Mik azok az üstökösök? | #74 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

[@maartonvarga]

Nagyon jó videó lett!☄️☄️☄️ Igazából csak az zavart meg, hogy mindig amikor azt mondtad, hogy kométa, akkor mindig egy adag felvágottra gondoltam.

[@laszlobalazs3512]

Imadom a csatornádat. Vissza hozza a gyerekkoromat mikor kiváncsian figyeltem az eget augusztusban, vagy mikor hajnalban felkeltünk hogy szabadszemmel láthassuk a marsot. Minden videód után előtör belőlem a késztetés hogy leporoljam a teleszkópot :D

[@MetinLeviX]

Az első videóid óta követlek, és szerintem ez volt az eddigi legjobb! Nagyon élveztem, és szerintem ennek fő oka, hogy az új zene valami ELKÉPESZTŐen jó aláfestő. Látszik hogy nagyon sok munkát tettél bele, csak így tovább!

[@Feri8900]

Ismét egy szuper videó! Nekem hiányzik a jól megszokott régi zene! :)

[@blackbrain8547]

Nekem is.

[@BorderlineLae]

Csatlakozom :/ Persze a tartalom még mindig szuper! Köszönöm.

[@davidbognar9850]

Tartalom zseni, de a zene nekem is hianyzik🥺

[@kilegyekitt]

Nem a zene teszi a videót... 🤣🤣

[@hegedusgergelykende]

Nagyon érdekesnek találom ezt az egész univerzum témát, rengeteg tartalom van benne és ezeket nagyon jól dolgozod fel, kellően hosszú, friss hírekről is beszámolsz. Nagyon meg vagyok elégedve a csatornáddal és nagyon örülök, hogy rád találtam.

[@Vid.186]

Köszönöm! Ezek után más szemmel fogok nézni az égi lámpásokra! 👏🙂

[@janoscsernik5300]

☄️☄️☄️☄️☄️☄️ Nagyon jó témák és a videók is szenzációsak!!! Várjuk a következő napot mikor lesz videó!!!

[@attilanagy1161]

Remek volt!A Halley-üstökösnél megemlíthetted volna a Vega űrszondát is,aminek egyes műszereit a KFKI-ban készítették!

[@hummbonny7562]

Szuper, hogy erről készítettél videót mert most néztük meg a "Ne nézz fel! című Leonardo Di Caprio filmet a családdal és sok új információval lettünk gazdagabbak! Köszönjük! :)

[@blackbrain8547]

Király videó köszi szépen. Szerintem a régi zene sokkal jobban illett a témához.

[@gemikinew]

Ez egy igazán szép munka. Egyre jobb.

[@peterszilagyi1405]

Imádom ahogy elmerül a történelemben! Epikus lett a videó, látszik a fejlődés csak így tovább!

[@Throrma]

8:00 Egyébbként ennél az animáció pont rosszul mutatja, mert nem a naptól ellentétes irányba megy a csóva 😆 De egyébbként szuper informatív videó lett! Köszönjük

[@adorjandobra8590]

Szuper lett. Köszi, csak így tovább! ☄🌠

[@jozsefsikar3639]

Köszönöm a videót! Nagyon izgalmas! Rengeteg titkot, új felfedezést rejt magában az üstökösök kutatása, a felszíni anyagok elemzése.

[@jozefnovak7750]

Köszönöm szépen! Üstökös mindég nagyon érdekelt!

[@ivangulyas6184]

Mikorra várható a legközelebbi olyan kométa, amely szabad szemmel lehet látni az égbolton?

[@urkutatasmagyarul]

Az új üstökösöket általában pár héttel a legfényesebb pontjuk előtt fedezik fel, így nincs egy előre kész táblázat. Jönnek, amikor jönnek! :)

[@djmcs7060]

@@urkutatasmagyarul Akkor Armageddon film ezen része még be is következhet (hogy telibe trafál minket) és pár héttel előtte vesszük észre.

[@urkutatasmagyarul]

@@djmcs7060 Ha a Nap túloldaláról érkezik, akkor valóban későn fogjuk észrevenni, de arra nagyon pici esély van, hogy egy ilyen (a Naprendszerhez képest) aprócsak porszem eltaláljon minket.

[@lehelhardy5667]

Már megszoktam tőled a magas minőséget de ez most azt is túl lépte. Zseniális videó! Gratulálok!

[@oleevander7839]

Sziasztok! Nagyon tetszenek a videók, legalább 1x mindet láttam!! Így tovább!! Tudom nem ehhez a videóhoz kapcsolódik, nem tudom, hogy videóötletnek jó-e, lehet annál gyorsabb a válasz, szóval ha valaki el tudja magyarázni azt megköszönném. A kérdés ami felvetődött bennem a naprendszerrel kapcsolatban, plusz a többi csillag körüli bolygóval kapcsolatban, hogy mi határozza meg azt, hogy a bolygók keringési pályája hogyan alakul. Értem ezt úgy, hogy a csillag körül adott távolságban megfelelő sebességgel haladó atomok szép lassan összeállnak bolygókká(leegyszerűsítve), ez tiszta, de miért nem lehetséges az, hogy 1 adott csillag körül 2 bolygó pályája, pl. Föld-Mars, merőleges legyen egymásra, miért csak párhuzamos lehet. Szóljatok, ha nem érthető a kérdés, teljesen laikus vagyok. Előre is köszönöm, ha valaki tud ebben segíteni.

[@urkutatasmagyarul]

Teljesen érthető kérdés! A pályák közel azonos síkjának az oka a forgás. Képzelj el egy nyers gömb alakú pizzatésztát, ezt a pizza-mester megforgatva dobja a levegőbe azért, hogy a forgás kilapítsa. Ugyanez játszódott le a közel gömbszerű protoplanetáris korongnál. A forgás miatt a rézecskék 99%-ka egy közel azonos sík mentén kilapult. Ebből a korongból álltak össze később a bolygók! ;)

[@oleevander7839]

@@urkutatasmagyarul ÓÓ értem, erre nem is gondoltam, de teljesen logikus.Nagyon köszönöm a válaszodat, az értékes idődet! Főleg ilyen gyorsan! Türelmet, kitartást kívánok, és hónapról hónapra duplázódó feliratkozószámot!! Tényleg nagyon jók a videók, így tovább!

[@benceczirjak4313]

Nem gondoltam, hogy a csatorna fő epizód sorozatai alatt szóló zenéhez (ami ennek a videó elején is szólt [Fortress Eurpe]) felér (számomra) valamilyen zene is. De a mostani cáfolta ezt, ismét nagyszerű zeneválasztás. Köszönöm szintén ezt a nagyszerű videót és munkát!

[@balint_szoke]

Emlékszem a Rosetta űrszondára, és nagyon szomorú voltam, amikor a leszálló egysége nem horgonyzott le, és egy kifejezetten szerencsétlen, árnyékos helyen kötött ki a kométán, és így hamar E nélkül maradt. Nagyon szomorú és csalódott voltam. Aztán pár nappal rá bejelentették, hogy az akció így is sikeres volt, rengeteg hasznos adatot továbbított, én meg nagyon csodálkoztam, gondoltam, magyarázzák a bizonyítványukat. Ma már belátom, hogy azért tényleg így is sok hasznos információhoz jutottak, és azért ez így is nagyon nagy dolog volt, kb. 3/4 sikerként. A Stardust-ra és a nagyon érdekes Aerogélre is emlékszem (szívesen tartanék egy ilyet a kezemben, és még szívesebben dobnám fel, megnézni, hogy hogy repül, "lebeg", megközelíti-e a lufit 😄), hihetetlen klassz ötletekkel és megvalósításokkal állnak elő a mérnökök, ezért is klassz, hogy vannak feltalálóink/mérnökeink. Nagyon klassz, meseszerű rész volt, imádom az ilyeneket! 👍🏼❤ PS: Halley-nek meg külön nagy elismerésem, nagyon örülök, neki, hogy végül róla nevezték el az üstököst a megható ("én már nem fogom megélni, de ekkor és ekkor itt lesz") jóslata és tudós felfedezése, elmélete nyomán! Én akkor 12 éves voltam, mikor megérkezett, és nagyon nagy lázban égett az ország, ha jól emlékszem Csepregi Éva a Neotonnal énekelte meg a nagy slágert, az ment éjjel-nappal a rádióban, és apukám mesélt sokat az üstökösről, de őszintén mondom, gyerekként a szabad szemmel látottak nem hagytak bennem olyan mély nyomot, mint amilyet hagyna ma, sokkal inkább a felhajtás körülötte maradt meg a fejemben, és hogy apu milyen lázban volt (a Holdra-szállásról is nagyon szeretett mesélni, az feledhetetlen élmény volt neki - nem csodálom!).

[@MrThed999]

Csak így tovább! A szemem a csatornán már több mint egy éve

[@darthfoxy9239]

☄️ismételten még 1 informácioteli videó :3 köszönjök az üstökös legyen veletek☄️

[@imrelovei6874]

A végén az ISS felvétel az nagyon jó! Elmerengtem egy pillanatra. A napfelkeltével való vágás is jó lett! :)

[@MrRastaman72]

Jók a videóid, gratulálok hozzá! :)

[@petermizsei8998]

Vártam hogy a Rosettáról nézhessek egy színvonalas videót, de sajnálattal tapasztaltam, hogy nem derült ki, hogy végül meddig jutott el, milyen eredményekkel végződött az expedíció. Örülnék ha erről valamit írnál, ha már videót nem is készítesz róla. Egyébként jó kis videó volt.

[@antalszofi]

Üdv! nagyon jó lett, kis okoshoz lenne egy olyan ötletem, hogy mivel mérik a sebességet az űrben, mivel ott nincs légköri elllenállás, sem GPS, tippre égitestekhez viszonyíthatják, de sajnos ezt az összes rész megtekintése után sem tudom biztosra... Esetleg Giroszkóp segítségével a gyorsulás mértékével kalkulálhatnák vagy ilyesmi, ha egyszerű, és valaki tudná erre a választ, azt megköszönném...

[@catpool]

Mondjuk egy űrszonda esetén, a Földhöz képest a rádiójelek doppler hatásával.

[@Throrma]

Hát a sebesség az relatív, szóval mindíg valami viszonyítási ponthoz való távolodási gyorsaságból. Én is arra tippelnék. Viszont, hogy a kozmikus térben mondjuk egy galaxis sebességét milyen módszerrel számolják ki, abban nem vagyok biztos, de valahol hallottam valamit, hogy ott is egymáshoz viszonyítva mérik. Szóval támogatom az ötletet, én is kíváncsi lennék

[@catpool]

@@Throrma Egy galaxis sebességét is a doppler eltolódás alapján határozzák meg szintén a Földhöz képest. Ebben az esetben a galaxisból érkező fényt vizsgálják meg, hogy a benne lévő színképvonalak (tipikusan hidrogén) a vörös vagy kék irányba vannak eltolódva az alap helyzethez képest. A vöröseltolódás esetén távolodik, mig kék esetén közeledik felénk. Az eltolódás mértékéből pedig a sebességre lehet következtetni. Persze a módszer nem tökéletes az "oldalirányú" mozgásról nem igazán mond semmit, csak arról, hogy a képzeletbeli összekötő egyenes vonalán mi a sebessége. Nem tudom mennyire voltam érthető.

[@Throrma]

@@catpool persze ezt vágom, ez volt már egy régebbi videóban is, meg tudom, mi az a doppler hatás, általános iskolás fizika, csak ezzel ugye az a bajom, amit te is mondasz, hogy oldal irányban nem lehet vele túlságosan meghatározni és a Föld is ugye mozog, és nincs is a világegyetem középpontjában... szóval azért gondoltam, hogy nincs-e valami más módszer, amit alkalmaznak. Mármint hogy a doppler hatásból (amibe ugye az univerzum tágulása miatti vöröseltolódást is bele kell számolni) kiszámolt mozgás alapján ki tudnak-e számolni valami pályát és a gravitációs hatások alapján a galaxishalmazok matematikailag felírhatóak-e? Vagy valami ilyesmi, okosak a fizikusok, meg a matematikusok. Én csak egy mezei elektrotechnikus vagyok. Nameg azt nem is számolva, hogy az a fény, amit most vizsgálunk, az milliárd évekkel ezelőtti fény egyes esetekben, az óta sokminden történt, szóval ezzel csak egy korábbi sebességet lehet meghatározni, az óta már nem is ott van, nem is úgy néz ki és nem is ugyan akkora a sebessége, viszont ez már egy más téma 😅

[@v.k-k8410]

Én is megnéztem a Neowise-t, nagyon szép volt. Amikor láttam, hogy feltetted a 74. részt is akkor az első dolgom nem az volt, hogy megnézzem a videót hanem, hogy nyomjak egy like-ot. (Tétény, 9,5 éves)

[@jenokiss6036]

Szerintem jobb volna a régi hang. Olyan misztikus volt.

[@karakson]

Azta:D Baromi érdekes lett! Köszönjük szépen!

[@ma6matk421]

Tetszik a videó alatt hallható új aláfestő zene!

[@desandzsolt]

Tagadhatatlanúl nagyon illik az új zene ide, viszont én imádtam, beszippantott a régi. Ettől független határozottan jó választás az új is ^^

[@urkutatasmagyarul]

Lesz majd egy szavazás róla hétvégén, de tereim szerint mindkettőt fogjátok hallani a jövőben!

[@desandzsolt]

@@urkutatasmagyarul szerintem témától függően mind a kettőnek helye van a csatornán. Mind a kettő be tud szippantani és illik az adott témához. Egy percig nem éreztem hogy más lenne a videó és még illet is ide az aktuális zene, csak fura volt elsőre. Csak így tovább :)

[@Throrma]

Én konkrétan észre sem vettem, hogy volt a háttérben zene, annyira beleolvadt a videóba 😆

[@gergelypeszmeg7294]

Szuper lett, mint mindig. Amúgy a Neowise üstökösről csak én maradtam le? Pedig a Hale-Bopp óta várok egy szabad szemmel láthatóra. 😔

[@verdul]

Szia! Lehetne egy videó a csillagvámpírokról? Az utóbbi időben sokszor hallottam róluk, és mostmár érdekelnek.

[@markoracz2327]

Szia! Fantasztikus lett akárcsak a többi! Mi a szám címe ami a videó alatt megy?

[@zsoltgal4747]

Nagyon jó! A napszél még külön "megérne egy misét" véleményem szerint.

[@spontanvideok246]

Hát komolyan mondom lenyűgöző részletgazdag rendesen elmagyarázott video volt. Mint amit eddig is megszerettem a csatornádban.😍 A Halley Üstökös Csodálatos. Szerintem is a Vízkészletünket Üstökösök hozták a FÖLDRE. Amikor még a Jupiter ki se alakult vagy csak kialakulóbam volt és a fiatal Föld még növendék volt rengeteg Üstökössel találkozhatott amik becsapódásakor az Üstökösön lévő víz került a Földre. Csodálatos a Víz.😍😍😍Ezért kéne megóvni a Vízkészletünket, nem fossá szennyezni amit eddig csináltak. Mostmár szerencsére önkéntes Csapatok ezrei járják a Föld Óceánjait Tengereit, hogy a 10-20 évvel ezelőtt beledobált Műanyag hulladékokat és egyéb baromságokat kiszedjék. Volt is egy video erről már nem tudom mi a neve. De ott 2 év alatt olyan tisztára kipucolták az adott tengert, a sok műanyag flakon és más szeméttől, hogy valóságos Kristály tiszta lett újra a víz és a halak a korallok ismét benépesítették. Azóta is tiszta hála nekik.😍😍😍

[@urkutatasmagyarul]

A számítások szerint a Csendes-óceánon egy legalább Magyarország méretű lebegő hulladéksziget van, úgy hogy van még mind dolgozni sajnos...

[@spontanvideok246]

@@urkutatasmagyarul Szent Kleofás. Az hatalmas kiterjedésű.😱😱😱😱😱. Azt minél előbb megkell Tisztítani.

[@rbelatamas]

brutal jo lett a video

[@martonderhan9230]

Ezzel a háttérzenével együtt tökéletes lett

[@arika2547]

Nekem azért az előző jobban tetszett :P

[@levikranitz2440]

Ez az új muzsika marha király atmoszférát teremtett a témához

[@tamasfenyo8450]

Köszönet a videoért. Elmélkedés:Viszont ha feltételezzük hogy van olyan üstökös is ami nem tartalmaz nehéz vízet, akkor a 3 átlagából létrehozató egy olyan oldat amely a földi oceánok összetételét meg közelíti nem?

[@urkutatasmagyarul]

Olyan nincs, hogy nem tartalmaz nehéz vizet, minden vízben van nehézvíz, minden egyes cseppben a Földön, átlagosan minden 5 000-10 000-ik molekula ilyen. Olyan nincs, hogy egy üstökösön nincs nehézvíz.

[@tamasfenyo8450]

@@urkutatasmagyarul Ohh,mondjuk jogos ha a hidrogén az univezum leggyakoribb anyaga ez pedig annak a változata. Azért köszönöm a válaszodat még ha a kérdésemnek önmagában nem is volt sok értelme.

[@andrasmajtenyi94]

Lesz videó a csillagközi utazás lehetséges megoldásairól? Illetve a teleportáció mint megoldás szóba jöhet valaha az űrkutatás terén? Kvantuminformációk szintjén próbálgatják már a kínaiak ha jól tudom.

[@Wolffeco2]

Megkérdezhetem az animációk sajátok egyébként? Köszönöm az újabb ismeretterjesztést!

[@urkutatasmagyarul]

Ha találok, akkor már kész animációkat használok

[@chirsbeee]

A Halley-üstököshöz volt szerencsém 86-ban. Eléggé kisfelbontású, álszínes felvételeket lehetett látni róla. Persze én fekete-fehérben néztem otthonról. Elég hosszú műsort szenteltek neki. Nagy szenzáció volt.

[@markpozsonyi5660]

Nem csak deutériumos víz van hanem van olyan ami tríciumot tartalmaz (igaz az még kisebb arányban.) :-)

[@urkutatasmagyarul]

Nem akartam nagyon elsodródni a témától. ;)

[@Legolandere]

Szia! Nem üstökös, de kapcsolódik. A Perseidákról azt olvastam, hogy egy 133 èvente èrkező üstökös maradványai. Az merült fel bennem, ha ez így van, ès mièrt ne lenne így, akkor az üstökös ès annak maradványai is egyazzon irányba mozognak, nap körüli elipazis pályán. A hullócsillagok viszont össze-vissza szelik át az ègboltot: onnan ide, innen ida, fenröl le, lentről fel...... Mi ebbek a látszólagos "összevisszaságnak" a tudományos oka? Köszönöm

[@urkutatasmagyarul]

Hullócsillagok alapvetően bárhonnan érkezhetnek a légkörbe, de a Perseidáknál valóban egy üstökös "kipöfögött" darabkái hullnak a mélybe, ezek pedig javarészt egy irányból érkeznek a légkörbe.

[@MezgaTeszt]

Nem értem 7:39 nél. Az ort felhő belső része körülbelül 0,004-0,008 fényévre (6000-12000 csillagászati egységre) van a Naptól. A külső része akár 0,15 fényévre is elérhet (24000 csillagászati egységre). A legközelebb eső csillag kb 3,5 fényévre található. A gravitációs hatása gyakorlatilag 0 ilyen távolságban. Akkor hogyan térítheti el a pályájáról?

[@urkutatasmagyarul]

Nem kell ehhez nagy behatás; nem arról van szó, hogy a Nap körül keringő test egyszercsak nyílegyenesen elindul a csillag felé, csupán azt, hogy az eddigi pályájában zavar keletkezik, amitől mondjuk egy picit lelassúl. Ez már elegendő lehet ahhoz, hogy az ellipszis pályájának napközel pontja csökkenjen, ahol a Nap vonzó ereje már újabb hatást fejt ki az égitestre.

[@csorvasitamas9251]

Egyszerűen nincsenek rá szavak, hogy mennyire jó. Egy kérdés maradt bennem: mi a különbség az aszteroida és egy üstökös között, azon kívül, hogy az egyik csóvát húz a másik nem? Vagy az aszteroidàkról van-volt-lesz egy külön rész? És csak lapozzam fel a csatornát/ legyek türelmes? Azért az is dúrva, hogy annyi tartalmat gyártottál, hogy már nem is emlékszem az összesre pedig biztos, hogy minden egyes videódat legalább egyszer megnéztem! ( igen volt amit többször is... )

[@urkutatasmagyarul]

Nincs egy éles határvonal üstökös és aszteroida között. Alapvetően a száraz, tömör, nehéz elemekben gazdag égitesteket nevezzük aszteroidának, a fagyott jéggel teli, morzsalékos, könnyű szerkezetűeket pedig üstökösnek.

[@valentinhorvath6602]

Szia Mi a zene címe ami a háttérben szól?

[@urkutatasmagyarul]

Nem sokára bekerül a leírésokba ;)

[@lynt6352]

Galileo-ról lesz majd videó?

[@rbelatamas]

irto minosegi ismet az anyag 🎉 halas koszonet ❤

[@Stevemagyar123]

Szia, tudom, nem a videóhoz kapcsolatos kérdést teszek fel, remélem nem lesz baj. Amikor az ISS-nek az letelt az ideje, mi lessz a rajta található vízzel és táplálékkal? Elég az ISS-szel együtt?

[@urkutatasmagyarul]

El.

[@marykovacs]

Mielőtt az utolsó űrhajósok hazajönnek, meghívnak pár földönkívülit vendégségbe. Így nem lesz kajamaradék!!! 😁

[@urkutatasmagyarul]

Biztos őrült házibuli lesz! :)

[@henrikliszkai6924]

Várom már az augusztust😛

[@laszloilles52]

"A Halley üstökös 1986-ban járt utoljára a belső Naprendszerben, és 2006-ban egyben tudjuk újra megcsodálni." Azt hittem, egy nagyon régi videót nézek. De nem. Csupán az évszám nem stimmel. A Halley ui. 2006. helyett 2062-ben jelenik meg újra. 🎆

[@urkutatasmagyarul]

"...és legközelebb 2061-ben tudjuk újra megcsodálni."

[@laszloilles52]

@@urkutatasmagyarul Igen, most már pontos az év. Remélem, a mostani vidó nézői közül sokan fogják majd látni. Talán még meg is ragadhatják az üstökét, egy társas űrutazás keretében. 🙂

[@alterth2648]

És azt tudja valaki hol volt az üstöki csata?

[@petepaul2139]

...felmerült bennem a kérdés, hogy miért is vannak egy síkban a bolygók? kissé valószínűtlennek tűnik, hogy egy 3D-s rendszerben egy 2D felületre kerültek... Van erről már videó, melyról lemaradtam? Vagy lesz esetleg? // Más: Az is érdekel már egy jó ideje, hogy elvileg az összes bolygó tudna egyszerre együtt állni, viszonylag ritkán, de lehetséges... Mikor volt/lesz, milyen gyakran, van e csillagászati jelentősége, vagy csak érdekes tény? :) Kösziii!

[@urkutatasmagyarul]

Mivel a protoplanetráis massza forog, ezért kilapul. A totális együttállás szinte kizárt, de nagyjából 135 évente egyvonalba kerülnek (a Plutó nélkül).

[@petepaul2139]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm mindenki nevében, hogy a videókészítés mellett még a kommentekre is válaszolsz !! Hmm, érdekes.... csak 135 évente?? kozmikus mérékekkel viszonylag gyakran.... Utánaolvastam: a 6 belső bolygó viszonylag gyakran, 50-100 évente áll együtt, és legutóbb 1962 ben volt / Mégtöbb bolygó 2000.5.5.én igazodott egybe, mely legközelebb vizont 2675ben lesz...

[@davidnagy2894]

Egyes teóriák szerint mikroorganizmusok és vírusok is lehetnek egy üstökösben ezért volt rossz hírük a történelem során mert járványokkal katasztrófákkal azonosították őket. De ezt kideríteni a jövő feladata.

[@arpadszeiff]

Ha a csillagászok észrevesznek egy új üstököst, és az akár szabad szemmel is láthatóvá válhat, vagy gyengébb távcsővel. Hol lehet róla tudomást szerezni? Esetleg milyen címszavakat javasolsz a netes kereséséhez. Bevallom, nem lesem egyfolytában az eget.

[@urkutatasmagyarul]

Ha ilyen van, azt minden hirportál le szokta hozni, nem szeretnék egyet sem kiemelni, de ha követed a csatornámat, úgy is tudomást szerezhetsz róla! ;)

[@arpadszeiff]

@@urkutatasmagyarul O.K.

[@coolgearsteampunk2093]

A muzsika nem Carbon esetleg?

[@urkutatasmagyarul]

Nem

[@o-nagyendre8323]

Pont most néztem meg a Dont Look Up-ot 😂

[@marykovacs]

Csak egy apróság: a Giotto-ban nem ejtik az i betűt. ( ugyanúgy pl a Lancia-ban sem) Ez csak azt jelzi, hogy a mély magánhangzó előtt a g dzs-nek, a c cs- nek ejtendő (és nem g-nek vagy k-nak, mint az alapszabály szerint) Amúgy: SZUPER, MINT MINDIG!

[@urkutatasmagyarul]

Köszi a kiegészítést! :)

[@brancho4438]

A Perseidák, vagyis egy üstökös mögött hagyott "törmelék" hogyan lehet statikus állapotban? Ha nem keringenek a Nap körül, akkor gyorsan belezuhannának.

[@urkutatasmagyarul]

Az üstökös mögött hátrahagyott törmelék nem is lehet egyhelyben, akkor már minden 'átment' volna a Föld az évek során. Az üstökös mögötti csóva épphogy lassabb, mint az üstökös, és nagyjából ugyanazon a pályán halad, így tulajdonképpen a sokkal korábban levált porszemek azok, amik követik az üstököst, és ezen a csóván megy át a bolygónk évről évre.

[@brancho4438]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm, így már érthető!

[@somesz1]

Üss-tökös ! 👊🥊🍆

[@Throrma]

16:59 Nem lehet, hogy az üstökös becsapódás okozza a napkitöréseket? 😱😱😱😱 😆😂 azért jó, hogy odaírtad, mert tényleg sokakban felmerülhetett volna a kérdés

[@MrRastaman72]

A napkitörések okát legjobb tudomásom szerint Dr. Grandpierre Atilla (csillagász, fizikus, zenész, és író, ezenkívül ős magyarság kutató!) határozta meg elsőként a világon, amit más neves csillagászok is elfogadtak! 1991-ben emiatt is került be a "Nemzetközi Ki kicsoda" c. könyvbe.. csak el lett felejtve..

[@markpozsgai4645]

[@peteragocs4810]

Szóval a "csóvát húznak maguk után" kifejezés nem állja meg a helyét. ;-)

[@Satupofa]

Giotto-úgy ejtjük dzsottó...bocs.😎🚬

[@n0rtgaming917]

Egyszer egy 3-4 - es tanárom azt mondta, hogy azért húznak csíkot az üstökösök, mert az űrben ahogy SÚRLÓDNAK AZ ŰRBEN leolvad a KŐ róluk. Nem mertem mondani, hogy ekkora hülyeséget még a világ nem hallott. Ennél már csak azt szeretem jobban, amikor egy tanár azt tanítja a gyerekeknek, hogy az űrben nincs gravitáció...

[@urkutatasmagyarul]

Szerintem ekkor nem az üstökösökről, hanem a meteorokról beszélt.

[@n0rtgaming917]

@@urkutatasmagyarul Lehet. De akkor sem stimmel, hogy az űrben súrlódik.

[@ckrisztian47095]

A kómára nem hat a lendületmegmaradás törvénye? Ha esetleg hat rá, akkor viszont nem kellene elhagynia a magot, hanem csak körülötte kell, hogy maradjon, így viszont nem hagyna csóvát az üstökös.

[@ckrisztian47095]

Megvan a megoldás: A gáz a Nap ultraibolya sugárzásától ionizálódik, és kölcsönhatásba lép a csillagunkból kiáramló töltött részecskék, a napszél által szállított mágneses térrel. Emiatt anyaga lemarad a kómától és létrehozza a hosszú ioncsóvát.

[@boldizsarbibza490]

ha a vizet nem, de az eletet szerintem nagyvaloszinuseggel hozhatta egy ustokos

[@attilasipos2968]

"NASA’s Curiosity rover detects ‘alien burp’ on surface of Mars" A Halley-ből származó metán miért nem rökönyítetett meg senkit sem?🙂🙂🙂

[@peterkerepesi5816]

Nincsenek "normál" atomok és izotópok. A hidrogénnek 3 izotópja van: procium, deutérium és tricium. A prócium is egy izotóp, nem pedig normál atom.

[@urkutatasmagyarul]

Igazad van, köszi a kiegészítést!

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.05. Köszönet.

[@magorfia3503]

Mi az üstökös 🤔 Üstök → fején lévő haj 👍 Üstökös → hajánál fogva megragadott tökös személy 😂

[@kilegyekitt]

Edmond Halley is Isaac Newton and vice versa...🤣

[@Cloud26361-]

Kár hogy ezt a klippet nem raktad bele:D kzbin.info/www/bejne/oWKqe6Nsf6h9i5o

[@peterhirku1748]

🙄👏👏👏👍🙂

[@attilavarga8204]

....hat,ujat nem mondtal.

[@urkutatasmagyarul]

Te tudtad, hogy a Giotto 1986-ban indult? :O

[@torma993]

.

[@gyenesbalazs1977]

Uskotoe xkhajlu csilllag

[@CsabaGalaczi]

Amit láttam azt láttam két évvel olyan gyorsan történt csak egy nagyon fényes fényt láttam romániába csíkszereda zsögödi vagyok ezt nekem nem tudja le tagadni senki

[@urkutatasmagyarul]

Ha gyors volt, akkor nem üstökös, hanem meteor lehetett.

[@CsabaGalaczi]

Amit láttam azt láttam két évvel olyan gyorsan történt csak egy nagyon fényes fényt láttam romániába csíkszereda zsögödi vagyok ezt nekem nem tudja le tagadni senki álom amit láttam az hülye nem vagyok az láttam gyorsan történt nem tudom mi bizonyítani de láttam egy fény ugye egy csapott az orrom előtt minden tomtom fej

[@urkutatasmagyarul]

Vélhetően egy meteort láttál