1567. Járda vályogház mellé IGEN vagy NEM? 💧

Sokan teszik fel nekem a kérdést, hogy érdemes-e járdát, csepegő járdát tenni egy vályogház mellé. Nos a válaszom határozott nem, amennyiben nincs az épületnek vízszigetelése és nincs legalább 30-40 cm-t kiemelve vagyis nem lépcsőn kell bemenni. Ha van vízszigetelés és lépcsőn kell bemenni az épületbe, akkor tehetünk járdát, ám ebben az esetben is érdemes gondoskodni arról, hogy a járdára érkező vizet egy vízorros cseppentő lemezzel és egy vízelvezetővel elvezessük. Érdemes az épület és a járda között szabad sávot hagyni, ahol ki tud párologni a víz. erről a probléma körről beszélek a videóban gyakorlati példákkal alátámasztva.
Elérhetőségem:
70/ 6 125-521 Lukács László
211031

[@yeti0680]

Vályog házakról pár szót majd említenél esetleg szigetelés/vakolás/padlózata stb. Le a kalappal előtted nagyon jók a videók.

[@matemartonmezo5763]

Így igaz kedves Laci! Vályogház, kőházat, faház köré, nem jó a beton. 10 éve restaurálok régi házakat, Folyamatosan töröm fel a betont,sajnos mindig vizes a talaj alatta! Csak így tovább! Sok sikert kívánok nektek a továbbiakban! ❤

[@bencecsok6856]

Napokig ásással álmodtam, mikor vittük be a szennyvizet a házba ilyen módon... Szép kis összefoglaló lett a járda hátrányával kapcsolatban.

[@TheBandi1998]

Én is így voltam vele.... Szörnyű nagy meló volt..

[@peterbaranyai123]

Én tegnap temettem vissza a gödröt. Szennyvíznek ástam. 25 méter és 80cm mély. A karjaim leszakadtak.

[@cooper3415]

Szia Laci. Én spec azt javasolnam hogy a fal es a járda között hagyni kell kavics ágyat.Magyarul járda kintebb es 30-40cm kavicságy a fal és a járda közé.Megoldva a párolgás az alap mellett.. Üdv.István.

[@mladoniczkijozsef6486]

Tökéletesen igaz,de a karbantartása igen nehézkes...

[@bankimajki]

Kedves László. Én egy másik szemszögből is megvizsgálnám a helyzetet. Méghozzá onnan hogy mi a jobb egy épületnek!? Ha folyamatosan mozog alatta a talaj vagy ha viszonylag állandó. Én azt gondolom a folyamatos mozgás a rosszabb neki. És ha alatta a nedvesség folyamatosan változik (ázik/dagad/duzzad vagy szárad/összemegy), akkor az nem lesz jó az épületnek. Ebből a szempontból a járda viszont hasznos lehet. Azonban a helyes kivitelezés negyon fontos. Az épülettől mindenféleképen kifelé lejtsen és ne legyen összekötve az épülettel közvetlenül, legyen egy 5-10cm-es sáv a kettő között. Ezen felül, az sem hátrány ha ez a járda a talajszint feltt van pár cm-rel és kellően széles (legalább 70-100cm), így egész jól stabilizálja az épület alatti nedvességtartalmat. Az esőví a talaj legfelső rétegében kb. 10-20cm mélységig 1 nap alatt hatol be. Tömörödött rétegeknél kb. 80cm mélységben 1 hét után lehet kimutatni a talajmenti csapadékot. Ezt a járdára vonatkoztatva annyit írnék hogy a járda alatt találhat nedvesség egész stabil, vagyis nem változik. És ha nem változik, akkor ott nem mozog a talaj. (Összetömörödött amennyire kellett és "megállt".)

[@nepazarolj]

Igen való igaz, hogy nem jó az épületnek az esőzések és a fagyás miatti mozgás. Az valóban megérne egy komolyabb, hosszútávú tesztet, hogy a járda alatt valóban stabil-e a nedvességtartalom vagy sem. Én úgy vélem, egy nagyobb esőzés után alatta is nagy lesz a változás és nagyon lassú folyamat a kiszáradás.

[@nandorhartung4295]

Nálam a nyárikonyha vályogból van, mikor ide költöztünk linóleumot fektettem le. Elkezdett vízesedni a fal körbe, hol bent, hol kint javítgattam. Eltelt kb 10 év, elhasználódott a linóleum kidobtam, nem tettem le semmit, csak beton kiegyenlítővel kentem le. Megszünt a vízesedés.

[@triumph63u2]

Szia Laci! Az ásáshoz én beszereztem a vésőgéphez egy 1 m hosszú hegyes véső szárat,bár oldalt vésni vele nem egy leányálom. Amikor még nem volt ilyen gépem akkor a 26 - os betonacélból készített pajszert használtam az agyag meglazításához utána lapát. A vízszigetelésnél az öregek nem véletlenül csináltak a nádtetőből széles ereszt(magas a tetőgerinc és hosszú lefelé a tető,remélem érthető) ami bőven kilógott a fal mellöl így védve azt a felvizesedéstől. Utólag nehéz megoldani a dolgot,nekem is lesz küzdelmem vele,mert a betonjárda alól még egy 50 cm - t fel van hajtva a kátránypapír a csibeháló alatt és úgy van meszes gyengén cementes habarccsal bevakolva,30 évvel ezelőtt történt és a szüleimnek sem pénze sem tudása nem volt,de akkoriban már a faluban sem igen értettek ezen falak rendbehozásához. Arról meg szót sem említve,hogy anno a megvétel után két héttel a házikó teljes teteje leégett. Örültünk annak,hogy újra lett nádteteje és nagyjából élhető lett. Értem,hogy a homokot könnyebb kiásnod egy esetleges cső probléma esetén,de jobb lenne a kitermelt agyagos talajt visszatenni,peremetezve belocsolni,aztán kb. 5 cm vastag száraz talaj rádobálva,elegyengetve és döngölés. Nekem ez bevált mind falnál mind oszlopok leásásánál, van egy 8 kg - os betontörő kalapácsom annak a nyelére toldásként rá awa bilincseztem egy cserépléc keresztmetszetű 150 cm hosszú lécet és azzal jól lehet talajt tömöríteni. A tömörítés a második rétegtől fogva akkor jó amikor a száraz talajon foltokban megjelenik az alatta történt vékony nedvesítés( ”át van ütve a víz. „ sok évvel később egy Tisza menti faluban tudtam meg ezt egy ott élő 85 éves bácsitól,úgy látszik a Duna menti falumban ezt már elfelejtették) ezt kell ismételni amíg el nem éred az eredeti magasságot. Amennyiben szélesebb ereszt nem tudsz csinálni akkor érdemes lenne(tudom sok munka és sok pénz) elbontani a betont és felületszivárgó lemezt lerakni,dréncsövezni. A felületszivárgó lemezre kavics terítést arra pedig kisméretű tégla járdát építeni. Vagy az általad említett peremes lemez-dörken lemez-dréncsöves megoldás jöhet még szóba. Sok sikert hozzá és várjuk az eredményt! Üdvözlettel: Arató Csaba.

[@csabaott5339]

Szia Laci! Én a nyáron a szuteriénban törtem fel a betont 40 m²-en, ott pont ugyanilyen volt a föld. Úgy vitte az ásó a földet, mint forró kés a vajat. Házon belül vizet nem kapott, csak a talajpárát. A ház szigeten van, vagyis homokos a talaj. A betonon nem volt vízszigetelés. Szerintem simán az is lehet nálad is, hogy a ház alatti talajpára nedvesiti a járda alatti földet pluszba persze az esővíz is, amit te mondasz.

[@rolandpalinkas6244]

Én úgy oldanám meg és lassan aktuális lesz beton felvés leások az alapig dörklemez a falhoz majd kavcs drén cső kavics tetéje homok és beton lapot vagy betonjárdát. Drén csövet a járda szakasz végén hóhatár fölötti ki állásal hagyni és már szárítom is vele .

[@GyulaSzuts]

Ezt csináltam a sufninál, kicsit túlzásnak gondolnák mások, de a 10 cm beton lap csont száraz.

[@sandorgera5570]

Hát igen....köszi szépen 😁😉👍

[@mastermindd]

Szia. A mi vályogházunk mellett körben betonjárda van, dőlésben, mert nincs ereszcsatorna. Persze el lehetne bontani a járdát, de akkor rögtön elkezdene ázni, majd süllyedni a fal. Természetesen ereszcsatornát is lehetne kiépíteni, de a tető maga is nagyon rossz állapotban van, aminek a javítása nem két fillér (ha egyáltalán valaki bevállalja). Úgyhogy egyelőre marad így.

[@mladoniczkijozsef6486]

Szia Laci! Talán nem ismered, de mutatok egy tökéletes megoldást: A Stabilizált kavicsburkolaton akadálymentesen folyik át a csapadék, majd onnan gond nélkül párolog ki. Közben teljesen stabil járófelületet képez, könnyen tisztítható, karbantartásmentes, stb. Ha többminden érdekel, akkor szívesen megmutatom a lehetőségeit. 😉

[@jozsijozsi9711]

Szia, engem érdekelne.

[@erikafekete840]

Engem is érdekelne

[@mladoniczkijozsef6486]

@@erikafekete840 Üdv! További infó a Gravel-system oldalán, állok rendelekzésre 😉

[@szm650]

Jók ezek a videók. Mindig megerősítenek benne, hogy vályogházat soha ne vegyünk :)

[@kamarton]

Sokkal jobb egy modern ház amibe már sz@rul rakták be a vízszigetelést, és 10 év se kell, hogy problémák legyenek, de azért kicsengetted a 30-40 millát.

[@265badr4]

Buta vagy ombre

[@nepazarolj]

Márton Somogyi - Igen sajnos nagyon igazad van, a mai főleg kis hazánkban épülő épületek is rengeteg kivitelezési és hanyagsági problémát hordoznak. Minden épületet nagyon alaposan át kell vizsgálni, mert rengeteg a probléma.

[@nepazarolj]

Miklós Szentirmai - Bármelyik ház vásárlás kockázatot hordoz akár egy használt autó vásárlása. csak itt az új ház is tartalmazhat komoly problémákat, amik csak évekkel később jelentkeznek majd. A technikai várakozási idők be nem tartása bevett szokás sajnos, ami súlyos hanyagság, na de a kötbér ott lebeg a kivitelező feje felett ha csúszik, ezért nem tartják be az ajánlott várakozási időket. :-( Vannak jó vályogházak is, ám valóban több a problémás, ezt tagadhatatlan. Viszont sokkal olcsóbbak is a kerámia tégla házaknál.

[@gl328]

Nálunk az utcában van egy 1898 épült vályogház,azóta is áll,kb 10éve újították fel. Én is vályogban lakom már 12éve, normálisan felújítottuk,magas alapon van,nem volt nagyobb gond azóta sem.PL a szomszéd háza újabb építésű,de az alacsony alap miatt vizesedik a padló a lakásban... Ja és nincs mindenkinek 40-50misi "jobb házra".....

[@herczegattila4470]

Kavicságy alá pára áteresztő fólia ?

[@Fesztusz]

Jó videó, tanulságos, nem gondoltam volna.

[@aadaam]

Ha nem egybefüggő betonjárda került kialakításra a fal mellett hanem 40x40cm-es betonlapok egymás mellé letéve, a fal és a betonlap között lévő rés pedig kvarchomokkal kitöltve az jó lehet a föld nedvességének kipárolgása szempontjából?

[@robertfeher3409]

Úgy gondolom csak is a kiszelloztetettdrein cső es természetesen a "puffin"ad vegleges megoldast es mindent legyűrő akaratot!

[@adamprepost8373]

Ezzel a gondolattal tudok azonosulni 😉🫡

[@robertpalco5341]

Ha jól hallottam 90fokos könyököt teszel.Vél.szerint nagyobb fokos lenne inkább megfelelő hogy csusszanjon a trutyi akadálymentesen.(tapasztalat,tavaly cseréltem ez hiba miatt).Szép napot!!!

[@ViLLaMVaDaS2]

Úgy érted, hogy mondjuk 3 db 30°-os idomból, vagy két 45°-osból kéne a 90-et összerakni. A csőgörény is kényelmesebben kanyarodik benne, ha mégis szükség lenne rá..

[@robertpalco5341]

@@ViLLaMVaDaS2 Pontosan a fokokat nem tumom hogy vannak,én nagyobb ,íves könyökre gondoltam aminél nincs hirtelen törés (derékszög.nem ilyen📐, hanem val.ilyen 🌙) Szóval így tudtam elmagyarázni.hm.😎

[@nepazarolj]

1 db kanyarodás van a csőben ott 2 db 45 fokkal oldottam meg. Az függőleges ejtőcsöveknél van csak 90 fokos idom.

[@herczegattila4470]

@@nepazarolj Szia Laci! Sima víz elvezetésnél szabad csak 90° idomot rakni. Pl csapadék víz.Szennyvíznél sehol nem szabad. Csak 2 db 45°idom jöhet szóba. Függőleges ejtőcsőnél meg pláne.

[@zoltanherceg7560]

Így van! 2 db 45 fokos megfelelelő!

[@attilacsaba4305]

Nem tudom jó e a tipp a járdát illetően,de egy rácsos folyókát beépítve a járda mellé,lehetne szabájozni a járdáról lefolyó vizet,viszont ha esetleg 50-70cm-mélységben,kavics ágyban geo textíllel körbe tekerve,be drain csöveznéd,lehet ki tudná szellőztetni azt a mennyiségű vizet ami oda befelé szeretne menni! Nem vagyok benne biztos,de lehetséges! :)

[@nepazarolj]

A geotextil sajnos eleve lefolytja a nedvességáramlást. A draincsőnek semmi érteleme ebben az esetben, mert nem kell talajvizet elvezetni. nem is értem miért alkalmazzák mégis ezt a módszert sokan. Látják a youtubeon és nekiállnak ezt alkalmazni. De azt nem nézik, hogy ott az eredeti videókban a valóban jelenlévő talajvizet kell elvezetni. Ha nem tocsogunk vízben az árkunkban, akkor semmi értelme a csőnek.

[@mittlattila]

@@nepazarolj Attila Csaba által említett rácsos lefolyón gondolkodtam én is a járda mellé! Így ha nem ömlik túlságosan az eső, akkor a járdára eső mennyiség egy részét legalább elvezeti, nem kerül be a földbe és a járda alá. Ez szerinted így jó lehet? Enyhítheti a problémát?

[@roberturacs7649]

Gyümrő,Református Templom körül kb 80 cm széles járdát készítettek,hogy a vízelvezetés megoldott legyen.Egy év múlva belülről az 1m széles vályog belülről több helyen ledobta a vakolatot,amivel több évtizedig nem volt gond!!

[@nepazarolj]

Igen sajnos ez nagyon gyakori jelenség. :-( Tudtam, hogy ez egy probléma, ám engem az lepett meg, hogy ilyen mértékű és ennyi idő után sem volt képes kiszáradni még.

[@norbertgabor4621]

Szia Laci. Ház körüli macskajárda volt eddig a ház körül amit felvertem szigetelés miatt , és most gondolkodtam hogy mi legyen helyette. Újra macskajárda betonból, esetleg végig szegély és térkő vagy csak simán szegély és kavicságy? Te mit javasolnál ha egy átlag házról beszélnénk nem talajvizes területen? Köszi, Norbi

[@odin5398]

Én felvéstem 15 centiméteren a faltól a járdát, kiszedtem a földet is, lementem egészen az utolsó tégláig (a ház nincs kiemelve a földből, viszont téglára építették legalább a vályogtéglát, viszont a vízszigetelés mára már teljesen tönkrement) és azóta sokat száradt a falam, előtte mindig nedves volt. Csak mivel ez az utca felől van, így félő, hogy valaki véletlen beleesik abba a kis gödörbe. Ez a fal melletti járda a ház déli oldalán van, előtte fák vannak, tehát eső nagyon ritkán éri a járdát, úgyhogy még a vízelvezetéssel se kell foglalkoznom. Valamivel pedig fel kellene tölteni a gödröt, hiszen így a ház alapja ki van téve a hidegnek is, nem tudom, hogy az mennyire károsítaná a téglát. Bár tegyük hozzá, hogy eléggé szét van már porladva a felületük a tégláknak, amik sok éven át a föld alatt áztak.

[@gaborbarna4135]

Szia , egy vályog házacska került a tulajdonomba ami részbe alá falazott viszont egy oldalt végig kell alá betonozni és gondoltam hogy mellé csinálok béka padkát, akkor ezt nem érdemes egyáltalán? Mi lenne a jó megoldás . A 80 cm beton alap mellé érdemes támasztó betont tenni például egy 30 cm vastag és 30 széles beton sávval az alá falazás mellett ? 🤔 Tudunk esetleg privátban beszélni pár szót ? :)

[@11lvb]

Én gyeprácsköveket tennék a járda helyett, az megoldás a sárra és a száradásra is. Hátrányuk lehet, hogy évek múltán túlzottan lesüllyedhetnek, meg valamennyire gyomosodhat is.

[@stsimon7]

Én is erre gondoltam a gyomot meg lehet kezelni.

[@attilakiss25]

Üdvözlöm. Nekünk kavicságy van nagyon jól működik. Viszont van a fal mellett két darab növény. Azt mondták nem jó mert a növény is tart nedvességet a gyökereivel a környezetében ami gondot okozhat. Igaz lenne? Üdvözlettel Attila

[@nepazarolj]

Kedves Attila! A növényeknél nem csak azért van probléma, mert a gyökereivel tart nedvességet, ennél nagyobb gond, hogy a napfény nem éri el a talajt, így sokkal kisebb a víz kipárolgása a talajból. A lombozat tovább mérsékli a víz kipárolgását. tehát az igaz, hogy nem jó a növényzet a fal tövében semmi esetben sem.

[@attilakiss25]

@@nepazarolj Köszönöm a választ. Sajnos akkor eltávolítom a két növényt! További szép napot.

[@nepazarolj]

👍

[@herczegattila4470]

@@nepazarolj És mi a helyzet a fűzfával, közel a házhoz 4 5 6 méterre. Úgy tudom az rengeteg vizet vesz fel, napont pár száz litert is képes felszíni.

[@Andaxine]

@@nepazarolj Ahan, ezért volt szokás a Veranda, Tornác elé szőlő lugast ültetni. Nyáron árnyékolt és még a vizet is szívta a talajból.

[@fesi18]

Térkő?

[@adavada5394]

Szia,,, mindenki a felülről jövő csapadékban keresi a bűnöst , pedig a járda alatt az ALÚLRÓL jövő föld párája miatt nedves, ugyanis az éppen járda miatt nem tud feljönni a légtérbe

[@nepazarolj]

Igen logikusnak tűnhet a felvetésed, ám sajnos nem ez a valóság. Itt egyértelműen a az első rekedt meg A járda alatt. Természetesen valóban érkezik talaj pára is, ám ez nem ekkora mennyiség. Ez abból következik, hogy maga az épület alatt már sokkal kisebb a terhelés. Tehát ha a talaj pára okozná ezt a fokozott nedvesedést, akkor az épület alatt is épp ennyire lenne nedves. Ám ez nem így van hogy sokkal kisebb a nedvesség terhelés

[@wossap]

Kondenz nedvesedés sztem is

[@csabaott5339]

Viszont nem zárja ki a két dolog egymást, lehet, hogy a járda alatt összeadódik a külső csapadék a ház felől és alulról jövő talajpárával és ezért nedvesebb.

[@Daditss]

Nekünk 100 éve járda van a vályog mellett. Eddig nem volt semmi baja a falnak ezután se lesz. :)

[@nepazarolj]

Daditss- Mint említettem, nem minden esetben okoz ez problémát. Pl. egy homokos talajú tanyán sem, ahol nem reked meg a víz, hanem azonnal nagyon mélyre leszivárog. Sorolhatnám hosszan hol jó és hol nem jó. Ám ha kötött a talaja járda alatt akkor tuti nedves alatta nálatok is, csak éppen a fal el tudja párologtatni a felszívott vizet. Ha alánézel a járda alá, tuti sokkal nedvesebb lesz alatta a föld, mint mellette. Ja és addig fog ez jól működni, amíg nem kerül valahová be egy víztranszport akadályozó tényező. :-)

[@erikszihalmi1332]

Mi a helyzet akkor, ha mondjuk az ilyen típusu járda és a fal találkozásánál teszün drain csövet kavicságyba? Tető alatt alig kap csapó esőt is a fal tövében. Működhet?

[@apuspok]

Én is ezen gondolkozok, széles a tetőkinyúlásom, csak a járda szélére esik az eső.

[@kamarton]

Az a baj, hogy a drain cső önmagában nem fog érdemben párát elvezetni, a víz meg nem fog a drain csőig feljönni, ill. fentről sem belefojni.

[@apuspok]

@@kamarton Arra gondoltam, hogy a dréncső végét kéményszerűen kivezetném egy naposabb helyre és így esetleg áramlást bíztosítana és kiszívná a párát jobban.

[@erikszihalmi1332]

@@apuspok A drain cső végét mindenképpen szellőztetni kell. A légáramlat fogja a szárítást, párologtatást elvégezni.

[@arnoldk9252]

Szennyvíz vezetéknek miért ástál ilyen széles árkot?

[@nepazarolj]

Itt két vezeték lesz, azért ilyen széles, egyébként 30 cm-es árok van.

[@drew_idea]

Hasznos volt, várom a folytatást. Jól értem hogy a kavicságy szerintje nem mehet lejjebb az alapozás alsó szintjénél?

[@nepazarolj]

Szigorúan tilos és nagyon veszélyes mutatvány a ház alaptestjének szintje alá ásni!

[@gyulanemeth8387]

De jó! Pont most szerettem volna ilyen járdát a ház elé.... Ezt a gödröt hogy temeted vissza??

[@nepazarolj]

Tömörítem majd.

[@szokepeter2736]

Mikor 3 éve vettem egy vályog házat. Statikus ismerősöm egyik első javaslata az volt, hogy verjük fel a járdát, olyat mint a videóban és cseréljük viacolorra. Mivel ez így dunsztolja a ház alá a vizet.

[@mittlattila]

Bejött ez a megoldás? Mi a helyzet 3 év után?

[@bobaksanyi]

Szia Laci! A térkőről ebben az esetben mi a véleményed? 10 cm murva, 3 cm marosi és a 6cm-es térkővel van burkolva a ház körül. Előre is köszi a válaszod!

[@sebestyenb.9921]

A vájog szivja a vizet! Mint szivacs.

[@tothjozsi96]

Azért egy vizmértéket rádobhattál volna a járdádra, videón látottak alapján a lejtése sem jelentős, sőt abban sem vagyok biztos hogy kifelé lejt-e. Amúgy a beton szívja magába a vizet, tehát az nem lehetséges hogy a járda külső részénél porszáraz, majd a ház alapjánál meg nedves. Tehát például egy szegélykő annyi nedvességet szív hogy a fű végig ki van rohadva mellette, akkor egy ilyen, sokszoros nagyságú szegélykő, mint a betonjárda, ne hogy már ne szívja magába a nedvességet. Szerintem sokkal logikusabb magyarázat az, hogy befelé lejt a járdád és ezért tiszta nedves ott a föld.

[@nepazarolj]

Én a józan paraszti gondolkodás híve vagyok, tehát vegyük át ezt még egyszer. Azt mondod a beton vizet szív föl. Persze valamennyit magába vesz ez egyértelmű, ám ez nem jelentős mennyiség, más anyagokhoz képest. Ha igaz lenne, amit állítasz, akkor gyönyörűen szét is fagyna a beton, ami meg is történik ha kevés cementet tesznek bele. A beton alap esetben fagyálónak tekinthető, pont ezért mert kevés nedvességet vesz magába. "befelé lejt a járdám. " Nem, nem lejt befelé, de ebben az esetben ennek semmi jelentősége hiszen tök mindegy, hogy jobb vagy bal oldalról szivárog alá a nedvesség, a videó lényege, hogy mindenképp megreked alatta víz. Tehát azért nedves itt a föld még 1-1,5 évnyi csapadékmentes száradás után is, mert nem tud a járda alól kiszáradni. Itt ez volt a fő mondanivaló. Úgy vélem a helyzet egyértelmű és minden vitán felüli.

Ez szerintem nem magyarázza meg azt hogy ahol nincs járda ott miért csontszáraz a föld? Lehet hogy nem lejt a járda kifele, lehet hogy a beton magába szívja a nedvességet (habár szerintem ez sokkal több víz annál), de egy ekkora különbség akkor is durva. Mondom ezt úgy hogy nem értek az építőiparhoz csak abból indulok ki amit a videón láttam...

[@nepazarolj]

Nándi! Egyértelmű, hogy a videó mit akar bemutatni és olyan szélsőséges értékek láthatók, ami vitán felüli. Nem jó a járda ilyen helyzetben.

@@nepazarolj Igen látom, ezért írtam :)

[@viragtavaszi5899]

​@@nepazarolj szia! Gond nem a járdával van, hanem az elkészítésével van. Sajnos így a talajpára nem tud eltávozni és visszacsapodik a beton felületéről - főzésnél láthatod a fedő alján -, ami aztán feldusul. Nem véletlenül előírás a járda alatti fagyvédő réteg, ez itt nincs. A fagyvédő réteg min. 10-12cm homokoskavics vagy kavics. Épszerk első óra: vidd a csapadékot minél messzebb az épülettől.

[@istvanmisoka523]

Nem 90 fok,hanem kétszer 45 fok. Ez a szabvány és a keserű tapasztalat! A nyomóvezeték 110-es postaívből készült védőcsőbe,hogy bármikor cserélhető legyen!

[@putyikauvegkemeny6629]

Járda vagy nem. Akkor mi a jó?

[@kamarton]

Az kiderül, hogy járda semmiképp. A jó az lehet, ha 2-3 méter előtető van, és a földön járkálsz, ami remélhetőleg nem ázik fel sarasra :D

[@putyikauvegkemeny6629]

@@kamarton oké, de egy háznak van hátsó oldala, nagyon vizes a fal tövében nálam, ezért nem tudom oda mi a jó megoldás. Ha van jó ötleted, megköszönném!

[@kamarton]

@@putyikauvegkemeny6629 a vízesedés okát kell megismerni, amúgy már egy kavicsos sáv sokat javíthat a kiszellőzésen.

[@jsz7144]

A macska jófej volt

[@tanczosattila247]

Nem soha. Vályogház mellé semmi csak a föld. Az alap szintje alatt legyen az is.

[@evigyore2387]

Valyoghaz mellé ha már járdát akarnék nem beton lenne, hanem tégla, ami alulról átereszti a párát. Nem a járda a gond, hanem hogy betonból van, lejtése van egyáltalán? Mi mielőtt megvettuk a házat, statikus mondta hogy a kavicsagy nem jó...mondjuk nem is akartam. Nálunk az lett, hogy teljes tetocserevel egyidejűleg tetettunk fel ereszcsatornat, ami bár neprajzilag nem helyes, viszont a házat védi a felülről jövő csapadék ellen.. Haz előtt előtornac, oldalán oldaltornac van, mivel ez hagyományos palóc paraszrhaz, tehát a ház falait nem is látjuk, mert korbevesti a másfél méter tornác. A tornacok mentén nincs se kavics, se semmilyen járda, nem is lesz. Szerintem nem kell járda semmilyen. Régen sem volt. Mármint a 20. század előtt. Pedig akkor eteszcsatorna sem volt. Egyszeruen kínyúló teto volt vagy tornác.

[@adamprepost8373]

A tégla agyagból készül, fűrész porral keverik, hogy légzárványosra égjen, egy 2,5 kg-os tégla 1,5 liter vizet fel tud venni. Nem ajánlanám. Ha ezt valaki meg akarja oldani, akkor kavics, becsövezve, hogy át tudjon szellőzni, külső oldalról felületszivárgó lemezzel lehatárolnám. Eszméletlen nagy meló, és ilyen alaptest nélküli épületnél, egy szakaszos aláalapozás nélkül el sem merném kezdeni…

[@univerzum9830]

Régen barlangban laktunk, oszt mi bajunk vót?

[@antalerdei9711]

Ez nem bizonyít semmit. Referencia kavicságy kiásva? Jó a csepegőjárda lejtése? Azért ezt körbe kell járni. Egyébként magasított épületnél is felszökik a nedvesség a vízszigetelésig Ha naincs jól elvezetve a víz. Amiket írtam inkább nyitott kérdések mint igazság.

[@nepazarolj]

Antal Erdei - Már 12 éve járom körbe ezt a témát. :-) Ha valamit bemutatok, akkor abban biztos lehet a kedves néző, hogy az nem egy feltételezés, találgatás, hanem saját tapasztalat. Ha viszont mégis csak feltételezés, akkor azt el is mondom a videóban.

[@antalerdei9711]

@@nepazarolj Nem vitazni szeretnek, es nem is firtatom a tapasztalatát. Sajnálom de ez így nem bizonyítek, csak akkor lenne az ha a csepegőjarda jósága meg lenne vizsgálva és egy kavicságy is ki lenne bontva, az is megvizsgálva, azután a kettő összevetve. Lehet, hogy ön látott ilyet de én nem. Mem mondom, hogy nincs igaza, de ez így nem döntő bizonyíték. Sok rossz csepegőjárdát látni ami a fal tövénél bevezeti a vizet, sokszor a fal felé lejt. Egy jól megépített csepegőjardát kéne megnézni és azután lehetne releváns velemenyt alkotni, szerintem(lehet az is így nez ki belül). Az esővizelvezetes minősege se mindegy. Ezenfelül a videóban elhangzottak ertekes tapasztalatok(nekem gondolatébresztő is)! Köszönöm, hogy megosztotta! És köszönöm, hogy válaszolt a hozzászólásomra.

[@kacsaxdxdxd]

Nagy rakás szar a vályog . Érzékeny , nem lehet semmit sem csinálni vele hosszú távon. Abban az időben kényszerből jó volt ahol nem volt kő de ennyi.