Föld keletkezésének magyarázata elemi részecskékkel | Dr. Völgyesi Lajos

Föld keletkezésének magyarázata elemi részecskékkel | Dr. Völgyesi Lajos | EP 8

Рет қаралды 110,943

Күн бұрын

Пікірлер: 615

@FollowThePattern 11 ай бұрын

Rengeteget dolgoztunk ezen az epizódon, remélem tetszett! Iratkozzatok fel a csatornára és nézzétek meg a többi epizódot is!

@belabreda6678 11 ай бұрын

A hideg világűr témához fűzném hozzá, hogy a hőmérséklet egy statisztikai jellegű mennyiség és a részecskék átlagos mozgási energiáját jelenti. A világűrben nagyon kevés részecske van egy adott térfogatban, így statisztikai értelemben hőmérsékletről sem igazán beszélhetünk, tehát valójában nem mondhatjuk azt, hogy a világűr hideg. Másrészt mivel nagyon kevés részecske van, így nincs hőátadás sem. Egy forró test a világűrben csak sugárzással tud energiát veszíteni, így sokkal lassabban hűl le, mint ha mondjuk a Föld sűrű légkörében lenne. Előbbiek miatt az is helytelen vélekedés, hogy egy ember azonnal megfagyna szkafander nélkül a világűrben. Nagyobb problémát okozna neki, ha közvetlenül érné a nap sugárzása.

@lajosjakabfi3211 11 ай бұрын

Szia! A tudomány nem tud magyarázatot adni az élet keletkezésére. A Biblia igen. A tudomány távolít el a hazugságaival a Teremtőtől. Mert teremtés volt, nem ősrobbanás. Ez egy spirituális folyamat. És ezt elmondja Dr Kiss László csillagász is.

@krisztian.horvath 11 ай бұрын

Ha annyit dolgoztatok rajta, akkor miért nem tellett névelőre a címben?

@TheFlyingGege 11 ай бұрын

Nem is tudom honnan jutott eszedbe ennyi kérdés. Esetleg az ügyesen elhelyezett reklámra gondoltál? :)

@yx8074 10 ай бұрын

@@krisztian.horvath Legalább nem csak nekem szúrja a szemem. A borítóképen és a címben is hiányzik.

@KondaszKata 5 ай бұрын

Ennyire eszköztelenül, csak szavakkal és logikai következtetésekkel ilyen érdekfeszítően elmondani, gratulálok és köszönöm.

@gaborbakos7058 11 ай бұрын

Mindig az ilyen emberek a kiváló előadók, akiken érezni, hogy nem csak nagyon értenek hozzá, hanem egyenesen szerelmesek abba, amivel foglalkoznak. Ugyanis attól, hogy valaki tud valamit, még nem biztos, hogy tanítani is jól tudja azt. Nagyon érdekes volt. Külön köszönet a riporternek, hogy hagyta beszélni a kiváló előadót, nem úgy mint egyesek, akik pincsikutyaként közbevakkantanak folyton, hoyg okosnnak tűnjenek.

@egyresztmasreszt4292 10 ай бұрын

Ala Friderikusz 😊

@stefan-n5f 10 ай бұрын

Vajon mit hallgatott a riporter a fejhalgatójában a hosszú tudományos fejtegetés közben,mert nem véletlenül volt fején a hallgató. Alapos elemzés volt,csak éppen arról nem beszélt Völgyesi úr miként keletkezett a Föld?!

@biroistvan4693 5 ай бұрын

Valóban kiválóan ad elő ,csak İnşaallah - minden tiszteletem - , fogalmam nincs miről van szó ,ugyanis ez nem tartalmazza az un. , akkor végülis ... 14.29 valóban nem vagyok fizikus , de a Metafizikát behatóan tanulmányozom...:)👌😀⚖️🙏☝️ Szóval ,akkor ,ha mindenki felkészült az igazságra : ISTEN TEREMETTE SZAVÁVAL A SEMMIBŐL !!!

11 ай бұрын

Fantasztikus jó előadó Völgyesi úr. Nagyon leegyszerűsítve képes volt elmagyarázni azt egy óra alatt, amit az iskolákban 3-4-5 évig tanítanak. Ráadásul ami elmond az összeáll az ember fejében és egy érthető elmélet lesz a föld, nap keletkezéséről. Szívesen hallgatnám még órákig az oktatását, mert annyira érdekes volt.

@hallernorbi 10 ай бұрын

hálistennek az iskolákban NEM tanítanak ilyen butaságokat. Érdemes rákeresni Dávid Gyula előadsáaira (itt a youtube-on). Ő VALÓDI fizikus, és az itt elhangzottak jórészéről már sokszor elmondta, hogy butaság, és soha senki ne tudta bizonyítani, aki ilyen irányba indult.

@karolybognar 10 ай бұрын

Azt kéne felfogni, hogy bármi is elhangzik itt vagy bárhol máshol erről az elméletről az mind találgatás. Semmilyen bizonyíték nincs rá. Csak az tudja a valóságot aki létrehozta mind ezt amiben most vagyunk.

@PafiTheOne 10 ай бұрын

@@karolybognar Dehogy nincs bizonyíték! Az értelmes, tudományos konszenzust kísérleti eredmények igazolják! Dávid Gyulától ugyanez értelmesen: kzbin.info/www/bejne/h2m6aWusntdsgJY Tehát nem plazma, hanem fémes állapotba kerül a Föld magja. És így már van értelme a mágnesességnek is. Ez konkrétan egy kísérletileg is tapasztalt jelenség, nem csak tippelgetés: en.wikipedia.org/wiki/Metallization_pressure Az elemek keletkezéséről is kb. ezerszer korrektebb előadásai vannak Dávid Gyulának.

@kareszkedves3508 9 ай бұрын

Csak ne lenne benne több tudománytalan tévedés... Amit feljebb odaírtam...

@forumroditelja9522 10 ай бұрын

Ez az előadás azért volt fantasztikusan jó, mert osszhangba n volt a tudományosság és a közérthetőség elve. Csak az igazán nagy tudósok képesek erre. Nagy köszönet érte.

@attilahorvath6035 10 ай бұрын

Pedig azt mondják 4 percesnél hosszabb videót nem néz meg senki... Íme, itt a bizonyíték! Csak értelmes dolgokról kell beszélni érdekesen. Remek összefoglaló volt, szép előadásban... egy 3-4 órás részletesebb verzióban is szívesen megnézném!

@PafiTheOne 10 ай бұрын

Akkor menj az Atomcsill előadásokhoz, mert ott hosszabban, de ennél a 10 % áltudományt is tartalmazó vacaknál 1000-szer korrektebben adják elő. Pl.: kzbin.info/www/bejne/h2m6aWusntdsgJY Tehát nem plazma, hanem fémes állapotba kerül a Föld magja. És így már van értelme a mágnesességnek is. Ez konkrétan egy kísérletileg is ismert jelenség, nem csak tippelgetés: en.wikipedia.org/wiki/Metallization_pressure És nem tágul a Föld. És nem gyengül a gravitáció. Stb...

@DávidKK333 5 күн бұрын

Rendkívül szuper műsor volt ez! Rengeteg hasznos információt kaptam es ertettem meg ill. tökéletesen lehet színes viszonyítasokat értelmezni...Köszönöm!

@lorantkertesz7183 5 күн бұрын

Véletlenül tévedtem ide. Nekem nagyon érdekes volt elejétől a végéig. Tartalmasabb kikapcsolódás, mint a sok felesleges kamu akciófilm. Köszönet.

@tamaskulics1066 11 ай бұрын

Órákig tudtam volna még hallgatni hihetetlenül egyszerűen és logikusan foglalta össze. Ha így tanítanának a középiskolákban a lányomék nem utálnák a fizikát😅😂

@templartubee 11 ай бұрын

Irány a BME Építőmérnöki kara. Professzor úr a mai napig ott tanít! 😉

@zsoltbocsi7546 10 ай бұрын

@@templartubee ehh, fizikát fizika szakon kell tanulni

@johnny19800415 10 ай бұрын

@@templartubee engem is tanított! 👍

@77MAGYAR 10 ай бұрын

Tèged.. Verèb@@templartubee

@77MAGYAR 10 ай бұрын

@johnny19800oda jàrtál.. Nem tanulni.415

@jozsefkaposvolgyi4606 9 ай бұрын

Lenyűgöz az a beszédstílus amivel közérthetővé tud válni a tudás. Fantasztikus.

@HegyCsill 9 ай бұрын

Nyilván te is megoldottad a Fourier II egyenletét és tudod is ki az a Fourier. Ha nem tudnád elmondom: több mint 200 éve élt a pali. Ennyire modern ez a kolosszális tudás.

@akosgyulai 9 ай бұрын

@@HegyCsill Feltehetően, mert a Fourier transzformáció nélkül nincs is geofizika. Ráadásul az inverz feladat megoldásával(háromdimenziós struktúrákra) foglalkozik, ahol a paraméterek inverziójához a Fourier sorfejtést alkalmazza, amely a legmodernebb megoldás, amellyel csökkenteni lehet az paraméterek kovariancia mátrixát(a becslés hibáját és a paraméterek közötti korrelációt), amely az adattér kovarincia mátrixából következik(adathibákból, melyvbe beleszámyítódnak a modellhibák, és az ekvivalencia lehetőségek). Közben alkalmazza a joint elvet, amely nélkül értelmes inverziós megoldás---becslés ma már aligha létezik. Az adattér a gravitációs tér másod deriváltjai. Nem szép ez a hozzászólá, én nem is minősíteném. Ráadásul foglalkozik a Fourier transzformáció(mint direkt feladat), joint inverziós meghatározásával, a mérési hibákból adódó bizonytalanságok csökkentésére., miközben nincs információ vesztés. Nem szép ez a hozzászólás, én nem is minősíteném.

@palvitanyi3440 6 ай бұрын

@@HegyCsill

@evaradzik8024 11 ай бұрын

Szuper érdekes előadást volt,köszönöm!🧐

@ApartmentFranzBerg 7 ай бұрын

Egy ízig vérig tanár ember! Izgalmas, érdekes és szórakoztató módon képes még a laikusokat is a képernyő elé szögezni! Nagyon élveztem az előadást! Köszönjük!!

@tudomanyoskavehaz 2 ай бұрын

Ez egy fasz. Hallgass igazi fizikusokat.

@gabornemosonyi158 10 ай бұрын

Hát fantasztikus jó előadás. Köszönöm.. Órákig el tudtam volna hallgatni. Köszönöm a lehetőséget. Nagyon jó egészséget kívánok szeretettel 💐

@varigabor1 11 ай бұрын

Nagyon jó előadás csak itt ott van benne némi téves információ. Például a protonból nem pozitron lép ki hanem a százmillió atmoszférás nyomáson a saját elektronja préselődik bele. Ez azért van így mert az elektronok is ott vannak a plazmában és annak az esélye. hogy a kilépő pozitron rövid úton elektronnal találkozhasson, sok nagyságrenddel kisebb a többi proton Coulomb terében, mint az elektronnak a protonba préselődési valószínűsége. Energetikailag szintén sok-sok nagyságrendű a különbség a két lehetőség között. Nyilván a természet a sok nagyságrenddel kisebb energiájú folyamatot hajtja végre. A folyamat leírásában is van egy kis hiba. Párhuzamos fúziós folyamatok vannak és nem lépcsőkben ha kifogy az egyik akkor...nem. A legbelsejében a legnagyobb nyomáson és hőmérsékleten már elkezdődik a nehezebb elemek fúziója már akkor amikor a külső zónákban még hidrogén is van. A különböző zónákban különböző nyomások és hőmérsékletek vannak így különböző fúziós folyamatok zajlanak párhuzamosan egymással. És bár említi később a neutronképződést a protonba préselődő elektronokkal, de az elején sincs pozitron felszabadulás. Azért sincs, mert a folyamat legvégén ugyanannyi elektron lesz jelen mint amennyi proton megmaradt. A különbözet elektronok pedig neutronokban vannak jelen. A robbanás hullám a végén már helyes, Valóban ekkor képződnek a nehezebb elemek És éppen ez a nyomáshullám okozza a neutroncsillag sűrűségűvé vagy nagyobb tömeg esetén a fekete lyukká összenyomását a magnak. A 41 perc környékén már nagyon helyes. Valóban a mi naprendszerünk egy korábbi csillag szupernóva robbanásának maradványából képződött. 56 perc környékén a tágulás sem stimmel. A vöröseltolódásnak sok magyarázata lehet. Nem csak a tágulás lehet az egyetlen magyarázata. Többek között a megfigyelés helyén az idő gyorsulása is okozhatja, de okozhatja a fény időbeli folyamatos energia vesztesége is. Ezekért a csatorna helyében kihagynám a hibás vagy erősen vitatható részeket és helyükre újravett a már javított változatot vágnám be. Hiszen egy egyébként egészen jó előadást kár elrontani ilyen hibákkal.

@Geo-Intuition 11 ай бұрын

Szia a Gábor, van egy kérdésem a RaesearchGaten, meg írtam egy cikket a gravitonról szeretném, ha véleményt formálnál róla... Az írás nyelvezet, nagyon gyenge, mert nem volt nyelv éektorom... és minimum 3 emberről rudok, aki lopott az ötletemből, anélkül, hogy említette a nevem... Ha megnéznéd elküldöm a címet, Egyébként az a véleményem, hogy a positron fogalma hibásan van definiálva a jelenlegi tudományban... Nagyon tetszik, amit írtál... Nem tudom, képet használhatok-e ebből a videóból, mert akarok készíteni egy 'shortot'.

@kareszkedves3508 11 ай бұрын

Ez nem úgy van. A dr. úr jól mondta. Gyenge kölcsönhatás igen ritkasága vezérli ezt a pozitív béta bomlást, ami energetikailag tömegnövekedéssel jár. Ami azt jelenti, hogy aszabad neutronok felezéis ideje 10 perc, fél óra körül van, és azok bomlanak rendszeresen protonra, elektronra, és antineutrínóra. Ez a negatív béta bomlás. A pozitív azért ritkább, mert a proton kisebb tömegű mint a neutron, ezért a hőmérsékleti mozgási energiából vesz fel annyi töbletet, hogy egy pozitront, és egy neutrínót bocsásson ki, azaz a végeredmény tömegnövekedésell és 2 plussz kis rézecsketömeggel jár. Ez kb egymillió évente történik meg egy protonnal akkora hőmérsékleten. (12-14 millió fok a nap belsejében.) Ha a nyomáson az elektronok nyomódnának bele a protonokba, akkor az egész azonnal elszállna tört másodpercek alatt. Ráadásul akkor pont annyi elektron lenne mint proton, így nem maradna a héliumhoz darabonként 2 proton... Így, ez a ritka béta bomlás tudja szabályozni, hogy a csillagokban a fúzió évmilliárdokig tartson, ne pedig törtmásodpercekig. Mert a protonok taszítása miatt, csak ezek a ritkán keletkező neutronok tudnak befogódni. De mivel a napban rengeteg atom van, ez a ritka gyenge kölcsönhatás éppen elég neutront gyárt az elégséges fúzióhoz. Amivel valószínű kevered, az a neutroncsillagoknál lévő, sokmilliárdszor nagyobb nyomásnál történik meg. Ahogy frissebb kutatásokra most így este csípőből emlékszem, a kb naptömegnyi neutroncsillagok kb 3km átmérújűek, a nap 1,4 millió km átmérőjével szemben, és még azoknál sem történik ez meg, ha jól tudom, mert van pár cm légkörük, ahol elfajult gáz állapotban szűkebb elektronpályákon vannak az elektronok, és mintha csak beljebb lenne az, hogy belepréselődve a protonokba az elektronok, neutronná alakítottá volna, de ennek jobban utána kéne keresni, mert az biztos, hogy az sem olyan biztos, és nem teljesen úgy van a kutatások szerint, mint pár évvel ezelőttig gondolták. De a napnál teljesen biztos, hogyn em így van.

@varigabor1 10 ай бұрын

@@Geo-Intuition Szia! Keress meg a Face Csillagászat csoportban.

@Geo-Intuition 10 ай бұрын

@@varigabor1 Hakka-intuition néven megtettem,

@laszloilles52 10 ай бұрын

@@PafiTheOne Sajnos az MTA ma egy kihalásos alapon működő feudális gittegylet, ahol regeteg ilyen megzápult tudós is rágja még a gittet. A fejlett országokban tagdíjat fizetnek az akadémikusok, míg nálunk igen komoly havi javadalmazást kapnak.

@gamejean007 10 ай бұрын

Kiválóan összeszedett és közérthető magyarázata a témának!

@evahuber9810 10 ай бұрын

Köszönöm szépen a videót. Nagyon érdekes téma. Ha tágul a Föld, akkor eleinte az egész csak föld/kőzet volt egyben és ahogy el kezdett a kőzet bomlásával víz keletkezni, a víz hatására szétvált a Föld több kontinenssé. Nekem most ez a gondolatsor jött. Örülök hogy ilyen videók elérhetők. Köszönöm szépen.

@gyurivarga2781 10 ай бұрын

Nagyon tetszett az előadás, először csak bele akartam hallgatni, de aztán kénytelen voltam végignézni, élvezet volt minden pillanata.

@evatody1902 11 ай бұрын

Csodálatos dolgokról hallhattunk ! Köszönet az előadásért !

@istvanmarton8633 10 ай бұрын

Feliratkoztam.. Nagyon köszönöm ezt az előadást!!! Dávid Gyulát hallgatom az atomcsill-en de ez felér vele!!!

@hallernorbi 10 ай бұрын

Dávid Gyula sírva röhögne ezen az előadáson. Figyeled te egyáltalán D.Gy-t? Ezerszer elmondta, hogy az unverzium tágulása nem érvényesül a galaxison belül.. pláne nem befolyásolja a Föld-Hold távolságot. Vagy amit a"geológus úr" kamuzik, hogy a Föld sugara is emiatt nőtt meg. Úristen. Ennél a mondatnál kényszerzubbonyban kellett volna elvinni az öreget.

@tamasaradi1331 10 ай бұрын

Nagyon jó ez az ember. Nagyon tetszik, hogy a magamfajta laikusnak is le tudja fordítani ezt a tèmát. 🙏

@hallernorbi 10 ай бұрын

Szomorú, ha ezt a sok butaságot te elhiszed. Nézd végig az értelmesebb youtube hozzászólásokat. Bárki szétszedni szegény öreg (beteg?) professzorúr estimeséjét. Aztán nézz meg egy Dávid Gyula videdót (aki fizikus), hogy valójában mi az univerzum tágulása, vagy mi az a plazma... Ami egységes hővel rendelkezik, és nincs iolyan, hogy milliárd évekig magába zárja a hőt.. hisz a szabad áralmásról szól ez a halmazálapot.

@kalmangyarfas385 11 ай бұрын

Köszönet a podcastért a professzornak és a műsorkészítőknek!

@palgyorgy7874 10 ай бұрын

Nézd meg újból. Figyelj a gravitációs változásra!

@janosszabo3645 10 ай бұрын

A tanárúr azt mondta, kb az adás felénél, hogy sokan itt hagyják ezt a műsort. Hát én négyszer halgattam meg. Legközelebb jegyzetelek is, mert még biztos, hogy többször is meghalgatom. Nagyon nagyon érdekes, és érthetően magyarázta el. Nagyon nagy köszönet érte. Jó erőt, és egészséget kívánok a tanárúrnak.

@PafiTheOne 10 ай бұрын

Jópár méretes butaság van benne. Inkább hallgasd meg Dávid Gyulától ugyanezt értelmesen: kzbin.info/www/bejne/h2m6aWusntdsgJY Tehát nem plazma, hanem fémes állapotba kerül a Föld magja. És így már van értelme a mágnesességnek is. És nem tágul a Föld. És nem gyengül a gravitáció. Stb...

@PafiTheOne 10 ай бұрын

@@KonstantinJanosik Ezt gondolom ironikusan értetted, igaz?

@PafiTheOne 10 ай бұрын

@@KonstantinJanosik (Természetesen nem én törölgetem ki módszeresen a kommentjeimet. Valakinek irgalmatlanul fáj az igazság.)

@tudomanyoskavehaz 10 ай бұрын

@@KonstantinJanosik Bezzeg te az üres csatornáddal. www.youtube.com/@KonstantinJanosik

@miklosmandics5801 10 ай бұрын

Megértettem. Fantasztikus és roppant érdekes műsor. Gratulálok

@peterr8083 10 ай бұрын

Az egyik legjobb előadás a témában. Nagyon profi szinten egyensúlyoz azon a vonalon, hogy közérthető egy középiskolai végzettséggel. De a mai tudomány legmagasabb szintű tudásának egy részét adja át.

@airun2 10 ай бұрын

Tanár úr, jó volt újra hallani. Felidézte a jó hangulatú előadásokat és vizsgákat (!). További minden jót kívánok!

@imrekiss3221 10 ай бұрын

Ez hogy a napunk utólag fogta volna be a föld és a bolygók anyagát és nem a Nappal együtt alakultak ki a bolygók ez nagyjából lehetetlen. A nap saját tengely körüli forgásával és a nap egyenlítői forgási síkjával is megegyeznek a bolygók keringési pályái. Sőt az összes többi naprendszer beli objektumé is. Nagyon minimális az olyan kivétel ami ettől eltér. A bolygók saját tengely körüli forgási irányai is a nap körüli porkorong eredeti forgásával van szinkronban. Ebben is csak két kivétel van a Vénusz bolygó és az Uránusz. A bolygók nap körüli keringési sebességei is a fizika törvényeinek megfelelően a naptól való távolság függvényében álltak be. Arról nem is beszélve hogy a bolygópályák közti távolságokban is rendszer figyelhető meg. Gyakorlati lehetetlenség hogy egy már kialakult csillag (nap) pont úgy és pont abból az irányból kapjon egy nagy rakás anyagot vagy bolygót ami pont a keringési síkban a nap saját forgásával is megegyező irányban tudna befogni (retrográd pályák nélkül illetve jelentős inklináció nélkül) és közben mindezt úgy hogy minden anyagcsomót a megfelelő naptól való távolságban a megfelelő sebességű anyag érkezzen be ami a pályán maradáshoz elengedhetetlenül szükséges. Ez így ebben a formában nem egy lehetséges bolygó létrejövetel sem befogása így nem lehetséges. Ha egy több szupernova által kilökött anyagfelhő elkezd sűrűsödni és ezzel együtt forogni is, na ez az a létrejövetel ami minden paraméterében pontosan megmagyarázza a bolygók létrejöttét a nappal együtt. És az sem igaz hogy a napban a magasabb rendszámú elemekből olyan kevés lenne. A radioaktív és nem radioaktív izotópok egymáshoz viszonyított arányai megegyeznek a napunk és a bolygók között. A nap színképelemzésével ez is vizsgálható. A bolygókon mintagyűjtéssel. Ez is kizárja hogy utólag máshonnan jött volna bármely bolygó anyaga vagy maga a bolygó.

@dezsodelbel5943 10 ай бұрын

Kb azt vettem ki, hogy a bolygók kialakulása is sokváltozós.... A szupernovás anyag "befogása" egy már létező csillag (Nap) "territóriumába" nálam is necces szitu. Pláne, ha bolygóredszerről van szó amiben gázbolygók is előfordulnak.... Mindent meg lehet magyarázni.... De az nyilván sok-sok óra lenne!

@tiborsido3058 7 ай бұрын

L PM kopp oo

@tittikateczky1687 5 ай бұрын

😂😂😂 hát szerintem olvasd újra amit írtál és te is kacagni fogsz velem. néha ez esetben jobb bölcsnek maradni és csendbe lenned. katasztrófa amit írtál és csk remélem nem sokan olvasták végig a hülyeségeid. ✌️😎

@tittikateczky1687 5 ай бұрын

@@TeslaElonSpaceXFan csk nee terjeszd a tudásod kérlek szépen. 🤭✌️😎

@martonziegler2181 11 ай бұрын

A podcast első részében, nyilván primitív leegyszertűsítésekkel az előadó szépen felmondja a standard részecskefizika és a standard kozmológia némely szűk részét. A második részben kezd a helyzet zavarossá válni. A szupernóvarobbanástól azonnal eljutni a "kész" földig azért kissé meredek! Az előadás azt sugallja, hogy szupernovából nagyméretű és tömegű anyagdarabok kvázi sziklák szakadnak ki... Remélem én értettem félre, mert ez nettó Khm... Miközben íromezt, az előadó eljutott odáig, hogy a hold távolodását összehozta a világegyetem tágulásával... Ezen a ponton abba is hagyom az írást, mert senkit nem akarok megsérteni... Mint tudománytisztelő ember, mélységesen csalódott vagyok, ezt el kell mondjam!

@laszloilles52 10 ай бұрын

Kezdetben én is érdeklődéssel hallgattam, de még az én laikus tudásomnak is meredek volt számos szakmai tévedése, fura elképzelése. A tudomány rendkívül tág, még az olyan területen is mint a geológia. Pláne még ha a kozmológiába és az elméleti fizikába is áttévedünk. Jó lett volna, ha a riportalany csak arról a szűk területről beszélt volna, amit ő is művel. Itt biztosan nem tévedett volna. Távolabbi vizeken viszont lejáratta magát, mert ott csak laikusokhoz közeli szinten mozgott.

@PafiTheOne 10 ай бұрын

Én már a bevezető szövegen felkaptam a fejem, nem jó értelemben. Mi az, hogy Földben vasnál nehezebb elemek keletkeznek? És hol van méréses bizonyíték arra a hipotézise, hogy változik a gravitációs állandó?

@SmokeandShisha 10 ай бұрын

Hozzátenném, hogy Dirac-ra hivatkozva vetette fel, hogy a Hold távolodhat, azaz a gravitációs állandó csökkenésére hivatkozva beszélt az univerzum tágulásáról (Diracot is többen lehülyézték amikor ezt felvetette) és hozzátette, hogy mégis egy Nobel-díjas fizikus feltevése ez! De kétségkívül zavaros volt ez a holdas rész , de hozzáteszem még azt is, én ismerem régóta, sőt egyszer egy hetet eltöltöttünk egy hajón Egyiptomban búvárkodással és nagyon szórakoztató, jó társaság és értelmes ember. Nem maga fabrikálta elméletekre hivatkozott, csak kicsit meredek téziseket vetett fel. :-)

@PafiTheOne 10 ай бұрын

@@SmokeandShisha A hivatkozás korrekt formája nem az, hogy beböfögünk egy nevet, aki valamiben nagy volt, aztán pusztán tekintély alapján higyjük el, miközben még az sem derült ki, hogy pontosan mit is modott, hanem dátummal és a publikációt beazonosítva, egyértelműen kell továbbadni az állítást. A gravitáció állandóságát felvetették komoly *kérdésként,* de aztán *mérési eredmények alapján* jelentették ki, hogy *nincs nyoma jelentős változásnak.* lásd: kzbin.info/www/bejne/j5jUXneBZtVkbac és kzbin.info/www/bejne/h2m6aWusntdsgJY A Hold távolodása pedig egy *másik* jelenség, amit azért tudnak pontosan számítani is, mert az árapály-hatás miatt távolodik, amit elég pontosan ismernek. A kettőt összekeverni súlyos hiba. A táguló Föld elmélet pedig eleve alátámasztatlan, de ha ráadásul a 1:05:25-nél elhangzott 4 cm/év távolodást szeretné vele megmagyarázni, akkor az jönne ki, hogy kb. 400 millió évvel ezelőtt 0 volt a Föld sugara, ami nyilván lehetetlen. 1:01:00 Azt állítja, hogy "a mai napig nem cáfolta senki", csakhogy egy elmélet nem attól lesz helyes, hogy senki nem foglalkozik a cáfolatával, hanem bizonyítani kellene, de bizonyíték az nincs rá, és a tudományos konszenzus rég elvetette. hu.frwiki.wiki/wiki/Expansion_terrestre

@paxtonandras4270 9 ай бұрын

ez egy idióta öreg !!!!

@Gabor-h1i 11 ай бұрын

na végre egy nagyszerű előadás a youtubon.

@boborjan5117 10 ай бұрын

Nagyszerű előadás, őszintén gratulálok a témaválasztáshoz és az előadóhoz. Igen, az ősrobbanást ne tárgyaljuk, mert.... és a perdületui energia fordított irányát egyes holdaknál a naprendszerünkben mi magyarázza... Persze, az időkeret miatt mindenre nem lehet kitérni. Remélem, legközelebb erről is lesz szó.

@janosborondi7998 11 ай бұрын

Jó volt a műsor. Egy kérdésem lenne azonban: Ha a fénynek tömege van, akkor azt nem értem, hogy ugyebár úgy szól talán a relativitás elmélet egyik passzusa, hogy ha egy tömeggel rendelkező test fénysebességre gyorsul(na), akkor annak tömege végtelenre nőne (nem mintha érteném, hogy miért történeik ez), ha igaz, akkor a a fény (a foton?) végtelen tömegű lenne mind. Ami meg ugyebár fizikai képtelenség. Vagy én nem értek jól valamit?

@zsoltzombory8553 11 ай бұрын

Ez így igaz, a c a lényeg, az, hogy ezt fenysebessgnek hívjuk, az egy dolog. Ha tömege van a fénynek, akkor a sebessége 99.999% c // Csak mondtam egy számot

@BiharyGabor 10 ай бұрын

Még nem jutottam el oda, ahol elhangzik az állítás, hogy a fénynek tömege van, pedig ezért kezdtem el hallgatni, mert ez elég nagy butaságnak tűnik. Nem azt akarja mondani, hogy a fénynek van lendülete?

@lakatosi0824 10 ай бұрын

A fotonnak nincs tömege, csak lendülete, ezért tud nyomást kifejteni a tárgyakra

@BlackHoleGeorge 9 ай бұрын

@@lakatosi0824 A fénynek nincs nyugalmi tömege. Relativisztikus (energia-ekvivalens) tömege viszont van, tehát gravitációs vonzó erőt fejt ki a testekre. És persze ha beszoritjuk két tükör közé, akkor tehetetlensége is kimérhető. Sőt, az impulzus változásokból egyszerűen ki is számítható. Novobatzky Károly éppen ezért a tömeget "az energia tehetetlenségi mérőszama"-kent definiálta.

@editfarkas4503 5 ай бұрын

Na igen, az e=mc2 csak egyszerűsítés, Einstein az impulzust is hozzáírta. :) Így lehet a nulla nyugalmi tömegű fotonnak energiája, miközben c sebességgel halad, holott nyugalmi tömeggel rendelkező részecske ezt nem tudja. És a relativusztikus tömeg miatt hajlik el gravitaciós térben.

@bandibunko1359 11 ай бұрын

👌👍 Érdekes előadás volt.

@horizontiroda 11 ай бұрын

Nagyon jó lett ez az adás, beszélgetés. Gratulálok hozzá! Csak így tovább!!

@zsolt64555 6 ай бұрын

Nagyon köszönjük, a leges legjobb volt!!! ❤

@tamasneszollath4245 5 ай бұрын

Nagyon érthető előadás! Köszönöm szépen!

@smithxander7567 11 ай бұрын

Érdekes beszélgetés, főleg a csillagok és elemek keletkezéséről. A föld tágulása és a hold távolodása kicsit szembe megy azokkal amiket én tanultam, az előbbihez annyit hogy habár érdekes felvetés a gravitációs együttható változása rengeteg problémát vetne fel visszamenőleg is egészen az univerzum keletkezéséig és nekem kicsit elrugaszkodott elmélet, de szívesen meghallgatnék erről több kutatást is, vagy más kutatók véleményét. A hold pedig tudtommal csak egy instabil pályán van jelenleg és a távolodása lassulni fog, majd beáll egy stabilabb föld körüli pályára. A beszélgetés viszont tényleg szuper volt és a téma is érdekes.

@BlackHoleGeorge 11 ай бұрын

Sajnos a mainstream elméleti fizikusok nincsenek tisztában más tudományterületek eredményeivel, és a mai napig ragaszkodnak ahhoz, és kész tényként tálalják, hogy a földnek vas-nikkel magja van... Ugyanakkor Dávid Gyula az egyik előadásában kiszámolta, hogy a Föld magja tényleg azért sűrűbb, mert a pauli elv nem tudja ellensúlyozni a nagy nyomást, és a külső elektronhéjak összeomlanak.

@paxtonandras4270 10 ай бұрын

A Hold elég stabil pályán kering, nem tudom ki mondta ezt neked, hogy a Hold instabil pályán keringene ??? Kitől hallottál ekkora oltári bar.m ságot.??????????? A Föld vonzáskörzete kb. 1,5 millió km, a Hold kb. 384 000 km-ernél van (mozog) s bőven a vonzástéren belül, s a Föld ereje ( tömegvonzás ) eléggé csapdába ejti--- scak halkan mondom vagy 80 szor kisebb tömegű test a HOLD, mint a FÖLD.... a kutatások jók, de csak akkor ha van is értelme, s akkor ha értenek is hozzá.. Bocsánat..de ez a valóság..

@PafiTheOne 10 ай бұрын

A gravitáció állandóságát felvetették komoly kérdésként, de aztán mérési eredmények alapján jelentették ki, hogy nincs nyoma jelentős változásnak. lásd: kzbin.info/www/bejne/j5jUXneBZtVkbac és kzbin.info/www/bejne/h2m6aWusntdsgJY Az elhangzottaknak kb. 10 %-a áltudomány.

@BlackHoleGeorge 10 ай бұрын

@@PafiTheOne a G mérés pontossága egyelőre 1e-6 nagyságrendű. Szóval aki 1 év alatt várna bármilyen kimutatható változását, az komolytalan. (Tisztelem dgy-t, de szeret megalapozatlanul kategorikus kijelentéseket tenni) És azt se felejtsük el, hogy a sötét anyag léte is immár bukásra áll. Na ha valami áltudomány, akkor az az.

@PafiTheOne 10 ай бұрын

@@BlackHoleGeorge Igen, közvetlenül G-t nem tudják pontosabban meghatározni, de a változását igen! Differenciális mérésekről még nem hallottál? Egy mennyiség változása mindíg pontosabban meghatározható, mint maga a mennyiség. És keringési idők mérhetők 10e-10 pontossággal is! A másik asztrofizikus konkrét publikációkkal alátámasztott állításait még említésre sem méltattad. Bocs, de a másik oldalon meg 0 bizonyíték van. Meg gigantikus ellentmondások. Eleve milyen elmélet az, amit lehetetlen megfigyelésekkel igazolni? Úgy van: Nemlétező.

@jbaluka23 10 ай бұрын

Mindem tiszteletem Völgyesi Úré. Mosolyogva , beleéléssel ontotta magából a tudást. Jó egészséget és további sok sikert kívánok .🙏

@akecskemekkent1et 7 ай бұрын

Köszönöm ezt az agytágítást, minden szavát ittam az előadónak. Egy picit nehéz volt vele a kérdezőnek szimbiózisba kerülni- és ennek a műsoridő fogalma se tett jót- de ha ez a beszélgetés egy fröccsteraszon zajlik le időhatárok nélkül, még szerteágazóbb és kiegyenlítettebb lehett volna. Köszönjük!

@wearetheborg 6 ай бұрын

hat eleg nagy hulyesegeket beszel neha de legalabb a tema jo, nem ilyen laposfold konteo

@KissKatalin 5 ай бұрын

Pazar! Kár hogy vége. Már 2x hallgattam meg, annyira tetszik! Harmadszor is meg fogom!

@palmaiattila3288 10 ай бұрын

A Nap NEM 2 milliárd évvel idősebb a Földnél (@46:23), legfeljebb 0,1milliárd, azaz 100 millió évvel...

@hunviktor01 10 ай бұрын

Mosolygós , jó kedvű tudósember. Ilyen is van...😅 szuper!!

@LeonSilver 8 ай бұрын

Köszönöm szépen, hogy láthattam, hallhattam!!!

@JánosBarta-x4d 10 ай бұрын

Ez egy szuper elôadás volt. Még sok ilyet kérek.

@warpzone6171 7 ай бұрын

Élmény volt hallgatni. Köszi!

@KertaiBarbi 10 ай бұрын

Nagyon tetszett, sok kérdést megválaszolt, ami régóta foglalkoztatott. Köszönöm 😊

@andrashorvath6587 6 ай бұрын

Örömmel hallgattam az előadást,rendkívül közérthető volt.

@istvanhangay1643 10 ай бұрын

Na ilyet még ❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

@katalinilonakrizsa 9 ай бұрын

Drága Dr. Völgyesi Lajos - KÖSZÖNÖM! Ilyen csodálatos, tartalmas, gördülékeny, érthető előadást még soha nem hallottam. A végén elsirtam magam - örömömben. De jó, hogy mindketten megszülettünk - s majdnem egyidőben (csak egy kicsit vagy fiatalabb nálam). Holnap reggel újra meghallgatlak, és akkor ki is fogom jegyzetelni magamnak az egészet. Mert most egy pillanatra sem tudtam mást csinálni, csak odafigyelni - minden szavadra.

@kovacsmihalymihajlovics6510 10 ай бұрын

Imádtam. Sok részletet megvilágított, amik kérdésesek voltak a fejemben.

@tamascsuhaj4506 10 ай бұрын

Nagyon jó beszélgetés. (Csak annyit tennék hozzá, hogy az Univerzum hőmérséklete /tudtommal/ 2,7 Kelvin, a kozmikus háttérsugárzás által, ill. egy kérdést, hogy vajon mi "késztette" a hidrogénfelhőket a kozmoszban arra, hogy idővel pl. emberlakta űrállomások jöjjenek létre belőlük?)

@kristofpetnehazy2729 2 ай бұрын

Ez fantasztikus!

@kissgazda9534 10 ай бұрын

Ez egyszerűen egy csodálatos elemzés volt. Gratulálok.!

@zolinagy4769 9 ай бұрын

Nagyon jó tanár, kösz a műsort

@kissgazda9534 10 ай бұрын

A tudás igazából hatalom !, .. a Világunk élete és a keletkezésenek folyamata ,.. ennek valós megértése nagyon érdekes és fontos is !... A tudás birtoklása eszményien csodálatos ! Most ezt tapasztaltuk. ..

@bingyomingyom-ms8de 5 ай бұрын

...érdekes meg minden, de rögtön az elején 1:50 magasságában valóban az hangzik el hogy 'rádioaktivitás'(?). Elnézést ha sokadjára is visszahallgatva az én fülemmel van a gond. Amúgy biztos nagyon ért az elmondottakhoz...

@AKATONA1953 6 ай бұрын

Annyira tetszett, hogy keresni fogom a Völgyesi Lajos doktor előadásait. Nagy részét már ismertem az előadottakat, de ilyen szépen összeszedve soha . Kiváló tudás, előadókészség. A riporternek nem sok munkája akadt, de nem rosszindulatból mondom...

@gaborszabo9683 11 ай бұрын

Helyenként eléggé furcsa dolgok hangzottak el. Az univerzum tágulása helyi szinten nem jelentkezik, nem emiatt távolodik a Hold. A Föld forgása minimálisan lassul az árapály erők hatására, a Hold perdülete ezzel párhuzamosan növekszik.

@lajosjakabfi3211 10 ай бұрын

A kozmológiai tudomány egy átverés. Távolodik a hold? szajbatalpalo.blog.hu/2015/09/29/a_hold_razuhanhat_a_foldre_125

@paxtonandras4270 10 ай бұрын

Hát nem gyenge baroms--..gok hangazan el amugy !!!!!!!!!!!!!!! Én csillagászattal komoly szinten foglalkozom 30 éve, de ez amit itt hallok nevetek rajta...

@lajosjakabfi3211 10 ай бұрын

@@paxtonandras4270 Hát, Ők írták : "A megfigyelést végző tudósok, Dr. Adam W. Leigh a NASA-tól és Prof. Timothy Warner, a UCLA (Kaliforniai Egyetem) Fizika Tanszékén működő Űrkutató Központ (SRC) szakmai vezetője". Ezért nevetek én is a tudomány állításain. Egyszer így, egyszer úgy.

@lajosjakabfi3211 10 ай бұрын

@@paxtonandras4270 Egyszer Te már írtál nekem más videó alá. Ezt : "ajánlom neked , melegen, h végezd el legalább az 5 általánost.. Köszi, szép napot, s nem nem írok neked többet - teljesen felesleges". Akkor mit irkálsz nekem? Ti egy álom világban éltek ezzel az egész világűr baromsággal. Az egész kozmológiai tudomány egy hazugság..Ajánlom figyelmedbe a Bibliát.

@peter2904 9 ай бұрын

@@paxtonandras4270az ősrobbanás nem baromság...?Pedig tanitják....Az,hogy a sötét energia egyenletesen oszlik el a világegyetemben?Az a baj,hogy ezeket az elméleteket tanitják és az izomagyak terjesztik.

@CsibeBiGa 11 ай бұрын

A Hold árapály erők miatti távolodását összekeverni az univerzum tágulásával... Jaj.

@norbinorbi2982 11 ай бұрын

Az univerzum lokalisan nem tagul ! Hold-fold , a testem atomjai egymashoz kepest , stb ,, Az elet megjelenese sem 500 millio evvel ezelott kezdodott ,, 3, 5 milliard evvel ezelott mar biztosan fellelhetok voltak az elet elso nyomai !

@batyamuram1178 10 ай бұрын

vannak már bajok az öregúrnál.. De nézd meg a sok örömködő hozzászólást! :-) És ezek az emberek itt ülnek a Net előtt, és kajálják a hülyeséget.

@laszlobizsok26 10 ай бұрын

...hát igen...

@irmabeck1619 11 ай бұрын

Bocsika nem értem. Ha a föld kihülése közben felszíni vulkáni aktivitásokból van a víz a földön, akkor a többi ismert kőbolygón miért nincs víz?

@lajosjakabfi3211 11 ай бұрын

Mert nem ősrobbanás volt, hanem teremtés.

@lesliew67 10 ай бұрын

@@lajosjakabfi3211 A tudatlan-gondolkodásmentes vallássérültek évezredek óta mindenhova oda stemplizik a "teremtett"-et, ha nem tudják valamire a magyarázatot(és amikor a tudomány eljut odáig, hogy megoldotta a problémákat, soha nem mondják azt, hogy bocsi, tévedtem). Az univerzum létrejöttére MÉG nincs meg a magyarázat, de később lehet, hogy rájönnek a tudósok. Amíg ez nem következik be, nem kellene emberek által kitalált, vallási mesefigurákban hinni! 😉😠

@Geo-Intuition 10 ай бұрын

Van víz csak a felszín felett

@lajosjakabfi3211 10 ай бұрын

@@Geo-Intuition Nincsenek bolygók, így víz sincs.

@lajosjakabfi3211 17 күн бұрын

@@lesliew67 "A tudatlan-gondolkodásmentes vallássérültek évezredek óta mindenhova oda stemplizik a "teremtett"-et, ha nem tudják valamire a magyarázatot" Na, Te nagyon okos! A Te tudományod segítségével válaszolj a kérdéseimre. Kíváncsi vagyok tudsz-e mindenre magyarázatot adni? 1. Honnan származik minden? 2. Hogyan tudott egy robbanás, egy finom hangolt élet rendszert létrehozni? 3. Hol van a szétrobbant anyagban az információ, hol van bele kódolva, a véred, tüdőd, szíved, tudatod, álmaid, a növények, állatok, hogy ezeknek létre kell jönniük? 4. Hogyan származik élet kövekből, pórból? 5. Hogy állhatnak össze biológiai rendszerek véletlenül? 6. Ha egysejtű amőbákból lettünk, miért van tudatunk, álmunk? 7. Honnan származnak az evolúció legelső alanyai, amelyeken az evolúció végbemegy? 8. Mi irányítja a természetes szelekciós nyomás irányát és intenzitását, hogy valamilyen képzeletbeli, spontán keletkező őssejtet kontroll nélkül egy adott fajjá fejlesszen? 9. Ha a genotípus későbbi változása vezet az evolúcióhoz, akkor ennek a változásra való hajlamnak már a genotípus kialakulása előtt is jelen kellett lennie. Mi vezérli, és hogyan alakult ki a változásra hajlamos genotípus? Amíg nem fejlődött ki, addig a változás felfüggesztésre került? Miért? Mi álltal, vagy Ki által? Milyen mértékben? 10. Hol vannak a határok, hogy szervek, testrészek, meddig növekedjenek? Miért nincs 5X akkora szívünk mint most van, miért nincs 5 méteres kezünk, miért van bélrendszer, és miért nincs az a verzió, hogy nincs bélrendszer? A fülünk, miért nem a talpunkon, vagy a térdünkön van? Ez csak egy-egy példa-kérdés. De az egész létezésre-életre, annak működésére is kérdezhetném.

@jenohathazi920 9 ай бұрын

Nagyon köszönöm

@orhelyemreallok1811 9 ай бұрын

Nem csak,hogy tetszett, de lebilincselő volt. Most azt hagyjuk, hogy a riporter szerepét néha felváltotta az alany :) , de egyébként tényleg hasznos volt. Én magam a Dániel könyvét ismertem meg ez által jobban, illetve más egyéb dolgokat!

10 ай бұрын

Köszönöm az előadást.

@Menrot076 10 ай бұрын

Annyira hihetetlen 😮😮😮😮

@laszloilles52 10 ай бұрын

A Napnak nem fele, hanem negyede hélium.

@palmaiattila3288 10 ай бұрын

Nálad a jó pont! És a Föld sem 2 milliárd évvel fiatalabb a Napnál, legfeljebb 200 millió évvel...

@jozsefmehesz-balazs3020 10 ай бұрын

Mindenki tudja hogy a világ egy középiskolás lény számítógépén futatott házi feladat! Nem kell túl ragozni, a fiú szól hozzátok!

@normarendszer 9 ай бұрын

Drága professzor úr, dehogy vágom a papucsomat a tv-hez, még kiváncsibbá tett .

@normarendszer 9 ай бұрын

Ugyanakkor felmerült bennem az, hogy HA kissebb volt a Föld, a forgása is gyorsabb lehetett, nem 24 óra, hanem mondjuk 6 óra. Továbbá a kissebb tömeg Nap körüli pályája sem 365,4 nap volt, hanem talán gyorsabban kerülte meg központi csillagunkat, talán lassabban, de semmiképpen nem alkalmas a mai képlet, innét kezdve a 4,5 milliárd éves kora a mai időszámításunkon kívüleső fogalom. A 6 milliárd éve letező Nap tömegét sem ismerjük, gravitációs hatását megkevésbé. Néhány millió üstökös, meteorit becsapódhatott a Napba, ezzel növelve annak tömegét, nagyságát. Azt vettem észre ásatási helyszíneken, hogy néhány méterrel lejjebb volt a járószint pl. Rómában, Kölnben, Aquimcumban, Mexicovárosban, Kínában, Mongóliában, stb. Ez tömegnövekedéssel járó feltöltődés, iszonyat sokmillió tonna föld rakódott rá a tellekre. Göbekli Tepe Törökországban a földfelszín alatt 7 m-el van, és ez 12 ezer éve még a felszínen volt. Honnét van ez a rengeteg anyag, ami folyamatosan lepi be a régi korok városait, falvait, erdeit, mezőiit ? Tavasszal a kibomló rügyek fényes zöldjeit láthatni, amit őszre vastag porréteg fed be, szürkévé téve a természet klorofilljét. Ez nemcsak a föld pora szerintem. Létezik tudományos magyarázat erre ? Kíváncsian várom 🙂

@vagyok_aki_vagyok 4 ай бұрын

Ha jól értem, akkor a vákuumban kósza felhőként vonuló hidrogén összegyűlhet, és egy kritikus tömegnél saját gravitációja miatt ionizálódik egy része. Mekkora tömeg hidrogén műveli ezt önmagával ? A következő kérdés : mekkora tömegű hidrogén szükséges , hogy a fúzió elinduljon ? Az ebből adódó kérdés, hogy ha ez ennyire meghatározott értékeknél megtörténik, akkor miért nem ugyan akkorák a csillagok ?

@laszlototh2220 11 ай бұрын

Fantasztikusan jó előadás volt! Köszönöm szépen!

@KaZso7 7 ай бұрын

Köszönöm hogy lett ez az eloadás! A riporter minek kell, azt viszont nem értem.

@kormostunde 10 ай бұрын

Asimov : Robbanó napok c. könyvét tudom ajánlani a témában

@katalingeletei8700 10 ай бұрын

Köszömöm szépen.

@tamasdarazsi1513 11 ай бұрын

Érdekes előadásnak indult. Jó lett volna a fikciót szétválasztani az elfogadott elméletektől. Amúgy pedig nem kátrány, hanem bitumen.

@m8games 10 ай бұрын

Mint laikus kérdezem: nem lehetséges, hogy a vasnál nehezebb elemek a Nap (és más egyéb csillagok) középpontjába süllyedtek, és a viszonylagos arányuk annyira kicsi, hogy a spektroszkópiával nem kimutatható a jelenlétük? Ráadásul a fúziós folyamat sugárzása, mint zaj, elrejtheti ezt a nem sugárzó nehézanyag-magot.

@mihalyszekely4529 10 ай бұрын

Hogy kapjon értelmes választ is, jó a kérdés, és a válasz az, hogy de. Az egészen kicsi 1/30 naptömegű vörös törpékben nagyon erős a konvekciós feláramlás, és elkeveredik a teljes csillaganyag, a nagyobb csillagokban a maganyag sosem áramlik fel, és megmarad a hidrogén-hélium köpeny a fúziós mag fölött is. Az említett vörös törpéket vizsgálva azonos korú és kiindulási anyagú csillagpopulációkban (asszociációk, együtt kialakult nyílthalmazok) arra lehet jutni, hogy a nehézelem koncentrációnak a főcsillagokban észlelhetőnél valamivel nagyobbnak kell lennie, pláne hogy itt nemcsak könnyű kalcium, sőt ittrium vagy cirkónium/titánoxid vonalakat lehet észlelni, hanem akár wolfram, hafnium, tantáloxid molekulasávokat is. Ebből arra lehet következtetni, hogy az említett nehézelemekből a többi csillagban is jóval több van a mélyben, mint ahogy a földfelszín nehézelem készlete is főként a becsapódásból ered, csak kismértékben a magma feláramlásokból. Marad tehát logikailag hogy a földmagban van lesüllyedve a - bár ritka, de mégis jelentős - nehézelem készlet: urán, iridium, wolfram, arany, és a többiek. Nem elhanyagolható a föld maradványhője sem, ami mással nem magyarázható, csak a radioaktív nehézelemekkel, elsősorban Urán és Tórium sorok bomlástermékeivel)

@m8games 10 ай бұрын

@@mihalyszekely4529 Köszönöm a választ!

@sandorpusztai6721 4 ай бұрын

Nekem nagyon tetszik,amikor a szerelmesek úgy hívják egymást, hogy csillagom. Ilyenkor arra gondolok, hogy így van, hisz a vérünkben lévő vas a bizonyíték rá, hogy mindanyian egy csillag utódai vagyunk.

@ilonapoczos7412 4 ай бұрын

❤❤

@istvanorban4014 8 ай бұрын

A leglényegesebb résznél fejeződött be! És kialakul az élet....

@belaszabo6433 10 ай бұрын

Ez nagyon érdekes volt, még hallgattam volna

@petertoth1168 4 ай бұрын

Nagyon szépen köszönöm ezt az előadást!

@jozseffodor729 11 ай бұрын

Részleteiben biztos helyén van nagyon sok minden az elmondottakból.Az én szegényes világképem Kisfaludy György beszélgetései alapján közelebb állnak hozzám a világ megismeréséről.Kíváncsi lennék mikor merészkedik a tudományos Világ de főképpen a Magyar tudós társadalom nyilvánosan szemtől szembe össze hasonlítani és ütköztetni majd publikálni az eredményt!!!

@Geo-Intuition 10 ай бұрын

Igazad van,

@penzeszsuzsannaliliom4270 10 ай бұрын

@@Geo-Intuition Nem mostanában, ahogy itt a hozzászólásokat olvasgatom. Pedig, kellene. 🙏 Csoda egyáltalán, hogy ilyen videó is felkerült.

@batyamuram1178 10 ай бұрын

@@penzeszsuzsannaliliom4270 Ez a Kisfaludy kb olyan értelmes mint Egely György. :-) Mindenkitől elvenném az érettségit, aki beveszi ezt a tudományoskodó hablatyot.

@penzeszsuzsannaliliom4270 10 ай бұрын

@@batyamuram1178 én szívesen odaadom neked, úgysem ér semmit. 😁

@a.c.6937 5 ай бұрын

Fiatalos a hangja, érdekes :)

@adamjanowitz870 10 ай бұрын

A műsorvezetőnek nem igazán volt szüksége arra hogy kérdésekkel bombázza a professzor urat...

@tereziahofer5625 7 ай бұрын

Nagyon érdekes elöadàs volt , pont erre a témàra vàgytam. S megörūltem neki és könnyen érthetö volt. Aztàn annak is meglepödtem mikor làttam hogy a Szegedi Szabadegyetemröl hallgattam. Én is Szegedi voltam . Nagyon szeretem azt a vàrost. Még az érdekelne hogy hogyan lehetne érthetöen elmagyaràzni a lapost Föld elméletét hivöknek , hogy nem lehetséges a kialakulàsa ahogy elképzelik. Hogyan lehetne egy ilyen témàt talàlni ?

@zangelina33 11 ай бұрын

Köszönöm! Nagyon jó volt! ❤

@rezvez6378 11 ай бұрын

Ha a proton három kvarkból áll, akkor mi lesz a kvarkokból, ha odamegy egy elektron, vagy "kijön" egy pozitron?

@peterradits6085 11 ай бұрын

Elektronbefogásos béta bomlás történik. Az „elektron belepréselődik a protonba” megfogalmazás szemléletes ugyan, de totál félrevezető. Extrém nyomáson olyan állapot jön létre, ahol egy proton és egy elektron képes együttesen elbomlani és egy neutronná (+gamma foton, +neutrínó) átalakulni. Nem összeolvadás történik. Részecskék „megsemmisülnek” és helyettük új részecskék keletkeznek amik együttesen kielégítik az energia-, töltés-, stb. megmaradási törvényeket. Az, hogy mindhárom kvark elbomlik-e és újrakeletkezik, vagy csak egy u-d átalakulás történik, az jó kérdés (legalábbis számomra, nem tudom mit engednek meg a gluonok). Elektron nélkül is képes a proton neutronná alakulni protongazdag izotópokban, ez a folyamat a pozitronemissziós béta bomlás.

@CsibeBiGa 11 ай бұрын

A kvarkok átalakulhatnak,ugyanis nem egyforma kvarkokból áll a proton, hanem két Up kvark és egy Down kvark. A neutron viszont két Down kvarkból és egy Up kvarkból áll. Tehát átalakuláskor az egyik Up kvarkból Down kvark lesz, illetve fordítva.

@rezvez6378 11 ай бұрын

@@KonstantinJanosik Csak magyarul tudok, a fordító érdekesre fordította. Majd máshol utánanézek. Azért kérdezem, mert ha kvarkok már nem bonthatók tovább, akkor hogy lehet, hogy átalakulnak?

@PafiTheOne 10 ай бұрын

@@rezvez6378A felbontás és átalakulás két különböző dolog. A felbontás ebben az esetben nem azt jelenti, hogy eltávolítunk egymástól részeket, ugyanis már a kvarkokat sem lehetséges egymástól eltávolítani. A "felbontás" itt csak és kizárólag matematikai modell objektumok megkülönböztetését jelenti. Az átalakulás ezzel szemben objektív valóság, tényleg fogják magukat a részecskék, és más részecskékké alakulnak, a megmaradási törvények által meghatározott lehetőségek közül választva valamelyiket. (Persze ehhez az átalakuláshoz is tartozik matematikai modell, de ez nem csak modell, hanem objektív valóság is.)

@BiharyGabor 10 ай бұрын

@@rezvez6378 Ők ilyenek. Igazából nem világos, mi ezzel a probléma.

@alexanderalex5204 10 ай бұрын

Mièrt maradt ki a nagybolygòink Keletkehèse ??? Szerintem a Naprendszerünk keletkezèsèt eggyütt kell tàr gyalni a mindkèt termèszetü bolygòinkkal bolygòink

@SmokeandShisha 10 ай бұрын

Szerintem az nem maradt ki. Pont ugyanúgy keletkeztek mint a Nap, Hidrogén és Héliumos gázokból, csak nem értek el akkora tömeget, mint a Nap, így nem indult el náluk a fúzió, maradtak gázbolygók. Egy mondattal el voltak intézve, de nem is lehet róluk többet elmondani, ha a Nap keletkezését részletesen elmondjuk.

@zoltanvass9492 9 ай бұрын

Ha az elhangzott feladott számítást jól számolom, és persze lineárisan, és az Univerzum tágulását sem figyelembe véve, akkor a Hold a 4,5milliárd év alatt 202500km-el távolodott az akkor még nem létező Föld helyétől, tehát 197500km-re volt attól. De nem tudom ebben mi az érdekes? Azt kellene feltételezni esetleg, hogy abból a pontból indult a Föld is, mint a Hold, de a Hold tovább távolodik, a Föld meg nem? Ez nekem magas...

@zoltansebok8493 10 ай бұрын

Köszönöm, nagyon érdekes és tartalmas ez az interjú! Teljesen műkedvelőként kérdeznék, próbálom összehangolni az információmorzsáimat, más ismeretterjesztő anyagok szerint a földi élet kb. 3,8-4,2 milliárd éves lehet, Völgyesi professzor úr szerint, az óceánok megjelenéséhez eleve le kellett hűlnie a földkéregnek + a legrégebbi életre utaló nyomok (bár ezek kagyló fosszíliák) csak 550 millió évesek. És tudom, hogy a rádióaktív kormeghatározás szórása jelentős, hogy lehet ezeket az elméleteket összeegyeztetni?

@kikvic1972 10 ай бұрын

Thx! Super volt.

@vagyok_aki_vagyok 4 ай бұрын

Igaz az, hogy az atommagban a neutronok leárnyékolják, kvázi semlegesítik a protonok egymás közötti taszítását és ezért nem repül szét egy atommag, ha például plazmaállapotban van ?

@LászlóJuhász-q8v 2 ай бұрын

Szia. A Mindenható Szent ISTEN nevét hogy mered meggyalázni, te bűnös ember? Nem félsz Tőle, hogy megbüntet? A te helyedbe sürgősen youtube nevet változtatnék, és bocsánatért esedeznék !

@gyiranistvan4987 10 ай бұрын

Nagy jó előadás volt, ķöszönjük szépen! Az élet földi kialakulásának elméleté viszont kár volt említeni, mert ma már tudományosan igazolt annak lehetetlensége.

@istvanomaszta 2 ай бұрын

???

@gyiranistvan4987 Ай бұрын

@@istvanomaszta Pl, ezek: orokelet.van.hu/Irasok/Lovasz_Laszlo.htm orokelet.van.hu/Irasok/eletdefin.htm

@gyorgyt.2246 11 ай бұрын

1:00:40 na a klímaváltozás mozgatója!?

@BiharyGabor 10 ай бұрын

A kiemelt főállítás, aminek a kifejtése kb. 22 perctől kezdődik, egy totális félreértésen alapul. Az, hogy a fotonnak impulzusa van, egyáltalán nem azonos azzal, hogy van neki tömege. Ez szerintem már egy gimnáziumi emelt fizika kurzusban is kiderül, de az egyetemen egy fizikushallgató egészen biztosan az első két évben megtudja. Nagyon az az érzésem, hogy a professzor olyasmiről beszél itt nagy lelkesedéssel, ami valójában nem a szakterülete. Az egy szokásos, de teljesen hibás interpretációja a tapasztalati tényeknek, hogy a tömeg energiává alakul a magfizikai reakciók során. Amikor azt tapasztaljuk, hogy egyfelől az 1 proton + 3 neutron rendszer tömege kisebb, mint a négy alkotóelemé összeadva, továbbá hogy az alkotóelemek összerakása során energia szabadul fel, annak elvileg egy lehetséges értelmezése, hogy "a tömeg energiává alakult". De egy picit komolyabb fizikatanulmányok során hamar kiderül, hogy ez az interpretáció használhatatlan. Íme egy hasonlat! Ha Magyarországról félmillió ember külföldre költözik, akkor Magyarország népsűrűsége kb. 5 fő/km2 értékkel csökken. Vajon helyes interpretációja ennek a folyamatnak az, hogy "a népsűrűség kiáramló népességgé változott"? Magyarország népsűrűsége és népessége között van egy szoros összefüggés, ami nagyon hasonlít az E=mc2 formulára: P=dq2, ahol P az ország népessége, d az ország népsűrűsége, q pedig egy rejtélyes természeti állandó, aminek az értéke kb. 305 km. Ez azt jelenti, hogy ha az ország népsűrűsége emigráció folytán 1 fő/km2 értékkel csökken, akkor ez az 1 fő/km2 népsűrűség "átalakul" kb. 93 ezer más országokba költöző emberré. A népsűrűség emberekké változott 🙂

@p.i8459 8 ай бұрын

Ha 1054- ben robban ( 40:25 ) és szintén 1054- ben észleltek az azt jelenti hogy tőlünk max. egy pár fény hónap távolságra történt a robbanás, ami azért nem valószínű mert még létezünk. Gondolom a robbanás helyes időpontja 1054 - annyi év amennyi fényév távolságra történt maga a robbanás

@caluggero 11 ай бұрын

ha a hold évente 4 méterrel távolodik és most 40 ezer km:re van. akkor tízmillió éve kellett volna a szánkban lévő közelségben lennie, de elvileg sokkal régebbi, és a földi élet kialakulásában is nagy szerepe volt. kiváncsi vagyok akkor hogyan alakult úgy, hogy távolodik, mikortól kezdett távolodni és miért?

@haromt3 11 ай бұрын

3,8 cm-t távolodik évente.

@caluggero 11 ай бұрын

@@haromt3 ez esetben 1 milliárd éve kellett nagyon közel lennie.de a tudósok 4.5milliárd évvel ezelőttre teszik a Theia nevű bolygóval való ütközését a földnek, aminek hatására elvileg kialakult a hold.

@zoltanbiro509 11 ай бұрын

A Hold lassítja a Föld forgását az árapály mozgó víztömegének súrlódó hatása miatt. A Föld forgásának lassulása meg (mint egy parittya) gyorsítja a Holdat, ami miatt az tavolodik. De ez közel sem lineáris. Az első időkben annyira közel volt hogy 100-150 méteres árapály is lehetett.

@haromt3 11 ай бұрын

"most 40 ezer km:re van" - honnan a francból szedtek ilyen adatokat? Két kattintás lenne kiderítened, milyen távol van a Hold.

@lajosjakabfi3211 11 ай бұрын

Nem keletkezett, nem távolodik. Teremtett. Benne van a mennyezetben. 1 Mózes 1.14 : És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától 1 Mózes 1.15 : És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lõn. 1 Mózes 1.16 : Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. 1 Mózes 1.17 : És helyezteté Isten azokat az ÉG MENNYEZETÉRE, hogy világítsanak a földre;…. Nem 150 millió, meg 380 ezer km-re........hanem benne vannak a mennyezetben, a BOLTOZATBAN!!

@gsmbrett3799 10 ай бұрын

Fantasztikus elme, nem tudom abba hagyni iszom szavait!

@zsoltbocsi7546 11 ай бұрын

A földön a vasnál nehezebb elemek nem a földön keletkeztek

@EmsziIsti 11 ай бұрын

Én meg úgy tudom ,hogy a földön nem keletkeznek elemek, azok csillagok belsejében jönnek létre.A legnehezebb a vas ami létrejöhet, ettől nehezebb elemek pl szupernóva robbanásakor jönnek létre.Bár lehet, hogy nem jól tudom.

@zsoltbocsi7546 11 ай бұрын

@@EmsziIsti jól tudod, kivéve pár elemet mint a bór

@Geo-Intuition 11 ай бұрын

A Földön vasnál nehezebb elemek keletkeznek a Földön is, ha egy alternatív, de a természettel összeegyeztethető szemlélettel közelítünk e problémakörhöz.

@laszloilles52 10 ай бұрын

@@EmsziIstiJól tudod.

@laszloilles52 10 ай бұрын

@@Geo-IntuitionTudnál mondani erről vmit?