Nikkel - Vas akkumulátor. Igazi "nehézbombázó", nehezen kezdi ki az idő vasfoga. Megépítem kicsiben

[@imoc7344]

Alaszkában ...stb. az erdőkben lakott területeken kívül is. Ni vas akumulátorokat használnak napelem,szélkerék mellett . Megbízhatósága miatt. Gábor nagyon jó kísérletet választottál. Köszönjük.❤ Csak így tovább.

[@upcbudaors1040]

Öveges professzor méltó utódja, nagyon szeretem a videóit.

[@zoltanantal6122]

Mint mindig, lényegre törő és részletes videó. Köszi Gábor!

[@zoltangedai2910]

Gábor. Holnap péntek 😊 Szeretettel várjuk a kísérlet eredményét. Hajrá Gabi!

[@ordasigabor]

szia, ott lesz holnap 18:00-tól a csatornámon a folytatás

[@feri976]

A bányász lámpákban is ilyent használtak 2 cella. Még van itthon egy, több mint 40 éves és még működik.

[@zoltangedai2910]

Nagyon régen olvastam erről a típusú akkumulátorokról. A leírás szerint télen kálium - hidroxod helyett nátrium - hidroxid oldatot használtak. Kevesebb energiát lehetett belőle kivenni, de működött. Talán érdemes lenne ezzel az oldattal is kipróbálni, ráadásul a nátrium- hidroxid könnyebben is beszerezhető. Várom a kisérleted eredményét, jó munkát kívánok hozzá.

[@attilaborsai7724]

Amikor a MÁV-nál voltam távközlő műszerész a 60-as évek vége felé, elemlámpa helyett a teherkocsi rendezők, forgalmi szolgálattevők stb. kézilámpáikhoz, valamint az LB távbeszélő készülékekhez 2 cellás műanyagházas Ni-Fe akkumulátorokat használtak az újratölthetőség miatt, szárazelemek helyett. A régebbi vasúti személykocsikban is ezt a típusú akkumulátort használták a kocsik éjszakai világítására, a töltést a kerék tengelyvégre szerelt dinamó biztosította menet közben pufferba.

[@homokszem1]

Mindig eltalálod, hogy mi érdekel! Szuper! A kálium-hidroxid helyett lehet használni nàtrium-hidroxidot is?

[@gaborpichner3970]

Már nekem is eszembe jutott, nagyon kíváncsi vagyok az eredményre!

[@bankimajki]

A háló amit a lemezek közé tettél nagyon lefogja a folyadék áramlását a lemezek között. Oda olyan távtartó kell, ami nem tud zárt részeket lefogni a lemezek között. Mondjuk pár cm2-enként egy pötty. És azok is csak mondjuk függőlegesen vannak összegoatva a szomszédjaival. Összességében tetszik a terv.

[@Fizband1]

Kis elírás:"- túltöltés esetén sok ház keletkezik (HHO)" "- túltöltés esetén sok gáz keletkezik (HHO)" Nagyon jó kisérlet, imádom a videóidat.

[@ordasigabor]

kösz, javítottam

[@CsibeBiGa]

Anno az Operaház pincéjéből valami 110 darabot trógeroltunk ki, darabonként 70kg-osak voltak, így bő 7 tonnát. Kettesével voltak egy-egy boxba rakva, ebből fűzték fel a szünetmentes táp tárolóját.

[@LajosKiss-c4x]

Az egyik elektród a vas, a másik elektród a kálium - ami az elektrolitban van - a nikkelnek csak kivezető szerepe van. ( a formatálás a vaslemez felületének részbeni oxidációját jelenti ) Alapvetően a kálium és a vas elektronnegativitásbeli kűlönbségén alapszik a működése. Régi középiskolás függvénytáblázatban található olyan Mengyelejev-táblázat is, amiben az elemek mellett szerepel az elektronnegativitásuk. Töltéskor vasoxid-hidroxid keletkezik a vaslemez felületén közben tiszta kálium rakódik fel a nikkel lemezre ami lemerülés közben visszaalakul sima vasoxiddá, a kálium meg ezalatt visszamegy az oldatba. Elvileg gázfejlődés nélkül is működtethető a rendszer teljesen zárt buborékmentes túlnyomásos üvegtartályban. Azzal persze rendkívüli problémák lépnek fel: 1. az üvegtartály abban a pillanatban szétreped mikor ,,elfogynak" a megosztható ionok mert rendkívül gyorsan túlmelegszik. 2. a másik még nagyobb probléma ha villamos-kavitáció segítségével kezdjük tölteni. NA ARRŐL MÁR NEM SZERETNÉK ELMONDANI SEMMIT !

[@otto9001]

Én is régóta agyalok valami olcsó energia tároláson ami esetleg még hosszú élettartamú is. A keresőben mutatott kép a microenergia oldaláról származik amin Iron Edison akkuk vannak. Rákerestem a gyártó cégre, és kiderült hogy tavaly megszűntek létezni. Van sok kínai is, de ahhoz drágák azok is hogy kísérletezzek velük. Ha valamennyire működőképes lehet a házilag épített, akkor lehet hogy én is bepróbálkozok egy saját építésű akkuval.

[@PéterVajda-w9z]

Sajnos fontos az energiatárolás, mert az orrunknál fogva vezetnek !

[@myth532]

Nagyon régen még egyes vasúti kocsikon volt tengelyvég-generátor, azok ilyesmi akkukat töltöttek, hogy legyen világítás az álló kocsikban is. (talán 24V-os volt a rendszer)

[@torpemonguz]

Én láttam egy zseptelep kapacításút.. kb 2 kg.. olyan 35-40 èves.. még müködött..

[@fonix68]

Az, hogy egy aksipakk hany amperrel tölthető, csupan elhatározas es pénz kérdése, azaz hanyat kötsz sorba es hanyat parhuzamosan.

[@fonix68]

Jövő héten kormosan, égnek álló hajjal jelentkezhetsz. 😊😊

[@istvanp21]

Hello esetleg lattal e mar ilyen Pakisztan kornyeki akkumlator felujito videokat esetleg velemenyezned egy hasonlo videoban ?!

[@ordasigabor]

gumipapucs a védőfelszerelésük .... én úgy bottal sem piszkálnék egy akkut. Na meg azt a savas gőzt lélegzik miközben cigiznek... A hosszú élet titka mindez.

[@istvanp21]

@@ordasigabor En konkretan az akksiba kerulo altaluk barkacsolt/ felujitott cellakra es azok anyagaira gondoltam :D . Mint hogy most te is cellakat "barkacsolsz".

[@ordasigabor]

Az az akku nekik biztosan jó. Veszélyes, én inkább kihagyom ez a témát.

[@imopbimopb324]

A festés teljesen felesleges. Viszont egy dologra felhívnám a figyelmet, a káliumhidroxid megköti a levegő széndioxid tartalmát. Zárt dobozba kell tenni, egy szeleppel, ami kiengedi a gázt, de a széndioxidot nem engedi be.

[@laszloblue3611]

Ipari felhasználás. Láttuk, hogy a savas, 40wh/kg tud, míg a Ni De 25wh/kg. Élettartamra pl egy jó savas munka akku 10-12 évet is tud, míg ez a Ni legyen mondjuk kereken 4x szorzóval. De 1.Hol van a károsodás nélküli puffere? 10-100? 20-90? 5-95? És most jön a lényeg. Előállítási ára kWh? Savasnál pl 12V 85Ah ~1kWh ebből 0,5kWh a hasznosítható. (Ja, és ha ciklus álló is 1000-1200 ciklust bír? De akkor már nagyon prémium, kvázi targonca szerkezetű akku. És ott van a gondozás. Bár ha ipari méretű a targonca akku, az átszellőztettett oxigén+ hidrogén egy egyszerű benzines, feltöltővel rendelkező agregáttal hasznosítható! Lásd pl. Füredi úti erőmű, amiből csak Budapesten van több, lassan fél évszázada! Nagyon várom, hogy legyenek a napelemeket pufferelni képes gravitációs, és akkus pufferek.

[@Csabakiralyfi1]

A 20%-os KOH a gumi rögzítést nagyon gyorsan el fogja marni. Alkalmazz helyette valami más nem vezető anyagot. Meg a szívószál lúgállóságában sem bíznék.

[@fonix68]

A hidrogen mellett oxigénnek is kellene kiválni. Ez így együtt nem egy életbiztosítás, nagyot tud szólni. Az oxigen mondjuk mindenképp ott van...😊

[@ordasigabor]

ez egy vízbontó, így HHO keletkezik töltés közben.

[@fonix68]

@@ordasigabor igen , erre utaltam

[@kissattila3486]

A gumi és festék szerintem nem bírja elviselni tartósan a lúgot.

[@ordasigabor]

ez így van

[@fonix68]

A sóaksi nulla voltig meríthető. Nálam alifepo4 aksiknal is menet közben változtatom a töltési áramot 5 ampertől 45 amperig a bent levő energia es a fesz függvényében. Reggel 45 aztán délutan 20 aztán 5, ha 28 voltra felment.

[@ordasigabor]

szia, hol vetted?

[@fonix68]

@@ordasigabor banggod 3 db 2.5 kwh 24 volt buta bms de az eusannal most olcsobb lanpwr 3 hónapja mennek eddig jó en 25 eves jubileumnal fekete penteken vettem olcson

[@karolyllh1242]

A vasúton a MÁV a máinapig lúgos akku van a vagonokon Igénytelen évekik el van.

[@ordasigabor]

És gondolom nem fújja el a szél, olyan nehéz.

[@karolyllh1242]

Igen kék a pulman kocsik alján közép tájon az a két méterszer cirka 60 centi magas vas ládában van. A töltö generátor vagy dinamő nem tudom mi van, az pedig a forgózsámolyon.

[@fonix68]

A hidrogént meg azonnal el kell égetni.

[@jozseffo]

Szervusz Gábor! Ennek a vas- nikkel akkunak van valami köze a diesel mozdonyok, elektromos targoncák lúgos aksijaihoz? Inas koromban (73-76) sokszor szedegettük ki a mozdonyokból a rettentő nehéz lúgos aksikat .

[@ordasigabor]

szia nem hiszem, h a mozdony segéd akku vas-nikkel volt korábban. Remélem valaki meg tudja írni milyen is volt az régen

[@jozseffo]

​@@ordasigaborAz tuti hogy lúgos aksi volt, meg nagyon nehéz. Viszont nem segédakku volt hanem a fő áramforrás. Azokon a mozdony motorokon 2 db akkora önindító volt, hogy ketten tudtuk kivenni ha javítani kellett. Oda kellett a power, de a nagy, nehéz lúgos aksiból is volt benne azt hiszem 20 db. Azokból a diesel mozdonyokból még bőven látni dolgozni, persze főleg csak helyi tolatási- vontatási munkákon. Bocs, hogy elkanyarodtam az eredeti témától, de mivel ez közel 50 éve történt velem, nosztalgiáztam is egy kicsit😁.

[@zoltangedai2910]

Igen. A vasútnál, vagy targoncáknál használt lúgos akkumulátorok ugyanezek voltak, mint amivel Gábor most kísérletezik.

[@jozseffo]

@@zoltangedai2910 Köszönöm! A részletekre már nem emlékeztem, nem ma volt, azóta meg nem volt dolgom velük

[@zoltangedai2910]

Meg tudjátok írni, milyen lúgos akku jöhetett még szóba a vasútnál? Ezüst- cink akku nem hiszem, az túl drága lett volna. Ha jól emlékszem, ilyen elektródákkal katonai alkalmazáshoz gyártottak ilyen akkukat, de az élettartamuk néhány évre volt tehető.

[@Benimokus]

Van valami számitási módszer illetve szorzó hogy 1x1 cm nikkel lemezfelület mennyi ampert tud , mert a régi autó aksiknál a magyar E tip lemezfelület 17. A. tudott (emlékezetem szerint ) . Igy a 6 E 5 aksi 85 Ah jött ki mert a + lemezszámot kell alapul venni . gondolom ennél is a + lemez a nikkel lesz ... Ennél az aku tipusnál a + - lemezközti szigetelésnek rácsszerkezetűnek kell lennie ?

[@fonix68]

A vashoz nem forrasztottam volna, inkább csavarozas,, 2 csavar, rugós alátét, a nikkelt ugyanott nagyobb atmérövel szigetelővel, az átellens sarokba fordítva, elterö atmérövel furatok, menetes szár...

[@CIRMOSOFT]

Jobb lett volna papír zsebkendő a fekete rácsok helyett. Illetve ha már házi akkumulátor gondoltál már az ECET-re mint elektrolit vagy a BOR-ra Esetleg SÖR-re buborék nélkül. Tányérba is teheted volna és HUBERTUS-al vagy UNICUM-mal fel locsolod nem kell sok elektrolit.

[@janyjozsef]

Apósomnak volt egy állítása szerint 50+ éves. És teljesen jó volt. Ha vas súlyban számolom, akkor a 480Wh 25kg. És pl 20kg vas van benne. A vas most kb 600HUF/kg. 20*600 = 12.000. 10x1.2V => 12V. Azaz 4.8kWh kijön kb 120.000+ összegből. Ami nem olyan rossz. Tekintve, hogy 1kWh LIFE kerül kb 100.000 -be ha meg akarom venni. Igaz abban elektronika, kommunikáció és minden egyéb is van.

[@laszloblue3611]

600Ft a vas? Németek kb 60 ért veszik az Oroszoktól. Méh telepen is szerintem 100Ft alatt van, március adok le kb 20-25kg, nem lesz sókkal 500ft felett. Na de mi köze van a Ni akkunak a vas árához? Ólom kb ~500 Ft/kg, egy 60-72-es akkuban van 10kg, mégis 30e egy akku, 1 év garival.

[@janyjozsef]

@@laszloblue3611 Én azt az árat írtam amiért átlagosan az ilyen vas lemezt meg tudom venni én. Nem nagyker árat írtam. Vagy hulladék árat.

[@Csabakiralyfi1]

Tartós használatra az 1mm-nél vékonyabb lemez nem esélyes. Az aliexpressen 1 db 100x100 mm-es 1mm vastag (azaz 10 cm3) nikkel lemez 15 dollár körül érhető el, ami ma kb 5600Ft. A nikkel sűrűsége 8,91 g/cm3 , ez akkor 89,1g. Ebből 62000Ft kilogrammos ár jön ki. Persze ipari méretben lehet, hogy a negyede, vagy tizede nem tudom. Ebből az 1kWh-ra jutó bekerülési ár nem tűnik olcsónak.