Szigeti Balázs: Amikor kialszik a fény (Atomcsill, 2021.09.23.)

Előadó: Szigeti Balázs (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: Amikor kialszik a fény, avagy a kompakt csillagok és megfigyelésük
Időpont: 2021.09.23. 17:00-
Kivonat: A kompakt csillagok jelentik a világító csillagok után visszamaradt hamut. Ezen csillagmaradványok - amelyek lehetnek fehér törpék, neutroncsillagok, fekete lyukak vagy egyéb egzotikus objektumok - rengeteg értékes információval szolgálhatnak a fizikusok és csillagászok számára. Közös jellemzőjük kis méretük, extrém nagy sűrűségük és viszonylag alacsony hőmérsékletük. Ennek köszönhetően belső szerkezetük rendkívül összetett, és jelentős kihívás elé állítja a jelenkor elméleti fizikusait. A fő nehézséget az jelenti, hogy megértésükhöz szükség van legkisebb objektumok leírására szolgáló részecskefizika és a legnagyobb objektumokat leíró általános relativitáselmélet ötvözésére. Előadásomban a következő kérdésekre szeretnék választ adni: Hogyan alakulnak ki a kompakt csillagok? Mit tudunk és mit nem tudunk a belső szerkezetükről? Milyen módszerekkel tudjuk őket megfigyelni? Mi a jelentőségük a modern részecske- és magfizikai kutatásokban? Mit jelent az álarc-probléma? Milyen megválaszolatlan kérdések maradtak a területen?
További információ: atomcsill.elte....

[@kalmangyarfas385]

Köszönet az előadásért, érdekes volt!

[@balazsszigeti7743]

Nagyon tetszett névrokon bár nem értettem semmit.

[@antalgyorgy3207]

Nagyon jó volt. Bőven túlmutat a szokásos ismeretterjesztő előadások tartalmán. Köszönöm.

[@zsenihabozo9152]

Kérdés: Hogy néz ki egy "HALOTT" csillag? Köszönjük az előadást!

[@garfield584]

Gyászosan :(

[@kavicsfekete1790]

Köszönöm nagyon érdekes. Nekem laikusnak már az eleje nem stimmel: Nekem a kvark villamos töltése elemi a neutroné nulla, a protoné 3 és az elektroné -3

[@balazsendreszigeti8016]

Hivatalosan az elektron töltésének tekintjük eleminek (-1,6 * 10^(-19) C), ami ugyanannyira oszthatatlan, mint amennyire most a kvarkokat tartjuk. Semmi sem tiltja, hogy máshogy definiájluk, de van pár érv ami logikusábbá teszi ezt a felállást. A kvarkok elemi töltését eleminek nevezni azért nem célszerű, mivel a kvarkok elemi töltése nem ugyanannyi u,c,t kvarknak 2/3 * az elektron töltése, míg a ds,b, kvarkoknak -1/3 * az elektron töltése. Másrészt az erős kölcsönhatás tulajdonságai miatt, ahogy az előadásban is elhangzott, nem lehet szabad kvarkokat megfigyelni, amit kvarkbezárás elvének nevezünk. A megfigyelhető részecskék mindig hadronok lesznek, amellyek töltése mindig az elemi töltés egész számú többszörösei lesznek.

[@annamariabudavari]

@@balazsendreszigeti8016 Hű! De jól leírtad ezt! Köszi! 🤗👍

[@miklosturzik5449]

"A csillagközi köd molekuláris hidrogénből és porból áll". Mi az hogy por? Milyen anyag?

[@tamasjarolics1117]

Eléggé vegyes. A port főként azért teszik hozzá, mert elképzelhetetelen hogy azon a részen ne legyenek más objektumok is. De közvetlenül nem lehet meghatározni hogy az ott éppen mi(ezeken a több köbfényéves régiókban). Ahogy az aszteroida övekben sem csak egyfajta aszteroida tartózkodik.

[@qki1002]

Én fizetnék egy pofa sört annak, aki megmondja hànyszor lehet hallani az előadàsban "és hàt". Az előadàs maga egyébként nagyon érdekes!

[@kingastadler461]

hello teso

[@DUNCZI]

Nagyon szar, ha valaki nem tud előadni. Egyetemeken ez nem fontos. Érdekes, hogy pont ott nem fontos.

[@htpaGeeForce]

Én informatikus vagyok. Az asszony bolti eladó. Én nem vagyok a szavak embere. Az asszony iszonyat nagy dumás. (meg még jobban is néz ki, mint én) Ha tönkremegy a számítógéped, melyikünktől kérnél tanácsot? Nagyjából így tudnám egyszerűen összefoglalni. :)