Vízből vonja ki a helyzeti energiát. Ez egy szivattyú, egyszerű és vízzel működik, sokat fogyaszt.

[@tiborbanga2653]

Eddig is jó, és hasznos dolgok voltak itt, de szerintem ez a lég jobb/hasznosabb dolog! Köszönöm!

[@hlara392]

Ismét egy remek prezentáció! Hiánypótló a maga nemében ez a csatorna! Köszönöm Gábor! 😊

[@ordasigabor]

Engem is meglepett ez a fajta szivattyú... túl egyszerű ahhoz képest, hogy mennyire nem ismerik az emberek

[@istvanszekely4842]

@@ordasigabor Én inkább a hajszálcsövességre építenék szivattyút. Vajon egy 10m magas hidroglóbuszba feltudnám vele szivattyúzni a vizet? Ha igen, akkor már meglenne a víznyomás is a csapokban.

[@istvanszekely4842]

@Márton JUhász Nem tudom, mivel lehetne ezt elérni. Kenderkötelek hogy vezetik a vizet?🤔

[@istvantorok4819]

@@istvanszekely4842 egyszer volt a TV-ben egy ismeretterjesztő műsor, ahol azt modellezték, hogy miként megy a víz fel a fa koronájába, sok tíz méter magasra. Ott egy áttetsző vastag csövet használtak a láthatóság kedvéért, és valami spéci fehér műanyaggal volt feltöltve a cső, olyasminek nézett ki, mint a csomagolásoknál használt térkitöltő habos műanyag, csak ez szálas szerkezetű volt. Pirosra festett vizet használtak, az olyan 1 cm/ 5 perc sebességgel, vagy még lassabban emelkedett. A 10 méteres magasságot csak nagyon lassan érte volna el, így bevettetek szivattyút is, hogy gyorsabb legyen. A bemutató kedvéért. Amúgy a fa is szív azzal, hogy a levelekből párolog a víz. De a lényeg, hogy nagyon lassú a folyamat, a 20 cm átmérőjű 10 m magas cső tetején jó ha 1 deci megjelenik egy nap alatt. De amíg odaér, az is elég sokáig tart.

[@istvanszekely4842]

@Márton JUhász Biztosan van olyan tv csatorna, ahol láthattuk volna, de már egy jó ideje nem nézek tv-t. A neten pedig ezen a csatornán még nem volt.

[@zoltannagy3211]

Ez megint nagyszerű videó volt. Köszönjük!

[@zsoltzombory8553]

Akkor az ott egy mini lombkorona sétány....és még lomb is van! 👍👍👍

[@Baluokee]

Hello! :) Egy tipp: A teflonszalagot legközelebb úgy tekerd, hogy a jelenlegihez képest fordítva kezded meg a tekercset. így nem lesz folyamatosan egyre hosszabb az idom és a tekercs közti szakasz :)

[@ordasigabor]

OK, vettem, kösz

[@tiborponodi9152]

Az impulzus megmatadásra épül. Az amúgy vízhálózatokban kerülendő kosütés jelenséget hasznosítja. A kosütés, amikor egy csapot hirtelen elzárunk, de a víz még lendületben van és a hálózatban ez akár csőtöréshez vezethet. (A faltörő kosra, a döngöléstre utal a név.)

[@ultraviolethu]

Én is hallottam már róla. Vízemelő kosnak hívta az előadó.

[@arnoldbencz6886]

Boszorkányság! :-) Nem, csupán fizika ... Szuper videó!

[@czibu]

Akár 7x magasabbra is fel tudja emelni a vizet. Én is szerettem volna építeni, de ezek a réz szerelvények nagyon drágák. USA-ban rengeteg ilyen van PVC-ből, Magyarba sehol nem találtam hozzá megfelelőt. Pár tuning: Merev/vastag falú pvcből legyen a bemenő ág, amit egy fél mérettel nagyobbra szoktak engedni a nyomástartály pillangó szelepéig. Fontos, jóval magasabban legyen a kimenet vége, hogy megfelelő ellennyomás alakuljon ki a csőben. Egy angol csatorna rendesen kivesézte a témát. (land to house) Általában patakokból szokták felemelni a vizet állatoknak, IBC- tartályba kert locsoláshoz. A víz tisztításához szúnyoghálóval betekert PVC csövet, továbbá egy ülepítő vödröt alkalmaz. P.

[@sorosarpad]

Roppant érdekes,jópofa dolog. Köszönet is érte. Nagy kár,hogy nem beszéltél kissé bövebben,mi az egész játéknak a gyakorlati haszna,értelme. Azon kívül,hogy egy méterrel magasabbra került a viz. Azok kedvéért akik nem képzettek effajta barkácsolásban,mert nem müszaki beállitottságúak.

[@ordasigabor]

Legelőre fel lehet juttatni a patak vizét. Vagy esővizet magasabbra fel lehet vinni, hogy utána szivattyú nélkül locsolni lehessen stb stb.

[@sorosarpad]

@@ordasigabor Hát ez igazán izgalmas és elgondolkodtató,mert akár még lehetnek nagyon is hasznosak az effajta dolgok a jövöben. Ki tudja hová "fejlödik" a világ a következö zürzavaris idökben....Köszönöm.

[@istvantoth1624]

Ez az ún. "hidraulikus kos szivattyú". A leeső víz mozgási energiáját (vagy lendületét, ahogy tetszik) használja fel arra, hogy a víz egy részét magasra pumpálja. Nem túl nagy a hatásfoka, de például kis patakokra is telepíthető és egész nagy szintkülönbségeket is képes leküzdeni.

[@istvantoth1624]

@Márton JUhász Hát, sajnos nem lehet. Kell hozzá a mozgási energia, ami a kútban ücsörgő víznek nincs.

[@istvanfarkas2102]

A vizemelő kosnal nincs vizveszteseg.

[@istvantoth1624]

@@istvanfarkas2102 Hogy érted ezt? Persze, a vizet nem alakítja át más anyaggá, de a víznek csak egy kisebb részét emeli. A nagyobb részét kiköpi.

[@rolandvoros6016]

Hát ez nagyon szuper!!! Ez nagyon fajjjjintos ötlet! :) Mekkora lehet a max magasságkülömbség az amiből szívja és ahova nyomja a vizet?? egyszerűbben mekkora lehet egy ilyen rendszernek az emelőmahgassága?? :)

[@ordasigabor]

Az emelőmagasság simán lehet 20 méter, csak nagyobb átmérőjű szerelvények kellenek hozzá.

[@rolandvoros6016]

Azta!!!! Ezt nem hittem volna!!

[@jozsefmeszes3001]

Jó szerencsét! Jól gondolom, ha a tejeskannában benne lenne, akkor nem lenne vízveszteség?

[@SzkepTipus]

50%-os vízpazarlás amit kilocsol! De elmés ketyere!

[@kessapa]

Patakba telepítve, ahova a feltaláló 1772-ben tervezte, a "veszteség" továbbra is a patakba/folyóba ömlik vissza. tehát nincs veszteség, csak számunkra kiszivott hasznos víz, amit a patakból/folyóból kinyertünk.

[@SzkepTipus]

@@kessapa Az mindenképp veszteség, kétszer annyi viz lehetne, elfojik a fele, kétszer annyi idő megy el! Hiszen, az idő pénz!

[@kessapa]

@@SzkepTipus Ha a folyó vizét teljes egészében ki akarod szivattyúzni :D , akkor igazad van mert ez a módszer veszteséges, egyébbként honnan veszed, hogy kétszer annyi víz folyik el? Minek a kétszerese a veszteség, mikor neked semmi energetikai befektetésed van, tehát neked, csak ingyen energiás befektetés termel hasznot, végtelen idő alatt! Tehát semmi pénzből (0Ft-ból!) végtelen sok Ft-ot termel, ha csak a mai vezetékesivóvíz árakat, vagy az ásványvíz árát veszed figyelembe. Egyetlen hátrány, hogy hegyi patak/folyóvíz mellett kell laknod, és ha ügyes vagy, a vízemelő kossal magasra felszivattyúzott víz, helyzeti energiájával áramot is termelhetsz INGYEN! Micsoda idő és pénzveszteség🤣 ez számodra, épp ésszel fel nem fogható!!!🤣

[@SzkepTipus]

@@kessapa Termelhetsz vele energiát, viszont lényegesen növelni kell az átmérőket, hogy a víz mennyiség valami hasznos energiára képes legyen! Ehhez tartósabb alkatrészek kellenek, szűrő a csappantyú biztos záródás érdekében stb. és az ezze járó zaj is többszöröződik, 0-24-ig hallgatni a klatyogást nem kellemes ha közelebb van! (Ha meg messze, ellopják!) A vízszintet is biztosítani kell, mert ellenben lelevegősödik és megáll a ketyere! Tehát egy elég biztos folyó vagy tó szükséges hozzá, vagy egy fúrt kút vagy(!) egy jól hang, víz szigetelt helység egy medencével! Felfogom, nem kell mindjárt minősítgetned engem, (Egyébként, letiltották nem látni a kommented, ahol minősítesz engem!) csak én a gyakorlati megvalósításon gondolkoztam igényesen a fenttarthatóságon, nem holmi tákolmányon!

[@kessapa]

@@SzkepTipus Te nem szkeptikus, hanem akadékoskodó vagy! eddig nem minősítettelek se téged se mást, tehát a kommentemet nem tiltották le, hisz ha nem vok. bejelentkezve akkor is el tudom olvasni ugyanúgy mint bárki! Ha tiltva lenne, vajon hogyan tudtál rá reagálni? Hmmmm......??? Ha zavar, a klattyogás, arra van legalább 2 megoldás: a- hangszigetelés alá kell építeni a szerkezetet! b- távolra kell telepíteni, és a kosütéseket máris nem hallani és lopás ellen is vannak ma már üzembiztos védelmek, mint pl: épület/lakat/pitbull/fegyveres őr/hadsereg/harci repülők/drónok (csakhogy választani tudj a védelmi eszközök közül!)! A bemutató példány is tartós alkatrészekből készült, legfejebb a légüst a gagyi, de ez modellnek megfelelő. Léteznek ipari méretben gyártottak is, melyek egy egész falu vízellátását megoldják, sőt a google a barátod, ilyenekre elég sok találatot is ad, tehát a méret is mint gond, kilőve. Energia termelést amiről írtam, azt sem értetted meg, mert nem arról írtam, hogy a vízütő kossal közvetlenül áramot termelni, hanem arról hogy egy magasabban lévő tartályba/medencébe felpumpált víz helyzeti energiáját kihasználva, akár áramot is lehetne vele INGYEN termeltetni. Egyébként a működéséről halovány lila gőzöd sincs, mert szerinted fúrt kút, tó, medence kell! Ha felfogtad volna Gábor magyarázatát, netalán az általam belinkelt veblapokon utána olvastál volna, tudnád, hogy a kosütős vízpumpa működésének alap feltétele, hogy a tápoldali víznek magasabban kell lennie, mint a "veszteség oldali" elfolyásnak. Csak így működik és így nyomja fel a légüst nyomása sokkal magasabbra a kitermelt vizet. Tehát az általad említett kútból, a tápoldali extra alacsony vízoszlop, vagy tóbol a 0 magasságú tápoldal miatt NEM MŰKÖDIK!!! Látom, hogy te nem is SZKEPTIKUS hanem egy SZEPTIKUS TROLL VAGY, aki az oldalt ostobasággal akarja fertőzni, de engem nem tudsz megfertőzni, mert ÉN egy ANTISZEPTIKUS vagyok a fajtáddal szemben! Ne is válaszolj, mert technikai analfabéta okoskodókra, zaj miatt feleslegesen fanyalgókra, meg fizikából alul képzettekre nincs kedvem időt, pénzt, fáradságot pazarolni

[@szilard0077]

Nagyon tetszett ez a videó is. Köszönöm! Azon gondolkodtam,hogy a vizveszteséget a visszacsapó szelepből esetleg nem lehetne-e visszavezetni a bejövő ágra egy "y" csatlakozón keresztül?

[@tamasdenem7892]

Akkor nem működne, mert ez pont azért működik, mert a víz akadálytalanul ki tud menni a rendszerből.

[@friciworld]

Az adatgyűjtés szakaszában leállt az én hasonló projektem. De meg fogom valósítani. Így meg pláne, hogy látom valódi. Kos pumpa néven találtam videókat, infókat, de csak angolul és nem volt egyértelmű, működik -e, vagy kamu. Valahonnan rendelni is lehet. Egy patak vizét akarom 2 méterre felemelni. Bármilyen minimális vízhozam is elég, hiszen elvileg folyamatos lesz. Persze idővel kopnak az alkatrészek és cserélni kell. A videóban az alsó az nem vödör. Nálunk ez volt a tejes kanna. Viszont amennyire látszik, ez így nem indul el csak úgy. Ha a kannában csak felül beledugtad a slagot, az nem indul meg lent. Meg kell szívni, vagy az edény alját kifúrva onnan indítani a csövet, ejtőtartály módon. De nem láttam rendesen.

[@vidkujbus7884]

"Higgyétek el bemegy", ha te mondod bármit elhiszek :)

[@ordasigabor]

A kalapács bármit megold. És ha nincs a közelben kalapács, akkor az elérhető dolgok közül hirtelen minden kalapáccsá válik.

[@kavicsos6428]

Halihó nagy a baj ! Segítség ! Ventúri csöves iszapszivattyút kéne építsek kb 32-esetleg 35mm kpe csőhöz ! A kutunkban kifogyott a víz kiástam körbe már de a fizikai erőm már eléggé gyenge hogy egy hosszú nyelű kanálszerűséggel meregessem a homokot a kútból . Vettem én egy szennyvíz búvárt de ezek hitványak, a motor vízköpeny hűtésű és hogy ez a köpeny hűtés menjen a mikor a vízbe engeded a szivattyút egy golyós szelep hivatott a levegő kiengedésére a motorköpenye térből . Csakhogy a kis 4mm golyó beragadt az iszaptól és a motor menetzárlatos lett, mert fél gőzzel megy és búgó hangja van a vizet nem tudja felszívni sem . Ez nem járható út . Ez nagyon sok búvárt érint ez is megérne egy filmet hogy esetleg valami jobb ötlettel mint a gyári vacak megoldások, megoldani a köpeny hűtését és a levegőt el lehessen megbízhatóan távolítani a vizbe merítés során . Várom ténykedésed ,előre is köszönöm .

[@ordasigabor]

Szép kihívás... de nem tudom, hogy van-e olyan pumpa, ami az erősen iszapos vízzel megbirkózik és nem melegszik túl...

[@kavicsos6428]

@@ordasigabor Csavarkompresszorral ?

[@kavicsos6428]

@@ordasigabor Tsurumi iszapszivattyúi bírnák ,csak megfizethetetlenek sajnos ,a másik hibájuk hogy szinte mind 380 voltosak !

[@hardbeerbrothers6342]

Csak egy jó tanács, ha valamit teker ki az ember, akkor ne told a szerszámot, hanem húzd magad fele. Kisebb a sérülés veszély. Másik, hogy a csapot teljesen kinyitod, amelyik már a nyomás tartály után van,akkor leáll a rendszer? Lehet volt teljesen nyitott csap állásnál is teszt, csak nem vettem észre. Sok sikert kívánok 🤟

[@ordasigabor]

Teljesen nyitott csapnál leáll a rendszer ha ilyen kicsit a két edény közötti szintkülönbség. Ha mondjuk 5-8 méteres eltérést megvalósítom, akkor teljesen nyitni lehet a csapot. Kell a nyomás a nyomó csőnél is a jó működéshez.

[@hardbeerbrothers6342]

@@ordasigabor köszönöm a választ.

[@lajostuza824]

Azon gondolkozom hogy hajón lakom és fakályhával fűtök. Meg lehet e úgy csinálni hogy a kályha melegítené a vizet végig futna felfele a hajón belül és utánna vissza folyna az eredeti tartályba hogy körözzön a fűtésnek? A fő kérdés, hogy ami elvész víz azt valahogy vissza lehet-e forgatni, vagy olyan sok a vízveszteség hogy nem érdemes, mert nem tud annyira felmelegedni, hogy lehessen vele fűteni? Remélem érthető kicsit bonyolultan fogalmaztam. Köszönöm válaszát.

[@ordasigabor]

Annyit sikerült felfogni, hogy fatüzelés fűti a vizet és ha a meleg víz kering, akkor azzal meleg lesz a hajón. Ez eddig rendben van, egészen addig jól fog működni, míg a lehűlt víz visszajut a fatüzelésű kályhához.

[@lajostuza824]

@@ordasigabor Hülye kérdés volt, már rájöttem. Sajnos nem lehet megcsinálni, hogy a keringtető szivattyút felváltsa a kos szivattyú. Sajnos nem tudok áramot fejleszteni a vízből mert minimális sodrása van, szinte semmi a zsilipek miatt, a meder pedig le van zárva betonnal vagy vas lemezekkel. Az lett volna a másik gondolatom hogy felemelem a vizet aztán vissza engedem egy kis csőre szerelhető hidro agregátoron (ami olcsó), de a part magasabban van sokkal mint a vízszint ezért nem tudom vízszint alá rakni a kos szivattyút. Marad a szél meg a nap energia. Ha van valami ötlete, hogy hogy alakíthatnám ezt a rengeteg vizet energiává szivesen meghallgatnám. Nekem nem nagyon van több ötletem. Köszönöm

[@ervinbese9439]

Valamikor a 70-es évek vége felé volt egy leírás az Ezermester újságban, ahol valami hasonló elvű vízemelést írt le. Abban írták, hogy a Duna partján voltak ilyen emelők, a nevükben szerepelt a "kos" név is, ahogyan lejjebb írták a jelenséget. ( Hirtelen felhalmoztam egy rakat írás szót, de te inkább olvass utána, ha érdekel !😄 )

[@kovacsgeza5564]

Jónapot! Egy fizika tanárom azt mondta hogy a hálózati feszültség 220 V . Én nem így tudom de szeretnék biztos lenni.

[@ordasigabor]

230, régen 220 volt

[@istvanracz1622]

Kár, hogy nem vagyunk szomszédok. ☺️

[@ordasigabor]

Nálunk mindenkinek a környéken van: benzines, láncfűrésze, motoros fűkaszája, flexe.... és ezek hétvégén üzemelnek. Ha neked nincs, akkor jöhetsz :)

[@istvanracz1622]

@@ordasigabor Nekem is van, habár tömbházban lakom, de én arra gondoltam, hogy mennyit tudnánk ketten bütykölni, Gyermekkorom óta imádok mindent kipróbálni, habár a tudásom kevesebb mint az ambícióm. Igaz nem is nagyon volt akitôl. tanuljak. 50 éves fejjel kezetem újra tanulni és kipróbálni dolgokat, ebben sokat segítenek a videóid. Te sokkal jobban tudnád tanítani a fizikát, mint bármelyik volt tanárom. Üdv Erdélybôl👋.

[@gomla8187]

Vízveteték kinetikus energiáját próbáltad már felvenni? pl egy kis hydro generátorral?

[@ordasigabor]

igen és nagyon gyenge energiatermelésre

[@gomla8187]

@@ordasigabor hát igen, pár watt és csak akkor megy amikor folyik a víz. Cserébe olcsó!

[@Towards32]

akkor víz szint alatt túlnyomásos tartáj kell viz szint felet meg vákumtartáj hogyí felszívja a vízet. ha felszivtad egy magasabb tartájba a vizet akkor üzemeltethetsz otthon házi viz erőmüvet ami ön töltős ha elég a viz keringető hozama(ram pump)?!

[@ordasigabor]

ez működik ha tartáj van, de ha tartály akkor nem hiszem ;) Bocs nem tudtam kihagyni....

[@Towards32]

@@ordasigabor első kis to vagy tározo felet van generátor akkor körkörösen fentarthato ciklus

[@Towards32]

​? Hidrofor tartály nem jobb zár elszigeteltebb rendszer lenne

[@Towards32]

​@@ordasigaborkzbin.info/www/bejne/iKGufYVmds2sjK8

[@janyjozsef]

2:40 Nem egyszerűbb már eleve a legmagasabb ponton összegyűjteni az eső vizet? Az amúgy is fentről jön. Minek lent gyűjteni és utána felpumpálni? Az akkor e rendszer szerint vízveszteség feleslegesen.

[@peltarlendori7027]

Mert mondjuk a házad lent van a telek aljában, az esőcsatorna vizét gyűjtöd hordókba. A teleknek az a része ahol a kert van az magasabban van a háznál akár 5-8 métert is, mert parcellás és hegyoldalban van. Max azt lehetne csinálni hogy egy akkora felületet építeni mint a tetők, legyen vihar álló és ne koszolódjon a víz amit gyűjt az ember tehát nem árt ha ez a vízgyűjtő tető is a földtől 2m távolságra van, kevésbé koszolódik. Na de ekkor még mindig a házra érkező víz elmegy feleslegbe. Vízből meg kertes házban, ha veteményes is, meg gyümölcsfák is vannak nincs olyan hogy elég víz. Pláne idén.

[@sambalabambumm]

Szerintem tobb kobmeter vizet magasan tarolni nagyobb kihivas, mint kevesebbet (suly, fagymentesites..). Gyakorlati pelda: medenceben, aknaban hetekig/honapokig tarolt esoviz, de gravitacios locsolashoz egy foldfelszin feletti kisebb tartaly napi ontozesre.

[@peltarlendori7027]

@@sambalabambumm Esetemben felpumpálás után, ami mondjuk egy hordóba menne, rögtön öntözésre is kerülne a víz, nem lenne tárolva. Tárolva ott van lehetőség ahol az esőcsatornánál összegyűlik. Két helyen tárolni a teljes menyiséget az elég sok hely és köbös tartály lenne.

[@zoli2056]

ha felpumpálod egy 10-15 m magas tartályba, akkor abból már gravitációsan1-2 bár nyomással tudod kivenni a vizet. Ennek a legoptimálisabb szerepe ott van, amikor egy patakból szeretnéd feljuttatni a vizet a telkedre. Persze jó terepviszonyok kellenek hozzá

[@peltarlendori7027]

@@zoli2056 A Patak az 200m + egy fő út, a patak meg állami tulajdonú, de a vízműhöz tartozik. Gyakorlatilag közvagyon.

[@peterszonyi5122]

Kedves Gábor! Igazán figyelemre méltó a bemutató! Olvastam a hozzászólásokat is. Meglepő (?) hogy az emberek mennyire nem a lényeget látják... A felvezető szövegben olvasom a "vízierőmű" szót. Szabadjon megjegyeznem, hogy a helyes kifejezés a vízerőmű! A vízierőmű egy vízre telepített (bármilyen) erőmű... A lényegre térve: a "ramp up pump"-nak nevezett vízátemelő szerkezet már ötven évvel ezelőtt létezett. Talán magyar találmány. Folyó vízre (vízbe) lehetett telepíteni. A lényege egy nagy (akár fél méter) átmérőjű, 4 - 5 méter hosszú cső, a folyó víz folyásirányába helyezve, a kilépő végén egy visszacsapó szeleppel. A csövön átfolyó víz a szeleplapot "becsapta", s a csőben keletkező torlónyomás egy oldalkivezetésen kinyomta a torlódó víz egy részét. Ha a csillapítások jól voltak beállítva, akkor a rendszer lengésbe jött, és pulzálva bár, de folyamatosan szállított! Tehát pontosan az általad bemutatott elv szerint. Lényeges különbség, hogy itt a víz mozgási energiája hasznosul. Persze, rengeteg víznek kell átfolynia a csövön néhány liter víz kiemeléséhez, dehát ez nem pocséklás, mert a folyó (patak) vize amúgy is lefolyna. Viszont nem igényelt semmilyen segédenergiát, és locsolóvizet lehetett elvezetni a folyótól távol, s akár 4 - 5 méter magasra is. Magam is láttam ilyen szerkezetet működni. A nyomástartály ("kos") kb. 2 méter átmérőjű volt. Az egyik hozzászóló is említette a vízikost. Ha találok rá irodalmat, el fogom küldeni.

[@attilanagy2460]

A teflonszalagot fordítsdmeg ésúgy tekerd a menetre ;)

[@ordasigabor]

Menettel azonos módon szoktam feltekerni és nincs vele gond úgy sem.

[@sandormolnar3823]

@@ordasigabor Az rendben is van viszont ha a teflonszalag külső fele megy a menetre,feszesen tudod tartani. Amugy imádom a videoidat és ez is remek lett.

[@imrehuram9695]

​@@ordasigabor Attilának igaza van. A gond pedig az vele hogy a tekercs átmérője (ezzel a kerülete) sokkal nagyobb mint a menetnek, kb a duplája, így minden körbe forgatáskor csak nől, nől a távolság a menet és a tekercs között. Így nem lehet gyorsan ,feszesen és jó helyre feltekerni. Ha a szerelvényt nem lehet forgatni mint ahogy te tetted, mert be van építve, az nem gond, hanem kínszenvedés. Amúgy nagyon jók és érdekesek a videóid.

[@EndreBarathArt]

ilyesmit vajon használnak nagyüzemileg valamire?

[@Balumacci]

Magyar neve is van! Kos szivattyú.

[@jozsefkohalmi3987]

Látom működik a dolog. De van néhány gondolatom a magyarázattal kapcsolatban. A P1 nyomáshoz hozzáadódik a jobboldali tartályban tárolt víz nyomása, hiszen a bal oldali visszacsapó szelep azért tud lezárni mert a légköri nyomás kisebb mint a cső alsó részében kialakuló nyomás.A nyomástartály felé vezető visszacsapó szelep persze kinyit, és így a P2 nyomás meg fog egyezni a P1 nyomásnak, meg a a jobb oldali tartályban tárolt vízoszlop nyomásának összegével. Ez a kezdeti állapot. Amikor megnyitjuk a bal oldali visszacsapót, megindul a víz áramlása, mert a szelep kijárata alacsonyabban van mint a jobb oldali tartály vízszintje. Amikor a víz megindul mozgási energiává alakul a jobb oldali tartályban tárolt víz helyzeti energiájának egy része. Ugyanakkor a jobb oldali tartályban lecsökken a maradék víz helyzeti energiája Ha most elengedjük a bal oldali visszacsapó szelepet hogy újra lezárhasson, ez a mozgási energia fogja kinyitni a nyomástartály felé vezető visszacsapó szelepet. Ezért P2 kicsit megnő, majd a szelep lezár amint az eddig mozgó víz áramlása leállt. Ekkor a P2 nyomás a gyüjtőtartály felé pumpálja a vizet az átlátszó műanyag csövön keresztül, és annál többet, minél alacsonyabban van a vödör. Közismert, hogy az áramló folyadék útját veszélyes hirtelen elzárni például golyós szeleppel, mert ez csőtöréshez is vezethet .A folyamat addig tart, míg a jobboldali tartályból ki nem fogyott a víz . A folyamatos mőködéshez ezt a vizet pótolni kell. Ehhez energiára van szükség, amit meregetéssel -fizikai erő felhasználásával- vagy az esővíz összegyűjtésével lehet pótolni. Ez utóbbi eredeti forrása a napenergia - párolgás, felhőképződés stb. Szóval a ciklikus működés magyarázata szerintem a víz helyzeti és mozgási energiájának váltakozása. Ebből látszik, hogyan lehet a pumpa vizhozamát növelni.:a mozgásba hozott víz mennyiségét kell növelni, vagy a nyomástartály térfogatát növelni ( ami a működési frekit csökkenti).

[@jozsefmeszes3001]

Éppen egy ilyenre lesz szükségem, ami ingyen szivattyúzza a vizet a mosdóból, a wc-tartályba.

[@uborka1956]

A videó legelején egy pillanatig azt hittem, hogy a kapillárisokon felemelkedő vízzel fogunk energiát termelni. De sajnos nem. Pedig az igazi nagy dolog az lenne. Még az is lehet, hogy új találmány lenne!😉😉

[@Balumacci]

Én is!

[@uborka1956]

@@Balumacci : Ez az Ordasi Gábor okos szorgalmas. Ki kellene belőle sajtolnunk, hogy megcsinálja a kapilláris vízemeléses energiatermelést. 😉

[@Balumacci]

@@uborka1956 Nekem már volt egyszer sikeres kérésem nála!

[@uborka1956]

@@Balumacci : Sikeres kérés? Gratulálok! 😊

[@laszloszotyori3482]

Hello, a csatolt videoròl mikor készül egy ismertető, mert kapcsolhatò a rump up pump témához m.kzbin.info/www/bejne/sJmumpmHqZKCfpo

[@ordasigabor]

Ott van az általad küldött linkben az ismertető. Ez nem olyan nagy "durranás", mert amin a piros tartályban lecsökken a nyomás már nem húzza ki a vizet a kútból. Magyarul olyan, mint amikor slaggal kiszívja a kocsid tankjából az üzemanyagot. A piros hordó a "tüdő" hozzá. és kb. 30 másodpercig bírja szívni, utána leáll.... és a víz sem folyik tovább.

[@satucsicsi]

hello ebol egy egyszerub kivitelt pl muanyag csovekbol nem lehet ne én nem csinálnál rola videot

[@ordasigabor]

műanyag idomokkal is működik, de ezt nem építem meg, mert ebben nincs újdonság csak olcsóbb a kivitelezés.

[@andraskarolyiofficial]

A teflonszalag nem az igazi, főleg a kék. Inkább használj sárgát, de a legjobb a loctite tömítőszalag. Tudom, hogy jóval drágább, de sokkal kevesebb kell, jobban tömít, hosszútávon jobban megéri.

[@lacikaje1]

kzbin.info/www/bejne/iJiwXqqsqcqmsNE Az elmélet és a feljavított verzió !!!

[@tamasdenem7892]

Kár, hogy az csak elmélet, és a gyakorlatban nem tudta megépíteni. Amúgy nagyon nagy eséllyel nem is működik az az elmélet.

[@peltarlendori7027]

Remek kis videó! Elmés kis szerkezet, majd fatert megkérdezem ha már csőszerelő és 79 éves, ezt a módszert ismeri e. --- Kérdés: Milyen magasra lehet a vizet így feljuttatni ha a hordó amiben a víz van ugyan oda van lerakva mint ez a pumpáló csoda? Mekkora a veszteség (Ami igazából nem az ha összegyűjtöm) aránya? pl 5 liter vizet kifröcsköl hogy 1 liter 5m magasra feljusson. Nálunk az nem működik , hogy felhordom a vizet hogy a hordót megtöltsem, majd az a hordó és ez a kis szerkezet 3-4 méterrel magasabbra tornássza a vizet. Az a szerencsés ahol a csatornából a hordóba folyik onnan rögtön lehessen pumpálni legalább 3m magasabbra, különben lépcsőzni kell felfelé nem is keveset.

[@ordasigabor]

20 méteres szint sem probléma, viszont ekkor jó vastag szerelvények kellenek, mondjuk másfél colos. Ilyenkor a víz 10%-át képes feljuttatni.

[@peltarlendori7027]

@@ordasigabor Köszönöm szépen!

[@piszarlaszlo]

Most csak egy tálca kell a pumpa alá,össze gyujteni a vizet és egy Hidró motoral feldobni az also tartályba.Termeszetessen a felső tartályból szabad esésell üzemeltetni a hidro motrot,SZERINTED MŰKÖDNE?????

[@ordasigabor]

nem hiszem, hogy ez működne...

[@GisRewentlow]

ha a kifolyó szelepre teszünk egy másik tartályt, akkor nem lenne hatékonyabb? nem lenne ennyi vízveszteség, és a túlfolyó víz is nyomást generálna, vagyis erősebben tolná a kimenő csó oldali tartályba a vizet. egy tesztet lehet megérne, és akkor nem lenne ennyi vízveszteség...

[@ordasigabor]

Lehet, de ha lesz is ebből valami, akkor nyáron.... már túl hideg van az ilyen vizes kísérletekhez

[@pizsama212212]

ha leejtek egy darab 1 kilós követ 1 méterről abból letörik egy 10 dekás darab és felpattan 2 méterre,,,,,😀

[@atti01]

Nem veszélyes felvágni egy féktisztitós flakont, a nagynyomas miatt, vagy ha kifogy akk mar biztonságos?

[@donatvoros9798]

Csak jól ki kell engedni a nyomást belőle

[@attilasz.1709]

A gyakorlati megvalósítással kapcsolatban jutott eszembe egy dolog. Van ugyanis a kertem végében egy kis patak, amiből eddig a locsoláshoz egy közönséges szivattyúval nyertem ki a vizet. Ha ez a módszer működne, a szívattyút akár ki is válthatná. A videó elején levő rajzon, és a gyakorlati megvalósításnál is látszik, hogy a bemeneti tartály, vagyis a vízvételi hely magasabban kell hogy legyen, mint az a hely, ahol a fölösleges víz kifolyik. Namost egy patak az szeret a völgy aljában folyni, vagyis a vízszintjétől számottevően alacsonyabb helyet nem nagyon lehet találni a környéken. Ezt a problémát hogyan lehetne áthidalni? Ezen a videón viszont nem nagyon van alacsonyabban a kifolyó víz, mint a bemenő. Vagy mégis??? kzbin.info/www/bejne/e4eUqpuki6iYgLs

[@ordasigabor]

Szerintem annyit kell csak tenni, hogy a pataknál legyen egy 1 méter mély gödör. Abba kell telepíteni a ramp up pump egységet. Az az 1 méteres mélység már elég ahhoz, hogy 5-8 méter magasra feljusson a víz. De ha 2 méter mély lesz az a gödör az még jobb. Valamivel meg kell támasztani a gödör falát, hogy a nedves föld ne omlassza be.

[@jozsefmeszes3001]

Butaságot írta, elnézést.

[@andraskarolyiofficial]

Egyébként van szinte ingyen, sokkal egyszerűbb és veszteségmentes szivattyú is. kzbin.info/www/bejne/b5all2mVjJWpotE

[@ordasigabor]

Ne feledd az "kamu" videó, amit linkeltél. Azért csinálják, hogy az emberek az ingyen dolog reményében kattintsanak és megnézzék. Igazából elrejtettek egy szivattyút és akkut a hordóba, amint nem mutattak meg.

[@TheDixtroy]

Csak a núbok teflonszalagoznak, az igazi öngyilkosok kendereznek. A hardcore időkben kender+ festék volt a fasza, pár hónapig szar íze volt a víznek.. manapság pedig N rétegű fűtéscsővel toljuk, olcsóbb is lett volna bonthatóval, mint ennyi rézidommal.. A videó és az ötlet amúgy oké!