Az e-autók alapjai: ez a technika irtja ki a belső égésű motorokat? | Vezess TV/Gajdán Miklós

A villanyautók már a spájzban vannak, és úgy tűnik a jövő mobilitása elkerülhetetlen nélkülük. Ezért Gajdán Miklóssal most az egész e-autózás alapjait vesszük át, technikai szemszögből.
Bőven van még mit mesélni, ha lesz rá érdeklődés folytatjuk a témát.
Feliratkozás a csatornára: bit.ly/VezessTV-feliratkozas
Ez a Vezess KZbin-csatornája. A vezess.hu Magyarország piacvezető autós lapja, havonta több mint 1,5 millió olvasóval. 2001-ben alapított magazinunkban évente 150-160 új autót tesztelünk itthon és a világ számos országában. Írunk használt autókról, haszongépjárművekről, beszámolunk a motorsport eseményeiről, kiemelten foglalkozunk a Forma-1-gyel. Cikkeinkben igyekszünk minden olyan témával foglalkozni, ami érintheti a közlekedés résztvevőit. Körüljárjuk az autóvásárlás, az üzemanyagok, a rendszámok, a gyorshajtás, az autójavítás kérdéseit, de nem maradnak ki a vicces történetek sem. KZbin-csatornánkon is megtaláljátok a fenti témákat, de a használt autókkal, az autók fogyasztásával, fedélzeti rendszereivel és a Forma-1 történéseivel külön, kiemelt sorozatokban is foglalkozunk. #vezess #teszt #autóteszt #üzemanyagár #autó
Web: www.vezess.hu/
Facebook: / vezess
Insta: / vezess
E-mail: [e-mail]

[@PowerUnbaised]

Minden tisztetem Miklós felé, imádom hallgatni, tanulni tőle. Látszik hogy élvezi. 👍👍

[@tssajo]

@@androidlast3329 Igazad van abban, hogy tényleg gyerekek számára is érthető módon magyarázza el a dolgokat, tehát alapszinten. Viszont szerintem nagyon sok olyan ember él ebben az országban (de nem csak itt) aki érettségi bizonyítvánnyal vagy akár felső fokú diplomával is rendelkezik, mégsincs tisztában azzal, hogy pl. hogyan is működik egy váltó áramú villanymotor. Szóval azért ha egy tipikus átlagember megnéz egy ilyen vidót akkor azért tanul belőle. Legalább az alap dolgokkal tisztában lesz. Az is valami.

[@SuperHondacx500]

Nincs is azzal semmi gond,csak azt látom problémásnak hogy ő is mindig a gyár által megadott tesztekre hivatkozik,nem pedig ő végzi azokat.Én leutánnoztam egy két gyári teszteket,főleg olajjal kapcsolatosan , és közel sem azt az eredményt kaptam amit a gyár megadott,Vajon miért? nem nehéz ezeket kitalálni miért dicséri minden gyártó a sajátját.Szakmailag minden tiszteletem az övé.

[@andrasaranyi4229]

@@tssajo Lesz a fenét.

[@andrasaranyi4229]

@@SuperHondacx500 Motorfékpadon vizsgáltad? mert az az igazi. mindennek ellenére az csak a bevezetés az erőmérő . csak tájékoztató.

Imádom azt az igazán mély szaktudását és azt is ahogy előadja. Mikibá for President!

[@helmetcam2484]

Eddig is követtem a videókat, de ilyen szépen még egy youtuber sem kérte, hogy jegyezzünk elő, szóval már rá is kattintottam a felíratkozás gombra :)

[@maestrohun]

Én már feljegyeztem magam! :) Tanárúr egy fantasztikus része az autós újságírásnak.

[@egykilenckilenchet]

nem lett jó az ábra gec :S megboritja a Porsche Hungáriát is a Tanár Úr

[@imrejona2991]

tényleg rossz helyre volt jelölve a töltőelektronika :D

[@egykilenckilenchet]

a bolond galamb fején meg ott a kenyér meg se birja enni

[@imrejona2991]

látom a lényeget megtaláltad :D ennek örülök

[@MrSatellite144]

Tuti, hogy leosztályozta :)

[@szj1989]

A Tanár Úrral nem bírnak :D Csak semmi buzulás de imádnivaló forma :D Ahogy és amilyen lelkesedéssel tudja magyarázni, marha jó de komolyan.

[@lacikeri3102]

Nagyon alapos és szakszerű bemutatás volt. Annyi apróságot megemlítenék, hogy a vontatásnál nem tölti túl az akkut. Fura is lenne, ha hegyről lejövet eldurranna :) Annyi hogy ha teli az akku akkor megszűnik a fékerő visszanyerés és nincs motorfék. A vontatás csak azért nem lehetséges, mert alapból lezárja a hajtóművet, hogy ne guruljon el az autó. N állásba kell tenni a váltót, de ehhez szükséges hogy áram alá lehessen helyezni az autót, vagyis működjön valamilyen szinten.

[@laszlototh6629]

Szép előadás volt, köszönet érte! Látszik, hogy nem csak érti, de szereti is amiről beszél :)

[@triod000]

Kiváló, érdekfeszítő előadás, ahogy az összes többi is a Tanár Úrtól. Köszönjük!

[@Bazs]

Nagyon klasszak a videók, Tanár Úr! Gratula és ezer köszönet!

[@scsi56]

Köszönjük Tanár úr. :) Remek tartalom újfent.

[@user-hk6ke7id7q]

Nagyon jó összefoglaló!

[@cenci6184]

kegyetlen hogy a tanár úrnak mekkora tudása van :D ilyen tanárokat minden suliba!! :D

[@DarenRudi73]

Na ilyen tanárok kellenének! Köszönjük!!!

Jelentem a Tanár Úrnak, hogy előjegyeztem. És nagy köszönet a lebilincselő videóért!

[@latoendre]

Szuper volt, köszi!

[@koczant]

Teljesen magával ragadott! Tátott szájjal hallgattam. Gratulálok!

[@nagykrisztianviktor]

Hálás köszönet a kimerítő fejtágításért. Talán ha a Tanár Úr egy kicsivel lassabban beszélne még jobb lenne. További sok sikert a munkájukhoz.

[@siposbalazs1020]

Itt található igazi érték! Köszönjük Tanár Úr!

[@gaborhirth2761]

Mekkora arc tetszik lenni kérem. 😀 Hatalmas fizika szeminárium 👍Még több ilyen videót, hajrá uram!

[@gatyi28]

Nagyon jo video . Meg több ilyet kérünk

[@istvanszijj7775]

Az előadáshoz csak gratulálni tudok, viszont elkezdtem számolgatni. Csak az én spekulációm: Azt nem tudom, hogy 1l benzin előállítása a kőolajból hány % hatásfokkal történhet. Talán az elektromos vonalat jobban meg tudom becsülni, a besaccolt százalékok nem biztosak, ha valaki konkrét értékeket tud mondani, kérném, hogy írja meg. Az elektromos autó energia átvitele a kőszéntől a kerekekig. Még hogy környezetbarát!??? Csak a megnövelt környezetszennyezés lesz átvíve a városokból a vidéki erőművekhez. Ennél nagyobb környezetszennyezőt nem is láttam, esetleg a gőzmozdonyt, meg a sűrített levegővel üzemelő autót. Szerintem nagyon is környezetszennyező az elektromos autó. Miért is? Mondjuk, legyen egy hőerőmű. -- A tüzelőanyag elégetésével jó esetben 50%-kal lehet számolni a hasznos kinyert energiát. -- Gőzturbina. A paksi turbina a legjobb hatásfokában is mindössze 40%, ezt a vejemtől tudom. -- Generátor, legyen jó, és legyen neki 90% hatásfoka. -- Feltranszformálás magasfeszültségre, hatásfoka legyen 90% -- A magasfeszültség elvezetése, elosztása, legyen 80%, mert a magasfeszültségű vezetékeken is tetemes energia veszteség keletkezik. -- A magasfeszültség letranszformálása, és elvezetése a konnektorig, legyen 80% -- Az akku töltő hatásfoka legyen 90% -- Az új akku hatásfokáról mélyen hallgatnak, legalább is nem találtam rá információt, legyen 60% És milyen lesz az 5 éves akku hatásfoka? -- Az autó energia hasznosítása a kerekekig, ha nem kell fűteni, legyen 90% -- -- Ha ezt összeszámolom, akkor megkapok éppen 5%-ot (!!!!!) -- -- Ha ezt a számot összevetem egy átlagos belsőégésű motorral egy autóban, arra 30% hatásfokot mondott Gajdán Miklós. A mérhetetlenül környezetszennyező akkuk előállításáról, és lebontásáról még nem is esett szó! Szóval, vélemény kéretik. Üdvözlettel!

[@csori23]

Gajdán for prezident! Öröm hallgatni azt a rengeteg tudást amit át ad. Respect ;)

[@xsugix1]

Tanár úr! A differenciál mű, illetve a lassító fokozat házán (ahol forgatta a bordás tengelyt), látható egy kis kapcsoló kar. Valamilyen mechanikus kapcsolónak nézem a lassító fokozat felé. Tudunk róla többet? Amúgy respect!

[@lacikeri3102]

Szerintem "Parkoló" állásban az rögzíti a kereket.

[@highhstan706]

Engem meggyőzött! Hétfőn veszek is egy VW e-up -ot, de lehet, hogy csak egy 7up lesz belőle.

[@loserock1]

Érdeklődő félig laikus vagyok és nagyon tetszik a csatorna!

[@spergusz]

Tiszteletem tanár úr!Egy pici észrevételem lenne azzal a kijelentésével hogy 30-40 éve nem tudtunk ilyen elektronikát csinálni.Bizony volt,van. Frekvenciaváltónak hívják a mai napig.Működése ugyan ez mivel a hálózati feszültséget egyenirányítja és utána lesz belőle tetszőleges frekvenciáju 3 fázis.A Li Ion akkut a laptopok elterjedése óta szintén ismerjük.Fantasztikus és részletes az összes előadása,melyet mindenki nevében köszönök.

[@andrasaranyi4229]

40 éve tudtam, hogy volt, de mechanikus. pedig de jó lett volna a kalickás motorokhoz.

[@KovGab8408]

Nekem az a kérdésem, hogy így mi lesz a benzin/dizel motorokkal? Fogják még fejleszteni azokat? Nekem eleinte nem nagyon tetszett az elektromos autó technika, de egyre több videot látok róla és egyre jobban teszik. Egyébként nagyon hasznos és érthető video, köszönjük szépen!

[@TheGamingHungary]

K Gabesz egy darabig még biztosan fogják (Skyactiv-X), iparban is áramfejlesztőnek használnak sok helyen, tanker hajók, stb. Addig, amíg van olajlobbi, és az elektromos hajtásoknál az akkumulátorok túl nehezek, és nagyobb ökolábnyoma van egy elektromos autónak, addig mindenképpen lesznek belsőégésű motorok.

[@fenui]

És vannak olyan helyzetek mint pl. az említett tankerhajók, amikor hosszú az újratöltési lehetőségek közt megteendő táv, amihez nagy energiasűrűség kell, az olaj energiasűrűségénél és tárolhatóságánál pedig egyelőre nem tudunk jobbat (sőt, közelit se) felmutatni elektromos téren. Egy áruszállító hajó nem vesztegelhet a nyílt vízen napokat arra várva, hogy feltöltődjenek az akkuk pl napelemről, mert: 1. időre kell vinnie az árukat, ha késik, sok minden borul a tervezésben 2. olyan helyeken is mennek hajók, ahol, ha lemerül és mozgásképtelenné válik, hajótörést szenved (csatornák, zátonyos területek stb.) És az ilyen hajókkal nem állhatsz be egy kikötőbe, hogy feldugd a hálózatra, mert egyszerűen nincs hely (mélységben és területben sincs), kint a vízen kellene megoldani a gyors töltést. Ami technológiailag valószínűleg ugyan kivitelezhető, de borzasztó bonyolult (vízre helyezni akkumulátorokat sok-sok előírás betartásával) és pazarló (vajon mekkora töltésmennyiséget tudunk egy-egy töltési adaggal felvinni? és azokat oda is kell vinni a hajóhoz!) lenne egy ilyen megoldás.

[@andrasaranyi4229]

@@fenui És azok milyen gyönyörű, fantasztikus motorok. Nem ilyen csili-vili szarok stb.

[@szilardszalai7956]

Nagyon bírom. Jó fej!

[@orbantibor1833]

Valosagban az akumulator eloalitasa illetve ujrahasznositsa menyire gazdasagos e se menyire termeszet kimelo?

[@szuzalecsandru4130]

Es az AKU legyertasa mennyiben kerul ?..:)

[@kiservin7460]

Tiszteletem Tanarur! Remek eloadas mod reszletes es kello keppen egyszerusiti a villanyauto mukodesi elvet.

[@adamolah5566]

Tisztelt Tanár Úr! Tetszene készíteni egy ismertető összefoglaló videót a hidrogén gáz üzemű járművekről is? Nagyon kíváncsi lennék rá, mert manapság már mindenhol csak az elektromos technikáról van szó. Válaszát előre is köszönöm!

[@cartoonelladefrasz7568]

A hidrogén autó is elektromos egy panel alakítja a hidrogént árammá nem lett sikere a dolognak mert sok idő előállítani a hidrogén és a többszöri energiaátalakítás rengeteg veszteséggel jár benzines autókban sufni HHO generátort tesznek fogyasztáscsökkentésre mert a benzin üzemnél egy kicsit hatékonyabb

[@adambarna5605]

Cartonella de Frász ezt azért tegyük rendbe egy kicsit. Azt állítod hogy egy energiaigényes folyamat (vízbontás) egy benzin / dízel / gázüzemű járműnél nem igényel többlet energiát a jármű mozgatásán (+segédberendezések működtetésén) kívül? Az energiamegmaradás törvénye alapján amit nyersz a vámon, azt elveszted a réven. Hidd el (illetve mérésekkel cáfold ha megy), hogy a fizika törvényeit meglehetősen nehéz kijátszani.

[@VezessTVChannel]

Az egyik genfi anyagban volt róla szó, elővarázsoljuk neked a linket.

[@cartoonelladefrasz7568]

@@adambarna5605 persze én még nem próbáltam HHO generátort önmagában a hidrogén hajtás mint koncepció jó de nem eléggé ahhoz hogy elterjedjen ennyit tudok mondani kérem kapcsolja ki

[@fenui]

A hidrogénüzemű autókban egy ún. üzemanyagcella van, ami itt a hidrogén oxidációjával állít elő elektromos egyenáramot és a folyamat mellékterméke a víz. Többféle anyaggal és változatos körülmények közt működő üzemanyagcellát készítettek már, többek közt metanollal üzemelőt is. Most a hidrogénesre szorítkozunk. Voltaképpen az ismert 2 H2+O2=2 H2O egyenlet szerint a hidrogén égését valósítja meg, ami során egy magasabb energiaszintű kötésrendszer (H2 molekulában, illetve O2 molekulában levő kovalens kötések) alakul át egy alacsonyabb energiaszintű (H-O-H kovalens kötések) kötésrendszerré. Normál körülmények között ez az energiakülönbség hő formájában manifesztálódik, ezért is tudjuk fűtőanyagként használni a hidrogént (lsd. Hindenburg-katasztrófa). A kötések átrendeződése az egyes atomok ún. vegyértékelektronjainak átrendeződésével valósul meg, a konkrét esetben a H egyetlen elektronja és az O külső elektronhéja között. De mi van, ha az elektron csak kerülő úton tud átrendeződni? Itt jön be a számunkra fontos rész, az elektromos munkavégzés. A H2 molekulákat H+ ionokra és elektronokra bontjuk, majd a H+ ionok átmennek egy membránon, amelyen csak ők tudnak átmenni (ez egy bonyolult polimer anyagból készül), az elektron pedig a kerülő úton (a vezetékeken) megy a reakció színhelyére, ahol egyesülnek az oxigénnel vízzé. Eközben pedig az elektronok munkát végezhetnek. Ha jól emlékszem, egy cella úgy 1,1V-ot tud előállítani. A H-autók problémái inkább logisztikai jellegűek: A membrán, amihez platina is kell, borrrrrzasztó drága, és mivel sok cella kell, sok membrán is kell; a hidrogéngáz biztonságos ÉS gazdaságos tárolása problémás és nem is időtálló ( a H nem cseppfolyósítható, mint a PB gáz, és nem is oldható folyadékokban, mint a disszugáz, ráadásul kimigrál a tartályból, egyszerűen eltűnik), így az energiasűrűsége relatív kicsi. Ezen kívül kell még egy puffer akkumulátor, mivel a cellák csak szűk teljesítménytartományban tudnak dolgozni ( egy kigyorsítás például nagyon lassú lenne csak a cellákkal). Emellett nincs kiépítve az infrastruktúra sem, ráadásul az átalakítás miatt a hatékonysága egy tisztán elektromos meghajtással szemben rosszabb. A nyersanyag előállítását is fel kellene futtatni, mivel nem egy már meglévő rendszert használ, mint a villanyautók, hanem sajátos igénye van, amit a jelenleni előállítási kapacitás nem képes kiszolgálni, mivel csak az ipar igényeinek ellátására rendezkedett be, a közlekedésre felhasználandó mennyiség ennek többszöröse lenne. Ráadásul, mint fentebb említettem, nem is lehet gazdaságosan tárolni - így szállítani sem - , így sok kisebb, azonnal reagáló hidrogénüzemre lenne szükség, ami irreális követelmény. A nyersanyag előállításának itt is, és az áramnál is van költsége, e szempontból struktúrálisan nincs különbség benzin-elektromos-hidrogénes között, csupán más lépések vannak: a benzint felkutatjuk, kitermeljük és finomítjuk, az áramot erőművekben állítjuk elő (és nagyon problémásan/egyáltalán nem tárolható), a hidrogént vízbontással, az előbb előállított árammal nyerjük. Egyszóval a H-autó egy igazi szélmalomharc a gazdasággal és kisebb részben a fizikával.

[@orbantibor1833]

Szep es jo de az elketromos aram eloalitasa mibol keletkezik ? Legyen szeleromu es a tobbi ? Foszilis anyagok elegtesebol ami pont ugy szenyezest okoz , szornyen bele akadtak a gazolajos autokban de miert a teherkepkocsik munkagepek nehez munkagek mikor lesznek villamos hajtasuak ?

[@arnie977]

Halo ! Nem látok a diffin olaj feltöltö lyukat. Lehet hogy rosszul látom. Vagy esetleg gyárilag egyszer feltöltik és ennyi ?

[@jacektomaszlepczynski6075]

ez érthető volt. ez van ami bonyolultnak tűnő egyszerű lett.

[@greenironnose392]

Hol van ez a kiálltás vagy bemutató terem?

[@aszandek]

A töltő elektronika nem engedi túltölteni az akksit, ezért lehet a kocsit vontatni.

[@balintricsi]

De várjál már, ha azt nézed vontatáskor a keletkező áram nem a konektorból jön, hanem pont ha végigveszed a sorrendet kábeles töltéskor, konektor fesszabályzó akkumulátor vezérlés doboz motor és kerék, na ezt olvasd visszafele kérlek és máris kisül, hogy őh, az a fesz szabályzó a túlvégén van a sornak vontatáskor.... De arra vannak a mérnökök, tan meg tudják oldani, hogy ilyen esetben keletkező áramot is le tudják szabályozni és tölteni az akksit....

[@amammut]

Köszönjük tanár úr ! Gajdán for President ! ! ! !

[@fazekaszoltan9740]

Igazan profi eloadas volt,gratulalok! Mar csak az a kerdesem hogy a motor altal generalt magneses ter hogyan hat az emberekre es mas elektromos keszulekekre,pl. telefon vagy laptop??

[@PafiTheOne]

Szinte sehogy. Baromi jól árnyékol az állórész vasa. A telefon és a laptop pedig igen kevéssé érzékeny rá kivéve a telefonban az iránytűt.

[@foraynandor]

👍

[@pakozdiattila]

Gondolom le leszek hülyézve, de meg kell kérdjem, hogy miért kell az egyenáramból váltóáramot előállítani?... de már megértettem ahogy végig néztem a videó első felét.... viszont azt jó volna, ha a felvétel készítője nem automata hanem manuál fókuszt kapcsolna be a kamerán... ja meg a mikrofon hangját is utólag kellene dinamikusan szabályozni, mert a fényképezőben lévő az csapnivaló... állandóan recseg erős hangnál. Viszont... nagyon jó volt végig hallgatni... érthető, laza és jópofa. Miért nem így tanítanak az iskolákban? További sok sikert kívánok!

[@ferencpal7994]

"miért kell az egyenáramból váltóáramot előállítani?" Ahogy bemutatta tanár úr, a motor pólusain (állórész tekercsein) az áramot kapcsolgatni kell, a kívánt fordulaszámnak megfeleően. Tehát a fordulatszámnak megfelelő frekvenciájú váltóáramot kell előállítani.

[@dominikklacso2990]

@@ferencpal7994 Egy egyenáramú motornak sokkal nagyobb a vesztesége(súrlódás,kopás...).Mivel ott szükség van a rotorral létesített mechanikus kapcsolatra (elektromos áram vezetése végett) és szabályozni is könnyebb a váltóáramú motorokat.

[@dominikklacso2990]

@henrik katona Ő most nem nagyon értelek nem azt akarom mondani hogy nem jó amit írtál csak nekem magas mint majomnak a zongora :D.Mert most én azt szűrtem le hogy teszünk egy invertert a motor elé és akkor megy egyenáramról.... De ha az inverter után kötjük a motort akkor az már váltó áramot kap...Tehát oda váltóáramú motor kell.

[@andrasaranyi4229]

Mer a TV-n nevelkedett hülyegyerek akkor se értené. Meg a tanára sem.

[@blackphant8399]

Nincs több kérdésem. köszönöm. Le a kalappal. Profi, és összeszedett előadás. Lehetőségekhez képest, profi szemléltetés.

[@jazzbeez1]

..eszméletlen jó tanár.....!!!

[@anibaluriarte3676]

Tel minusz 5 fok , baleset a varosban , dugo tobb mind egy oras varas es lemerul az auto akkuja . Akkor mit csinalunk?

[@bogika98]

Az akkumulátor melegszik töltéskor (veszteség). Az akkumulátor melegszik menet közben (veszteség). Télen a fűtés, nyáron a hűtés brutálisan csökkenti a hatótávot. De még egy komoly hifi is. Az akkumulátor állásában is veszít a töltéséből. Egy régebbi akkumulátorba csak nyomjuk az áramot, melegszik, de a töltést rosszul veszi fel. Minden Duracellre rá van írva, hány száz töltést bír ki. Én még nem találkoztam olyannal, amelyik a felét is bírta volna, tetejébe a végén már kétszer annyit kellett tölteni és negyed annyit bírt mint újkorában, ami két évvel azelőtt. Namost ami egy csomag ceruzaakkunál szentségelések közepette tudomásul van véve, egy sokszázezres akkupacknál megbocsáthatatlan. Konklúzió: valószínűleg az elektromos autóé a jövő, de a mai akkukkal és eleve az akumulátoros működtetéssel egyelőre csak egy drága játékszer. A pillanatok alatt tölthető üzemanyagcellás autó sokkal szimpibb, 6 kiló hidrogén, ötszáz kilométer... Hidrogént meg naperőművel, vízbontással is elő lehet állítani. Nem hiszem el, hogy a hidrogén tárolása megoldhatatlan feladat. Ezen kéne rugózni, nem pedig lítiummal terhelni a környezetet.

[@DSWsound]

dehogy írtja... olyan mint "a rock örök és elpusztíthatatlan"... se a hálózat nem bírja se lítium h mindenkinek jusson... sok sikert

[@foodlfg]

hova hányják és hogyan kezelik az elhasznált, kicsit sem környezetszennyező akkumulátorokat?

[@andrasbiro3007]

Úgy, hogy amikor az autókba már nem elég a kapacitása, akkor még mindíg bőven jó ipari energia tárolásra, például napelem farmokhoz. Ha meg végképp elpusztul, akkor is szét leeht szedni cellákra, amik közül a többség még mindíg jó lesz. A döglött cellákat pedig újrahasznosítják, merthogy tele vannak értékes fémekkel, mint például a lítium és a kobalt. Összességében egy modern aksi élettartama borzasztó hosszú lehet, akár évtizedek is.

[@tiborstingel6728]

Miklos nagyon jól tanítasz elismerésem

[@andrasaranyi4229]

Briliáns előadó, és tud is, de bocsánat, nekem Hanula Barnus a kedvencem.

[@mesasartworks]

Nagyon jó kis előadás. Külön bónusz jár a FIAT e500 miatt! ;) Egy dolog maradt ki, amiről a mézesmadzagot ígérő gyártók sosem beszéklnek: az elektromos autó veszélyes üzem, főként sérülés esetén! Bár részben említette Miklós, de konkrétan jó, ha tisztában vannak vele az emberek, nem lehet csak akárhogy neki esni egy karambolozott elektromos autónak, még akkor sem, ha emberéletről van szó! Hollandiában fának csapódott egy Tesla, a kiérkező tűzoltók nem voltak felkészítve elektromos autó mentésre, ezért nem mertek a szemmel láthatólag sérült autóhoz nyúlni. Kénytelenek voltak végig nézni, ahogy a szerencsétlenül járt, de még élő sofőr szénné ég az autóban, miután az akkumulátorok lángra kaptak. Nagy sajtóvisszhangja lett az esetnek, de nem elegendő! USA-ban történt, hogy egy sérült Tesla hat(!) nappal később, a rendőrség vagy biztosító telepén magától kigyulladt, addigra alakult ki olyan helyzet a sérülésének következtében, hogy lángra kapjanak az akkumulátorok. Ebből az is kikövetkeztethető, hogy elektromos autókat sokkal körültekintőben kell gondozni akár totálkár után is. Ilyenekről nem nagyon beszélnek, érthető, hsizen ki akarna szénné sülni az akkumulátorok felett ülve, eladhatatlan lenne a milliárdokért kifejlesztett, csoda E-autó! Pedig elég csak belegondolni, mi történt pár éve a Samsung telefonokkal, volt akinek a fülénél tartva robbant fel.... Persze az olcsóság minden szabályt átír - így is, úgy is elérik a gyártók, hogy finom falatként nyeljük le az akkumulátoros autókat, zéró emisszió hamis ígéretével. Előbb a teljesen értelmetlen plug-in konstrukciókban, amik egyelőre a károsanyagokat felpörgető erőművekből kerülnek ki. Később még az üzemanyagcelláknál előny lehet, hogy addigra az elektromotork felfejlődnek. De addig? Épülhet Paks 2.

[@andrasaranyi4229]

addigra az elektromotorok felfejlődnek. De ha egy ekkora aksi rövidzárlatot kap, ott aztán van tűzijáték. Van védelem, de az is beszarhat.

[@MrSatellite144]

19:30 narancs farmeres kitolat :)

[@tantris8527]

BLDC- motorral nem szerelnek elektromos autót?

[@matyascsaba]

Nem igazán foglalkoztam eddig elektromos autókkal, pár hete kezdett foglalkoztatni a téma... Amikor a motorhoz értünk, igen csak meglepődtem, amikor a Tanár Úr azt mondta, hogy a meghajtás szinkronmotor. Abban az időben én úgy tanultam, hogy a szinkronmotor önmagában nem képes elindulni, nulla fordulaton, a forgatónyomatéka nulla. Jó lenne tudni, hogy ezt mivel küszöbölték ki. Az inverter miatt?

[@PafiTheOne]

Igen, az "inverter", ami valójában frekvenciaváltó, mindig olyan fázisú áramot ad a motorra, amilyen a maximális nyomatékhoz kell. A szinkronmotornak nem 0 az indulónyomatéka, hanem egy nagy pozitív és nagy negatív érték között lüktet, vagyis a forgórész állásszögéhez viszonyított fázis függvényében változik. Ha ezt a fázist épp a forgórész elfordulásához igazítjuk, akkor egy szép konstans nyomatékot kapunk.

[@retrobudapest]

A teslánál a mókuskerék hogy termel áramot ha nincs benne mágnes?

[@fpepefpepe3167]

Úgy, hogy az állórész bizonyos tekercseire (vagy egy kimondottan erre készített tekercsre) adnak gerjesztőáramot az akkuról, amitől a forgórész máris mágnesessé válik. Az autód generátora is így működik.

[@dzsingiszkan1001]

Az nagyon durva,hogy a töredékebe kerül előállítani egy villany autót,mint egy belsőégesűt. Mégis sokkal drágább.

[@jakabbuga5267]

@@Tibi_77 Dehogy azért fiam, inkább azért mert telhetetlen kapzsi gecik a gyártók.

[@Tibi_77]

A folyamatos költséges fejlesztések, meg a kis darabszám miatt. Egyelőre még nem tömegtermék. Meg az akksi is drága.

[@lacikeri3102]

Mert nagyon kevés példányszámban gyártják. Kb. kézzel rakják össze az összeset, mintha egy Lambót akarnál venni :D Ezen felül nem az autó drága, hanem az akku. Bár az az igazság, hogy 2millióba kerül egy ilyen akku (24kWh-s Nissan Leaf akku magyar ára) Ehhez képest az akku nélküli kocsi ára is jóval magasabb mint a benzineseké, de ez azért van mert sokkal többen akarnak villanyautót venni mint amennyit gyártani tudnak.

[@divizio19]

az akksi technológiája kurva drága... na meg a Lítium... jelenleg kb 60ezer Ft kilója...

[@gyorgykaroly839]

A villany autóba nem kell sebességváltó és kupplung szerkezet. Ez akár 2MFt-is lehet.

[@Commhun]

Szuper az előadás, de a zománcozott vezeték, az talán lakkozott. Ha én tudom rosszul, előre is elnézést kérek.

[@PafiTheOne]

Igen, rosszul tudod. Lakkot nagyon régóta nem használnak huzalszigetelésre. Igaz, a "zománc" is furcsa megnevezés, semmi köze sem a zománcfestékhez, sem a tűzzománchoz. Valamilyen műanyag, de most meg nem mondom, hogy milyen. A forrasztható zománchuzalt poliuretánnal vonják be, a többit nem tudom. Talán poliészter.

[@triod000]

Azt pontosan zománc szigetelésű huzalnak hívják.

[@PafiTheOne]

Utánanéztem, poliamid-imid.

[@pakura001]

A rendszer(már a váltóáramú hajtás) elég "régi" történet- pl. targoncáknál régóta megvan. A bukta az a dologban, hogy míg egy targoncában az akkumulátor súlya hasznosul - ellensúly, addig az autókban holt tömeg. Mára már ezt is kitalálták, viszonylag könnyű lítium alapú akkuk már elég jók az autókban. Targoncáknál a Li-Ion technológia viszont sok okból nehezen terjed.(Elsősorban költség oldala problémás.) A Tanár úr előadását viszont örömmel halgattam, érthető, hasznos,világos.

[@zoltannemethy9185]

35 perc után semmi újat nem sikerült magunkba szívni, hacsak azt nem, hogy az elektromos vezetékeket a “tanár úr” drótoknak nevezi. 😂 Ez is elég színvonaltalanra sikerült!

[@PafiTheOne]

Az utolsó 33 másodpercben mit vártál? ;-) Amúgy te tudtad korábban, hogy az e-up-ban a motor egy 60 kW-os, hengeres forgórészű szinkron gép?

[@andras89y]

Tisztelt Tanár Úr! Arra lennék kíváncsi, hogy az elektromos vs benzin dízel energiaellátásában hatásfokra mi a különbség. Például kitermelik a kőolajat, finomítják, szállítják, felhasználják. Az elektromosságnál, kitermelik a fát, elégetik, szállítják az energiát és ugyan úgy felhasználják. Az elektromos autó nyilván olcsóbb, viszont ha a származékokon nem lenne bődületes adó akkor melyik nyerne? A választ köszönöm!

[@maeguk1]

Áramot nem csak fa elégetésével lehet előállítani, igazából kevés helyen égetnek fát energianyerésre. Attól függ melyik államról van szó általában atomenergia, széntüzelés és megújuló (nap, szél, víz) energiából nyerik az áramot.

[@lacikeri3102]

Ez mindig attól függ hogy ki pénzeli a tanulmányt :))) Én napelemről töltöm a villanyautómat. Akkor most mennyi az ára?

[@lacikeri3102]

@imitoth persze, persze, az. Költséges :))))) hidd ezt ha ezt szeretnéd, és fizesd tovább a számlákat :P

[@andrasbiro3007]

@imitoth Ennek nézz utána egy kicsit. Meg fogsz lepődni. Jelenleg itt nálunk egy komplett napelemes rendszer ára 10 év alatt megtérül, miközben az élettartama 20-30 év.

[@andrasbiro3007]

@imitoth Kamatmentes hitel.

[@laszlobarany5368]

Sokat közlekedek elektromos hajtású járművel (robogó). Az akkuk benne a leggyengébb láncszemek. Sajnos még nem használok lítiumionos gépet közlekedésre, de érdekelne, hogy ezek mennyire viselik el például a hideg téli körülményeket? A savas akkuk nagyon rosszúl tűrik a mínuszokat. Teljesen átlagos közlekedési szokások mellett, összesen körülbelül mennyi kilóméter lehet megtenni egy újonan vásárolt akkupakkal?

[@kissbela7409]

kzbin.info/www/bejne/mZKamWN-maaXgpY kzbin.info/www/bejne/gKO0oq2ceq17j68

[@magnistor]

Látszik, hogy érti és szereti. Eltekintve attól, hogy aszinkron motort mutat be, a szöveggel ellentétben. A képen kalickás, v. rövidre zárt motor forgórész látható. A lényeget mindenki értheti, aki rendelkezik az általános iskolai fizika tudással.

[@andrasaranyi4229]

Naiv vagy.

[@Biggieboy1982]

Jegyezzetek elő :)

[@magorfia3503]

Hamis megközelítés a benzin - dízel hatásfok összehasonlítása a villanyautóval!

[@goldbergpatrik7719]

Én nem ismerem ezt az embert, de az biztos, ezt a hülye is megérti, mert úgy magyarázza. Ritka az ilyen ember, aki így tud átadni. Érthető és érdekesen magyaráz.

[@Pallarpad]

Nagy MESE a 9o % hatásfok.Elektromos áram előálitása maxim 27% még vesztesság a szálitásban(vezetékek melegedáse,trafo,stb) plusz levesz az akkutőltő meg ay akku melegedáse és amiből marad 9o% ot lead az elektromotor.AZ IGAZI HATÁSFOK AZ ELEKTROMOS AUTOKNAK 8.... 1O % MIND A 2OO ÉVES GŐZGÉPEKNEK.

[@Pallarpad]

Az elektromos áram előálitása+az aksi gyártása+vőrősréz előálitása+az aksi semlegesitése 5...6 szor nagyob szennyezésel jár mind egy benzinesautonak 25 év mükődése.A tőbbi GROSZO MESE és marketing.

[@ki-van-ott3958]

A "benzines- és a 'dizel' autók" és ellátó rendszereik úm. utántőltőszolgálat (kutaktól a kerékcserékig) maga az autópálya, gyorsút-hálózatok egészében mennyibe kerülnek? Hová mennek a használt alaktrészeik, a fáradtolaj, a gumikopás az utakon (ki porszivózza fel utánuk? netán menet közben!?)??? Egyáltalában, mindez naponta mennyibe kerül? és évente? Mennyi szennyezéssel jár, pl. egy tanker (olajszhállító) tőbbezer kilóméteres útja? (katasztrófa nélkül!!!!). A normál napi menet mennyit szennyez HELYBEN, mégpedig a hétköznapi EMBERI élettérben, ahol a napjainkat leéljünk, dolgozunk, strandolunk, vagy "kocogunk", nyáron nyitott hálószobaablakokkal!!! Folytassam? Ezt nem adja össze ilyenkor SENKI? (belegondolni is szörnyű! nemde?). Persze nem mondom, hogy a "hidrogén-autó-hibrideké" a jövő, de ha meg se próbáljuk?!

[@firstwhitehawk]

Kimaradt egy pár dolog :( Egyébként a vontatást simán meg lehetne oldani a villanymotor és a kerekek közti fogaskerekek szétkapcsolásával (kb. mintha kivenném üresbe a váltót).

[@lacikeri3102]

De nem lehet. Fixen van. Viszont ez nem gond mert nem tölt vissza, ha az elektronika úgy akarja, üresen forog a villanymotor is. A gond az, hogy rögzíti a kereket, ha nincs áram alatt a kocsi. De ha be van kapcsolva akkor vígan lehet vontatni, sőt még fel is tölti az akkut, csak jó erős vontatókötél kell.

[@Lacika49]

Laci Kéri akkor csak bele kéne buherálni egy Uazból egy pár féltengelyzárat és már meg is lenne oldva a probléma . :D

[@matyaslambek3926]

Nehezebb a akumlátor mind karosszéria nem tudnak egy nagyteljesitményü generátort scinálni ami eltudna hajtani a villanymotort .

[@igyvezettekti]

Vontatás: ha béna az elektronika, akkor túltölt, volt rá példa valamelyik gyártónál, javítva lett. Ha a hegyen lakok és feltöltöm az akkukat, akkor nem jöhetek le, mert túltölt a rendszer? 1000 voltos csavarhúzó - nem a feszültség, hanem az áramerősség csap agyon - sztatikus feltöltődésnél vajon hány volt és mennyi amper van? Utóbbi ha lenne akkor már sokan meghaltak volna.

[@SzikraHuszar]

Statikus kisülésnél több tucat vagy több száz amper is szaladgál. Ami megment téged, az, hogy ez igen rövid ideig tart (már ha megment, mert sokan elfelejtik, hogy a lekapcsolt légvezetékeket a szél is meg tudja ám táplálni, aztán ha nem földelik munka előtt, lehet nagy meglepetés, aztán a villámról nem is beszéltünk). Ez a lényege amúgy az ÉV-relének (áramvédő kapcsoló, fi-relé, meg ahogy nevezik még) is. Az áramerőssség a feszültséggel lineárisan nő, bár bejön még olyan izgalom, hogy átütési feszültség, meg pl az amúgy nagy ellenállású emberi test megfelelő fesz felett (50-100) átmegy 1000, majd akár 300 ohmosba is. Az 1000V ig szigetelt eszközök anyagukban különböznek (kicsit, pl nem repedeznek, nem törnek le darabok belőlük, ahol aztán a fémhez érnél hozzá, le van tesztelve az átütési szilárdságuk) meg a kialakításukban (nem tudsz véletlenül a fém részhez érni, mert a csavarhúzó szára is szigetelt, a fogónak pereme van, stb). Mondjuk a speciális szerszámkészletnél én röhögtem, bárki aki villanyszereléssel foglalkozik, tart magánál ilyet, sőt, valaki ilyennel dolgozik bútorokkal is, mert jobb a fogása. Gondolom a speciálsan képzett szakember a villanyszerelő vagy elektrotechnikus :).

[@igyvezettekti]

Ha hülyeségért kell valakihez fordulni már látom kit kell keresnem.

[@PafiTheOne]

A 12 V-os autó aksi eddig hány embert csapott agyon? Pedig le tud adni akár 1000 A-t is. Az emberen áthaladó áram számít, de ezt meg szinte soha nem a forrás korlátozza, hanem az emberi test ellenállása, és így az ohm törvény értelmében végső soron a forrás feszültsége határozza meg, hogy mennyire veszélyes, kivéve ha kb. 1 kOhmnál nagyobb a belső ellenállása, de az meg már nem az energetikai kategória.

[@PafiTheOne]

@henrik katona Hát, a tények stimmelnek, de nem relevánsak, és a hozzárendelt magyarázat sánta. Önmagában a teljesítmény csak egyik irányból meghatározó: ha nagyon kicsi, akkor biztosan nem halálos. De ez meg egy hajtásnál eleve kizárt.

[@andrasaranyi4229]

Igazad van! Engem már több 100xor vágott meg 100 kV, de az áramérőség minimális volt. De akivael kezet fogtam (a másik véeg az a bal kezemben volt, akkorát ugrott...

[@Vault1337]

Biztos váltóáramot csinál a motornak? Nem "sima" BLDC motor van benne, hozzá illő szabályzóval? A három vezeték stimmel mindkét esetben! Gyanúsan nagyobb meló lenne egy frekvenciaváltót építeni a szép szinuszért, mint egy BLDC szabályzót sima szaggatott DC-vel. A kvadkoptetekben is így megy.

[@csucsul]

Igen, váltóáramot kap a motor. Fő indok, hogy a szinuszos táplálás miatt, a motornak sokkal kevésbé lüktet a nyomatéka, mintha DC feszültség lenne rákapcsolva. Ugye lényegégen a BLDC motor és a szinkron/aszinkron motor szabályzása pontosan ugyan az, csak más kapcsolási stratégiával van vezérelve a 6 darab tranzisztor.

[@Vault1337]

@@csucsul Mondjuk igaz, hogy a szépen szaggató DC motorszabályzó kimenete már majdnem ugyanaz, mint a szőrös "szinuszos" napelemes inverter eredménye.

[@PafiTheOne]

@@csucsul hogy milyen feszültség kell a konstans fordulatszámhoz, az a forgórész mezejének alakjától függ. Ez vagy szinuszos, vagy sem. A nyomaték meg az áramtól függ.

[@Powerdream501]

1000V alatt kisfeszültség! 35.000V-ig Középfeszültség! :)

[@csucsul]

Autóiparban nem, akármennyire furán hangzik, autóiparban >60V, már nagyfeszültségnek számít.

[@Powerdream501]

Villamos szabványok az autóiparra is vonatkoznak. Egyenáram esetén érintésvédelmi szempontból, az igazság szerint 120V-nál kisebb feszültség, törpefeszültség.

[@xyzxyz123123xyzxyz12]

@@Powerdream501 Amiken azért még kicsit dolgozni kéne, mert sok dolog frankó 120V körül, de pl. mi a nyavajának kéne kettős szigeteléstől kezdve mindenféle és érintésvédelmi tanúsítványtól kezdve a többi, ha mondjuk egy gombelemről világítok egy LED-et....

[@Powerdream501]

@@xyzxyz123123xyzxyz12 Itt nem egy gombelemről van szó!, És sajnos az autóipar hajlamos a villamos előírásokról tudomást sem venni, és így keletkeznek olyan megoldások, hogy a hátsó lámpához minden izzónak külön pozitív megy 1-es kábellel, és testet viszont 1 darabon kap az összes, ami általában még vékonyabb is mint amin a pozitívakat kapja. És ebből az következik, hogy a test kábele a csatlakozóval együtt kifolyik a lámpából a picsába! Mert a gyökér mérnökök ilyen okosak! Szó szerint tűzveszélyes! És csak 12V-ról beszélünk!

[@xyzxyz123123xyzxyz12]

@@Powerdream501 Vágom, csupán arra reflektáltam, hogy a szabályozásokon is lehetne még dolgozni és felhoztam egy triviális példát rá. Egyébként a kis-nagy, stb feszültség sokáig nem volt kőbe vésve, hogy mennyitől mennyi az annyi, egyébként ha túl fájdalmasan ráz valami, ha megfogom, vagy megnyalom (régebben így némi gyakorlattal simám kimértem néhány jelszintet), az számomra erősáram.

[@farseverosapirico6248]

Kedv?-e s Miklós . Megírná ( avagy valaki más ), hogy miért nem őrület az , hogy Pestünkön látok ( pl. a Szeles téren ) elektrobuszt , holott az angol már 100 évvel korábban fölfedezTE a(z akkumulátortalan ) trolleybust ? Oké , ehhez kell felsővezeték , ami nem ingyen van , de megtérül , mint befekTEtés . ( Szeles tér : Széll Kálmán tér )

[@davidnagy2894]

Sok kamu videóban azt mutatják hogy egy állandó mágnessel is forgásra lehet bírni egy ilyen motort mintha nem lenne szükség folyton változó elektromágnesre.

[@ki-van-ott3958]

Na jó! és mindez nagyon TETSZIK, de mostmá'n egy választ kérek : MIKOR????? Bár mindegy (számomra nem!!!) hogy önvezetö- vagy vezérelt rendszerűek (autópály- ill. autóutakhoz kötöttek) de legyenek már! (benzi és dízel helyett!!!).

[@cskova]

a diesel motorokhoz is kellett vákum szivattyút beépíteni fékrásegítéshez

Bennem 1 kérdés merült fel. Rendben van hogy a rendszer új is tölthetem ha vontatom, de ha az aksiban van "hely" ennek az energiának akkor miért veszélyes ez? A teljesen feltöltött autónál érthető, de egy félig töltöttnél?

[@kanyarfuro]

Csupán azért, mert autót akkor vontatsz általában, ha az a saját lábán nem tud menni. Ez feltételez valami féle hibát, amit egy egyszerű felhasználó nem feltétlen tud diagnosztizálni ott helyszínen. Menet közben visszatölt, szabályozottan, de ha pl a töltő áramkör megy tropára, és jól behuzatod, hamar 4,2 Volt felé mehet a feszültség cellánként, amire a li-ion háklis :D bumm

@@kanyarfuro Köszönöm a választ. Azért ezek a gépek már meg tudják mondani, hogy mivel van a gond nem? :-)

[@Biggieboy1982]

Li akksik átlagos feszültsége 3,6 Egyébként teljesen feltöltve 4-4,2 V. (3,5-nél nekem már nyafog az ecigim ) hu.wikipedia.org/wiki/Lítiumion-akkumulátor

[@berckilaci]

Li2FePO4F ?

[@belanagy3144]

Elektromos autó az hitvány dodgem.A huszadik század vége táján meg szünt az autógyártás. A mai autók már drága pénzért felesleges alkatrészekkel telepakolt guruló kompjuterek.

[@szabopetya1]

Anno mikor a Prius hybridek megjelentek a műszaki egyetemen a tanár úr (nem Gajdán) engem nézet ki magának, hogy feszültséget mérjünk. Kezemre adott egy olyan vastag gumi kesztyűt ( jól emlékszem 500 V ig szigetel.) amivel igazán fogni se lehetett és közbe még használni is kellett . Levert a víz pedig igazán nem volt rá ok.

[@andrasaranyi4229]

Engem már baszott meg 380 volt. Ezek szerint túlélem. Persze én voltam a marha. A jobb kezem három napig nem tudtam emelni.

[@leventeszabolcspeli984]

Hát igen, a Tanár Úr is legalább olyan nagy hatékonyságal okít mint amilyen nagy hatékonysága van egy elektromos motornak, Köszönjük Tanár Úr!

[@lacikerekgyarto5996]

sajnos en meg nem talalkoztam 18v laptop akkumulatoral ;D

[@leventedavid7400]

Iagzad van , nem is fogsz :) általában 3 db -ot kötnek sososan.

[@attilamede3238]

15:18 -nál beslattyog az autósámán is.

[@koszazanafar635]

miért kell a kihajtáshoz váltó áramú motor? nem lenne jobb egy egyenáramú? fele ketyerét iktatni lehetne

[@lacikeri3102]

Mert nem létezik ténylegesen egyenáramú motor...azaz létezik, de az meg nem alkalmas semmire, csak fizikai demonstráció. Amit DC motornak ismerünk, abban is van egy kommutátor, ami a motor forgó tengelyén van, és így a szénkefék előtt elhaladva kapcsolgatva állít elő magának váltakozó áramot. Ezeken az autókon ezt a borzasztó hatékonyságú mechanikus áram átalakítót (kommutátort) elektronikával váltották ki, és 60-70% hatékonyságról 90% fölé ugrott a motor hatásfoka. Nem utolsó sorban a szénkefék nem bírják úgy a teljesítményt mint a tranzisztorok. Ezenfelül a szénkeféket takarítani, cserélni kell. Régi villanyautókban, meg targoncákba előfordultak, de manapság a jobb villanyfúróban sem használják.

[@koszazanafar635]

@@lacikeri3102 a rég tanultakat hiányosan idéztem felgondoltam egy tekercs és egy kondi elég lenne hogy meglegyen a 3 eltérő fázis szögem,de ahhoz ac kellene :D jolvan köszi át gondoltam :D

[@istvanhorvath5173]

Sajnos soha nem fogja kiírtani az elektromos autó a belső égésűt! Nem mindegy hogy egy töltéssel menyit tud elmenni de főleg az nem mindegy hogy egy belsőégésút 5 perc alatt újratöltök míg egy elektromossal órákat kell a töltőn dekkolni! És ez az egy óriási hátrány!!

[@53Bartas]

Hogy vezérlik ezeket a motorokat? A feszültséget növelik, vagy a frekvenciát?

[@leventedavid7400]

Benn van az előadásban, mindkettővel..

[@53Bartas]

Ha belegondolok, hogy Kandó, már a múlt század első felében kifejlesztette a fázis és pólusváltós motorvezérlést, csak teljesítményelektronika nélkül, nagyobb, vagy akkora volt, mint a motor, ezért csak mozdonyokba fért bele. Ezek helyett a motorok helyett jók lennének még a főáramkörű egyenáramú motorok. azok karakterisztikája felelne meg a sebességfüggő teljesítményigényeknek, csak azokhoz szénkefékre és kommutátorokra is szükség van.

[@janoskovacs7624]

E műsor címe akár ez is lehetett volna:Kandótol a GTO tirisztorig

[@andrasaranyi4229]

@@janoskovacs7624 Ha Kandó idejében teljesítményelektronika lett volna, kirázta volna a kisujjából a legjobb motort és megoldást.

[@tothlacko8290]

nem lithiom polimer aksik ezek? RC világában használják LI-PO aksik 3.6v/cella?

[@lacikeri3102]

Legtöbb lítium alapu aksinak 3.6V a feszültsége, de nagyon sok kémiával készül, szóval lipo és lipo között is lehetnek nagy különbségek.

[@tothlacko8290]

Á értem :) azt tudom rc modellezésből hogy a Li-Po aksik nagyon érzékenyek a sérülésre és agresszíven lángra kapnak. Akkor ezek szerint a liion is ilyen?

[@lacikeri3102]

@@tothlacko8290 Szerintem ezek a zacskós cellák LiPo cellák, de a lényegét tekintve ugyan úgy működik mint a LiIon akku, csak a zacskós celláknál kötött állapotban van az elektrolit, a lítium ionnál meg folyadék. Ugyan úgy tud égni mindkettő.

[@bigiee7]

Minek a fékrásegítés, egyszerűen a visszatöltő funkció "fék rásegít".

[@leventedavid7400]

Igazán bőlcs kérdés kis barátom.... :) Azérrt gndolom egy hirtelen szituációban hamarabb meg akarsz állni, mint hogy belerongyolj egy másik járműbe :)

[@zselatyne]

Gyere HAndrás, innen tanulj!

[@molnartiby]

HAndrás másképp közelíti meg. EV-sként, EV-sekhez szól. (nem kell bemutatni a műszaki hátteret olyan alaposan, mert ismerjük a saját autónkat). Érdekesebb volt, hogy 5mp alatt kiold az autó, hogy locsolható az akkupakk, és amit Gajdán Miklós is elmondott, ami inkább az most ébredezőkhöz intézte a szentenciát.

[@zselatyne]

@@molnartiby Ja, persze. 😃 HAndrás mondandója kimerül a szalagcímek felsorolásában és a jólhangzó marketingdumákban. Semmi valós műszaki tartalommal. Nincs ezzel baj, az átlagemberhez szól. Ez viszont itt autós tartalom (még akkor is, ha a villanyautó hajtása mosógép bonyolultságú, persze éppen ettől szép és gazdaságos).

[@Fuelemuele]

vagyis handras a fogyasztók 90%-nak szól

[@molnartiby]

A ( régi mosógépek) fúrógép, fűnyíró szénkefés, ez állandó mágneses. Más technológia. Itt csak a csapágy kopik...

[@zsoltih2540]

HAndrás és a Tanár Úr kiegészítik egymást.

[@SuperHondacx500]

Utánfutóval megterhelve csinált e valaki tesztet.szerintem nem,de javitsatok ki ha nem jól tudom,.mert én ezeken a játékszereken még vonóhorgot sem látok.

[@gaborvisnyei8528]

Kis segítség: elektrotechnika múzeumba úgy szemléltették az örvényáramot a kalickás motornál, hogy egy mágneses csúszdán lecsúsztattak egy réz érmét és lassabban csúszott le mint egyébként. Amúgy egy valamit nem értek, hogy mért szinkron motort használnak a kis gyártók? Gyártása is drágább, meg vezérlése is komplikáltabb. Értsd motorvezérlőnél védelem kell stb, növeli a költséget.Aztán amit nem értek, ugye szinkron frekvencia 3000, ebből adódóan lehet nyomatékváltó kapcsolással 1500, 1000, 750 és ezek a számok osztható számaival játszani. Egyébként le a kalappal Gajdán Tanár úr előtt, hogy mechanikásként ennyire jól mesélt az elektromosságról :) (szakmabeli vagyok)

[@sandorkincses4833]

MI az hogy a "szinkron frekvencia 3000, ebből adódóan lehet nyomatékváltó kapcsolással 1500, 1000, 750 és ezek a számok osztható számaival játszani. "?? :D

[@gaborvisnyei8528]

@@sandorkincses4833 Igen, ezt úgy hívják, hogy dalander motor. tehát hogy értsd tételezzük fel, hogy 3000 a szinkronfrekvencia, ezen lead 1 egységnyi Nm-et és 2 egységnyi sebességet, 1500-on meg ugye 2 egység Nm lesz és 1 egységnyi sebesség... Tehát mondom ezért érdekes nekem ez, hogy egy hajtásházat ráraktak még a motorra, amúgy lehet valami olyan áttétel, amit ezzel a fordulatszám/nyomaték váltó dalander kapcsolással nem lehetne előállítani. Igen most el jutottunk Kandóig, meg a fázisváltójáig, 8 alap sebessége volt a mozdonyának, köztes sebességet meg csúszógyűrűkkel lehetett állítani. Utóbbit elhanyagolhatjuk az elektromos vezérlés miatt. Itt azért elég jól le van írva az egész írás hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1zisv%C3%A1lt%C3%B3 Ezt követően a villamos vasúti vontatás terén jött a Ward Leonard gépcsoport, ami megint egy külön történet, de lényegében azon felül, hogy kefés motorról van szó, konstrukciós hibái voltak, egyébként a magyar mérnök tipikusan szarbol épített elég profi várat a lehetőségekhez képest. (pld kézi pumpával lehetett üres légsűrítő tartály esetén felhúzni az áramszedőjét, amit a nagy komoly német siemensből érdekes mód kihagytak...) Nem is ez a lényeg, hanem, hogy én ha építenék e-autót akkor fix, hogy kefés targonca motorból építenék, egyrészt sokkal nagyobb a nyomatéka, könnyebb a szabályozhatósága, igaz nagyobb karbantartás igénye van.

[@sandorkincses4833]

@@gaborvisnyei8528 Hát oké. Látom azért valamennyire képben vagy a dolgokkal kapcsolatban. Akkor most elmondom pepitában, a teljesség igénye nélkül, mi a helyzet: Azért használnak szinkron motort, mert ha drágább is a gyártása (ezt nem tudom) vezérelni akkor is egyszerűbb, legalábbis generátorként használni biztosan. Nem kell szórakozni külön a gerjesztésekkel, hiszen a forgórész permanens mágnesei feszültséget indukálnak forgás közben az állórész tekercseiben, és az így rendelkezésre álló generátoros fékezésből indukálódott feszültséget szépen visszatolják egyenáram formájában az akksikba. Targonca motorból meg max gokartot érdemes építeni, vagy targoncát, ahogy a neve is mutatja. A probléma ott kezdődik, hogy a targonca motorok 24, 36, 48, 80 és ritka,de akár (és egyben maximum) 120 voltra vannak méretezve. Gondolom nem kell külön leírnom, hogy az alacsony üzemi fesz mellé mekkora áramok kellenek értelmezhető teljesítmények eléréséhez. És azt se felejtsük el, hogy: soros motor irányváltásához mágneskapcsolók kellenek. Párhuzamos motorhoz külön az állórészt gerjesztő H-híd kapcsolás az armatúra vezérlés mellé... A targoncákban is kezdik elhagyni a DC motorokat. Nem véletlenül...

[@andrasaranyi4229]

@@gaborvisnyei8528 Kandó az más. Szarból (hálózat) épített várat. A fázisváltója istentelenül bonyolult volt, de hihetetlenül megbízható. Egyébként sehol másutt nem használták ezt az 50 Hz-es rendszert.

[@lesboltamadoszaritokotell544]

Ez volt h Andrásnál

[@lyozsivideo]

Igen, de "váltó áram" nincs. Csak váltakozó. A PH-nál nem tudják?

[@andrasaranyi4229]

Nem mindegy. Tudjuk miről van szó.

[@istvantoth133]

1 év használat után eladhatatlanná válik /reális áron/ az e -autó ...az akkut a gyorstöltő ki nyírja ...hatótáv , ami gyárilag eleve hamis...a felére csökken egy év használat után ...szóval akinek nincs baja az vegyen e - autót.../egy volt e-autós/

[@magnistor]

Így jár, aki hamar ítél, valóban szinkron motort mutat be! Bocsi!!!

[@PafiTheOne]

Valójában amit bemutatott a rajzain, az egy egyfázisú, 6 pólusú léptetőmotor. Kár érte.

[@krisztiangado5039]

230V váltóáram, meg 400V egyenáram? wtf? Ki csinálta azt az ábrát?

[@konyvesgergely360]

Mi a bajod vele? :D Konnektorban 230 váltó van, az akksiban nagyjából 400 egyen..

Elsőre azt hittem vicc, de sajnos komoly, egy szénkefés játékautónak kb annyi köze van az elektromos autóhoz, mint a kávéfőzőnek. Ez nagyon szakmaiatlan. Kapacitás Ah áram tárolás kWh? jujj.

[@zselatyne]

A villanyautó egyszerűségét jól szimbolizálja a játékautó (a rendes autóbuzi pedig nehezen mond le a belsőégésű motorról :D). A kapacitás tényleg Ah mértékegységgel bír, az áramtárolás pedig kWh-ban megadható, nem értem a problémát. Miklós tanult fizikát, ne aggódj. :)

[@lacafaca70]

a hülye okoskodik tipikus esete...nem kell vele foglalkozni...

A hátamon feláll a szőr a szakmaiatlanságtól "tanár úr". Kapacitás az a Farád, az Ah az pedig töltés tároló képesség az autós szakmában, de amúgy elektromos töltés. Áramerősség szorozva idővel igaz Si ben az idő meg sec, így az As (Ampersec) az a Coulomb. Keveritek az erőteret a térerővel.

[@lacafaca70]

okéoké mestör...mostmár Miklós sem fog ostobán meghalni...még jó, hogy itt vagy és figyelsz...és alkalomadtán kijavítod a sok hozzánemértőt

[@lacikeri3102]

​@ Te autista vagy? Akku kapacitás az mindenhol hivatalosan Ah. És igen valójában ez töltés mennyiség fizikailag. Vagyis az akkunak az a jellemzője hogy mennyi töltést tud tárolni, azaz magyarul kapacitása, és nem Farad-a. A világon nem csak fizikai definíciókat használnak. A térerő meg nem tudom hogy jön ide. Semmi köze ehhez, nézz utána ha nem érted :)))

[@zoltanpap7293]

Csak a lényegről nem beszél, hogy az akkumulátorok töltési ideje még mindig borzalmasan sok a bennük tárolt és kivehető energiához képest. És ez az egyetlen dolog a rákfenéje az elektromos autózás elterjedésének.

[@andrasbiro3007]

Volt róla szó. Ideális esetben 20 perc alatt 80%-ra tölthető egy autó. Az nem nevezhető borzalmasnak, főleg ha két töltés közt megy 400km-t. Plusz az esetek döntő többségében otthon töltessz, vagy a munkahelyen, vagy egy bevásárló központban, vagyis nem kell ott ácsorogni a kocsi mellett. A töltési idő csak akkor számít ha hosszabb útra mész, mint a hatótáv. De ha pár óránként meg kell állni 20-30 percre, az nem a világ vége. Még jót is tesz egy kis pihenés. Egyébként már épülnek a 350kW-os és még nagyobb töltők, amik még gyorsabban telenyomják a legnagyobb aksit is. És sokan dolgoznak olyan aksikon, amiket extrém gyorsan fel lehet tölteni, akár 1-2 perc alatt.

[@homoludens8]

@@andrasbiro3007 kissé utópisztikus amit írsz :) . Nagyon kevés gyorstöltő van még , és csak ott lehetséges a 20 perc 80 % , és ott is csak ideális körülmények között ahogy irtad , csakhogy ezek nem álnak fenn az esetek többségében . A hatótáv is elég nagy jóindulattal , és trabantos extra-használattal jön össze :(se rádió , se légkondi se koszos kőolajszármazékpusztító alázás :(. A grafén akksikon dolgoztak , de az már létezik , és valóban gyorsabban tölthető , de messze nem 1-2 perc alatt :) . Már csak azért sem lehetséges És nem is nagyon lesz az az 1-2 perces töltés , mert akkora hő keletkezik ilyen gyors energiaátadásnál , hogy egyenlőre azzal sem tudnának mit kezdeni . Persze szép dolog a marketing meg az ál környezettudatosság ....

[@andrasbiro3007]

@@homoludens8 Nálunk kevés még a gyorstöltő, de nyugatra rengeteg van belőlük és a teljesítményük is sokkal nagyobb. Az ideális eset meg csak annyi, hogy megfelelő autó és töltő kell hozzá. Leginkább egy Tesla Model 3 és egy 3. generációs Tesla Supercharger. A kevésbbé ideális esetben ugyanez kb. 40 perc, ezt simán hozza egy rendes villanyautó és egy rendes töltő. És megintcsak a normális autókat használhatod teljesen normálisan és úgyis megvan a hatótáv. Egy Teslánál még a nagy hideg se okoz túl nagy hatótáv csökkentést. Egy benzines autót se töltessz fel 2 perc alatt, van az 10-15 is, ha hozzávesszük a fizetést is. Ettől már most se vagyunk messze. Az új Tesla Model S-nek pedig már majdnem 600km a hatótávja. Igaz, ez az amerikai 110-es tempóra érvényes, de még télen 150-nél is megy kb. 350km-t, ami azért már bőven jó. Az én régi 85D-m alig 250-et tud pályán 150-nél, és már azzal is elérek mindenhova kényelmesen. És még bőven fog fejlődni a Li-ion technológia is. A Tesla most vásárolt fel egy aksi fejlesztő céget, ami kapásból 15%-ot tud javítani az energiasűrűségen, miközben a gyártási költséget is jelentősen csökkenti. És megvan a technolgiájuk ahhoz is, hogy hosszabb távon ezt még megduplázzák.

[@andrasaranyi4229]

@@homoludens8 És nem is nagyon lesz az az 1-2 perces töltés. Dehogynem. robban az akkorát. hogy ihaj.

[@andrasaranyi4229]

@@andrasbiro3007 Elektrokémia is van a világon.

[@laszlocsordas6582]

tisztelt tanár úr nem drót, hanem kábelek

[@sealgamech]

*Tisztelt Tanár Úr

[@egykilenckilenchet]

ha nem kábelek, akkor mi?

[@Levytoo]

Az egy erű csupasz v. érszigetelt “drót”/vezető a vezeték, egymástól érszigeteléssel elválasztott és köpenyszigeteléssel összefogott vezeték!EK!, a kábel

[@egykilenckilenchet]

Levente Tanár Úr!!!!!!!!

[@VezessTVChannel]

Mel Gibson is a kék és a piros drót között vacilált a halálos fegyverben. Mégis zseniális a jelenet, akcióhősöknek elnézzük az eseténkénti pongyola fogalmazást. ;)

[@peterbarasits3142]

Nem tudom, hogy elektromos autók tekintetében megváltoztatták-e a szabványokat, DE: egyenfeszültség esetében az 1500V-nál kisebb feszültségeket kisfeszültségnek nevezik. 120V alatt pedig törpefeszültségnek. Ez a "nagyfeszültség", ami csak 374V, ez csak nagyobb feszültség, mint a hagyomás autó akkumulátor 12V-os törpefeszültsége, de attól még nem nagyfeszültség...

A törpe már nem 42V? Jajj de öreg vagyok, de igen ez kisfeszültségű, csúnya lenne nagyfeszültségről menne pl 40kV ról. :9

[@peterbarasits3142]

Váltakozó feszültség esetében 42V vonali feszültségig törpefeszültség. Egyenfeszültségnél: ahogy fentebb írtam ;-) Egyébként a videó ugyanúgy remek, mint az összes többi a Tanár Úrtól!

Jah, tényleg a DC:)...

[@csucsul]

Szia! Igen, autóiparban mások a szabványok: >60V (mindegy hogy AC vagy DC) esetén már nagyfeszültségről beszélünk. Akármennyire is furán hangzik :)

[@fuliroka]

Nekem nem kellene elektromos motor, hangja sincs

[@tibsyy895]

Hatasfok tekinteteben sokkal nagyobbak a kulonbsegek. Az ICE motorok eseteben inkabb12-15 % Dieselek eseten maximum 20% a hatasfok! A tobbi hoben vesz el! EV-nel pedig 90%-tol kezdodik a hatasfok!

[@homoludens8]

Ez igaz a több évtizeddel ezelőtt gyártott belsőégésű motorokra , de a hatásfok ma már 30- 40 % körül van . Az jogos , hogy nem fogja sosem megközelíteni az elektromos motorokét , de azért elég félrevezető és hülyeség amit írtál ebben a formában .