Energia vesz körbe minket. Ennek egy részét saját magunk keltjük.

[@robertmurakozy3548]

Nagyon köszönjük hogy valaki foglalkozik ilyen jellegű ismeretterjesztéssel🙏👍

[@ultraviolethu]

A környező középhullámú rádióadók energiáját - te, mint antenna - befogod. A földre érintett huzal pedig értelemszerűen a földelés. A tranyós áramkör kissé feltranszformálja a pár száz KHz-es vivőfrekit. A LED-ek maguk végzik el a félhullámú egyenirányítást.

[@ordasigabor]

nyert :)

[@duduasd4160]

Nagyon jó videó, csak Lagzi Lajcsi meg ne lássa... :D

[@ExtersGameplays]

Minél több feliratkozót kívánok neked Gábor! Egyre érdekesebbek a kísérleteid. 🙂

[@mackonda86]

Q

[@mackonda86]

1

[@ordasigabor]

Kösz .)

[@jozsefkovacs6343]

A réz és aluminium elektródás dolog működése. Ez valójában egy aluminium és réz oxid elem( ugyanis a réz felülete mindig oxidréteggel boritott) A talaj huminsav tartalma nekimegy az aluminiumnak és hidrogént fejleszt, mely a réz oxidot redukálja. a végtermék víz és áram. Lényegileg minden elem és akkumátor hasonlóképen működik. Ólom akkú esetén töltéskor vízbontás történik. Az egyik elektróda ólom - hidrid lesz, a másik ólom - peroxid. Kisütéskor vizet kapunk . Az egyik elektróda ólom lesz, amásik ólom - oxid. Szén cink elemnél az egyik elektróda cink, a másik valójában mangán - peroxid ( a szén rúd csak vezető, mely elvezeti az elektronokat). Az elektrolit vagy ammónium klorid, vagy kálium - hidroxid.Mindkettő nekimegy a cinknek és hidrogént fejleszt, mely elreagál a mangán - peroxiddal.A végtermék itt is víz és áram.

[@janosb.8561]

Jó antenna vagy Gábor! Talán még a Kossuth rádiót is lehet hallani a fogtömésedbe.

[@ordasigabor]

Szerintem mindenki jó antenna... csak nincs róla tanúsítványa :)

[@tibormargittay3099]

Gábor, nagyon jók a videóid, gratulálok.! Ez egy Joule Thief plusz az antenna Te voltál. Germánium , nagyfrekvenciás, nagyobb határfesz. félvezetőkkel nagyon érzékenyek. Egy időben én is játszottam ilyesmit. Nagyfrekis vasmaggal a legjobb. Én sárga vassal játszottam, Ha jól emlékszem így 80 % hatásfokot tudtam elérni vele. Régen volt.

[@ordasigabor]

Így van, antenna én voltam a talaj pedig a földelés. Egészen érdekes, hogy ebből össze lehet szedni annyit, hogy a LED világítson.

[@jozsefkovacs6343]

A telefondrótos és a kerítéses szerkentyű működése. A hosszú, a közép és a rövid hullámú rádióadók földelt rendszerűek. A magas antenna torony csak a fele az antennának. A másik fele a föld alatt van. 10 szög fok leosztásban -360 fokban -körbeveszi a tornyot. Tehát 36 vezeték van. Egy vezeték hossza akkora, mint a toronyé. Nem véletlen, hogy az antenna magassága fele az adás hullámhosszának. Ezeknél a rádióadóknál az energiaközlés a vavő felé két vezetéken történik. Az egyik a föld, a másik a levegő. Ha egy olyan rezgőkört hozunk létre, mely rezonanciában van az adó rezgésével, akkor energiát tudunk kicsatolni. Lényegileg így működik a detektoros rádió, aminek semmilyen tápforrása sincs. A két megoldás egy speciális detektoros vevő, mely az adó energiáját fénnyé alakítja át.

[@ordasigabor]

Egész jó :)

[@jozsefkovacs6343]

@@ordasigabor Nagy valószínűséggel a solti, vagy a lakihegyi adó energiája van megcsapolva.

[@szaborobert4749]

A Solti középhullámú adó csúcsban 2 Megawattot sugároz ki a levegőbe! Ez teljesen kivezérelt állapotban történik meg! AM moduláció van és ez azt jelenti a "hangerővel" arányos a kisugárzott teljesítmény! Egyszerűen fogalmazva! Voltam az adónál még mikor csöves volt az elő és végfok! Valamelyik évben korszerűsítették modernebb félvezetős végfokokra! A kertilámpa működése szerintem: a tested antennaként összeszedi a környezeti elektromos "zajt" és az ujjadon keresztül csatolod az áramkörhöz a földhöz képest. A Kossuth adó 540KHz frekvenciájára hangolt rezgőkörrel biztosan lehet energiát kicsatolni jó pár led számára! :)

[@jozsefkovacs6343]

@@szaborobert4749 A Lakihegyi adó is működik , más funkcióban. Nem tudom, hogy a film készítője hol lakik, ha Budapesten, akkor annak a kisugárzott energiáját is megcsapolhatja.

[@andsaa4642]

Nagyon jó hasznos tartalom.

[@gabor12800]

Karácsonykor kellett volna a földszondákkal vagy kerítéssel LED-eket meghajtani és világítani! :)

[@Gaben-ke7mu]

És ezt még nem törölte a joutube ?! Hihetetlen ! Gratula a videóért 👍💯👏 !

[@ordasigabor]

Vannak ennél cifrább videók is angol nyelven....

[@polivi67]

Kedves Gábor ! Tudsz olyan megoldást, vagy alkalmazást amivel energiát tudnék termelni valamennyi befektetés után , vagyis ingyen generált áram - fejlesztőre gondolok, ! (plusz energia hasznosításra). Köszönöm a válaszod !

[@ordasigabor]

Napelem, szélerőmű mind tudja, ami írtál 😏

[@csabaandras4585]

@@ordasigabor geotermikus energia szintén működik egy un. Wormth pumpa. Már vannak olyan lakások amit így fűtenek. Nagy befektetés de érdekes.

[@robertnagy2491]

Rez es aluminium drot vagy drab rezgalic oldatba es meg van az 1.2V elem, jo eros ha jol emlekszem rez es vassal is ment. De az aluminium az el fog tunni, teszel masikat es megy tovabb.

szia egy újabb dolog jutott eszembe, hogy rádióhullámok keletkeztek, majd átalakultak elektromos energiává, és e miatt kezdett el világítani. :)

[@ordasigabor]

Antennaként működtem és váltakozó jel, amit befogtam elindította és táplálta is energiával az oszcillátort.

[@szabolcssogorka8015]

Kedves Gábor! Nagyszerű videó. Egy kis segítséget szeretnék kérni Öntől. Elkezdtem megépíteni a felső áramkört kísérleti célból, de sajnos nem működik. A rajzon 2x20 menet van, Önnél a tekercsen 2x10 menetet számoltam. Illetve az elem felőli kondi milyen értékű? A ledek oldalán 16v 470uF használtam. Ha lehet tud valamilyen fórumon közelebbi képeket küldeni a tekercsről és a kész áramkörről? Köszönöm.

[@ordasigabor]

szia, biztos különös, de a konfenzátorok értéke nem igazán számit, bármilyen jó ami 10uF és 470uF között van. A tekercs menetszáma sem számít 2x10 és 2x50 közöttbármi jó. Én kb tudom is, h miért nem működik: megfigyelted, hogy a tekercs jelölésnél a rajzon van egy-egy pont? Az jelöli a tekercs kezdetét. A teketcsnek 4 vége van és az öszes bekötési kombináció közül csak 2 megoldás a helyes. Szerintem cseréld meg a tranzisztor kollektor oldalán a két kivezetést és működni fog. LED legyen a terhelés, ne izzó. Ellenőrizd, h a LED polaritása helyes-e és azt, hogy a tranzisztor bázis, emitter és kollektor kivezetését felcserélted-e. Egyszerű az áramkör, könnyen működésre lehet bírni, amit írtam ellenőrizd le, ott lesz valahol a hiba

[@szabolcssogorka8015]

@@ordasigabor Köszönöm a segítséget. Újragyártottam a tekercset, és sikerült az áramkör élesztése. :)

[@sandorzsoltszucs3761]

Tiszteletem ! Műveleti erősítő-vel meglehet küldeni 12 V - ig ? Utána inverter - el ott van a 220 V !

[@tantris8527]

Nem lehet terhelni

[@markoroland5217]

Amikor fogom a rádiót a kezembe és meg érintem az antennát a kezemmel akkor leföldelem az antennát. Nem ezen az elven működik az utolsó kísérletet?

[@ordasigabor]

Egészen jó, nagyon közel jársz.

[@Bonewerkz]

Szeles idoben,szsraz levegoben barmi foldeletlen kepes ugy sztatikusan feltoltodni,hogy szikrazni is kepes. Hosszu hajuak gyakran tapasztalnak ilyasmit,a haj szereti mindenfeletol feltoltodni.

[@csabaandras4585]

Nézze meg valaki azt a kapcsolást. 470 uF és a toroid szerepe,stb. Régebben detektoros rádiót is tápforras nélkül a radiátorra kötve halgattam a suliban.

[@ignacsartori7606]

Szia Ez a téma erdekelne

[@dorineftimie8895]

Kedves Gábor nagyon szuperek a videóid !!!! Viszont volna egy kérdésem hogyan tudunk eredményesen védekezni az EMP ellen vagy mondjuk egy napkitörés ellen .Maradok tisztelettel Dorcsa

[@akherondj8727]

Faraday-kalitka biztos megoldás.

[@ordasigabor]

Házilag nehéz. Egy olyan szoba kell, aminek a fala 1cm vastag ferrit csempével van kirakva. Plafon és a padló is. Lehetőleg a föld alatt van legalább 5 méterrel. Minden bemenő cső és vezeték műanyag, vagy optikai. kzbin.info/www/bejne/q6rQnoyMgq2mh5I

[@gaboruk]

Ügyes gondolat! Készitünk 10 db ilyet, és egymással sorba kötjük, mindig duplázzuk az áram, vagy freki erösségét, mekkora erösség érhetö el? Jutott eszembe…. Van aki betudja mutatni? Sok sikert…

[@balintricsi]

Vajon, ez a nem sűrűn lakott(pld többezer többtízezer négyzetméteres telek) vagy tanya, ott is működne? Én ezt az elektroszmognak tudnám be

[@ordasigabor]

Az elektorszmog lényeges a működés szempontjából....

szia szerintem a te két ujjad miatt létrejött az áramkör, és ez okozta azt, hogy világítottak a ledek, vagyis a te két ujjad zárta az áramkört.

[@ordasigabor]

Szia... sajnos nem nyert... olvasd el azokat a kommenteket, ahol antennára tippelnek.

[@matevasi9399]

Ha már ilyeneket mértél: ha megfogod a multiméter egyik érintkezőjét az egyik kezedbe, a másikat a másikba, szintén mérhetsz feszültséget. Ha elkezded megfeszíteni az izmaidat, akkor megnő ez a feszültség... egy próbát megérne, hogy a LED-ek világítanak-e.... és jól belőve lehetne csinálni olyat, hogy ki-be kapcsolnak, látszólag akkor, amikor akarod... :)

[@vidkujbus7884]

Te még fogod valamire vinni ;) , így tovább

[@szabolcssogorka8015]

Kedves Gábor! Laikusként még olyan kérésem lenne, hogy ha tudsz, kérlek segíts a tekercs hangolásában. Próbáltam többféle menetszámmal, de a 680uH értéket nem sikerült elérnem. Vagy sokkal több lett, vagy jóval kevesebb. Mitől függ az érték? Tekercs szám/vezeték átmérő, esetleg a menetek egymástól való távolsága?

[@ordasigabor]

A menetszám négyzetével nő az induktivitás. Szóval amikor több, akkor pl ha felére veszed a menetszámot, akkor drámaian csökken az induktivitás

[@feri1656]

Gábor talán a föld savasságát kihasználva és a kezén lévő statikus energiával csinált galván elemet? Hiszen pl. a virágoknak is emiatt van különböző színe, mert a virágok indikátorok és mutatja, hogy a föld mennyire savas vagy lúgos. Én erre tippelek.

[@ordasigabor]

Itt váltakozó feszültség kell, az egyenfesz nem működtetné így a LEDeket

[@szabolcssogorka8015]

Kedves Gábor! Még egy olyan kérdésem lenne, hogy a videóban az áramkör simán megy 1,5V-os elemről, de nekem sajnos csak 2db ceruza elemről sikerül életre keltenem. Mi lehet vajon a nagyobb energiaigény oka? Lehetséges, hogy én a BC547B tranzisztort használtam és ott a hiba? A videóban ha jól láttam az MJE13007 volt beépítve. Azt már beszéltük, hogy a kondik értéke nem mérvadó, meg a tekercs száma sem annyira. Esetleg még a 470 ohm ellenállás lehet sok?

[@ordasigabor]

Szia a tranzisztor nagyon fontos, annak a 13007-nek egészen spéci karakterisztikája van

[@emanacio]

Az utolsó berendezés működésére két magyarázat lehetséges. Az egyik a légköri elektromosság. Ebben az esetben egy antennával is működnie kell. Ha nem, akkor nem ezen az elven működik. A másik lehetséges magyarázat egy fizikai és kémiai reakcióból származik, azaz az emberből Vagyis ugyanaz mint a Kelvin generátornál az INTEGRÁL KONDENZÁTOR effektus. Miszerint az ember vizet párologtat és a testhő mozgásba hozza és a vízpárát elviszi. Így az emberi test töltés hiánnyal van a Földhöz képest. Ha ez működteti, akkor még egy tehén, ló, kutya is működtetni tudja.

[@HDBikerBudapest]

A kerítés + trafó összehozott 5V-ot. Áramerőssége gyanítom kicsi, egy telefont nem bírna tölteni.

[@gg630504]

Nos, az áramerősségek mérését én is hiányolom. A pufferkondenzátor töltési sebességéből számolható. Inkább akkumulátort tölteni, abból telefont.

[@csabyszabo1183]

Annó apámal kb 1 méteres réz rudat vertünk a talajba és közepébe egy cink(szeget) elektródát ,1v és 1,5 v között lehetett mérni a talaj nedvessége befolyásolta. U.i a talaj a negatív és te a pozitív

[@csabyszabo1183]

Statikus feszültség ?

[@csabyszabo1183]

Vagy fogtad a kerítés kábelt?

[@ordasigabor]

@@csabyszabo1183 nem jó ez a magyarázat. Nem egyenfeszültség kell a működés beindításához. A tranzisztor kapcsol, mégpedig 380kHz-es frekivel. Szóval más a magyarázat, itt a kommentelők közül az antennás magyarázatok közel járnak…

[@evl005]

@@ordasigabor Ez a 380 kHz a TETRA rendszer alsó frekvenciája. Talán errefelé kéne keresni a megoldást? 😀

[@gg630504]

a) Föld --- elem+ --- Gábor ( szigetelőn ) --- +áramkör --- Föld.

[@gg630504]

b) Föld, benne arany elektróda (+) --- Gábor ( szigetelőn ) --- áramkör --- (-) réz elektróda földben.

[@gg630504]

c) Valóban, lehet váltóáramról működtetni, de nem antennáról, hanem pl. transzformátorról. Pozitív félperiódusban tölti a kondenzátort, negatívban hagyja oszcillálni. c1) ( Kerítés, közeli föld ) -> transzformátor kisfeszültségű tekercse. transzformátor nagyfeszültségű tekercse -- ( közeli föld, Gábor szigetelőn --- áramkör --- föld ). c2) valamilyen váltóáramú áramforrás ( egyik pólusa földelve ). Például világítási hálózatra kötött néhány tíz voltos biztonsági transzformátor. transzformátor kisfeszültségű tekercse -- ( közeli föld, Gábor szigetelőn --- áramkör --- föld ).

[@balazspapp4836]

Agyunkban a neuronok is és a szívünkben a szinuszcsomó is generálja a feszültséget 30-50 mikroVoltot kb Így ahogy fogtad a tested és a föld közötti potenciál különbség miatt működhetett?

[@ElektroSanya]

Milyen messze laksz egy nagyfrekvenciár jelforrástól? Rádió adó, ipari létesítmény...

[@ordasigabor]

Csak GSM torony van kb 400méterre, semmi más különös nincs a közelben.

1. Nem értem miért pont a földet kellene elektrolitként használni az anód és katód között, mikor pl. egy kád enyhén sós víz ugyanúgy megteszi. 2. Nem árt tudni, hogy amikor a két elektróda között az elektrokémikai folyamat játszódik, a fémek ionosan beleoldódnak az elektrolitba, jelen esetbe a talajba, ezzel szennyezve a növények, ill. egyéb organizmusok életterét. Tehát nem annyira zöld ez a formája a "geo elektromos energia" kinyerésének, de hangsúlyozom, jelen kapcsolásban nem a földből van kinyerve energia, hanem a fémek standardpotenciál különbségéből adódó feszültség jön létre a földbe szúrásukkor. Savasabb elektrolittal jelentősen növelni lehetne a feszültséget, akár villanymotor hajtásához elegendő teljesítményt tudna leadni a rendszer.

[@ordasigabor]

Én is ezt mondtam, hogy galvánelem készült, persze, h nem a Föld lett megcsapolva.

[@robertnagy2491]

a vas az joa novenynek sokszor kell vasport asnia fa tovebe de birod meregdragan vegyszerkent is venni.

[@3nc1]

2 helyről kapja a mikrofeszültséget az áramkör, az emberi test és a földből származó feszültség működteti?

[@ordasigabor]

Majdnem egy fontos apróság lényeges még, amire akkor jössz rá, ha alaposan megnézed miként van megtekercselve a toroid. És az emberi test ez esetben AC vagy DC-t ad a diódák anódjára?

[@baloghartur5383]

Szia Gábor! Nagyon tetszenek a videóid és a kreativitásod. Bár nem idegen tőlem a szakma, de mégis egy csomó új ismeretet kaptam tőled, amit "nem tanítottak" az iskolában. Szeretném megkérdezni, hogy van-e ötleted a különböző ház körüli "sugárzó" eszközök (mobil telefon, bluetooth eszközök, mikrohullámú sütő, transmitter, stb. ) térerejének mérésére, jelzésére? Kösz, ha válaszolsz!

[@ordasigabor]

Szia. Mobil, mikrosütő és minden olyan eszköz sugárzása, ami 50-100MHz felett dolgozik, viszonylag egyszerű. Csak az a gond, hogy ha ezt számszerűsítjük, akkor utána fel kell tenni a kérdést, hogy ez sok vagy kevés? szerintem az a legjobb, ha egy készülék mellett a sugárzás nem mérhető, az tuti nem gond, de ez egy mobil teló esetén biztosan nem lenne értelmes mérés. Egy ilyen pár ezer Ft-os kütyü erre teljesen jó (mindenféle reklám szándék nélkül). hu.banggood.com/MUSTOOL-MT525-Electromagnetic-Radiation-Tester-Electric-Field-and-Magnetic-Field-p-1276997.html?gmcCountry=HU&currency=HUF&cur_warehouse=CN&createTmp=1&ad_id=540600596072&gclid=CjwKCAiA866PBhAYEiwANkIneH2kKg22FjeJ5ydKH13nbz6XluflugNAT_-ImDYV_ui3QiPXtdM0wxoC450QAvD_BwE

[@zsoltkaroly7024]

Te voltál az antenna

[@ordasigabor]

Igen, de ettől még nem működne... van még 2 lényeges dolog ami a működéshez kell.

[@zsoltkaroly7024]

Ugye a földelès meg az egyenirànyitàs !

[@ferifuti8516]

Villamos térfeszültség

[@janospusztai7944]

Erdekes tema,ebbol lehetne tobb is. Vajon mennyire lehet felkonvertalni a feszultseget es az erosseget? Ha nem banod ezeket itt hagyom: kzbin.info/www/bejne/eHeTdIZulr5kebs&ab_channel=KREOSANEnglish kzbin.info/www/bejne/kKrJial8nsijbq8&ab_channel=KREOSANEnglish

[@jozsefienciu2325]

Szia Gabi az aluminium és a réz dolog csak hangszóró dróttal működik vagy jó ha mindkettőhöz rézdrótot teszek ?

[@ordasigabor]

Bármilyen vezeték jó.

[@jozsefienciu2325]

@@ordasigabor Köszönöm szépen alig várom hogy kipróbáljam, csak még annyi milyen hosszuak a leszúrt rudak.

[@ElektroSanya]

@@jozsefienciu2325 Teljesen mindegy, az a lényeg, hogy nedves legyen a talaj. Ha száraz, akkor a nedves rétegig kell levinni a rudakat. Természetesen minél mélyebben van a nedves rétegben, annál nagyobb jobban terhelhető. Azért igazán nagy terhelésre ne számíts!

[@jozsefienciu2325]

@@ElektroSanya Nagyon szépen köszönöm.

[@szabogergely1992]

Szia Gábor ! te még mindig pólóban üldögélsz a pincében .... Bányászgatunk...Bányászgatunk...? :P

[@istvantoth5404]

A föld, és a légkör együttesen egy kapacitást alkot, (ha jól rémlik, akkor ~800uF)az értéke. A talaj a negatív fegyverzet, a pozitív a jevegő, illetve a talajtól elszigetelt vezetőképes élő, szervezetek,(jelen esetben Gábor), vagy élettelen tárgyak. A földkondenzátor potenciálkülönbsége nem állandó, de töltéssel rendelkezik. Ezt a potenciálkülönbséget a kapcsolásban a germánium dióda egyenirányítja, ezzel egyidőben a tranzisztornak is nyitófeszültséget ad, beindul az oszcilláció.

[@ordasigabor]

Nem egészen... olyan irányba kell gondolkodni, hogy én antenna voltam a kísérlet során....

[@istvantoth5404]

@@ordasigabor Azt túl egyszerűnek találtam:)

[@zsolti789]

A foldbol nyerheto feszultseg ecsetelesenel egybol eszmbe jutott a kapanadze generator, aminel altalaban 2 tavolabbi nedves foldeles kell. Eleg jol elmagyarazza Gyuri bacsi itt: kzbin.info/www/bejne/e2TOemOqjbmknK8 Szerintem megvalosithato, es tuti robbanna a csatorna :)

[@andrasbr3364]

Ez bizony engem is érdekelne.

[@ordasigabor]

Megnéztem és már korábban is kerestem ehhez a témához anyagot. Számomra az jött le, hogy: - Aki magyaráz, az sosem mutatja meg részleteiben a kütyüt - Aki meg mutatja, az nem magyaráz semmit és bemutat egy kábelektől hemzsegő kaotikus dolgot, a kamera fókusz állítása ismeretlen, meg a tisztességes megvilágítás is. Számomra ez azt jelenti, hogy szinte bármilyen témában képes valaki az észt osztani, hatalmas meggyőződéssel kompenzálja a kamu dolgot. Pl. aki nekem 2cm-es sugárra megtekercsel 12-es lágy rézcsőből egy 10 menetes tekercset, annak eleve Nóbel-díjat adnék. Mondani mindent lehet... Illetve a másik csoport a like vadászat miatt készített "ködös" videók/bemutatók. Ha ez működne, akkor a Tesla vezére már lecsapott volna rá és az összes Teslát ezt hajtaná.... Érdekes, hogy ezt eddig senki nem tudta úgy letenni az asztalra, hogy utána azt mondhassa: gyertek srácok itt van, nézzétek és taperoljátok.

[@kopalmuvek.8596]

Az a lényege hogy rajtad keresztül záródik az áramkör és amberi testben is van némi elektrolizis igy van áram. Ennyi! :)

[@ordasigabor]

Sajnos nem így van. Pár kommentelő már jó úton jár, olvasd el.... kösz, hogy írtál!

[@nagytamas1563]

Szia Gábor! Szerintem a dióda szilícium dióda, nem germánium

[@ordasigabor]

Ha jól emlékszem 1N34A a dióda típusa

[@nagytamas1563]

@@ordasigabor na, nekem ennyire sajnos már nem megy :-(

[@vatomas8081]

Azért működik mer az emberi test is tartalmaz pár milli voltot . emberi test + Föld -

[@hugohendel7084]

Gábor ecetet öntött ki oda a földre ahova a rézvezetéket érintette. Így galvánelemet hozott létre a föld vastartalmával. Az áramkör a testén keresztül záródott, mert mezitláb állt a láthatóan nedves földön.

[@ordasigabor]

Nem nyert

[@gyorgyszabo6121]

Ne csapolgasd a földet mert leáll a mágneses tér 😀

[@feri950]

Csak varázslat lehet semmi más. Nálam egy fénycső világít 12 éve :kzbin.info/www/bejne/o4rRqH-Clsxnp8U

[@microvideohungary2138]

Azt mondtad a videóban az a visszacsatoló dióda germánium, de inkább egy szilícium 4148-nak látszik. A GE diódák általában kicsit vastagabbak és nagyobbak. Pontosan milyen is volt akkor? lasersaber nevű kísérletezó csinált hasonlókat, de jó ezt megépítem és kipróbálom én is. kzbin.info/www/bejne/Z4O7oJ-hdpVrq80 Neki működött sokáig érintés nélkül is csak egy 9V elemmel feltöltve a kondenzátort

[@ordasigabor]

Pedig germánium volt, 1N34a . Az alacsony nyitófeszültség miatt.

[@microvideohungary2138]

@@ordasigabor OK. Akkor majd én is olyannal építem meg. Nekem még az OA... Sorozatú germánium diódáim vannak. Azok nagyobbak kissé.