Horváth Ákos: Természetes atomreaktor egy afrikai uránbányában (Atomcsill, 2021.11.11.)

Előadó: Horváth Ákos (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: Természetes atomreaktor egy afrikai uránbányában
Időpont: 2021.11.11.
Kivonat: A gaboni Oklo melletti uránbányában 1972-ben felfedezték, hogy a 235U és a 238U izotópok aránya kisebb, mint az uránércekben megszokott univerzális izotópgyakoriság-arány. Az anomália magyarázata az, hogy kb. 2 milliárd évvel ezelőtt a bányában beindult egy folyóvízzel hűtött és moderált természetes atomreaktor, ami megszakításokkal kb. 800 ezer évig működött, elfogyasztva a hasadásra képes 235U izotóp egy részét. A teóriát a hasadási termékek anomális izotópgyakorisága is alátámasztotta. Vajon működhetett-e hasonló természetes nukleáris reaktor a Föld más tájain, és előfordulhat-e hasonló jelenség napjainkban is? Extra tudományos érdekesség, hogy ez a régmúltban lezajlott esemény a fizikai állandók lehetséges időbeli változásáról is szolgáltat információt. A hasadások után helyben maradt radioaktív termékek vizsgálata pedig a radioaktív hulladékok geológiai viselkedéséről tájékoztat.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/t...

[@rbelatamas]

szuperek az atomcsill eloadasai!

[@szonikuszuhany8643]

Horváth Ákos előadásait nagyon szeretem. A finom poénjai igen kedvesek!

[@akovacsapeter]

Tök jó és élvezetes előadás - a jó magyar kommentnyafogással körítve :(

[@jenohathazi920]

nagyon köszönöm

[@feherpeter7051]

Szuper, lehet majd a moduláris reaktorokról is előadást tartani? Smr , ha jól olvasam.ty.

[@zeha2546]

Nekem egy totálisan off kérdésem van: az előadó nem rokona néhai Horváth Tivadar színművésznek? Mobilon láttam az ajánlót és az arca erősen emlékeztetett rá...

[@tbtorro]

9:56-tól kezdődik az előadás, a többi bevezető.

[@andrasroka3770]

érthető, színvonalas előadás, köszönöm a lehetőséget, hogy láthattam. Lehet, hogy sarlatánság, de szöget ütött a fejembe, hogy ezek a "forró pontok" jelenthettek-e menedéket az élővilágnak valamely jégkorszakban. Esetleg köze lehet-e az esetlegeseb magasabb sugárzásnak felgyorsult mutációhoz a korai főemlősök fejlődése kapcsán.

[@elteatomcsill8013]

Az oklói reaktor kb kétmilliárd évvel ezelőtt működött. Akkor még nem voltak szárazföldi állatok, azok először kb 420 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A reaktor sugárzása tehát nem játszhatott szerepet ezek evolúciójában. dgy

[@andrasroka3770]

@@elteatomcsill8013 köszönöm szépen a választ, nem volt számomra egyértelmű, hogy mikor állt meg a folyamat.

[@Marcikutyaful]

Ezt a természetes atomreaktor témát már 1985-ben hallottam. És abban a gondolatban akkor össze lett kötve a felgyorsult mutációval.

[@PlayerZ_hun]

@@MarcikutyafulL ehet 1985 -ben még nem voltak képben azzal, hogy ez mégis mikor volt aktív dolog és ezért.

[@jozseflobozar5247]

Szuper egyszerüsítés! Köszi. Csk még annyi, hogy nekem személyesen jobban jön be 2°K melegedés környezetemben, mint 500°K. Az emelkedö CO² hatására növeljük a növények mennyiségét. A változás gyorsulása gondot okoz, de sem az emberiségnek, nagyon nem a föld élö természetének a vége, csupán a változása. Az összes foszil CO² a levegöben volt, amikor óriási növégyek és állatok éltek a földön. Bevallom - Paks, Syngenta, BASF és Bayer nélkül....

[@BiharyGabor]

Amikor az a CO2 a légkörben volt, akkor se ember, se civilizáció nem volt. Nem feltétlenül ezért nem volt, de tény, hogy nem volt. Azon a CO2-szinten az emberi civilizáció nem tud fennmaradni. Szerintem az emberi faj sem, de ez részletkérdés. Azzal nem mondtunk semmit, hogy az életet ennél nehezebb kipusztítani a Földről. Minket nem az élet érdekel általában, hanem az emberi civilizáció.

[@Akol56Peter]

Egy nagyon komoly tétel kimaradt a légkörből lekötött CO2 jelenkori formájából ami több nagyságrenddel nagyobb mint a fosszilis tüzrlő anyagok, vagy azok teljes elégetése. És ez a kalcium karbonát azaz a mészkő hegységek.

[@blizardo13]

11:47 Mi a 3-ik ?

[@janosfrancziszti5508]

Rengeteg tudás néha akadozva előadva. Kevesebb adat lassabban tálalva jobb lett volna! Egy tudatlan hagató véleménye.

[@szokezoltan5231]

Miert nem lehet ezt a 40 % ot tovabb novelni - esetleg 80 % ra ?

[@guglihule3149]

Mert ez szinte szabályozhatatlan és csak az alap terhelére jó.

[@Surmoka]

@@guglihule3149 dehogy szabályozhatatlan, további reaktorokban lehet szépen szabályozottan teljesítményt növelni. Többek között ezért épül Paks2.

[@crashw.7887]

Akkor kevesebb energiát kellene importálni az meg érzékenyen érinteni azokat akik eddig ebből éltek. Nem véletlenül voltak-vannak törekvések arra hogy nehogy energiafüggetlenek legyünk, pedig lehetnénk.

[@szokezoltan5231]

@@crashw.7887 na erre en is gondoltam , de allitolag be van tervezve a tovabbfejlesztes - ahogy Surmoka irta

[@karolyizoltan3750]

Érdeklődnék, hogy van-e arra utaló nyom, hogy valamelyik természetes reaktor működés közben eljuthatott-e a kritikus szintig? Erről nem hallottam az előadásban, de érdekes lenne, ha kiderülne, hogy az első atomrobbanás nem is emberi tevékenység eredménye volt.

[@sjsajhdashaggagya6589]

mivel ez nem dúsított urán, ezért aligha

[@belatorma4490]

Otto Hahn ?

[@vonyisz7205]

Akkor Lőrincz L. László nem viccelt, mikor erről írt :D

[@tiboygyerek]

Wow! ezt kifejtenéd? Érdekelne bővebben. Köszönöm :)

[@vonyisz7205]

@@tiboygyerek emlékeim szerint a Kő fiai sorozat valamelyik könyvében. Nem találom melyikben :)

[@tesz-vesz1985]

@@vonyisz7205 és mit is írt?

[@peterkiss85]

Nem igaz, hogy 2 izotópja létezik az uránnak. Még a természetben sem, ott van például a 234-es.

[@jozsefpazmandi1217]

Lehet, arra gondolt. Ld. : 11:48

[@ltviktor]

Pedáns tanárom már gimiben belénk verte, hogy RADIOAKTIVTÁS létezik. RÁDIO AKTÍV az egy egészen más dolog :D neki nem ragadt meg

[@iskolaklugpeter3768]

Neked meg az előadásból csak ez ragadt meg. IBM vagy ájbéem...nem hallottál még a magyar nyelvbe beépülő idegen eredetű szavakról?

[@DyegoLV]

Rádió Active Piu Forte Music

[@Tibor973]

Ez egy nagyon élvezetes előadás is lehetett volna, de sajnos nem volt az. Én még ilyen felkészületlen, előadót nem láttam. A saját "diáit" sem ismerte.. ÖÖÖÖ, dolog, történet, Ausztráliába(n)

[@Surmoka]

Próbálj te beszélni bármilyen témáról másfél órán keresztül úgy, hogy egyetlen tölteléxót sem használsz, okoska. Semmi baj nincs ezzel az előadással.

[@Tibor973]

@@Surmoka kár a személyeskedésért - okoska Tudja, ez nem egy spontán előadás volt, hanem egy tervezett. Fel lehet - volna - készülni rá. Nem 1-1 töltelékszóról beszélek, hanem a tudománytalanságról. Összehasonlítani egy nukleáris reaktort azzal, h munkába menet elcsúszunk a jégen….hozzáteszem: én támogatom a nukleáris energia felhasználását - értsd: atomerőművek. Javaslom megnézni Dávid Gyula előadásait. Nem a megértését, hanem az előadás stílusáért, és a “tudásért” ami az előadásban megnyilvánul. Természetesen tisztelem, ha önnek tetszett az előadás stílusa. 😊 szoktam másfélórás előadásokat tartani - gondolom Ön is.😊

[@gabormolnar7632]

Első blikkre egy közepesen rossz, vagy inkább rossz előadásnak gondoltam, de aztán belegondoltam, hogy mennyi mindent egyszerűsít le középiskolai fizikai fogalmakra, ami már becsületére válik minden előadónak. Persze ennek megfelelően sok irányban eléggé pongyola, de egészen szórakoztató és a maga módján fenntartja a figyelmet. Összességében kihozza valahol az egészet jóra.

[@Co1e_]

Engem csak az döbbentett meg hogy laptopból puskáz egyfolytában. :D így annyira nem hiteles.....

[@tesz-vesz1985]

@@Co1e_ nem hiteles? atomfizikai tanszéken dolgozhatnak kóklerek?

[@Co1e_]

@@tesz-vesz1985 bárhol dolgozhatnak kóklerek :D és nem azt mondtam kókler, csak hogy nem hiteles....Ha én is úgy tanítanék , hogy amihez elvileg értek azt laptopból lesném ...hát nem úgy jönne le hogy kisujjból kirázom a dolgokat mert ez a szakterületem ;)

[@goldenton]

@@Co1e_ miről beszélsz? Ha csak a diákat olvasta volna fel, nem lett volna 5 perc az egész...

[@perfectstrangers7673]

@@Co1e_ Ne viccelj már, néha ránéz hogy tudja mi a következő amiről beszélni akar, ez csak kötekedés ! Mennyire magyar ez! 🙂

[@08fear08]

The Witcher

[@janosvarga1167]

Nagyszerű hülyités... -rosszul tudom? Széndioxid kibocsátást teszünk minden kilélegzéskor a fák , növények ezt köszönik, belélegzik és cserébe oxigént adnak, EZ NEKÜNK JÓ, KÖSZÖNÖM.! Még egyszer "széndioxid" a szénmonoxidal ne keverjük , az más kérdés.

[@TeslaElonSpaceXFan]

Ki keverte össze? Nem vettem észre az előadásban, az időkódos hivatkozást írd már le amikor ezt állítja az előadó. Köszi. 6:30 körül beszél széndioxidról.

[@negarpi]

@@TeslaElonSpaceXFan Az előadó, embereket oktat olyasmire, ami valótlan. Nyilván az előadás témája nem a globális felmelegedés, de hiteltelené teszi a beszédét, ha valótlanságokat terjeszt. Mi módon lenne a széndioxid, a globális felmelegedés okozója?

[@BiharyGabor]

@@negarpi 😃

[@gabornemeth288]

@@negarpi Ez nagyon könnyen megválaszolható: a CO2 molekulák elnyelik a Föld felszínéről visszaverődő hősugarakat (infra), a molekulák hőmozgása pedig maga a felmelegedés. Itt jegyzem meg, hogy a közönséges vízpára ugyanilyen felmelegedést okoz, elég csak arra gondolni, hogy télen a felhőtlen éjszakákon mindig keményen fagy, a borús időszakban viszont enyhébb a hideg. Fura módon arra még nem gondolt senki, hogy az összes vízfelületet le kéne fedni, hogy ne párologjon már a légkörbe az a fránya üvegház hatású vízgőz.

[@negarpi]

@@gabornemeth288 Szerintem inkább a viz gőz a ludas az üvegházhatás tekintetében. A széndioxid, közvetlen a földfelszín közelében akar tartózkodni, mivel a légkőrt alkotó gázok egyik legnehezebb tagja. Jó a példa amit felhoztál, mert ha derült az ég éjszaka, a széndioxidtol megfagy a talaj de a felhőtől nembiztos.

[@balazsszoke2138]

A meghülyült világ szurrogátuma...

[@tothgyorgy8866]

Nem valami nivós elöadás.

[@bbotond2616]

Hat nem a te szinted bari. De nem aggodj mert egy lappal tovabb megy lady gaga.Kellemes szorakozast.

[@tothgyorgy8866]

@@bbotond2616 Tiszteletem Botond! A szintröl ezen a területen csak akkor tudhatsz feltélezni ha, tudod egyáltalán hogy kivel állsz szóba. Itt jobb lenne ha bemutatkoznánk egymásnak. 50 év óta foglalkozom a természettudományok több ágával, többek között a fizika számosterületével. Nekem nem a választott téma nem tetszet, hanem az elöadás egyes szakaszai. Tudatában vagyok a magas hazai tudományos szinteknek de, néha kritikát is gyakorlok. Üdv: Tóth György

[@baladar1353]

@@bbotond2616 Ha - amennyiben és amikor - egy előadó energiatermelésről beszél, az már önmagában komolytalan, ám az ELTE előadásain ilyesmit elkövetni túlmegy a határokon. A további nívótlanságokra nem is térek ki, Botond, te sem igazoltad, hogy méltó lennél a nevedre.

[@tesz-vesz1985]

@@baladar1353 miért komolytalan az energiatermelés?

[@baladar1353]

@@tesz-vesz1985 Azért komolytalan, mert fizikai alapigazság, hogy energiát sem termelni, sem megszüntetni nem lehet. Lásd: anyag- és energiamegmaradás törvényei. Energiát csak kinyerni lehet valamiből, ennek az általunk ismert leghatékonyabb módja a radioaktív anyagok bomlási hőjének hasznosítása. Valószínűleg az előadó is tudja ezt, csak nem jól fogalmazta meg az előadása szövegét.

[@doriczulak1470]

Érdekes téma, jó előadás, de fáj a fülem a szó végekről következetesen lehagyott betűk hiányától, helytelen ragozástól. Nem egy-egy szó esetében maradt le, hanem rengetegszer. (“-ban” helyett “-ba” toldalék, “az” helyett “a” névelő, “azér”, “valamiér”, “mer”, “akko”, stb.) Nem vagyok egy nyelvrendőr de ebben a mennyiségben nagyon feltűnő és zavaró. 🤷🏼‍♀️

[@harczymarczy]

A zoboralji nyeljárásban a határozott névelő egyalakú: a ablak. A szóvégi -t lekopása is mindennapos az -r- után elég sok nyelvjárásban. Beszédben ezek a dolgok még elnézhetők, írásban nyilván nem.

[@balazsszoke2138]

Szószátyár késztetésbôl táplálkozó selypegés...bocsátassék meg neki.

[@Akitlosz]

A névelő használatra nincsen nyelvtani szabály, a vagy az, tetszés szerint használható mindkettő. Eleve az a névelő csupán az az névelő rövidülése. Ebbe belekötni megalapozatlan. Az csupán szokás, hogy mássalhangzó előtt általában a-t használunk magánhangzó előtt pedig általában az-t, de ez nem nyelvtani szabály. Tetszés szerint használható mindegyik. Nem hibás a ablak vagy az az fal típusú használat sem. Előbbi a picit túl modern, az utóbbi a picit túl régies, de egyik sem hibás.

[@zoltansinka7521]

@@Akitlosz Így nyert létjogosultságot a "automatikus tárgyeset", ami szintén nem szerepel a nyelvtankönyvekben, de fog Nem teszek írásjelet a mondat végére, mert nem tudom biztosan: állítottam vagy kérdeztem.

[@Akitlosz]

@@zoltansinka7521 Mi az az "automatikus tárgyeset"? Nem hallottam még róla.