Cserti József: Milyen lenne az élet Laposföldön? (Atomcsill, 2023.04.27.)

Előadó: Cserti József (ELTE TTK, Komplex rendszerek Fizikája Tanszék)
Cím: Milyen lenne az élet Laposföldön?
Időpont: 2023.04.27.
Kivonat: Még ma is vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a Föld valójában lapos, korong vagy négyzet alakú lemez. Az ilyen elképzeléseket természetesen egy pillanatra sem szabad komolyan venni, gondolatkísérletként mégis érdemes végiggondolni, milyen is lenne a világ, ha a Föld valóban egy lapos lemez lenne. Milyen lenne a gravitációs erő, a felszínen végzett mozgás, az óceánok és a légkör eloszlása? Szerencsére van alkalmas eszközünk, amellyel választ adhatunk ezekre a kérdésekre: a valódi, kísérletekkel alátámasztott, tényeken alapuló, és egységes elméleti struktúrát alkotó fizika. Nem is kell a modern fizika absztrakt fogalmaihoz folyamodnunk, minderre elegendő a Newtontól származó klasszikus gravitációelmélet is. Matematikai érdekesség, hogy egy téglatest alakú test gravitációs tere számítógépes numerikus számítások nélkül, egzakt (bár bonyolult) képlettel is meghatározható. Eötvös Loránd (akiről halálának 100-dik évfordulóján, 2019-ben az Eötvös Loránd-emlékév keretében Atomcsill-előadásokkal is megemlékeztünk) mérései során ezt a képletet is felhasználta, amikor két ólomtégla gravitációs hatását vizsgálta a köztük elhelyezett torziós inga mozgására. Miért ne használhatnánk ugyanezt a formulát a hipotetikus négyzetes hasáb alakú Laposföld és a rajta végbemenő mozgások, geofizikai és meteorológiai jelenségek leírására?
Előadásunk ezeket az eredményeket mutatja be. Számításaink alapján néhány furcsa, a megszokott földi életünktől eltérő jelenségre hívjuk fel a figyelmet. Megmutatjuk például, hogy a sík talaj ellenére a Laposföld felszínén való mozgás a középpontól távolodva olyan, mintha egy emelkedőn kellene felkapaszkodni. A folyók a négyzet középpontja felé áramlanak, az óceánok felszíne pedig lencse alakúan kidomborodik. A bolygó légköre is a Laposföld síkjának közepére koncentrálódik, a négyzet sarkai pedig sok ezer kilométeres hegycsúcsokként merednek a világűrbe. A lakható övezet csak a bolygó felszínének egy kis gyűrűjére terjed ki. Valóban furcsa világ lenne, és a legkevésbé sem emlékeztetne a valódi Föld viszonyaira.
Reméljük, hogy ezzel az előadással sikerül rámutatnunk, hogy a fizika (már a klasszikus fizika is!) a valóságtól ennyire elrugaszkodott szituációk leírására is alkalmas. Másrészt azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy Eötvös Loránd munkássága mennyire élő még napjainkban is. Végül pedig a hallgatókra bízzuk, hogy eldöntsék, hol jobb élni: Laposföldön vagy a mi, jól megszokott Földünkön.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/m...

[@angyalosib]

Remek előadás volt! Élmény volt minden perce! Köszönöm

[@merion297]

Köszönjük a szuper előadást! :)

[@V_Atti]

Nagyon érdekes volt, köszönjük.

[@csimicsifiricio]

A csatorna jóformán összes videóját megnéztem, ezt a témát meg sem vagyok hajlandó hallgatni.

[@mateszabo5487]

Jó előadás volt azonban lenne némi megjegyzésem: 1.a laposföldesek szerint a Föld kör alakú és nem téglatest bár az erővonalak valószínűleg így is hasonlóak lennének 2. Szerintük nagyobb a Föld felülete mint amit tanítanak nekünk, tehát ezt is figyelembe kell venni, jó kérdés pl hogy lehetne akkora laposföldet tervezni aminél a közepén a gravitáció hasonló lenne mint amit mi tapasztalunk most

[@horvthg]

A laposföldesek nem igazán foglalkoznak azzal, hogy a Földnek van egy bizonyos vastagsága, valahogy úgy beszélnek a Földről, mint egy vastagság nélküli pizzáról, holott tudjuk, hogy a Földnek van vastagsága. Mivel a Földnek van egy vastagsága (ezt tudjuk, és ők is ellenőrizetlenék, csak ásniuk kell egy gödröt, és ha nem esnek ki a Földből, akkor bizonyított a vastagsága), a Földnek nem kör alakúnak kell lennie, hanem Hengernek, ami szintén felbontható kis kockákkal (csak nagyon kicsiknek kell lenniük), a potenciálja pedig ugyanaz lesz, mint a téglalap alakú Földnél.

[@gyulamolnar8971]

Ha már gravitáció, van valami törvény arra, hogy maximum mekkora szerkezetet lehet építeni az űrben, hogy ne nyomódjon össze gömbbé? Függ ez az anyagától, szerkezetétől? Tömör, és üres kockaföldön egyformák lennének a felszíni erők? Tömör gondolom nem is lehetne, mert gömbölyödne, de a laposföld nem gömbölyödne? Vagy feltekeredhetne mint egy palacsinta? Az üres kocka megtarthatná alakját? És ha kapna egy erőhatást amitől nem lenne mindenhol merőleges? Tudom, nagyon fontos kérdések ezek.

[@elteatomcsill8013]

Az ön kérdéseire is válaszoltam a Péter Fiam kérdésével indult sorozat legutóbbi hozzászólásában. Nem írom le újból, kérem, keressem rá. dgy

[@thomassasdi2739]

Nagyszerű előadás, nagyszerű ember.

[@Korompori_LeeLa]

Szia Józsi Bácsi! Elnézést a tegező megszólítás miatt, részemről ez a tisztelet jele (én Kandós voltam a Tavaszmező u.-ban... :)) Nagyon ott van a szeren (meghatott engem is az eleje...), a téma is, és az előadás mód is profi. Már negyedszerre nézem végig. Nagyon jó. Viszont lenne egy kérdésem: A balatoni madzagos kísérlet (78km), ugye nem kivitelezhető, de arra esetleg más fizikai (nem math., hanem kísérleti) kísérleti bizonyítás volt? Esetleg lézeres? Vagy más? Csak azért kérdezem, mert a Lapos szegények 12km -en ezt csinálták meg "állítólag" lézerrel, és "bizonyították a lehetetlent"... persze semmi "hiteles"/"hiteltelen sem" doksit nem említettek... Még egy valami: Imádom a Delta (Kudlik Julival) zenéjét, gyerekkoromat idézi!!! Köszönöm, Üdv., István.

[@black_Umbrella84]

Köszönjük!

[@benedekhorvath63]

Nem akartam megnézni, mert túl blőd elképzelés a laposföld, már az ókorban is nyilvánvalónak tartották, hogy gömbölyű. Nagyon örülök, hogy mégis megnéztem!

[@ivangaborige8623]

Ettől még blődség ezzel foglalkozni, hiszen gerilla marketing egy nyilvánvaló marhaságnak. Az meg akkor terjed, ha figyelmet kap.

[@zoltanposfai3451]

@@ivangaborige8623 Viszont ha a populáris médiában csak a marhaságról találni anyagot, akkor az egységsugarú online lények abból táplálkoznak. Ezért is terjed ennyire a dolog.

[@nemodap]

Nagyon köszönöm az előadást. - Lehetséges, h. a magyar tudósok kiemelkedősége - többek között- az inspirációjuk eredménye? Járva a NET-en, mintha - dominánsan- más módszerrel is inspirálódnának/inspirálnák egymást, mint 80-100 évvel ezelőtt. - Látva az AtomCsill csatornára az oskolai nyári szünethez közeledve csepegtetve feltöltött anyagok megtekintéseinek növekedési ütemét, egyszerű szemrevételezés módszerével, nagy érdeklődésnek örvend "nyár" előtt is. _Egyébként bizonyos tudósok előadásainak megtekintési száma ~3 hét alatt éri el a csatornára feliratkozók (példányának (:-) ) számát._ www.youtube.com/@elteatomcsill8013/videos - Az időt nem mérjük visszafelé, nem is az az elfogadott iránya. kzbin.info/www/bejne/pordi2mAdtyUabs - Tudva igencsak megérdemelt főként nyárra a pihenés, túrázás, elmélkedés... *Kérhető tisztelettel, és lehetne kapni 1 élő (érlelt, de frissen főzött) előadást nyárra?* _Elnézést a szenvtelenségért, lehetne úgy, h. Prof. Gyula bá Tanár úr mondaná el a játékszabályokat (elméleti keret), Prof. Cserkó bá Tanár úr a geometriai résznél kapcsolódna a számítások levezetésével/magyarázatával, majd Kis-Tóth Ágnes kisasszony igazolná/cáfolná egy kísérlettel (természetesen el is magyarázná/megindokolná :-) )? Egyéb kérésem most nincs. ;-)_

[@elteatomcsill8013]

Az Atomcsill sorozatot egy évre előre szervezzük. Ebbe beletartozik az előadók meghívása, a témák és az időpontok egyeztetése, valamint az az előadások reklámozása. Nem fér bele egy-egy kívánság szerinti extra előadás szervezése, főleg a nyári közönség nélküli időszakban. Mivel az Atomcsill előadói, szervezői és közvetítői tiszteletdíj nélkül, szerelemből dolgoznak, már az is csodaszámba megy, hogy egy-egy évad előadásai összejönnek. Köszönet mindenkinek, aki tesz érte! dgy

[@nemodap]

@@elteatomcsill8013 Megtisztelt és nagyon jólesett a válasza, köszönöm Tanár úr. Azonban -az izgalom kedvéért, nem mintha az izgalomnak lenne kedve-, h. a 18. év után is csoda, h. összejönnek az előadások, az annyira mégsem puffan jól. A YT változtatott a feltételein ugyebár, talán azért szeptember 14-ig kitart. Az "OrcaKönyv" sem lehet messze ettől, a tulaj is egy stratégiai vállalat. Gondolom pályázatok szóba sem jöhetnek, többet ér a viszonylagos "nyugalom". Esetleg..., ha..., mégis..., egyszercsak' lenne magánszemély -nem csak non-profit szerv.- által is pályázható? Ennél ideillőbb nem is lehetne :-), h. kettő alkalommal tetszik majd tartani AtomCsill elődadást (esetleg részelőadást) a 19. évadban? Ezek nem közvetlenül az előadáshoz tartoznak tudom, volt is már szó róla, egyetértek az olvasás utáni törléssel is. (Nem vagyok az Arcok Könyve tagja.)

[@belakovacs3154]

Nem értem a köteles merést. Azt hallottam gömb hívőktől, én is az vagyok, h lézerrel is egyenes a balaton egyik végétől a másikig. Akkor , honnan gondolják , h a kötél a vízszint alá megy?

[@elteatomcsill8013]

Tévedés. Azt, hogy a Balaton vízszintje egyenes, épp a laposföld-hívők terjesztik (mint az előadásból kiderült, duplán tévesen, hiszen a vízfelszín egy lapos bolygótesten is kidudorodna). A valóságos gömbölyű Földön a víz felszíne követi a gravitáció ekvipotenciális felületeit, azaz a Föld gömb alakját. Ismerve a Föld sugarát (kb 6400 km) és a Balaton hosszát (kb 80 km), az előadásban szereplő ábra segítségével könnyű kiszámítani a középen mérhető eltérést, azaz a körív és húrja közti távolságot. (Aki tanulta a koszinusz szögfüggvény hatványsorát, azt is használhatja, és akkor a közelítés - igen csekély - hibáját is megbecsülheti.) Az eredmény a fenti közelítő adatokkal számolva 1/8 km, azaz 125 m, a pontosabb adatokkal pedig az előadásban szereplő 119 méter. Más kérdés, hogy a Balaton csak néhány méter mély, ezért az egyenesen kifeszített kötél beleakadna a tó fenekébe. A jelenség szabad szemmel is tanulmányozható, ha szép tiszta időben leutazunk a Balaton keleti végébe. Az akarattyai-világosi magaspartról átnézünk a Tihanyi-félsziget és a szántódi csücsök között, nem látjuk meg a zalai dombokat, csak a vizet. És ezt nem a rossz látási viszonyok okozzák, hanem a Föld görbülete, amely már ekkora távolságon is jelentős. dgy

[@peterkurucz3583]

Érdekes előadás. Én is sokat gondolkodok rajta mostanság, mert a tudomány úgy fejlődi, ha nem veszünk mindent biztosra. Sok régi tudományos tény dőlt már meg. Ha a gömbföldet is próbára tesszük, akkor azért lehet érdekes dolgolra bukkanni. Például működhet a lapos Föld is, mert az előadásban szereplő lapos Föld elgondolás helytelen. Senki sem mondta, hogy ebben az elméletben a Föld egy lapos hasáb. Ha pl. A lapos oldallal szemben oldal homorú akkor a gravitáció kiegyenlített a lapos oldalon és nem fognak ferdén nőni a fák. A gravitációs mező is megérne egy misét, hiszen senki sem tudja pontosan a fizikai müködését.

[@baloghnandor1173]

A lapos földes elmélet egy csomó mindenre nem ad választ, a gömbföld modell meg elég jól működik. Évszakok, napszakok és a lista kb végtelen. Nincs olyan lapos föld elmélet, ami le tudná írni a világ működését, úgy ahogy megtapasztaljuk. Így ez nem igen lehet kérdés, hogy melyik az igazi. Arról meg ne is beszéljünk, hogy az űrhajósok de a piloták is nap, mint nap láthatják megtapasztalhatjáák, hogy a föld gömbölyű...

[@Pszegheo1]

Ez hatalmas volt!👌

[@bocckoka]

Úgy látom, az ideillő Michael Jackson-os poént kihagytuk.

[@LaszloTanczos1]

Valóban. Pedig milyen jó lett volna. Majd legközelebb.

[@dgy137]

Valószínűleg nem ismerjük a poént. Kérem, írja meg! dgy

[@bocckoka]

@@dgy137 kzbin.info/www/bejne/pX7Kn6ZjbphsodU tessék, itt megmutatta, hogyan közlekednek az emberek a laposföld szélei felé

[@tomszir6964]

​@@dgy137 Valószínűleg erre gondolt. kzbin.info/www/bejne/npCnZIl8m82pqZY

[@dgy137]

@@bocckoka Köszönjük! Hát igen, MJ igazi fenoménként a gravitációt is képes volt manipulálni... :) dgy

[@csabanemeth]

Erasztothenész mérése alapján a laposföldesek is tudnak választ találni: ugyanis a szög alapján azt is be lehet bizonyítani, hogy a lapos földön olyan távolságban van a Nap a Föld felszínétől. Ez csak attól függ, hogy a szöget melyik irányban mérik. Kérdés, hogy mnnyire pontosan van dokumentálva a mérés. Illetve van-e valaki, aki manapság megismételte a mérést?

[@elteatomcsill8013]

Egy mérés nem mérés. Egy pontra bármilyen meredekségű egyenest lehet illeszteni... Ha Eratosztenész mérését kiegészítjük úgy, hogy egy délkör mentén nem két, hanem három pontban mérjük meg azonos időpontban a Nap magasságát, akkor megfelelően nagy távolság és elegendően pontos mérés esetén azonnal dönteni lehet a lapos és a gömbölyű Föld modellje között: az adatok a kétféle ábra közül csak az egyikre fognak illeszkedni. A mérést egyébként természetesen sokszor megismételték. Nemrég magyar középiskolások is, az ország területén belül, lásd a vonatkozó cikket a Fizikai Szemle 2006/3. számában. dgy

[@SamuelAba-yc7oh]

A "lapposföld" hívőknek is lesz külön előadás? :D

[@elteatomcsill8013]

Összetéveszti az Atomcsillt a televízió "Önök kérték" című műsorával. Mi nem a tudománytalan közönségigényeket és megrendeléseket akarjuk kiszolgálni, hanem a tudomány gondolatait, módszereit és eredményeit szeretnénk népszerűsíteni. dgy

[@zoltanposfai3451]

Annyi a gond, hogy a laposföld hívők többsége tagadja, hogy létezik gravitáció. Leggyakrakkan az alábbiakkal "magyaráznak": - "Hát lefele esnek a dolgot. Mi más?" - Sűrűség különbség. (Ami alapján a vasgolyó lebegne.) - Felhajtóerő. (Elhanyagolt részletkérdés, hogy a felhajtóerőhoz gravitáció szükséges.) - A Föld és a világegyetem 1G-vel gyorsul fölfelé. (Ez 6000 év után elég szép sebesség...)

[@editfarkas4503]

Az egész univerzum gyorsulása értelmezhetetlen, mert mihez képest? Még Laposföld 1g-s gyorsulása is nehéz dolog, mert akkor meg kell magyarázni a Naprendszer bolygóinak pályáját. De nem kell csüggedni, legjobb tudósaink dolgoznak rajta. A laposföldesek szerintem nagyrészt nem kreacionisták. A 6000 évben az utóbbiak hisznek, meg persze a nagyon bigott vallásosak.

[@dgy137]

Az előadásban is elhangzott, és itt is megírtuk: mi nem a laposföld-hívőkkel vitázunk. Publikálják "érveiket" tudományos folyóiratban, védjék meg, bizonyítsák be állításaikat. Akkor majd lehet vitatkozni velük. Amíg nem ezt teszik, véleményük nem tekinthető a tudományon belül, a tudomány módszereivel megtárgyalhatónak. Fanatikusokkal, hívőkkel és nettó őrültekkel pedig nem érdemes leállni vitatkozni. Ahogy galambbal sem lehet sakkozni. Az előadásban (és az idézett cikkben) bemutatott számítások és ábrák egy tudományos kutatás "melléktermékei". Eötvös Loránd egyik mérése során a szokásos gömbök helyett szögletes ólomtömböket használt az ingájára ható gravitációs tér forrásául. Ennek vizsgálata kapcsán találkoztunk az előadásban bemutatott 48 tagú képlettel, amely egy tégla alakú homogén test gravitációs terének egzakt leírását adja. Erről jutott eszünkbe, hogy ezzel a képlettel egy hipotetikus tégla alakú bolygó gravitációs és hozzá kapcsolódó vízrajzi, meteorológiai jelenségeit is bemutathatjuk. Ez egy gondolatkísérlet, amely azt demonstrálja, hogy a tudomány furcsa körülmények között is képes működni. Ahogy a jó sci-fik a társadalom működését vizsgálják szokatlan, sőt fantasztikus környezetben, ugyanúgy a fizika képletei és módszerei különös, a valóságban elő nem forduló körülmények között is képesek választ adni bizonyos tudományos kérdésekre. dgy

[@istvanfrey3041]

Először lapos korongra gondoltam. Ha folyadék is van rajta, akkor annak a gravitációját is figyelembe kell venni.

[@elteatomcsill8013]

Laposföldnek az előadásban megadott méretei (10 ezer * 10 ezer * 2 ezer km) mellett a vízréteg gravitációs hatása elhanyagolható (még a több száz km mély óceán esetén is). Pontos műszerrel (pl Eötvös ingájával) természetesen ez az apró hatás is kimutatható. A korong és a négyzet alaprajzú Laposföld esetén a bemutatott alapvető effektusok ugyanolyanok. A korong esetén az ábrák unalmasabbak lennének, hiszen minden szintvonal kör alakú. Természetesen van olyan jelenség is, ami csak a szögletes alakú Laposföld esetén lép fel: pl az, hogy a négyzet egyik csúcsáról pusztán a gravitáció hatása alatt át lehet csusszanni (pl síelni) a másik csúcsra. A két eset között a különbség matematikai szempontból csak az, hogy egy szögletes, téglatest alakú homogén test gravitációs potenciálja egzaktul, azaz közelítés nélkül leírható egy egyszerű, közismert elemi függvényeket tartalmazó (bár kissé hosszú) képlettel - ez a formula az előadáson vetített anyagban is szerepelt. Korong esetén jóval bonyolultabb függvények lépnek fel, ám a kvalitatív következmények hasonlóak. A bemutatott ábrák, grafikonok az említett képlet alapján készültek. dgy

[@Nexodak]

A laposföld hívők szerint nincs gravitáció, csak fajsúly vagy valami ilyesmi..

[@peterfiam]

Érdekelne, hogy a "laposföldön" az ekvipotenciális vonalakat miért nem egyenesítette ki a kocka/négyzet felületén? Ott az erővonalak miért centrikusak(négyzet középpontja felé mutató), miért nem merőlegesek a felületre?

[@elteatomcsill8013]

Ön összekeveri a fizikus munkáját a festőművészével vagy a grafikuséval. Az utóbbiak festményükön vagy rajzukon a vonalakat a saját kedvük és művészi koncepciójuk szerint húzzák meg. A fizikus ezt nem teheti meg. A fizika törvényei megszabják az ekvipotenciális vonalak és az erővonalak menetét, ezt a képletek alapján a számítógép kiszámítja, és ez kerül az ábrára. Függetlenül a fizikus egyéni elképzelésétől. Egyébként ha egy meredek hegyoldalon áll, ott is felteheti a kérdést, hogy miért nem merőlegesek a gravitációs tér erővonalai a felületre, azaz a hegy oldalára. Pedig ha így lenne, milyen peckesen állhatna a hegyre merőlegesen, a vízszintes iránnyal éles szöget bezárva. Sajnos nem így van: a gravitációs erővonalak menetét nem a helyi felszíni viszonyok, hanem a gravitációs erőt kifejtő egész test (jelen esetben a Föld) teljes tömegeloszlása határozza meg. És ez csak ritkán merőleges a felületre. Ha előírjuk az anyag eloszlásának geometriáját (márpedig egy négyzetes hasáb vagy akár egy lapos henger alakú Laposföld feltételezésekor ezt tesszük), akkor a gravitációs erővonalakat már nem húzhatjuk meg önkényesen, azon menetét a fizika törvényei határozzák meg. És ebből az adódik, amit az előadás ábrái mutattak. Ha egy olyan testet szeretne konstruálni, amelynek tömegeloszlása generálta gravitációs erővonalai mindenütt merőlegesek a test felszínére, könnyű dolga lesz: fel kell találni a gömb alakú bolygótestet. Minden más esetben lesznek a test felszínének olyan pontjai, ahol az erővonalak ferdén érkeznek a felületre, ezért ott nem lehet merőlegesen megállni a felszínen, hanem meg kell dőlni hozzá képest, akárcsak a meredek hegyoldalban. Kényelmes és szimmetrikus módon ácsorogni vagy sétálni kívánóknak viszont a legjobb megoldás a tökéletesen gömbölyű bolygó. dgy

[@peterfiam]

sajnost nem kaptam meg a választ a kerdésemre, vagy nem értek valamit :(

[@user-ml4ge9pv2w]

@@elteatomcsill8013 csakhogy a laposfoldesek szerint nincs gravitacio 😀

[@dgy137]

@@peterfiam Tényleg nem érti, ugyanis megírtam a választ. Ugyanaz rövidebben és egyszerűbben: azért nem "egyenesítettük ki" az erővonalakat, mert azokat nem önkényesen, a saját ízlésünk szerint rajzoltuk be, hanem a fizika törvényei szerint. A fizika törvényei szerint pedig az erővonalak NEM merőlegesen érik el a felszínt. Pont. dgy

[@tomszir6964]

​@@peterfiam Extra leegyszerűsítés: a gravitációs erővonalak a „test” tömegközéppontja felé mutatnak. Ha nem így lenne, nem lenne kihívás a plafonon sétálni.

[@renatavulnera7573]

Kéremszépen, közismert, hogy a lapos Földet három elefánt tartja a hátán, akik viszont egy teknősbékán állnak. A filmbeli számításokban nem veszik figyelembe ennek a négy állatnak a gravitációs terét. Így nem csoda, hogy nem jön ki a helyes eredmény. 🙂

[@horvthg]

És azok az állatok hol állnak? Lehet, hogy egy gömb alakú Föld2-esen, aminek szintén nem volt figyelembe véve a gravitációs potenciálja, de annak a Föld2-nek elég nagynak kell lennie, hogy elférjenek rajta azok a hatalmas állatok, és azon bizony a gömb gravitációs tere érvényesül, és ha az elég nagy a lapos földhöz viszonyítva, ott már annak a gravitációs tere érvényesül, és adódik át a többinek: (teknősnek, elefántnak és lapos Földnek. :) :D

[@TheAntiantisocial]

Jó, de a lapos Holdat mi tartja a hátán? 🤣

[@yee-haa]

Kellene angol CC!

[@David.Frankenberg]

3:45 ❤❤

[@Maydayof]

Én személy szerint lapos Hold hívő vagyok :). Az előadást én is nagyon jónak találtam!

[@janomano2460]

Igen, ezen én is gondolkodtam (nem sokáig), hogy miért nics pölö lapos-Vénusz, lapos-Mars, horr.dict.: lapos-Nap "hívés".

[@bago9775]

A laposföldesek azt szokták még kérdezni, hogyan kapcsolódik a levegő a vákummal avagy a légkör az űrrel? Azt állítják ezt semmilyen kísérlet nem igazolta még eddig. Hogy lehet, hogy a levegőnk nem szisszent ki az űrbe? Ön tudja?

[@elteatomcsill8013]

És ön miért nem szökken ki a világűrbe? Létezik egy érdekes fizikai jelenség, úgy hívják, hogy gravitáció. Érdemes lenne megismerkedni vele. dgy

[@gyulamolnar8971]

Nyilván kockává gyűrődött.

[@Gabesz1987]

A laposak szerint nincs gravitáció.

[@tamasolah3877]

Igen és az is lehet, hogy végtelen jégmezőkön elképesztő távolságokra vannak kör alakú, élhető területek egy amúgy kb sík felületen...

[@dgy137]

@@tamasolah3877 Igen, és az is lehet, hogy a butaság végtelen jégmezejét megszakítva időnként felbukkannak az értelem apró oázisai. Sajnos egyre kisebbek... dgy

[@gyedafe]

Nem láttam még normális, képletekkel, függvénytáblával ellátott laposföld-modellt. Elképzelni sokmindent lehet, pl hogy 9,81m/s² gyorsulással gyorsul a lapos föld, de a legtöbb elmélet alaptalan, és semmibeveszi a többszáz éves tudományos munkákat. Könnyű azt állítani, hogy valami nem igaz, de komolyan nem lehet venni, ha nincs alátámasztva.

[@h734802]

Szerintem nem jó a cím. Ilyen tartalomhoz az illene, hogy "Milyen lenne a gravitációs tér a Laposföldön?" vagy "Gravitációs tér egy fajta Laposföldön" A címből azt hittem, fizikai szempontból lesznek megközelítve pl. az égitest pályák, a fázisváltozások, az évszakok, a déli félgömb csillagképei, a repülőjáratok útvonalai, stb. lapos Föld esetében. Eddig az tetszett a legjobban, hogy ha a Nap és a Hold (bármik legyenek is azok) csak úgy ott vannak, akkor csak úgy nekünk is jöhetnek vagy el is mehetnek világgá :D Milyen érdekes lenne ezt fizikai problémaként vizsgálni :)

Newton gravitáció nem helyes.

[@elteatomcsill8013]

Valóban, 1915 óta van egy modernebb és pontosabb elméletünk a gravitáció leírására, az Einstein-féle általános relativitáselmélet. Ez nagy tömegek és nagy méretek esetén jelentős eltérést mutat a newtoni eredményekhez képest. Kicsiny, pl földi méretekben azonban a különbség elhanyagolható. Természetesen senki sem akadályozza meg önt, hogy az einsteini elmélet alapján utánaszámoljon az előadásban bemutatott hipotetikus Laposföld gravitációs terének, újra elkészítse ábráinkat, aztán egy mikroszkóp segítségével megvizsgálja a különbségeket. dgy

[@gypelsoczi]

Idejét múlt sajnos az előadás, akkor hangzik el, amikor a laposföldeseket ki és betiltották már mindenütt, legalábbis nálunk

[@elteatomcsill8013]

Tripla tévedés. 1/ A "laposföldeseket" nem tiltották be. Nálunk sem, és tudtommal máshol sem. Egyesületük is van, weblapjuk is. Igazuk mondjuk nincs. De ez egy szabad ország, mindenki olyan hülyeségben hisz, és olyan hülyeséget hirdet, amit akar. 2/ Az előadásban elhangzott fizikai eredmények a bolygóméretben sokszorosan beigazolódott newtoni gravitációs elméleten alapulnak, ezért nem idejét múltak. 3/ A bemutatott számolások Eötvös Loránd egyik méréséhez kapcsolódtak. Eötvös eredményei sem avultak el, számos későbbi kutatás és gyakorlati alkalmazás alapul a mérésein és a hozzájuk kifejlesztett műszerein. dgy

[@nemodap]

Nagyon köszönöm az előadást. *Kérhető tisztelettel, és lehetne kapni 1 élő (érlelt, de frissen főzött) előadást nyárra?*

[@kissbela7409]

Én azt mondom, hogy minden ami itt elhangzik, nem tény, hanem egy fantázia és téves, több dolgon miatt is: Az az alapvető feltételezés, hogy biztos a gömb forma illetve a hozzá csatolt fizikai jelenségek. És ezekből a jelenségekből feltételez olyan módon, hogy a gömböt kiteríti. Miközben a lapos felület elmélete azt feltételezi, hogy nem a "kör" közepe" az, ahol van bármilyen gravitációs erőhatás origója, hanem azt feltételezi, hogy ugyan úgy ki van terítve azonos mértékben a gravitáció is minden egyes négyzetmilliméter "alá" a lapos felületnél.

[@tamasdenem7892]

Ezek szerint nem értetted meg az előadást.