Mi az a végtelen? |

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ Űrkutatás magyarul
Sokan azt gondolják, hogy a végtelen nem egy bonyolult téma, hiszen a végtelen az, aminek nincs vége, azaz egy végtelenül hatalmas számra kell gondolni, amikor kimondjuk. De ez a megközelítés egyáltalán nem helytálló.
A valóságban a végtelen az, ami a legtöbb galibát okozza a matematikai egyenletekben, egy olyan tényező, ami bár sok esetben nélkülözhetetlen a modernkori fizikában, mégsem tudunk vele igazán mit kezdeni.
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@dencs1134]

"A tér végtelen, az univerzum végtelen, a fekete lyuk sűrűsége végtelen, az emberi hülyeség végtelen" ettől a csatornától vártam a legkevésbé, hogy megnevettet 😂 Feldobtad a napomat, köszi. Ja, és ment a 👍

[@user-bh4er9kv3q]

Einstein idezet egyedileg

[@dencs1134]

@@user-bh4er9kv3q ezt nem tudtam😂, köszi az infót.

[@zsoltmengyan]

​@@user-bh4er9kv3qÉn így ismerem: "Semmi sem végtelen, kivéve a világegyetemet és az emberi butaságot. Bár az elsőben nem vagyok biztos!" A. Einstein. Volt egy német sorozat, amiben a Cobra 11-ből Semir egyik társa játszotta Einstein (déd)unokáját. Abban is idézték.

[@Throrma]

@@zsoltmengyan igen, az az amit Einstein mondott, ami a videóban elhangzott egy feldolgozás Gergőtől, ahogy az első is kommentelte, Einstein idézet egyedileg

[@mazsolt21]

És ami a fénytől is gyorsabban terjed, az a f@szság 😅😂

[@tomiboros1948]

Ahol életemben először elkezdtem gondolkozni a végtelenség kapcsán, az az Auchanban volt még amikor kicsi voltam. Azon belül hűtőnél, ahol a húsok, halak, tejtermékek vannak. Az ilyen élelmiszerboltokban található hűtők arról híresek, hogy belül két oldalt két tükör néz szembe egymással. Amikor belenézek az egyik tükörbe, a termékek nagyon-nagyon hosszú sorát látom (ugye a két tükör vissszaveri egymás képét). El tudnék látni a végtelenségbe, de amikor behajolok a hűtőbe, hogy elnézzek a végtelenségig, a végtelenségbe irányuló pontot kitakarja a fejem tükörképe. Ez nagyon zavart engem, mert akárhogyan próbáltam benézni egyszerűen nem sikerült ellátni a végtelenségig a fejem miatt. Mégis nagyon kíváncsi voltam és vagyok is, hogy hogyan nézne ki a tükörképek végtelensége, hogyha úgy néznék bele az egyik tükörbe, hogy láthatatlan a fejem és nem rontana bele a képbe. Mármint van elképzelésem, de szívesen megtapasztalnám. Remélem érthetően fogalmaztam. Amúgy érdekes a csatorna, néztem pár videót, fel is iratkoztam :)

[@kissistvan173]

Nagyon jó volt köszönöm. Külön gratulálok az előadásmódodhoz. Ritkán hallani a tudományról ilyen szórakoztató módon beszélni valakit. ❤

[@denesmolnar3395]

Nekem is az a bajom a szállodás gondolatkísérlettel hogy paradoxont gyárt rögtön az első pillanatban (nincs több szoba egy végtelen szállodában?) majd hirtelen megengedő lesz a szobák "kibővítésével", amikor a vendégeknek át kell költözniük. Azt értem hogy a végtelen számú vendég egyenlő a végtelen számú szobával és így - elméletben - nincs több szoba, de a végtelen+1 is egyenlő a végtelennel vagyis mindig, minden körülmények között van több szoba! Szerintem ha ragaszkodunk a "végtelenség elméletéhez" és nem pakolunk bele paradoxonokat, akkor három szituáció lehetséges a recepción: 1. Jön az új vendég. Recepciós: Sajnos nincs több szobánk, mert mind betelt, de mivel végtelen szálloda vagyunk, ez sosem probléma, ezért öné az n+1 szoba! 2. Jön az új vendég: Recepciós: Sajnos nincs több szobánk. Erre a vendég: Elnézést, hol találom a végtelen szállodát? Mert hogy nem abban vagyok most, az biztos! 3. A recepciós csak vár és vár. Nem jön új vendég, mert az 1. szituáció már végtelenszer lefutott és a világ összes vendége már a szállodában tartózkodik. Ha mégis előkerülne új vendég (mert ugye n+1 vendég van a világon, csak mindig odakujtorog valaki), akkor automatikusan az 1. pont lép életbe. És ennyi, részemről a kör bezárult. :)

[@laszlovszky1234]

Tegnap elfelejtettem, hogy ha már azt mondtam, sokféleképpen be lehet bizonyítani a 0,999...=1 tételt, akkor le is írjam, hogy mi az én kedvenc bizonyításom. Igaz, ez nem pont a 0,999...-re vonatkozik. Már azt se tudom, hogy olvastam-e valahol, vagy én találtam ki. Mint azt tudjuk, ha a×b=c, akkor c/b=a, illetve c/a=b. Ez a matematika egyik alaptétele, ennek az eredménynek KELL kijönni. Namost 10/3=3,333..., de 3,333...×3=9,999..., vagyis a 9,999...-nek MUSZÁJ egyenlőnek lenni 10-zel, különben bukik a matematika.

[@user-ox4le3kx1k]

Hetedik osztályos tanuló voltam, amikor először találkoztam a végtelen fogalmával az iskolában, csillagaszatot tanultunk. Ennek az elképzelése annyira megremitett , hogy elmentem a templomba hiszekegyet tanulni. Ez sokkal barátságosabbnak tűnt. Ebbeli tanulmányaim eloreheladtaval rájöttem, hogy sokkal több a kérdésem, mint a hitem, úgyhogy ottmaradtam egyedül feldolgozni ezt a számomra felfoghatatlan ismeretet. Végül - sok ev alatt - megtaláltam a saját hitemet. Végtelen nélkül, mert ezt a mai napig képtelen vagyok felfogni.

[@zoltanszilagyi7779]

Hogy fogod fel a végest? Mi van azon túl?

[@user-ox4le3kx1k]

Ratapintottal a lényegre kedves Zoltán. Az en agyfelepitesem valószínűleg nem alkalmas ezeknek a dolgoknak a feldolgozására. Sajnálom, en csak egy buta no vagyok, akiben túl sok kerdes van, amire túl keves számomra elfogadható választ kapok. A válaszok mindig magukban hordjak a következő kérdéseket. Koszonom a választ.@@zoltanszilagyi7779

[@zsolta1639]

Szuper volt, köszi! Most jöhet a négyzetgyök alatt a minusz 1 magyarázata is! :D

[@lajoslakodalom9087]

A negyzetgyok az egy adott szam minusz feledik hatvanya. Szivesen

[@zsolta1639]

@@lajoslakodalom9087 Az imaginárius, vagy komplex számokról beszéltem.

[@gregor_man]

@@zsolta1639 Á, azok tök egyszerűek. :-))

[@zoltansinka7521]

@@lajoslakodalom9087 Miért minusz? Az már 1/gyök.

[@aladin0095]

Ha lefoglalják a végtelen számú szobát, hogyan ürülhet ki egy szoba az átköltözős módszerrel?? A recepciós csaj mondta, hogy nincs üres szoba, mert tele van. Ha tele van, hogy jöhet be mégegy ember, hogy bukkanhat fel egy új szoba a hotelben? Nő a hotel mérete? És ha mindenki arrébb megy 1-gyel, a végtelen mínusz-1. és a végtelenedik szobából hová költöznek át? És a végtelen-2-ből hova? Hiszen a következő szoba lakosa se tudott tovább költözni? Így mindenki visszacsúszik a helyére. Jó, most nyilván úgy csináltam, mintha nem érteném.

[@ggalfi]

Na, magyar űrkutató barátom, így jár, aki járt utat járatlanra akar elhagyni. Az úri közönség űrhajókat szeretne, és közben XX. századi matekot kap helyette - ez veszélyes. Kapod itt a hideget-meleget... Pedig - matematikában eléggé mélyen megmerítkezett fizikusként mondom - ez a videó van annyira korrekt, amennyire annak lennie kell. Úgyhogy fel a fejjel és így tovább. Vagy, hogy összefésüljük csatorna fő témáját ennek a videónak a tartalmával: a végtelenbe és tovább! :)

[@robertkiss7525]

Megkapják az űrhajót! Csak meg kell várni, amíg valaki elszámol végtelenig. (Neked is sikerült?)

[@mzcsacsa]

Jó érzés lehet amikor a 3. átcuccolás után ülsz a 37.890-es szobában és szólnak, hogy át kellene megint pakolni 75.780-as szobába! Na ott mennék inkább haza...

:D

[@zajzzzz]

…és ha végtelen messze laksz?

[@Throrma]

Lehet igazából így szabadítanak fel szobákat 🤔🤔

[@gmeszi.]

Akkor jó esetben minde szoba üres mert mindenki cuccol át a következő helyre. 😀

[@Zodi-gw3yp]

A matematikát nem nagyon vágom suliban is csak 3-sal végeztem matekból annak már jo 10 éve. De valami mégis annyira megtud fogni a matekban. Mikor ilyen videokat nézek kajak beleszeretek ujra és ujra a matekba 😂 tök jo ez a video köszi a vidit és végtelen sok szerencsén 😅🎉

[@viraglauber7271]

Szerintem a végtelent nem számkánt hanem egy fogalomkánt kell felfogni. Végtelen= számok sorozata amely sosem ér véget

[@Nevia555]

Nagyjából érthető a végtelen, ha egy halmazként értelmezzük, mint az utolsó példa háttérképén az űr. Ha ebből szeretnél kiragadni diszkrét, pontosan meghatározott értékeket, azaz számokat, akkor azok lesznek a képen a csillagok. Köztük még végtelen mennyiségű számot ki lehetne ragadni, de az nem biztos, hogy érdekel bennünket. Aki diszkrét számokkal dolgozik végeredményként diszkrét számot vár, tehát az űrből kiragadott másik csillagot. Szóval teljesen mindegy, hogy hány szám van a végtelenben, nekünk csak azok lehető legpontosabban belőtt pozíciója a lényeges, amihez hozzárendelhetünk egy diszkrét értéket. A szám valódi értékét sose mossuk össze a saját magunk által kitalált hozzárendeléssel. Egyszerűbben fogalmazva a számok kitalált fogalmak, igazából csak a mi elménk szüleményei, a valóságban ilyen formában nem léteznek, csak egy "massza" van. A mi tudásunk korlátolt, a számainkról való felfogásunk is az, így keletkezik benne az a hiba, az összemosott valódi ésték és a hozzárendelt érték között.

[@MindenMobil]

A végtelenen nem kell sokat gondolkodni.A végtelen az végtelen.Nincs vége, ezért nem kezdődik sehol.Nem hiszem hogy csak az egyik irányba véhtelen és a másik oldalról kezdődik valahonnan, tehát nincs 1.-es szoba sem.Nem dolgozhatunk számokkal.

[@marinanagy4125]

Szuperül összefoglaltad! Az egyik legérdekesebb téma a matematikában, egyszerűen a kedvencem! 😍 Nagyon szépen köszönöm! ❤❤

[@laszloberczi3382]

Szerintem az 1 pontosan olyan távol van a végtelentől, mint mondjuk a ma ismert legnagyobb prímszám. Ha valaminek nem ismerjük a nagyságát, nincs viszonyítási alap, hogy melyik szám mihez van közelebb. Szerintem.

Nem igaz, marad végtelen a vége is: hu.wikipedia.org/wiki/0,999%E2%80%A6

[@evahuber9810]

Szerintem Gergö nem csak úgy hasra ütve csinálta ezt a videòt. Köszönöm a munkádat. 😊❤

Minden állításnak utánanéztem, sőt még meg is próbáltam elszámolni végrelenig, de úgy 42 környéként beláttam, hogy ez nem fog összejönni. :)

[@gulbeturbo]

@ Gergő a neved?

[@balint_szoke]

Jelentem, ez volt az egyik kedvenc részem mind közül! A 9 éves lányommal együtt néztem, mert már kb. 4 éves kora óta imádja a végtelen fogalmát, ti. mindig beleborzongott, amikor megpróbálta elképzelni a végtelent, és rájött, hogy nem tudja, mert még azon túl is van valami (az Univerzumot képzelte el). A végén, mikor a 0,9999999999 levezetés volt, hamar ki is jelentettem, hogy ez csalás, mikor megszoroztad 10-zel, ti. nem láttam a kis pontot az utolsó 9-es fölött, majd persze utána észrevettem azért, mert különben nem lett volna ez egész felvetésednek semmi értelme. Klassz! 👍🏼 Még egy dolgot jelentek, ti. mával megnéztem az összes, azaz a 139 (140) adást az Űrkutatás magyarul fő csatornájáról! 😊❤😄 🍾

[@balint_szoke]

Köszönöm a sok munkádat Gergő, rengeteget tanultam belőle (és nyilván nagyon sok mindent nem tudok), de a lényeg, hogy nagyon megszerettem a csillagászatot neked köszönhetően a kezdeti érdeklődésemhez képest!

[@777Adko]

10/10! 🎉 Az egyik kedvenc részem eddig ez. Ha járnék kocsmába, most lenne mivel hencegni. Bár az egyetemi analízis miatt a határérték szó hallatán rám tört a poszttraumás stressz 🙂 Hiába csak közvetve kapcsolódik, de szerintem igen is témába vág . Köszi a részt

[@robertsimon0306]

4:18 Úgy utáltam mindig ezt a példát, mert semmi értelme. Hiába kéred meg az összes vendéget hogy költözzön egy egyel nagyobb számú szobába, hiszen ha a szálloda tele van, akkor az utolsó vendégnek nincsen hova költöznie, mert már nincs szabad szoba. Ha van még szabad szoba, akkor meg az az állítás hamis, hogy nincsen szabad hely benne. Az egész egy nagy ellentmondás. 6:40 A probléma ugyan ez, nem költözhet át mindenki új szobába, hiszen a szálloda tele van, elhangzott az elején, hogy nincsen egyetlen üres hely sem. Ha van végtelen számú üres szoba, amibe a végtelen számú vendég át tud költözni, akkor nem is kell mennie senkinek sehova, hiszen van még végtelen számú szabad hely a szállodában. 9:00 A természetes számok halmaza nem lehet végtelen, hiszen a tagjait egy számtani sorozat alapján kapjuk. Az 1-essel kezdődik, a következő tagot pedig mindig úgy kapjuk, hogy az előzőhöz hozzáadunk 1-et. 3:35-nél helyesen elmondtad, hogy soha, semmilyen művelettel nem hozhatjuk létre a végtelent, így a természetes számok halmaza sem lehet végtelen. Jó, tudom, a könnyebb kezelhetőség szerint végtelennek tekintjük, de valójában lehetetlen hogy végtelen legyen, hiszen bármelyik természetes számot létre tudjuk hozni a számtani sorozattal. A páratlan számok halmaza hasonló alapon nem lehet végtelen, és így máris nincs ellentmondás. 12:25 Itt pedig az a probléma, hogy nem egyel kisebb számot találunk, hanem egyel kisebb számot csinálunk. Egész egyszerűen nem határozzuk meg a tört számok tizedes pontosságát, így a saját engedményünket kihasználva bármennyit csinálhatunk belőlük. Ez látszólag végtelen, de gyakorlatilag egy zárt halmaz sosem lesz végtelen. Például bezársz 2 birkát egy karámba, és megszámolod őket. Ketten lesznek. De ha a fülüket számolod, akkor már 4-en. Ha a lábukat, már 8-an, és így tovább. Ha nem határozod meg hogy pontosan mire vagy kíváncsi, akkor a birkák atomjait is számolhatod, vagy a birkák elektronjait és így tovább. De az aktuális halmaz amit számolsz, mindig véges lesz, mindig meg fogod tudni számolni, csupán kitalálsz mindig egy kisebb (vagy nagyobb, nézőpont kérdése) halmazt hogy elhidd, valójában egy végtelen halmazban vagy. Olyan ez mint az idő, az órákat percekre bontod, a perceket másodpercekre, a másodperceket tizedmásodpercekre és így tovább. Pedig a halmaz minden egyes alkalommal véges lesz, egy órában 60 perc lesz, egy órában 3600 másodperc és így tovább. Sosem lesz egy órában valamiből végtelen számú attól, hogy egyre kisebb szeletekre osztod. A görbék hosszúságát ugyanígy meg lehet mérni, csak definiálni kell egy egységet, amit mérünk. Egy képernyőn lévő gör felszínét pl. pixelenként jelenítjük meg, ez a legkisebb egység, tehát meg tudjuk pontosan határozni, hogy hány pixel hosszúságú a vonal, ami így máris nem lesz végtelen. Egy papírra rajzolt görbe hosszúságát a grafit atomjaival tudjuk számolni, vagy kisebb, esetleg nagyobb egységekkel, de mindig véges eredményünk lesz. A végtelen egészen egyszerűen nem létezik. Az emberiség találta ki, hogy a túl nagy számokat ne kelljen megneveznie, és ráhúzza mindenre, ami túl kicsi, vagy túl nagy. A valóságban már csak azért sem létezhet, mert túl sok az ellentmondás. Például ha létre tudnánk hozni egy matematikai művelettel, akkor nem lehetne végtelen, tehát logikus, hogy nem tudjuk létrehozni. De így semmilyen matematikai műveletet nem végezhetünk vele, pedig végzünk. Vagy olyan zárt halmazokat tekintünk végtelennek, amik valójában nem lehetnek végtelenek. Olyan ez, mint a komplex számok, amiknek hasonlóan semmi értelmük, csak az embernek a saját maga által kitalált matematikai megnevezésekhez kellett valami, amivel azokat alátámaszthatja, így létrehozott egy ilyen mesterséges alátámasztót. De ezek ettől még nem valós számok, nem valós adatok, csak amolyan placeholderek bármilyen számnak, amire éppen szükségünk van. Felesleges ennyire túlbonyolítani.

[@attilakiss8585]

Nincs "utolsó vendég" a szállodában, ezért az érvelés nem helyes. Ha szerinted van, mond meg melyik az. A végtelen fogalma nem kitaláció, hanem belátható egyszerű bizonyítással hogy a természetes számok végtelen sokan vannak. Hiszen nincs olyan természetes szám ami megmondja hogy hányan vannak, mert bármelyiket mondod az túl kicsi, annál vannak többen. Viszont a videó nem tetszik mert hasonló ehhez az érveléshez, úgy gondolkozik mintha az is szám lenne. A végtelen (illetve a végtelenek) nem számok, és algebrai műveletek sem végezhetőek rajtuk a szokásos módokon. Ha nem vezetünk be végtelen fogalmat akkor ellentmondásra jutunk. Például a Zénon paradoxonai arra vezethetőek vissza, hogy az ókóri görögök nem tudtak a végtelennel dolgozni, és emiatt ellentmondásra jutottak.

[@tibornogradi3432]

Nincs "utolsó" vendég... :DDD Csak gondolkodj, és ne(!) próbáld elképzelni... Úgy menni fog.

[@attilakiss8585]

@@tibornogradi3432 Ennek a bizonyítása egyszerű. Tegyük fel hogy az utolsó vendég N (egy természetes számmal jelölt szoba). De mivel N+1 is létező természetes szám, van még későbbi vendég is, illetve szoba. Ez ellentmondás, ami abból adódik hogy feltételeztük hogy van utolsó vendég. A matematika ezt mondja. Felőlem bárki gondolhat mást, viszont az nem helyes ha olyan anyagok kerülnek fel az internetre amik azt sugallják hogy matematikailag megalapozottak de közben tévesek. Jóhiszemű, tanulni vágyó embereket meg lehet ezzel téveszteni.

[@robertsimon0306]

​@@attilakiss8585 Így van, én is ezt próbáltam elmagyarázni, lehet hogy sikertelenül. Amit te is írtál, a videó úgy próbál mindenfélét ráhúzni a végtelenre, mint ha az is szám lenne, és ezért kerül állandóan ellentmondásba. Nem tudom hogy melyik vendék az utolsó, de a videóban elhangzik, hogy a szállodában nincsen üres hely. Ezt csak úgy tudjuk megállapítani, ha ismerjük hány szobánk és hány vendégünk van. Ha pedig ezeket ismerjük, és előről elkezdjük átköltöztetni őket, kell, hogy legyen egy utolsó vendég is. Amennyiben nem tudjuk hogy mennyien vannak és hogy van-e utolsó, úgy azt sem mondhatjuk hogy nincs több szabad hely. Az alapvető állítás ellentmondásos. Én egyébként máshogy látom a végtelent és nem értek egyet a te álláspontoddal, de azt hiszem, egyikünk sem fogja soha elfogadni a másik elméletét :)

Szerintem ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy minden szoba tele van, nem kell megszámolnunk a szobák valódi számát. Mondok egy egyszerű példát; van egy szálloda X szobával, ahol X számú vendég foglalja őket. A matematika világában nem kell ismernünk az X pontos értékét ahhoz, hogy bebizonyítsuk, a szálloda tele van. Az X lehet 100, vagy 16 548, esetleg Pi*4^2, teljesen mindegy. Az biztos, hogy ugyanannyi szoba van, mitn vendég, tehát tele van. Na, az X az én példámban végtelen volt, ahol pontosan X számú, azaz végtelen vendég tölti ki a szállodát.

[@KaloPort]

“Alice: Meddig tart az örökké? Fehér Nyúl: Néha csak egy pillanatig. “ L. Carroll. - Alice Csodaországban

[@katalinilonakrizsa]

Szenzációs, fantasztikus, videó - KÖSZÖNÖM! Mert most, 79 éves koromban (2024 március 1-én) értettem meg, hogy miért buktam meg 19 évesen az ELTE (fiz-kém tanárszakán) az első matematika vizsgámon:-)))))). A vizsgaanyag megértésének keserves küzdelmeire és a teljes kudarcomra - természetesen nem is emlékszem már. Csak arra, hogy a VÉGTELEN fogalmának megértése okozott totális zűrzavart a fejemben. Na, mindegy, nincs több időm a felkészülésre... de hátha olyan tételt fogok ki, amit enélkül is megúszok valahogy. A többi vizsgát már mind letettem - csak ebből lett pótvizsga. Hiába minden, gondoltam (NEM gondoltam, CSAK RÁÉREZTEM!), hogy semmi esélyem sincs. Hogy ezen a problémán úgyse fogok túljutni. AKKOR máris fejezzem be az egyetemi tanulmányaimat? A francba! BEMAGOLOM nekik AZ EGÉSZET, az összes képletet úgy, ahogy vannak. Talán kapok egy KETTEST - s az én végtelenem megértése a jövő zenéje marad.... És tényleg, KETTEST kaptam. Tanulság: a matekkal ezentúl nagyon vigyáznom kell. Fantáziálás nukku, nem dumálok többé a matek vizsgáimon, csak az én jól bevált KÉPIES emlékezetemre hagyatkozom. Le kell másolnom a pontos képleteket - és lesz, ami lesz. Mindig kaptam is valamilyen osztályzatot matekból: kettest / vagy hármast. A matek, az nem is tudomány, vontam le a saját "öntörvényű" tanulságomat - ez csak az emberi fantázia terméke. Marad nekem a fizika, kémia, biológia... azám, de ma már minden tudomány a matematika képleteire támaszkodik...

[@thomasmorley4259]

VEGTELENUL megertelek🙂

[@justaguy6217]

Sose hagyd abba az ilyen tartalmak gyártását, mert nagyon minőségi és irtó érdekes minden egyes videód. Na meg persze van egy nagyon kellemes hangulata. :)

[@karolyszabo6658]

Érdekes, a végtelenre gondolva nekem sosem számsor, hanem mindig az univerzum jutott eszembe. A két egész szám közti végtelen tizedest még csak-csak, de egy végtelenül (határtalanul) nagy valamit szerintem az emberi agy nem tud felfogni. Ez ahhoz hasonló kb., mint, hogy a semmiből lett valami.

[@zoltantoth7991]

Végtelenül jó volt ez a rész! Köszönjük és Ment a Like!

[@janosbodola1765]

Nagyon jó! Örülnék még hasonlónak, akár fizikából is! Köszönjük az alapos munkát!

[@peterbecskei]

Általában amikor a fizikában (valóságban) szembe jön a végtelen, akkor már valamit elcsesztünk a képletekben ami "szingularitások" képében jelentkezik. A matematikában persze akármit, így a végtelent is ki lehet találni, nem kell ragaszkodni a valósághoz csak az ellentmondásmentességhez. A végtelent gondolatkísérletekben el lehet képzelni, de valóságban kísérletezni nem lehet a végtelennel mert csak véges mennyiségeink vannak és azok is kvantáltak, vagyis létezik "egységük", vagyis a valóság véges és diszkét. A mikor elkészítünk egy számító (számoló) gépet a "memóriája" is véges számot tartalmaz és csak ezzel lehet modellezni a fizikát is. A görögök még a irracionális számokat sem tekintették valódi számoknak, pedig tudtak gyök2 hosszú szerkaszt szerkeszteni a geometriában.

[@sakkmatt]

Csak számunkra ismeretlen a valóság. A lehetőségek tárháza az Univerzum számára igen is végtelen. (nagyképű összehasonlítás).

[@peterbecskei]

megszámlálhatóan végtelen? Alef0?@@sakkmatt

[@matekovacs1073]

Ajánlom mindenki figyelmébe az "Utazás a Végtelenbe" című dokumentumfilmet.

[@milanowskydornyey726]

Kedvenc videóm egyike.

[@ssZZszs]

Van egy hiba! a végtelenhez nem tudsz hozzá adni egyet, és kivonni sem, sőt műveletet sem tudsz végrehajtani vele, mert az nem egy szám, inkább fogalom de még az se. Ezért a végtelennel való egyenletek olyanok, mit "mennyi két körte, meg napsütés"A végtelen az nyelvtanilag leegyszerűsítve egy jelző.De koránt sem mennyiségjelző.

[@gabriellaracz3856]

Remek videó volt, nagyon jól és érthetően fogalmaztál! Biztosan fogom ajánlani másoknak is!

[@zoltankeszler6821]

Nagyon szuper magyarázat és összefoglaló lett. Ez a videó is kiváló és érdekes lett, többszörösen is szívesen visszahallgatható! Csak így tovább! :)

[@lucimfere5411]

Egyébként, ha már megkezdtem az okoskodást: egy egyenes, de akár egy körív is végtelen számú pontokból áll össze. A pont kiterjedése azonban 0, azaz nulla. A nullával való szorzás eredményét ismerjük. Ez két dolgot is bizonyíthat: 1: Az általunk ismert(nek hitt) világ csak a tudatunkban létezik, csakis és kizárólag az érzékszerveink számára és azokon keresztül. 2: a 0 és a végtelen egyfajta meta-reciprok viszonyban állnak egymással. A végtelen tizedestörtes példád legalábbis igazolni látszik ezt. És akkor még nem jöttünk ki a síkból, ami amúgy is csak elméleti létező, tekintettel a nulla vertikális kiterjedésre. Mivel a tér is 3 egymásra merőleges egyenes által kijelölt síkok koordináta-rendszere, valamint a racionális tudat az időt szintén csak lineáris "számegyenes" módon képes érzékelni, így kijelenthetjük, hogy az általunk észlelt valóság valójában nem létezik. Mivel testünk, és ezáltal fizikai érzékszerveink is ebbe a rendszerbe vannak behelyezve, részei a tér-idő koordinátának Ezen a ponton kezd értelmet nyerni, hogy a nem megfigyelt fény hullámtermészetű, a megfigyelt inkább részecskenyomokat hagy. A kulcs a TUDAT, a Nem Megnyilvánult Létező, aki a számok nyelvén (is) mondja el nekünk magát. Visszajutunk az ókor filozófusaihoz: a világ illúzió. Vagy a Kelet bölcsességéhez: világunk egy álom. Itt inkább gátat szabok magamnak, és befejezem :)

[@laslolulic5781]

Nagyon jol felvázoltad. A kezdet és a vég az ugyanaz a pont térben és idöben. Az érzékszerveink játéka. Egy csillagra nézve pont ezt érzékeljük. Látunk egy pontot amin két meröleges keresztezi egymást a harmadikat nem látjuk mert felénk mutat az a metszéspont. Világunkat mi kreáljuk magunk köré számtalan kis dimenzioval amik valahol mind össze vannak kötve. E miat nem tudjuk szétválasztani álmainkat a valoságtol mert ahol eggyiknek ott a kezdete és vége ott a másikért is. Bármilyen formát a szemünk a tér zsugoritásával egyetlen pontá fogja alakitani. Ezt szemünk érzékelése igy épül fel. Ha kifejted gondolataid sokszor kerülsz nevetséges helyzetbe mivel sokan mások gondolatát követik a sajátjukat háttérbe szoritva.

[@andrasaliczki2854]

nem állhat össze végtelen számú pontból, hiszen akkor sosem érnél oda sehova, hiszen nem tudsz végtelen utat megtenni. Van egy alsó határa a kis δl hosszúságegységeknek. Ez a határ egy konkrét szám, de részecskefügő

[@lucimfere5411]

@@andrasaliczki2854 ez lehet a fizikában így (ma még), de az alap síkmértanban mi még az én verziómat tanultuk.

[@zoltansinka7521]

Kicsit túlgondoltátok. Az egyenes nem az, hogy végtelen sok pontot egymás mellé teszek. Az egyenest összesen KÉT PONT - amin átmegy - egyértelműen definiálja. A kört sem az összes pontjaival, csak a középponttal, meg a sugarával adjuk meg. Aztán hogy mégis végtelen sok pontot adhatunk meg rajtuk, az már egy másik történet...

[@lucimfere5411]

@@zoltansinka7521 de pontosan erről volt szó. Hogy miből épül fel, és nem "mi határozza meg".

[@lallerkiraly]

Fhuuu kicsit egyetemi gazdmatek és stat órán éreztem magam pláne a függvényvizsgatnál😁 Ismét baromi jó volt! (A szállodás elméletet hallottam már régen) Tud hány fekvőtámaszt tud csinálni Chick Norris? AZ ÖSSZESET!!

[@balazshorvath-fr2bp]

És azt tudod, hogy nyomja a fekvőtámaszt Chuck Norris? Nem magát nyomja ki, hanem a Földet tolja el magától

[@karolybabai1576]

Bravó!!! Ezt èn is így gondoltam mindig de nem tudtam volna ennyire érthetően kifejteni!! Gèniusz vagy!!! Bravó

[@farkaszsolt5170]

A végtelent tudjuk szemléltetni a gyakorlatban is. Végtelenül egyszerűen. 😁 Vegyünk kettő tükröt. Állítsuk őket egymással szembe. Ha megfelelő szögben nézünk bele bármelyikben, láthatjuk a másik tükör tükörképét, amiben színtén látszik a másik tükör tükörképe. És így tovább.

[@gaborcsima9120]

Nagyon érdekes, elgondolkodtató videó. Köszönöm szépen! 👋🙏😊

[@Kiborg23]

Az utolsónak én azt a bizonyítását ismeretem hogy 1/3=0,3333... szóval 1/3+1/3+1/3=0,3333...+0,3333...+0.3333...=0,9999... de 3*1/3 még mindig 1 :)

[@oliverbajnok7]

Ezek a matematikai tézisek ott buknak el, hogy magához a végtelenhez - ami valójában nem lehet egy "valós" szám - jellegéből adódóan nem lehet mégegyet hozzáadni, hisz az már magában VÉGTELEN (mint összeg,ami nem összeg ) Sajnos nyelvi korlátok miatt nem lehet jobban megfogalmazni...

[@sakkmatt]

A végtelenhez valóban nem lehet még egyet adni de az 1és 2 közé mégy egy felet belehet préselni, így végtelen + egy felet kapunk.

[@robertoze]

Osztással is lehet végtelent csinálni. Minél kisebb számmal osztunk valamit, annál nagyobb lesz. Ha elosztunk valamit 0.5-el, akkor kétszer akkora lesz, ha 0.1-el tízszer akkor és így tovább. Tehát, ha 0-val osztunk valamit, akkor végtelent kapunk.

[@Zold1909]

Nagyon jó, gondolatébresztő videó lett. Köszi!

[@user-xp8is4if2p]

Chuck Norris 2x küldte padlóra a 8-ast és még rá is számolt 10-et. :)

[@nna7yk]

Megmondta, hogy a pí utolsó számjegye bináris számrendszerben 1... ;P

[@muki1300]

17:10 itt nem teljesen egyértelműq fogalmazás, ha mindkét oldalról kivonjuk az 'x' változót akkor 9x= -x+9,99999... lesz az eredmény, de aki figyel rájöhet hogy az X-el jelölt értéket vonjuk ki az egyenletből. Ez egyébként logikai paradoxon, hiszen ilyen módon akár bármelyik x egyenlő lehet egyel Sőt egyetemen megtanítottak 0val osztani és elmagyarázták hogyan lehet 5=7 pl :D

[@pal601]

Rendben, de ha a 10xből az x el jelölt értéket vonjuk ki akkor az nem 9x hanem "9,000 000 000 000 000 000 000 001x=9"

[@gulbeturbo]

x-szel eggyel

[@muki1300]

​@@gulbeturbo tapsot vársz, nyelvész magister?

[@muki1300]

@@pal601 Ha 10xből kivonsz x értéket akkor 9x marad. Ezzel nincs gond, hiszen a 10x=x+x+x+x+x+x+x+x+x+x. Viszont itt a logika ami megborítja a dolgot, egyenletben felírva, ügyesen csavarva, bármi egyenlő lehet majdnem bármivel.

[@Tankrongalo]

Szia Gergő, kétszer-háromszor azért vissza kellett tekernem, de megvan. Nem működött, hogy vacsora közben nézzem meg, zavart a rágás hangja is. De szerintem nyugodtan, csak így tovább, TV torna helyett bátran szúrj be agytornát. Tök jó volt, köszi!

Köszi :)

[@robertkiss7525]

Köszi a videót! Sokkal többet segítettél, mint gondolnád!

[@somethingofmylife]

Szerintem meg minél nagyobb egy szám akkor is közelebb van a nullához mint a végtelenhez :D

[@Inspactah1]

Úgy látom a videó rendesen kisütötte az agyát pár unatkozó bukott bölcsésznek.

[@Andbovi]

Legalább nyitottak másra is, de egyeseknek kommentelniük nem kéne hülyeséget. Nem várom el, hogy halmazelméletet vagy analízist tanuljanak, de akkor inkább a hülyeségeket magukban tarthatják.

[@erikajakucs5685]

Problémáim vannak a tartalommal: 1. Ahhoz, hogy két végtelen halmaz egyenlő számosságát bizonyítsd nem elegendő az egyik halmaz minden eleméhez a másikból egyet rendelni. Ha ez sikerül, csak azt mutattad meg, hogy az első részhalmaza a másodiknak. Azt is látni kell, hogy kölcsönösen egyértelmű a hozzárendelés, és hogy mindkét halmaz minden elemét felhasználtad. Tehát, hogy a második halmaz minden elemének van őse (eredetije) az első halmazban. Ezért a bizonyításod a páratlan pozitív egészekről nem teljes. 2. A matematika nem csak kétféle végtelent ismer. 3. Ez csak szubjektív panasz: a matematikai tehetséggondozásban a végtelen szállodás problémasort felfedeztetésre használjuk. Okos gyerekek maguk is le szokták gyűrni ezeket a feladatokat. Nagy kár ilyen poénokat legyilkolni azzal, hogy egy videóban közzé teszed, na pláne mindjárt többet is egyszerre. Különōsen rossz, hogy ezt pontatlan tartalmi környezetben teszed.

[@XYZW12]

Az egyik végtelen halmaz eleve részhalmaza volt a másiknak. Ha a bővebb halmaz elemeihez tudsz rendelni elemeket a szűkebb halmazból, akkor a részhalmaz nem lehet valódi részhalmaz, a számosságuk meg kell egyezzen. Szóval itt konkrétan helyes a levezetés. Két általános A és B halmazra nem, ott természetesen oda-vissza kellene bizonyítani a megfeleltethetőséget.

[@erikajakucs5685]

@@XYZW12 Így van, de ez hozzátartozik a bizonyításhoz. Attól, hogy az egyik irányt nyilvánvalóbbnak látjuk még nem kenhetjük el.

[@XYZW12]

@@erikajakucs5685 Nincs elkenés, az egyik irány maga az, hogy az egyik halmaz részhalmaza a másiknak, tehát nem lehet benne több elem.

[@jozsefzsikla249]

Reméltem, hogy a végtelen hotelt megemlíted, az egyik kedvencem🙂ismét azt mondom, hogy nagyon jó amit csinálsz, sokszor használom egy-egy videód linkjét hosszas magyarázás helyett😀

[@Mark-Steel-Goodman]

A végtelent nem lenne szabad számszerűsíteni. Másként kellene értelmezni.

[@davidh.7027]

Ez egy végtelenül érdekes videó.

[@sakkmatt]

Az én értékelésem -1 Igy már nem helytálló a végtelen.

[@user-ot4io4ih5y]

Vagy mondjuk, úgy kapsz 1 tábla csokit, h először a felét kapod meg (ŰM-ban 90%-át), majd a maradék felét (ŰM-ban maradék 10%-át) és így tovább végtelenszer, az összesen pont 1 tábla csoki, amennyi az elején is volt. De egy merev szárú tökéletes ingát úgy meglökni, hogy a felső holtponton ne forduljon át és ne is essen vissza: a holtpont előtti örök lassulással lehet elérni.

[@ildikoszabo8110]

Amikor ilyen matekos, tudományos dolgot nézek, mindig összezavarodom, de te olyan egyszerűen fogalmazol és szájbarágósan, h értettem a videót. Köszönöm :) Pont nemrég néztem a Netflixen egy videót a végtelenről, abban is volt a hoteles példa.

[@ferencmolnar1651]

A végtelen egy fogalom, nem pedig egy szám, szóval értelmetlen számok által "számszerűsíteni".

[@ptrad]

A matematika eleve nem adhat választ erre, mert a végtelen nem anyagi/számszerű , kizárólag ezen kívüli/felüli entitás. Mennyiség nem is lehet végtelen, amit valójában matematika üldöz az a szukcesszív végtelen, „megszámlálhatatlanul sok = „véghetetlen”. Ami ebben a videóban hosszan elhangzik az üres matematika retorika. Pld. nyilván nincs több végtelen... A megoldást már régen megadta R. Guénon, magyar fordítása is van már: R. Guénon: Az infinitezimális kalkulus alapelvei (ford. Baranyi Tibor Imre)

[@Guenhwyvart]

Chuck Norris megszámlálhatóan végtelenszer megszámolta a megszámlálhatatlan végtelen számok halmazát.

[@laszlogyenes4520]

Egy szakasznak van kezdő és végpontja. És mégis végtelenszer osztható :)

[@OliKahn12]

Középiskolában a végtelent úgy definiálta a matek tanárom, hogy “gyakorlatilag minden végtelen, csak mi szabjuk meg benne a határokat”

[@_zzs_1791]

jól mondta.. csak a "gyakorlatilag" szó felesleges.. ; )

[@szabolcsjobbagy30]

Gyönyörűen bebizonyítottad a videóval azt is, hogy az emberi hülyeség végtelen :), hiszen több ember belekötött a 0.99999... = 1 levezetésedbe, pedig 1 darab google kereséssel rájöhettek volna, hogy igaz, amit levezettél, hiszen ezt már nagyon régóta tudják a matematikusok, nekünk az iskolában is tanították.

[@ZolAdam]

Talán nem hülyeségről van itt szó, hanem arról, hogy mennyire hiszi el valaki azt, amit mondanak neki. Hiszi még akkor is, ha még látványilag is furcsa. Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy egy olyan alma amibe már beleharaptak nem lehet egyenlő egy ép almával. Pici a különbség, de elég ahhoz, hogy az egyenlőséget kizárja. Nem stimmel sem a súlyuk, sem az alakjuk, így matematikailag is kizártnak tartom a hiányos, vagyis a 0,9999... és az egy, mint egész közötti egyenlőség fennállását.

[@chopin5990]

Nagyon igaz!!

[@szabolcsjobbagy30]

@@ZolAdam A tudomány ugyanúgy működik függetlenül attól, hogy hiszel-e benne vagy nem, ezért szeretem. :)

[@ZolAdam]

A világegyetem működik függetlenül attól, hogy az ember számolgat-e benne. Számomra a matematika nem hit kérdése, egyszerűen szeretem, mert logikus gondolkodásra sarkall :)@@szabolcsjobbagy30

[@MrMarqmakker]

Tudom én, hogy végtelen csak mennyi van benne?

[@GeriCraft22]

nagyon jól összerakott videó, Kedvenc csatornám. (Minőség, téma, tartalom)😄

[@alexgaal1317]

Úgy látom még reagálsz régebbi videók kommentjeire is, szóval teszek egy próbát itt, mert most pont ezt néztem újra. 😀 Persze szeretem az aktuális szondákról, rakétákról, kínaiakról stb videókat is, de lesznek még ilyen agyzsibbasztóak is? Tudom, hogy véges a téma, de imádom. Gravitáció, idő, univerzum, sötét anyag, vagy akár ez a végtelenről, ezeket rendszeresen visszanézem, annyira jók. 😀 Ha van még ilyesmi a tarsolyodban, ne tartsd magadban. 😄

Minden kommentre próbálok reagálni, akár régi videóhoz írják, akár újhoz! Igen, van még a tarsolyban néhány, szóval lesz még ilyen téma! ;)

[@alexgaal1317]

Ennyi kommentnél az nem lehet egyszerű. 🫨 De értékelem. 🤩

[@Pallottola007]

Még szerencse, hogy nincs végtelen számú komment. 😉

[@s.x.azurkutya9655]

Ez most egy .urva érdekes téma.. A szingularitás=végtelen. Ha a fizikában végtelen jön ki , (a matek nyelvén) az valójában egy szofisztikált formája annak, hogy fogalmam sincs mi a .asz van. Valalamit, valamiket nem értünk. Ez igaz a fekete lyukak kapcsán és az univerzum mérete kapcsán is. És valószínűleg kevésbé populáris témákban is lehetséges találkozni a végtelen ből fakadó paradoxonokból.

[@herbalbedaral7011]

Ezzel most ki mondjuk egyben aztis hogy a végtelen csak plusz lehet? Mert ha csak plusz lehet akor az azt jelenti hogy 0-a a ki indulási pont de akor már nem végtelen mert kaptunk egy ki indulási pontot.Azaz a végtelen minusztol pluszig mindketiranyba végtelen és a 0 a középpont? Bárhogy nézem egy egy paradoxon. Mert ha végtelenre gondolunk tuti az űr eszünkbe jut amit nem nézhetünk minuszban. De akor hogy is van ez?

[@feketerokaric]

"A nulla nem létezik." ~Sheldon

[@user-sj5io3ui8p]

@@feketerokaric Sheldon deklarálta, hogy az ő ülőhelye a 0,0,0,0 a koordináta rendszerben. Tehát létezőnek tekinti a nullát.

[@feketerokaric]

ellenben az ifjú Sheldonban azt állítja hogy nem létezik @@user-sj5io3ui8p

[@i3fanatic]

Cssk gondolj az időre. Végtelen idő van előttünk. A múlt is végtelen. A jelen idő a nulla pont.

Azert ez így nem teljesen igaz, amikor nem volt tér, nem csak nem volt mivel mérni az időt, de nem is volt mit! Úgy értem, az időúlását azzal tudjuk mérni, ahogy az atomi reakciók végbemennek, de nem voltak atomo reakciók sem, így nem volt mit mérn az ősrobbanás elött. Tehát az idő a múltban biztosan nem volt végtelen

[@Cornflakes1111]

Klassz videó, matekban a "végtelenségig" el lehet a végtelennel játszani, szerencsére a valóságban nem:) Az univerzumunk fizikai állandói alapján definiált planck egységek nem engedik a végtelent szabadon. Pl pontosan megmondható, hogy 2 pont közötti távolság mennyi szakaszra osztható fel, ahogyan az idő esetében is megadható. Nem lehet a végtelenségig tovább osztani sem a térbeli, sem az időbeli egységeket, mert a planck érték határt szab ennek. Éppen ezért kijelenthető például, hogy az idő múlását bizony fel lehet szeletelni, mert két időpillanat között van egy legkisebb egység ahol már nem szúrhatunk be újabb szeletet, így az idő múlása és minden más érték az időn és a távolságon túl is (tömeg, sűrűség stb..) feldarabolható maximális számú egységre. Az ilyesfajta pl megszámlálhatatlan végtelen csak a mi fejünkben létezik.

[@leadcoloredgirl0707]

Fantasztikus videó, ámultam és bámultam, mint mindig 🙂 Főleg a vége! Ott nagyot koppantam 😁

[@bobafett7708]

Hát speciál ez most nem annyira tetszett. a matematikai megközelítés helyett arra lettem volna kiváncsi mit gondolnak a tudosok/fizikusok/csillagászok a végtelenröl. mi van az univerzum határán túl, van-e önmagába torkolló görbült tér, stb.

[@V_Atti]

Erre jelenleg nincs biztos válasz, csak sokféle lehetséges válasz van. Szerintem nincs határa, fogadhatunk is :D

[@Throrma]

Talán lesz az is, viszont ennyi erővel lehetne vallási témájú videó is, mert ez mind hit kérdése, ki mit gondol arról, hogy mi van az univerzum határán túl 😅

[@THEHUNGARY78]

Végtelen? És ezt miből számolta ki? Matematikus ön? 😅

[@bence3878]

Nagyon jól érthető videó. Annak ellenére is végig néztem hogy tudtam hogy semmi új nem lesz benne

[@lucimfere5411]

ez nem más, mint játék a számokkal, szerintem erre kár volt időt vesztegetned (nem ítélet, vélemény), mert a valós problémát nem a számtan, de a mértan mutatja meg igazán. Mert nem csak a végtelen nagyot, hanem a végtelen kicsit sem képes az ember nem megjeleníteni, de még elképzelni sem. Eleve a pontot is két szakasz / egyenes metszéspontjaként ábrázoljuk. Melyek önmagukban is paradoxonok, éppen a számegyenes példád mutatja, hiszen még egy zárt szakaszt is végtelen számú pontok sokasága alkot. és innentől már veszélyesen közel kerülünk egy olyan világhoz, ami már-már a teológia hatáskörébe tartozik, mert a legelemibb mértani alakzatok definíciója is paradoxonokra épül. Azaz, az irracionális az alapja a racionálisnak.

[@FittNet]

Hát nem kerültem közelebb ..

[@zsoltmengyan]

Chuck Norris elszámolt végtelenig. Kétszer!

Komolyan?

[@suckee86]

Chuck Norris tudja a Pí utolsó számjegyét. :D

[@gulbeturbo]

​@ Chuck Norris még a betonba is bele tudja hugyozni a nevét és 72 kromoszómája van, mindegyik mérgező, és Bellnek volt egy nem fogadott hívása tőle, mikor épp feltalálta a telefont

[@Bonewerkz]

Chuck Norris visszaemlekszik az Osrobbanas elottre.

[@ianosescuion9218]

A parányi véges voltunk és a téridő összehasonlítása kiadja a végtelen fogalmát érzékszerveink alapján beállított gondolkodásmódunknak. Amit matematikailag bemutattál az elvont, ellentmondásokkal teli zsákutcákból keresi a kijutást. Nagyon élveztem a munkádat.

[@Vid.186]

Nagyon jó videó volt, köszönöm! 😊👍

[@22Vasika]

Chuck Norris szerintem többször is megcsinálta 😅

[@helikonhd]

És még visszafelé is elszámolt. Tehetséges a csávó!

[@karolykovacs3661]

Az egész gondolatsorral nem értek egyet. A végtelen nem egy szám, hanem egy fogalom. tehát nem lehet vele matematikai műveleteket végezni sem. Pont annyi értelme van egy egyenletbe behelyezni, mint azt hogy "láthatatlan". a végtelen+1 műveletnek még ennyi értelme sincs. Ha a kiinduló gondolat hibás, minden erre épült logika tévedés. Számzsonglőrködés. Inkább kérdezek valamit, hátha valaki tudja rá a választ! Ha Kezdetben volt az Anyag, ami egy végtelen kicsi pontba volt - végtelenül nagy sűrűségben - sűrűsödve, akkor ott a gravitáció végtelen volt? (szerintem igen) Akkor ez hogyan tudott felrobbanni? (Big Bumm) Tehát keletkezett egy erő, ami nagyobb volt a végtelennél? Szerintem a kérdést nem lehet tudományosan megválaszolni. Ez filozófiai kérdés, minden a kérdésre adott válasz filozofikus. Hihetem, hogy így történt valami miatt, amit nem tudok. Vagy hihetem, hogy Isten teremtette a Mindenséget. Vagy hihetek bármi mást. Mindenesetre az Ősrobbanás-elmélet szerintem pont olyan hit kérdés, mint a vallás. A végtelenre keresheti a választ a matematika, de nem fogja megtalálni, mert ahogy írtam, nem egy mennyiséget jelent. Az emberi elme pedig nem tudja elképzelni, meghaladja a képességeinket. Pl. egy két dimenziós pálcikaember hogyan tudja elképzelni a három dimenziós világot?

Azért elég sok pontatlanság van a kommentedben, mint hogy a vegtelennel nem lehet számolni, amikor tendszeresen dolgoznak vele a fizikusok és matematikusok a határértékszámításoknál, görbék felvázolásánál. A másik pontatlanság, hogy az ősrobbanás pillanatában minden anyag egy pontban volt. Ez természetesen nem igaz, hiszen az ősrobbanás pillanatában (pont a gravitációs hatások miatt) nem lehetett anyag, különben nem tudott volna tágulni. Akkor még csak tiszta energia volt, ami a kiterjedés és lehülés után tudott anyaggá válni.

[@karolykovacs3661]

elnézést a pontatlanságomér, nem vagyok szakember, csak gondolkodtam ezen. Köszönöm a javítást! De ha csak energia volt, amivel teljesen egyetértek, akkor sem értem. Egy végtelenül kicsi pontra mutató végtelen energia, hogy tudott felrobbanni, tágulni? Akkor kellett egy ellenerő, ami végtelen+1 minimum, ami ugye netto hülyeség. Nincs bajom a végtelennel, csak szerintem a végtelen az végtelen. Nincs olyan, hogy végtelen+1, vagy végtelen a négyzeten vagy gyök alatt... Rég voltam iskolás, de mikor a matek tanárnőm mondta, hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoznak, azt sem értettem. Dehát én is a végtelenben vagyok! Miért nem itt, pont előttem? És ha találkoznak, akkor ott az valaminek a vége? Nem lehet, hogy emberi tulajdonság, hogy mindent meg akarunk magyarázni? Azt is, ami esetleg túlmutat rajtunk. Nem a magam ismeretére apellálok, hanem a korlátainkra. Nem tudjuk elképzelni, értelmezni a végtelen fogalmát, mert minden, amit ismerünk véges. Ami nem az, próbáljuk végessé tenni. De mint mondtam, szerintem ez inkább filozófiai kérdéskör, mint fizikai/matematikai. Univerzum vagy multiverzum, stb. Soha nem fogjuk tudni, túl mutat a kérdés a határainkon. Lehet érvelni mellette-ellene, megfogalmazhatjuk az érvelésünket matematikai nyelven, ettől kicsit tudományosabbnak tűnik, de akkor is fikció marad szerintem. Kicsik vagyunk ehhez mi emberek. De azért gondolkodni jó és kell. Hawkins szerint a filozófia lemaradt a tudomány mögött. Azt írja, hogy korábban a filozófia kérdéseket fogalmazott meg, amire a tudomány kereste a választ. Most ennek hiányában, a tudomány fogalmaz meg kérdéseket amiket próbál megválaszolni. Egyébként a személyes meggyőződésem, hogy mikor Isten szólt, hogy "legyen világosság!", akkor végtelen sok energia szabadult fel, mivel Isten természetében végtelen sok erő, energia van. Ez pedig pont annyira tudományos, mint a BigBumm pontosabban semmivel sem kevésbé. Hit kérdése mindkettő és mindig az is marad.

@@karolykovacs3661 Az, hogy az ősrobbaná megtörtént tény. Ezen nincs mit vitatkozni. De hogy mi okozta?! Na, az már egy sokkal érdekesebb kérdés valóban!

[@azonosito321]

@ Nem tény, csak ez a legvalószínűbb. Ténynek viszont, ahogy én tudom, nincs titulálva.

@@azonosito321 Csak ennyit mondok: kozmikus háttérsugárzás ;)

[@katalinfarkas7581]

Ez de beteg!! :-) Megyek, sütök egy jó steak-et :-) Végtelen fini lesz. Ez a videó pedig a "Jó ebédhez szól a nóta" :-)

[@FittNet]

😁😅😂🤣 Igazad van, mit iszol?

[@KRISZTIAN1998430]

Jó ez a csati, őszintén meg modva egy jó 🍁🚬után 😊kicsit jóban értem a végtelen.

[@2567lgy]

a végtelen talán inkább filozófiai kérdés

[@ps3kontroller126]

Dimenziókról lesz videó?

Mit meséljek róluk? Mire lennél kiváncsi?

[@ps3kontroller126]

@ pl a magasabb dimenziók, 4-edik dimenzio stb..

[@imrezsoltbalogh7142]

Végtelenül jó videó 😊 Érthető volt nagyon tetszett ez a videód is :)

[@hajdara87]

Ez kemény. Lehetne egy videó a 0-ról is. Sok kultúrában nem is létezik a szám és régen tiltották a használatát is, mert ördögtől valónak tartották, nem számolhattak olyan egyenleteket, aminek 0 lett a vége, mert megmagyarázni sem tudod, hogy akkor mennyi is a 0? Van 0 almám, tehát van valamennyi almám, hiszen értéket (vagy értelmet) adtam a 0-nak, akkor nem lehet 0, de akkor mi a 0? Sok helyen ezért a 0-t természetellenesnek tartották. Vagy valami ilyesmi.

[@martonmezey2954]

A következő videó témája lehetne a mínusz, az is egy kicsit elrugaszkodik a valóságtól, mer ha a nulla a semmi akkor a -1 hogy lehet eggyel semmibb a semminél?😂😂😂

[@zoltansinka7521]

A nulla nem (a) semmi, hanem pl egy határérték, amihez az egyre "nagyobb" negatív- és az egyre kisebb pozitív számok tartanak, vagy monnyuk a -x - től x - ig tartó szakasz fele, parabola "fordulópontja, ilyesmi. De semmi esetre sem semmi.

[@martonmezey2954]

​@@zoltansinka7521Ha az egyet egy egésznek vesszük és elvonatkoztatunk azoktól a területektől ahol mínuszokkal számolunk (pénzügyek, hőmérséklet)akkor a nulla egyenlő lesz a semmivel, pl amikor van 10 almád és te 11 almát akarsz elvenni akkor ugye -1 almád lesz, na de ez nem lehet, elvetted a 10 almát nem maradt semmi, de te még eggyel több almát szeretnél elvenni dehát neked már nincs semmid, de a semminél nincs semmibb, amit én az almákkal most elakartam érni, kicsit kacifántosan fogalmaztam 😂, de sztem érthető. Nem is matematikailag akarom nézni a mínusz számokat hanem filozófiailag.

[@tamasfenyo8450]

​@@martonmezey2954Semmibb mint a semmi. Mint mikor még a csönd is elhallgat 😂

[@cream69pi314]

Minden szám közelebb van a nullához, mint a végtelenhez

[@cream69pi314]

Minden szám közelebb van a számegyenesen bármelyik másik számhoz, mint a végtelenhez

[@Throrma]

Köszönjük Pi, ez kár hogy nem hangzott el a videóban

[@i3fanatic]

Az idő végtelen. Előre és hátra is. Ha így van, akkor a mostani pillanatot soha nem érhettük volna el. Azaz logikus hogy volt egy kezdet. De hogy lehet kezdete valaminek ha semmiből nem lehet valami? Ha meg volt valami akkor az mindig is kellett hogy legyen, tehát végtelen ideje létezik. Szóval akkor most mi nem létezhetünk, mert a végtelen multból nem lehet elérni egy olyan pontot ami végtelen messze van.

[@kistinka]

A portáscsaj hangja nagyon komoly!

[@krisztianracz6796]

hát nem tudom, a végtelennel matekozni inkább tűnik filozófiának

[@tamasrozsa5028]

Hat igen vegtelen nagy szam sincs, de mint megkozelites hasznos.

[@gmeszi.]

A végtelen matematikai szempontból nem egy konkrét szám így számolni vele értelmetlen, ézért használnak közelítőt amit behelyettesítenek. De ebben az esetben nem lehet kimondani hogy a megoldás helyes. Ez egy kifejezés mint a nagy, kicsi annyt tesz ismeretlen ez a szituáció nem egzakt túl meghatározható.A matek tele van ilyen paradox szitukkal. Gondoljunk csak a felezésre mindent addig lehet felezi ameddig van kapacitásod számolni. A vaóságban végtelen nem bizonyított és nem is bizonyítható.

[@kornelpoloskei4860]

Végtelenül hálás vagyok! :) Meg végtelenül frusztrált is a videó után, de ez legyen az én problémám! :D

[@Leslie_Von_Strong]

Eddig volt valami elképzelésem a végtelenről, de a videót megnézve, most már még annyira sem tudom mi a végtelen mint azelőtt. Matematikailag értelmezhetetlen a végtelen. A végtelen egy másik dimenzió. Egyszerre van is, meg nincs is. Van még egy egszerű példa a végtelen szemléltetésére. Semmilyen képlet nem kell hozzá. Elég csak egy távolságot venni, lehet bármekkora. (1mm, 1m, 10000km stb) Ezt a távolságot meg kell felezni utána azt is meg felezni és így tovább addig amíg 0 mm nem lesz a távolság. Ez lehetetlenség. Végtelenszer lehet felezni a távolságot akkor sem érjük el a nullát. A végtelennek nincs értelme, értelmezhetetlen. Amúgy a görbét meg ki lehet egyenesíteni és azt már meglehet egyenes vonalzóval is mérni.

[@Andbovi]

Pedig pont fordítva van: a való életben nem igazán értjük, de a matematikában elég jól értelmezhető, és jól lehet vele dolgozni.

[@hackflux_]

A vegtelen szerintem egyszeru csak a mi hozza alasunkal van a baj ! Itt egy egyszeru pelda : En most elkezdek szamolni ! 1 , 2 ,3 ,4 ,5 ... na meddig szamolok ? Barmit is fogsz mondani tevedni fogsz hiszen nem fejesztem be a szamolast es te olyan idopillanatban szeretnel valamit szakaszosan megerteni (azaz lemerni ) aminek nincs itt az ideje meg , hisz a fojamat nem alt meg ! Magyarul ! ameddig en a szamolast nem fejezem be en a vegtelenbe szamolok , hiszen a szamolasomnak nincs vege .... Ha te ezt a fojamat alatt probalod lemerni es meghatarozni hisz neked nincs idod kivarni az en szamolgatasaimat , akkor az a pontos eredmenyed lessz hogy vegtelen ! AZAZ ! - a vegtelen nem egy szam , es nem is csak egy halmaz vagy szam sorozat , egyszeruen csak annyit jelent = fojamatban van A szakaszos felfogasunkba van a hiba , es konnyen elfilozofalhatunk ezeken , de a valosag ennyire egyszeru ! Vegtelen univerzum ? Persze mert az osrobbanas ota tagul , es a jelek szerint gyorsabban tagulhat a fenynel is , es nincs idonk es eszkozunk megmerni ezert johogy vegtelen ! Az elet minden teruleten van vegtelen - hisz minden fojamatban van , nincs olyan dolog ami statikus lenne - maximum csak az illuzioja - hisz azt nem teljes valojaban merjuk hanem egy adott idoperiodusban! Konkluzio hogy a felfogassal es a tudomany hozza allasaval van a gond hogy macsakul meg akar merni olyasmit amit nem lehet megmerni - hisz fojamatban van - es igy paradoxonokat kezd kitalalni amivel nem hogy megertse jobban hanem meg jobban osszebonyolitja sajat magat !

[@attilad6530]

A "folyamat" kicsit fájt

[@hackflux_]

@@attilad6530 mármint?

[@justStevee83]

A gondolat kísérlet egyetlen baja, hogy végtelen mennyiségű vendéget a recepciósnak végtelen ideig tartana megkérni, hogy költözzön odébb 😂😂 Így ebből lenne a Végtelen történet...

Hangosbemondó ;)

[@justStevee83]

@ Általában hotelekben nem nagyon van ilyen... Illetve mi van ha a vendégek egy része éppen hangosan hallgat zenét, fülldugóval alszik, netán építkezés folyik a hotel mellett és nyitva van pár vendég ablaka :D

@@justStevee83 És mi van, ha csőtörés van, vagy áramszünet? Örülök, hogy elkaptad a lényeget! ;)

[@justStevee83]

@ a lényeget teljes mértékben értem, a gondolat kísérletet magát is ismerem közel 3 évtizede. Itt csupán vicces módon arra próbáltam utalni hogy ha így nézzük a gondolat kísérletet is végtelen dolog befolyásolja... De látom ez meg neked nem jött le... Nincs ezzel semmi gond

[@user-xp8is4if2p]

@ Akkor mi van ,ha egyszerre költöznek és már kijöttek a sajátjukból ,de még nem foglalták el a +1. szobát? Ha mindenki a folyosón van ,akkor minden szoba üres. Egy szállodában nem fizikai foglaltság van ,hanem lefoglaltság. De elolvastam a forrásvideódat. Most már tudom ,hogy ott 3 típusú végtelen van és a "végtelen számosság"-al lehet számolni. (Olyan végtelen ,melynek minden elemét megtudhatjuk ,ha végtelen időnk lenne.)

[@nikisz3858]

A végtelennel gyakorlati értelemben először japán írásjegyek tanulása közben sikerült megismerkednem. 😅

[@szucsi0]

Azt akarod mondani, hogy ha fogok egy nagyon-nagyon hosszú mérőszalagot és a végével elkezdek sétálni Zuglótól Lisszabonig, akkor nem fogok pontos adatot kapni a két hely közötti távolságról?

[@sakkmatt]

Ha fémből készült a mérőszalagod az a Portugál melegtől kitágul. Nem kapsz Magyar pontos értéket.

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv köszönet 2023.10.30.

[@sakkmatt]

Üdv szívesen.2023.12.20.

[@Tankrongalo]

A végtelen definíciója: Egy sör nem sör, két sör fél sör, négy sör egy sör, de egy sör nem sör....

[@mikloszambo7321]

10 perc körül, Cantor egy igen érdekes paradoxont hozott létre, az hogy jelenleg ez az elfogadott megoldás, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a lehető legjobb megoldás. Végezzünk egy gondolat kísérletet, de legyen egy kiinduló feltételünk, mégpedig hogy egy halmaz elemeinek számossága nem változik attól függően, hogy milyen sorrendben számoljuk össze az elemeket. Legyen az első halmazunk (1,2,3,4,5,6). Ha sorban megszámoljuk az elemeket akkor a számosság 6, ha először megszámoljuk a páratlan számokat azok számossága 3 ezt leírjuk, majd megszámoljuk a páros számokat azok számossága is 3, ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor az eredmény szintén 6. Ezzel a halmazzal nincs probléma. Ha halmaz a pozitív egész számok halmaza, és a sorban számoljuk az elemeket 1,2,3.... akkor a összes elem számossága végtelen (elnézést nincs végtelen billentyűm), de ha máshogy számolunk először csak a páratlan számokat 1,3,5... akkor ezek számossága végtelen, ezt most írjuk le, majd számoljuk meg a páros számokat 2,3,6... ezek számossága is végtelen ezt is írjuk le. Hiszen se a páratlan se a páros számok összeszámolása során sem számoltunk bele egy olyan számot sem ami ne lenne tagja az eredeti halmaznak, mégis ezzel a módszerrel, ha Cantor megoldása jó, márpedig igencsak jónak tűnik, nemcsak elsőre, sokadikra is, de mégis az jön ki, hogy a halmaz elemeinek számossága: végtelen+végtelen szemben az első számolás eredményével ami csak: végtelen. Vagyis végtelen+végtelen=végtelen. De ez az egyenlet nem működőképes ahogy 3:10 körül említésre is került.

[@solymosiadam3639]

"Utazás a végtelenbe" a trip to Infinity(2022). Agypukkasztó Netflixes doku film! Ez jó téma. Köszönjük!!!

[@sammie2753]

Remélem ezt olvasod! Einstein egyik mondása: "A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos." A komment szekció bebizonyította Einstein igazát legalábbis a mondat második felére vonatkozóan! De gondolj bele, megéri a végtelen emberi hülyeséggel foglalkoznod? Csak végtelenül felbosszantod magad!

[@Andbovi]

Top komment!😊

[@user-dd2rt4ek1f]

Ez a szállodás dolog így, értelmetlen! Ha végtelen számú a szoba, annak nincs kezdete sem. Tehát az egyes számú szoba nem létezhet, hiszen az egyenlő a kezdéssel, ami a végtelen egyik vége lenne. Éppen így a természetes egész számok halmaza is csakis úgy végtelen, ha a negatív számokat is belevesszük. Ez olyan, mintha egy cérnaszálra mondnánk, hogy végtelen, miközben az egyik végét éppen foglyuk. Nem ismert, hogy hol a másik vége, de ugyanakkor a kezdete, azaz az innenső vége ismert, tehát nem végtelen.

[@lajoskovacs1052]

Ez így nem igaz... Bocsi....

A pozitív egész számok is végtelen, mégis van első eleme. Egy félegyen is végtelen hosszú, mégis van eleje.

[@user-dd2rt4ek1f]

Ezért utáltam a matekot világ életemben! Bármit bele lehet magyarázni! Ha egyszer van az adott félegyenes, annak egy vége ismert, de a másik ismeretlen. Nem végtelen, hiszen van kezdete! És a másik irányból nézve, jól látható a vége, csak a kezdete ismeretlen! De nem végtelen. @

@@user-dd2rt4ek1f Én pont azért szeretem a matekot, mert nem lehet semmit máshogy érteni. A félegyenes végtelen, ehhez nem férhet kétség.

[@bencedobos5439]

nem ELEJetlen, hanem VÉGtelen

[@Throrma]

Nagyon szépen köszönjük! Igazán érthető volt, habár amikor azt mondtad, hogy ha nagyon nagy számra gondolunk, akkor arra számítottam, hogy megemlíted Rayo's number-t, de igazán nem fontos ehez a témához. A kérdesem, hogy lesz-e a komplex számokról videó? Habár ez inkább matek-fizika rész és nem tudom mennyire kapcsolódik az űrkutatáshoz, de szívesen látnék egy videót róla tőled 😁

[@lajoskovacs1052]

Jópofa volt, szellemes. Habár a 17:20 felé lévő megközelítés nekem kicsit sántít.