]

Egy kis teljesen építő jellegű kritika, a további fejlődés jegyében. Több videódban is elhangzik a "látható fény" kifejezés. Habár a köznyelvben ez már elterjedt, de hasonlóképp helytelen, mint a "bacon szalonna" és a "Szahara sivatag". Miután többször is hangsúlyozod - és a videóidból is egyértelműen kitűnik -, hogy amellett, hogy az érthetőséget és az emészthetőséget szem előtt tartod, azért vigyázol, hogy a szakmaiság és a tudományos fogalmak se szenvedjenek csorbát. Tehát olyan, hogy látható fény, nincs, legalábbis helytelen a meghatározás. A fény, mint fogalom, a teljes elektromágneses sugárzás azon szűk spektruma, mely a szembe érve látásérzetet kelt. Ezért felesleges a "látható fény" fogalom és helytelen a "röntgen fény" vagy "UV fény" is. Innentől kezdve ami fény, az látható sugárzás, ami nem látható sugárzás, az nem fény. A videók zseniálisak, természetesen az összeset láttam (leginkább hallgattam), némelyeket többet is. Köszönjük szépen a fáradhatatlan munkát; nagyon sokat tanulunk és nagyon kellemes kikapcsolódás egytől egyig 🙂 További sok sikert!

[@gregcsi]

21:37 engem még nem is a csillagokhoz viszonyított különbség lep meg, hanem hogy az univerzum kora eltörpül emellett... durva... 😅

[@istvantorok4819]

Jó kis előadás. De ha szabadna tippeket adnom, motoszkál bennem pár kérdés, régebb jutott tudomásomra, és nem tudom, hogy mi a tudomány mai állása ezekkel kapcsolatban: 1. a természetes bomlás nem egyenletes. Egy fizikus mutatta (TV-ben láttam), hogy többször mérte, ill folyamatosan mérte a sugárzást, és azt vette észre, hogy időnként lelassul (kevesebb atom bomlott ilyenkor). És az is kiderült, hogy ez napkitöréskor történik, nem akkor, amikor ideér a napkitörés, hanem amikor elindul, kvázi előrejelzi a napkitörést. 2. Neutrinó viselkedése, ill. szupernóva. Bár tudom, eddig nem sikerült elegendő szupernóvát megfigyelni, de az a vélekedés, hogy a szupernóvát a nagy számú neutrinó robbantja fel, azaz ott, a nagy összezuttyanás közben mégiscsak erősen kölcsönhatásba lép az anyaggal. (különben nem robbanna akkorát), és a nagy sziporkázás ami eztán jön, az nem is a robbanás fénye, hanem a héjból akkora tömegszámú atomok keletkeznek, hogy azonnal bomlásnak indulnak, ennek a fénye világítja be teljes galaxist. A földi neutrinó detektorok is akkor jeleztek, amikor szupernóva robbanás volt.

[@Norbee93]

Sziasztok! Picit érdekes és laikus lesz a kérdésem. Ha bizonyos instabil atommatok felezési ideje akár több millió év akkor, hogy lehetséges az, hogy az a faj, aki a 2023. esztendejét számolja ki tudta számolni? Nem pláne az is, hogy a tudomány fejlett szintén csak pár száz éve van, de a felezési idő számítása kapcsán lehetséges az is, hogy kevesebb, mint 100 éve képes az emberiség munkálkodni. Köszönöm előre is a válaszokat!

[@Norbee93]

Ahogy látom erre még senki nem találta meg a választ, de legalább Gergő figyelmét felkeltette :D

[@tivcsiszlavitsek8281]

Köszönet 2022.11.23.

[@davidtari7491]

Rammsteiin!!!!! Te is ott leszel a nyári koncertjükön? :D

[@viktorvojtek5487]

Lehet nem figyeltem eléggé, de én nem tudtam meg mi a különbség a gamma és röntgen sugárzás között!🤷‍♂️

[@urkutatasmagyarul]

A hullámhossz

[@jablonka1049]

Jaj de kár, hogy így sem értem, pedig akárhányszor visszatekerem a videót, mindig türelmesen elismétled nekem újra. A hiba nyilván bennem van. A kémiánál csak a Rammstein taszít jobban, de azért köszönöm a próbálkozást. 😢 Először azt hittem, hogy valami baki van a videóban, miszerint az alfa és a béta bomlásnál is gamma sugárzás keletkezik alfa és béta sugárzás helyett, de valószínűbb, hogy a témához tartozó előismereti alapjaim rozogák. Kénytelen leszek erre az atomcsill oldalra is feliratkozni.

[@urkutatasmagyarul]

Ez részecske-fizika! Ha olyan egyszerű lenne, minden sarkon állna egy Nobel-díjas!

[@doriczulak1470]

Egy kérdés: amikor megvárta a napfogyatkozást, mennyivel volt hatékonyabb a mérés, mintha éjjel csinálta volna? Akkor szintén egy hatalmas égitest árnyékolta a napból érkező sugárzást, nem? 🤔🤓

[@peterhirku1748]

🙄😲👏👏👏👍😉

[@davidkiss6624]

Lézernek lehet természetes forrása?🤔

[@urkutatasmagyarul]

Nem tudunk ilyenről

[@urkutatasmagyarul]

Nem tudunk ilyenről

[@szilardolvedi4830]

Én nem tudom hogy miről beszéltél de igazad van. :)

[@gregor_man]

Ennyire azért nem komplikált a dolog...

[@balint_szoke]

2:22 Cukorpelyhet sütögetnek ott a tábortűz fölött?😅 De tényleg, mi az? 3:10 🙏🏼 -rádioaktív- -> radioaktív Köszi Gergő, a magyarok többsége rosszul használja, és mivel radiokémia szakirányon végeztem, ezért borzasztó zavaró ezt hallani. Egyébként nekem meg a besugárzott rádió készülék jut róla eszembe! 😄

[@urkutatasmagyarul]

Pillecukrok!

[@balint_szoke]

@@urkutatasmagyarul Azaz, köszi, pillecukorra gondoltam, csak nem jutott eszembe a neve, viszont én csak poénból írtam, mert ahhoz hasonlított a legjobban, viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy tényleg az! 😅 Azt hittem, hogy valami különleges zsírszalonna furcsa alakban, pillecukorként újjászületett alakban! 😅😂😆

[@Leslie_Von_Strong]

Ajjaj atomok és társaik. Emlékszem kémia órán feleltetésre került a sor, előttem lévők sorra letudták annyival hogy "Nem tudok tanár úr semmit". Így a tanár beírta az egyest és jött a következő meg a következő ember míg én sorra nem kerültem. Legalább én tudtam valamit és egész órán át engem feleltetett. Erre az óra vége fele azt mondja nekem a tanár: "Jól van Lacikám ülj le egyes, de legalább te megszenvedtél érte". Mondom ilyen nincs :D Elő fordult hogy egy röpdolgozat lett írva 5 kérdés 5 helyes válasz akkor 5-ös. Tudtam fixen 3 kérdésre a választ tehát az 3-as jegy. Erre kaptam egy kettest. Szólok a tanárnak hogy az egyik jó válasz miért húzta ki? Vissza kéri a papírt áthúzza a kettest ráír egy hármast. De nem szólt semmit. Mi a xar mondom. Kb ezt juttatta eszembe a videó első része. :D Imádtam a kémia órákat. Sose lehetett tudni ki kap egyest. Volt hogy egy egész osztályt megbuktatott kémiából, azt meg nem teheti meg, ki is rakták. Érdekes egy pali volt. De az elektron héjakat a fejünkbe verte legalább: S, P, D, F. Meg a kovalens kötés. Hiányzik nagyon. Faxa a videó szépen elmagyarázod bár az első fele szerintem a legtöbbünknek emészthetetlen a száraz kémia miatt. De ez a kémia sajátossága nem a te hibád.

[@laszlokomar]

Rammstein koncerten aztán van infravörös sugárzás 😄

[@mikloszambo7321]

5:41 ez így nem igaz, bár van szerepe a atommag protonjainak, de sokkal nagyobb szerepe van az atommag körüli pályán levő elektronok számának és annak hogy milyen pályákon vannak. Hogy mondjak egy példát a klór atom hét elektronnal a külső elektronhéjban, ez van a sósavban, és klór ion 8 elektronnal ez meg a konyhasóban van, mindkettőben ugyanannyi a proton az atommagban, de bárki kipróbálhatja otthon, hogy más lesz az eredmény ha egy kis vasdarabot mondjuk rajzszeget beledobunk egy kis sósavba, és egy másikat meg konyhasó oldatba dobunk. Vagy még említhetném azt, hogy a periódusos rendszer egyes oszlopaiban nagyon hasonló tulajdonságú anyagok vannak, például a Neon-nak 10 proton és a Radon-nak 86 proton bár vannak eltérő tulajdonságaik, több a hasonlóság hiszen mindegyik nemesgáz és ami közös bennük az az, hogy mindkettőnek 8-8 elektronja van a külső elektronhéjában.

[@anagy6288]

Hú... rammstein-feuer frei

[@cartoonelladefrasz7568]

20:22 A vas amit éppen kovácsolnak a legstabilabb kémiai elem nem jellemző hogy bármivé is átbomlik.

[@urkutatasmagyarul]

Ezt nem is állította senki

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.18. Köszönet.