Dávid Gyula: Tanácsok kezdő időutazóknak (Atomcsill, 2022.09.08.)

Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet)
Cím: Tanácsok kezdő időutazóknak, avagy van-e az elektronnak nagymamája?
Időpont: 2022.09.08.
Kivonat: Tudományos és kevésbé tudományos fantasztikus művek állandó témája az időutazás. És persze a hozzá kapcsolódó ellentmondások, logikai csapdák garmadája, amit legfrappánsabban az ún. nagymama-paradoxon fogalmaz meg: ha valaki visszamegy az időben, és (akarva vagy akaratlanul) megöli a saját nagymamáját (vagy más egyenes ági ősét), akkor ő sohasem születhet meg - de akkor ki öli meg a nagymamát? Ha senki, akkor viszont hősünk mégis megszületik, visszamegy a múltba, és kezdődik elölről az egész bűvös logikai kör…
Ezért többé-kevésbé megegyezünk abban, hogy az időutazás nem lehetséges. Ezt alátámasztja az a tapasztalat is, hogy többszöri sajtóbeli felszólításra sem jelentkezett senki, aki hitelesen igazoltan a jövőből érkezett volna. De vajon mit mond erről a témáról a tudomány, annak is a legilletékesebb ága, a fizika?
Többen axiómaként kimondták, sőt befoglalták a fizika alapelvei közé az időutazás lehetetlenségét. Ugyanakkor az időről eddig legtöbbet kiderítő fizikai tudomány, az általános relativitáselmélet egyenleteinek egzakt matematikai megoldásai között több olyan is szerepel, amelyek - akárhogyan is csűrjük-csavarjuk az egyenleteket - időutazást írnak le. Akkor hát kinek is higgyünk: a józan észnek, az időutazók hiányának, vagy az általános relativitáselméletnek - amely eddig minden kísérletileg ellenőrizhető szituációban száz százalékig bevált? Hogyan lehet interpretálni az időutazást (szaknyelven a zárt időszerű világvonalakat) anélkül, hogy beleütköznénk a nagymama-paradoxonba vagy más hasonló ellentmondásba? És persze a fizika más ágait is ismerő érdeklődőkben azonnal felmerül a Nagy Kérdés: van-e az elektronnak nagymamája?
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/t...

[@RanderVogel]

DGY forever... ;) Erő, egèszsèg kedves Gyula ;)

[@arpadorban4775]

Zseniálisak a professzor úr előadásai, kár hogy újabban elég ritkán van jelen a világhálón . Én élvezettel nézem újra régebbi előadásait is. Nagyon közérthető módon magyaráz el nekünk laikusoknak bonyolult elméleti dolgokat. Köszönöm!

[@elteatomcsill8013]

Török Béla írta: „Egy kérdés merült fel bennem. Mivel van annak egy eloszlása, hogy milyen arányban vannak a nagyon-nagyon okos emberek a populáció összességéhez képest, annak van értelme, hogy ha ez az arány kb. meghatározott mértékű, akkor ha a népessség nem ér el egy bizonyos mennyiséget, addig nem sok "Einstein" keletkezik benne, de ha elég sok ember van, vagy még attól is több, akkor létrejön többször Einsteini okosságú ember, mert ugye ez valamilyen szinten a világegyetemben létrejövő nagyon értelmes életformákra is ad egy korlátot.” Az „okosság” nem egydimenziós valami, nem lehet két emberről egyértelműen eldönteni, hogy az egyik okosabb, mint a másik. Az embereknek nagyon sokféle képessége van, és van, aki az egyik téren tehetségesebb, más a másikon. Az, amit az IQ-érték mér, csak egy nagyon szűk, a modern nyugati társadalmak által preferált szeletét méri a képességeknek. Nyilván nagyobb populációban nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy adott tevékenységre különösen alkalmas emberek szülessenek, de a dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű. A tehetségek kibontakozásának csak egyik (vitatott, hogy mekkora) előfeltétele a szerencsés genetikai örökség. Sokkal nagyobb szerepe van a társadalomnak. Kétféle vonatkozásban is: a) megjelenik-e az igény az adott képességre, és b) a társadalmi struktúra megengedi-e az adott képességekkel rendelkező emberek előkerülését, kiválasztódását és kibontakozását. Mai ismereteink szerint a jelenlegi emberi agy biológiailag nem sokban különbözik a negyvenezer évvel ezelőtt élt emberek agyától. Eszerint akkor is volt jó néhány olyan ember, aki képes lett volna megérteni, sőt művelni a kvantum-mezőelméletet. A számukat úgy lehet megsaccolni, hogy a mai világ kb százezer fizikusának számát arányítjuk a mostani 8 milliárdos, és az akkori kb nyolcvanenezres népességszámmal - ez generációnként kb egy embert jelent. És persze nagyon sok generáció élte le az életét a tudomány előtti korban. A fenti sacc nagyon durva. Ne felejtsük el, hogy ma sem lesz mindenkiből fizikus, akinek a képességei ezt lehetővé tennék. Sokan egzisztenciális okból vagy kalandvágyból egészen más pályára mennek (pedig ma meglenne a lehetőségük ezt a foglalkozást választani). Eszerint egy ősember-generációban legalább két-három fizikusnak való ember élhetett. De persze eszük ágában sem volt ilyesmivel foglalkozni, hiszen a társadalmi előfeltételek hiányoztak, az ilyen jellegű tudományos gondolkodás csíráira is tízezer éveket kellett várniuk. Ha most csecsemőként itt teremnének, modern családban nevelkednének, és beiratkoznának az egyetemre, senki sem különböztetné meg őket a mi kortársainktól. De ha egy időgéppel egy nagyon okos felnőtt ősembert hoznánk ide, ő már nem tudná megtanulni a Maxwell-egyenleteket. Agyát a társadalmi környezet egészen más gondolkodásra programozta be. Bizonyára voltak az akkori emberek között olyanok is, akik ma kiváló orvosok, ünnepelt zenészek, hegymászók, bicikli-akrobaták, influencerek vagy meggyőző szélhámosok lennének. Az agyuk erre készen állt, csak épp a társadalom még nem érkezett el odáig, hogy az ilyen tevékenységre igény merüljön fel. De sokkal nagyobb azoknak a száma, akik a későbbi, létszámában már sokkal nagyobb populációban éltek, és korukban már létezett a tudomány is - ők azonban társadalmi körülményeik miatt nem juthattak a tudás közelébe sem. Rabszolgák voltak, jobbágyok, erdei gyűjtögetők, kóbor harcosok vagy más nyomorultak. Vagy csak egyszerűen nőnek születtek. És természetesen a mai nagy létszámú emberiség túlnyomó többsége is olyan körülmények között él, hogy egész életében nem bontakozhatnak ki azok az esetlegesen meglevő képességei, amiket a kisebbség, a „művelt nyugat” okosságként aposztrofál. Rengeteg olyan ember tengődik ma is embertelen körülmények között, aki megfelelő környezetben a kvantumgravitáció kifejlesztésének élvonalában dolgozhatna. A fentieket természetesen nemcsak a fizikusi képességgel kapcsolatban mondhatjuk el, hanem minden más tudományra és művészetre, vagy más nagyra értékelt emberi tevékenységre való hajlammal, adottsággal kapcsolatban is. A mai emberi populációban rejlő hatalmas intellektuális és más jellegű képességeket a társadalom egyáltalán nem használja ki, és csak egy igen szerencsés kisebbség jut el odáig, hogy felfedezhesse magában ezeket a képességeket. És közülük is csak kevesen juthatnak el odáig, hogy valóban azzal foglalkozzanak, amihez igazán érthetnek, amihez tehetségük van. A tehetség felismerésében óriási szerepük van a pedagógusoknak, de a tehetség kibontakozásának lehetősége alapvetően a társadalmi berendezkedéstől függ. Ki tudja, lesz-e valaha olyan emberi társadalom, amely tagjai nagy részének lehetővé teszi, hogy megtalálják a bennük rejtőző tehetséget, és társadalmi segítséggel ki is bontakoztassák azt. Az emberiség „okossága” nem számszerű kérdés, és nem lehet egyszerűen a létszám növekedésével felpumpálni az „okosok” számát. Saccom szerint jelenleg az arra alkalmasak kevesebb mint egy ezreléke dolgozik a megfelelő intellektuális kihívások környezetében. Riasztó elképzelni mindezt kozmikus méretekben. Néhány sci-fi író megpróbálta: és leírták az egész életükben reménytelenül, a felemelkedés lehetősége nélkül rabszolgasorban sínylődő, jobbágybolygókon gürcölő tömegeket, köztük azokat az „okosokat”, akik vágyakozva néznek fel az égen elsuhanó luxusűrhajókra. A fentiek természetesen a hagyományos, statisztikailag is mérhető képességekre, „okosságra” vagy más tehetségre vonatkozik. Ami ezek közül számszerűsíthető, általában normális eloszlást követ. Mindig vannak azonban olyan egyszeri tünemények, zsenik, akik kilógnak a statisztikából. Ők olyan kevesen vannak, hogy meg sem lehet saccolni előfordulásuk és véletlenszerű felbukkanásuk gyakoriságát. Einstein csak „ein”, és nem „Vielstein”. Ezért azt sem tudjuk, hogy a tudomány nélkül elmúlt évtízezredekben vagy a mai nyomorgó milliárdok között hány önmagát felismerni és kibontakoztatni nem tudó Einstein lappang, reménytelenül távol a lehetőségektől. És azt még a Drake-képlet sem tudja megmondani, hogy a Galaxisban hány Einstein munkálkodik - és hány nem jut el a lehetőség küszöbéig sem. dgy

[@AceleraSENNinhA]

Túl fontos gondolatok ezek, hogy csak itt, ennyire véletlenszerűen lehessen megtalálni, elolvasni.

[@Richard_Neubauten]

Azért a Szalacsinál vagy a Fekete Pákónál Kaku vagy Neil Tyson egyértelműen okosabb. Nem hinném, hogy lenne szituáció amiben ez akárcsak megkérdőjeleződne.

[@zoltansinka7521]

​@@Richard_Neubauten Ha a mostani berendezkedés hirtelen és nagymértékben megváltozna, én a Szalacsi-Fekete párosra fogadnék. Illetve nem név szerint rájuk, hanem a hozzájuk hasonlók közül valamelyikre. Szerintem az utolsó 1.000 ember már nem fogja tudni megszámolni egymást. Gyula is említette valahol, hogy a fizikusokat eszik meg elsőnek.

[@dgy137]

"A végén melyik képlet következményei egyeznek meg melyik képlet következményeivel?" "De pont a lényeg maradt le a végén….😮" Ezt többen is szóvá tették. Sajnos én is csak utólag, a felvételt látva vettem észre, hogy az alaposan előkészített slusszpoént lelőtte a technika ördöge: amikor a képleteket mutogattam, nem látszottam a képen, ehelyett az ajánlott könyveket mutatták. Sajnálom. Ezért ez úton teszem közzé a lényeget - bár rég rossz, ha egy viccet magyarázni kell :((( Az előadás utáni Függelék abból indult ki, hogy kezdetben vala a szigorú laplace-i determinizmus, ennek jelképe a newtoni mozgásegyenlet - ez volt az első képlet, amit a tábla bal szélre felírtam. A történet úgy folytatódott, hogy az időutazók egyre gyakrabban beavatkoztak az eseményekbe, először gyilkosságokkal, aztán nagyobb testek áthelyezésével, végül már csak egyes elemi részecskék manipulálásával. Ez a folyamat törvényszerűen telítésbe megy: minden részecskét minden pillanatban végtelen sok ellentétes hatás ér, ezért már nincs határozott helyzete és sebessége - épp ezt állítja a kvantummechanika. A sok lehetséges helyzet és útvonal mind megvalósul, és e párhuzamos lehetőségek kvantumos hullámösszegeződése alkotja az új valóságot. Ezt az összegeződést írja le a tábla jobb szélére felírt másik képlet, amit egyébként Feynman-integrálnak neveznek. (Ez a kvantumelmélet egyik alternatív és nagyon hatékony matematikai formalizmusa, amit Richard Feynman 1948-ban, tehát majdnem negyed századdal a kvantummechanika megszületése után írt fel.) A lehetőségek túlnyomóan nagy hányada negatív interferenciával kioltja egymást. Ezért makroszkópikus szinten csak azok a lehetőségek észlelhetők, amik pozitív, erősítő interferenciával kölcsönösen megtámogatják egymást. Ezt fejezi ki a harmadik formula, ami a variációszámítás alapképlete. Számos fizikakönyvben, legegyszerűbb és a legautentikusabb szerzőtől származó módon Feynman Mai fizika sorozatának 6. kötetében lehet olvasni annak a matematikai bizonyítását, hogy az első képlet (azaz a Newton-törvény) és a harmadik képlet (a lehetőségek integráljának pozitív interferenciáját megkövetelő variációs formula) PONTOSAN ugyanazokhoz a megoldásokhoz, azaz a részecskék vagy nagyobb testek ugyanolyan mozgásához vezet. Ez tehát az időutazás története számos sci-fi alapján összeállított rekonstrukciójának végső konklúziója. dgy

[@koldulobaratx9859]

Köxx Profexxor úr örmmel hallottam,,h még kisbabák is hallgatják előadásait. Ez az igazi népxerűség.!

[@Rajczi1229]

"Az időutazok fórumát múlhét keddre raktuk. Köszönjük. " :D

[@ozseb1]

Van ezeknek az előadásoknak egy olyan pozitívuma, ami miatt jobb hallgatni, mint deGrasse Tyson kozmoszát, vagy Hawking ismeretterjesztőit, (őket is szeretem) mégpedig az, hogy Dávid Gyula nem próbálja a saját arcát előre tolni még kicsit sem. Én ezzel a tudással biztosan nem állnám meg. Áldom a szerencsém, h tudok magyarul. Köszönöm szépen!

[@pharkasj]

En szeretem a kevesbe tudomanyos, inkabb szorakoztato musorokat is. A fo bajom veluk nem is a pontatlansag,felszinesseg, hanem a hangeffektek. Foleg csukott szemmel szoktam ezeket "nezni",es baromi idegesitoek a zenek,robbanasok,egyeb effektek.

[@kalmangyarfas385]

Végre, ismét a tanár úr! Hála, hogy "hosszabb lesz a szokásosnál"!

[@TheDominX2]

A szokásosnál talán hosszabb, de az én igényeimnél sokkal rövidebb - egész nap el tudnám hallgatni. Köszönjük ismét!

[@kalmangyarfas385]

@@TheDominX2 D.Gy.tanár úr nálam azonos szinten áll, mint az "Isteni" ismeretterjesztő és polihisztor Lukács Béla dr.!

[@TeslaElonSpaceXFan]

Köszönjük az előadást! A jelenből, a múltból és a jövőből is. 😄

[@kalmangyarfas385]

👍👍👍

[@RCHRD444]

"Felírok egy képletet. Ne tessék megijedni!"😂

[@Littleprinceleon]

Egyesekben rémképzeteket keltenek a rém-képletek. Lehet maradniuk kellene a rímképleteknél (rímképeknél?)

[@doriczulak1470]

Ott voltam, de nagyon fáradtan, így nehezen fókuszáltam és emiatt (is) nagyon jó, hogy mostmár rövid időn belül felkerülnek ide ezek az előadások, hogy újra lehessen őket nézni, és kicsit jobban elmélyedni részleteikben. Szuper előadás volt ez is, gondolatébresztő, fantáziát megmozgató és ráadásul szórakoztató is! Köszönöm❣️😊

[@elteatomcsill8013]

Most már évek óta az a gyakorlat, hogy a friss előadások egy hét múlva felkerülnek a KZbin csatornára. Amikor épp nincs előadás, illetve nyári/téli/stb szünet idején vesszük elő a konzervet, azaz a korábbi évek más technikával készült, ezért némi konvertálásra szoruló felvételeit. Köszönjük, hogy élőben és a neten is követi az előadásainkat! dgy

[@doriczulak1470]

Igen tudom, a régieket is előszeretettel hallgatom/nézem. 😊 Én köszönöm, hogy van Atomcsill! ✨

[@petervasas2379]

A suttogokat legközelebb üsd nyakon☺️

[@NVIK5]

Jo ujra hallani teged DGY! Nagyon sokszor eszembe jutnak az 5 oras egyben megtartott gyakorlataid es a specik, felelmetes mennyi energiad van... Nagyon hianyoznak azok az egyetemi evek. Kivanok neked meg sok egeszseges evet.

[@szakyster]

#metoo

[@elteatomcsill8013]

Bocs, nem tudom, ki vagy, de örülök, hogy jó emlékeid vannak az egyetemről. dgy

[@Szeklicefiam]

Tisztelt Dávid Gyula! Köszönjük ezt a nagyon érdekes, színvonalas, és szórakoztató előadást! Minden jót!

[@peterkovacs834]

Gyulabá! Imádom. Miatta szerettem meg a fizikát. Nagyon jók az előadásai.

[@elteatomcsill8013]

KZs írta: "Egy ravasz fizikus szeretné megtudni a jövő heti kézilabda eredményeket. A tetőn elhelyez egy antennát és leengedi a kábelt a laboratóriumba. Így okoskodik: egy érdekes matematikai művelet a Fourier-transzformáció. Vannak időbeli változások, de a spektrum statikus. Még be sem olvasták a jövő heti híreket, de a kézilabda meccs eredményei már ott vannak a spektrumban. Csak meg kell mérni és visszatranszformálni. Tulajdonképpen már a Nagy Bumm előtt is ott voltak és a Nagy Reccs után is ott lesznek. (De az is lehet, hogy ez az elképzelés recseg-ropog.)" Ezt a problémát kb 120 éve vetették fel és oldották meg. Benne van a Fourier-analízisről szóló bevezető könyvekben. Részletesen tárgyalja Gnadig Péter: "Bevezetés a disztribúcióelméletbe és fizikai alkalmazásába" című könyve (Tankönyvkiadó, 1981). Az én "Rezgések és hullámok 1." c. speciális előadásomon (elérhető a neten a "dgy egyetemi előadásai" KZbin-csatornán) is felvetem és elmagyarázom a problémát. Nem kell mindent újra feltalálni. És nem kell azt gondolni, hogy minden nekünk jutott először az eszünkbe. Olvasni is lehet. dgy

[@gaborszepesi958]

Utólag Boldog Születésnapot DGy!

[@elteatomcsill8013]

Köszönöm! dgy

[@magyarbondi]

1:11:42 A MÁV említésénél felnevettem. A személyvonataik köztudomásúlag remekül működnek időgépként. Folyton a múltban tartózkodnak, nem ott, ahol jelenleg kéne lenniük!

[@gaborkovari5093]

Vagy épp a jövőben valahol. Tény, hogy egyszer elindulnak, és egyszer odaérnek, megjönnek, megérkeznek. Ha kivárjuk.

[@attilapataki697]

Arról nem a máv tehet, hogy az utasok lassan tolják a szerelvényt!

[@elteatomcsill8013]

KZs írta: "A természet nem mindig az ember logikáját követi, és nem mindig érvényes a szavannai matematika sem. " Mielőtt megreformálná a matematikát, és a szavannai helyett bevezetné a sivatagi vagy a dzsungelmatekot, előbb nézzen utána, mi az a Coulomb-mérték, és mikor alkalmazható. dgy

[@dgy137]

Szerkesztői üzenet Csóka József Kateko-nek: Ugye nem gondolja komolyan, hogy a "mesterséges intelligencia" által összeolvasott és rendezetten visszaböfögött információk komoly érvként jöhetnek szóba bármely tudományos kérdésben? Számos olyan hely van a neten, ahol az AI által megbabonázott emberek közzéteszik valamelyik chatrobottal folytatott "beszélgetésüket", és vérmérséklettől függően ünneplik az AI intelligenciáját, bölcsességét - de leginkább saját magukat, hiszen milyen mélyeket tudnak kérdezni, és milyen tartalmas társalgást tudnak folytatni... E fórum nem arra jött létre, hogy az ilyen gépi bölcsességek szófolyamait közöljük. Ezeket bárki bármikor létrehozhatja magának, ha éppen ilyen szórakozásra vágyik. Ha pedig az a heppje, akkor saját csatornáján vagy az e célra létrehozott fórumokon közzé is teheti. Akár a saját szexualitása történetével fűszerezve (bár ezt a magam részéről nem tartom ízlésesnek). Ám nem itt. Az Atomcsill KZbin csatornáján a sorozatban elhangzott előadásokhoz lehet megjegyzéseket fűzni, és az előadásokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket lehet feltenni, amikre - ha minden összejön - hozzáértők válaszolnak. Mivel a mesterséges intelligencia nem tartozik sem a releváns kérdéseket feltevők, sem a releváns tudományos véleményt mondók közé, ezért az ő megnyilvánulásait sem most, sem a későbbiekben nem fogjuk publikálni. Két megjegyzés az ön által küldött szöveghez: az egyetlen aktuális, a most folyó háborút érintő kérdéshez a gép nem tudott hozzászólni, csak mismásolt (ami érdekes és szórakoztató módon összecseng egyes, ugyancsak mismásoló kormányok napi szólamaival). Mindez nem csoda, hiszen a gép adatbázisának feltöltését másfél éve lezárták. A másik tapasztalat az, hogy az ön rettenetes helyesírása és befejezetlen, alany-állítmány egyeztetést nélkülöző mondatai egyáltalán nem zavarták a gépet. Kiragadott a hosszú szövegből néhány vezérszót, és előadta az azzal kapcsolatos információit. Ami megint csak nem csoda, hiszen így programozták. Nem önnel folytatott magas röptű beszélgetést, hanem úgy viselkedett, mint Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe. Ezek a tapasztalatok ismét csak megerősítik azt a véleményemet, hogy az ilyen szövegek közlése csak feleslegesen foglalná a tárhelyet, fárasztaná az elektronjainkat, de egyetlen olvasónak sem nyújtana releváns információt. Ui: lehet, hogy ezt a válaszomat beprogramozom egy AI-be, és a következő hasonló feltöltési kísérleteknél már ő fogja elmondani ugyanezt, esetleg kissé permutált szavakkal. dgy moderátor

[@gloriaroz9249]

Nagyon várjuk 😃

[@kaj-arminostad8725]

Tegnap visszamentem megnézni az előadást élőben, mert zavart, hogy valaki dumál alatta az elején. Bizonyítékul gondoltam kicsit alábeszélek, akkor jöttem rá, hogy én voltam az a hang. Remélem ti is halljátok majd úgy 1 perc körül, engem teljesen megdöbbentett, hogy visszahallom saját magam suttogását, így tértől és időtől függetlenül, vagy függően???😉

[@animehell12]

Belekezdtem a videóba, csak kíváncsiságból és 1 óra után eszméltem fel, h nem bírom abba hagyni, nagyon szórakoztató, és viszonylag könnyen emészthető laikusok számára is, ment a sub.

[@AquilaTheHun]

Fel nem tudom fogni, hogy miért megy valaki előadásra hangos kisgyerekkel. Tiszteletlenség az előadóval és a többi hallgatóval szemben. Elképesztő. Az előadás tök jó volt! Üdv. 2023-ból. 🙂

[@elteatomcsill8013]

Nyilván érdekelte az előadás, és nem tudta hová tenni a kicsit. Én is írattam már egyetemi zárthelyit úgy, hogy a három éves kislányom ott lóbálta a lábát az íróasztalnál. Az Atomcsill előadásai nyilvánosak, nem zárunk ki senkit. Mindenkinek a maga felelőssége eldönteni, hogy akit magával hoz, az zavarja-e az előadást, vagy nem. Volt már több olyan eset, amikor nem egy-két éves kisgyerekek, hanem egy nagyobb csapat gimnazista zajongott a háttérben - őket nyilván nem érdekelte a téma, csak a tanáruk által beígért ötös vagy piros pont kedvéért jöttek el. Meg kell mondanom, ők jobban zavartak, mint a kisgyerek. dgy

[@AquilaTheHun]

@@elteatomcsill8013 Köszönöm a tárgyilagos és diplomatikus választ. 🙂

[@zsoltkincses2092]

@@elteatomcsill8013 Schwarzschild egy lövészárokban oldotta meg azt az egyenletet, amit Einstein megilhatatlannak gondolt. ;)

[@dgy137]

@@zsoltkincses2092 Ez így csak legenda. Schwazschild tiszt volt, és a front mögötti tiszti szálláson, széken ülve, asztalon írva végezte el a számításokat. dgy

[@elteatomcsill8013]

Szolgálati közlemény: Baksay-Róka Bélának By the way Majd ha ön szervez hasonló előadássorozatot, ott megszabhatja a közönséggel való bánásmódot és a rendteremtés politikáját, valamint a dresszkódot. Ezt a sorozatot viszont egyelőre mi szervezzük. Ezért mi határozzuk meg, hogy milyen "seggfejeknek" és mikor szólunk be, ez ügyben nem várjuk az ön tanácsait és elvárásait. Rendpárti dörgedelmeire és leteremtéseire a továbbiakban nem tartunk igényt. dgy moderátor

[@gamejean007]

Kiváló előadás! Köszönjük! 🙂

[@npepsn]

A többi Atomcsill sem rossz (... 🙂 ), de ez egyenest szuper! Humoros - ugyanakkor komoly, megalapozott. Egyre jobb! KÖSZÖNÖM! 🙂

[@zoltanimre3549]

Köszönöm szépen az előadást!

[@fehervaryzoltan5158]

Ismét kiváló előadás és előadó! Minden általam ismert lehetséges opciót számba vett. A paradoxonokat elméletben azzal szokták feloldani, hogy amikor visszatérünk a múltba és megváltoztatunk valamint a döntésükkel létrehozunk egy paralel világot, így már rendben lesznek az idővonalak. Mondjuk ehhez végtelen számú párhuzamos univerzum kell ami egy kissé túlzásnak tűnik egy kis utazásért cserébe. Na de majd meglátjuk, lépjünk egyet feljebb a létrán!

[@thomasmorley4259]

Nagyon szepen koszonom az eloadasat. En nem vagyok fizikus kepesitesu, de mindent ertettem. minden tiszteletem az One.

[@actaestfabula2616]

Köszönjük szépen Professzor úr, nagyon izgalmas előadás.

[@tsabee13]

Zseniális! Élmény volt hallgatni!!! Köszönöm!

[@knor1982]

Nagyon érdekes és szórakoztató előadás volt!

[@MrLotsie]

Ismét egy nagyon jó előadás!

[@constantinewolf7545]

nagyon vártam!!

[@tiborkarpati312]

Akkor tömören a lényeg az, hogy a mindenség időutazik előre a saját múltjába. "Aki tudja az nem mondja, aki mondja az nem tudja, hogy a jelen a múlt jövője, vagy a jövő múltja." /Bisa Pista/

[@evanagy1216]

Nagy tiszteletem Tanár Úr! 😂 Szeretném elmondani hogy , nekem van időgépem! Bizony! Valahányszor belefekszem mindig másnap térek benne magamhoz! Oh, és had idézzek egy sort a Bibliából , a szabad akaratról : " Mindent szabad nékem, de nem minden használ!" Szeretem az előadásait ! 🙂

[@gaborkiss7827]

Legközelebb a kamerás legyen kedves nem átcsacsogni az előadás elejét. :) (Ha nem a kamerás tette, hanem a körülötte ülők, akkor pedig legyen kedves rájuk szólni.) Köszönöm.

[@robertpopradi5020]

Jajjj , ez szenzációs előadás .!!! Köszönet és tisztelet a munkájáért .!!!

[@knor1982]

A videóban ajánlott könyvek közül elolvastam a Múltfigyelőket, nekem tetszett! Érdekes koncepció, Kolombusz Amerika-felfedezése idejébe, történetébe visszatért szereplőkkel, eseménnyel. Ajánlom.

[@elteatomcsill8013]

Szolgálati közlemény Baksay-Róka Béla bölcs hozzászólásait a jövőben nélkülözni kényszerülünk, mert nevezettől a nyilvánosságnak szánt sértegetései miatt meg kell válnunk. dgy moderátor

[@dgy137]

Szolgálati közlemény: Üzenet az időutazóknak, akik minden nap azzal a bejelentéssel bombázzák az Atomcsill KZbin-csatornáját, hogy a jövőből vagy a múltból utazva élőben nézték/nézik/nézni fogják az előadást, sőt több példányban is jelen voltak/vannak/lesznek a felvételen. Tudomásul vettem a jelenlétüket, mindegyiküket megismertem arcról is, akár 42 példányban is. De most már ne jöjjenek többen, mert a terem megtelt, és nem szeretnénk adminisztratív intézkedésekhez folyamodni, azt ellenőrizve, hogy mindenki legfeljebb egy példányban lehet jelen. Azt is kérem, hogy többet ilyen leveleket ne is küldjenek. Nem fogjuk megjelentetni az ilyen üzeneteket. Ja igen. A ciklikus idő sok mindent elbír, de ugyanaz a poén százharminchetedszer már qrwa unalmas. dgy

[@elteatomcsill8013]

Ma újabb 8 időutazó kommentjét töröltem. Vigyázzanak, mert ha ciklusba esnek, könnyen kitörölhetik önmagukat is a körkörös téridőből. dgy

[@dgy137]

Kincses Zsolt írta: "Suskind az elején elárulta, hogy a forgó fázis az elektromos töltés, a segédmező pedig a vektorpotenciál. Hiányoltam a bizonyítást. A tanár úr válaszából viszont megétrettem. Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa; úgy totyog, mint egy kacsa; úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg egy kacsa. ;)" Ha valaki a kukorékolást figyelmetlenségből hápogásnak hallja, azt fogja gondolni a kakasról, hogy kacsa. Susskind tudja a fizikát, ezért biztosan nem mondta azt, hogy a fázis az elektromos töltés. Azt mondhatta, hogy köze van hozzá, hogy a fázisválasztás szabadságából következik a töltés megmaradása. De a fázis nem azonos a töltéssel. Azt pedig végképp nem mondhatta, hogy "a forgó fázis" a töltés. Azt mondhatta, hogy a fázis elforgatásának a lehetőségéből következik a töltés megmaradása. Ez azonban NEM időbeli forgást jelent, hanem a leírásban fellépő absztrakt forgatást, a leíráshoz használt komplex sík tengelyeinek általunk választott önkényes elforgatását. Nagyon hasznos dolog a netes előadások nézése és hallgatása, de oda kell figyelni, és pontosan kell megjegyezni, netán megérteni, amit az előadó mond. És nem szép dolog hamis vagy rosszul megértett állításokat adni az előadó szájába, és azokra hivatkozva butaságokat terjeszteni. dgy

[@gigabursch]

A filmvégi ajánlóból kimaradt 'Az Idő Urai' című nagyszerű film, ami a terraformálás egy csodálatos megoldása - a távoli jövőben. S ahol a főhős gyerekkori önmagával is beszélget. S nagy kedvencem a Hurok című film, ami jól passzol a végén a táblára rajzolt visszacsatoláshoz.

[@emanacio]

Van pár dolog amivel nem értek egyet! Mert az anyag megjelenési sebessége a dimenzióban nem mérhető műszerrel, hiszen a műszer is anyagból van, ráadásul ugyanabban a dimenzióban! És ennek alapján az időutazás más elvek alapján működik!

[@davidkiss6624]

Kopogj be Hawking bulijára🤗🤓

[@lakingerbelazsebcirkalo]

Nagyot néz majd.

[@bujcsy]

Nagyon színvonalas előadást láttunk, hallottunk. Köszönjük DGY...:) Valamikor élőben is részese leszek valamelyik előadásának.

[@dgy137]

Szolgálati közlemény: regret tenuity összetévesztette az Atomcsill ismeretterjesztő sorozat fórumát valamelyik hittérítésre szakosodott webhellyel. E fórumon ilyen szövegeket nem közlünk. dgy moderátor

[@zsoltkarpati1326]

Nagyon érdekes, nyilván nem elég egyszer megnézni.

[@Littleprinceleon]

Érdemes más kapcsolódó előadások megnézése (és leülepedése) után újranézegetni egyes részeket. Angolul kiváló, szemléletes animációkkal bíró videók is vannak a YTon, ahol kissé a matekba is bele lehet mélyedni egy pusztán intuitív szinten. Jól kiegészítik egymást

[@orlando47575]

ötödik percnél járok, de már látom hogy ez jó lesz :) Üdv 1980 ból, itt még nincs youtube de lementettem utazás előtt :)

[@iskolaklugpeter3768]

Aki időgépet készít, annak nem kell sietnie 😁 Köszönöm a nagyon érdekes, követhető,tudásgazdag előadást,ahol ismét élvezhettem a gyakran felbukkanó, már-már védjegynek számító DGY humort. 🤗

[@tesz-vesz1985]

de a saját kora miatt azért kellene sietnie. amúgy a múltba nem lehet utazni már vissza, mert az már nem létezik.

[@elteatomcsill8013]

Épp erről szólt az előadás, hogy milyen értelemben létezhet a múlt. dgy

[@garysawel]

Legalább 10 éve annak, hogy az egyik elsõ elõadását láttam KZbin -on és ott is 42-õt rajzolgatott a táblára. Instant megszerettem

[@ACAndie-ke5rp]

Erdekes lett volna a parhuzamos vilagokat is bevonni az elmelkedesbe. (Visszamegyek az idoben, de ezzel letrehozok egy uj “idoszalat”, mondjuk ahol megolom a nagymamam, tehat “keletkezik” egy idovonal ahol nem szuletek meg, de megmarad az is ahol igen, es utaztam az idoben, tehettem barmit sertetlenul…) Ezt az egyet hianyoltam, egyebkent ez is termeszetesen szuper eloadas volt! Koszonom! 😊

[@elteatomcsill8013]

Nem figyelt eléggé, természetesen erről is beszéltem. Pl részletesen bemutattam a "Nyomozás az Időkutató Intézetben" című könyvet, amiben pont ezt a modellt fejtik ki. Még meg is ölnek valakit a múltban (azért kell nyomozni). dgy

[@ACAndie-ke5rp]

@@elteatomcsill8013 Dede, figyeltem en, mindig figyelek! 😊 E szerint felreertheto voltam. Ugy ertettem: ontol lett volna jobb hallani bovebben errol. Persze a konyvajanlas is klassz, koszonom en is, el fogom olvasni. Egyebkent meghivom egy sorre ha elfogadja, nagyon szivesen latnam vendegul! 😊 Koszonom meg egyszer az eloadast es a valaszt!

[@cides1000]

Szuper jó végre

[@JohnSheppardHKM]

Akit érdekel az nézze meg a DARK című sorozatot. Az egyik legjobb időutazós/időhurkos sorozat amit valaha láttam..

[@lacinemeth607]

Ez jó volt🙂

[@Torma-M]

Köszönöm !

[@MuKo-ix6iz]

Csatlakozom az előttem szólókhoz: Zseniális!

[@janostakacs6398]

Én a filmes vonalhoz szeretnék hozzászólni. Első körben ajánlanék néhány kihagyhatatlan filmet a témával kapcsolatban: 1993: Idétlen időkig 1995: 12 majom 2004: Pillangó-hatás 2009: Az időutazás nagy kérdései 2014: Időhurok Második körben pedig a Vissza a jövőbe sorozathoz: A filmekben mindig 30 évet utaznak CSAK az időben. Ez nyilván csak akkor lenne lehetséges, ha a Föld közben nem mozogna a térben. Tehát (csak) időutazás nem létezhet. Legfeljebb téridőugrás létezhetne. Emiatt nem működhet a féreglyukas megoldás sem, mert nem léteznek a téridőben fix pontok, csak gyorsan változóak. Ami most itt van, az egy másodperc múlva már akár 850 km-re lesz: A Föld közel 30 km/s-mal kering a Nap körül, miközben a Naprendszer 220 km/s-mal kering a Tejútrendszerben és a Tejútrendszer is közel 600 km/s-mal távolodik az Ősrobbanás helyétől.

[@n.p.2555]

2017: Időcsapda. Kicsit diákfilmnek tűnik, de az alap mondanivalója szerintem nagyon jó.

[@Littleprinceleon]

Tudom ajánlani: Időbűnök

[@psmithcopy]

Külön köszönet a Zanox ajánlásért.

[@dgy137]

Treso Kálmánnak: Nem tudom belátni, mi értelme egy Atomcsill előadást kirakni a saját weblapunkra, majd ezt a helyet belinkelni az Atomcsill KZbin csatornáján... Mi azt szeretnénk, ha az előadásainkat az érdeklődők eredetiben, a mi csatornánkon nézzék meg. Itt ugyanis nemcsak azt az egyetlen videót találják meg, hanem további több mint 200 felvételt is, témák és előadók szerint rendezve, így nagyobb valószínűséggel jutnak el más, őket szintén érdeklő előadásokhoz is. dgy

[@MrTito1968]

A kòma a legtõkéletesebb téridõ utazás..ott minden másképp zajlik és másokká leszünk.

[@laszlosall6669]

Csodálatos mint mindig de a végén mi távnézők lemaradtunk vagy legalábbis én a két összehasonlított képletről és akkor talán ezzel a legfontosabb üzenetről is

[@gg630504]

1:44:02 1:54:33

[@laszlosall6669]

@@gg630504 köszönöm!

[@komiszkinyir]

Remek előadás! Holnap néztem meg! John P. Drummer: A ​Trianon-küldetés egy nagyon jó regény. Másik kedvencem Wolfgang Jeschke: A teremtés utolsó napja.

[@elteatomcsill8013]

Jeschke könyve zseniális. Egyben nagyon lehangoló. dgy

[@krisztianbogdan4963]

Imádtam

[@zsoltbocsi7546]

Örülök hogy ott lehettem, haverom dániából a lelkemre kötötte a közös képet neki, mert múltkor szóba került egy dániai magyar kocsmában is , de sajnos az most nem jött össze

[@dgy137]

Dániában vannak magyar kocsmák? És ott Tuborgot isznak vagy Drehert? :) dgy

[@zsoltbocsi7546]

@@dgy137 bizony, bár inkább magyar tematika. a tulajdonos dán. Sörből szerintem dánok vannak, de röviditalból van unicum az biztos

[@zsoltbocsi7546]

@@dgy137 időközben eljutottam oda se tuborg se drehert nem árultak csak 60-70dkk ért kézműves söröket

[@gergoszilagyi7948]

Ennek az előadásnak GDP csökkentő hatása van! Dolgoznom kellene, de olyan érdekes az előadás, hogy nem tudok.

[@elteatomcsill8013]

Megoldás: az előadás után időgéppel vissza kell menni az elejére, és el lehet kezdeni a munkát :) dgy

[@gigabursch]

@@elteatomcsill8013 Jó, jó, de akkor mikor fogunk aludni? Megjegyzem, az alvásidő hiánya ezeket az időutazásokat egyfajta jetleg hatással nem kéne, hogy tetézze?

[@huNeville91]

Nagyon érdekes előadás volt. Azon gondolkodtam viszont (humános vagyok, ha hülyeség, szóljatok :) ), hogy attól, mert az én megfigyelőpozíciómtól függően valami a jelenből a múltba tud kerülni, az objektíve még nem lesz ott velem egy időpillanatban, hanem csupán az információ ér el ezáltal késve hozzám. Ugye a csillagok égen lévő fényét is lényegében a múltból látjuk, de attól még a fényüket egyértelműen nem most bocsátották ki, csak ennyi idő volt míg ideért. Ha közelítek hozzá, a kevésbé múltat, a távolodok, a régebbi múltat látom a nézőpontom által meghatározott szubjektív érzékelésem szerint. Az számomra lehetetlennek tűnik, hogy az ott még nem kibocsátott fényt (tehát az ottani jövőt) én jelen időben lássam.

[@peterkovacs834]

Dávid Gyula más előadásaiból kiderül hogy nincs is olyan hogy MOST. Minden megfigyelőnek más a most időpont.

[@zsoltkincses2092]

Pont ezt feszegetem én is, hogy a távoli csillagok múltjára nem lehet hatásom, hiába vagyok velük egyidejű a rajzon.

[@zsoltkincses2092]

@@peterkovacs834 MOST viszont a Newton-i abszolút időt próbálja rehabilitàlni. ;( Ha ugyanis létezne globális MOST, akkor 1 másodperc múlva is kellene lennie ès így tovább.

[@Littleprinceleon]

​@@zsoltkincses2092 hisz pont ez a lényeg, hogy az egyidejű, de nem egy "helyen" zajló, nem közvetlenül kapcsolódó események nincsenek egymásra hatással abban a "pillanatban" (adott időtartamban). Lehet közös múltjuk (kiváltó okuk esetleg eredetük) vagy hathatnak ugyanarra a hozzájuk képest jövőbeni eseményre ("cél"). Persze itt felmerül részecskék szintjén a retro-kauzalitás lehetősége. A feltétel, hogy egyforma tér-idő távolságra legyenek a "céltól", ami ugye függ a relatív sebességüktől is.

[@Littleprinceleon]

​@@zsoltkincses2092 egy állandó MoStban mit jelentene, hogy ennyi meg annyi idő múlva?

[@janyjozsef]

Én Thomas Mann -al értek egyet. Az idő egy származatott mértékegység. Egy anyag adott távolságot megtéve kijelentjük rá, hogy az az 1sec. Az atomóránál az atom n darab rezgése az 1 s. De ez a rezgés egy adott úttal egyezik meg. Vagyis a sebesség valójában m/m. Az egyik tárgy elmozdulásának mértéke egy másik tárgy elmozdulás mértékéhez képest. És ezért van, hogy nem tudják egyszerre egy részecske sebességét és pozícióját meghatározni, mert rossz a levezetés. Helytelenül vannak felvéve a mértékegységek. Hiszen a secundum az valójában méter.

[@elteatomcsill8013]

Az atomóra rezgése nem térbeli mozgás. Innen az egész gondolatmenet hamis. dgy

[@janyjozsef]

@@elteatomcsill8013 Az atom rezgése nem mozgás? Hát akkor mi a fene? Tényleg érdekel a válasz. Nem szeretnék tévúton járni. Esetleg megér egy előadást? Mert akkor megnézném. Vagy röviden le lehetne írni számomra? Esetleg hol lehet ennek utána nézni?

[@dgy137]

@@janyjozsef A nemzetközi szabvány szerint a másodperc a céziumatom két hiperfinom energiaszintje közötti kvantumátmenet során kibocsátott sugárzás periódusidejének megadott számszorosa. A hiperfinom kvantumátmenet nem mechanikai mozgás. Az atomok és más kvantumrendszerek energiaszintjeiről és sugárzásáról már számos Atomcsill előadásban beszéltünk. dgy

[@janyjozsef]

@@dgy137 Köszönöm a választ, akkor megkeresem az ehhez tartozó előadást.

[@elteatomcsill8013]

Takács Gábor előadása a BME-n: "Miért telik az idő?" kzbin.info/www/bejne/pordi2mAdtyUabs dgy

[@ferenctakacs3336]

Laplace démonánál említett determinizmus relativisztikus megfelelője a tömb-univerzum, tehát a klasszikus mechanika is a tömbuniverzumról szól, hiszen ott is a jelen determinálja a múltat, és jövőt. A szabad akarat, vagy indeterminizmus a klasszikus esetben csak entrópiával, míg a kvantumelmélet belépésével annak statisztikus jellegével valósul meg. A szabad részecskék, vagy sugárzások útja ugyan determinisztikus (bár csak bizonytalanul mérhető), de a kölcsönhatásokban csak bizonyos valószínűségei vannak a lehetséges kimeneteleknek. Emiatt a tömb-univerzum sem jön létre, hiszen a részecskék kölcsönhatásával érintett téridő pontok nem determinisztikusak. Például nem tudható, hogy egy atomot gerjeszteni fog-e egy foton, vagy nem, csupán annak valószínűségét ismerjük, és mindkét kimenet eltérő jövőket jelent.

[@elteatomcsill8013]

Ez tévedés, a klasszikus mechanikából nem következik a tömbuniverzum elképzelése. Lehetséges, és a determinizmussal összefér egy olyan modell, amelyben csak a jelen létezik, a múlt már nem, a jövő még nem létezik. Analógia: a zene, ahol mindig csak az aktuális hangok rezegnek a levegőben. A specrel hozta magával a jelen pillanat relativitását, az abszolút "most" alkonyát, ennek hatására kellett elgondolkodnunk a tömbuniverzum modelljén, amelyben a múlt, jelen és jövő egyforma ontológiai státuszú. Analógia: a hanglemez, amelyen az egész zenedarab egyszer s mindenkorra rögzítve van. A lemezt megnézve nem találhatjuk meg az "éppen most" elhangzó hangot - ez csak az aktuális lejátszás esetlegességével és szubjektivitásával együtt jelenik meg. dgy

[@ferenctakacs3336]

@@elteatomcsill8013 Bár igaz amit írsz, de a klasszikus determinisztikus esetben ez csak filozófiai jellegű különbség, hiszen fizikai, matematikai szempontból mindegy, hogy a milliárd éve fényt kibocsájtó csillagot a tömb-univerzum részének fogom fel mintegy a térből és időből kilépve, vagy a múlt emlékeként, mivel akkori jelenléte szükségszerű, és egyértelmű.A zenét megírta a zeneszerző, még ha nem is véste bele PVC-be. Másrészről a kvantummechanika véletlenszerűsége (indetermenisztikussága) megdönti a relativitás elve szerinti tömb-univerzum elképzelést, hiszen egy foton útjának nem tudható a vége, vajon melyik atomot fogja gerjeszteni a jövőben. De még a múltja sem egyértelmű, vajon magától sugárzódott ki egy gerjesztett atomból, vagy egy másik foton hatására. Nem rég hallgattam egy zenét, amiben tangó-harmonikát véltem megszólalni, de valójában elektromos gitár volt.

[@dgy137]

@@elteatomcsill8013 Takács Ferenctől érkezett egy hosszabb hozzászólás. De valami baj van a YT rendszerével: már többször előfordult, hogy amikor a moderálásnál jóváhagytunk egy ilyen második hozzászólást, akkor a rendszer jelezte (itt fent is jelzi), hogy két válasz jött, de csak az elsőt mutatja. A másodikat nem tudom elővarázsolni a YT bugyraiból. Bocsánat, ez nem cenzúra, hanem rajtunk kívül álló technikai hiba. Kérem, próbálja meg újból beírni a hozzászólást. dgy

[@dgy137]

Ha jól látom, az elveszett hozzászólás később felbukkant. Válaszoltam rá. De továbbra sem értem a YT rendszerének működését. dgy

[@TheDominX2]

Szeptember 8-i előadás, most megy live - ez valami időhurok lesz…

[@lakingerbelazsebcirkalo]

Ha dgy hallgatója vagy, nyertél ezzel a szemfülességgel egy ZH-mentességet. :-) (Én legalább is adnék.)

[@TheDominX2]

@@lakingerbelazsebcirkalo Hmmm, nagyon szívesen lennék, még ZHmentesség nélkül is. Tudom, sosem késő, de így 43 évesen ezt talán már lecsúsztam - persze még néhány időutazós előadás és még meglehet az is 😎

[@elteatomcsill8013]

Szó sincs róla. Egy poénnal nem lehet kiváltani egy zh-t. Esetleg egy PhysRev cikkel. dgy

[@lakingerbelazsebcirkalo]

@@elteatomcsill8013 😃 Köszönöm, ez volt a poén mára. 🙂 (dgy tanár úr, a cizellált finom poénjai nagyon ülnek.)

[@s.ladislawcornelius9261]

Hálám az összes ismert - és ismeretlen - univerzumban üldözni fogja a professzor urat a világ végéig - és kezdetéig is :)

[@alkalomadtan]

Tanár Úr! Nézze meg a Primer (magyar fordításban A találmány) c. filmet! Megéri!

[@zoltansinka7521]

"Na, már megint bohóckodik a kókler..." ...amit mindig örömmel nézek évek óta. Tűkön ülve várom 2024. december 6.-át, addig is a legjobbakat kívánom szeretettel! ÜDW

[@elteatomcsill8013]

"Na, már megint bohóckodik a kókler..." Ezt - mint már sokszor emlegettem - eredetileg nem rám mondták, hanem Marx György egyik előadásán dörmögte a hátam mögött egy konzervatív öreg professzor, azt nehezményezve, hogy Marx György és Szalay Sándor kozmológiai érveléssel és számolással oldott meg egy részecskefizikai kérdést (a neutrínó-generációk számára adtak felső korlátot). Akkoriban még nagyon szokatlan volt a kozmológia és a részecskefizika összeszikráztatása, az égi jelenségek alapján leolvasni földi fizikai kérdések megoldását. Ma már ez mindennapos, sőt olykor vizsgakérdés. Az viszont továbbra is gyakori, hogy akik nem akarnak elfogadni egy új, szokatlan vagy forradalmi gondolatot, először a gondolat képviselőjének lejáratásával vagy lesajnálásával próbálkoznak. Egyszerűbb és kényelmesebb, mint ellenérveket sorakoztatni... dgy

[@zoltansinka7521]

@@elteatomcsill8013 Már annyiszor láttam-hallottam a történetet, hogy a zominózus félmondat kifejezetten pozitív érzéseket kelt, de lehet, hogy csak bennem. Akkor sajnálom, a hiba az én készülékemben van. Szerk.: Ha véletlenül ismeretterjesztő előadást tartanék a témában (szerencsére ennek esélye 0), biztos ezt a címet választanám, és a sztorival kezdeném.

[@tamasdenem7892]

Ha mégis kiderülne, hogy meg lehet a múltat időutazással változtatni, akkor azt hogyan lehetne bizonyítani? Mivel csak az tudna a változásról aki megcsinálta. Ha valaki vissza menne a múltba, már csupán azzal, hogy meglátják, nem okozhatna közvetetten változást? Pl egy autópályán jelenne meg, aki meg arra megy az őt kikerülve balesetet okoz. Vagy nem kerüli ki hanem elüti. Mindkét esetben olyan történne ami az időutazása nélkül nem történne meg. Vagyis nem ő módosítana, hanem a jelenléte.

[@sandorlazar2647]

Ez valóban érdekes. Amit most leírok, az az elolvasás folyamatában válik a múlt részévé. Azaz az elme azonosítja be a múlttá vált történésként. A megjelent dámtumhoz mérten, az elme vonatkoztat. A nem megjelent dátum, az elme számára teret ad a szabad beazonosításhoz. Ebből az következik, hogy az idő egyedi. Egyénenként a körülményekhez mérten vonatkoztatott. 😅

[@Littleprinceleon]

Azért az oksági láncaink egybekapcsolódnak.... Vagy most magamra reagáltam 😅?

[@palpoloma6142]

Wolfgang Jeshke - A teremtés utolsó napja MINDENKINEK ajánlom!

[@elteatomcsill8013]

Valóban zseniális könyv, én is ajánlom. dgy

[@CV_CA]

30:15 Olvastam egy novellát sajnos nem emlékszek a nevére, abban volt egy szép lány de az apja egy kövér ember volt. És a kövér ember akart az idöben utazni egy speciális ruhát kellett neki felvenni, de mivel kövér volt a hátán a ruha elhasadt és a hasadék alatt a háta ugyanott maradt, megérkezett az új helyre két fél darabban.

[@MrTizenhatkarakter]

Érdekes, hogy a fizikai determinizmus/szabad akarat témakörnél nem került szóba a Heisenberg-féle határozatlansági reláció. És ha jól értem, amíg nincs kész a QG, nincs teljeskörű válasz sem az időutazás problémakörére. dgy mindenesetre a jövőből jött, legalábbis 2052 utánból, a remény nincs elveszve tehát.

[@amaldalai748]

Én majd első osztályú utazófülkét szeretnék bőr üléssel, luxus kondenzátorokkal. 🤠

[@elteatomcsill8013]

A fluxuskondenzátor nem luxus! :) dgy

[@RadnaiFerenc]

Ha az időutazás lehetséges az utódaink már itt vannak köztünk.

[@mikita9993]

Szuper

[@bujcsy]

Kíváncsi vagyok én is.. :)

[@amaldalai748]

Kezdetben volt a kréta, abból lett a bokréta. Ezt nevezhetnénk úgy, hogy laza determinizmus. 🤔 Ha pedig valaki megkérdezné, hogy "de mi volt az előtt?", azt kell neki válaszolni, hogy hát a Jura, meg a Triász.

[@CsabaKecskes-wl9mv]

Tisztelt Dávid Gyula! Nagyon érdekesnek találtam az előadását, de azon eléggé megdöbbentem, hogy az idő (és az univerzum) egyetlen helyes modelljének a tömb-univerzumot tartja, amelyben minden előre (illetve "mindörökké") determinált. Ezzel kapcsolatos a kérdésem is: Ön szerint van-e az elektronnak szabad akarata? Pl. ha egy év múlva egy laboratóriumban majd fényelektromos jelenséget fognak vizsgálni egy fémlemez megvilágításával, akkor az már most egy kész tény hogy a fémlemezen felülről a négyszázmilliomodik sorban és balról a kilencszázmilliomodik oszlopban levő atom fog elnyelni egy fotont? Én eddig azt hittem hogy a kvantummechanika szerint az atomok, elektronok stb. viselkedése lényegileg véletlenszerű, egyedileg a viselkedésük nem jósolható meg. (persze ezt "szabad akaratnak" nevezni valószínűleg túlzás, de szerintem ettől ez még egy értelmes kérdés)

[@elteatomcsill8013]

"azon eléggé megdöbbentem, hogy az idő (és az univerzum) egyetlen helyes modelljének a tömb-univerzumot tartja, amelyben minden előre (illetve "mindörökké") determinált." Természetesen élő, érző és gondolkodó emberként én is úgy érzem, hogy van szabad akaratom, és kétségbeesetten rúgkapálok, tiltakozom minden szigorúan determinisztikus elmélet ellen, ami kétségbe vonja a szabad akaratom létezését. Ugyanakkor fizikusként kénytelen vagyok elismerni, hogy az egyetlen logikus világkép, ami nincs ellentmondásban sem a kvantumelmélettel, sem az általános relativitáselmélettel, az a teljesen determinisztikus tömbuniverzum modellje. Az előadásban ezt a gondolatot főleg a relativitáselmélet irányából közelítettem meg. A kvantumelmélet valószínűségi volta nem mond ellent a teljesen determinált tömbuniverzum gondolatának. A valószínűségi értelmezést nemcsak úgy lehet felfogni, hogy az elektronnak valamilyen primitív értelemben szabad akaratot tulajdonítunk, hogy majd holnap gondol egyet, és eldönti az aznapi kísérlet eredményét. Hanem úgy is fel lehet fogni, hogy a holnapi kísérlet eredménye is előre "meg van írva", be van fagyasztva a tömbuniverzumba. Csakhogy ez az eredmény nem számítható ki egyszerűen a tömbuniverzum "korábbi" metszetének adataiból, mert a klasszikusan elvárhatónál gyengébb korreláció van a kétféle adat között. Tehát "holnap" nem történik semmiféle "döntés" a világ további folyásának irányáról, mert ez is pontosan "le van programozva". A "véletlenszerűség" csak annyit jelent, hogy ha két hasonló időpont-párt veszünk (ma1 és holnap1, illetve ma2 és holnap2), akkor ha a ma1=ma2, mégis előfordulhat, hogy a holnap2 különbözik a holnap1-től. Bár mindkettő szigorúan előre meghatározott. Nem túl szép, nem túl biztató, sőt határozottan elkeserítő világkép. De teljesen logikus és következetes. A Bell-egyenlőtlenséggel és hasonlókkal kapcsolatos kvantumos kísérletek nem mondanak ellent a totális determinizmus elméletének. Erről részletesen ír E. Szabó László "A nyitott jövő problémája" című könyvében. A fizikai törvények determinisztikus volta és az emberi szabad akarat közti kapcsolatot (beleértve pl a bűnök miatti felelősségre vonhatóság kérdését is) részletesen elemzi Brian Greene "Utazás az idők végezetéig" című könyve. Ui1/ Magánemberként természetesen abban reménykedem, hogy a fizika további fejlődésével vagy a kvantumelmélet, vagy az áltrel, vagy mindkettő annyira megváltozik, hogy nemcsak ez a pszichológiailag elkeserítő teljes determinizmus, hanem valami optimistább világkép is kompatibilis lesz mindkét elmélettel. Sőt a majdani egyesített elmélet esetleg a szabad akaratot is megmagyarázza. (Hasonlókról ír Penrose "A császár új elméje" című könyvében.) De ez nem tudományos predikció, hanem szubjektív reménykedés. Ui2/ ha a további fejlődés során az derülne ki, hogy az elektronnak valamilyen értelemben szabad akarata van, és a kísérlet előtt dönti el a kimenetelt, az engem nem vigasztalna. Igaz, hogy ez visszacsempészné a fizikába a jövő nyitott voltát, de az, hogy helyettem az elektron dönt, az én érzékelt és hitt szabad akaratom az ő elemi és primitív döntéseinek az eredője - hát ez sem lenne túlságosan lelkesítő világkép. dgy

[@zsoltkincses2092]

@@elteatomcsill8013 1. Legyen egy macska százmillió fényévre tőlünk. Egy adott pillanatban kinyílik a doboz. Mi pedig százmillió év múlva megpillantjuk, hogy a doboz kinyitásakor a macska alszik vagy ébren van. Ez a paradoxon néhány napja jutott eszembe. Képtelenség, hogy a tudatos megfigyelő miatt omlik össze a hullámfüggvény százmillió évvel korábban. Hacsak a tömbuniverzumban ez nincs benne. 2. Einstein feltehette volna a macskás dobozt egy vonatra. Aztán felírhatta volna a Bell-egyenlőtlenséget a bakter és az utas megfigyelése között.

[@belatorok5630]

@@elteatomcsill8013 Mondjuk azt is elég nehéz definiálni, hogy ki is mi is az az "ÉN". :)

[@Littleprinceleon]

​@@zsoltkincses2092 a macska állapotát közvetítő fotonok mit "tapasztaltak" az eltelt (?) idő alatt? Mi ennek a jelentősége a "megfigyelő" számára? A tudat mibenlétére lenne meggyőző fizikai modell? Kétlem. Amennyire biológusként felfogtam: a hullámfüggvény "összezuhanása" az dekoherencia kérdése. Lényeg, hogy milyen mértékben okozza ezt a hullám(csomagg)al interakcióba lépő rendszer. Vajon az, amit a 3D tér fogalmán értünk, mennyire magyarázza meg a részecskék térbeli viszonyulásait: miért rendeződnek három dimenzióban ? Amikor az anyag kvantumos állapotban van, mennyire helyes/célszerű feltételezni, hogy 3D modell-ben leírható? Számomra a Sean Carroll által favorizált ManyWorlds visszahozza a döntés képességét. 😊

[@danielczimler9034]

Megvizsgálják minden módon azt ami előttük van de hogy ki nézi azt ami előttük van az már másodlagos. Ennyire tévedtek el a tudósok. Csak ennyire. Esetleg ha kiderűl, hogy az idő és a tér is csak oka és okozata a figyelő szándékának majd nagyot néznek. De a létezésben minden rész rátalál egyszer az egységre és ott már nincsenek kérdések. Persze mire csilliárd rész megtalálja az egységet addígra csilliárd rész születik ujjabb keresésre.😉 UI: igazi időutazás volt számomra hogy reklámok nélkűl nézhettem végig a felvételt.😊👍

[@dgy137]

Az Atomcsill felvételeit soha nem szakítja meg reklám. Legalábbis amíg rajtunk múlik. Sajnos az előadások elé a rendszer mindig betesz valami ostoba reklámfilmet. De ez is csak nyilván okozata valami figyelő (Pegazus?) szándékának. dgy

[@semmisenki4912]

Ha már rögzítik az előadást, legalább ne tegyék nézhetetlenné a sutyorgással.

[@Flind1984]

Tehát, ha jól értem akkor egy időhurokban létezünk és ezért már minden megtörtént ami meg fog történni. Ezért nem tudunk változtatni és így nincs szabad akarat. Valahol volt egy kezdet, de már végtelen a ciklus. Wow elég fantasztikus és egyben roppant lehangoló.

[@elteatomcsill8013]

Nem, a helyzet még cifrább. Egyrészt a ciklikus tömb-világegyetemben nem értelmezhető a "megtörtént" kifejezés. Másrészt ne úgy képzeljük el a ciklust, mint a pamutgombolyagot, amiben azért valahol meg lehet találni a pamutszál egyik vagy másik végét. Egy ilyen világban nem volt kezdet, a végtelen ciklus időtlenül, a maga teljességében létezik. Számomra is nagyon lehangoló világ, de roppant logikus. Az ördög persze a részletekben lakik, és a részletek kifejtésén sokan dolgoznak. dgy

[@Flind1984]

@@elteatomcsill8013 Igen értem. Ha pedig az egyszeri az igazság (nem végtelen ciklusú) akkor is a teljességében létezik. Tehát a lényeg, hogy mindenképp a jövő is megvan már. Nincs szabad akarat és a jövő is pontosan olyan fix mint a múlt. Jól értelmezem? Köszönöm szépen a megtisztelő válaszát!

[@roxanacsizmadia8534]

Közösen tudunk változtatni! Mivel a gondolat teremtő hatással bír! A Magyar nyelv Isteni Teremtő nyelv! A gondolatok is rezegnek, a tárgyak is.. hiába akarják, hogy bent maradjunk az alsó dimenzió gyűrűkben..! Közösen ha egy szándék vezérel és ki is nyilatkoztatjuk 🤔

[@roxanacsizmadia8534]

A tudomány és a mágia csakis egy pontig tudnak létezni egymás nélkül

[@dgy137]

@@roxanacsizmadia8534 Köszönjük a felvilágosítást! Ha megkérhetném, rezegjen egy kicsit úgy (persze Magyar nyelven, és a felső dimenzió gyűrűkben, ha jól értem), hogy egy kicsit több pénz és megbecsülés jusson az egyetemeknek. Meg úgy általában, hogy a haza fényre derüljön. Mindez nem kerülne semmibe, hiszen a gondolat teremtő hatással bír. Én sajnos nem tudok részt venni a közös rezgésben, mert csak magyar nyelven beszélek, Magyar nyelven nem. dgy

[@laszloszocs6323]

DGy for predisent!

[@zoltanfehervary1213]

@dgy Amit kevésbé értek az az idő iránya. Mármint, hogy miért van neki kitüntettet iránya amíg a térdimenzióknak nincs - megyek benne amerre szeretnék. Ez elég meglepő mivel a téridőt nem lehet különválasztani egymástól mégis máshogy viselkednek. L.B. elmélete az entrópia növekedésről elmondja, hogy mi történik de a miérteket nem válaszolja meg. Amíg folyóként tekintettünk az időre minden logikus volt, egy irányban folyik. A.E. spec rel-je befagyasztotta ezt a folyót. De ha be van fagyva és minden le van játszva akkor elég nehéz magunkra szabad akarattal bíró entitásokként tekinteni.

[@dgy137]

Önnek is ajánlom Brian Greene "Utazás az idők végezetéig" című könyvét. Ebben részletesen elemzi, hogy a fizikai törvények determinisztikus jellege hogyan fér össze a szabad akarattal és az egyéni felelősséggel. Az idő irányának problémáján rengetegen töprengtek, és igen sok könyvet írtak róla. Az egyik legújabb magyar nyelvű: Carlo Rovelli: Az idő rendje dgy

[@zoltanfehervary1213]

​@@dgy137 Köszönöm az ajánlásokat.

[@robertujvari5246]

A professzor ur a 90 es evekböl jött elöre, hova tegyen be a videokazettat, mikor mar egy CD-t sem tudok beolvastatni!

[@elteatomcsill8013]

Feltételeztem a mai, folyamatosan a neten lógó nézőkről annyi kreativitást, hogy ha meglátják egy régi film címét egy videókazettára írva, ezt azonnal transzponálják, két perc múlva megtalálják a neten, és öt perc múlva le is töltik maguknak. Nekem ez nem sikerült. Igaz, meg sem próbáltam. dgy

[@tiborhadnagy860]

Itt több dimenzió sík is létezik akkor ahová vissza lehet érkezni. Ha ugyan abba érkezel vissza akkor nem változott meg semmi míg utaztál az időben. Példa: Ha ebben az időbensávban óra perc mp. ahol most vagyok a szobában és tegyük fel hogy a barátom beszáll az időgépbe és eltűnik vissza megy 1980-ba. Nekem ő eltűnik egy X-időre de nekem itt attól aki itt maradt ugyan az minden gyakorlatot semmi nem változik. Én ugyan ott dolgozom ugyan az a családom stb stb. mint volt is ebben az idősíkban. Tehát mi változott meg nekem? Semmi. Viszont ha ez a barátom vissza tér és nem ugyan abban az idősávban akkor neki lehet hogy már nem ugyan olyanok lesznek a dolgok és elképzelhető hogy nem is ismerjük egymást de ettől függetlenül én még ugyan itt élem az életem az én eredeti időmben viszont ő örökre eltűnt innen. Nem?

[@Hegitomi]

óhh.. why premier?

[@MrBarandi]

Na, ezt hívják előadásnak! Harmadjara néztem 🤣🤣🤣 hogy mindent megértsek.

[@viktornagy966]

Gyulabá mindig elfelejti hozzátenni hogy a tudomány jelenlegi állása szerint! :)

[@elteatomcsill8013]

Ennél sokkal többet teszek: minden állításomnál hangsúlyozom, hogy a fizikán belül melyik tudományág (kvantumelmélet, áltrel, specrel, termodinamika stb) jelenleg elfogadott elméletén alapul a mondanivalóm. Az ilyen határterületeken, mint pl az időutazás ugyanis gyakran előfordul, hogy a különböző tudományágak elméleteiből más-más következtetés adódik - az egyeztetés a jövő tudományának feladata. dgy

[@viktornagy966]

@@elteatomcsill8013 nagyon jó a legtöbb előadása

[@dgy137]

​@Pepeeeee "két hit hívei vagyunk csupán Te a "tudomány jelenlegi állása" hité én a "LOGIKA nem megszeghető" tudományé " A LOGIKA (sőt a logika) a formális kijelentések tudománya. Ha bizonyos állításokról felteszem, hogy igazak, akkor megmutatja, milyen további igaz állítások következnek belőlük, és mely hamisak nem következnek. De önmagában soha nem tudja eldönteni, hogy egy következtetés kiinduló állításai helyesek-e vagy nem. A természettudomány állításai a természetre vonatkoznak. Puszta logika nem tudja eldönteni, hogy helyesek-e vagy sem - csak a természetnek feltett kérdés, azaz a kísérlet. Amit az előadásaimban "a tudomány jelenlegi állása" nevében előadok, azt sok ezer kísérlet igazolta. Természetesen a tudomány jövendőbeli fejlődése más kontextusba helyezheti majd ezeket, más, mélyebb magyarázatot ad majd rájuk - de nem húzza át, nem teszi érvénytelenné vagy meg nem történtté a korábban elvégzett kísérleteket. Sokan összetévesztik a logikával (sőt a LOGIKÁVAL) a szavak köznapi jelentéséhez fűzött asszociációikat, illetve az ebből levont következtetéseket. Ezek a következtetésláncolatuk elején feltett, de nyíltan ki nem mondott előzetes feltevések, axiómák, amelyek igazságát nem vetik alá az ellenőrzés próbájának - ezért az ezekre alapuló okoskodás téves végeredményhez vezet. Még rosszabb a helyzet akkor, ha a tudomány ezeket a hallgatólagos feltevéseket már ellenőrizte, és tévesnek találta, csak az érvelő erről nem tud (lusta, nem olvas utána), vagy köznapi világképe védelmében egyszerűen nem hajlandó elfogadni őket, és továbbra is ragaszkodik hozzájuk, gondolatmeneteit tehát a már régen megcáfolt "igazságokra" építi. A fenti hozzászólás teli van ilyen helyzetekkel, téves kiindulópontokkal. "Nem értek egyet azzal hogy az Idő manipulálható, a tér torzulással hogy jobbra indulok el és balról vissza lehet térni mert a tér torzul" Kit érdekel, hogy egyetért vele, vagy nem? Az ilyen görbült tér- és téridő-modellek kb 150 éve léteznek, matematikailag ellentmondásmentesek és jól kidolgozottak. Az egyedüli kérdés az, hogy a természet leírására alkalmazhatók-e. Ehhez nem önt kell megkérdezni, hogy egyetért-e, hanem a természetet, kísérletekkel. Az Atomcsill különböző előadásaiban sokszor részletesen elmondtuk, hogy az első ilyen kísérletet, amely a görbült tér létét közvetlenül kimutatta, 1919-ben végezték el. Az utóbbi évtizedekben pedig a gravitációs lencsehatás kutatott és igazolandó jelenségből a csillagászok mindennapi eszközévé lépett elő, amellyel a távoli galaxisokat vizsgálják. És ehhez nem kérik az ön engedélyét vagy egyetértését. Van, amikor még durvább a hamisítás: olyan dolgot adnak az előadó szájába, amiket az nem is állított: "Mi az eltérés az univerzumban lévő tér és az univerzumon kívüli légüres tér között ? Hisz szerinted az semmi." Sohasem beszéltem "az univerzumon kívüli légüres térről". Ugyanis az nem létezik. Az Univerzum (természetesen a tudomány mai állása szerint) nem egy hatalmas tartály, amelyen belül és kívül is van valami, csak meg kell magyarázni, hogy mi a különbség. Nem, az Univerzumon kívül nem "a semmi van", hanem "nincs semmi". Pontosabban nincs olyasmi, hogy "az Univerzumon kívül". Hatalmas különbség. "De a semmiből nem lehet valami az maga lenne a teremtés." Ezt a "törvényt" mikor hozta a parlament? Megint egy olyan állítás, amely nem állja ki a tudományos kísérletezés próbáját, ezért nem lehet rá építeni. "Azt mondod hogy a fény anyag és az anyag soha nem mehet fénysebességgel." A fény anyag. de természetesen soha nem mondtam olyat, hogy az anyag nem mehet fénysebességgel, csak azt, hogy a nem nulla nyugalmi tömegű anyag mindig lassabban mozog a fénynél. Nagy különbség. Ja igen: el kell keserítsem. Van egy előadásom (Fény a kanyarban), amely éppen arról szól, hogy a fény sem megy mindig fénysebességgel. Sőt a legtöbbször lassabban megy. Ilyen az élet. "Ha egy elektron nem lehet egyszerre két helyen akkor miért beszélünk multiuniverzumokról. " A két dolognak természetesen semmi köze egymáshoz. Senki sem állította sem azt, hogy az elektron nem lehet egyszerre két helyen (lásd pl Takács Gábor kvantumelméleti előadásában a kétrés-kísérletet), sem azt, hogy ugyanaz az elektron egyszerre tartózkodik a multiverzum különböző fiók-univerzumaiban. A mondat két fele külön-külön sem igaz, kapcsolat meg végképp nincs köztük. A multiverzum-elmélet azon spekulál, hogy létezhet-e a miénken kívül (nem geometriai értelemben "kívül") több más hasonló vagy különböző univerzum. nem beszél senki ugyanannak az elektronnak a különböző univerzumokban való jelenlétéről. Ez az ön téves következtetése, amit aztán más szemére hány. Vajon ellentmond-e a most felvázolt multiverzum-kép annak a korábbi állításnak, hogy "az Univerzumon kívül nincs semmi"? Persze hogy nem mond ellent! Fel kell fogni, hogy a tudomány egyszerre több különböző modellel dolgozik, amelyek az igazoltság különböző fázisaiban vannak. Itt is két különböző modellről van szó: a mi Univerzumunk kísérletileg alaposan alátámasztott és részletesen kidolgozott modelljéről, illetve egy új, egyelőre hipotetikus fázisban levő elképzelésről. De még a multiverzum-elméletben is igaz az, hogy a sok közül egy univerzumból nem lehet kimászni, hogy megnézzük, mi van "odakint". "Az időutazás egyetlenegy féleképpen lehetséges lenne ha akkora energiánk lenne hogy minden egyes atomot részecskét és energiát folyamatosan az előző állapotra tudnám visszaállítani" Miért is? Ezt ki állította, ki bizonyította be? "ilyen energia belátható hogy nincs." Hogyan látható be? Ki látta be, és hol publikálta? "Attól hogy atomórát viszünk az űrbe és azt mondjuk ott máshogy telik mert nagyobb a sebesség még az atomórára is hat sokmindent, ezeket már nem veszik a képletbe bele. " Nem azt mondjuk. Megmértük. Sokszor és sokféleképpen. És az eredmény a legpontosabb egyezésben van az elmélet adataival. Annyira, hogy erre külön technológia épült, amit a mindennapokban is kiterjedten használunk. ha az atomórák nem úgy viselkednének, ahogy az elmélet (a tudomány mai állása szerint) leírja, akkor a GPS az autókat az autópálya szembejövő sávjába vagy a szakadékba vezetné. De nem teszi. Mert a tudományos leírás és a rá épülő technika jól működik. "ezeket már nem veszik a képletbe bele" Mondja, olvasta a vonatkozó cikkeket, és végigszámolta, hányféle lehetséges fizikai hatást és torzítást "vettek bele a képletbe"? Ha nem olvasta, akkor miért állítja azt hogy "nem veszik bele a képletbe"? Mert így egyszerűbb elhinni, hogy minden fizikus hülye és csaló, nem tudja a saját szakmája alapjait, csakis ön helikopter? Dühös csapkodása, amellyel nem hajlandó tudomásul venni a tudomány eredményeit, ehelyett a saját téves, megalapozatlan vagy sokszor megcáfolt "pongyola ősember" elképzeléseihez ragaszkodik, és ezek alapján ekézi a tudomány koncepcióit - szánalmas. És még nevetségesebb, hogy úgy gondolja, mindez a logika (sőt a LOGIKA) nevében teszi. dgy

[@gaborkrizsan7198]

had kérdezzek laikusként egy idegesítően hülyét: a Nagy zutty/brrr/reccs megvalósulása előtti pillanatok közül (kihagytam vmit?) melyik hasonlíthat a legjobban a Nagy bumm utáni pillanatokra?

[@dgy137]

Azt szokták mondani, hogy a Nagy Recss előtt fordított sorrendben ismétlődnek meg a nagy Bumm utáni események: előbb a finomabb struktúrák (szerves molekulák) esnek szét, aztán ahogy egyre melegebb lesz, az atomok, atommagok, nukleonok stb. Penrose viszont "A császár új elméje" című könyvében (amit amúgy is érdemes elolvasni) úgy érvel, hogy az Univerzum története során felhalmozódott entrópia és a létrejött fekete lyukak miatt a Nagy Reccs nem puszta megfordítása a Nagy Bummnak. A Nagy Brrr és a Nagy Zutty viszont egyedi események, ezekhez hasonló nem fordult még elő az Univerzum korábbi történetében. Hacsak az idő nem ciklikus. Penrose "Az idő ciklusai" című könyve pont azt a hipotézist vezeti elő, hogy a Nagy Brrr késői pillanatai azonosíthatók az inflációs korszak ugyancsak gyorsuló tágulásával. Erről az elméletről részletesen beszéltem "A követező 137 kvintillió év" című előadás végén. dgy

[@nandorliptak575]

Köszönjük az előadást. 54:50-nél beszélt röviden az örökmozgó gépekről, és hogy ember még nem alkotott örökmozgót, a jelenlegi tudásunk szerint. A klasszikus, Einstein előtti fizika szerint talán volt értelme "örökké mozgásról" beszélni, mert az idő ott egy különálló, független fogalom volt. De ha a téridő relatív, mit jelent egyáltalán az "örökké mozgás"? Miért ne alkothatna valaki örökmozgót, ha az energiamegmaradás törvényét az általános relativitás-elmélet nem úgy értelmezi, mint a klasszikus fizika?

[@elteatomcsill8013]

A válasz elhangzott az előadásban. Bár az áltrel szerint "nagyban", kozmikus méretekben nem érvényes az energia megmaradása, de "kicsiben", a galaktikus skála alatt, azaz pl a Földön szigorúan érvényes. Itt tehát továbbra sem lehet örökmozgót készíteni. És ennek semmi köze az idő relativitásához (ráadásul a téridő nem is relatív, hanem abszolút). dgy

[@petersomlyai4416]

Világszám!

[@peterbudai7191]

Nagyon nagyon jó volt. Nagyon szeretném letölteni pdfbe a diákat. valaki tudja hogy fenn lesznek-e valamikor? fantasztikus Diákat csinál a Tanár Úr!

[@elteatomcsill8013]

A weblapon (atomcsill.elte.hu) hamarosan megjelennek a diák. dgy

[@ZoltanNagy79]

De olyan nem lehet, hogy visszautazunk a múltba, és ott csak figyelünk, ügyelve arra, hogy ne változtassunk semmin, mert a puszta jelenlétünk is megtöri a befagyott univerzumot. Amikor megjelenünk, kiszorítunk a helyéről sok levegőmolekulát, kitakarjuk a napfényt, és árnyék lesz ott, ahol fénynek kellene lennie stb. Tehát eleve megjelenni sem tudunk a múltban. Én is afelé hajlok, hogy létezik a múlt is, a jövő is egyszerre, hiszen ez az asztal, ahol ülök, nem teremtődik újjá minden másodpercben, hanem folyamatosan létezik, a jövőben is megvan, csak még nincs hozzáférésem. Erre kellene rájönni, hogy miért csak egy pillanatnyi szeletét érzékeljük a világnak. Szerintem is minden meg van írva, és mi csak végigmegyünk a folyamaton, mint a verítőgép fénye a film képkockáin. Más: ajánlom az Időbűnök című kis költségvetésű, de annál jobb filmet is.

[@LuighiOne]

Azért csak 1 pillanat nyi szeletét me rt 64 (16) dimenziós multitaszkolt multiverzumban létezünk we named elkeverednénk ha ne m így lenne. ;-)

[@zsoltkincses2092]

Ez több téma, szét kellene szálazni. A pontot a levegőmolekulák kiszorítására adtam. Az asztal pedig minden pillanatban újrateremtődik a síkhullámokból a dekoherencia miatt. Viszont a síkhullám térben és időben végtelen, ez probléma. Elméletileg felbonthatunk egy lokalizált hullámcsomagot síkhullámok összegére, másrészt ezt realitásként elképzelni nehéz. (A térben és időben változó síkhullámokkal a gauge invariancia foglalkozik.)

[@dgy137]

@@zsoltkincses2092 " (A térben és időben változó síkhullámokkal a gauge invariancia foglalkozik.)" Szó sincs róla. A hullámokkal a hullámelmélet foglalkozik. A gauge-invariancia egészen más tészta. dgy

[@Littleprinceleon]

​@@zsoltkincses2092 egy "hullámok"ból szőtt világ 😊... Csak a szálak ide-oda kapcsolódása változik. Vagy ha tömb, akkor a nézőpont tolódik el. De ki néz/észlel és hogyan?

[@Littleprinceleon]

Mondjuk ha 10 a mínusz huszadikon másodpercenként "frissül" a "program", akkor lehet megállapítunk pár újabb állandót mélyebb magyarázat nélkül... Ha van is olyan esemény, ami a frissítés során több lépésben megy végbe - lenne e okunk gyanakodni, vagy koherens képet kapnánk a világról?

[@elahinomiranon97]

A prof a Sliders c film böl.Ki lehet a zseni gyerek?

[@zsoltkarpati1326]

Ha ilyen fizikatanáraim lettek volna, akkor....Akkor fizikával foglalkoztam volna...